Tartalmi kivonat
B IOMETRIKUS AZONOSÍTÓK A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁBAN 2. Tartalomjegyzék 1. Előlap 1 2. Tartalomjegyzék 2 3. Bevezetés 3 3.1 Előszó 3 3.2 Mi is a biometria ? 3 4. Biometrikus technológiák a gyakorlatban 4 4.1 Milyen elemekből épül fel egy biometrikus azonosító rendszer? 4 4.2 Pontosság mérésének arányszámai 4 4.3 Így működik az ujjlenyomat (-kézgeometria) azonosítás 5 4.4 Így működik az írisz- és retinaazonosítás 6 4.5 Így működik a hangazonosítás 8 4.6 Így működik az arcfelismerés 9 4.7 Így működik az írásfelismerés 10 4.8 Néhány biometriai rendszer „FAR” mutatója 10 5. Finger Print A815 ujjlenyomat-olvasó beléptető rendszer ismertetése 10 5.1 Javasolt felhasználási területek 10 5.2 Technikai adatok, paraméterek és magyarázatuk 11 5.3 Kiegészítő a használathoz 12 6. Érdekesség 13 7. Összefoglalás 14 8. Ábra és táblázatjegyzék 15 9. Irodalomjegyzék 15 2 3. Bevezetés 3.1 Előszó
Napjaink globalizálódó világában a biztonsági kérdések előkelő helyet foglalnak el a vállalati informatikai rendszerek megtervezésénél és kivitelezésénél. A legkorszerűbb műszaki megoldásokat alkalmazó informatikai rendszerek kialakításánál - legyen az új rendszer, avagy egy bevált, működő rendszer modernizálása - ma már mindenképpen gondolni kell a biometrikus azonosító-rendszerekre. 3.2 Mi is a biometria? Egy olyan automatikus technika, amely méri és rögzíti egy személy egyedi fizikai, testi jellemzőit és ezeket az adatokat azonosításra és hitelesítésre használja fel. A biometrikus azonosítási módszerek egy mintaillesztő algoritmuson alapulnak. A rendszer az előzőleg adatbázisban rögzített mintát (az egyén be- vagy kilépésekor) összehasonlítja aktuális adattal, vagyis felismeri azt. Egy sor különleges előnyt kínál a biometria alkalmazása személyazonosság- és jogosultságvizsgálat céljára. Csak a
biometrikus azonosítás alapul ugyanis az emberek valódi, tőlük elválaszthatatlan azonosságán. A hagyományos azonosítási eljárásokban alkalmazott tárgyak, mint például a chipkártyák vagy mágneskártyák, a fizikai kulcsok stb. elveszthetők, ellophatók, lemásolhatók vagy egyszerűen otthon felejtjük A jelszavakat el szoktuk felejteni, közölhetjük másokkal vagy kileshetők. Ezektől a hátrányoktól mentes minden biometrikus eljárás: az ujjunkat mindenhova magunkkal visszük, és a hangunkat sem tudjuk kölcsönadni. A gyakorlati tapasztalatok szerint nem okoz nehézséget az embereknek azonosításkor egy szenzor megérintése vagy a nevük kimondása. Az azonosítás sebessége az eszközök fejlődésével együtt egyre rövidül, a jelenleg korszerűnek számító berendezések kevesebb, mint egy másodperc alatt elvégzik a beléptetést. Nagy forgalmú beléptető pontokon azonban fennakadást okozhat, hiszen, ha egy rövid időre is, de meg kell
állni a személynek, amíg az olvasó dolgozik. 3 4.Biometrikus technológiák a gyakorlatban 4.1 Milyen elemekből épül fel egy biometrikus azonosító rendszer? A biometrikus azonosító rendszerek általánosságban négy fő részből állnak. Először is szükség van egy szenzorra, mely rögzíti a biometrikus mintázatot - legyen az ujjlenyomat, írisz-textúra, kézírás, hangminta vagy bármi egyéb. Ezután ki kell emelni a minta jellegzetes vonásait, melyek az azonosítást megkönnyítik, illetve szükség van egy adatbázisra, mely tartalmazza az egyes biometrikus jellemvonásokra jellemző példákat (templátokat). Végül kell egy összehasonlító eszköz, mely összeveti az egyes mintát az adatbázisban szereplő templátokkal. 4.2 Pontosság mérésének arányszámai A biometrikus technológiák alkalmazásának elterjedését azok megbízhatósága és pontossága biztosítja. Az azonosítás ezen pontosságának mérésére több arányszám
