Gazdasági Ismeretek | Környezetgazdaságtan » Herczeg Márton - Környezetmenedzsment

KÖRNYEZETMENEDZSMENT 2005. őszi félév Herczeg Márton herczegm@eik.bmehu (herczegm@recorg) Telefon: + 36 1 463 31 55 Fax: + 36 1 463 11 49 St. épület 406 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék H–1111 Budapest, Stoczek u. 2 Az előadásban szereplő diák egy része Dr. Kósi Kálmán munkái 2. rész AZ ISO 14000-ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE ISO 14001 ISO 14004 HAZAI JELZET MSZ EN ISO 14001 MSZ ISO 14004 SZABVÁNY CÍME Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek KIR. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei KIR. Általános útmutató az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra kis- és középvállalatoknak ISO 19011 ISO 14005 ISO 14010 MSZ EN ISO 14010 A környezeti audit irányelvei. Általános elvek ISO 14011 MSZ EN ISO 14011 A környezeti audit irányelvei.Auditeljárások A KIR auditja

ISO 14012 MSZ EN ISO 14012 A környezeti audit irányelvei. A környezeti auditorok képzettségi kritériumai ISO 14013 Útmutató környezeti auditálás vezetéséhez AZ ISO 14000-ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE ISO 14014 ISO 14015 ISO 14020 ISO 14021 ISO 14022 HAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME Előzetes környezeti állapotfelmérés (felülvizsgálat) A telephely környezeti vizsgálata és a jogi összefüggések Környezeti címkézés. Általános alapelvek minden típusú címkézéshez Környezeti címkézés - Önnyilatkozat (kihirdetés) Környezeti jogcímek - Fogalmak és meghatározások Környezeti címkézés - Szimbólumok ISO 14023 Környezeti címkézés - Tesztelés/ellenőrzés. A környezeti címkézés alkalmazási módszerei ISO 14024 Környezeti címkézés - Bizonylati eljárások - Vezérelvek, gyakorlati alkalmazások és igazoló (bizonyító) eljárások ISO 14031 A környezeti teljesítmény értékelése AZ ISO 14000-ES

SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE HAZAI JELZET ISO 14032 SZABVÁNY CÍME A környezeti teljesítmény értékelése iparágak szerint ISO 14040 MSZ EN ISO 14040 Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek ISO 14041 MSZ EN ISO 14041 Életciklus-értékelés. A cél és a tárgy meghatározása és leltárelemzés ISO 14042 Életciklus-értékelés. A környezeti hatások értékelése ISO 14043 Életciklus-értékelés. Életciklus javítás vizsgálata ISO 14062 Környezetorientált formatervezés ISO 14063 Környezeti kommunikáció AZ ISO 14001 RENDSZER A szabvány általános célja: a környezetvédelem támogatása a gazdasági-társadalmi szükségletekkel összhangban. Jogszabályi megfelelés Környezeti Környezeti politika politika Input Folyamatos javítás Szennyezés megelőzés ISO 14001 Környezeti Környezeti teljesítmény teljesítmény Output A Deming ciklus Tervezd Cselekedj Csináld Ellenőrizd Az ISO 14000-es

szabványsorozat modellje A környezeti tényezők A termék környezeti rangsorolása teljesítményének leírása A környezeti A terméktényezők környezeti teljesítményének beillesztése a javítása terméktervezésbe és Javítsd Tervezd meg Ellenőrizd Hajtsd végre fejlesztésbea Információszerzés termék Kommunikáció környezeti a környezeti tényezőiről teljesítésről Kommunikáció a Az ISO 14040 Életciklus értékelés ISO 14062 Környezeti design Az ISO 14020 Környezeti címkézés, nyilatkozatok környezeti teljesítésről ISO 14063 Környezeti kommunikáció A szervezetek környezeti A környezeti teljesítés teljesítésének figyelemmelleírása kísérése Az ISO 14030 A környezeti teljesítés értékelése A rendszerműködés Információszerzés a hatékonyságának környezetirányítási figyelemmel rendszerkísérése hatásosságáról Az ISO 19011 A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása AZ ISO 14001

SZABVÁNY MODELLJE Folyamatos javítás Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés Az ISO 14001 szabvány modellje Cselekedj Folyamatos javítás Vezetőségi átvizsgálás Környezeti politika Ellenőrizd Tervezd Ellenőrzés Tervezés Bevezetés és működés Csináld Az ISO 14001 szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Tervezd • Politika • Környezeti tényezők • Jogi és egyéb követelmények • Célok, előirányzatok és programok Az ISO 14001 szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Csináld • • • • Szervezeti felépítés és felelősség Képzés Kommunikáció A rendszer dokumentációja • A dokumentumok kezelése • A működés szabályozása • Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre Az ISO 14001 szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Ellenőrizd • Figyelemmel kisérés és mérés • Nemmegfelelőség, valamint

helyesbítő és megelőző tevékenység • Feljegyzések • Belső audit Az ISO 14001 szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Cselekedj • Vezetőségi átvizsgálás MSZ EN ISO 14001 KÖRNYEZETI KÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK KÖVETELMÉNYEK ÉS ALKALMAZÁSI IRÁNYELVEK A szabvány szerkezeti felépítése 1. Tárgy 2. Rendelkező hivatkozások 3. Fogalom-meghatározások 4. A környezetközpontú irányítási rendszer követelményei 4.1 Általános követelmények 4.2 Környezeti politika 4.3 Tervezés 4.31 Környezeti tényezők 4.32 Jogi és egyéb követelmények 4.33 Célok, előirányzatok és programok 4.4 Bevezetés és működtetés 4.41 Erőforrások, funkciók, felelősségek és hatósági körök 4.42 Kompetencia képzés és tudatosság 4.43 Kommunikáció 4.44 Dokumentáció 4.45 A dokumentumok kezelése 4.46 A működés szabályozása 4.47 Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre MSZ EN ISO 14001 KÖRNYEZETI KÖZPONTÚ

IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK KÖVETELMÉNYEK ÉS ALKALMAZÁSI IRÁNYELVEK A szabvány szerkezeti felépítése 4.5 Ellenőrzés 4.51 Figyelemmel kísérés és mérés 4.52 A megfelelőség értékelése 4.53 Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység 4.54 Feljegyzések kezelése 4.54 Belső audit 4.6 Vezetőségi átvizsgálás MELLÉKLETEK A. Útmutató a követelmények használatához B. Kapcsolat az ISO 14001 és az ISO 9001 között C. Irodalomjegyzék AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE A szabvány olyan környezeti politika kidolgozását kívánja a szervezetektől, amely környezeti politika "tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket." Környezeti politika 4.2 Környezeti politika A rendszerkiépítés első lépése a környezeti politika kidolgozása. A környezeti politikát a

szervezet felső vezetése határozza meg. “a szervezet nyilatkozata általános környezeti teljesítésével kapcsolatos szándékairól és elveiről, amely keretet ad a környezeti célok és előirányzatok meghatározásához”. “tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket.” AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Környezeti tényezők Környezeti politika Tervezés A KÖRNYZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Jelentőségi kritérium Környezeti szempontok Üzleti szempontok • a hatás erőssége, mértéke • a kapcsolódó szabályozások szankciói • a hatás súlyossága, veszélyessége • a hatás megváltoztatásának nehézsége • a hatás időtartama • a változtatás hatása más tevékenységekre (folyamatokra) • a bekövetkezés valószínűsége, gyakorisága • imázsra gyakorolt hatás •

kapcsolat az üzleti partnerekkel AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Környezeti tényezők • Jogi és egyéb követelmények Környezeti politika Tervezés 4.3 Tervezés 4.32 Jogi és egyéb követelmények “A szervezet hozzon létre és tartson fenn olyan eljárást, amelynek segítségével felderíthetők és megismerhetők legyenek a jogi és a szervezet által vállalt egyéb követelmények, amelyek a szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak környezeti tényezőire vonatkoznak.” AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Környezeti tényezők • Jogi és egyéb követelmények • Célok, előirányzatok és programok Környezeti politika Tervezés A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS HATÁROK SZEREPE A RENDSZER KIÉPÍTÉSÉBEN Tervezés Tevékenység (Folyamatok), Termékek, Szolgáltatások Környezeti tényezők Környezeti hatások Jelentős környezeti hatások KÖRNYEZETI POLITIKA Célok, előirányzatok és program(ok)

