Gazdasági Ismeretek | Adózási ismeretek » Szűcs István - A forgalmi folyamatok adói (ÁFA)

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A forgalmi folyamatok adói Az általános forgalmi adó KÉSZÍTETTE: SZŰCS ISTVÁN 08.14 Szak: KG II. Tagozat: levelező: B Tatabánya 2003. november 26 I. Az adó fogalma, közgazdasági tartalma 3 I.1 Az adók csoportosítása .4 I.2 Adófunkciók .4 II. Fő adófajták 5 II.1 Az áruforgalom megadóztatása 5 II.2 Forgalmi adó 6 II.3 Hozzáadottérték-adó 7 Az adó alanya .10 Adóköteles .10 A fizetendő TVA alapja .10 Mentesség .11 0 adókulcs .12 II.4 Fogyasztási adó12 III. Általános forgalmi adó .13 Az ÁFA kötelezettség szerkezete a magyar jogban .13 A többfázisú, nem halmozódó, közvetett adó megállapítása .18 Komplex számpélda .19 Sajátos adózási technikák .20 IV. Zárszó .21 Felhasznált irodalom .22 2 I. Az adó fogalma, közgazdasági tartalma Az adó fogalmára vonatkozóan máig nem alakult ki egységes definíció. A különféle definíciókból azonban megállapítható, hogy az

adózás segítségével, az állam részesedik a létrejött jövedelmekből és ezen keresztül a gazdaság rendelkezésére álló erőforrásokból. Az adó így tehát az állami kiadások fedezetének egyik legfontosabb, de nem kizárólagos eszköze. A definíciók többsége szerint az adó folyamatos (pl.: ÁFA), vagy egyszeri befizetési kötelezettség Árutermelő gazdaságokban az adók teljesítése általában pénzben történik, rendkívüli és kivételes gazdasági helyzetben azonban előfordulhat, hogy az adót termék-beszolgáltatással, vagy munkateljesítménnyel kell leróni. Adóztathat az állam vagy annak felhatalmazásával, jóváhagyásával más közjogi testületek, szervezetek. Az állam hatalmi jellegénél fogva aktívan – ha kell kényszer segítségével is – támogatja a felhatalmazott szervek adóztatási jogát. Az adóztatásra vonatkozó jogokat, kötelezettségeket a legtöbb országban az alkotmány tartalmazza,, ezért a változásával

kapcsolatos javaslatokat testületi, parlamenti úton is jóvá kell hagyatni. Az adó fizetésére kötelezettek körét az állam egyoldalúan állapítja meg. A fizetési kötelezettség elengedhetetlen eleme az önálló jövedelemforrással, vagy vagyonnal, illetve ezek jogosultságával való rendelkezés. Az adó fizetésére természetes és jogi személyek egyaránt kötelezhetőek Az adóztatás konkrét célját az állam általában nem jelöli meg, ezért az adó a költségvetési feladatok finanszírozásának egyik pénzügyi forrása. Tartalmi szempontból az adó jellemzői:     A közvetlen ellenszolgáltatás hiánya; A kényszerjelleg; A tulajdonosi elkülönültség; A jogi szabályozás. Az adó beszedésekor az állam semmiféle kötelezettséget nem vállal és közvetlen ellenszolgáltatást sem nyújt. Közvetett módon az állam az elvont jövedelmet – pl központi beruházás formájában – visszajutatja a gazdaságba, de ez a

visszajuttatás független az adófizetéstől, azzal nincs közvetlen kapcsolatban. Formai elemét tekintve az adóztatás mindig előzetes, általános (normatív) érvényű jogszabályi rendelkezéseken alapul. 3 I.1 Az adók csoportosítása Az adók csoportosításánál a közvetlen és a közvetett megkülönböztetés a legismertebb. - Közvetlen (direkt) adók, azok a b efizetések, amelyek valamely gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez, vagy a lakosság jövedelemnagyságához kapcsolódnak. A közvetlen elvonás az adó alanyát terheli. Közvetlen adók: személyi jövedelemadók, társasági adó, örökségi, ajándékozási adók, vagyonadó munkavállalók és munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulásai. - Közvetett (indirekt) adók, termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak – azaz a forgalmat és a fogyasztást terhelik, figyelmen kívül hagyva az adófizető egyéni körülményeit. A közvetett elvonás a