alkalmazható: • FRR - "False-reject rate" - Arányszám, amely megmutatja, hogy az azonosítás során mekkora azon esetek száma, amikor az alkalmazás nem tudja azonosítani a legális adatokat, illetve hibásan visszautasít. • FAR - "False-acceptance rate" - Arányszám, amely megmutatja, hogy az azonosítás során mekkora azon esetek száma, amikor az alkalmazás elfogadja az illegális adatokat, illetve hibásan átengedi azokat. • "Failure to acquire rate" - Azon kísérletek aránya, amikor a rendszer képtelen elfogadható minőségű képet készíteni, mivel a fényviszonyok és a kép szöge hatással lehet az arcképfelismerő rendszerre. • "Failure to enrol" - Hibás adat-felvételezés. Azon személyek száma, akikről a rendszer nem tud elegendő jellemzőt, vagy megismételhető mintát előállítani. • "Throughput" - Teljesítmény. Az a szint, amin a biometrikus azonosítás és hitelesítés
működhet (adatgyűjtés, keresés, megfeleltetés műveletekre fordított idő). 4 4.3 Így működik az ujjlenyomat(-kézgeometria) azonosítás Az ujjlenyomatról közismert tény, hogy barázdáltsága mindenkinek egyedi mintázatú, ez teszi alkalmassá azonosításra. Régóta ismert és használt módszer, már 1902-ben szerves részévé vált a kriminalisztikának, a Scotland Yard-nak köszönhetően. A teljes ujjlenyomat kb. 100 ba rázda elágazást és végződést, úgynevezett minucia pontot tartalmaz. Az ujjlenyomat azonosítók 30-60 db minucia pontot hasonlítanak össze az adott mintáról. A kapott kép közvetlenül is felhasználható az azonosításra (globális elemzés), vagy létrehozunk egy ujjlenyomat kódot, a minucia pontoknak egymáshoz való távolsága, egymással bezárt szöge alapján. Ezek a minták 100 és 1500 Byte közötti terjedelműek lehetnek, az algoritmustól, az azonosított pontok számától függően és természetesen szoros
összefüggésben a rendszer megbízhatóságával. 1. Ábra: Az ujjlenyomat olvasására megfelelő szerkezetek A jelenleg használatos módszerek között jelentős különbségek lehetnek a megbízhatóság, a karbantartási igény, a beruházási költségek szempontjából. A kapacitív érzékelők apró kondenzátorok segítségével alkotják meg a térképet az ujjról. Elterjedt módszer, bár nagyobb a hibalehetősége a nagyon száraz és a nedves ujj leolvasása esetén. Termikus elemzés alapján működő berendezéssel kevés gyártó próbálkozott eddig, de várhatóan nőni fog a piacon betöltött szerepe és ezzel együtt csökkeni a jelenleg magas ára. Az érzékelőhöz nem kell hozzáérni, csupán elhúzni az ujjat és az szeletenként olvassa le az adatot és alkotja meg a képet. A szenzor a bőr barázdáinak hőmérséklet különbségeit érzékeli, ennek következtében kis barázdáltságú ujjlenyomatoknál is megbízható. Jól használható olyan 5
extrém viszonyok között is mint a magas hőmérséklet, nagy páratartalom, vagy szennyezett környezet. Az E-mező technológia a bőr elektromos mezejét méri. Mindennapos használatra alkalmas, az ujjlenyomat minőségére nem érzékeny. Ez az elektronikus leolvasás egy elektromos mezőt alakít ki az ujj és a vele érintkező félvezető körül, amely felveszi az ujjlenyomat barázdáltságát. A kapott kép nagy tisztaságú, 3 dimenziós, de kis méretű Optikai érzékelési mód a legelterjedtebb, ezzel találkozhatunk a legtöbb helyen. A leolvasó egy CCD scanner, amely az üveglapra helyezett ujjról alulról készít egy felvételt és azt digitalizálja. A barázdáltság megvilágítására LED diódákat használnak Rendszeres tisztítást igényel, mert az üveglapra került szennyeződés: hibás ujjlenyomatokat eredményezhet. Az újabb fejlesztések már igyekeznek kiküszöbölni ezt A nyomásérzékelő technológia alapja, hogy a bőr barázdáinak a
