Kémia | Felsőoktatás » Festékanyag ismeret

FESTÉKANYAG ISMERET (TELJES ANYAG) 3 nagy kategória: 1. semleges és jó vegyületet adó pigmensek 2. vérző, terjedő és gyilkos festékek 3. mérgező festékek FEHÉREK 1. 2. 3. 4. 5. SÚLYPÁT / PERMAMENS FEHÉR / BARYT-FEHÉR / DECKWEISS / BLANC FIXE báriumszulfát gyenge színezőereje van jó fedő gyakran szennyezett elég jó ellenállóképessége van, ezért kapta a nevét természetes állapotában bányászták; ma már ezt is mesterséges módon állítják elő összeegyeztethetősége jó gyakran használják más színek töltésére nehéz fajsúlyú az 1820 előtti képek sujpáttal (megsárgul) vagy ólomfehérrel (megfeketedik) vannak festve, de oxigénes vízbe mártott vattával finoman megtörölgetve újra kifehérednek vizes technikában a legjobb a fedőképessége színezőképessége kicsi nem mérgező freskóknál alkalmazták enyhén sárgás árnyalatú ÓLOMFEHÉR / KREMSI FEHÉR / VELENCEI FEHÉR / EZÜSTFEHÉR / BLANC DE PLOMBE / FLAKE / WHITE

LEAD ólomkarbonát enyhén ezüstös árnyalatú nehéz fajsúlyú ellenállóképessége: önmagában fényállólenne, de olajfestékként megsárgul érzékeny a kénes levegőre (megbarnul) a kadmium-színekkel (cinóber, mínium) alkotja a legjobb keveréket mérgező az egyik legrégebbi festék (ókori Egyiptom) szennyezett változata: rozsdagátló festék CINKFEHÉR / HORGANYFEHÉR / KÍNAI FEHÉR / ZINKWEISS / ZINK WHITE fehér színtónusú (melegebb tónusú fehér szín) cinkoxidból származik freskó, akvarell, tempera ellenállóképessége: nagyon jó, kivéve savas és lúgos állapotban 1820-ban fedezték fel nem szereti a nedvességet minden pigmenst jól visel, kivéve a lúgos kazeint (freskónál használt oldó- és kötőanyag; oltott mészlé és savó alkotja) fedőképessége: közepes; transzparens rétegek elérésére használják festékeredet vizsgálatnál fontos LITOFON-FEHÉR súlypát és cinkfehér keveréke TÓTH MENYHÉRT-FESTÉK 6. - a

rendszerváltás után találták fel hamisítvány TITÁNFEHÉR / TITÁNDIOXID / VILLOGÓ FEHÉR / FEDŐFEHÉR az összes festék közül ez veri vissza a legjobban a fényt titándioxid könnyebb az ólomfehérnél, de nehezebb a cinkfehérnél ellenálló jól keveredik dekoratív jellegű kompozíciókhoz használjuk, lazúros képekhez nem erőteljesen vérző festék és gyilkos is cinkfehérrel keverve érdemes használni hidegebb árnyalatú vasoxid fekete + cinkfehér = (barnás) szürke vasoxid fekete + titánfehér = (kékes) szürke SÁRGÁK Közöttük vannak: 1.vegetális eredetű színek 2. földszínek 3. ásványi anyagokból származó színek 4. mesterséges színek 1. OKKERSÁRGA / YELLOW OCHRE - Borgó: ne vegyük meg: aranyokker, húsokker, szaténokker, római okker stb. - eredete: természetes földpigmens, a világon mindenütt előfordul (vastartalmú kőzetek vagy ásványok) - színezője: vasoxid-hidrát - jó keverhetőség - jó nedvesíthetőség - jó