Működés szabályozása POLITIKA ÉS CÉLOK LEBONTÁSA CÉLOK ÁLLAPOT FEJLESZTÉS Üzletági szint Politika Vállalati szint Politika Környezeti Program Osztály szint Politika Akciók Fejlesztési célok Tervezés AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Erőforrások, funkciók, felelősségek és hatáskörök Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés 4.4 Bevezetés és működtetés 4.41 Erőforrások, funkciók, felelősség és hatáskörök A szabvány elvárása, hogy a felső vezetés “jelöljön ki egy vagy több olyan vezetőségi megbízottat, akinek minden más felelősségi körétől függetlenül legyen meghatározott szerepe, felelőssége és hatásköre arra, hogy: • biztosítva legyen a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek meghatározása, bevezetése és fenntartása e szabványnak megfelelően; • készüljenek jelentések a környezetközpontú irányítási rendszer eredményeiről a felső

vezetőség számára átvizsgálás céljából, és hogy ez alapul szolgáljon a környezetközpontú irányítási rendszer tökéletesítéséhez.” Mivel a különböző vállalatok szervezeti felépítése különböző, ezért a környezeti felelősségek és hatáskörök meghatározása az adott szervezeti struktúrának megfelelő meghatározást igényel. AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Szervezeti felépítés és felelősség • Kompetencia, képzés és tudatosság Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés 4.4 Bevezetés és működtetés 4.42 Képzés, tudatosság és kompetencia A szabvány a következő követelményt támasztja: A vállalat “hozzon létre és tartson fenn eljárásokat, amelyek által alkalmazottai vagy tagjai minden egyes funkcionális részlegben és minden egyes szinten tudatában legyenek, • milyen jelentősége van annak, hogy a környezeti politika, az eljárások és a környezetközpontú irányítási

rendszer követelményei teljesüljenek • melyek a lényeges környezeti hatások - a meglevők és a lehetségesek -, amelyek az ő munkájukból erednek, továbbá hogy milyen környezeti előnyök származnak abból, ha az illető személy teljesítése javul • mi a szerepük és felelősségük abban, hogy a környezeti politika, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek, beleértve a felkészülést vészhelyzetekre és a reagálási követelményeket • milyen következményei lehetnek annak, ha eltérnek az előírt operatív eljárásoktól.” AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Szervezeti felépítés és felelősség • Képzés, tudatosság és kompetencia • Kommunikáció Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés 4.4 Bevezetés és működtetés 4.43 Kommunikáció A környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció magában foglalja a vállalat környezeti tevékenységeire vonatkozó

belső és külső információáramlás rendszerbe foglalását. A külső és belső érdekelt felek megfelelő tájékoztatása hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatról kialakult kép (image, goodwill) kedvező legyen, illetve a munkavállalók ösztönözve legyenek a környezeti célok megvalósításában. A szabvány követelménye, hogy a vállalat dokumentált eljárás(ok)ban szabályozza kommunikációs tevékenységét a környezeti tényezőkkel és a környezeti menedzsment rendszerrel kapcsolatban: • “belső kommunikáció céljából a szervezet különböző szintjei és funkcionális részlegei között • azért, hogy a külső érdekelt felektől érkező lényeges információt átvegye, dokumentálja és reagáljon rá.” AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Szervezeti felépítés és felelősség • Képzés, tudatosság és kompetencia • Kommunikáció • Dokumentáció • A dokumentumok kezelése Környezeti politika Tervezés Bevezetés és

működtetés 4.4 Bevezetés és működtetés 4.44 A Dokumentáció A szabvány dokumentációs kötelezettségként azt írja elő, hogy a “szervezet alakítson ki és őrizzen meg – papíron vagy elektronikus formában – információt: • az irányítási rendszer magvát képező elemeknek és ezek kölcsönhatásainak leírása érdekében; • a kapcsolódó dokumentáció érdekében.” A dokumentációnak tehát elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy leírja a rendszer alapelemeit és azok kölcsönhatásait. A dokumentáció beépülhet a vállalatnál már működő (hatályos) egyéb rendszerekbe. A szabvány nem írja elő önálló kézikönyv készítését. 4.45 A DOKUMENTUMOK KEZELÉSE Bevezetés és működtetés • Jóváhagyott ? • Utolsó módosítás dátuma ? DO M U K Ó I C Á T N E • Azonosítható ? • Átvizsgált / Aktualizált? • Rendelkezésre áll ? • Elavult példányok kivonása AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE •

Szervezeti felépítés és felelősség • Képzés, tudatosság és kompetencia • Kommunikáció • A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja • A dokumentumok kezelése • A működés szabályozása • Felkészültség és reagálás vészhelyzetekben Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés 4.4 Bevezetés és működtetés 4.46 A működés szabályozása A szabvány azt a követelményt támasztja, hogy “a szervezet jelölje meg azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek a szervezet politikájával, céljaival és előirányzataival összhangban - az ott megállapított jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak”. Ezért kívánja meg a szabvány, hogy “a szervezet írjon elő működtetési kritériumokat a szervezet által használt javak és szolgáltatások meghatározható jelentős környezeti tényezőire nézve, és közölje a megfelelő eljárásokat és követelményeket a beszállítókkal és

a vállalkozókkal”. 4.4 Bevezetés és működtetés 4.47 Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre A szabvány követelménye, hogy a szervezet készítsen terveket és eljárásokat az esetleges vészhelyzetek kezelésére annak érdekében, hogy megfelelően tudjon reagálni a váratlan eseményekre, balesetekre. A szervezetnek ezért eljárásokat kell fenntartania a potenciális vészhelyzetek kezelésére, tehát a normális üzemi viszonyok kezelésén túl figyelembe kell venni azokat az eseményeket is, melyek a normálistól eltérő üzemi viszonyok, illetve vészhelyzetek esetében következhetnek be. AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Figyelemmel kísérés és mérés Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés 4.5 Ellenőrzés 4.51 Figyelemmel kísérés és mérés A szabvány elvárása, hogy a vállalat dokumentált eljárásban szabályozott módon kísérje figyelemmel és időről-időre értékelje környezeti