termék felhasználóját terheli Közvetett adók: forgalmi fogyasztási adók, szélesebb értelemben az import vámok. I.2 Adófunkciók Az adórendszer működése folyamán az alábbi funkciókat látja el:  Fedezeti vagy kincstári (fiskális) funkció: Az adóztatás objektív szükségszerűsége nyilvánul meg, hiszen a gazdaságban vannak állami feladatok, amelyek finanszírozásáról a költségvetésnek gondoskodnia kell.  Befolyásolási funkció: A költségvetés a jövedelem-elvonási rendszer milyenségével, mértékével, a kedvezmények és mentelmek biztosításával a pénzügyi folyamatokon keresztül befolyásolja a vállalatok és a lakosság pénzügyi helyzetét, gazdasági döntéseit. Az adó nem kincstári funkciójának érvényesülése függ attól is: - milyen az adórendszer felépítése (mennyi a fő és mellékadó) milyen adófajtákat alkalmaznak a gazdaságban mennyi a helyi és központi adók száma és volumene és ezek szerkezete

hogyan oszlik meg az összadó a vállalatok és a lakosság között, azaz milyen az SZJA és az ÁFA, valamint a társasági adó aránya. 4  Arányosítási funkció Célja, hogy a tevékenységgel közvetlenül össze nem függő jövedelmeket elvonása és így azonos gazdálkodási körülmények biztosítása vállalatok, vállalkozások számára. Klasszikusan a kiegyenlítő (termelési) adóban jelenik meg. II. Fő adófajták         II.1 Társasági adó Kiegyenlítő adók Erőforrásokhoz kapcsolódó adók Jövedelemadó Vagyonadó Forgalmi adó Értéknövekedési adó Fogyasztási adó Az áruforgalom megadóztatása A gazdasági ügyletek, az ehhez kapcsolódó áruforgalom megadóztatása – a forgalmi érték meghatározott százaláka szerint - igen régmúltra nyúlik vissza, eredete a vásári, piaci díjakban kereshető. A modern gazdaságokban a forgalom adózásának három módszere alakult ki:  Minden áruforgalom

után meg kell fizetni az adót (fázisadó);  Az adófizetést csak azokra az ügyletekre vetítik, amelyekről vélelmezhető, hogy a termék végső felhasználásra kerül, azaz nem továbbfeldolgozásra szolgál;  Minden forgalom után kell adót fizetni azzal, hogy az előző adásvételnél felszámított adót le lehet vonni az adófizetési kötelezettségből. Ezt az adót nevezik hozzáadott-érték típusú forgalmi adónak, amelynek magyar elnevezése: általános forgalmi adó. 5 II.2 Forgalmi adó A forgalmi adó a t ermékek, szolgáltatások vagy vagyontárgyak forgalmi folyamatához – tehát adásvételéhez- kapcsolódik. A forgalmi adónak az a szándékolt hatása, hogy a végső felhasználók viseljék, tehát az adó általában közvetlen árátalakító tényező. Forgalmi adó lehet: 1. általános: minden, vagy csaknem minden árura kivetik és a kulcs egységes 2. speciális: az adó csak néhány terméket terhel A gyakorlati életben

általában az a jellemző, hogy a speciális forgalmi adó kiegészíti az általánost. Az adófizetés gyakorisága szerint: 1. Egyfázisú forgalmi adó: a termelés vagy a fogyasztás egyetlen pontján kell adózni Az elvonás kapcsolódhat a t ermeléshez, a n agykereskedelemhez, vagy a kiskereskedelemhez. Az egyfázisú forgalmi adó gazdaságilag általában előnyös elvonás, hiszen az adóztatás költsége csekély, az adó meghatározása pedig egyszerű. 2. Többfázisú forgalmi adó: a termelés és az elosztás több, de nem minden pontján kell adót fizetni (azaz van adómentes forgalmazási hely). 3. Összfázisú forgalmi adó: az elvonás a t ermelés és értékesítés minden szakaszára kiterjed. Az adófizetés alapja szerint: 1. Bruttó: azaz a teljes árbevételen alapuló adó 2. Nettó: azaz a hozzáadott, vagy új értéken alapuló adó 6 II.3 Hozzáadottérték-adó A hozzáadott-érték, vagy más néven értéknövekedési adó nem más, mint

egy összfázisú nettó forgalmi adó, azaz adókötelezettség esetén minden értékesítési folyamat után adót kell fizetni. A hozzáadottérték-adót először Franciaországban vezették be. Ma ezt alkalmazzák az Európai Unió minden országában, 1989 óta Japánban és 1988 óta Magyarországon is bevezették általános forgalmi adó néven. Hozzáadottérték-adó egyes OECD országokban (%-ban) Ország Bevezetés éve Franciaország Dánia NSZK Ausztria Egyesült Királyság Spanyolország 1964 1967 1968 1973 Mérték bevezetéskor 20 10 10 16 1973 1986 10 12 Magyarország 1988 25 1993.évi normálkulcs 18,6 25 15 20 Csökkentett kulcs (1996) 5,5 7 7 10 17,5 15 8 7 Forrás: Consuption Tax Trends,Párázs, OECD,1997 12 A hozzáadott-érték adót szakmai körökben TVA-nak (a francia nyelvű kifejezés kezdőbetűi alapján- taxe la valeur ajoutée vagy VAT-nak az angol nyelvű kifejezés rövidítése alapján- value added tax) nevezik. A korábban

