Agrártudomány | Növénytermesztés » Növényföldrajz

Növényföldrajz 1.Area fogalma, típusai: növ elterjedési területe a természetes (vad) fajokra jellemző, a kultúrfajokra (termesztési körzet) nem, a ssp és subsp. alfajokra is jellemző Bizonyos fajok mutációval jönnek létre: forma (f), változat (var), alfaj, ezek öröklődnek. A progresszív fajoknál (magrizóma) jó szaporodóképességű, a faj kiterjedését meghatározza a kor, éghajlat, geológia. A regresszív faj visszaszoruló, rossz, ill kevés magvú Kontinuus area: zárt, egyetlen összefüggő elterjedési terület, diszjunkt area: szórt, feldarabolt elterjedés. Ökológiai valencia: a faj reakciószélessége megh. környezeti tényezőkkel szemben Nyílt termőhelyű növ.: pld cedrus ~libani ~ olodara(himalájából), ill cedrus ~atlantica ~brevifolia (ciprusról) 2. Kozmopoliták és endemizmusok: kozmopoliták: több kontinensre kiterjedőareájú fajok, pld. mikroorg, spórás növ, vízi, és mocsári növ, gyomok, emberi tevékenység során

elterjedtek az apofitonok,pld. tarackbúza, felfutó komló Endemikus (bennszülött) fajok: kis területre korlátozódnak,védett fajok: paleoendemizmusok – korábban nagy elterjedésűek voltak, mára kihalófélben lévők, pld. ginkgo bilboa, hegyi mamutfenyő, neoendemizmusok – gyors fajképződésű nemzetségek kis fajai, csak helyi (lokális) elterjedésűek, pld. kőtörőfű, kankalin, szigetendemizmusok – számuk a kontinenstől való elválás időpontjától függ, maradványfaj (relictum) – nagyobb elterjedésű volt, mára elszigetelten fordul csak elő. Vikarizmus: egymással közeli rokonságú fajok földrajzilag, v. ökológiailag elválnak, sőt egymást kizárhatják. Álvikariálás: nem rokon növ fajok helyettesítik egymást DA kaktuszai, Afr kutyatej. Nemzetségfejlődési centrum: nem mindig az area központja Családarea: az összes odatartozó nemzetségareát jelenti. Sztenőcikus: szűk ökonómiai spektrum, envincikus: tág öko. spektrum és

jobb tűrőképesség 3. Flóraelemek: 1Kozmopoliták(6,5%): egész földön, de megh ükológiai körülmények között előforduló fajok, pld. pásztortáska (Capsella bursapastoris) 2Adventív (3%) fajok: emberi tev. eredménye a „behurcolás”, 3/5amerika felfedezése után kerültek be, neofitonok (Acer negundo),a fennmaradók amerika felf. előttiek, archeofitonok 1/5mediterrán területről (Consolida orientalis), 1/5 ázsiai területről (Ailanthus altissima). 3Európai: Urálig előforduló fajok, de megtalálhatók KisÁzsiában és a KözelKeleten is, pld. Corylus avellana, (cirkumpoláris 8,1%, pld. Juniperus communis, eurázsiai 22,5% pld Juniperus sabina, európai 8% pld. Picea abies, közeur 12% pld Taxus baccata) 4Kontinentális (12%): EuÁ sztyeppterületein elterjedt fajok, keleti elem pld. Prunus tenella, pontius (délukrajnai)elem pld. Fraxinus angustifolia, pontiusmediterrán elem pld Prunus mahaleb 5Mediterrán (18%) : valódi med. : Abies pinsapo, szubmed

