Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Globális környezeti problémák

Globális környezeti problémák Bevezető Fogalmak Okai Következményei Hatása a FÖLDRE Biológiai hatások Az emberiségre Jelei hazánkban A változások típusai Fenntartható fejlődés Megelőzése, védekezés Képek Zárszó Bevezető Előszóként a környezeti problémákhoz meg kell említenem az emberi faj/társadalom viszonyát a FÖLD -höz. Itt most nem az anyaföld szeretetére gondolok, hanem a bolygó értékelésére, kezelésére. A FÖLD jelenti számunkra a bölcsőt és a sírt, e-kettő között pedig óv és gondoskodik rólunk. Ezért cserébe minimum TISZTELET és MEGBECSÜLÉS járna, de helyette az emberiség élősködőként viselkedve, önös érdekeitől hajtva kizsákmányolja, beszennyezi, semmibe veszi. A természetes szelekció minden szabályát átlépve tartja fenn magát, minden selejtes egyedét életben tartva, vírus módjára szaporodva lepi el a FÖLD felszínt, és néha még saját fajának egyedeit sem kímélve pusztítja saját

életterét. EMBEREK! ÉBREDNI KÉNE MÁR! Fogalma Globális problémák fogalma: Mindazok a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek, amelyek hatása a Föld egészét érintik, az emberiség jövőjét katasztrófák sorával fenyegeti, melyek elhárítása csak globális mértékben összehangolt cselekvési programmal valósítható meg. Okai Az emberiség pillanatnyi, gazdasági érdekből felborította a természetes egyensúlyt a bioszférában. Ez a v izekre, élővilágra, légkörre is kiterjedő hatású, az ebből eredő következményeket igen nehezen veszi tudomásul, de lassan szembesülnie kell vele. Conrad Lorenz: A civilizált emberiség 8 halálos bűne • Túlnépesedés • Genetikai ártalmak • Érzelmi elsivárosodás • Éhínség • Analfabétizmus • Technikai felgyorsulás, fogyasztás • Elsivatagosodás • Növekedés kényszere - TÚLNÉPESEDÉS, szegénység, éhezés: Központi kérdése, hogy milyen eszközökkel lehet

befolyásolni a demográfiai folyamatokat, hogyan lassítható a népesség növekedése. Népesség növekedésével a f ogyasztási szint is nő és ezáltal egyre több hasznosul a természeti erőforrásokból. Túlfogyasztás és hiány ellentéte - FOGYASZÓI TÁRSADALOM, PAZARLÁS A fogyasztás rövid idő alatt a fejlett ipari országok központi dogmája, életelve, életük meghatározó lényege lett. Pazarlás a silány minőségben és a rövid használatra készült tömegbóvlik, eldobható termékek egyre bővülő köre, nagy energiaigényű gépek, presztízsfogyasztás (reklámok hatására sűrűn cseréljük a javakat). A pazarló fogyasztás demokratizálódott. Gyors ütemben használjuk fel a természet által évmilliók során átalakított és felhatalmazott javakat. Pszichológiai szempontból az emberi személyiségjegyek és a társadalmi kapcsolatok rovására gazdagodunk. - TECHNOLÓGIAI KÖTÖTTSÉGEK Ha egy adott szükséglet kielégítésére az

alternatív lehetőségek közül valamely, a döntés idején egyértelműen leggazdaságosabb technológiai eljárást, újítást, találmányt kiválaszt a társadalom, akkor ez a technológia rövidesen minden más egyéb lehetőséget kiszorít, és egyeduralkodóvá válik. Ezek oldása: Újra kell értékelni azt a célt, amelyet a technológia szolgál, figyelemmel kell kísérni, hogy a technológia nem jár-e hasznosságával arányban nem álló károkkal, kockázattal. - NÖVEKEDÉSI KÉNYSZER Immanens eleme a mai társadalmaknak, mert az egyéni, vállalati és társadalom célok megvalósulásának alapvető feltétele. A társadalmi célok megvalósulása a növekedés ütemének függvényévé válik. - ELELMISZER „ELŐÁLLÍTÁS” A növekvő népességet etetni kell, ami szintén a környezet fokozott terhelését jelenti. Ugyanakkor megfigyelhető a más módon előállított táplálékok terjedése: ez az „olyan mint” kategória, műanyagokkal,

mesterségesen előállított szinezékek, állományjavító, ízanyagok, tartósítószerek hozzáadásával/ felhasználásával gyártott anyagok, amiket kiadós reklám kíséretében élelmiszerként forgalmaznak. Mérgezve evvel a környezeten kívül saját embertársaikat is - EMBERI GYARLÓSÁG Az embertársadalom nemtörődömsége, befolyásolhatósága, devianciatűrése. Típusai - Vízszennyezés A víz megújuló energiaforrásnak számít, ennek ellenére vízkészleteink nem tekinthetők korlátlannak. A víz problematikája mennyiségi és minőségi kérdés. Mennyiségi problémával néznek szembe a vízhiányos országok (pl. Szaúd-Arábia, Egyiptom, Kuvait stb.) A mennyiségi problémák leküzdésére egyrészt gátakkal víztárolókat építettek, amelyek nagy mennyiségben képesek a vizet a későbbi felhasználásig tárolni. Ezen kívül különböző tervek születtek a gazdag, ám vízben szegény országok részéről vízzel kapcsolatos gondjaik

