Biológia | Felsőoktatás » A légzés

A légzés Állatok légzése: -légzés: gázcsere-> oxigéngázt cserélünk széndioxidra. Olyan életfolyamat, amelynek során a szervezet felveszi az oxigént, ami nélkülözhetetlen a sejtben végbemenő energiatermelő folyamatokhoz, és leadja a széndioxidot, ami a folyamatok során termelődik -légzési gázok: a légzésben résztvevő gázok, a Föld légkörében meghatározóak: -> nitrogén: 78% -> oxigén: 21%, kilélegezve 16% -> széndioxid: 1%, kilélegezve 4% -> nemesgázok, vízgőz -a légzés lehet: -> közvetlen gázcsere: az oxigén közvetlenül jut el a sejtekhez -> közvetett gázcsere: van közvetítő anyag: testfolyadék, pl. vér A légzés részfolyamatai: -légcsere: -> a környezetben lévő levegő bejut a légzőszervbe-> tüdő -> kilégzés/belégzés -gázcsere (külső légzés): -> a légzőszervben lévő levegőből az oxigén belép a testfolyadékba, és abban feloldódik -gázcsere (belső légzés):

-> az oldott oxigén eljut a sejtekhez, a sejtfalon keresztül belép a sejtekbe -sejtlégzés: -> a sejt felveszi az oldott oxigént, végbemennek az energiatermelő folyamatok, a keletkezett széndioxidot leadja -> a széndioxid testfolyadékban jut el a légzőszervhez, ott gáz lesz, és a kilégzés során távozik A légzés evolúciója: 1. Légzőszerv nélküli légzési formák: -diffúz légzés: -> a gázcsere a kültakarón keresztül játszódik le-> bőrlégzés, a bőr ereiben megy végbe: egysejtűek, szivacsok, csalánozók, férgek, a békáknál a légzés 60%-a bőrlégzés 2. Légzőszervvel történő légzési formák: -Trachea-rendszer: -> trachea: légzőszerv, kitines falú, rugalmas cső, a légzőnyílásokon keresztül van kapcsolatban a környezettel, rovaroknál és pókoknál fordul elő -> kitinrács: kiszűri a szilárd, szennyező anyagokat -> a légzőnyílások a tor és a potroh két oldalán húzódnak, befelé a trachea

törzsekbe torkollanak, majd ez elágazik, vékonyul, és a sejtekbe jut -> közvetlen gázcsere -> a légzési folyamatot a potroh izomzata működteti:  belégzés: passzív folyamat, izomzat elernyedése  kilégzés: aktív folyamat, izomzat összehúzódása -Kopoltyú: -> vízben oldott oxigén felvételére alkalmas -> a szájüregből a kopoltyúívek választják el a kopoltyúüreget-> kopoltyúívek között kopoltyúrések, kopoltyúíveken kopoltyúlemezek vannak, rajtuk pedig kopoltyúlemezkék -> hajszálerek-> nagyobb felület a felvételre -> kívülről a kopoltyúfedő fedi: peremén rugalmas redő van -> belégzés: szájon keresztül beáramlik a víz a szájüregbe, közben kinyílik a kopoltyúfedő, a kopoltyúüregben kisebb lesz a nyomás, ide beáramlik a víz a kopoltyúréseken keresztül, a lemezeken végbemegy a gázcsere -> kilégzés: bezáródik a száj és a kopoltyúüreg-> nő a nyomás, kinyomja a redőt a

víz, és távozik -Tüdő: -> légkör oxigéntartalmából vesz fel oxigént -> szárazföldi gerinceseknél van -> az előbélből alakult ki -> kétéltűek:  fejletlen: van bőrlégzés is  kettős zsák, légcsőből indul, ez elágazódik két főhörgőre  tagolatlan  a belégzés és a kilégzés aktív folyamat -> hüllők:  fejlettebb: elszarusodott kültakaró-> nincs bőrlégzés  tagoltság: léghólyagok-> felületnövelés -> madarak:  speciális, repülő életmódhoz alkalmazkodott tüdő  fejletlen légzőizomzat  tagolt tüdő: légcső-> főhörgők-> mellékhörgők-> tüdősípok-> léghajszálcsövek: felületüket légzőhám borítja (gázcsere)  járulékos képződmények, légzsákok: levegő tárolása, könnyítik a madár testét. Belégzésnél a levegő először ide kerül, egy része raktározódik kilégzéskor a tüdőből kiáramlik a levegő, a raktározott levegő beáramlik a