általánosan alkalmazott fázisadó azért van visszaszorulóban, mert torzító hatású: a végtermék adótartama attól függ, hogy azt hány szakaszban hozták létre. Ha azt egyetlen vertikálisan szervezett vállalat állította elő, akkor az adó kevesebb, mintha azt egyes fázisokra szakosodott vállalatok gyártották. Régebben ezt, amikor az adókulcs 2-3 % volt, nem okozott nagy torzítást, de mára igen, és egyben gátolta a hatékony széleskörű termelési kooperációt. 7 Fázisforgalmi adó és torzításai, egybevetve az áfa-rendszerrel (20%-os adókulcs mellet) Termelési fázisok Őstermelés (1. fázis) Feldolgozás (2. fázis) Továbbfeldolgozás (3. fázis) Összesen Nettó termelési Fázisadózás I. érték Termelés(bruttó) Adó Termelés(bruttó Adó Termelés Adó 30 +6 40 76 +16 70 30 100 121 +25 46 114 Bruttó végső ár adótartama (bruttó) Két fázis egy Vállalatban 30 Bruttó végső ár Áfa Fázisadózás II. 30

+6 +14 70 +14-6=+8 +23 37 114 100 20-14=+6 20 146 137 120 31,5% 27% 16,6% Forrás: Joseph E. Stilitz, A kormányzati szektor gazdaságtana Megjegyzés: nettó termelés = hozzáadottérték Az adó kiszámítása: 1. Direkt módszer Meghatározzuk a hozzáadott értéket (azaz összeadjuk az eredményt, a bért, az eredményt és az amortizációt) Hátránya: rendkívül számításigényes. 2. Indirekt módszer Ez a technikai forma nem a hozzáadott érték tényezőire irányul, hanem a megelőző bruttó forgalomból, illetve annak adójából indul ki. Azaz a termelő saját bruttó forgalma után a termék besorolása és az adókulcs után kiszámítja az adót, amelyből azután levonja az előző fázisban fizetett adót (ez utóbbi az ún. i nputadó) A levonásos módszer megköveteli a beszerzések és az értékesítések pontos nyilvántartását, az adó nélküli és az adóval növelt bruttó ár kimutatását. Levonásos módszernél kell lennie egy

hozzáadott-érték számlának, amelyből megállapítható a befizetési kötelezettség, illetve a visszaigénylés összege. A TVA összegének meghatározásánál közömbös a k észletfelhasználás (annak pontos kimutatására nem is adózási előírások miatt van szükség), hanem az a lényeges, hogy mennyi az 8 adóköteles és adómentes felhasználás. A levonásos módszer előnye, hogy a korábban megfizetett adókat (pl:egy kereskedelmi fokozat elhagyása folytán) automatikusan megfizetik. Ezt nevezik a TVA adaptációs hatásának Ez a vállalatok számára megnehezíti vagy megakadályozza az adófizetési kötelezettség alóli kibúvást. Az eledó alulszámlálási érdeke ugyanis a vevő érdekébe ütközik. Példa, a levonásos módszer bemutatására : Tegyük fel, hogy a késztermék előállításához 2 fokozatra van szükség. Az adókulcs az árbevétel 10%-a. Feltételezzük, hogy az első termelési fázisban 50 Ft volt a beszerzés, amelynek

ára: 45 Ft, adója pedig 5 Ft. I.fázis: Nettó ár=300 Ft, Bruttó (TVA-t tartalmazó) ár=300+30=330 Ft, Output adó=30 Ft, Input adó=30-5=25 Ft, A hozzáadott érték=250 Ft. II.fázis: Nettó (adó nélküli ár) =300+250=550 Ft, Bruttó (TVA-t tartalmazó) ár=550+55=605 Ft, Output adó=55 Ft, Input adó=30 Ft, Befizetendő=25 Ft, Hozzáadott érték=250 Ft. Jól látható, hogy az adó ne m válik költségtényezővé, hiszen a készletráfordítás nettó áron történik. A TVA a vállalatok számára még akkor sem jelent többletköltséget, ha az általa kifizetett TVA összege meghaladja az eladás után beszedett TVA összeget. Abban az esetben ugyanis, ha az adott időszak során a vállalt beszerzéseinél lévő input adó összege nagyobb, mint az értékesítésen lévő output adó akár azért, mert a vállalat valamilyen beruházást valósított meg, akár mert feltöltötte a készleteit, vagy a piac szűkült be-, akkor az adóhivatal visszatéríti számára