teteje ér hozzá a piezo érzékelő fóliához. A kézgeometria olvasó a tenyér és az ujjak formáját, méretét, körvonalát érzékelve egy térképet készít az adott kézről, és ellenőrzi a jogosultságot egyetlen másodpercen belül. Eredetileg a N ASA számára fejlesztették ki, de ma már alkalmazzák beléptetésre repülőtereken, börtönökben, laboratóriumokban, sportklubokban is. Előnye a gyorsaság, hibalehetőség adódhat a kéz deformálódása, pl. izületi gyulladás, vagy gyors fogyás következtében. 4.4 Így működik az írisz- és retinaazonosítás Az írisz a s zem szivárványhártyája. A látható sugaras mintázat az embrionális fejlődés 8. hónapjában alakul ki és többet nem változik az ember élete során. 2. Ábra: A szem vizsgált részei: írisz és a retina. A retina azonosítás a s zem hátsó falán található vérerek mintázatán alapul. Alacsony intenzitású infravörös sugarakkal világítja át a leolvasó a
szemfeneket, így készül retinahártya láthatatlan erezetéről felvétel. Az íriszfelismerő rendszer leolvasója, pl. egy videó kamera, a szivárványhártya képét, az összes jellegzetességekkel (gödröcskék, körök, árkok, korona, szövetszálak), melyek a szemet 6 egyedivé teszik, háromdimenziós kontúr-térképpé alakítja. Az így szerzett információk digitalizálás után egy pontosan 2048 számjegyű kódot alkotnak. Ezt hasonlítják össze a későbbiekben, az adatbázisban tároltakkal. Az írisz térkép alapján mintegy 400 különböző azonosítási jellemző vizsgálatát végzi el a r endszer és ez kb. n yolcszorosa az ujjlenyomat vizsgálatkor használt pontoknak. A pupilla-reflexek is megfigyelhetők az azonosításkor, így kizárhatóak a kontaktlencsével való visszaélések. A felvétel készítése alapján kétféle leolvasást különböztetünk meg: aktívat és passzívat. Az aktív leolvasás a felhasználó aktív
közreműködését igényli, mivel a kamerától 15-35 cm távolságra kell tartania a s zemét. Ezzel szemben a passzív eljárás a felhasználók szempontjából sokkal kellemesebb, hiszen ez esetben a rendszer először egy nagy látószögű kamera segítségével határozza meg a s zemek helyzetét, majd arra fókuszál rá egy másik kamerával, és végzi el a l eolvasást akár 30-100 cm távolságból is. Mindkét esetben a leolvasás körülbelül 1-2 másodpercet vesz igénybe, ez megegyezik az ujjlenyomat azonosításhoz szükséges idővel. 3. Ábra: Egy gép a retina vizsgálat közben Az írisz és retina alapú azonosítással kapcsolatos nehézségek a következők: • A passzív leolvasó berendezések bonyolultak, és drágák. • Az aktív leolvasók esetében a szemnek elég közel kell lennie a leolvasóhoz, ez higiéniai és egészségügyi problémákat vet fel (fertőzésveszély). • Alacsony az eljárás elfogadottsága, vagyis az emberek
