Történelem | Középiskola » A középkori magyar állam hanyatlása, Mohács és következményei

A középkori magyar állam hanyatlása, Mohács és következményei Mátyás halála után véget ért a középkori magyar állam virágzása. Mátyás reformjaihoz az ország még nem volt elég fejlett. A társadalom minden rétege a mátyási rendszer enyhülését várta. Az emiatti anarchiának nagy szerepe volt a középkori Magyarország későbbi (1526-os) bukásában. I. Trónutódlás kérdése - kijelölt utód: Corvin János (Mátyás fia) - más trónkövetelők: Habsburg Miksa, Jagellók - az ország kívánságai a király személyével kapcsolatban: - más országa is legyen (képes legyen a törökökkel harcolni) - ne legyen erélyes II. (Jagelló) Ulászlót 1490-ben (Rákos mezején) királlyá választják Ok: erélytelen, de cseh király és a lengyel trón várományosa (végül azonban János Albert lesz a lengyel király) A nemesség feltételei: - a nemesség beleegyezése nélkül nem vezet be újítást - eltörli az 1 Ft-os adót - csak a rendekkel

együtt kormányoz II. Bárók megerősödése, rendi anarchia - a bárók hatalma megerősödik, az uralkodónak nincs valóságos befolyása. Az állami bevételek 60-80 %-kal csökkentek, a bányák, vámok jövedelmét a bárók szerezték meg - az uralkodó elszegényedett ⇒ fekete sereget nem tudta élelmezni ⇒ elkezdtek rabolni ⇒ szétverték őket a zsoldossereg helyére a régi banderiális rendszer került, amit a bárók irányítottak ⇒ sokszor városokat, főispánságokat kellett elzálogosítani - a bárók adóbehajtási joggal rendelkeznek III. Köznemesek válasza - köznemesek helyzete romlik, familiáris viszonyban vannak a bárókkal - a köznemesek az ogy-eken próbáltak változtatni helyzetükön 1505. rákosi országgyűlés: ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani. IV. Kettős házassági szerződés 1506. Ulászlónak fiúgyermeke születik Helyzetét javítandó kettős házassági szerződést köt a

Habsburgokkal: - lánya (Anna) nőül megy H. Miksa fiúunokájához (Ferdinándhoz), fia (Lajos) elveszi a császár leányunokáját (Máriát) - a szerződést 1515-ben Bécsben megerősítették (ekkor került sor a házasságokra) - ez az egyezség alapozta meg Ferdinánd trónigényét - Magyarország és a Habsburgok között egyre szorosabb lett a kapcsolat V. Parasztság és mezővárosok helyzetének romlása A köznemesség (mivel a bárókat nem tudta visszaszorítani) a paraszti árutermelés és a mezővárosok ellen lépett fel. A gyenge királyi hatalom nem tudta ezeket a rétegeket a nemességtől megvédeni. - szabad költözés akadályozása (ez a köznemességnek jó) 1504-től nemesi táblabírák döntenek erről - jobbágyterhek növelése, parasztok vadászatának tiltása - mezővárosok kiváltságainak megnyirbálása (nehogy elcsábítsák a jobbágyokat) pl.: ismét személyenként kell a kilencedet fizetniük - magas belső vámok (ugyanakkor a

nemesek és egyháziak vámmentesek) VI. Az intézkedések következményei - zselléresedés, éhínség, pestisjárvány - városokban munkabeszüntetések - hadsereg gyenge (ld. fekete sereg szétverése), pedig éppen most kellene erős (török ellen) - a szociális helyzet romlása növeli a kül. falusi papok, külföldről hazajött deákok, stb kritikájának hatását (szerintük a "török Isten büntetése" a vezetők bűnei miatt). Ráadásul a parasztságnak már van egy öntudatos, polgárosuló rétege, vannak falusi, mezővárosi iskolák, ezek a rétegek a parasztság élére állhatnak. ⇒ csak egy szikra kellett, hogy kitörjön a felkelés VII. A Dózsa-féle parasztháború - X. (Medici) Leó újonnan megválasztott pápa 1514 ápr-ban keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen, és vezetését Bakócz Tamás esztergomi érsekre (egykori riválisára) bízta. A sereg vezére Székely Dózsa György nándorfehérvári vitéz lett, és hamarosan 40