teljesítését. A vállalatnak értékelnie kell a célok és előirányzatok teljesülését. Az értékeléshez a vállalat dolgozzon ki olyan jelzőrendszert (mutatószámokat), amelynek segítségével az egyes területek, illetve célok és előirányzatok objektív módon értékelhetők. A teljesítés nyomon követéséhez kidolgozott jelzők, mutatók jellemezzék az egyes tevékenységeket, feleljenek meg a környezeti politikának, céloknak és előirányzatoknak. 4.5 Ellenőrzés 4.51 Figyelemmel kísérés és mérés A vállalat, ahol megítélése szerint az értékeléshez szükséges, mérésekkel támassza alá a környezetre jelentős hatással bíró tevékenységeit, műveleteit. Ehhez a szervezetnek megfelelő mérő, ellenőrző (monitoring) rendszerrel kell rendelkeznie. A mérési adatok megbízhatóságát a megfelelő mérőműszerek alkalmazása és azoknak előírásszerű kalibrálása jelenti. A szabvány ezen túl követelményként fogalmazza meg,

hogy a szervezet rendszeres időközönként értékelje a tevékenységével összefüggő jogi és egyéb követelményeknek való megfelelést. MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE Felügyelet jellegének meghatározása A mérési igények és eszközök azonosítása Nem kalibrált eszközök kezelése Ellenőrzés Hitelesítés, kalibrálás elvégzése Hitelesítés, kalibrálás dokumentálása MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE Mérő szoftver, érvényesítő ellenőrzés Kezelés, tárolás, megóvás a sérülésektől AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Figyelemmel kísérés és mérés • Megfelelőség értékelése Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés 4.5 Ellenőrzés 4.52 Megfelelőség értékelése A megfelelősség melletti elkötelezettségnek megfelelően a szervezetnek létre kell hoznia, be kell vezetnie és fenn kell tartania eljárásokat a vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés értékelésére. A

szervezetnek figyelnie kell az általa vállalt egyéb követelményeknek való megfelelést. A szervezetnek ezt az értékelést célszerű kombinálnia a jogszabályi megfelelés értékelésével, vagy külön eljárásokat kell kifejlesztenie. A szervezetnek meg kell tartania a periodikus ellenőrzésekről készült feljegyzéseket. AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Figyelemmel kísérés és mérés • Megfelelőség értékelése • Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés 4.5 Ellenőrzés 4.53 Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység A szabvány elvárása, hogy “a szervezet hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a felelősség és az illetékesség körének meghatározására: a nemmegfelőségek kezeléséért és vizsgálatáért, továbbá az okozott hatás csökkentésére, valamint helyesbítő és megelőző

tevékenység kezdeményezésére és végrehajtására történő intézkedésért.” Ezek az intézkedések legyenek arányban a “probléma nagyságával és összemérhető a szóban forgó környezeti hatással”. AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Figyelemmel kísérés és mérés • Megfelelőség értékelése • Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Környezeti politika • Feljegyzések Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés Ellenőrzés 4.54 FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE Selejtezés Azonosítás Tárolás Hozzáférés Védelem Megőrzési idő AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Figyelemmel kísérés és mérés •Megfelelőség értékelése •Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Környezeti • Feljegyzések politika • Belső audit Tervezés Ellenőrzés Bevezetés és működtetés 4.5 Ellenőrzés 4.55 Belső audit A szabvány elvárása, hogy “a szervezet

hozzon létre és tartson fenn programo(ka)t és eljárásokat a környezetközpontú irányítási rendszer időszakos auditjára, amelyet azért kell elvégezni, hogy: a) megállapítsa, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer • megfelel-e a környezetközpontú irányítás tervezett intézkedéseinek, beleértve a nemzetközi szabvány követelményeit; • megfelelően lett-e bevezetve és fenntartva; és b) információval szolgáljon a vezetés részére az audit eredményeiről.” AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés 4.6 Vezetőségi átvizsgálás A célok, előirányzatok teljesülésének, illetve a rendszer működőképességének megállapítására, a rendszer folyamatos megfelelőségének és hatékonyságának biztosítására a felső vezetésnek (az általa meghatározott időközönként) át kell vizsgálni a működő rendszert. Az

átvizsgálásnak ki kell terjednie:
a környezeti célok és követelmények felülvizsgálatára,
a környezeti teljesítmény felülvizsgálatára,
a rendszer hatékonyságának az értékelésére,
a környezeti politika áttekintésére, az esetlegesen szükséges változtatások megfogalmazására. ? AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE Folyamatos javítás Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT RENDSZER FEJLESZTÉSE “Célképzés” CÉLOK MÉRÉS FEJLESZTÉS Üzletági szint Politika Fejlesztési Koncepció Vállalati level Poitika Körny.Mgt Program Osztály level Politika Akciók “Fejlesztési program” “Helyesbítő és megelőző tevékenység” Gyakoriság “Folyamatok menedzselése Értékek AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/93 RENDELETE (EMAS I.) Európai Közösség Tanácsa 1836/93 sz. rendelete „amely lehetővé teszi a szervezetek

önkéntes részvételét a Közösség környezeti menedzsment és audit rendszerében” (1993. június 29) AZ EURÓPAI UNIÓ 761/2001 RENDELETE (EMAS II.) Európai Parlament és Tanács 761/2001 sz. rendelete „amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében” (2001. március 19) Rendszer EMAS I. EMAS II. Kiadás éve 1993 (1995 óta működik) 1836/93 EK 2001 761/2001 EK Részvevők köre Ipari vállalatok. Más szektor részvétele nemzeti szabályozástól függően lehetséges. Bármilyen szervezet. Program-KIR Környezetmenedzsment program. ISO 14001 szabvány szerinti rendszer + kiegészítések. Egyéb Kis és középvállalkozások, valamint önkormányzatok támogatása. Logó alkalmazása. Regisztrálandó „egység”. Munkavállalói részvétel. Alkalmazottak részvétele Környezeti nyilatkozat ISO 14001 Jogszabályi megfelelés Környezeti

teljesítmény Szervezet Szervezet környezeti politikája Előzetes környezeti felülvizsgálat EMAS Környezeti program Audit ciklus legfeljebb 3 évente Környezeti célok Környezet menedzsment rendszer Vizsgálat Környezeti audit Hitelesítés Akkreditált Környezeti Hitelesítő Környezeti nyilatkozat Közlemény a részvételről Környezetvédelmi Hatóság Akkreditációs Rendszer Közvélemény Illetékes Testület Nyilvántartás CEN Szabványok Bizottság Tagállam Választmány Kommunikáció az egyes résztvevők között Európai Unió Akkreditált Környezeti Hitelesítő Akkreditáló Testület Tagállam Illetékes Testület Környezetvédelmi Hatóság Hitelesítendő Szervezet Az EMAS Magyarországon • 1995. LIII törvény: – Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) • Beiktatta: 2001. évi LV tv 14 § • 74/2003. (V 28) korm rendelet – A Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben

(EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról • Jelenleg 4 „kvázi” regisztráció + 1 valódi Rendszer ISO 14001 EMAS Szabályozás, Intézményi háttér Nemzetközi szabvány: 1996. MSZ EN ISO 14001: 1997. Intézmények a szabványok kiadását valamint a tanúsítók akkreditálását végzik. EU Rendelet 1836/93 majd 761/2001. Minden EU Tagországban: - Akkreditáló szervezet - Illetékes testület: hitelesítők és tanúsítottak ellenőrzése. Elkötelezettség, környezeti politika. Elkötelezettség, folyamatos javítás. Jogszabályi megfelelés „Fizikai” környezeti teljesítmény javítása telephelyenként. Környezeti jogszabályoknak való megfelelés Elkötelezettség a betartásra. Sorozatos nemmegfelelés esetén a tanúsító visszavon(hat)ja a tanúsítványt. Kötelező. Megszegés esetén az Illetékes testület azonnali felfüggeszti, visszavonja. Rendszer ISO 14001 EMAS Előzetes állapotfelmérés. Első alkalommal

javasolt, de csak a környezeti tényezők azonosítása kötelező a tervezési fázisban. Tényezőlista készítése ajánlott. Kötelező. Közvetett és közvetlen környezeti tényezők minimum listája. Nyilvánosság Politika nyilvánosság számára hozzáférhető. Nincs kötelező nyilvántartás. Nyilvános politika és környezeti nyilatkozat. EU szintű nyilvántartás. Környezeti jelentés, nyilatkozat. Környezeti jelentés készítése ajánlott. Kötelező érvényesített és hitelesített nyilatkozat közlése max. 3 évente Frissítés évente. Rendszer ISO 14001 EMAS Mi tanúsítható? Szervezet, telephely egység, folyamat. Szervezet és/vagy telephely. Audit Gyakorlatban 1-3 évente. Tanúsító akkreditálása a gyakorlatban a tapasztalaton és végzettségen múlik. Országhatárok könnyen átjárhatók. Legfeljebb 3 évenként. Tanúsító akkreditálása csak bizonyos iparágakra érvényes. (NACE). Országhatárok feltételekkel

átjárhatók. Logó használata Tanúsító szervezet adja. Az ISO logója nem használható. Szabályozott. (Lásd a 681/2001 sz. Útmutatót) Hogyan lehet ISO 14001-ből EMAS? + előzetes állapotfelmérés + jogszabályi megfelelés + környezeti nyilatkozat + éves érvényesítés AZ EMAS RENDELET ELŐÍRÁSAI A KÖRNYEZETI NYILATKOZATRÓL A nyilatkozattal szembeni fontos követelmény, hogy tartalmazza a szervezet környezeti céljaihoz és előirányzataihoz képest elért környezeti teljesítményről rendelkezésre álló adatok összefoglalását, a lényeges környezeti hatásokra tekintettel. Közvetlen környezeti tényezők Közvetett környezeti tényezők A regisztrálásra kerülő „egység”: -a vállalati menedzsment hatóköre és a földrajzi elhelyezkedés kombinálva, -a regisztrálandó „egység” nem terjedhet túl egy EU Tagállam határain, -ha egy „egység” több telephellyel rendelkezik, minden telephelynek meg kell felelnie az

EMAS előírásainak. Milyen „verziók” léteznek? (Lásd a 681/2001 sz. Útmutatót!) 1.Egyetlen telephelyen működő szervezet 2.Különleges esetben telephelynél kisebb egység regisztrálása 3.Több telephelyen működő szervezet: a.Ugyanolyan vagy hasonló tevékenységet folytató telephelyek esetén b.Különböző tevékenységet folytató telephelyek esetén 4.Szervezetek, amelyek nem köthetőek egy adott telephelyhez 5.Átmeneti telephelyen üzemelő szervezetek 6.Egymástól független szervezetek együttes szervezetként történő regisztrációja. 7.Egy területen működő, hasonló vagy ugyanolyan tevékenységet végző kis szervezetek együttes regisztrációja. 8.Helyi önkormányzatok és kormányzati szervezetek EMAS az ipari és szolgáltató szektorban Összesen 3124 regisztráció 4182 telephelyen (2005. októ október) • • • • • Vegyipar Élelmiszer- és italgyártás Szennyvíz és folyékony hulladék Fémipar (kivéve acél) Víz,

gáz villamos szolgáltatók 268 263 218 207 156 • • • • • Hotel és étterem Közhivatalok Közlekedés Egészségügyi és szociális szolgáltató Oktatás 199 163 105 91 92 http://europa.euint/comm/environment/emas BS 8555: „Elefánt darabokban” • Ha kicsik vagyunk, hogyan együnk elefántot? Kisebb szeletekben! BS 8555: „Elefánt darabokban” • 2003 április: BS 8555 • ISO 14001 és/vagy EMAS hat lépcsőben történő bevezetése teljesítményértékeléssel összekötve • Pilot projektek kis és középvállalatok részvételével (Egyesült Királyság és EU) ACORN módszer Egy-egy lépés megtételére 2-3 hónapra van szükség, bármelyik után meg lehet állni, de párhuzamosan is bevezetésre kerülhetnek. • • • • • • 1. Elkötelezettség biztosítása, alapelvek 2. Jogi, ügyfél- és piaci elvárások 3. Célok, előirányzatok, programok kifejlesztése 4. Bevezetés és működtetés 5. Ellenőrzés,

audit & felülvizsgálat 6. Az ötödik lépés sikeres befejezését követi az ISO 14001 szerinti tanúsítás vagy EMAS regisztráció EMAS – Miért? Beruházások azonosítása Reakció a részvényesek elvárására Költségcsökkentés Környezeti hatások csökkentése Veszélyek azonosítása Szervezet fejlesztése Tökéletesített egyeztetés Jobb arculat Dolgozói motiváció Energia és forrásmegtakarítás Folyamatos fejlesztés 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 EMAS célok Vízfelhasználás csökkentése Képzés, oktatás és tudatosságemelése Légszennyezés csökkentése Nyersanyagfelhasználás csökkentése, újrafelhasználás Vízszennyezés csökkentése Energiafelhasználás csökkentése Hulladék/veszélyes hulladék csökkentése 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Idő 40% Csak EMAS % 30% 20% EMASés ISO14001 10% 0% 6-tól 9-ig Kevesebb, mint 6 hónap 10-től 12-ig 13-tól 18-ig 19-től 24-ig több, mint 24 hónap Bevezetési

időtartam pénz Cégméret KIR tanácsadás KIR tanúsítás 600k – 1 M 300k – 700k Közepes (50-249) 1-2 M 600k – 1 M Nagyvállalat (250-) 1,5 M 1,5 M - Mikro & Kisvállalat (1-49) • A környezeti marketing szempontjából is legfontosabb kommunikációs csatornák: − Reklám, médiák, − Közönségkapcsolatok (PR), − Személyes eladás (mintaboltok), − Direkt marketing, − öko-jelek, − Sponsoring, − Környezeti jelentés, − Egyéb. • A környezeti jelentés: “egy jogi személy által a környezeti hatásokról és üzemi teljesítményről benyújtott információk összesége, amelyek hasznosak az érdekelt felek számára a köztük és a jelentést benyújtó fél közötti kapcsolat felmérésében.” (The Association of Chartered Certified Accountants) • - Környezeti jelentések világszerte Európában: - Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország,

Írország, Olaszország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Hollandia, Egyesült Királyság. - Amerikában: - Egyesült Államok (TRI), Kanada, Kolumbia, Brazília, Argentína. - Ázsiában: - Japán, Hong Kong, India. - továbbá: - Oroszország, Ausztrália és Új-Zéland. European Pollutant Emission Register (EPER)
Az első EU szintű nyilvántartás ipari emissziókról
Levegő és víz
9424 ipari telephely éves adatai
EU15 + Norvégia és Magyarország
50 anyag (bizonyos mennyiség felett)
Egyelőre a 2001-es adatok szerepelnek.
http://www.eperceceuint/eper/ A környezeti jelentések típusai • piacorientált környezeti jelentések • Vállalati kommunikáció súlypontú • Ökomarketingre koncentráló • Ökológiai elszántságról tanúskodó • imázs-centrikus környezeti jelentések • menedzsment-orientált környezeti jelentések Piacorientált jelentések Környezeti jelentés Célja Célcsoportja