(Kőszeg környéke): Castanea sativa 6Atlanti (3%), nyugati: Hedera helix. 7Boreális (0,3%) északi: tajga lápjai, fenyvesei, magashegységi elemek, pld. tőzegeper (Comarum palustre) 8 Balkáni (2,2%): Erdély, balkáni félsz, pld Judlans regia, Syringa vulgaris. 9Endemikus (3%) bennszülött növ: kizárólag egy adott területen honosak, pannonikus (magyar) pld. pilisszentiváni len (Linum dolomiticum), kárpáti fajok pld. Campanula carpatica, Vikarizmus: egymással közeli rokonságú fajok földrajzilag, v ökológiailag elválnak, sőt egymást kizárhatják. Álvikariálás: nem rokon növ fajok helyettesítik egymást DA kaktuszai, Afr kutyatej, a morfológiai adottságok hasonlóak. Nemzetségfejlődési centrum: nem mindig az area központja. Családarea: az összes odatartozó nemzetségareát jelenti. Sztenőcikus: szűk ökonómiai spektrum, envincikus: tág öko spektrum és jobb tűrőképesség. 4.A Föld flórabirodalmai: azon területek, melyeknek egymáshoz

hasonló, más területekétől nagymértékben eltérő flórájúak. Kategóriái: fterület, ftartomány, fvidék, fjárás Flórabirodalmak: 1.Holarktis (északi extratrópusi): északi területek, kivéve trópusi részek, ÉA, Eu, KÁ. 2Paleotropis (óvilági trópusi): Afr, India 3Neotropis (újvilági trópusi): ÉAm, KAm, DAm . 4Capensis (fokföldi): DAfr, sajátos terület főként virágos fajokkal 5Australis (ausztráliai): izolált terület, endemikus fajokkal, pld. eukaliptusz 6Antarktis (antarktiszi): déli félgömb alsó része, Chile, Patagónia, ÚjZéland, pld. bükkfélék fajai Mo: holarktis flórabirodalom, KözépEurópai f.terület, Pannónia ftartomány, Alföld fvidék, Praematicum f.járás (DT köze) Flóraterület: 1arktikus, 2subarktikus, 3középeurópai, 4pontinus (közép), 5. mediterrán, 6makronéziai (szubmediterrán) Flóravidékek: a,Alföld (kontinentális), b,Északiközéphegység (meggyes karsztbokorerdő), c,Dunántúli középhegység (

szubmetiterrán), d, Dunántúli dombság (cserszömörcés karsztbokorerdő), e, NyugatDunántúli (prenoricum). 5.Géncentrumok: Vavilov és Zsukovszkij munkái alapján a következők: 1Kína: gyümölcsök pld. Persica vulgaris, Morus alba 2India : rizs (Oryza sativa), uborka Cucumis sativus), citrom, narancs (Citrus spp.) 3 KözépÁzsia: Pisum sativum, Juglans regia, Malus domestica 4.ElőÁzsia: búza (Triticum aestivum), rozs (Secale cereale) 5Mediterráneum: Olea europea, Petroselium crispum, Lavendula angustifolia. 6AbesszíniaEtiópia: arab kávé (Coffea arabica), ricinus (Ricinus communis). 7KözépAmerika: Zea mays, Phaseolus vulgaris, Capsicum annuum. 8DélAmerika: Solanum tuberosum (burgonya), Lycopersicon esculentum (par.) 9 Ausztrália: Eukaliptus fajok, gyapotfajok 10Európaiszibériai központ: Beta vulgaris, Trifolium pratense (vöröshere), Prunus domestica (szilva). 11 ÉszakAmerikai központ: szőlőfajok (Vitis vulpina, labrusca). 6. Életformák: Raunkiaer

életforma osztályozása az áttelelő szervek helyzete és védelme alapján csoportosít: 1.Fanerofiton (P): fák és cserjék, rügyeik a hajtásokon vannak, a talaj felett 50cmrel. További csoportosítása: cserjék(N)<2m, pld fagyal, alacsony termetű fák (Mi) 2m<8m, pld. Fraxinus ornus, közepes termetű fák (Me), 8m<30m, pld Fagus sylvatica, magas fák (Mg), 30m<, trópusi fák. 2Chamefiton (Ch): törpecserjék, párnás növ, tfelszíne feltt 1050cm, pld. kakukkfű 3Hemikriptofiton (H): rügyeik a t felszínén vannak, elszáradt levelek védik, pld. Taraxacum officinale 4Kriptofiton (K): áttelelő szerveik a tban vannak, kül. mélységben, alcsoportjai: geofiton (hagymás, gumós, rizómás növ, pld hagymafajok), helofiton (vizes ter. rizómás növ, pld nád, gyékényfajok) 5Terofiton (Th): egyévesek, a mag a t.ban telel át, pld piros árvacsalán (Lamium purpureum) 6Epifiton (E): fán lakó, lágyszárú növ. pld orchidea, fagyöngy Ujvárosi további