az adókülönbözetet. Ha az export értéke meghaladja a belföldi értékesítést, a vállalat szintén nettó visszaigénylővé válik. 9 A TVA technikája gondoskodik arról, hogy a költségvetés csak akkor jusson bevételhez, ha a vállalat tényleges jövedelmet realizál. A TVA befizetése általában havonta esedékes, de az ütemezés országonként, illetve vállalattípusonként lényeges különbségek vannak. Pl Dániában, ahol a mezőgazdasági tevékenység is adóköteles, ezeknek a vállalatoknak az adózási időszakot terhelő TVA teljes összegét csak háromnegyed évvel később kell befizetni. Az adó alanya Minden olyan természetes vagy jogi személy, amely önállóan, hivatásszerűen rendszeresen ellenszolgáltatásért javakat ad el, illetve szolgáltatásokat teljesít. Nem adóalanya a TVA-nak pl olyan társadalmi célú szervezet, amelynek nincs árbevétele. TVA befizetésére kötelezett viszont az a természetes és jogi személy, amely

külföldről árut hoz be, függetlenül attól, hogy ezt vállalkozási jelleggel, üzleti vagy egyéni célból végzi. Mivel az import a felhasználó országban válik adókötelessé, ezért a külföldön történő, rendszerint meghatározott nagyságrendű beszerzések után adóvisszatérítés jár ( pl. turistaforgalomban) Adóköteles - a saját célú fogyasztás ( pl. kisvállalkozás olyan beszerzése, amely egyéni fogyasztási célokat szolgál, illetve ha az adóköteles termék kikerül a vállalkozói tevékenység köréből) a nem termelő célú felhasználás (pl. vállalati óvoda működésével kapcsolatos beszerzések) reprezentációs kiadások A TVA tehát tevékenységet adóztat, tekintet nélkül az adóköteles szervezet tulajdonosi, jogi státuszára. Pl. egy kórház ugyanúgy lehet adóalany, ha árbevétel ellenében szolgáltatást végez, mint egy szolgáltató kisiparos, vagy vállalat. Az adóalanyiság-adóköteles forgalom és

árbevétel – output oldalról is meghatározható. A fizetendő TVA alapja Az adóköteles szolgáltatás, vagy áruszállítás teljes értéke. Az ellenérték a TVA-t nem foglalja magában, de egyéb adójellegű befizetéseket igen. 1. Adóköteles saját fogyasztásnál a beszerzési ár, saját előállítású termék esetén pedig az önköltség alapján képzett ár. 10 2. Import esetén az adó alapja a behozott mindenkori árfolyammal átszámított belföldi értéke, a szállítás, fuvarozás, rakodási és biztosítási díjak, a határig és az első felszállóhelyig felmerült összege, vám- és illetékköltségek. Importnál a vámkezeléssel egyidejűleg történik a terméket terhelő TVA megállapítása. Mentesség A legtöbb adónál a mentesség azt jelenti, hogy nem kell az állammal szembeni fizetési kötelezettséget teljesíteni, azaz preferencia biztosításról van szó. A TVA-nál mentesség esetén nincs lehetőség az előzetes (input)

adók levonására, tehát diszpreferenciáról van szó. Így a mentesség a vállalkozói láncban a v erseny szempontjából hátrányhoz vezet. A nyugat-európai országok – Dánia és Anglia kivételével, ahol csak egykulcsos TVA működik – 2-4 adókulcsot alkalmaznak. Minél több az adókulcsok száma, annál bonyolultabb, költségesebb a rendszer működése, ezért az értéknövekedési adó bevezetésénél törekedni kell arra, hogy viszonylag minél kevesebb legyen az adókulcsok száma. - normál kulcs: a fogyasztás döntő hányadához kapcsolódó elvonás - emelt kulcs: rendszerint személygépkocsi, ékszer.) - csökkentett adókulcs: preferenciát fejeznek ki, és rendszerint közszükségleti cikkekhez (pl.: gyógyszer) vagy alapvető szolgáltatásokhoz (pl.: köztisztasági tevékenység) kapcsolódnak a luxusnak minősített fogyasztáshoz kapcsolódik (pl.: A TVA-nál fontos szabály, hogy azonos termék esetén azonos legyen az adókulcs,