kötőanyagállóság - a vasoxid-tartalma szerint különböző színereje van (a vöröses árnyalatúnak gyengébb a színereje) - Terra di Siena-nak is szokták nevezni - jól szárad - nem mérgező - az egyik legrégebbi festék - minden technikában jó festék - a többi sárgát nem kedveli 2. VASOXIDSÁRGA / FERRITSÁRGA / TERRA DI SIENA / OKKERSÁRGA / ARANYOKKER - vasoxid-hidrát - jobban lazúrozható - ezt már hamisítják - Amerikában állították elő a 18. sz-ban - minden technikában jó - nem mérgező - megbízható, stabil - sötétebb, mint az okker - vegyileg kicsit savasabb jellegű, mint az okker - olajfestékben enyhén sötétül a színe - összeférhetőség: jó vegyület, a kötőanyagokkal jól viselkedik - jó kenhetőség - normális nedvesíthetőség 3. 4. 5. 7. 8. 9. - használható lazúros és fedőtechnikában is univerzális festék Borgó: ajánlott AURIPIGMENT / REALGÁR / KÉNRUBIN arzén-diszulfid mindkét komponense mérgező

ókorban is ismerték elég stabil festék ÓLOMGLÉT / KIRÁLYSÁRGA / BLEIGLETTE egészen világos fehéres sárga a tubusban az olajat nem tűri (por alakban érdemes tárolni) mérgező BARYT-SÁRGA természetes ásvány kálium- és nátriumkromátból áll, és báriumklorátot adnak hozzá jó fényálló olajfestékben zöldes árnyalatot vesz fel kicsi a színezőképessége, ezért jól lazúrozható gyengén mérgező Borgó: nem ajánlott KADMIUMSÁRGA többféle árnyalata van: kadmium, kadmium citrom, kadmium közép, kadmium narancs kadmiumszulfid jó állóképességű, de a kéntől megfeketedik ne keverjük párizsi/porosz kékkel, mert a kapott zöld szín hamar megfeketedik ne keverjük mitisz/scweinfurti/fedő zölddel sem (arzén és cián is van benne) nem tűri a króm színeket sem és az okkert sem annyira Borgó: megkérdőjelezi a titánfehérrel való keverést is 1817-ben fedezték fel minden technikában kiváló, de freskónál csak belső térbe

ajánlott KRÓMSÁRGA / BALTIMORE-SÁRGA / JAUNE DE CHROME / CHROME YELLOW ólomkromát-szulfát az olajat nehezen tűri jó színezőképességű a savas dolgoktól elszíneződik enyhén mérgező INDIAI SÁRGA vegetális szín mangó-levelekkel etetett tehenek vizeletéből készítik nagy fényerejű állandó szín freskó kivételével minden technikában jól használható nagyon drága VÖRÖSEK 1. 2. - ÉGETETT OKKER / VÖRÖSOKKER fény- és mészállóak már az ókorban is ismerték sinopia néven másik válfaját, a bóluszt, a reneszánsz és a barokk festői leginkább alapozáshoz használták VELENCEI VÖRÖS / KRÉTA / PITTKRÉTA minden pigmenst jól elvisel 3. 4. 5. 6. - erős színezőereje van vastartalma miatt nehéz felkavarni (vizes technikában lesüllyed) fixatív sötétül kötőanyagot alig kell használni nem mérgező Borgó: ajánlott VASOXID VÖRÖS rokona a földszíneknek rengeteg változata van ásványi pigmensét mesterségesen is elő

lehet állítani freskónál nem alkalmazható (nem viseli el a kazeint) gyilkos festék enyhén vérző -> nem szabad más színekkel keverni jó fedőfesték ÉGETETT SIENA / TERRA DI SIENA Toscana-ból származik Természetes siena pörkölve földpigmens színe a sárgástól a mély barnásig terjed (égetéssel) legjobban lazúrozható szín vasoxidot tartalmaz nagyon jó az ellenállóképessége, de idővel sötétedik nem kedveli a kobaltkéket és a kötőanyagok közül a mákolajat barnás árnyalatú minden technikában alkalmazható jól lazúrozható ÉGETETT OKKER / VÖRÖSOKKER ugyanaz, mint a siena jó ellnállóképességű minden technikában jó jobban fed, mint a siena színe a vasoxid-tartalmától függ MÍNIUM / SZATURNUSZ VÖRÖS / ÓLOMPÍR az ólomnak egy magasabb fokú oxidja titkos receptek alapján állították elő; titok övezi, halálesetek (aranyat akartak az alkimisták csinálni belőle, de előállítása életveszélyes) - harsány festék -

