Hadászat | Középiskola » 1848-1849-es Szabadságharc Hadtörténete

1848-1849-es Szabadságharc Hadtörténete 1848 előtt a magyar országgyűlésnek semmilyen behatása nincs a birodalom hadügyeibe. A feladata kimerül abban, hogy a hadiadót és az újoncozást megszavazza. I. A Honvédség megalapításának törvényi feltételei: -1848 III. tc Független magyar felelős minisztérium alakításáról ∙ Kiveszi a hadsereg közvetlen intézését a király kezéből (csak a hadügyminiszterrel közösen gyakorolhatja) ∙ Külföldre magyar katonát az uralkodó csak a király személye körüli miniszter ellenjegyzése mellett küldhet ∙ Rendelkeznek arról is, hogy a minisztériumon belül létrejövő osztályok közül egy, a honvédelmi osztály lesz (Honvédelmi Minisztérium elődje) ∙ A tv. nem tisztázza a minisztérium és a haditanács között fennálló alá –fellé rendeltségi viszonyokat. Másik hibája, hogy nem határozza meg mit ért magyar hadseregen (át sorolja–e oda a már létező cs. és kir ezredeket, vagy azon

felül hozza létre.) -1848 XXII. tc A nemzeti őrségről ∙ Vagyoni cenzus kikötésével bevezeti a sorkötelezettséget ∙ Megszervezése mindenhol a helyi és a megyei törvényhatóság feladata ∙ A vagyoni megkötést kívánták kijátszani az állttal, hogy a tv. kimondja, hogy mindazokat fel kell venni a nemzetőrségbe, aki érdekelt az alkotmányos rend fenntartásában. Ezzel letették az alapjait, egy a bécsi udvartól független haderőnek II. A katonai közigazgatás problémája a szabadságharcban: 1.) A törvényből fakadó A fent említett 48. évi III tc ugyan létrehozza a Honvédelmi Minisztériumot, de annak hatásköréről nem rendelkezik, ami a bécsi és pesti kormány között egy sor összeütközéshez vezet: -Elsősorban nem rendelkezik arról, hogy a magyarországi hadkerületek kinek vannak alá rendelve. Ugyan a Hadi Tanács utasítja a hadkerületek parancsnokait, hogy a magyar kormánynak vannak alá rendelve, de saját utasítását figyelmen

kívül hagyja és továbbra is közvetlenül ad utasításokat. A helyzet odáig fajul, hogy Batthyányi személyesen utazik Bécsbe a helyzet rendezésére. Az uralkodó kéziratban utasítja a hadkerületek parancsnokait a magyar kormány utasításainak elfogadásáról. Mivel továbbra is vonakodnak elfogadni a magyar felettességet, az uralkodó június 10-én újabb kéziratot bocsát ki, amiben világossá teszi, hogy Magyarország területén az osztrák hadügyminisztérium nem illetékes. -Hasonló területi illetékességi vita alakult ki a határőrvidék tekintetében. Bécs önálló közigazgatási területként kezelte, mely neki van alárendelve. A magyar kormány viszont azt hangoztatta, hogy a határőrvidék nem Magyarországtól különálló terület, hanem annak része, ezért oda is kiterjed a fennhatósága. A vita a fentiekkel megegyező módon lett orvosolva. Június 10-én az uralkodó kéziratban rendelte a magyar kormány hatásköre alá a

határőrvidéket. (Az más kérdés, hogy a két székely határőrezredet leszámítva a többiben egyáltalán nem lehetett megbízni.) -A legfontosabb tisztázandó kérdés az volt, hogy a magyar kormány milyen alakulatok felett rendelkezik. Csak a magyarországi sorozásúakkal, vagy azokkal az ezredekkel, melyek az ország területén állomásoztak. Batthyányi-ék értelemszerűen az előbbit tartották elfogadhatónak, a nemzetiségi ezredek nem voltak megbízhatók. A magyarországi kiállítású ezredek jelentős része viszont a határokon túl állomásozott. (A sorezredek 45zászlóaljából csak 25, az 5 gránátosból csak 2, míg a 12 huszár ezredből csak 4 tartózkodott az ország határain belül.) A kormány ezért arra az elhatározásra jutott, hogy kezdeményezi a királynál a magyar ezredek kicserélését az országban állomásozó idegen ezredekre. Ez rögtön fel is vetett egy súlyos kérdést Itáliában, a birodalom háborúban állt, az ott

