Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Módszertani problémák a mikroökonómiában

1 MÓDSZERTANI PROBLÉMÁK A MIKROÖKONÓMIÁBAN „Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt” Adam Smith: A nemzetek gazdagsága (1776) • 1776: Adam Smith a modern közgazdaságtan megalapítója írta le e sorokat, s ekkor született meg az amerikai függetlenségi nyilatkozat is. • Az elmúlt két évszázadban a világ a prosperitás (gazdasági fellendülés) időszakát élte meg. - személyi számítógép -csúcstechnológiát képező otthoni szórakoztató eszközök • A széleskörű jólét nem hozott magával gazdasági biztonságot, a háztartások 14% -a szegénynek számít. • A kormányzatok elkezdték létrehozni a „jóléti államot”, amely társadalombiztosítást, jövedelembiztosítást nyújt a rászorulóknak. A középosztály fellázadt a növekvő adókra, egészségügyi ellátásra, állami nyugdíjakra fordított nagyobb kiadások

miatt, hiszen ők az adózó réteg. • A pénz, termék információk, minden eddiginél egyszerűbben haladnak át a nemzet határain. Kik tudnak alkalmazkodni a fokozódó külföldi versenyhez, ki találja fel magát a leggyorsabban? A tétek nagyok: A nyerteseké a profit, a vesztesek pedig lemaradnak. • Miért érdemes megismerni a közgazdaságtant? Megérthetjük - a kereslet, kínálat törvényeit - kormányzatok szerepét - világpiac alakulását - a költségvetési deficitet - adózást - szabadkereskedelmet - inflációt - munkanélküliséget • A közgazdaságtan fő területei:  Tanulmányozza a munka, tőke és a föld árának meghatározását a gazdaságban, s hogy ezek az árak hogyan hatnak az erőforrások eloszlására.  Feltárja a pénzügyi piacok viselkedését, s hogy a piacok hogyan osztják el a tőkét a gazdaság különböző részterületei között.  Vizsgálja a jövedelem-eloszlást, s eljárásokat javasol a szegények

megsegítésére anélkül, hogy ez gyengítené a gazdaság egészét.  Áttekinti a kormányzati kiadásokat, adóknak és költségvetési hiánynak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatását.  Tanulmányozza a munkanélküliség és a termelés kilengéseit, kormányzati programokat dolgoz ki a gazdasági növekedés élénkítésére.  Vizsgálja a külkereskedelem áruösszetételeinek törvényszerűségeit  Kutatja a fejlődő országok növekedésének kérdéseit, javaslatokat fogalmaz meg erőforrásaik hatékonyabb felhasználása érdekében. Ezekből leszűrhető: A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy a társadalmak miként használják fel a szűkös erőforrásokat értékes termékek előállítására, és hogyan osztják el ezeket a népesség csoportjai között. Vagyis a termékek szűkösen állnak rendelkezésre, másrészt a társadalomnak hatékonyan kell felhasználnia erőforrásait. Életünket a szűkösség ténye uralja, de

hatékonyságra törekszünk. 2  Mikroökonómia: Az egyes gazdasági egységek viselkedésével foglalkozik, vagyis egyedi piacokkal, vállalkozásokkal, háztartásokkal. A nemzetek gazdagsága című könyvben Smith magyarázatot adott a termék, föld, tőke, munka árának alakulására.  Makroökonómia: A gazdaság átfogó működésével foglalkozik. 1935 Keynes könyvet jelentet meg: A foglalkoztatás, a kamat, a pénz általános elmélete címmel. Foglalkozik a munkanélküliséggel, azzal, hogy hogyan szabályozzák a központi bankok a pénzmennyiséget, a kamatlábat. • A gazdasági élet összetett, mozgalmas. A közgazdászok megfigyelik a gazdasági jelenségeket, felhasználják a statisztikai kimutatásokat, és a rendelkezésre álló múltbeli adatokat. Kifejlesztettek egy ökometria nevű eszköztárat, mely segítségével tengernyi adatból képesek leszűrni egyszerű összefüggéseket. • Ügyelnünk kell arra, hogy az elemi logikai hibákat

elkerüljük. A gazdasági összefüggések gyakran bonyolultak, számos különböző változó szerepel bennük, ezért nehéz biztosan megmondani, hogy mi egy – egy esemény tényleges oka, vagy hogy a gazdaságpolitika milyen hatásokat vált ki. Néhány előforduló logikai hiba  A „post hoc” tévképzet: Az oksági kapcsolat tévese feltételezése. Akkor esünk ebbe a hibába, ha egy időben későbbi eseményt egy időben korábbi következménynek tulajdonítanak, pusztán a bekövetkezés sorrendje miatt.  Egyéb tényezők rögzítésének elmulasztása: Ha egy dologról gondolkodva a többi tényezőt nem tartjuk változatlanul.  Az összetétel csapdája: Olykor felfedezzük, hogy ami igaz valamely rendszer részére az igaz a rendszer egészére is. Ha ezt feltételezzük akkor az összetétel csapdájába esünk