függetlenül attól, hogy belföldi vagy import termékről van-e szó. A termelési láncban a TVA-ra kötelezettek számára közömbös az adókulcs nagysága, hiszen a vállalatoknál az adó nem költségtényező. Az adókulcsok száma a termelési vertikumban szintén közömbös, nyilvántartási előírások miatt azonban az adókulcsok mennyiségének – a levonásos technika miatt elsősorban output szempontból – óriási jelentősége van. A kereskedelmi vállalatoktól eltekintve, a vállalatok termékeit általában 1-2 adókulcs alá sorolják be. 11 0 adókulcs Kiemelt jelentősége van, ugyanis a 0 adókulcs azt jelenti, hogy a termék után nem kell adót fizetni, de le lehet vonni az előzetes adót. A TVA-nál tehát a termék preferálását a 0 adókulcs jelenti. Tipikusan 0 adókulcsos az export és a külföldi bérmunka. A beruházások ugyanúgy működnek, mint a termelő felhasználás. A beruházások ilyen kezelésére az export miatt volt

szükség. Abban az esetben, ha az adókulcsok országonként eltérnek, márpedig eltérnek, és ha a beruházáshoz adó kapcsolódna, akkor ez az amortizáción keresztül befolyásolná a versenyképességet. Ha pl. A és B ország valutája között az átváltási arány 2:1, akkor azonos nagyságú beruházási adóztatás esetén A országban 10% kulcs mellet 110 000 Ft, B országban 20% kulcs mellett 240 000 Ft lenne az amortizáció alapja, azaz B ország 20 000 Ft többlet értékcsökkenés elszámolásával a világpiaci értékesítésnél hátrányos helyzetbe kerülne. Napjainkban a hozzáadottérték-adó az az adótípus, amely a legkevésbé vitatott adónem a közvélemény szemében. Ezt alighanem annak köszönheti, hogy bevezetése az Európai Unión belül az adórendszerek harmonizálását célzó törekvések eddig leginkább kézzelfogható eredménye, s ezért hosszú időn keresztül aligha kell változtatni rajta. A hozzáadott-érték adó azonban nem

teljesen problémamentes adó, például sok gondot vet fel az EU tagállamai közötti kereskedelemben való alkalmazási módja (mivel az már nem „külkereskedelem”). II.4 Fogyasztási adó Magyarországon a „fogyasztási adó” kifejezés egy további adónem hivatalos elnevezése. Fogyasztási adót egyes cikkekre, az általános forgalmi adón felül kell megfizetni. A korábbi fogyasztási adók egy részét 1998-tól jövedéki adónak nevezik (tipikus területe az alkoholos italok, dohányáruk, és üzemanyagok adója), amelyekre különlegesen szigorú adóeljárási szabályok vonatkoznak. A fogyasztási adó nem más, mint egy-egy termékhez, vagy szolgáltatáshoz – a végső realizálás előtt – kapcsolódó egyfázisú, vagy speciális forgalmi adó, amelyet különleges kiadási adónak is neveznek. A fogyasztási adó nagyon különböző cikkekhez kapcsolódhat, de nem terjedhet ki a fogyasztási javak döntő többségére, mert akkor már forgalmi,

nem pedig fogyasztási adóról lenne szó. 12 III. Általános forgalmi adó „Az állami költségvetés feladatainak ellátásához szükséges állandó és értékálló bevétel biztosítása érdekében, az árutermelő piacgazdaság igényeit kielégítő versenysemleges adórendszer működtetése céljából, valamint tekintettel az Európai Közösségekhez való társulásból fakadó követelményekre, az Országgyűlés az általános forgalmi adó alapvető szabályairól – figyelembe véve az 1988. január 1-jei bevezetés óta szerzett tapasztalatokat is – a következő törvényt alkotja:.” 1992.évi LXXIV Törvény az általános forgalmi adóról Az ÁFA kötelezettség szerkezete a magyar jogban Adóköteles Adóalany Értékesítés Kettős Eladó könyvvitelben gazdálkodó adóalany termékértékesítése Teljesítési hely Az árufeladás helye, import esetén belföld Egyszeres Eladó könyvvitelben gazdálkodó adóalany termékértékes

ítése Az árufeladás helye, import esetén belföld Pénzügyi lízing A A teljesítés Normál termékátadás ellenértéke kulcs helye a tőkerész tekintetében Eladó Adóalap A teljesítés ellenértéke, de nem tartozik az adóalapba az ÁFA A teljesítés ellenértéke itt is, de az adó számítása bruttó értékből történik 13 Adómérté Adófizetési k kötelezettség Normál, A teljesítés mérsékelt időpontja Vagy nulla kulcs alulról számítva Adólevonási jog A számlában teljesítési időpontként feltüntetett nap Normál, mérsékelt vagy nulla kulcs felülről számítva A teljesítés időpontja, esetleg halasztással A számlában teljesítési időpontként feltüntetett nap A termék birtokba vételének az időpontja a teljes teljesítés értéke A számlában teljesítési időpontként feltüntetett nap Bizomány Bizományos A termék feletti rendelkezési jog átadásának a helye Bérmunka Vállalkozó A teljesítés