életforma csoportjai: a,Geofiton: tarackos, gumóstarackos, hagymás. b,Hemikriptofiton: törpe gyökértörzsű, bojtos gyökerű, karógyökérrel szaporodó, ferde gyökértörzsű. c,Kétéves növ (Hemiterofiton): somkóró d,Terofiton : ősszel csírázó, áttelelő, koratavasszal virító növ., nyár elején virító, nyárutón virító. 7. A Föld vegetációzónái: 1Trópusi esőerdők: a,szavannás, b,lombhullató,félig örökzöld tr esőerdő, c,örökzöld tr. esőerdők, broméliák, liánok 2Időszakos esőerdők 3Szubtróőpusi vegetáció: a,mérsékelt humid klíma, b,mediterrán, c,szubtrópikus esőerdők, d,arid trópikus szélsőséges éghajlat. 4Félsivatagos sivatagok öve 5Mérsékelt égöv vegetáció öve: a, borealis 4560o szélességi fok között, 6 hónap a vegetáció, örökzöldek, tűlevelűek, kis N igény, sok nyers humusz felhalm., pld fekete áfonya, fenyők, b,óceanicus, atlanticus erdők, podzolos t., zanót,áfonyák, sás,

c,lombos erdők, 34 hó a hideg periódus, szintezettség, tölgyes (NyEU), tölgyek, bükk, juharok (ÉAm), d,füves puszták, nyáron száraz (arid), préri, sztyepp, pampa, csapadék kevés, nem alakulnak ki erdők. 6Sarkvidéki vegetáció: 70 szélességi fok felett, (tundra) vegetációs időszak 23 hónap, fás növényzet, zuzmó, moha (nedvesebb részeken). 8.Sarkvidék és mérsékelt övek növényzete: Tundra:évi csapadék 200 mm>, pozitív vízmérleg az alacsony hőm. miatt, humid viszonyok vegetációs időszak 23 hónap, napiközéphőm. +6+10C fok, fás növ nem alakul ki Heves szél, száraz területeken zuzmótundra, nedveseken moha. Tápanyagban szegény talaj, jell faja Salis arctica(sarkvidéki fűz). Mérsékelt öv: 1.Boreális örökzöld tűlevelű erdők: csak az északi félgömbön, alacsony évi középhőm, 6 hónap hideg évszak, sok nyershumusz (télen szünetel a baktériumok tev.), kis N igényű növények, fajszegény tűlevelű erdők

(Picealuc, Abiesjegenye, Pinuserdei, Larixvörösf.), burgonya, rozs, tavaszi árpa, félnomád rénszarvastartás 2Óceanikus fenyérek (Heide): partvidéken, eredetileg erdők, de az ember kivágta, majd podzolos, tápanyagban szegény t. alakult ki, kis igényű fajok, pld zanót, áfonyák 3Mérsékelt övi lomboserdők: 34 hónapnyi hideg, lombhullató fák, NyE: tölgy (Quercus), ÉAm:tölgy, Juhar (Acer), bükk (Fagus), gabona, kukorica, burgonya. 4Füves puszták: arid periódus, télen a hőm 0C fok>, préri, sztyepp, pampa, nincs erdő, csak facsoportok, t. a csernozjom 9.Szubtrópikus területek: 1,Melegmérsékelt humid zóna: esőerdők, babérlombú erdők, égh átmenet mérsékelt és a trópusi zóna között, ÉKalifornia mamutfenyői, Auszt eukaliptusza, ill. egyes délibükk fajok. 2Mediterrán vegetációzóna: örökzöld, keménylombú erdők, magyaltölgy (Quercus ilex), mandulafenyő (Pinus pinea), csapadékos tél, nyáron száraz periódusok, nincs fagyos