Jellemzői Készítői Környezetvédelmi Vállalati kommunikáció aktivitások és teljesítmények ábrázolása. súlypontú Piaci partnerek, sajtó. Kiragadott, pozitív példák és tevékenységek előtérbe állítása. Környezeti problémák által kevésbé érintett nagyvállalatok, konszernek. Ökomarketingre koncentráló Versenytársakkal szembeni előny érzékeltetése. Környezetvédelmi teljesítmények és ökoelkötelezettség közzététele. Piaci partnerek. Környezetkonform termékek és termelési eljárások kihangsúlyozása. A fogyasztói javak piacán aktív közepes nagyságú (502000 foglalkoztatott) vállalatok. Ökológiai elszántságot tükröző Környezetorientált vállalati filozófia és az ökológiai előnyök közlése. Az „éllovas szerep” megtámogatása. Piaci partnerek, sajtó, környezeti és fogyasztói civil szervezetek. Részletes (bölcsőtől a sírig) termék- és problémaorientált megközelítés, ökológiai

mérlegekkel alátámasztva. Élelmiszeripai kisvállalkozások (20-200 foglalkoztatott). A vállalati imázs környezetvédelem általi megtámogatása. »A környezeti jelentések elemei ⇒Vállalati profil ⇒Környezeti politika ⇒Célok és eredmények ⇒Teljesítmény és megfelelés ⇒Menedzsment rendszerek és eljárások ⇒Független igazolás, tanúsítás • A környezeti jelentésekből származó előnyök • A felső vezetés összetartását sugározza a fontos külső érdekelt felek irányába • Erősíti az érdekelt felek kapcsolatait • Erősíti a versenyelőnyt ("kezdő lépés" effektus) • A nyilvánosság felismeri a vállalat megbízhatóságát és szavahihetőségét • A célok kitűzése és a nyilvános jelentések a környezeti teljesítmény növekedéséhez vezetnek • A hatékony belső szabályozás minimálisra csökkenti a külső beavatkozás kockázatát • Elősegíti az olyan beszállítói listákra való

felkerülést, amely a preferált "zöld" beszállítókat tartalmazza • Csökkenti a vállalati kockázatot, ami költségcsökkenést eredményezhet, illetve szélesítheti a beruházók körét • Javítja az alkalmazottak morálját • Nagyobb nyereség Környezeti Teljesítmény fogalma Környezeti teljesítmény a vállalat „rendes” (pl. gyártási) tevékenysége során a környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásokból, és az ezek csökkentésére tett intézkedésekből tevődik össze. A környezeti teljesítmény javulásáról akkor beszélhetünk, ha a tényleges, mérhető terhelés csökken, a több intézkedés önmagában nem kielégítő. Környezeti Teljesítmény fogalma ISO 14001 „A környezetközpontú irányítási rendszer mérhető eredményei, viszonyítva a környezeti szempontoknak a szervezet által megvalósított, a környezeti politikán, célokon és előirányzatokon alapuló szabályozásához.” ISO 14031

„A környezeti tényezők irányításának, kézbentartásának eredménye a szervezetnél.” Módszerek Kategória (fő ágak) KTÉ eszköz (alágak) 1.Grafikus megjelenítések I. Megalapozó módszerek 1.KIR hatás-értékelési eljárásai 1.EPE: ISO 14031 II. Indikátor módszerek 1.Öko-hatékonysági értékelés III. Anyag- és energia-forgalmi módszerek 1.Öko-mérlegek 1.Környezeti költségszámítás 1.Több-lépcsős környezeti besorolások IV. Hierarchizáló módszerek 1.Környezeti minősítések 1.Környezeti teljesítmény indexek V. Szintetizáló módszerek 1.Öko-pont módszerek 1.Hatásokba való átszámítások Az ISO 14031 szabvány modellje Cselekedj Döntés Az értékelési program javítása Ellenőrizd Felülvizsgálat • A javítási lehetőségek számbavétele Adatok, Adatok, információk információk Eredmények, Eredmények, kommunikáció kommunikáció Az értékelési program kidolgozása • célok • elvárások •

erőforrások • eljárások Az értékelés lefolytatása •Adatgyűjtés •Adatok elemzése, átalakítása •Eredmények •Jelentés készítése Csináld Tervezd A KTÉ tervezésének szempontjai A KTÉ tervezését és meghatározó szempontok: az indikátorok kiválasztását • a jelentős környezeti tényezők és hatások, • a jogi és egyéb követelmények teljesítéséhez szükséges információk, • az érdekelt felek elvárásai, • a szervezet által a környezeti teljesítésre meghatározott kritériumok, • a helyi, térségi, globális környezet állapotára ható információk rendelkezésre állása. Menedzsment megfontolások A KTÉ tervezésénél a döntés előkészítésénél vegyék figyelembe: • a külső környezetet (társadalmi, kulturális), • a vállalati stratégiát, a környezetpolitikát, környezetet, az érdekelt felek véleményét, a jogi •a szervezet összes tevékenységét, termékét,

szolgáltatásait, • a szervezet jelentős környezeti tényezőit. A környezeti indikátorok kiválasztása 1. A KTÉ tervezésénél kiválasztásának szempontjai: a környezeti indikátorok • elegendő számú releváns és értékelhető indikátor kerüljön kiválasztásra, • a kiválasztott indikátorok tükrözzék a tevékenységét, annak volumenét (mennyiségét), szervezet • a kiválasztott indikátoroknak biztosítaniuk kell, hogy az értékeléshez a menedzsment elegendő információval rendelkezzék. A környezeti indikátorok kiválasztása 2. A környezeti indikátorok kiválasztása meghatározza, hogy milyen adatokat kell gyűjteni, illetve milyen rendelkezésre álló adatokat kell felhasználni az értékeléshez. A környezeti indikátorok által hordozott információ szükség szerint lehet • abszolút, relatív, • normalizált, • súlyozott. • minőségi, • aggregált. Adatoktól a Teljesítmény indikátorokig kg CO2

Aggregáció potencia faktorok Adat protokoll Normalizáció Értelmezés tevékenységi szint kWh – elektr. Nm3 - gáz liter - olaj MJ - energia Szabványosítás MJ/tonna - termék Környezeti teljesítmény értékelés Környezeti Teljesítmény Indikátor Működési Teljesítés Indikátor Input Indikátor Output Indikátor Menedzsment Teljesítés Indikátor Rendszer Indikátor Környezeti Állapot Indikátor Működési Területi Indikátor Környezeti Nem termelési Belső képzés & Anyagok Menedzsment Tudatosság Energia outputok a Politikák & Beszerzési Víz levegőbe, vízbe, Eljárások teljesítmény Megújuló talajba Jogi Stakeholder erőforrások Termékteljesítmény követelmények Nem megújuló Logisztika & Kommunikáció Panaszok Szolgáltatások Pénzügyek erőforrások Környezeti Logisztika & költségek/hasznok Szolgáltatások szabványok Környezeti állapot indikátor, beleértve a levegő, talaj, víz,

növényvilág, állatvilág , élőhelyek, esztétika, örökség, kultúra A működési KTI-k kiválasztásának szempontjai A működési környezeti teljesítés indikátorok hatóköre: • a szervezet fizikai létesítménye és berendezései, eszközei, azok működése, • a logisztika területei (beszerzés, szállítás, raktározás, karbantartás), • a szervezet működéséhez szükséges anyag-, energia- és szolgáltatásinputok, • a szervezet működésének outputját képező termékek (hulladékok, kibocsátások) és szolgáltatások. Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük először az abszolút mutatókat, példaként a következőket (input indikátorok): • a termelő és kiszolgáló folyamatokba belépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben • felhasznált alapanyagok, segédanyagok fajtánként természetes mértékegységben,