kitűnően fed - narancsvörös színe van - olajfestékben megfeketedik - levegőn sötétül, megbarnul - mérgező - nem szereti a kadmiumsárgát és az ultramarinkéket (rossz keverhetőség) - gátolja a rozsdásodást - rossz a fényállósága - az iniciáléknál használták - az ára régen az aranyéval vetekedett 7. CINÓBER / VERMILLION - természetben is megtalálható, de mesterségesen is előállítható - sötét és világos árnyalata is van - higanyszulfid -> mérgező - fénnyel szemben nem ellenálló - nehéz fajsúlyú -> víz aljára süllyed - olajhoz és akvarellhez nem ajánlott (bár az olajat viseli el a legjobban) - iniciáléknál használták - nagyon drága 8. KADMIUMVÖRÖS - világos és sötét árnyalata is van - mesterséges ásványi pigmens - helyettesítheti a cinóbert, sokféle változatban kapható - fényálló, ellenállóképessége jó - rosszul keverhető: nem viseli el a titánfehéret és a réz alapú festékeket - nem

mérgező - jó színezőképességű - fedőfesték - minden technikában ajánlott, kivéve a freskót 9. KRÓMVÖRÖS - krómsav + ólomoxid => mérgező - sok árnyalata van - akvarellben a legjobb, másnál nem ajánlott - minden pigmenttel jól kijön - olajban megbarnul - fényálló - jó fedőképességú 10. KÁRMIN - mexikói kaktuszfajtán élősködő tetűből állítják elő főzés útján - fényállósága gyenge - drága - nagyon jól lazúrozható - imitált változata jobb, mint az eredeti - a középkorban skarlátvörösnek nevezték - vízben oldhatatlan - színe gyönyörű, de mégsem ajánlott 11. GYÖKÉRKRAPPLAK / BUZÉRLAKK - növény gyökeréből állítják elő - több árnyalata van; a sötétebb fényállóbb - lazúros, áttetszős - fényállósága gyenge - tubusban hosszabb idő után megkocsonyásodik 12. ALIZARIN KRAPPLAKK - mesterségesen állítják elő kátrányból - minden technikában alkalmazható, kivéve a freskót - az olajat nem

szereti -> vérzik tőle, rosszul szárad, repedezik - szekkónál használható - nem mérgező - az összes rokonszínek közül a legállandóbb - fényállóbb, mint a buzérlakk és a kármin - sötét árnyalata fényállóbb BARNÁK 1. UMBRA / TERMÉSZETES UMBRA - barna földet összetörték egy darálóban és „felkenték a falra” - természetes és égetett formában szokták használni okkerek rokona vasoxid és mangánoxid teszi még barnábbá az okkert állandó festék ellenállása nagyon jó (fény- és mészálló) technikai tulajdonságai: finom tapadós por, rátapad falra ha porfestékként darabos, szemcsés, akkor nem jó minőségű összeegyeztethetősége minden festékkel és minden kötőanyaggal jó nedvesíthetősége jó színezőképessége gyengébb, fedő festék gyorsan szárad ha leöntjük savval, klór szaga lesz szabadban freskók festésére Borgó szerint ajánlott őskortól napjainkig használják középkorban nem igazán