időszak, min. 0C fok, jellegzetes szél (bóra), nyugati mediterrán zóna (Sp.o, Port), valódi med zóna (Földtenger középső része, keleti med zóna (földtenger keleti része),a jellemző növények az olajfa, füge, szőlő, narancs, kukorica. 3Szubtropikus esőerdők zónája:meleghumid, melegarid évszakok váltják egymást, óceanikus ter. dús növ, erdők. 4Arid szubtrópusok zónája: trópusokkal határos terület, szélsőségesen száraz zóna, sivatag, félsivatag, szélsőségesen száraz égh., évi csapmenny 200mm>, negatív vízmérleg, t felső szintjén sók válnak ki, kő, kavics, homok, oázisokban datolyapálma. 10.Trópusi területek,magassági régiók: Trópusok: 1Szavannák: vegyes növ, füves állomány, fás csoportok, nyári csapadék, pázsitfűfélék jellmezőek. 2Lombhullató és félig örökzöld trópusi erdők: csapadék nagyobb, aszály kevesebb, kakaó (Thheobroma cacao), banán, cukornád, erdői lehetnek – nedves lombhull. (30mes

fák, tíkfa, bambusz), száraz lombhull. (ébenfa, szantálfa) 3Örökzöld tr esőerdők: egyenlítő mentén, évi csapmenny 20004000mm, nagy kiterjedésű, összefüggő erdők, DAm, Afr., fák akár 60mesek is lehetnek, az erdő belsejében jellemző a fényhiány, fánlakó (epifiton) növ. pld liánok, orchideák Magassági régiók: vertikálisan orobiomokra való tagozódottság, a tengerszint feletti magassággal csökken a hőm., 3000mig (kondenzációs szint) nő a csap menny, felette csökken. Éghajlati övünkben 2000m felett csak tél, kora tavasz és késő ősz van, a Kárpátokban pld. tengerszint feletti magasság szerint: 3000m< nivális régió(örök hó), 20003000m alpin (alhavasi gyep), 15002000m szubalpin (törpefenyves, ill. törpecserjés), 10001500m montán (lucos), 7001000m szubmontán (bükkös), 500700m kollin (tölgyes). 11. Mo növényföldrajza: 1Erdős puszták öve: erdő, füves puszta váltakozása (Alföld, középhegységek déli lejtői),

szárazabb területeken csenkeszestölgyes (Festuco rupicolaeQuerceterum), nedvesebben gyöngyvirágostölgyes (ConvallarioQuercetum), T.túl löszös csernozjom t.án tatárjuharoslösztölgyes, ártereken ligeterdők, kb 400m magasságig 2.Zárt tölgyeserdők öve: 250500mig, középhegységekben, hegyhátakon, plakor helyzetben 3.Bükkösök öve: 550600m, szubmontán bükkös (MelittiFagetum), Ékhg magasabb pontjain 4.Elegyes fenyves öv: nyugati határszéleken töredékes, erdeifenyővel elegyes tölgyes (PinoQuercetum). 12.Flóravidékek és flórajárások: Mo a pannóniai fltartományba tartozik és 5 flóravidékre, ezeken belül fl.járásokra tagozódik: Iflóravidék az Északiközéphegység: változatos alapkőzet, cserestölgyes, szubmontánbükkös: 1.Zemplénihg ,2Tornaikarszt, 3Bükk, 4Mátra, 5Nógrádi flórajárás, 6.Dunazug hg IIflóravidék a Dunántúliközéphegység: közelít a szubmediterrán klímához, mészkő, dolomit, homokkő, cserestölgyes,