• felhasznált energia mértékegységben, fajtánként természetes • felhasznált egyéb természeti erőforrások fajtánként természetes mértékegységben stb. (víz) Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további abszolút mutatók, példaként a következők (output indikátorok): • a környezeti elemekbe történő szennyező anyagok kibocsátása fajtánként természetes mértékegységben • levegőbe történő kibocsátás indikátora (a termelő és kiszolgáló folyamatokból légszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben), • vízbe történő kibocsátás indikátora (a termelő és kiszolgáló folyamatokból vízszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben), Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok

közül további abszolút mutatók, példaként a következők (output indikátorok): • hulladék mutatók • a termelő és kiszolgáló folyamatokból hulladékként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben (kommunális, termelési), • zajterhelési mutató • a termelő és kiszolgáló folyamatok okozta zajterhelés. Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő relatív mutatókat (output indikátorok): • légszennyezési mutató (a termelő és kiszolgáló folyamatokból légszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben, viszonyítva a bevitt anyagok mennyiségéhez), • vízszennyezési mutató (a termelő és kiszolgáló folyamatokból vízszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben, viszonyítva a bevitt anyagok mennyiséghez. Működési

teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további relatív mutatók, példaként a következők (output indikátorok): • hulladék mutatók • a termelő és kiszolgáló folyamatokból hulladékként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben (kommunális, termelési), viszonyítva a bevitt anyagok mennyiségéhez, • fajlagos hulladékmennyiség • keletkezett hulladék (kg), viszonyítva a gyártott termékhez (kg). A menedzsment KTI-k kiválasztásának szempontjai A menedzsment környezeti teljesítés indikátorok hatóköre átfogja: • a szervezet minden szintjének politikáit, alkalmazottait, gyakorlatait, eljárásait, • a politika megvalósításához szükséges döntéseket, tevékenységeket, amelyek kapcsolódnak a szervezet környezeti tényezőihez. Az indikátoroknak olyan információkat kell szolgáltatniuk, amelyek leírják a menedzsment tevékenységét,

• mint pl. a programok, a kommunikáció, az oktatás, a dokumentáció, a helyesbítő intézkedések stb. Menedzsment teljesítés indikátorai A menedzsment tevékenységével összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő abszolút mutatókat: • környezetvédelmi bírságok mutatója • kirótt és kifizetett bírságok száma, értéke, • környezetvédelmi panaszok mutatója • a környezetvédelmi panaszok száma és területe. Menedzsment teljesítés indikátorai A menedzsment tevékenységével összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő relatív mutatókat: • környezetvédelmi beruházások mutatója • a környezetvédelmi beruházások értéke, viszonyítva a vállalati összberuházáshoz képest, • környezetvédelmi üzemelési költségek mutatója • a környezetvédelmi üzemelési költségek nagysága,

viszonyítva a vállalati üzemelési költségek nagyságához. A környezeti állapot KTI-k kiválasztásának szempontjai A környezeti állapot indikátorok hatóköre: • ezek az indikátorok a környezet adott elemének minőségét, vagy valamely jellemző paraméterét mérik, • bár használhatók a szervezet környezeti hatásainak mérésére, de alapvetően nem a hatásokat mérik. A környezeti állapot indikátorok kialakításának és fejlesztésének feladata alapvetően a szervezeten kívüli más szervezetek (állam, NGO, szakmai szövetségek stb.) feladata Alcoa-Köfém 1999 2000 2001 I.név Egység I. A telephely viszonyítási adatai Termelés Alkalmazottak száma 164,15 184,85 47,65 ezer tonna 1890 1922 1871 fő II. Hulladékok 1. Nem veszélyes hulladék 103,7 109,8 26,8 ezer tonna 1. Veszélyes hulladék 18,4 14,2 3,7 ezer tonna 1. Hasznosított hulladék 97,5 106,2 28,4 ezer tonna 1. Hulladék hasznosítási arány

79.8 85.6 93.1 % 1. Alumínium termék egységre jutó hulladék 0.337 0.338 0.293 kg/tonna 1. Fajlagos nem hasznosított hulladék 0.068 0.049 0.020 Kg/tonna folytatás III. Vízfelhasználás - szennyvízkibocsátás 1.Nyersvíz felhasználás 438,1 574,6 159,1 ezer m3 1.Visszavett csapadékvíz és talajvíz 301,7 274,2 50,6 ezer m3 1.Csapadékvíz és talajvíz hasznosítási aránya 58 52 45 % 1.Élővízbe elengedett csapadékvíz és talajvíz 217 250,8 62 ezer m3 220,5 254,9 66,4 ezer m3 0 0 0 Forint 122 129,5 33,1 GWh 52685 52558 15005 ezer m3 1.Alumínium termék egységhez szüks energia 743 701 695 KWh 1.Alumínium termék egységhez szüks földgáz 321 284 315 m3 1.Kiömlések (20 liter feletti) 0 0 0 darab 1.Lakossági panaszok 0 0 0 darab 1.Hulladékszállítással kapcsolatos problémák 0 0 0 darab 1.Flóra és/vagy fauna károsítás 0 0 0 darab 1.Csatornába elengedett kom és ipari

szennyvíz 1.Szennyvízbírság és csatornabírság IV. Energiafelhasználás 1.Elektromos energia 1.Földgáz V. Környezetvédelmi események Környezeti Teljesítmény Környezeti Teljesítmény Környezeti Teljesítmény Környezeti Teljesítmény Környezeti Teljesítmény Környezeti Teljesítmény Életciklus értékelés (Life Cycle Assessment LCA) Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás életútja során vizsgálja a környezeti szempontokat és a potenciális hatásokat. Egy termék életútjának nevezzük a - szükséges nyersanyag bányászattól és - előkészítéstől - a termék gyártásán keresztül - a termék használatáig és -a használat után keletkező hulladék elhelyezéséig terjedő szakaszt - ide sorolva a újrafelhasználást és hasznosítást is (Wenzel et al., EDIP project1996) Illusztráció • Nyersanyagok kinyerése • Termelés • Használat és fenntartás • Lerakás Recycling Újrahasználat •

