Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Dr. Misz József - Bevezetés a mikroökonómiába jegyzet

Dr. Misz József - Bevezetés a mikroökonómiába jegyzet 1. BEVEZETŐ, NÉHÁNY FOGALOM 1.1 Szükségletek és erőforrások Szükséglet: olyan hiányérzet, amely önmaga megszüntetésére irányuló cselekvésre késztet. Szűkösség: a korlátlan szükségletek és az ezeket közvetve enyhítő korlátozott erőforrások együttes jelenléte. A javak és erőforrások gondos beosztására, gazdálkodásra kényszerülünk. ki. Javak ki. Fogyasztási javak: a szükségleteinket közvetlenül elégítik Termelési javak (termelési eszközök): a szükségleteinket közvetve elégítik / (ezeket előállításához.) állnak: használjuk a fogyasztási javak Vagyon: tartós használatú javak összessége a társadalomban. Ezek a következőkből • Emberi tőke: a társadalom tagjainak munkaképessége, munkaereje. (legértékesebb) • Tőkejavak: a termelt termelési eszközök összessége. • Természeti erőforrások: föld, egyéb természeti források.

(erdő, ásványkincsek, .) Termelési vonatkoztatjuk) tényezők: a termelő vagyon különböző szolgáltatásai. (időszakra 1.2 A gazdasági rendszer Kapitalista piacgazdaság: a termelő vagyontárgyak és a termelési tényezők a magántulajdonban vannak. Piaci elosztás jellemző, vagyis a termelő vagyontárgyak és termelési tényezők a piacon cserélnek gazdát. 1.3 A gazdasági szereplők és piacok I. Háztartások A végső fogyasztó, termelési tényezők és a vállalatok tulajdonosa, bérbeadója. Jövedelme a termelési tényezők eladásából és profitból van. II. Vállalatok Termelő, megvásárolja a termelési tényezőket a háztartásoktól. III. Állam Szabályozza a piacokat, korrigálja a piaci elégtelenségeket, újraosztja a jövedelmeket, azokat a feladatokat látja el, amiket egy magánvállalkozás nem képes. VÁLLALATOK HÁZTARTÁSOK fogyasztási javak <--- fogyasztási javak pénz piaca ---> fogyasztási javak

termelési tényezők piaca termelői munkapiac / | munka ---> termelési | | pénz <--- munkabér javak | | | / tőke használat piaca termelési javak pénztőke használat ---> termelői <--- tőkekamat <--- földhasználat piaca földhasználat ---> földjáradék A mikroökonómia elsődlegesen az egyes termékek és egyes termelési tényezők piacát vizsgálja meg, nem pedig az összevont piacokat. I. A FOGYASZTÁSI KERESLET 2. A PREFERENCIARENDEZÉS A háztartások keresleti döntéseit két tényező befolyásolja: a fogyasztó szükséglete és jövedelme. A fogyasztó bármely két jószágkosárról képes eldönteni, hogy valamelyiket többre értékeli vagy számára egyenértékűek. Ezt a rangsorolási tevékenységet nevezzük preferenciarendezésnek Tekintsünk két jószágot (x, y), amelyekből a képzett összes jószágkosarat egy koordinátarendszerben tudjuk ábrázolni. Ha olyan jószágkosarakat választunk, amelyeket a fogyasztó

számára egyenértékűnek tekint, akkor a kapott ponthalmaz egy közömbösségi görbét alkot. Megkaphatjuk a közömbösségi görbék végtelen sokaságát, ezt a sokaságot közömbösségi térképnek nevezzük. x /| . | pre | . | fe | . | rált |-------+----------| disz | . | pref | . | rált | . |----------------------------------> y A közömbösségi görbék negatív meredekségűek, két görbe esetén a fogyasztó azt értékeli többre, amelyik az origótól távolabbra van. További sajátossága a görbének az, hogy konvex jellegű A közömbösségi görbék nem metszhetik egymást, mindig párhuzamosak egymással. 3. A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES Továbbiakban a jövedelmet adottnak vesszük és feltesszük, hogy a fogyasztó teljesen el is költi jövedelmét. A javak árai határozzák meg azt, hogy mennyi a fogyasztó reáljövedelme. A reáljövedelmet a fogyasztó költségvetési egyenese fejezi ki, vagyis megmutatja a jövedelem teljes elköltése mellett a