állomásozó magyar alakulatokat tehát nem lehetett kérni, mivel könnyen az lett volna a látszat, hogy a magyar kormány nem kívánja a Pragmatica Sanctióban foglalt kötelezettségét teljesíteni. Ezért a kormány kezdeményezte az itáliai háború mielőbbi befejezését és addig is az egyéb területeken állomásozó magyar alakulatok haza térését. Az uralkodó augusztus 20-án rendeletben intézkedet az alakulat cserék megkezdéséről. A törvényes alakulat csere egészen 1848 őszéig tartott. 2.) A kettős vezetésből fakadó -A magyar kormány létrejöttével megalakul a honvédelmi minisztérium, melynek feladatkörét május 1.-én határozzák meg Eszerint a minisztérium hatásköre alá a „Sorkatonaság. Az országos biztosi hivatal Fegyvertárak Várak és erőségek Ludovicium.” tartozik -A helyzet szeptember 11.-én válik bonyolulttá, ekkor lemond a Batthyányi kormány (kivéve Mészáros Lázár a honvédelmi miniszter) a kormány helyére az

Országos Honvédelmi Bizottmány lép (OHB). Nem lehetett tudni a jövőben az OHB-é milyen mértékig kíván a hadügyekbe beleszólni. - Az április törvényekkel létrehozták a nemzetőrséget, melyet rendvédelmi feladatokra szántak, legfőbb szerve az Országos Nemzetőrségi Haditanács, ez a szervezet szeptemberre igen komoly befolyással bír. Október 3-án a király feloszlatja az országgyűlést Ennek hatására az országban található nemzetiségi cs. és kir. alakulatok felmondják az engedelmességet Így a katonai hatalom túlsúlya a tényleges alakulatok felet rendelkező Nemzetőrségi Haditanács felé tolódik el. Összefoglalva: -Szeptember 11. után működik a Hadügyminisztérium Mészáros Lázár személyében az egyetlen törvényes miniszter, hiszen őt még a király nevezte ki. Ő testesíti meg a törvényességet, az a cs. és kir tiszt aki az ő utasításait követi az a törvényes utat követi. Október 3 után azonban, a ténylegesen neki

alá rendelt alakulatok száma jelentősen lecsökken. -Október 3. után felértékelődik a Haditanács súlya, mivel a Nemzetőrség felett ő rendelkezet. A pákozdi győzelem után pedig további feladatokat kapott A kettős vezetés azonban zavarokat okozott. Zavarok elhárítását csak egyféleképpen lehetett megoldani valamelyiket a másikba be kellett olvasztani. Logikusnak tűnne azt mondani, hogy a hadügyminisztériumot beolvasztják a nagyobb súllyal bíró haditanácsba. A súlynál azonban nyomosabb érvnek bizonyult a már korábban említett törvényesség kérdése, és mivel a minisztérium még mindig törvényesnek volt tekinthető ezért a minisztériumba olvasztották a haditanácsot és nem fordítva. Mért volt olyan fontos a törvényességnek a látszata? A létrejött honvédségben a szakmai hozzáértést a volt cs. és kir tisztek képviselték és e tisztek magtartása nélkülözhetetlen volt. A tisztetek számára erkölcsi kötelesség volt az

eskü megtartása, amit a királyra tettek le, tehát amíg a király által szentesítet minisztérium működik, addig a tisztek is biztosíthatók a hadsereg számára. III. A Honvédelmi Minisztérium feladatköre az egyesítés után -A minisztérium a hadsereg főigazgatási szerve -Gondoskodik a: ∙élelmezésről ∙ruházatról ∙fegyverzetről ∙fölszerelésről ∙ellátásról -Hatáskörébe tartozik a kiegészítő részek felügyelet és irányítás. -Dönt a hadsereg mozgósításáról és elhelyezéséről. -Joga a tábornoki és törzstiszti kinevezés, és a minisztérium hagyja jóvá a főtiszti kinevezéseket is. -A minisztérium vezeti a létszámkimutatásokat, és a hadsereghez tartozó személyekről szóló kimutatásokat is. IV. A szemben álló hadseregek 1.) Császári és királyi hadsereg -Két haderőnemből, szárazföldi hadseregből és adriai flottából állt. -A szárazföldi hadsereg három főfegyvernemből tevődőt ∙gyalogság