gyertyánostölgyes: 1.Pilis és Budai hg, 2.Vértes és Bakony, 3Balatonvidék, III flóravidék a DélDunántúl: dombvidékek, mészkő,pala, vörös homokkő, agyag: 1.Villányi hg, 2Mecsek, 3KülsőSomogy, 4.BelsőSomogy, 5Zalai domdvidék, IVflóravidék a NyugatDunántúl (Alpokalja): hűvös, csapadékos, boreális elemek, erdeifenyő őshonos: 1.Lajtahg, 2Göcsej, 3Őrség és Vasidombság, 4.Magyar Alpok, Vflóravidék az Alföld: sztyepp, lösz, ho,mok alapkőzet, szoloncsák és szolonyec szikesek: 1.Kisalföld, 2DélAlföld, 3Mezőföld és a Soltilapály, 4.Duna-Tisza köze, 5Tiszántúl, 6Nyírség, 7ÉszakiAlföld 13.Növénytársulás: Fitocönológia: a florisztikai összetétel alapján különbözteti meg a növénytársulásokat (BraunBlanquet). Biocönózis: megh növény és állatfajokat magába foglaló életközösség (egy láp, egy erdő).Növtársulás: növfajok megh környezeti feltételektől függő, konkurenciától befolyásolt, többékevésbé

ismétlődő kombinációja, alapja az asszociáció. Pld gyertyánostölgyes (QuercoCarpinetum), az uralkodó fajokról nevezik el, zonálisan 500m magasan élő növ.társ 14.Asszociációk: egy, v két uralkodó (domináns) fajról, vagy a jellemző (karakter) nevezik el. Asszociáció alatti egységek: Szubasszociáció: az asszociációtól megkülönböztető (differenciális) fajokban tér el. Facies: az assztól mennyiségi viszonyokban tér el Szinuzium: egy társuláson belül azonos életformájú egyedekből álló kiseggyüttes. Konszociáció: akkor jön létre, ha egy társulás felső szintjében vmely faj uralkodóvá válik, anélkül, hogy az alsóbb szintek florisztikai összetétele megváltozna. Szigma, v komplex társulások: egyes növ társ mozaikosan, jelennek meg (lápok, vízpartok). Asszociáció fölötti egységek: asszociácócsoport (federatio): azonos jellemző fajokkal rendelkező rokon társulások. Assz sorozat (ordo):közös sorozatkarakterfajok.

Asszosztály (classis): florisztikailag rokon sorozatok Divízió: a legnagyobb csoport, formációcsoport (megh. klímazóna növ és állatvilága) 15.Növénytársulások struktúrája,időbeli vált: Struktúra: szintezettség: társulás térbeli tagozodása, (pld. erdő 4 szint – lombkorona, cserje, gyep, moha), aszpektus: a társulás megjelenési formája egy bizonyos évszakban (pld. kora tavasz – hagymás növ, gumósok) Növ. időbeli változása (szukcesszió): egyik társulásnak egy másik általi felváltása, időbeli egymásutánisága. Stádium (florisztikailag elhatárolható egységek): szubasszociációk (fázisok: kezdeti, v. iniciális, optimális, befejező fázis) A stádiumok sorozata a széries (pld tavak feltöltődése): első stádiuma az rstratégisták (apró testű, rövid életű nagy szaporodóképességű fajok), további stádiumaiban Kstratégisták (nagy testű, hosszú éleettart., kis repr képesség) alkotják. Szukcessziótípusok:

szekuláris (növ klímaviszonyokat követő változása), primer (elsődleges, nem volt semmilyen növ., kizárólag kívülről származó propagulumokkal indul a vegetáció), szekunder (nem minden faj pustult el, a megmaradtakból indul a fejlődés, végül a régi állapot visszaáll), allogén (ökogenetikus, külső tényezők változása, pld. vízszint emelkedés), autogén (szingenetikus, társuláson belüli tényezők miatt pld. szervesa termelés) Zárótársulás (klimax társ.): az előrehaladó (progresszív) szukcesszió végstádiuma Szubklimax : ha t.fejlődés, v biotikus viszonyok miatt nem jut el a zárótársulásig (diszklimax emberi tev., v állatok hatására, preklimax – t kis nedvességtart, száraz klíma, posztklimax – t.nagy nedvtart, hideg) Zonáció: ha a növ társ vmely ökológiai faktor változásának megf egymás mellett alakulnak ki. 16.Növénytárs vizsgálata, analízise: A cönológiai vizsgálatot terepen végezzük, első feladat a