festettek barnával hamisítják: kátránnyal helyettesítik (-> olajjal jó hígra össze kell keverni, és a tetején megjelennek a foltok) - zöldes árnyalata a legértékesebb; színezőképessége gyenge 2. ÉGETETT UMBRA - erősebb a színezőképessége - jól lazúrozható - idővel megsötétedik 3. VAN DYCK-BARNA / KASSELI-BARNA - veszít a színéből - gyilkos festék - idővel megszürkül - nem fényálló - Borgó: nem ajánlott 4. SZÉPIA - tintahalból származik - gyenge, nem tartja a színét - akvarellben használják - barokkban jött divatba - fényre, más festékekre és minden másra érzékeny - szép, de megbízhatatlan - vízben nem oldódik - olajfestéknek nem használható 5. ASZFALT / SZÍRIAI ASZFALT / BITUMEN - természetes alapú ásványi festék - „Munkácsy-effektus” =>kerülendő - az összes rossz dolgot el lehet róla mondani - kicspódik, gyilkos, terjed, vérző, veszíti a színét, más festékek színét is megváltoztatja,

erősen reped, nem fényálló, meleg helyen a kép meglágyul és a festék lefolyik, lecsúszik - rézkarc technikánál nélkülözhetetlen - litográfiánál használják - a sav az olajtartalma miatt nem tudja bántani - Borgó: nem ajánlott 6. MÚMIA / MUMMY - egyiptomi múmiák maradványaiból, aszfaltból, gyantákból és beszáradt húsrészekből álló anyagból készítették - mélybarna színű - ma már nincs, csak hamisítvány (zöldföldből készítik) - Borgó: nem ajánlott ZÖLDEK 1. 2. 3. 4. 5. VERONAI ZÖLD / ZÖLD FÖLD természetes földpigment sok szilikátot tartalmaz két árnyalata van: cseh/tiroli zöld föld és veronai zöld föld technikai tulajdonságok: ugyanaz, mint a barnánál állandó, ellenálló olajfestékben barnul minden pigmenttel jól viselkedik freskóhoz nem ajánlott (megbarnul) szekkóban lehet használni MALACHIT / HEGYI ZÖLD / GYÉMÁNTZÖLD sok rezet tartalmaz bázikus rézkarbonát vizes technikában világosabb olajban

sötétül ásványi eredetű ugyanolyan tapadós, mint az összes földszín por alakban ellenállóképessége: fényre jó, kénes levegőn bebarnul jól lazúrozható fedőképessége gyenge mérgező már az ókorban is ismerték van kékes árnyalata is drága elegáns festék RÉZZÖLD / SPANYOL ZÖLD réz-acetát hasonlít a malachithoz előállítás: rézoxidot magas hőmérsékleten ecetsavval kezelnek nem tűri a többi festéket fényálló a savakat nem nagyon szereti mérgező Borgó: nem ajánlott KRÓMOXIDZÖLD / VINIDIÁN / SMARAGD / EMERALD a leggyakoribb szín a világon a klorofilban is ez van (a klorofil komponense) nem annyira erős olajfestékben sejtelmes, mély ellenállóképessége: fényre nem jó; időjárás és savas dolgok: közepesen jó minden kötőanyagban jól viselkedik akvarellek egyik alapanyaga keveredése: szeret felül maradni (vérző szín) jól lazúrozható Borgó: közepes erőteljességgel ajánlott nem mérgező SÖTÉT PERMAMENS ZÖLD

- krómoxid zöld egyik változata nem mérgező több hidrát van benne színezőerejében van különbség: fehér + krómoxid zöld => zöldebb fehér + sötét permamens zöld => fehéresebb 6. KOBALTZÖLD - kobalt + cinkoxid - ásványból mesterségesen előállított festék - szulfátokat is tartalmaz (kénes) - az olajat nem nagyon szereti - tapadós por - kristályos jellegű - sem a savakat, sem a lúgokat nem szereti - jól keverhető a többi színnel - freskókhoz sem ajánlott - színezőképessége jó - fedőfesték - nem mérgező - 1780-ban fedezték fel - elég ritka festék - Borgó: nem ajánlott 7. SCHWEINFURTI ZÖLD / MITISZ / FEDŐ ZÖLD / FEDŐ ZÖLD / VERONESE-ZÖLD - az ókorban is használták - rézoxid, arzén és cián van benne - Napóleont állítólag ezzel ölték meg - mesterséges ásványi pigment - sok álneve van - állítólag nagyon kedvelt festék volt - erősen mérgező 8. CINKZÖLD - cinkoxid + vascianid - mérgező - nem

