Agrártudomány | Növénytermesztés » Imre Krisztina - A csillagfürt termesztése

Imre Krisztina MKK/IV. 6 Csillagfürt Fajtái: - Fehér virágú csillagfürt (Lupinus albus) - Sárga virágú csillagfürt (Lupinus luteus) - Kék virágú csillagfürt (Lupinus angustifolius) A vetés jó minőségben és optimális időben való elvégzése a csillagfürttermesztés legfontosabb művelete. Ugyanis a vetés minősége befolyásolja a legnagyobb mértékben a termés mennyiségének alakulását. A vetést végezhetjük csúszó vagy tárcsás-csoroszlyás vetőgéppel. A sorvető gépek nagybütykös hengere szintén alkalmas a csillagfürtmag kivetésére. A vetőgépet magtakaró kövesse Az egyenletes kelés és állományfejlődés érdekében a vetést célszerű gyűrűshengerezni. Vetőmagját vetés előtt, a légköri nitrogén megkötésének elősegítésére célszerű csillagfürt rhizóbiummal oltani, csak így ad nagyobb termést. Az oltóanyag 10-12 napig fejti a hatását. csírázóképességének Oltott legalább vetőmagot

80 nem százalékosnak, kell csávázni. tisztaságának A vetőmag pedig 98,5 százalékosnak kell lennie. A vetés ideje: magtermesztés esetén fővetésben a csillagfürtöt kora tavasszal, általában március közepétől április első napjaiig vetjük. A fehérvirágú csillagfürtöt március 20-tól április 5-ig, a sárgavirágút március 15 és 30 között, a kékvirágú csillagfürtöt pedig március 15 és 25 között vetjük el. Nem a naptári dátum a fontos, hanem a felmelegedés üteme. Többéves gyakorlati megfigyelés szerint a magtermesztés optimális vetésidő kezdetét a bodza rügyeinek pattanása jól jelzi. A vetést 5-6 nap alatt ajánlatos befejezni. A vetésidő későbbre tolódása mind a fehér, mind a sárgavirágú csillagfürt maghozamának jelentős csökkenését idézi elő. Zöldtrágyanövénynek a csillagfürtöt később kell vetni 2-3 héttel, mert amikor a csírázás magasabb hőmérsékleten és hosszabb nappalok

alatt megy végbe, a növények vegetatívabbakká válnak. A zöldtömeg lényegesen nagyobb, mint korai vetésben. Másodvetésben csak a fehér és a sárgavirágú csillagfürtöt termesztik, 1 ezeket július 1 és 15 között vetik el. Korábbi vetés esetén a növények gyengén fejlettek lesznek. Vetőmagmennyiségek: fehér virágú csillagfürtből, melynek ezermagtömege 280-330 gramm, magtermesztésre 400 ezer csírát, azaz 120-130 kg magot vetünk el hektáronként, míg zöldhozamra hektáronként 500 ezer csíra, 160-180 kg vetőmag szükséges. Sárgavirágú csillagfürtből, melynek ezermagtömege 120-160 gramm, magtermesztésre és zöldhozamra egyaránt 800-1000 csírát, azaz 120-140 kg vetőmagot vetünk el. Legkisebb magja a kékvirágú csillagfürtnek van, ennek ezermagtömege mindössze 90-130 gramm. Ebből hektáronként 800 ezer csírát, azaz 70-110 kg magot vetünk el. A vetés sortávolsága a fehérvirágú csillagfürt esetében 24-36 cm lehet,

míg a sárga és kékvirágú csillagfürtöt egységesen 12 cm sortávolságra, azaz gabonasortávra vetjük el magtermesztés esetén, zöldtermesztésékor sűrű 10,5-12 cm-es sortávolságot alkalmazunk. A vetés mélysége minden esetben 2-3 cm Ennél mélyebbre ne vessük, mivel a csillagfürt keléskor a szikleveleit a talaj felszínére tolja, és ehhez a mag tartalék tápanyagaiból használ fel energiát. Túl mély vetés esetén nagy az energiaveszteség, ezért sok mag ki sem kel, vagy amelyik kikel annak növekedése, fejlődése lényegesen vontatottabb lesz. Gyomirtása: talajaink nagymértékű gyommagtelítettsége különösen kedvezőtlen a csillagfürttermesztés szempontjából, mivel ez a növény gyomnevelő és viszonylag sűrűsoros vetése miatt a sorművelés nem vagy legalább is nehezen oldható meg. Ezért nagyon fontos, hogy a talajelőkészítéskor a talaj gyommagtartalmát minél nagyobb mértékben csökkentsük. A leggyakoribb

terméscsökkentő gyomok a kakaslábfű (Echinocloa crus galli), a moharfélék (Setaria sp.), a mezei acat (Cirsium arvense), libatopfajok (Chenopodium sp.), parlagfű (Ambrosia elatior), ragadós galaj (Galium aparine), orvosi székfű (Matricaria chamomilla) és a hélazab (Avena fatua). A jelenlegi magyarországi gyomfertőzési viszonyok mellett sikeres magtermesztés nem lehetséges vegyszeres gyomirtás nélkül. Vetés előtt és kelés után is szükséges elvégezni. A csillagfürtök herbicidérzékenysége eltérő, ezért vegyszeres gyomirtásra csak az adott fajra engedélyezett herbicidek használhatók. Kiegészítő kezelésként az állományt 4-6 lombleveles állapotában meg lehet fogasolni. A gyomokat hosszú fogú magtakaró fogassal, gyomfésűvel, esetleg középnehéz 2 fogassal irthatjuk. Hatása elsősorban száraz időjárásban érvényesül Főként a kelő és szikleveles gyomokat gyéríthetjük vele. Betegségek: a vetésterület