tüdőbe -> emlősök: Ember: -felső légutak: -> orrüreg: belülről csillós hámsejtekkel borított nyálkahártya fedi, kiszűri a szilárd szennyeződést-> kicsapkodják a csillók. Gazdagon erezett-> felmelegíti a bekerült levegőt -> szájüreg: nem a levegőfelvétel a funkciója-> semmi nem szűri a levegőt. Mandulák: 2 garat-és egy orrmandula van-> nyirokszervek-> olyan sejteket termelnek, amelyek a baktériumok, vírusok ellen védekeznek -> garat: keresztezi egymást az emésztő-és a légzőrendszer-> táplálkozásnál a gégefedő lezárja a légcsövet, de légzésnél a nyelőcső is nyitva van-> a levegő a kisebb nyomású tüdőbe jut -> gége: légcső porcos, felső része. 3 porctípus: pajzsporc-> hangképzés, serdüléskor megerősödik a férfiaknál-> ádámcsutka lesz, gyűrűporc-> légcső bevezető része, kannaporcok-> 2 db -> hangképzés: a gégeporcokhoz tapadnak a hangszalagok-> rugalmas

hártyát alkotnak: hangrés-> hangszalagok közti rész, itt nincs hangszalag, belégzésnél kitágul, kilégzésnél összébb húzódik-> gégehangok képzése. Szájüreg, orrüreg, nyelv, fogak, ajkak: kellenek a hangképzéshez -alsó légutak -> légcső:  legfelső része a gége  gyűrűs porcokból áll  belülről csillós hámszövet fedi-> szennyeződés feltartóztatása  por: ingerli a légcsövet-> has összehúzódik-> köhögés  2 főhörgő-> hörgők-> hörgőcskék: léghólyagocskákban végződnek -> tüdő:  páros szerv  lebenyes szerv: betűrődés van benne  a mellüregben helyezkedik el, passzívan követi a mellüreg térfogatváltozását  nincs saját izomzata  mellüreg: 2 db kétrétegű mellhártya borítja: külső réteg-> a mellüreg falához tapad, belső réteg-> belülről a tüdőre tapad  a mellhártyák közti üregben kicsi a nyomás, így a mellhártyák könnyen elmozdulnak

 a tüdő követi a mellkas mozgását  a léghólyagok falában hajszálerek futnak-> a vér gázszállításra képes, leadja a széndioxidot és felveszi a tüdőből az oxigént A légzés menete: -belégzés: -> aktív folyamat -> két légzőizom végzi a munkát:  bordaközi izom: összehúzódás-> felemelkednek a bordák és a mellkas fala is  rekeszizom: ellaposodik, a mellkas térfogata megnő, a nyomás csökken, ezt passzívan követi a tüdő, és szabaddá teszi a kivezető utat-> a levegő beáramlik a tüdőbe -kilégzés: -> passzív folyamat -> a légzőizom elernyed, a mellkas összehúzódik, a mellüregben csökken a térfogat, összenyomódik a tüdő, a nyomás nő-> kiáramlik a levegő Növényi gázcsere: -a gázcsere a növényi test belseje és a növényt körülvevő légkör között zajlik-> fotoszintézis során széndioxidot építenek be a szerves molekulákba, a vízből oxigént termelnek -nappal a

fotoszintézis erőteljes, az oxigén jelentős része a légkörbe kerül, éjszaka a fotoszintézis szünetel -a légkörből felvett gázok jelentős része a leveleken keresztül érkezik-> mindkét oldalát bőrszövet fedi, fonákján vannak a gázcsere nyílások. A levél alsó és felső bőrszöveti rétege között van a táplálékkészítő alapszövet-> sok sejtközötti járat-> lehetővé teszi a gázcserét. -a gázcsere a gázcsere nyílásokon keresztül történik: -> két zárósejt alkotja, melyek közrefogják a légrést -> a zárósejtek alatt kialakult a légudvar, ami a sejtközötti járatokban folytatódik -növényi légzés: a lebontó folyamatokhoz kapcsolódó gázcsere-> oxigén felvétele, széndioxid leadása -légzési hányados: a keletkező széndioxidgáz és az elfogyott oxigéngáz térfogatának hányadosa: -> általában 1 körül van -> nyugalmi állapotban alig mérhető -> ha a mag héja duzzad, akkor hirtelen

megnő -> ha a maghéj felreped, akkor 1 alatt marad -a növényi légzés –10ºC körül a minimumra csökken