ellenálló - gyenge 9. KRÓMZÖLD / CINÓBERZÖLD - hasonló a krómoxid zöldhöz - gyenge - Borgó: nem ajánlott 10. NEDVZÖLD - fényre nem elég ellenálló - vegetális szín 11. KADMIUMZÖLD - krómoxid + kadmiumoxid - mesterséges - nagy színtónusa van - megbízható - Borgó: ajánlott - nem mérgező - minden technikára ajánlott, kivéve külső freskó 12. HOOCKER-ZÖLD - Borgó: nem ajánlott 13. TALOF CIANIDZÖLD - mérgező - jobb, mint a nedvzöld - mesterségesen állítják elő ALAPOZÓK - Olajfestéshez: 1 liter víz + max. 4 % enyv (Az enyv akkor jó, ha 100-110 ujjmozgás között ragad.) - Freskó: ~ = frissen festett ~ speciális vakolatot hordanak fel ~ a porfestéket kazeinnel hordják fel (kazein = oltott mész leve + tej savója) ~ kartonra felrajzolták a kinagyítoot részletet, majd átlyukasztgatták és szénporral bekenték, így a falon megjelenik a vázlat ~ a megkötött vakolatra ne fessünk, mert ledobja a festéket 1. Bizánci freskó: ~

az idő ezt igazolta jobban ~ 1. malter: kender kócát és pelyvát kevernek bele, így kevésbé reped, mert vászonszerűen működik 2. Nyugat-európai freskó: ~ pl: Sixtus-kápolna ~ 1. réteg: szemcsésebb vakolat ~ 2. réteg: finomabb homok ~ 3. réteg: erre festettek, ezért ezt márványporral keverték ~ a porfestéket kazeinnel hordják fel ~ az időjárási változások miatt reped - Szekkó: ~ száraz falfelületre festünk ~ lehet falfesték, táblakép (fa, vászon) ~ festékhez kötőanyag: 1 tojás fehérje + ugyanannyi terpentin + max. feleannyi vagy negyedannyi lenolaj (fényes => ½; matt => ¼) ~ a tempera ezzel keverve jól lazúrozható lesz; úgy fog viselkedni, mint az olajfesték - Alapozószerek készítéséhez: ~ Kötőanyagok: a) cinkfehér (cinkoxid) + b) hegikréta + c) víz + d) enyv (halenyv, bőrenyv, csontenyv vagy zselatin) + e) terpentin + f) lenolaj + ~ Diszperzitben a hegyikréta időtálló, de a vászonról lepereg, ha vastagon van

felkenve! ~ Felhasználás: 1. Az enyvet beáztatjuk a vízben Lassan melegítjük (A forralás gyengévé teszi) 24 óráig áztatjuk, majd melegítjük. 2. 1 l enyves vízhez ¼ l hegyikrétát és ¼ l cinkfehér port kell adni Langyos állapotban kell összekeverni! 3. 1 dl terpentint adunk hozzá 4. Attól függően, hogy szívó, vagy fényes hatású legyen, 0,5 vagy 1 dl lenolajat kell hozzáadni. ~ A lenolaj annál jobb, minél régibb! Nyáron érdemes egy átlátszó üvegben kirakni a napra, hogy megsűrűsödjön. tőle ~ Terpentin: fenyőgyanta szagúnak kell lennie. A benzin szagú hamisítvány! (Megfeketedik a kép!) ~ Ha nincs cinkfehér és hegyikréta, akkor diszperzitbe teszem az enyves vizet, majd hozzáadom a terpentint és a lenolajat. KÉKEK 1. ULTRAMARINKÉK / LAPIS LAZULI a) TERMÉSZETES ULTRAMARINKÉK - természetes eredetű festék - lazúrkőből készül (féldrágakő) -> porrá törik - Afganisztán, Tibet, Egyiptom, Chile vidékén

