Földrajz | Térképek » Pilisvörösvár térképe és rövid története

Té Pilisvörösvár u. Õs u. z U. u. u. NY ÁR Há SÉ BE T zi- z U. u. is Rózsa u. u. u. u. u. os án yJ Ara n 10 Ad u. u. u. Pil iss ze nti vá n SOLYMÁR Sirály õ u. De Pin ty k. V ö lgy Ivó u. BÁNYATELEP u. nyh lym ár u. U. eg yi-p . Bu da u. u. Ara So u. en rû u. y u. Pih Õ u. Sr zike u am . Köv iró u. Sziv li u zsa . k Je u. Bok ge or u n y . eu . Útt õrh áz Sz. u. Ma rga Bú réta zav Na irá u. psu g u. gár Alm ak . Árn yas u. lya s Sa l gé re Se Kes u. zeg u. Go . Vig adó Dál ia u. rj u u. u. . Fü ly k. eu go u. ka re ly Fo Pálya-tó pke Im Me nye csk a Csu u. st u. uu. Bé la Ba jár Vá Kacsató ke cs Fe Sirály ka Szõlõ ape Le u. Klap Bud k. u. rcs u. u. 10 u. Nagy-tó Ha rtók oltó Tûz u. Sz éch eny Ge i u. szt eny e Bá u. B nya káp udai N u. Alk oln agy otm a Ko A . ány d u. Z. ály u. u. u . Bá Ho nya nvé tó du . k. m.

k. yE ndr e k. Rá suu. . Görgey u. ny s Szõlõ u. u. ly ro Ká k. M k. ozi sic Pisz tra u. ng Fog as u. k. na gá Re m Ho te ergá szs i u. or Kár ás u. z y go alo Se m u. rge Or Cs pá I KA ÁN OB CS K. i R u. om At ia zs ef kó k. czi . .u zi l Gö Töv tila u. Na gy . P. k vá rad i u. õ k. Fürd A. nyi tivá ár Jó . U ol k. a Isk H u. án ál m óK Kan d FÕ u. u. ai óc Erkel Ferenc Sa Sall Sze n Há rs k. fa ák nc u. tár Ha z kö c Pa u. u. u. R u. ta sir nty u. . u. óhíd . Vág Hõsök tere u. U. B Be UD So m AI u. lym L. k . ár i M. k. Tá u. P. k U. T. k d pá Ár . Pe u. Diófa u. Po es . k If. u. nyv zi ö asá k. g pka An u. d társ N ap k A sef Köz u. Kla án li hí óz . Fe u. y J eg PILISSZENTIVÁN u. gó yi u. Vá Te mp lom h ld stv y Má tyás kir á u. Ho tI u. on fa ic s y h ld u. zs Po Zö

Táncs Bem en FÕ é Pl Templom tér z u. kö p. Aranyhegyi- Sport u. ia n bá u. ác ge om u. u. rge Sz in pl Gö B. Zs tér zs a G y Kossuth Lajos Dó D. örg y u. Gy Dóz . s a k. Sz eg fû Va s k. út M ad Tö r u. u sk m Te U. ke t. t Sz ébe zs z Er kö 10 u. Rét a Várk. u. u. LA Kápolna õ rd Fü k. G rsf u. u. Pilisc sa bai ISKO U. ÚT FÕ De ák pk Fe a ren c Kla Vasút Há PILIS CSABAI SÁ tila AD os At AB u. u. án u u. . SZ i tJ u. u. u V. rog en á k Mun Pu fa A Tomp a Mih ály Tó u. u. c ká u. u. Vásár . u tér csy y k. fa u. rt e lõk k. i u. . .k Sz Bé Es liegt an der Landstraße und Bahnlinie Budapest-Esztergom /Gran/. Im Mittelalter war hier das Dorf Kandé, urkundlich erwähnt in 1248. Vörösvár wird zum ersten Mal 1690 erwähnt. Im 18 Jh wurde es mit Deutschen besiedelt. Die katholische Kirche wurde 1696 gebaut, 1801 mit einem Turm erweitert. In der Wand

sind zwei Steine aus der Römerzeit eingemauert und auf der Straße ist ein römischer Meilenstein zu finden. Das Dorf hat drei barokkanische und eine klassizistische Kapelle. Naturschutzgebiet: Dolomitenkegel. or M va U. ác T Ep jor Sz Cs Ko ss k. uth tõ Pe B er u. u. i jes Lé Ak k. fi G lna aba ka án ob k u. ER ZS É u. E Ma scs e th õ Pili d La ai Jók r po gy l Lili u. u. sm ar ty on ok Cs Vö rö do SÁ SZ EN T Sz Do ö k. y ud Kis fal Bo f 400 m 200 Bá U. ria Õrhe 1:15 000 0 - ai án AD lvá Kápolna d iS AB Ká a tõf u. Õr-hegy b Lies by the Budapest-Esztergom railroad and road. On its territory the medieval Kand, village was first mentioned in the register in 1248. Vörösvár was first mentioned in the register in 1690. It was repopulated with germans in the XVIIIth century. The Catholic church was built in 1696. It was enlarged in 1801 and a tower was erected. In its wall two Roman

thombstones and on the Main road (Fõ-út) a Roman milestone can be seen. Three baroque and a classicis chapels are in the village. Dolomite-cones and their environment is a nature protection area. 11 805 un y k. ad y cs ka yi on rd Gá Ká a 26/ u. SZ kos k Pe u. Barac Zöldárok os U. ei u. ck u. ra z u. cs Ba ta . Sz t. F .u i ad íny i Hu Zr ya Mandula on Áf Lõ pa 2085 ET G ny SÁ S u. dy on Sz AD ti- u. SZABADSÁGLIGET stv Do bó I Du go án nic s U. SZENT ERZSÉB AB Werischwar SZ EN T as SZ ré ER Z u. Ta v A Bp.-Esztergom országút és vasút mellett fekszik. Területén a középkorban Kandé falu állt, melyet 1248-ban említ elõször oklevél. Vörösvár elsõ említése 1690-bõl származik. A XVIII században németekkel telepítették be. A katolikus templom 1696-ban épült 1801-ben megnagyobbították és tornyot raktak hozzá. A falában két római sírkõ és a Fõ úton egy római mérföldkõ

látható. Három barokk és egy klasszicista kápolnája van a községnek. Természetvédelmi terület a dolomitkúpok vidéke. Pilisvörösvár Pi lis s u. zá u. nt ó l Ma kko s u. pe st