idegenkednek a s zemük átvilágításától. 7 • Használata betanítást igényel, minden felhasználóval meg kell ismertetni a működési technikát. • Fontos továbbá, hogy a leolvasás nem károsíthatja a szem épségét sem. Ez egyszerű elvárásnak tűnik, ám nagyon nehéz bizonyítani, hogy tényleg biztonságos egy berendezés. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy ahány ember, annyi különböző érzékenységű szempár van, és a módszer a legérzékenyebbet sem károsíthatja. 1. PUPILLA 2. SZIVÁRVÁNYHÁRTYA (ÍRISZ) 3. SZEMFEHÉRJE 4. SZEMSZÉL 5. PUPILLASÍK 6. RADIÁLIS SÍK 7. CILIÁRIS SÍK 4. Ábra: A szem felépítése (A vizsgálat során figyelembe vettek feltüntetésével) Az írisz alapú azonosítás az imént felsorolt hátrányai ellenére nagy jövő előtt áll, hiszen a retina azonosításhoz hasonlóan rendkívül kedvező hibaparaméterekkel rendelkezik. Ezen felül a szükséges információ jól tömöríthető, így könnyen
tárolható, valamint az adatbázisokban való keresés is gyorsan valósítható meg: egy átlagos személyi számítógép másodpercenként akár 100.000 rekordot is átvizsgálhat Jelenleg a hagyományosan magas biztonsági előírásokkal rendelkező felhasználók (katonaság, űrkutatás, pénzintézetek) mellett már próba üzemmódban több repülőtéren is alkalmazzák. További törekvés, hogy az ATM pénzjegykiadóknál felváltható legyen a PIN kódos mágneskártya az írisz azonosító berendezésre. 5. Ábra: Íriszazonosító berendezés Érdekesség: John Daugman (a Cambridge Egyetem professzora, a legtöbb íriszfelismerő szoftver megalkotója) több mint 2000 különböző íriszképet felhasználva 2,3 millió összehasonlítást végzett ezzel a rendszerrel. A tanulmány azt mutatja, ha két kód legalább 75 százalékban egyezik, akkor mindössze egy az ezermilliárdhoz az esély, hogy hibás volt az összevetés. Mivel a F öldön "mindössze"
12 milliárd emberi szem van, ezért elég biztonságosnak nevezhető a módszer. Egy másik, nemrégiben a b rit kormány által végzett kísérlet során kétmillió tesztből egyetlen hibás felismerés sem akadt. 4.5 Így működik a hangazonosítás A hang alapján való személyazonosítás az eddigi tapasztalatok szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A beszédfelismerés és a b eszédértelmezés egyre sikeresebb (gondoljunk 8 csak a h anggal vezérelhető mobiltelefonokra), a beszéd (hang) alapú személyazonosítás fejlődésének és elterjedésének azonban sokféle gátja van. Egy egyszerű nátha is könnyen megváltoztathatja a hang karakterisztikáját, és éppígy torzíthat egy rossz mikrofon, sőt a háttérzaj is nehezíti a felismerést. Ha a rendszer statikus szöveggel dolgozik, akkor még könnyen ki is játszható: az embert egy diktafon is „helyettesítheti”. Ezt a lehetőséget dinamikusan változó szöveggel szokás
elhárítani: a felhasználónak a képernyőn éppen megjelenő szöveget kell felolvasnia. Épületen belüli belépés engedélyezés, illetve munkaidőnyilvántartás céljaira alkalmazható Használata rendkívül egyszerű, azonban számolni kell a háttérzaj, illetve hangvesztés okozta problémákkal 4.6 Így működik az arcfelismerés Az arcfelismerés az egyik leggyorsabb ütemben fejlődő módszer; a g yakorlatban két lépcsője van. A képen előbb be kell határolni az arc középpontját és körvonalát, majd el kell távolítani a hátteret – ez az első lépés. A második lépés a beolvasott kép alapján meghatározott adatok összevetése a tárolt profillal. Az azonosításban alkalmazott transzformációkon és adatok matematikai analízisen alapuló feldolgozására két eljárás alakult ki. Az egyik magát az arcról készült képet vizsgálja mint vizuálisan érzékelt halmazt. A másik megkeresi az arc különböző elemeit – az orrot, a