ellenértéke; az adó alapja az eladási megbízásnál nem foglalja magában a bizományosi díjat, a vételi bizománynál igen Normál, mérsékelt vagy nulla kulcs Eladási megbízásnál az a n ap, termékértékesítés teljesítésének a napja, vételi megbízásnál a termék feletti rendelkezési jog megszerzésének a napja. Normál vagy nulla kulcs A teljesítés A számlában időpontja teljesítési időpontként feltüntetett nap A termék Normál adó nélküli kulcs forgalmi értéke Az állományba Az adófizetési helyezés napja kötelezettség keletkezésének az időpontja A fel vagy A teljesítés összeszerelés ellenértéke tényleges helye Termék Adóalany kivonása a gazdasági tevékenység köréből A termék tényleges helye a kivonáskor Saját rezsis Adóalany beruházás A termék Aktiválási tényleges érték helye az állományba helyezéskor Szolgáltatás nyújtása Szolgáltatást A A teljesítés nyújtó fél szolgáltatást

ellenértéke nyújtó fél székhelye vagy állandó telephelye Termékimport Importőr Belföld Vámérték, megnövelv e a kisebb közterhekk el 14 Normál kulcs Az állományba Az adófizetési helyezés napja kötelezettség keletkezésének az időpontja Normál, A teljesítés mérsékelt időpontja vagy nulla kulcs, vagy tárgyi adómente sség Normál, vagy mérsékelt kulcs A számlában teljesítési időpontként feltüntetett nap A számlában teljesítési időpontként feltüntetett nap A Az adófizetés vámkezelésre napja irányuló árunyilatkozat benyújtásának a napja Termékexport Exportőr Az árufeladás helye Külföldi által nyújtott egyes szolgáltatások igénybevétele A A teljesítés szolgáltatást ellenértéke saját nevében megrendelő fél székhelye vagy állandó telephelye A szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany A teljesítés Nulla ellenértéke kulcs Külföldön Szolgáltatást A A teljesítés

teljesített nyújtó fél szolgáltatást ellenértéke egyéb saját nevében szolgáltatások megrendelő nyújtása fél székhelye vagy állandó telephelye Nemzetközi Eladó közlekedéshez és a t ermék nemzetközi forgalmához kapcsolódó termékértékes ítés Az árufeladás helye Normál, mérsékelt vagy nulla kulcs, vagy tárgyi adómente sség - A számlában teljesítési időpontként feltüntetett nap Halasztás az ellenérték megfizetéséne k napjáig, de legfeljebb az okirat kézhez kapásának napjáig Az adófizetés keletkezésének vagy a halasztás lejáratának az időpontja Nincs adófizeté si kötelezett ség A teljesítés Nulla ellenértéke kulcs - Forrás: Deák Dániel, Nemzetközi adótervezés (példák, esetek, kommentár) -Budapest, 2000. augusztus 1 Fogalmi vázlat: - Területi hatály (ÁFA Tv. 1 §) 1. Vámszabadterület (ÁFA Tv 1 és 12 §§) 15 - A számlában teljesítési időpontként feltüntetett nap Nincs import

adó Külföld Nulla kulcsos export Vámszabad terület Import adó Nulla kulcsos export Belföld 2. Külföldön tevékenységet végző társaság [ÁFA Tv 5 §, Társasági Adó Törvény 4 § (28)(b)]: belföldi gazdasági tevékenység, nyújtott és igénybevett szolgáltatások teljesítési helye - Adóalanyok: rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység (ÁFA Tv. 4 §) 1. Nyereségérdekelt és nem nyereségérdekelt gazdasági tevékenység; szokásos üzletmenetében eljáró nem önálló képviselő; nagy értékű gép egyszeri értékesítése Magyarországon 2. Fióktelep és állandó telephely [fiktív beszerzés: ÁFA Tv 4 § (4), 13 § (1)(9)] - Adóköteles értékesítés 1. Termékértékesítés jogcímfenntartással, pénzügyi lízing 2. Áthárított adó visszaigénylése operatív lízing s zolgáltatást nyújtó külföldi által [ÁFA Tv. 6, § (2)(a), 2/1993 (i13) Korm Rendelet, 11 § (1)(b)] 3. Bizomány [ÁFA Tv 6 § (2)(b)],