∙lovasság ∙tüzérség a.) gyalogság: -három csapatnemre oszlott ∙sorgyalogság: -a legnagyobb fegyvernem, a birodalom haderejét mintegy 58 sorgyalogezred alkotja ebből 15 volt magyarországi sorozású -hadilétszámon három zászlóaljból és gránátos századból állt -az olasz és magyar ezredeket leszámítva minden ezred rendelkezett még két Landwehr zászlóaljjal. ebből következik, hogy míg egy német ezred 5800 fős hadilétszámmal bírt addig egy magyar csak 3600 főt számlált. ∙határőrökre: -Galíciától a Dalmáciáig húzódó határmenti területeken lettek megszervezve, a határőrezred területe egyben közigazgatási terület is volt -az ezredkerületek századkerületekre, a századkerületek, pedig több családból álló házközösségekre oszlottak élükön a választott családfővel. -békében csak a királynak fizettek adót háborúban még neki sem -a béke állomány 18 határőrezred egy sajkás zászlóalj és egy

székely huszárezred. (A szabadságharcban a magyar ügyet csak a két székely határőrezred és a székely huszárezred támogatta) -háborúban két zászlóalj mellett mindegyik felállított egy Landwehr zászlóaljat (kivéve az erdélyiek) -mindegyik rendelkezett egy három ágyúból és egy tarackból álló tüzérüteggel. ∙vadász: -különleges gyalogsági alakulat, feladata közé tartozott a felderítés, az előőrs szolgálat, valamint az ellenség nyugtalanítása -jól alkalmazhatok voltak hegyi és erdős terepen -ők már huzagolt előtöltős puskákkal vannak felszerelve, amivel célzott lövést lehet leadni. -négy tiroli vadászezred valamint tizenkét tábori vadászzászlóalj volt a hadseregbe rendszeresítve -A birodalom gyalogságának a teljes létszáma a tartalékot nem bele számolva elérte a kb. 400000 főt b.) lovasság: -két fegyvernemből állt ∙nehézlovasság: -további két részre volt osztható: vértesekre és dragonyosokra -feladata

a csatadöntő roham volt -mellvérttel, páncélozott sisakkal, és kétélű karddal volt felszerelve -kizárólag az örökös tartományokban állították fel -hat vértes és nyolc dragonyosezred volt -könnyűlovasság: -további három részre volt bontható: ulánus vagy dzsidás, könnyűlovas, és huszár -feladata a felderítés, rajtaütésszerű támadás, és az ellenséges gyalogság megbontása -az ulánusokat kizárólag Galíciából, a huszárokat, pedig Magyarországról toborozták A lovasság összlétszáma megközelítőleg 63000 főt tett ki. c.) tüzérség: -a tüzérség is ezredekből állt, bár ez inkább csak szervezeti keret volt -a birodalom öt ezreddel rendelkezet melyek közül egyiket sem Magyarországról, állították fel. -létezet lovas, illetve gyalogüteg, a kettő közt pusztán annyi volt a különbség, hogy menetben a lovasüteg kezelői a lövegtalpon helyezkedtek el addig a gyalogüteg kezelői az üteg mögött gyalogoltak A cs. és

kir hadsereg összlétszáma megközelítőleg mintegy 500000 főt számlálhatott. Ebből azonban csak közel a fele volt bevethető 1848 ősszén 2.) Cári orosz hadsereg -a hadsereg szervezeti felépítése nagyjából megegyezik a fent említettel, pusztán az ország sajátosságaiból adódik néhány eltérés. Sajátosan orosz alakulat pl: kozák, tatár, cserkesz. -a cári reguláris hadsereg mintegy 1 millió főt számlált, és ennek közel az egyharmadát vetették be a magyar forradalom ellen. Ha ehhez hozzá vesszük a tartalék alakulatok számát, akkor megállapítható, hogy a magyar forradalom leverésére a cári hadsereg mintegy felét mozgósították. 3.) Magyar Hadsereg a.) Nemzetőrség -a márciusi 12 pont egyike már követelte a felállítását -a fent említet tv. teremti meg a lehetőségét a létrehozásának -minden 20 és 50 közötti férfit köteleztek nemzetőri szolgálatra, akik a kiírt vagyoni cenzusnak megfelelt -legfőbb felügyeleti