Anyagfeldolgozás Potenciális hatások Életciklus értékelés (LCA) Az életciklus-elemzés tárgya általában olyan termék, folyamat vagy szolgáltatás, melynél választási lehetőségünk van az azonos funkciójú, de a környezetre eltérő mértékben ható rendszerek közt. A környezeti hatásoknál figyelembe kell venni: -a források felhasználását, -az emberi egészséget és -az ökoszisztéma állapotát. Életciklus értékelés (LCA) Történelmi áttekintés: 1960’ első energia mérlegek (emissziók csak később) 1969 „többkritériumos elemzés”: üveg/PET (Coca-Cola) 1970-80 első fecskék (Skandinávia) 1980-90 fokozódó ipari érdeklődés 1985- tudományos megalapozás 1997. szabványosítás (ISO 14040-43) 2000- megerősődés, terjedés, hatásbecslési technikák LCA software-k: GaBi, SimaPro, UMBERTO Életciklus értékelés (LCA) ISO 14040-43 Életciklus: (MSZ ISO 14040, 1997) „Egy termék hatásrendszerének egymás után

következő, egymáshoz kapcsolódó szakaszai, a nyersanyag beszerzéstől vagy a természeti erőforrás keletkezésétől az újrahasznosításig vagy az ártalmatlanításig.” Életciklus-elemzés: (MSZ ISO 14040, 1997) „Egy termék hatásrendszeréhez tartózó bement, kimenet és a potenciális környezeti hatások összegyűjtése és értékelése annak teljes életciklusa során.” Életciklus értékelés ipari alkalmazása
A vizsgált rendszer anyag- és energiaigényének, ill. az emisszióknak a meghatározására. (hatékonyság)
Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életciklusán belül azon pontok megállapítására, ahol a forrásfelhasználás ill. az emissziók legnagyobb mértékű csökkentését lehet és kell elérni. (tényezők és hatások)
A vizsgált rendszer inputjainak és outputjainak összehasonlítására alternatív termékekkel, folyamatokkal vagy szolgáltatásokkal. (versenyképesség)
Segítséget nyújt új termékek,

folyamatok vagy szolgáltatások fejlesztésében, amennyiben az LCA-t potenciális tervezési eszköznek tekintjük a környezeti minőség fejlesztésére. (ökodizájn) Életciklus értékelés alkalmazása - közigazgatásban A közigazgatás felelőssége az életciklus személetű gondolkodás támogatása, mivel egy eszköze lehet a fenntarthatóság felé tett lépések értékelésének. Az LCA főbb közigazgatási alkalmazásai:
öko-címkézési rendszerek
integrált termék-politika (IPP)
betét-visszatérítési rendszer
támogatások és adórendszerek kialakítása
általános környezetpolitikai és termékpolitikai irányelvek Életciklus értékelés részletessége Részletes LCA szint: A részletes LCA a legteljesebb, az életciklus minden lépésére kiterjedő elemzési módszer, amely azonban igen költség- és időigényes, ezért ritkán alkalmazzák. Fogalmi LCA szint: Az életciklusban való gondolkozást jelenti. Az életciklus

értékelés legegyszerűbb módja, mely során egy korlátozott és csak minőségi lista alapján történik becslés a környezeti hatásokra. Ez az értékelési szint csak alapkérdésekre ad választ, az új termék előnyeit, hátrányait mutatja be. Egyszerűsített LCA szint. Egyszerűsített LCA egy, az életciklus egészét átfogó becslés. A felhasznált adatok az életciklus egészét átfogják, de általánosak, gyakran standard modelleket használ fel. Az egyszerűsített becslés csak a legfontosabb környezeti aspektusokra figyel vagy a potenciálisan előforduló környezeti hatásokra ill. az életcikluson belül csak egy-egy kiragadott lépésre összpontosít. Életciklus értékelés (LCA) ISO 14040-43 Funkcionális egység - egy termékrendszer mennyiségi megjelenése, amely referencia egységként szolgál a tanulmányban:
1 MJ energia, 1 liter tej, 1kg kenyér, stb.
annyi festék, amennyivel 10 nm fal 10 évig védve van
annyi mosópor, amivel 100

kg ruhát ki lehet mosni
olyan papírdoboz, ami 24db 1literes tejet elbír, 10 út során
konkrét személyautó típus v. 300000 KM megtétele?  utas KM? Életciklus értékelés (LCA) ISO 14040-43 termék rendszer - anyagilag és energetikailag összefüggő folyamat egységek gyűjteménye, melyek egy vagy több meghatározott funkcióval rendelkeznek. rendszerhatár - termék rendszer és a környezete közti kapcsolat. folyamat egység (modul) - termék rendszer legkisebb része, amelyben adatgyűjtés folyik az elemzéshez. Az életciklus-becslés szerkezete Cél és hatásterület meghatározása Leltár analízis Hatás becslés Közvetlen felhasználások: Értelmezés - Termék fejlesztés és javítás - Stratégiai tervezés - Vállalati politika kialakítása - Marketing - Egyéb Életciklus értékelés (LCA) ISO 14040 1. Cél, hatásterület meghatározása Elemzés pontosságát és megbízhatóságát nagymértékben befolyásoló tényezők

(Rendszerhatár!)







időbeli lefedettség, földrajzi lefedettség, technológiai lefedettség. adatok megbízhatósága, teljessége, reprezentativitása, adatforrások reprezentativitása, állandóság, reprodukálhatóság, információ megbízhatósága. rendszerhatárok emisszi ók misszió ““határtól-határig” hatá határtó rtól-hatá határig” rig” alrendszerek alrendszerek „„köztitermék” köztitermé ztitermék” forrá források kitermelé és kitermel kitermelés elő őkészí elelőkészítés szítés termelé és termel termelés haszná álat haszn használat Energia ia Energ Energia ““bölcsőtől bölcső lcsőtől aa hatá árig” hat rig” határig” ““bölcsőtől bölcsőtől aassírig” írig” leraká ás lerak lerakás emisszi ók misszió TERMELŐRENDSZER EGY PÉLDÁJA AZ ÉLETCIKLUS-ÉRTÉKELÉS SZÁMÁRA KÖRNYEZET SZÁLLÍTÁS ENERGIAELLÁTÁS MÁSIK RENDSZER ELEMI ÁRAM MÁSIK

RENDSZER NYERSANYAG BESZERZÉS HULLADÉKKEZELÉS RENDSZERHATÁR TERMELÉS FELHASZNÁLÁS ELEMI ÁRAM RECYCLING ÚJRAFELHASZNÁLÁS KÖRNYEZET Életciklus értékelés (LCA) ISO 14041 2. Életciklus leltárelemzés Az input és output adatok kvantitatív analízisét végezhetjük el ebben a szakaszban, adatgyűjtési és számítási eljárások segítségével. Ezek az adatok magukba foglalják az erőforrások kiaknázását, levegőbe, vízbe, talajba való kibocsátásokat. Az értelmezések ezen adatok alapján történnek, a cél és hatásterület függvényében. TERMELŐRENDSZEREN BELÜLI EGYSÉGFOLYAMATOK SÉMÁJA Elemi Elemiáramok áramokbe be Modul Elemiáramok áramokkiki Elemi Közbenső termékáramok be Elemi Elemiáramok áramokbe be Modul Elemiáramok áramokkiki Elemi Modul Elemiáramok áramokkiki Elemi Közbenső termékáramok ki Elemi Elemiáramok áramokbe be a leltárkészítés TERMÉK ÉLETCIKLUS (ÉLETÚT) LELTÁR (MÉRLEG)