bányásszák - sokféle árnyalata van: zöldes, sárgás - ellenállóképessége nagyon jó - nagyon drága - áttetsző színe van - nem szokták más színnel keverni - nem mérgező - fényálló - közepesen szárad b) MESTERSÉGES ULTRAMARINKÉK - a fedőzöld kivételével minden festékkel keverhető - kaolint kénnel, szénnel és szódával izzítanak - nem saválló -> freskóhoz nem jó - lúgok iránt közömbös - fényálló - minden festékkel keverhető a rézvegyületek kivételével - poroszkékkel keverve majdnem lilás - mélyebb tónusú a természetesnél - lazúros - nem mérgező - legajánlottabb kék szín 2. HEGYIKÉK / AZUR KÉK - ásványi eredetű - agresszív szín - könnyen oxidálódik - olajban zöldül - freskóhoz nem jó - mérgező - temperához, akvarellhez jó - tojássárgájába nem szabad belekeverni 3. EGYIPTOMI KÉK - egyiptomi és római freskóknál használták - ősrégi festék - kalcium + réz - lazúrfesték, áttetsző -

kötőanyagokkal jól viselkedik - ellenállóképessége jó - drága 4. MANGÁNKÉK - mesterséges - báriumszulfát és bárium-manganát keveréke - fény- és mészálló - olaj- és falfestészetben is alkalmazható - mérgező 5. CIÁNKÉK - nyomdában, festészetben nem használják 6. KOBALTKÉK / THENARD-KÉK - mesterséges - fény- és mészálló - minden technikában jó - minden kötőanyagban jól viselkedik - legszebb, legállandóbb - nem mérgező - minden festékkel jól keverhető - lúgok és savak iránt teljesen közömbös 7. CÖLINKÉK / ÉGSZÍNKÉK - mesterséges - kobaltszulfid + cink + sav - zöldesebb a kobaltkéknél - azurkék helyett is jó - kitűnő festék - fény- és mészálló - nem mérgező - Borgó: ajánlott 8. SZÁSZKÉK - kerámiában használják, festészetben nem 9. PÁRIZSI KÉK / POROSZKÉK / BERLINI KÉK - mesterségesen állítják elő - nagy színezőereje van - lazúrfestékként és fedőfestékként is használható -

gyilkos és vérző festék - akvarellhez és temperához kitűnően használható - olajban zöldül - freskóban megsárgul, megbarnul - nem mérgező - fémes fényű 10. INDIGÓKÉK - indiai indigónövényből nyerik - mesterségesen is előállítják - olajban nem használható - nem teljesen fényálló - színe feketéskék, fémes fényű - Borgó: nem ajánlott FEKETÉK 1. KOROMFEKETE - olaj elégetésével nyerik 2. 3. 4. 5. 6. 7. - kínai tus alapanyaga a legtisztább mesterséges festék sok olajat igényel, rosszul szárad ELEFÁNTCSONT-FEKETE csontok elszenesítésével nyerik elefántcsontból készül eredetileg legjobban száradó fekete festék sötét tónusú, hideg fekete színű nagyon tartós fehérrel keverve kékes árnyalatú CSONTFEKETE akkor keletkezik, ha nem tökéletes a csont elszenesítése barnás, meleg árnyalatú nem tartós; piszkos, nehéz szürkévé válik VENYIGE-FEKETE szőlővenyige elszenesítésével állítják elő kissé barnás

árnyalatú nem tartós nem fényálló VASOXIDFEKETE mesterséges fényálló jó fedő lúgálló a természetben magnetit néven ismerjük MANGÁNFEKETE barnakőből nyerik mangán-oxid => vegyileg legjobban ez színez fehérrel keverve kékes árnyalatú GRAFIT az egyetlen természetes ásványi fekete festékanyag kristályos szén tartós fény- és mészálló -> falfestéshez jó fénylő sötétszürke színű ceruzát is ebből készítik