szemet, a s zájat –, és azok egymáshoz viszonyított helyzetét, távolságát vizsgálja. Mivel a okmányban legtöbb van személyi fénykép, nyilvántartásban azért az és egyébként hosszadalmas adatfelvétel jóval gyorsabbá tehető. 6.Ábra: Az arcfelismerő rendszer vizsgálatot végez Az arcfelismerésnek az a gyenge pontja, hogy az arc különféle tulajdonságai idővel változhatnak valamelyest, az arc öregedéssel járó változásainak felismerésére azonban már készültek mesterséges ideghálózatokra támaszkodó rendszerek. Az arc-thermogramm egy olyan felvétel, melyet infrakamerával készítenek végigpásztázva az arc hőtérképét mutatja. A kép egyedi, kombinálva nagybonyolultságú mintaazonosító algoritmussal, amely ellenőrzi a relatív hőmérsékletkülönbségeket az arcon, olyan technikát kínál, amely független a kortól, az egészségi állapottól, de még a test hőmérsékletétől is. Képes megkülönböztetni a
teljesen egyformának tűnő egypetéjű ikreket 9 akár teljes sötétségben is. A módszer 19000 a datpontot használ, így a legígéretesebb, a legpontosabb, a leghatékonyabb és a legbiztonságosabb eljárás lenne, ha a t echnológiai költségek elfogadható szintre csökkennének. Ezért a f ejlesztése manapság a költségek csökkentésére irányul, annak érdekében, hogy minél szélesebb körben váljék alkalmazhatóvá. 4.7 Így működik az írásfelismerés Az aláírás ellenőrző berendezések a gyakorlatban meglehetősen pontosnak bizonyultak, és természetesen olyan alkalmazásokhoz ajánlhatók, amik elfogadják az aláírást, mint azonosítót. Beléptető rendszereknél való alkalmazása gondokkal járna, viszont nagy biztonságot igénylő, viszonylag ritka (napi 1-2) művelethez tökéletes. Kísérletek kimutatták, hogy bár az aláírást látszólag lehet hamisítani, az írási idő, a nyomásdinamika, az alak és mozgáseltérések
másolása lehetetlen. Mivel a nyomásgörbe és annak időbeli változása egy aláírásból rendszerint nem következtethető ki, a hamisító sem tud „tökéletes” munkát végezni. A hibaarány elismert határértéke a jó rendszerek esetében ma kisebb, mint 1%. 4.8 Néhány biometriai rendszer „FAR” mutatója Néhány biometrikus rendszer FAR mutatója (hány helyes azonosításra jut egy téves): Arcfelismerés Hangazonosítás Ujjlenyomatazonosítás Íriszvizsgálat Retinaazonosítás 2000:1 500:1 1000000:1 10 000 000:1 10 000 000:1 1. Táblázat: „FAR” mutatók 5. FingerPrint A815 ujjlenyomat-olvasó és beléptető rendszer ismertetése 5.1 Javasolt felhasználási területek • otthon • magánlakások • társasházak • szállodák/motelek • irodák • IT-szobák (pl. szerver-szoba) 10 • hadászati célú objektumok • kórházak • kutatóintézetek • pénzintézetek • bármilyen korlátozott területű,
ellenörzött mozgásterű területek 5.2 Technikai adatok, paraméterek és magyarázatuk Megnevezés Adatok Méret 220mm x 154mm x 40mm (A készülék mérete.) Szenzor mérete 16mm x 14mm (Az olvasó érzékelő mérete.) Szkennelési idő < 1,2 mp (Az olvasás időtartama.) Ujjlenyomat leolvasási szöge ±45° (Az ujj ráhelyezés max. szöge) Azonosítási idő < 1,5 mp (A beolvasás utáni felismerési idő.) Hamis elfogadási arány [FAR] < 0.0001% (Ennyi százalékban engedhet be, olyan használót, aki nincs az adatbázisban.) Hamis elutasítási arány [FRR] < 0.001% (Ennyi százalékban nem enged be, olyan használót, aki az adatbázisban van.) Azonosítás módja 1:N-típusú (Az adatbázisból egy adat kiválasztása lehetséges.) Tárolható ujjlenyomat száma 900 (900 egymástól különböző ujjlenyomatot képes tárolni.) Működési mód hálózatokhoz vagy önálló vezérlőkhöz (Önállóan és hálózatban is képes