szerve az Országos Nemzetőrségi Haditanács -1848 nyarára az összeírtak száma eléri a 350-380.000, ebből azonban csak mintegy 6.000 volt lovas nemzetőr, hivatalosan tüzérséggel nem rendelkeztek -alap feladatuk a „közrend és a belbéke biztosítása” -alapegysége a zászlóalj volt, városonként egy, megyénként általában egy-négy zászlóalj volt -a kiképzést volt cs. és kir tisztek és altisztek végezték -a belsőrend fenntartása mellet elég hamar bizonyítania kellett a harctéren is. A délvidéki szerb felkelés leverésére utasította a kormány a nemzetőrséget is, akik négy nyolc hetes turnusokban voltak a harcéren -augusztus 13-án a kormány rendelkezik arról, hogy a nemzetőrségből, egy önkéntesekből álló haderőt alakítsanak ki, akik addig vannak szolgálatban, míg a haza szolgálatukra igényt tart. -négy gyülekezési tábort jelölnek ki ∙ Pápa (Kosztolányi Mór) ∙ Vác (Ivánka Imre) ∙ Szolnok (Görgey Artúr)

∙Arad (Máriássy János) Az így összegyűjtött önkéntesekből létrejövő zászlóaljak betagozódnak a létrejövő honvédségbe. b.) Honvédség -A Batthyányi kormány a honvédség felállításakor a magyar sorozású cs. és kir ezredekre, kívánt támaszkodni. Mivel azonban a kormány azon kérését, hogy a magyar ezredeket küldjék haza Bécs vontatottan, teljesítette ezért a kormány április 26.-án elrendeli az önkéntesen mozgó hadsereg felállítását -május 16.-án megkezdik a toborzást a cél egy 10000 főből felálló nemzeti hadsereg megteremtése -az elnevezése jól mutatja a kényes közjogi helyzetet, hívják önkéntesnek, mobilnak, rendes nemzetőrségnek. A kormány azonban már a kezdetektől többnek gondolta, mint a nemzetőrséget. A nevét végül Kisfaludy Károlytól kapja ő nevezi először Honvédségnek. Maga az elnevezés a német Landwherzászlóaljak tükör fordítása -A Honvédség szervezeti felépítése megegyezet a

kor europai színvonalának ∙gyalogság -a gyalogság a már fenn kifejtettek szerint szerveződőt, azaz volt a sorgyalogságnak megfelelő gyalogos alakulat, a landswhernek megfelelő népfelkelők, és lengyel segítséggel megszervezet vadászalakulat ∙lovasság -a lovasságnál volt a legszembetűnőbb különbség. A Honvédság ugyanis nem rendelkezett nehéz lovassággal, ez egy igen jelentős különbség ugyanis a nehézlovasság csata eldöntő képességgel bírt. Ennek a hiányát az mutatja, hogy ugyan a huszárok is képesek voltak győzelemre, azonban megsemmisítő győzelmet nem tudtak elérni. ∙tüzérség -a honvédségnél a tüzérüteg nem hat, hanem nyolc löveggel volt felszerelve, ez nagyobb tűzerőt biztosított, viszont a kisebb kaliber hátrányt jelentett -A Honvédség a szabadságharc alatt rendelkezett még önkéntesekből álló külföldi alakulatokkal ∙bécsi légió: a bécsi forradalom leverése után érkeznek a szabadságharc

segítségére ∙olasz légió: a Magyarországon állomásozó olasz ajkú cs.és kir ezredek katonái a szabadságharc kitörésekor átálltak, illetve a szabadságharc alatt fogságba eset olaszok is csatlakoznak ∙német légió: 1848 novemberében kezdik megszervezni birodalmi németekből, 1849 májusában súlyos fegyelmi vétségek miatt feloszlatják ∙lengyel légió: a legnagyobb számban jelenek meg a szabadságharcban, több tábornokot, törzstisztet és főtisztet is adnak. A jelentős számuk miatt a cári vezetés valós veszélyként számolt azzal, hogy ha Magyarországon győz a forradalom, akkor az átterjedhet Lengyelországra is. V. A szemben álló felek fegyverzete 1.) gyalogság: -a szabadságharcban az összes résztvevő hadsereg egylövetű elöltöltős puskát használt -kétféle puskát lehet megkülönböztetni ∙kovás puska ∙gyutacsos puska -ezen puskák hatásos lőtávja 250 méter alatt volt, minél közelebb kerültek az ellenséges