mintaterület kiválasztása (homogén legyen, minimumareál, alakja négyzet, téglalap). A szintekre meghatározzuk az ott előforduló fajokat (flóralista), azok borítási (AD értékét) jegyzőkönyvben. Társ analízise: Egyedszám (adubanciaA): vmely egyedszám arányát fejezi ki az összes faj arányához képest, 1= nagyon gyéren, 2= gyéren, 3= kevésbé nagy számban, 4= nagy számban, 5= igen nagy számban. Borítási (dominanciaD): egyes fajok borítási %a, r= igen ritka, += szórványos, 1= számos egyed, kb.20%, 2= kb2025%, 3= 2550%,4= 5075%,5 több, mint 75%, tólig határokkal is kifejezhető., 3=csop,. 4=nagyobb foltokban, 5=összefüggően Életképesség (vitalitásV): a fajok szívósságát jelzi, tengődnek, v. virulnak 1=jól fejlődik, 2=gyengébben, 3=vegetál, 4=nem terjed. Gyakoriság (frekvenciaFr): egy megh faj egy állományon belül hány mintaterületen fordul elő, 1=020%, 2=2140%, 3=4160%, 4=6180%, 5=81100%. Állandóság (konstanciaK) a fajok

adott társ.on belüli több állományon belüli gya korisága, lehet konstans, subkonstans, és véletlen elem. Természetes állapotokra vonatkozó (TVK): U= unikális, közömbös, KV= fokozottan védett fajok, V=védett fajok, E=társ.alkotók, K=kísérő f, TP=pionír (gyom) fajok,degradációra utaló: TZ=zavarástűrők, A=adventív f., G=gazdasági növ, GY=gyomfaj Flóraelem:Koz: kozmopolita növényi faj EU:európai származású növényi faj EUÁ:európai,és ázsiai származású, előfordulású növényi faj Med: mediterrán vidék jellegzetes növényi faja KÖZEU: középeurópa jellegzetes növényi faja ATL:atlanti óceáni vidékre jellemző növényi faj Életforma:H:hemikryptophyton(évelő) növény TH: therophyton (egyéves) növények MM:közepes magasságú évelő fák M: alacsony növésű évelő fák és cserjék E: epiphyton (fán lakó, élősködő) növények G: talajban áttelelő évelő növények T érték: 5:lomberdő klíma növényei

6:szubmediterránnövények7:atlanti klíma növényei 0: nem jellemző (kozmopolita gyomnövények)kiegészítő jelölés: A: atlantikus K: kontinentális. W érték: 2: szárazságtűrő növényi faj 3: mérsékelten szárazságtűrő 4:mérsékleten üde környezetet kedvelő növényi faj 5: üde környezetet kedvelő növényi faj 6:mérsékelten nedves környezetet kedvelő növényi faj 7:nedves környezetet kedvelő növényi faj R érték: 0: nem jellemző a talajjal a reakciója 3: enyhén semleges talajt kedvelő növényi faj 4:enyhén meszes talajt kedvelő növényi faj 7: meszes talajt kedvelő növényi faj. Társulásképesség (szociabilitásS): a kérdéses faj egyedei szálanként, v. csoportosan fordulnake elő, 1=magányosan, 2=kis csop., 17.Rétek, legelők: kaszálás hatása akadályozza a fák megújulását, így csak a könnyen regenerálódó növ. maradnak meg, pld cickafark, útifű fajok, pitypang, a legeltetés a növ föld feletti részét