megvásárolható javak halmazát. végén: x /| | . | | | I = Px*X + PyY (jövedelem=income) Ha az egyenes meredekségét szeretnénk meghatározni, hozzuk y = mx + b alakra előbb. A | y = I/Py - (Px/Py)*x | . |----------------------------------> y Nézzük meg, az előjeltől eltekintve a költségvetési egyenes meredeksége megegyezik a javak arányával. Könnyen megnézhetjük az egyenes változását a meredekség megfigyelésével abban az esetben is, ha bármelyik jószág ára változik. (Nő a reáljövedelem, ha az egyik jószág ára csökken!) 4. A FOGYASZTÓ OPTIMÁLIS DÖNTÉSE A fogyasztónak az a célja, hogy jövedelmét úgy költse el hogy számára a legoptimálisabb jószágegyütteshez jusson. Vagyis az origótól legtávolabbi közömbösségi görbére jusson x /| | . | . | | . | . | . |----------------------------------> y Az optimális választás ott helyezkedik el, ahol egy jól viselkedő közömbösségi görbe érinti a

költségvetési egyenest. Ha fogyasztó oldaláról tekintve nem változik a költségvetési egyenes és a preferenciarendszer, akkor azt mondjuk hogy a fogyasztó magatartása nyugalmi állapotban van. Akkor fog a fogyasztó változatlan körülmények között ugyanúgy cselekedni, ha optimális döntést hozott. A fogyasztói magatartás elemzésekor az elemzés alapelve az, hogy általában csak egy tényező változásának hatását figyeljük meg. A többi tényező közben nem változik, így biztonsággal gondolhatjuk végig a folyamatot. 5. A JÖVEDELEMVÁLTOZÁS HATÁSA A továbbiakban feltesszük, hogy a javak áraránya változatlan. Normál javak: Olyan javak, melyeknek kereslete növekszik, ha bővül a fogyasztó reáljövedelme. • Luxusjavak • Létszükségleti javak Alsóbbrendű javak: Olyan javak, melyeknek kereslete csökken, ha bővül a fogyasztó reáljövedelme. A rugalmasságot két százalékos változás arányával határozzuk meg, ha a függő

változó százalékos változását osztjuk a független változó százalékos arányával. Ez alapján tudjuk definiálni egy jószág keresletének jövedelemrugalmasságát: a jószág fogyasztásának százalékos változása osztva a pénzjövedelem százalékos változásával. Luxusjavak: Olyan javak, melyeknek jövedelemrugalmassága nagyobb, mint egy. Létszükségleti javak: Olyan javak, melyeknek jövedelemrugalmassága nulla és egy közé esik. 6. FOGYASZTÁSI FÜGGVÉNY CIKKEK ÁRVÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA: A KERESLETI A továbbiakban felteszük, hogy csak egy jószág ára változik, a többié nem és a jövedelem is állandó marad. Az egyéni keresleti függvény tehát egy jószág különböző áraihoz rendeli hozzá egy fogyasztó keresletét. A függvény negatív meredekségű Alacsonyabb árhoz magasabb kereslet, magasabb árhoz alacsonyabb kereslet tartozik. 6.1 Csökkenő ár, csökkenő kereslet: Giffen hatás Az árcsökkenés csökkenti a

keresletet, míg az áremelkedés növeli a keresletet. Pozitív meredekségű keresleti görbét kapunk. Ez a Giffen hatás Sir Robert Giffen figyelte meg ezt a hatást, amikor a szegények több kenyeret ettek amikor drágult, mint előtte. Bizonyos javak státusszimbólumnként szerepelnek a fogyasztók között. Ezen javak magas ára úgy befolyásolja a preferenciarendszert, hogy ezek kívánatosabbak lesznek a fogyaszó számára. Spekulációs hatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor későbbi időszakokra várható ár befolyásolja a jelenbeni vásárlásokat. 7. A PIACI KERESLETI FÜGGVÉNY Az összes fogyasztó egy jószág iránti keresletét a piaci keresleti függvény fejezi ki. A keresleti függvénnyel korábban egy jószág árához kapcsoltuk a fogyasztói keresletet, de ezen javakat nem csak egy fogyasztó vásárolja. A piaci keresleti függvény egyszerűen a keresleti függvények horizontális összege P = price (ár) d1 , d2 = egyéni keresletek q =