élőerőhöz annál hatásosabb. Pontos lövésre alkalmatlan ezért csak sortűzre használták. -a vadász alakulatok pontos lövés leadására alkalmas huzagolt csövű vadászkurtállyt használtak -a gyalogság közelharcra a puskák végére felszerelt döfősszuronyt használta, a vadász alakulatok egy részénél döfő másik részénél vágószurony volt rendszeresítve -a gyalogsági tisztek oldalfegyverként szablyát viseltek 2.) lovasság -a lovasságnál kétféle lőfegyvere volt rendszeresítve ∙franciakovás huszár karabély ∙gyutacsos lovassági karabély -mind két puska ugyanazon elven működött mint a gyalogság tűzfegyvere, a különbség abban állt, hogy a karabély lényegesen rövidebb csöve miatt igen csekély hatótávval rendelkezet (kb. 50m) -a lovasság legfőbb fegyvere a szúró, vágó fegyverek ∙a huszároknál szablya volt rendszeresítve ∙a vértes és dragonyos alakulatoknál a lovassági pallos ∙a dzsidás alakulatok még

rendelkeztek kiegészítő szálfegyverrel 3.) tüzérség -a tüzérség három jól elkülöníthető részből állt ∙tábori tüzérség -különböző űrméretű ágyukkal volt felszerelve (3,6,12,18 fontos) -vagy tömör vasgolyókat, vagy kartácsot (apró fém darabok százait) lőtt ki ∙ostrom és vártüzérség -18 és 24 ágyukat illetve, 10, 30, és 60 fontos mozsarakat használt -míg az ágyuk inkább a falak töretésére használták, addig a mozsarat a fal mögötti élőerő pusztítására ∙röppentyű -három lábon álló rakéta elven működő gránátvető -találati pontossága feleakkora volt, mint az ágyúké, viszont könnyen mozgatható és bevethető volt. Éles fény és hang jelenség kísérte az alkalmazását ami alkalmassá tette a lovassági rohamok megzavarására VI. Honvédség ellátása, Hadiipar -a honvédség katonái csak a kenyér fejadukat kapták meg a többi élelmet zsoldjukon kellett beszerezni. ehhez biztosítani kellet a

vásárlás lehetőségét, ezt a hadseregekkel mozgó markotányosok segítségével érték el. -az egységes ruházatról az Országos Ruházati Bizottmány gondoskodott. A bizottmány több kisebb nagyobb üzem, céh munkáját fogta össze, és iparkodott a felszerelésekből raktár készletet képezni, amiből igény szerint elégítette a hadseregeket. A szállításokról is ő gondoskodott -a honvédség és a nemzetőrség fegyverrel való ellátására több lehetőség is volt ∙a polgárőrség fegyvereinek, illetve a nemesi felkelés fegyver készletének az átvétele (ez azonban csak egy töredékét fedezte az igényeknek ∙a lakosságnál található fegyver begyűjtése (ez elég elavultak voltak) ∙a magyarországi főhadparancsnokságok fegyverkészleteinek az átvétele ( ez sem biztosított elég fegyvert) ∙a birodalmi fegyverraktárakból (erre alig volt lehetőség) a külföldi fegyvervásárlás ( Sztankó Soma révén közel 30.000 puska érkezik az

országba) ∙és a magyar hadiipar beindítása: -a szabadságharc előtt nem létezet hadipar, ezért a magyar kormánynak ez volt a legégetőbb feladata -a Pesti Gép és Vasöntőgyári Társasággal kötnek szerződést, biztosítanak a gyár számára kamatmentes kölcsönt gépvásárlásra és megrendelnek tőle 100.000 db puskát -a szükséges gépeket 1849 januárjába csempészik Magyarországra -november államosítják a gyárat és Állami Országos Fegyvergyár néven működik tovább. 1849 januárjában átköltözik nagyváradra is működik tovább a szabadságharc végéig -emelet még mintegy 40 kisebb fegyvergyár működik az országban (Gábor Áron ágyúöntő műhelye)