károsítja, így csak a szorosan földre símulók maradnak meg, pld. százszorszép Elsődleges rétek csak lápterületeken, középhegységi lejtőkön, homokpusztákon alakulnak ki. 18.Fontosabb rét és legelőtársulások: IMagassásos rétek (Magnocaricion): árterek, patakvölgyek, tavak parti zónájában, nagy tömegű, gyenge minőségű szénát adnak. 1.zsombéksásosoktavakat feltöltő társulások, zsombéksás (carex elata), a víz a tfelszínéig ér, a t. láp, v lápos réti, tápaban gazdag víz, nádtippanok, 2magassásos rétek – ligetersők termőhelyén alakul ki, a t.víz tavasszal eléri a felszínt, élessásos, posványsásos rét II Láprétek: 1.Mészkedvelő üde láprét:síkláptárs igen ritka, CaCO3ban gazdag, kevesebb Ot tartalmaz, tőzegláp, v. lápos réti t, nagy szervesa tart, nehezebben melegszik fel, havasi hízóka, lápi sás. 2Kiszáradó kékperjés láprétek: a,mészkedvelő kékperjés ritka, védett növ.társ, apró sások,

b,savanyú talajú kékperjés Dtúl, Zala, Kerka völgye, sav pHjú,erősen kötött t.,csomós szittyó, mgilag kevésbé, környezetvédelmileg jobban értékesek III.Mocsárrétek (Agrostion albae sI): vízállásos helyeken, ártereken, öntés, lápi tonOt tartalmaz, sásfajok jellemzőek: 1.Ecsetpázsisos : országosan előfordul, réti ecsetpázsit, 2.Fehér tippanos rét: Alföldön, pangóvizes öntéston, nagy mésztart, fehér tippan, fehér here 3.Réti csenkeszes: mésztelen, v meszes t, réti boglárka, kakukkszekfű 4Sédbúzás: Dtúl, ártereken, gyepes sédbúza, kékperje. 5Vízi harmatkásás: rendszeresen elárasztott területeken, fodros harmatsáska, mocsári perje. 6Pántlikafüves: árterek, folyópartok, pántlikafű, éles sás IV.Elgyomosodott mocsárrétek, ártéri rétek és legelők (AgropyroRumicion): legeltetés és taposás miatt a mocsárrétek elgyomosodnak: 1.Ecsetpázsisosangolperjés legelő: angolperje, fehér tippan. 2Fehér

herésangolperjés: nagyobb folyóin árterületén, üde, nedves ter 3.Libalegelő:nedves, taposott és trágyázott ter, falvak közelében VKaszálórétek (Arrhenatrion): folyó, patakvölgyek magasabb részein, franciaperje (Arrhenatherum elatius), emberi tev. eredménye a kialakulása VIHegyi rétek (Cynosurion): khgben, Dtúli dombvidékeken, egykori gyertyánostölgyes, bükkös helyén: 1.Veres csenkeszes hegyi rté: sav. felt, agyagbemosódásos barna erdőton, jó min, közepes hozamú rét, veres csenkesz (festuca rubra). 2Kankalinosfranciaperjés: északi kitettségű lejtőkön, kaszálórét, tavasi kankalin(primula veris) VII.Hegyvidéki sovány gyepek (NardoAgrostion tenuis): zárt, aljnöv nélküli bükkösök helyén, sav. feltalaj: 1Cérnatippanos: sovány rét, elsősorban legelő 2, Szőrfüves: gyenge rét.VIIIPusztagyepek: xerofrekvens társ, szilárdító szövben gazdagok, föld feletti szöveteik ősszel elhalnak: 1.Középhegységi lejtősztyeppek: meleg,