egyéni kereslet mennyisége Q P = price (ár) D = piaci keresleti függvény Q = összes kereslet mennyisége P /| |. d1 --| |. --| | | . . d2 --|----------------------------------> q P /| |. | | . D | | | . |------------------------------------------> A piaci keresleti függvény meredeksége megegyezik az egyéni keresleti függvények összesített meredekségével. A keresleti függvény megváltozik, ha a keresletre ható nem ár tényezők megváltoznak. (pl: a fogyasztó preferenciarendszere, a fogyasztó jövedelme, spekulációs hatások .) Eltolódik a függvény (vagy sima eltolódás vagy párhuzamos eltolódás a meredekség változatlansága esetén.) 8. A KERESLETI ÁR ÉS A FOGYASZTÓI TÖBBLET A keresleti függvény esetében az ár volt a független változó és a kereslet volt a függő változó. Érdemes megfordítani a vizsgálódás alapját, hogy a kereslet legyen független és az ár a függő változók. Keresleti ár: az a maximális ár,

amit a fogyasztó egy bizonyos jószágért képes és hajlandó megfizetni. A jószágok keresleti árát nézve a normál, negatív meredekségű keresleti függvény esetén a csökkenő mennyiséghez növekvő keresleti ár tartozik, a növekvő mennyiséghez csökkenő keresleti ár. Létezik az inverz keresleti függvény, amely a különböző jószágmennyiségekhez rendeli hozzá a keresleti árakat. Fogyasztói többlet: az egy jószágon nyert fogyasztói ártöbblet a keresleti ár és piaci ár különbözete. Az összes fogyasztói többlet az egyéni fogyasztói többletek összege, de a piaci inverz keresleti függvényt kell figyelembe venni. II. A TERMELŐI MAGATARTÁS ÉS A KÍNÁLAT 9. KÖLTSÉGEK ÉS JÖVEDELMEK A termelési tényezők felhasznált mennyiségét más szóval inputnak, a termékeket outputnak nevezzük. A vállalat tehát inputokat outputtá alakító szervezet A vállalat a vállalkozás szervezeti formája, a vállalkozó a vállalat

tulajdonosa. A vállalkozó viseli a vállalat működésének kockázatát, ő az esetleges haszon élvezője és az esetleges veszteség viselője. A vállalat tulajdonosának jövedelme a költségek és a jövedelem különbsége, ezt nevezzük profitnak. A vállalati gazdálkodás fő célja a profitmaximalizálás, a többi cél ennek alárendelt. 9.1 Költségek A legáltalánosabb értelemben a költségnek valaminek a megszerzéséért hozott áldozatot tekintjük. A vállalatnak a megvásárolt termelési tényezőkért és ezek az árak a termelés költségei A költségek kiszámításakor minden felhasználandó termelési tényezőt figyelembe kell venni, arra való tekintet nélkül, hogy a vállalkozó tulajdonában van-e vagy nem. Költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen termelési tényező felhasználásából adódnak: munka költsége: alkalmazottak bére, a vállalkozó saját munkájának ellenértéke tőke költsége: állótőke: a fizikai

javakból képzett tőke, melynek egyik költsége az amortizáció, az állótőke megtérülése több termelési periódust vesz igénybe. forgótőke: a működési folyamatosság fenntartásához szükséges, megtérülése egy termelési periódus alatt végbemegy. (termelési periódus a nyersanyag kézhezvételétől számított idő a késztermék eladásáig.) Az állótőke értékcsökkenéséből áll, valamint az álló- és forgótőke kamatából. föld- és bányahasználat költsége: bérleti díjak, járadékok A közgazdaságban értelmezett költség és tőke fogalma eltér a számvitelben értelmezett költségtől és tőkétől. 9.2 Elsüllyedt költség, várható költség, gazdasági időtávok Elsüllyedt költségek: múltbeli döntésekhez kapcsolódnak, nagyságukat már nem tudjuk befolyásolni. Várható költségek: jelenlegi vagy jövőbeni döntéseinkhez kapcsolódnak, nagyságukat tudjuk befolyásolni. Gazdasági időtávok: 1. Piaci időtáv