ezer ember jött a táborba. A nemesség a nyári munkák közeledte miatt nem akarta elengedni a jobbágyokat. - Kezdetben a török ellen fogtak fegyvert, amikor azonban május derekán megjelentek köztük a lázító emberek és Bakócz betiltotta a hadjáratot, az urak ellen fordultak. - Először Apátfalvánál csaptak össze (itt a nemesek nyertek), de éjszaka lecsaptak a győztesekre Nagylaknál és Csáky Miklós csanádi püspököt karóba húzták ⇒ ez a parasztháború kitörése! Utána több várat elfoglaltak (Arad stb.) a felkelők, majd Temesvár felé vonulnak. Már majdnem elfoglalják, amikor Szapolyai János erdélyi vajda csapatai meglepik őket. Július végére teljesen legyőzik a felkelőket - Dózsát, Lőrinc papot és más vezetőket brutálisan kivégezték. VIII. Parasztháború értékelése - beleillik a XV-XVI. sz-i parasztfelkelések sorába, az eur parasztfelkelések keleti láncszeme (Anglia: Watt Tyler stb.) - legnagyobb hévvel a jobbágyság

feltörekvő rétegei körében tombolt IX. Parasztháború következményei - nagy anyagi és vérveszteségek (ezért a megtorlásnál csak a főbűnösöket végzik ki, mert kell a paraszti munka). A veszteségeket felerősíti a gazdasági dekonjunktúra is - jogi következmények: (1514. okt országgyűlésen születtek) - bosszú célja: a jobbágyság kedvét elvenni a lázadástól. Ezek már benne vannak a jogszokásokat összegyűjtő Werbőczy-féle Hármaskönyvben (Tripartitum) is, amit 1517-ben adtak ki és hosszú időre a nemesi jogok alaptörvénye lett - fegyverviseléstől való eltiltás - terhek növelése (1 nap robot/hét, 1 Ft adó) - csak nemesnek lehet földje - röghöz kötés (szabad költözés joga = 0) - ez egy öntudatosuló, polgárosuló réteget is érint - a szabad munkaerő kialakulását gátolja ⇒ a paraszti árutermelés, polgárság fejlődése lelassul ⇒ feud. megmerevedése - ezt az állapotot nevezzük második jobbágyságnak -

tehát az ország a parasztháború után nem reformálódott, hanem megmerevedett, továbbra is rosszul kormányzott ország maradt, aminek egyre kevésbé van lehetősége a török megállítására. X. Politikai helyzet a parasztháború és Mohács között - 1516. meghal Ulászló, utóda fia, II Lajos (1516-26) 1521 után IILajos hitvese (Mária) megpróbálja megerősíteni a központi hatalmat, de nem sikerül - közben 1520-ban meghal Szelim szultán (Töröko.), helyére I Szulejmán lép Ő békét kínál, de a rendek elbizakodottak ⇒ elutasítják a békét ⇒ török támadás ⇒ elesik Nándorfehérvár, Zimony, Szabács ⇒ nyitva áll az út befele (de szerencsére nem megy tovább, így 5 évvel később tört. a katasztrófa) - Magyarország a török ellen csak önmagára számíthat, mert: - a Jagellók a Habsburgokkal voltak rokonságban (ld. kettős házassági szerz), de 1526 május cognaci lige (Velence, pápa, Fo., Anglia szöv-e a Habsburgok ellen),

tehát a Hok nem segíthettek, lekötötték az erőiket - ráadásul a fr. király még bíztatja is újabb támadásra a szultánt Bécs (és így Mo) ellen -1526 eleje törökök átkelnek a Száván II. Lajos általános felkelést hirdet aug elején, a jobbágyokat is fel akarják fegyverezni, (dilemma a Dózsa-felkelés miatt). A nemesek csak lassan szállingóznak, végül 25 ezer ember jön össze. 1526. aug 29 Mohács, a magyarok támadnak (nem várják be Szapolyai György segítő hadait), de hamar eldől a küzdelem. 15 ezer ember (II Lajos, Tomori Pál fővezér is) ott marad a csatatéren vagy mocsárba fullad - ezután bevonulnak Budára, Dunántúlon, Alföldön végig pusztít, majd ősszel kivonul (de a déli végeken helyőrséget hagy) XI. Mohács következményei - továbbra is széthúzás jellemezte az országot: kettős kir. választás: Szapolyai János I. Ferdinánd Az ország a két kir. közötti harccal volt elfoglalva, így végképp nem maradt ereje a

török elleni védekezésre. 1529. kétfelé szakad az ország 1541. török támadás, Buda elfogl, három részre szakadó ország: 1. hódoltság 2. Erdély, Tiszántúl (török hűbéres, Izabella - János felesége - irányít) 3. Felvidék, NyDunántúl, Horvátország- Habsburgok Ezzel a középkori magyar állam elbukott, az ország sok időre két nagyhatalom állandő marakodásának színterévé vált