bérmunka [ÁFA Tv 6 § (2)(c)], saját rezsis beruházás [ÁFA Tv. 7 § (2)(a)] 4. Természetbeni társasági hozzájárulás: feltételes adófizetési kötelezettség [ÁFA Tv 7 § (1)(a)] 5. Jogszabály által előírt, vagy törvényi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás (közút megépítése és átadása) [ÁFA Tv. 7 § (3)(e), Társasági Adótörvény, 3 sz mell (A)(5)] 6. Technológiatranszfer – jogok átengedése szolgáltatás [ÁFA Tv 8 § (2)(a)]; jogok apportálása külföldi által [ÁFA Tv. 9 § ( b)g; adókötelezettség vámmentes vagyoni értékű jognál adathordozó importja esetén [ÁFA Tv. 27 § (1)(b)] 7. Álla mi támogatás üzleti tevékenység megszüntetése fejében [ÁFA Tv 8 § (2)(b), 22 § (2)] 8. Foglaló, lemondás jogokról, kártérítés, tartozásátvállalás [ÁFA Tv 8 § (1), 13 § (1)(1), 2. sz mell (13)] 16 - Szolgáltatás teljesítési helye [ÁFA Tv. 15 §, 32 § (2), 40 § (2)] - Adókötelezettség

keletkezése; szolgáltatás teljesítés időpontja 1. Operatív lízing, termékértékesítés jogcímfenntartással (ÁFA Tv 16 §), előleg (ÁFA Tv 17.§) 2. A külföldről igénybe vett szolgáltatást terhelő adó megfizetésének a halasztása (ÁFA Tv. 18 §) , adóhalasztás egyszeres könyvvitelben gazdálkodó adóalanyoknál (ÁFA Tv 19. §) - Adóalap 1. Bármely formában teljesített ellenérték [ÁFA Tv 22 §; NYC (230/87)] - Adómérték 1. (ÁFA Tv 28-29 §§, ÁFA Tv 1 sz melléklet) - (25, 0, 12) %-os adókulcsos termékek, szolgáltatások - Tárgyi adómentesség (ÁFA Tv. 30 §, ÁFA Tv 2 sz melléklet) - Adólevonás és visszatérítés 1. Levonási jog adóköteles és adómentes üzleti, valamint nem üzleti tevékenységgel összefüggésben (ÁFA TV. 32-33 §§) 2. Adólevonás érvényesen kiállított számla és ténylegesen áthárított adó ellenében (ÁFA Tv. 35 §) 3. A levonható adó megosztása; kamatbevétel beszámítása vagy

figyelmen kívül hagyása a nevezőben [ÁFA Tv. 38 §, 3 sz melléklet (I)(2)(b)] 4. Az adólevonás korrekciója tárgyi eszközök használata és eszközök későbbi értékesítése esetén (ÁFA TV. 39 §) 5. Adó visszaigénylés [ÁFA Tv 48 § (4)(a)-(b)] - Eljárási szabályok, számla kibocsátása és helyesbítése (ÁFA Tv. 43-45 §§) - Alanyi adómentesség (ÁFA Tv. 50 §) 17 A többfázisú, nem halmozódó, közvetett adó megállapítása Többfázisú nem Kimenő halmozódó, számlaérték közvetett adó Bejövő számlaérték Adóalap Fizetendő adó 20%os adómértéknél 1,000 200 1,000 1,000 200 1,200 (bruttó érték) 1,200(bruttó érték) 240 10*200 1,000 200 10*120 (egyszerűsített számlánál) 1,200(bruttó érték) 200[adómérték: 20/(100+20)=1/6] Hozzáadásos 1,000 módszer (halmozott érték figyelembe vétele) Közvetlen 2,000 levonásos módszer (halmozott érték figyelembe vétele 2,400(bruttó érték)

Közbenső levonásos módszer(halmozott értékek figyelembe vétele 10*200 Közvetett levonásos módszer(ügyletek figyelembe vétele)- az adó megállapítása alulról 10*240 (egyszerűsített Közvetlen számlánál) levonásos módszer (ügyletek figyelembe vétele)- az adó megállapítása felülről Forrás: Deák Dániel, Nemzetközi adótervezés (példák, esetek, kommentár) -Budapest, 2000. augusztus 1 18 Komplex számpélda Az ÁFA gyakorlatban történő megértését Deák Dániel, Nemzetközi adótervezés (példák, esetek, kommentár -Budapest, 2000. augusztus 1) tanulmányából kiragadott számpélda illusztrálja: Tényállás: Egy magyar adójogi illetőségű biztosítási társaság, 2000 előtt kizárólag biztosítási szolgáltatást nyújtott. 2000-ben kiterjesztette tevékenységi körét, mivel a biztosítási szolgáltatások mellett azokhoz kapcsolódó számviteli és adózási szaktanácsadást is vállal. 2000 június 1-én a társaság elad