vagy nagyon rövid táv A vállalat termelési mennyisége nem változtatható meg. A vállalat csak piaci eladás és vétel ügyeiben dönthet. 2. Rövid táv mennyisége termék is A vállalat képes változtatni termelésén, de legalább egy termelési tényező változatlan. 3. Hosszú táv Minden termelési tényező mennyisége változhat, de a termelési technológia és jellege nem változhat meg alapvetően. 4. Nagyon hosszú táv Minden termelési tényező mennyisége , a termelési technológia és a termék jellege változhat. 10. RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK I 10.1 A változó költség és teljes költség függvény A költségvizsgálat újabb szempontja a költségek alakulása a termelés mennyiségének függvényében. Költségfüggvény: az output megtermeléséhez szükséges minimális gazdasági költségeket rendelik hozzá az output különböző értékeihez. A költségek szempontjából rövid távon vizsgálódjunk. (TC= total cost,

VC= variable cost, FC=fixed cost) összköltség = változó költség + fix költség TC = VC + FC Akár nem termelünk vagy bármennyit termelünk a fix költségek változatlanok. Ha nem termelünk, akkor a változó költség értéke nulla. 10.2 A rövid távú termelési függvény Termelési függvény: a felhasznált termelési tényezők mennyiségéhez - adott technológiával termelhető maximális termékmennyiséget rendeli hozzá. Rövid távú termelési függvény: a felhasznált munka különböző mennyiségeihez a megtermelhető maximális termékmennyiséget rendeli hozzá. (adott tőkeállomány és technológia mellet) qm = a fizikai kapacitás maximuma q /| qm |--. | . . q(L) | | . | qi |--- . |. | | |----------------------------------> L Li Lm növ. csökk negatív 10.3 A munka költségei Feltesszük, hogy a munkabér adott a vállalat számára, mindig ugyannyi a munka egységára. A munka összes minimális költsége a az output függvényében a

következő: pL * L (q) pL jelenti a munka árát, vagyis munkabért. L(q) jelenti az inverz rövidtávú termelési függvényt. 10.4 A folyó anyagi inputok költsége Feltesszük, hogy a termék előállításához egyféle folyó anyagi inputra van szükség. Ennek az összes felhasználandó mennyiségét jelöljük M-el. A nyersanyag felhasználásáról azt a valósághoz közeli feltevést fogjuk alkalmazni, hogy egységnyi termékhez mindig ugyanakkora mennyiségű nyersanyagra van szükség. M(q)=m*q 10.5 A változó költség függvény Rövid távon vizsgálódunk. A változó költség a munkaköltségből és a folyó anyagi inputok költségeiből áll. VC(q)=pL*L(q) + pM M(q) 10.6 A teljes költség függvény Rövid távon vizsgálódunk. Teljes gazdasági költség: rövid távon az output mennyiségétől nem függő fix költségekből (FC) és az output növekedésével együtt növekvő változó költségekből. (VC(q)) TC(q) = VC(q) + FC A képlet további

bontásával (ez most nincs itt) látjuk, hogy adott rövid távon nem változtatható tőkeállomány és technológia befolyásolja. 11. RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK II A profitmaximalizáló döntéshez egyik legfontosabb ismeret a határköltség ismerete. 11.1 A határköltség függvény A vállalatot tekintve a határköltség (MC= marginal cost) megmutatja, hogy egységnyi többlettermék előállítása mennyivel növeli a vállalat költségét. Másképpen fogalmazva az output változásából fakadó költségváltozást méri. MC(q) = költségváltozás/termelésváltozás = delta TC(q)/delta q = delta VC(q)/delta q 11.2 Az átlag típusú költségfüggvények A származtatott költségfüggvények gyakran használt típusa az átlagos értékeket kifejező függvény. Átlagköltség függvény: a teljes költség függvényből képezhetjük A különböző output szintekhez az egységnyi termékre eső költséget rendeli hozzá. AC(q) = TC(q)/q = AFC(q) +