növekedésével számítani lehet a felszaporodásukra. A vírusok okozta megbetegedéseknek két formája fordul elő, a korai és a kései keskenylevelűség. A korai keskenylevelűséget a bab sárga mozaikvírus okozza, a beteg növény csokrosan elágazik, a levéllemezek elkeskenyednek, hullámossá, mozaikfoltossá válnak. A betegség maggal terjed, ellene a vetőmag szaporításban szelekcióval védekezünk. A késői keskenylevelűség élettani betegség, a sárga csillagfürtben okozhat jelentős terméskiesést, de kizárólag a kései vetés. Egyedüli védekezési mód ellene a kori vetés. A gombabetegségek közül jelentős a szürkepenészes hüvelyrothadás (Botrytis cinerea), amely mérsékelten meleg, csapadékos időjárás esetén fertőzheti meg a leveleket és a szárakat. A legsúlyosabb kártétel a hüvelyeken jelentkezhet. Sűrű, kevésbé átszellőző, gyomos állomány kedvez a kórokozó terjedésének. Ellene réztartalmú szerekkel védekezhetünk

A levél- és hüvelyfoltosság (Pleiochaeta setosa) leginkább a fehérvirágú csillagfürtön fordul elő. Először az alsó leveleken jelenik meg, később átterjedhet a hüvelyre és a magvakra is. Fellépésére az átlagosnál csapadékosabb nyári időjárásban lehet számítani. Szintén réztartalmú szerekkel védekezhetünk A fuzáriumos hervadás (Fusarium oxysporum) régebben jelentős területeken kipusztította a növényállományt, azonban a jelenleg forgalomban levő fajták szántóföldi rezisztenciával rendelkeznek, ezért a betegség visszaszorult. A táblán előforduló hervadó tövek fuzáriumos fertőzöttsége minden esetben másodlagos, vagyis a gyökerek megrágását követi a kórokozó megtelepedése. Ezzel együtt célszerű elkerülni a fuzáriummal erősen fertőzött előveteményeket és 3-4 éves vetésforgóval megelőzni az esetleges fertőzéseket. A lisztharmat (Erysiphe polygoni) száraz melegben, főleg a tenyészidőszak vége

felé léphet fel a leveleken. Általában gazdasági kihatása nincs, a terméshozamot nem befolyásolja. Kártevők: a csillagfürt rovarfaunája gazdag, de jelentős kártevője nincs. Speciális kártevője kevés, leginkább polifágok károsítják. A cserebogárpajorok (Melolonthiades sp.) okozhatják az egyik legnagyobb kárt, különösen édes csilllagfürtökben szinte a teljes tenyészidőszak alatt. A pajorok a gyökereket megrágva foltosan pusztítják a növényeket, amelyek hervadnak, majd elszáradnak (a 3 tünetek nagyon hasonlítanak a fuzáriumos hevadásra). Négyzetméterenként 1-2 pajor esetén érdemes talajfertőtlenítő kiszórása a vetőágy készítése előtt. A fekete levéltetű (Aphis craccivora) kizárólag a sárgavirágú, édes csillagfürtön fordul elő. Bármely inszekticiddel védekezhetünk ellene. A csipkéző barkó (Sitonia grisea) 2-4 leveles korban károsítja a csillagfürtöt, a növények általában hamar kinövik a kárt.

Védekezni ellenük nem szükséges. A mezei nyulak és őzek egyik kedvelt csemegéje az édes csillafürt. A levelek és a fiatal hajtáscsúcsok lerágásával jelentős kárt okozhatnak. Veszély esetén a táblát vadriasztó szerrel permetezhetjük körbe Érés: augusztus közepétől szeptember közepéig. Szára kellően szilárd, a hüvely nem törik, nem pereg. Teljes érésének jelei: a szár fásodottan száraz, barnásszürke, levélzete teljesen lehullott. Az érett mag könnyen reped, törik A sárga csillagfürt betakarításra érzékeny, a magvak érettsége egyenetlen, a betakarítás optimális időpontja a teljesérés előtt van. A fehér csillagfürt esetében a betakarítást teljeséréskor egymenetben, a veszteség csökkentése céljából 500-550 dobfordulat/perc és lassú, 5-6 km/óra menetsebességű, gabonavágó asztallal szerelt kombájnnal kell elvégezni. Az elgyomosodott csillagfürtöt betakarítás előtt lombtalanítóval kell

kezelni. A kombájntól elszállított magot azonnal rostálni kell, a gyommagvaktól és a sok vizet tartalmazó zöld növényi részektől kell megtisztítani. Az augusztusban érett csillagfürt 14-16%, a szeptemberben érő 18-20% nedvességet is tartalmazhat. Betakarítás után célszerű a magot vékony rétegben (15-20 cm) kiterítve szárítani. Ha szükséges mesterséges szárítást is alkalmazhatunk legfeljebb 35-40°C-os meleg illetve hideg levegővel. A csillagfürt magja biztonságosan csak 14% nedvességtartalom alatt tárolható. Beltartalmi értékek: fehérjetartalma a borsóénál nagyobb, 34-42%, metionintartalma jobb. Nyersrosttartalma átlagosan 13% Abrakkeverékekben 15%nyi mennyiségben bármely állattal etethető Az import szójadara részleges helyettesítésére jöhet számításba. Gondot okoz, hogy alkaliodatartalmú: lupin, lupinin, lupinidin, oxilupanin, ictrogén fordul elő benne. Ezen kívül csak az édes változata etethető, a keserű

változatot az állatok elutasítják. 4 Felhasznált irodalom: - Antal József: Növénytermesztők zsebkönyve (2000) - Dr. Radics László: Alternatív növények termesztése II (2002) - Schmidt János: A takarmányozás alapjai (2003) Budapest, 2005. március 2 5