KÉSZITÉS TECHNIKÁJA Nyersanyag N ALRENDSZEREK PRIMER (Fa) / SZEKUNDER (Hulladékpapír) Levegő li Víz v Segédanyagok c Energia Légszennyezés L m A B C j D k e l G E RENDSZERHATÁR F Vízszennyezés Talaj Zaj/rezgés/hő V n S p Z s (EMISSZIÓK) (FORRÁSOK) Késztermék T li + vj + ck + e l + N = L m + Vn + Sp + Z s + T Belépési oldal Kilépési oldal Félkész termékek Energiahordozók Üzemi víz X0Tevékenységek Szilárd, folyékony és gáznemű maradványok kezeléséhez, lerakásához Előző modul(ok)ból Életúton kívülről Nyersanyagok Segédanyagok Másodlagos nyersanyagok Elsődleges energiahordozók Víz Hulladékhő Termék Energiahordozók Üzemi víz Tevékenységek Szilárd, folyékony és gáznemű maradványok kezeléséhez, lerakásához MODUL Következő modul(ok)ba Életúton kívülre Lerakandó hulladék Másodlagos nyersanyagok Hulladékhő Vízterhelés Légköri emisszió Életciklus értékelés (LCA) ISO 14042

3. Hatásbecslés
1. hatáskategóriák meghatározása: Pl. abiotikus források, biotikus források, földhasználat, globális felmelegedés, sztratoszférikus ózon csökkenés, ökotoxikus hatások, humán toxikus hatások, fotokémiai oxidálók képzése, savasodás, eutrofizáció, munkakörnyezet.
2. osztályozás: a leltáradatok hozzárendelése a hatáskategóriákhoz
3. jellemzés: leltár adatainak modellezése a hatáskategórián belül
4. értékelés/súlyozás: az eredmények relatív fontosságának megállapítása hatásbecslés Források . Emissziók levegőbe CO2 CO CF4 CH4 N2O NOx SO2 HCl HF . Emissziók vízbe foszfát NH3 NH4 . CO2 CO CF4 CH4 N2O NOx SO2 HCl HF NOx foszfát NH3 NH4 GWP 1 3 6300 25 270 AP 0,7 1 0,88 1,6 NP 0,13 1 0,33 0,33  GWP * emisszió i [kg] i  GWP  AP * emisszió [kg] i i  AP  NP * emisszió [kg] i i  NP pl. Eco-indicator ‘95 Emisszió CFC Környezeti hatás Nehézfémek PAH

Karcinogének VOC DDT CO2 SO2 Eredmény Halálozások szubjektív Nyári szmog Téli szmog Egészség károsodás Peszticidek kár Ökoindikátor érték becslés Üvegházhatás Savasodás NOx P Értékelés Ózonszint Pb Cd por Kár Ökoszisztéma Eutrofizáció 4. Ábra:Az Ökoindikátor súlyozási elve(Goedkoop et al, 1996) Eco-indicator 95 pontok fémiparra Production of metals (in millipoints per kg) Indicator Secondary aluminium Aluminium Copper, primary Copper, 60% primary Secondary copper Other non-ferrous metals Stainless steel Secondary steel Steel Sheet steel 1.8 18 85 60 23 50-200 17 1.3 4.1 4.3 Description made completely from secondary material containing an average of 20% recycled material primary electrolytic copper from relatively modern factories normal proportion secondary and primary copper 100% sec. copper, ínot easy to obtain!) estimate for zinc, brass, chromium, nickel etc.; lack of data sheet material, grade 18-8, 1 mm thickness

block material made from 100% scrap block material with average 20 % scrap cold-rolled sheet with average 20% scrap Életciklus értékelés (LCA) ISO 14043 4. Értelmezés Az életciklus-elemzés ezen fázisában a leltár analízis és a hatásbecslés eredményeit egyesítik, és a cél és hatásterülettel összehasonlítva következtetéseket vonnak le és javaslatokat tesznek a döntéshozóknak. Az értelmezés az eredmények érvényességének, hitelének ellenőrzése és értékelése, amely segíti a döntéshozatalt. pl. pl. filteres filteres kávéfőző: kávéfőző: egyszerűsített egyszerűsített LCA/I LCA/Igyártásra gyártásra coffee bean paper polystyrene aluminium sheet steel glas roasting filter production injection moulding extrusion stamping forming forming assembly + transport packaging electricity use water disposal of filters + coffee in org. waste disposal in municipal waste pl. pl. filteres filteres kávéfőző: kávéfőző:

egyszerűsített egyszerűsített LCA/I LCA/Igyártásra gyártásra 7.3 kg coffee bean roasting paper filter production 1 kg 0.1 kg 0.3 kg 0.4 kg polystyrene aluminium sheet steel glas injection moulding extrusion stamping forming forming assembly + transport packaging 375 kWh electricity use disposal of filters + coffee in org. waste disposal in municipal waste water White boxes are not included in assessment/inventory Pl.1liter tej: célok, rendszerhatárok • 1 liter friss tej környezeti terhelése; • 1 liter friss tej vs. 1 liter hosszanfriss tej összehasonlítása; • a friss tej csomagolására alkalmas csomagolóeszközök összehasonlítása; • gyenge pontok analízise a terméklánc során; • tisztább termelési lehetőségek vizsgálata a terméklánc analízise során Forrás: Tamaskó, TTMK, 2002 A program jellemzői • • • • • • • dinamikus rendszer, 17167 anyagáram a teljes rendszerben, korrigált termelési

adatok, rögzített paraméterek, hazai energia adatok, hazai hulladékgazdálkodás (új modell!), egyszerűsített modellek . A tejlánc környezeti terhelése (%-ban) mg tejipar csomagolóanyag elosztás fogyasztás hulladékgazdálkodás 84% 8% 2% 2,5% 0,5% 2% összehasonlító elemzés friss tej esetén gyártás+elosztás • 1 – poly • 2 – TetraRex • 3 – PET palack • 4 – PE kanna • 5 – üveg (elméleti) (25 töltéssel számolva) (%-ban kifejezve, TetraRex=100%) 1 2 37+ 100+ 101 100 3 4 5 88+ 100 84+ 100 143+ 273 hulladékgazdálkodás 1 16 2 3 4 100 114 119 5 7 (159) friss, hosszanfriss tejcsomagolás összehasonlító elemzése • nem egy literre vonatkozatva, • fogyasztási szokások figyelembe vételével, • egyszerűsítésekkel (termelési hulladék, fogyasztás, mosás, gyűjtés, stb). tejgyártás csomagolóanyag elosztás kereskedelem felhasználás hulladékgazdálkodás poly 100 37 101 85 100

16 TetraRex 100 100 100 100 100 100 hosszanfriss 95 127 87 9 95 138 1000 liter tej környezeti terhelése % % % Fenntartható fejlődés mutató OECD EU ENSz Savasodási potenciál (AP) [kg SO2-egyenérték] 3,6 3,5 2,35 Vizi ökotoxicitási potenciál (AETP) [kg DCB-egyenérték] 0,3 0,215 0,355 Eutrofizációs potenciál (EP) [kg foszfát-egyenérték] 9,93 9,29 11,7 Globális felmelegedési potenciál (GWP 100 years) [kg CO2-egyenérték] 80,7 81,9 79,1 0,05 0,0358 0,0593 5,4 4,93 Ózonbontó potenciál (ODP) [kg R11-egyenérték] Humán toxicitási potenciál (HTP) [kg DCB-egyenérték] 6,4