működni.) Log-tárolási kapacitás 25600 sor (be- és kilépések) (A be és kilépéseket 25600 sorba képes elmenteni.) Kommunikáció RS232, RS485, TCP/IP, Wiegand 26 (Azok a csatornák amiken működtetni lehet.) Támogatott formátumok Wiegand 26 (Az a formátum, amire tervezve lett a készülék.) Működési páratartalom 20% 80% (Az a két szélsőérték páratartalom, melyek között a készülék működőképes.) 11 Működési hőmérséklettartomány -5°C 60 °C (Az a két szélsőérték hőfok, melyek között a készülék működőképes.) Tárolási páratartalom 20% 80% (Az a két szélsőérték páratartalom, melyek között a készüléket tárolni kell.) Tárolási hőmérséklettartomány -10 65°C (Az a két szélsőérték hőfok, melyek között a készüléket tárolni kell.) Teljesítmény < 2W (Az a teljesítmény mutató, melyre a készülék képes.) Támogatott nyelvek angol, francia (Azok a nyelvek, amelyeken a
felhasználó a készüléket használhatja.) További szolgáltatások Funkció-bilentyűzet, be- és kilépés jelzés, csengő/sziréna csatlakozási lehetőség, piros/zöld LED-ek a visszajelzéshez Súly 1,5kg (A készülék súlya.) 7. Ábra: FingerPrint A815 ujjlenyomat-olvasó beléptető rendszer 5.3 Kiegészítő a használathoz A teljes ujjlenyomat kb. 100 barázda elágazást és végződést, úgynevezett minucia pontot tartalmaz. Az ujjlenyomat azonosító kb 30-60 db m inucia pontot hasonlítanak össze az adott mintáról. Ha megtalálja az adatbázis rendszerben, akkor a led zölden világít és egy sípszóval jelzi. Ha olyan beolvasás történik ami nincs az adatbázisban, akkor a led pirosan világít és hosszú sípszú hallható, ami után megtiltja a beengedést és újra próbálkozhat a felhasználó. 12 6. Érdekesség „Az ICAO (International Civilian Aviation Organisation, Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) jelenleg érvényben lévő
szabályozása három biometrikus jellemzőt - arckép, ujjlenyomat és írisz - nevezett meg, amelyeket alkalmazni lehet elektronikus utazási dokumentumokban azonosítási célokra. Az EU okmányreformja kapcsán legkésőbb 2006 augusztusától minden tagország már csak biometrikus azonosítóval ellátott ún. e -útlevelet bocsáthat ki. A használt biometrikus azonosítók között az arcképnek mindenképpen szerepelnie kell. „ Arckép azonosítás „A köztudatban a három közül ez a leginkább elfogadott technológia. Az ICAO 2002-től elsődleges biometrikus azonosítóként jelölte meg az arcképet. Ez azt jelentette, hogy a kibocsátott útlevélben a tulajdonos arcképét azonosításra alkalmas formátumban, elektronikusan is tárolni kellett.” „Az az útlevél chip-jében tárolt biometrikus azonosítónak minden útlevélellenőrzési ponton feldolgozhatónak kell lennie. Ez természetesen csak igen szigorú előírások betartása mellett
lehetséges. Az erre vonatkozó előírásokat az ICAO 9303 dokum entum és annak mellékletei tartalmazzák. Ami viszont az arckép azonosítás hátránya az az ellenőrzés vitatható pontossága és az a tény, hogy az évek múlása jelentős hatással lehet az arcképre, ezáltal az ellenőrzés folyamatára is. „ Ujjlenyomat azonosítás „Az ICAO szerint másodlagos biometrikus azonosítóként szerepel. Alkalmazását az EU a 2009-től kiadott útlevelekben teszi kötelezővé. Az ujjlenyomat azonosítás ellen negatív képzettársításokat lehet felhozni, mivel az ujjlenyomat szó a köztudatban a bűnüldözéshez igen szorosan kapcsolható, ezért rendkívül lassú folyamat a nagy tömegekkel elfogadtatni ezt a technológiát. Leginkább ez a tény játszott közre abban, hogy az ICAO nem ezt a technológiát jelölte az útlevelek elsődleges biometrikus azonosítójaként. „ Írisz letapogatás 13 „A technológia újdonsága révén csak az előző kettő