száraz déli lejtőkön, mészkő, dolomit, gyengén savanyú. 2Erdősztyeppek:délies lejtőkön, árvalányhajas, jól fejlett gyepszintje véd az erózótól. 3Hegyi száraz : fajszám csökken, ritka növfajok eltűnnek, sovány csenkesz, fenyérfű. 4Löszpusztarétek: csernozjom t, zsályás, csillagpázsitos. IXHomokpuszták, homoki rétek, legelők: DT köze, Kisalföld,: 1Nyílt homokpuszták: sav., és meszes t, 2Homokpuszták:mészkedvelő, mészkerülő 3.Homokpusztarét: 90100%os borítottság, pusztai csenkesz (Festuca rupicola), fenyérfű 4.Homoki legelő: kötöttebb, humuszban gazdag t, vályog, közepes hozamú XSzikes rétek és legelők: száraz klíma, szikes t., 1Szolonyec és szoloncsák laposok: tippanos sásrétek 2Sziki rétek: ecsetpázsisos, hernyópázsitos. 3Szikfoknöv szolonyec ton: mézpázsitszikfok társ, 4.Szikes puszták: ürmös szikespuszta : megemelkedett sótart, ősi társulás, füves szikespuszták: nagymértékben elterjedtek,

közönséges szikipozdor. 19.Gyomnövények és gyomnöv társulások:Szántóföldi (szegetális) gyomnöv:azok a fajok, melyek vetés nélkül fordulnak elő, régi korok gyomnöv. konkoly, héla zab A termesztett növ konkurensei a térért, fényért, vízért, ásványi tápa.ért A szántóföldi művelés kezdetekor a gyomok között a többéves fajok (pázsitfüvek) domináltak, mára az egyéves fajok, pld. libatop, mely évente kb. 30000 magot termelAz intenzív szántóföldi művelés a gyomflóra csökkenését okozta, része a gyomfl. a Föld géntartalékának Számos gyomnöv pld orvosi székfű, zsurló gyógynöv., ill rovarok kizárólagos táplálékai Szántóföldi gyomnöv alaklamazkodtak: rendszeres mechanikai zavarás a vegetáció időszakában, szerves tr., műtr formában kapott tápa., növvédő szerek, tfertőtlenítők használata Indikátorok, jelzik a t állapotát, pHját, N tartalmát. Gyomnöv társulások: kalászos, kapás kultúrák:

kalincaínfű, kék búzavirág, labodafajok (meszes t.), parlagi pipitér (savt), rizsföldeken mocsarak növ, pillangósok között megjelennek az évelők is, mezei zsurló, lándzsád útifű. Rudeális gyomnöv.: utak mellett, parlagon, településeken találhatók, tarackbúza, laboda, rozsnok, intenzíven taposott ter.: angolperje, ártereken: mocsári gyomnöv 20.Örökzöldek: Fenyőfélék származási központjai: 1Eurázsiai(holarktisz): Pinus sylvestris, Picea abiaes, Juniperus communis. 2ÉAmerika nyugati fele (Csendesóceáni övezet): Sequia, Thuja plicata, Chameacyparis lawsoniana. 3ÉAmerika keleti fele : Pinus stobus, Picea pungens. Lomblevelű örökzöldek: 1.Atlanti származás: Ilex aquifolium. 2.Atlantiszubmediterránmediterrán: Buxus senprevireus. 3.Keleti szubmediterrán: babérmeggy, Laurocerasus officinalis. 4mediterrán: Lavendula angustifolia 5KeletÁzsiai: Viburnum rhytidophyllum. 21.Zöldterületeink fás növényzete: Ökológiai tényezők, jó

tűrőképességű növ. a honos növények Exóta növ: 1Atlanti származás pld. Hollandia, Belgium, 2Mediterrrán szárm pld olasz faiskolák Várostűrő képesség alapja morfológiai és élettani (hogyan köti meg a port, levél szöveti felépítése, epidermisz vastagsága). Fény, csapadék, talaj, csapadék, víz, páratart, meghatározozz körülmények közötti eltűrése (pld. vadkörte, ezüstfa, ördögcérna) Szennyezőanyagokkal való reakciója a fás szárú növ.nek: légszenny, tszenny, vízszenny, közlekedés, kommunális szenny, ipari szenny. tekintetében (pld ostorfa, japán akác, ginko)