egy épülete 62.5 millió forintért, amelyet 1999 május 30-án ÁFA alanytól 50 millió forintért vásárolt és azonnal használatba vett. Az épületet valamennyi tevékenységének kifejtése során használja. 2000-ben a t ársaság tevékenységével összefüggésben – nettó értéken számolva – a következő beérkező és kimenő számlákról van adatunk: Kimenő számlák 14,000 ill. 10,000 Biztosítás ill. viszontbiztosítás Szaktanácsadás nyújtása belföldre szaktanácsadás igénybevétele belföldről Szaktanácsadás nyújtása külföldre, ill. 4,000 szaktanácsadás igénybevétele külföldről Rendes adómértékkel terhelt anyagbeszerzés (amely adóköteles értékesítéssel függ össze) Beérkező számlák 4,000 4,000 3,000 1,00 Feladat: Határozzuk meg a fenti társaság 2000-re vonatkozó ÁFA fizetési kötelezettségét! Táblázat: Kimenő számlák Fizetendő ÁFA (1) Biztosítás ill. viszontbiztosítás (2) Szaktanácsadás

nyújtása belföldre, ill. szaktanácsadás igénybevétele belföldről (3) Szaktanácsadás nyújtása külföldre, ill. szaktanácsadás igénybevétele külföldről (4) Rendes adómértékkel terhelt anyagbeszerzés (5) Épület értékesítése Évi ÁFA kötelezettség fizetési 14,000 0 Beérkező számlák 4,000 10,000 2,500 4,000 (1,000) 4,000 750 3,000 (750) 1,000 (250) Levonható ÁFA 0 50,000 12,500 40,000 (7,385) 78,000 15,750 52,000 (9,385) 19 • (1) A biztosítás tárgyi adómentes • (2) 10,000 x 0,25 = 2,500; 4,000 x 0,25 = 1,000 • (3) 3,000 x 0,25 = 750; mivel külföldre nyújtott szaktanácsadás teljesítési helye külföld, nincs magyar adófizetési kötelezettség; mivel külföldről igénybevett szaktanácsadás teljesítési helye belföld, az erre eső adót a magyar szabályok szerint a szolgáltatást igénybevevő félnek megfizetnie, viszont a következő havi bevallásban az adót levonhatja • (4) 1,000 x

0,25 = 250 • (5) Az értékesítés és beszerzés nettó értékei : 62,500 / 1,25 = 50,000; 50,000 /1,25 = 40,000; mivel a beszerzést terhelő adóból levonható az épület használatba vételétől számított 120 hónapos törvény szerinti figyelési (korrekciós) időszakból az értékesítés időpontjában még hátralévő hónapokra arányosan jutó adó, amely korábban a tárgyi adómentesség miatt volt levonható, ezért a levonható adó a következőképpen számítható ki: 10,000 x 108/120 =9,000 Az így megállapított összeg még nem a levonható adó, ugyanis az adóköteles értékesítéssel összhangban arányosítani kell. Ennek megfelelően:9,000 x (10,000+4,000+5,000)/(14,000+10,000+4,000+50,000) = 7,385 Sajátos adózási technikák A gyakorlatban még számos olyan szabály és szokás létezik, amely az egységes adózást megbontja. A magyar adótörvény esetében például az alábbiak: • a törvény alapján a b elföldi értékesítés,

szolgáltatásnyújtás és a t ermékimport után kell adót fizetni – az export után az adó mértéke 0 %, • egyes esetekben a fizetés halasztása lehetséges, • egyes kistermelők, mezőgazdasági termelők alanyilag mentesek az adózás alól, de visszaigénylésre sem jogosultak, • különleges eljárás és mérték érvényesül egy bevételi összeghatárt el nem érő kereskedelmi szálláshelyet értékesítő adóalany forgalmára, • a használtcikk kereskedelem az árkülönbözet után adózik stb., • a bankok és a biztosítók mentesülnek az adófizetés alól. 20 IV. Zárszó Az integráció, a vámunió – a versenysemlegesség miatt - megköveteli az adórendszerek összehangolását, a tagországok elvonási rendszerének közelítését. Az adóösszehangolás azt jelenti, hogy azonos adótárgynál azonos az adózási alap, az elvonási mérték és az adókedvezmények rendszere. Az adóharmonizálás kiterjedhet az adórendszer

egészére, a gyakorlatban azonban csak a f orgalmi adó, vagy TVA, valamint a társasági adó összehangolására mutatkozik törekvés. 21 Felhasznált irodalom Turján Sándor-Balogh László: Államháztartás TRI – Mester Bt, Tatabánya-1996 Deák Dániel: Adótervezés a nemzetközi gyakorlatban (példák, esetek, kommentárok) ADVENTURA 2000 Kft.-2000 Joseph E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana KJK KERSZÖV -2000 1992. évi LXXIV Törvény az általános forgalmi adóról 22