után került az ICAO látókörébe. A módszer alapját a pupillát körül vevő színes szövetben lévő közel 200 jellemző (gyűrűk, barázdák, pontok) elemzése adja, melyek alkalmasak lehetnek az összehasonlításra.” „Az USA-ban az állami hivatalokban először élesben a 90-es évek végén alkalmazták, mely bizonyítja a módszerben rejlő biztonsági lehetőségeket.” „A biometrikus azonosítók az okmány megszemélyesítésének folyamatában, az útlevélben lévő kontaktus nélküli chip-ben kerülnek tárolásra. Ez a művelet természetesen egy sor további biztonsági kérdést is felvet. Hogyan lehet megakadályozni az illetéktelenek hozzáférését? Hogyan lehet garantálni a kommunikáció biztonságát? Mi biztosítja az adatok változatlanságát és hitelességét? ” (Szerző: Szőke Gábor Az Állami Nyomda Okmánybiztonsági Laboratórium munkatársának „BIOMETRIKUS OKMÁNYOK - MÁR KÖZEL SEM SCIENCE FICTION” című írásából
idézetek.) „A chicagói autósok már ujjlenyomattal is fizethetnek Az Egyesült Államokban elsőként Chicagóban tesztelik a biometrikus fizetés lehetőségét: az autósoknak a jövőben nem kell készpénzt, csekkfüzetet vagy hitelkártyát maguknál hordaniuk, ha tankolni akarnak. Ehelyett egy bizonyos cég kútjainál már ujjlenyomatukkal is fizethetnek. Az ujjlenyomat-érzékelő készülékek kapcsolódnak az autósok bankszámláihoz, ahonnan a fizetés azonnal megtörténik” - az MTI írása alapján. 7. Összefoglalás Amikor a biztonság növelése a cél, akkor többféle módszer alkalmazása célravezető. A biometrikus rendszerek alkalmazásával a személy azonosítása egyrészt sokkal egyszerűbb módon végezhető el, másrészt ez az eljárás jóval pontosabb értékeket ad, mivel a biometriai eszközöket nem lehet könnyen becsapni. Használható bevándorlás ellenőrzésre, beszállókapuknál történő személyazonosításra és egyéb
biztonsággal összefüggő funkciókra. Megnőtt az igény a nagy társadalmi rendszerekben történő visszaélések megelőzésére. Ezen kívül igen nagyszámú alkalmazásra van lehetőség a marketing, az utasok megkülönböztetett kiszolgálása, online helyfoglalás, kapcsolódó programok, stb., ahol a biometria igen hasznosan integrálható egy meghatározott folyamat bizonyos lépésénél. Ezen túlmenően vannak vállalatokhoz, intézményekhez kapcsolódó alkalmazások is, mint például a hálózati 14 hozzáférés védelem, számítógépes munkahelyek védelme, vagy a fizikai beléptetés ellen őrzés. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a biometria gyógyír mindenfajta személyazonosítással kapcsolatos tevékenységre, de igen nagy érdeklődést övező új technika napjaink eszköztárában, amelyet jó ha figyelembe veszünk, amikor az új évezred megoldásait dolgozzuk ki. 8. Ábra és táblázatjegyzék 1. Ábra: Az ujjlenyomat olvasására
megfelelő szerkezetek 5 oldal 2. Ábra: A szem vizsgált részei: írisz és a retina 6 oldal 3. Ábra: Egy gép a retina vizsgálat közben 7 oldal 4. Ábra: A szem felépítése 8 oldal 5. Ábra: Íriszazonosító berendezés 8 oldal 6.Ábra: Az arcfelismerő rendszer vizsgálatot végez 9 oldal 7. Ábra: FingerPrint A815 ujjlenyomat-olvasó beléptető rendszer 12 oldal 1. Táblázat: „FAR” mutatók 10 oldal 9. Irodalomjegyzék http://www.nethu/telecomputer/5 14/04 2kkkhtml http://www.biztostuhu/mod/resource/viewphp?id=143 http://anything.allaminyomdahu/hu/biometrikusokmany http://www.sztakihu/~sztibor/eszigno/OP Biometria/sld001htm http://www.oktelhu/v2/belepteto biometrikushtml http://www.biolockhu/bf-388shtml http://www.pdamaniahu/content/11169/ 15