AVC(q) AFC(q) = FC/q AVC(q) = VC(q)/q 12. A FŐBB PIACI FORMÁK Versenypiac-ról akkor beszélünk, ha nagyon sok piaci szereplő van és a piacra való belépés és onnan való kilépés lehetősége szabad. Ha a piaci szereplők száma egynél több de olyan kis számú, hogy mindegyik piaci szereplő figyelemmel követhesse mindegyik másik tevékenységét, akkor oligopol piacról beszélünk. Oligopólium akkor alakulhat ki, ha a piacra való bejutás lehetősége bizonyos fokig korlátozott. Ha csupán egyetlen piaci szereplő működik a piacon, akkor monopóliumról beszélünk. A monopólium kialakulásának feltétele, hogy a piacra való bejutás feltétele teljesen korlátozott legyen, azaz egynél több szereplő ne juthasson be. (Eladói monopólium) Vevői monopólium alakul ki ha a piacon csak egyetlen vevő van jelen, ezt nevezzük monopszóniának. A piac formáját meghatározza - a szereplők számán kívül - a forgalmazott termék homogén (pl. búza) vagy

differenciált jellege. (differencált termék az, amelyekből egyszerre több termékvariáció létezik - pl. autó) ------------------------------------------------------------------------------------------- -------------- | Monopólium | | | Versenypiacok | Oligopólium | -----------------------------------------------------| | | Tökéletes | | Monopolisztikus | | verseny | verseny | | | ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------| A piaci szereplők száma | Sok | Sok | Néhány | Egyetlen | ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------| A termék jellege | Homogén | Differenciált | Homogén vagy diff. | Homogén | ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 13. PROFITMAXIMALIZÁLÁS

VERSENYBEN RÖVID TÁVON ÉS A TERMÉKEK KÍNÁLATA TÖKÉLETES 13.1 A tökéletes verseny Az egyes eladó parányi a piac méretéhez képest. Ennek az az eredménye hogy tevékenységével nem tudja befolyásolni a piaci árat, vagyis árelfogadók. Gyakorlatban nehéz találni példát a tökéletes versenyre. 13.2 A teljes bevétel és a határbevétel A vállalat teljes árbevételét (TR - total revenue) mindegyik piaci formában úgy kapjuk meg, hogy az eladott mennyiséget megszorozzuk a termék keresleti árával. A határbevétel (MR - marginal revenue) azt mutatja meg, hogyan változik a teljes bevétel egy pótlólagos termék eladásakor. (Az output változással kapcsolatos bevétel változást vizsgáljuk) MR(q) = delta TR(q)/delta q A tökéletesen versenyző vállalat határbevétele megegyezik a piaci árral. 13.3 A profitmaximalizáló kínálati döntés A vállalat által elért összes profit (TP - total profit) a teljes bevétel és teljes költség

különbsége lesz. TP(q) = TR (q) - TC (q) A határprofit (MP - marginal profit) megmutatja, hogy mennyivel nő a teljes profit, ha termelést egységnyivel növeljük. MP(q) = delta TP(q)/delta q = MR(q) - MC(q) 13.4-ből csak fogalmak: Profitmaximum: ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel. Tökéletesen versenyző vállalat esetében ez azt is jelenti, hogy itt a termék ára megegyezik a határköltséggel. Ha a vállalat változó költségei meghaladják a teljes bevételt, akkor érdemes beszüntetni a vállalat működését még rövid távon is. Nem érdemes rövid távon termelni, ha a piaci ár nem éri el az átlagos változó költség nagyságát. Üzembezárási ár: az a piaci ár mely alatt a vállalat nem hajlandó termelni. Üzembezárási pont: az a termelési mennyiség, ami alatt a vállalat beszünteti kibocsátását. Fedezeti ár: az a piaci ár mely mellett a vállalat zéró profitot realizál. Fedezeti pont: az a kibocsátott output mely

mellett a vállalat zéró profitot realizál. ez egyben a határköltség és átlagköltség görbék metszéspontja. Kínálati ár: adott outputhoz tartozó minimális ár, amelyen a vállalat hajlandó megtermelni az outputot. III. A PIACI EGYENSÚLY, PIACI FORMÁK Ez az utolsó fejezet, az egész tananyag max. 15%-a, erre már viszont sajnos nem volt elég időm Jó tanulást és sok sikert mindenkinek, aki ebből vizsgázik! Z