enyhítésére (pl. Kuvait az Antarktiszról becsomagolt jégtömböket tervezett elvontatni), de ezek tartós eredményt máig nem hoztak. A mennyiségi problémák megoldására a vízfelhasználás csökkentése a másik lehetőség, ami víztakarékos ipari és mezőgazdasági technológiák alkalmazását teszi szükségessé. Ilyen pl a csepegtetéses öntözés, a s zennyvizek felhasználása az öntözésben, vízforgatás, a h áztartási vízfelhasználás korszerűsítésével annak hatékonyabbá tétele (pl.víztakarékos WC-öblítés) A vízfelhasználás minőségi problémáját vizeink elszennyezése jelenti. A természetes vizek ma már oly mértékben szennyezettek, ami nem csupán ivóvízként, hanem ipari vízként való felhasználásukat is gátolja. A vizeket egyrészt közvetlen szennyeződések érik (pl városok szennyvizének tisztítás nélküli folyókba engedése, olajtankerek katasztrófái, iparvidékek szennyező hatása), másrészt közvetett

úton, elsősorban a talajon keresztül szennyeződnek felszín alatti (talajvíz, rétegvíz, karsztvíz) vizeink. - Talajszennyezés, talajpusztulás A fent említett szennyeződések nem csupán a vízkészletet, hanem a talajokat is érintik. Az illegális hulladéklerakók, a nem megfelelő hulladéktárolók, a csővezetékek sérülései súlyos szennyezést eredményeznek, amit a szándékos környezetkárosítások (ld. Öböl-háború) tovább súlyosbítanak. A talajok elszennyeződése meggátolja azok termőföldként történő hasznosítását, valamint a szennyezés tovaterjedésének következtében a felszín alatti vízkészlet is elszennyeződik. Ezen túlmenően a talajok károsodását a termőréteg lepusztulása, a vízerózió és a defláció eredményezi. Az erózió elsősorban a meredek területeken, a gyér növényzetű, valamint a nagy csapadékú területeken jelent gondot, ahol a csapadék és a szél gyakorlatilag az alapkőzetig képes a talajt

lepusztítani. A védekezés eszköze a megfelelő mezőgazdasági technológiák alkalmazása, valamint az erdőirtások korlátozása, ill. az erózió által veszélyeztetett területek erdősítése - Hulladék-elhelyezés Hulladéknak minősül minden olyan szilárd, légnemű vagy folyékony anyag, amely a keletkezése helyén haszontalan vagy felesleges, zavarja az emberi tevékenységet, esetleg veszélyezteti vagy károsítja az ember egészségét és környezetét (Kerényi A.) A hulladékokkal kapcsolatban a legnagyobb problémát nem is azok veszélyessége, hanem mennyisége jelenti. A gond abból fakad, hogy míg korábban, nagyjából a II világháborúig alig keletkezett hulladék, napjainkban minden be van csomagolva, amitől hatalmas hulladékhegyek keletkeznek. Megváltoztak, megváltoztatták a vásárlói szokásokat, ami miatt megnőtt az eldobható, egyszer használatos termékek száma, a papírzsebkendőtől a fényképezőgépig. A fentiekből látható,

hogy a hulladékok között vezetnek a csomagolóanyagok, a papír, a műanyag, az üveg és a fémek. A szemétlerakók világszerte telítődtek, ami miatt az újrahasznosítás, ill a kibocsátott hulladékok mennyiségének csökkentése égető kérdéssé vált. Ez többek között a szemétszállítási díjak fokozatos emelkedése révén érzékelhető az egyén számára is. - Levegőszennyezés Az erőművek, a gyárak, a vegyi üzemek kéményei, a gépkocsik kipufogói hatalmas mennyiségben bocsátanak ki a környezetre káros gázokat (CO2, CO, NO2, SO2 stb.), különböző vegyi anyagokat, port, nehézfémeket, amelyek megváltoztatják a levegő összetételét. Ezek az anyagok közvetlenül károsítják az embert, az élővilágot, fokozzák az üvegházhatást, átalakítják a Föld klímáját, ami maga után vonhatja a Föld lakhatatlanná válását, végső soron pusztulását. Ezért rendkívül fontos a környezetkárosítás, szennyezés visszaszorítása,

ami nem csupán a nagy szennyezőnek minősülő ipari üzemek részéről követelmény, hanem az egyén oldaláról is. - Általános sugárszennyezés Ide sorolható a bolygó „besugárzása” mindenféle rádió és egyéb jelekkel. Az élőlényekre hatással vannak ezek a sugárzások, ezért ezt is csökkenteni kell, bár ennek épp az ellenkezőjét tesszük ma. Terjednek a mobiltelefon-hálózatok, vezeték nélküli internet hozzáférési helyek, műholdak és felszíni adók szórják jeleiket az egész földfelszínre. - Nukleáris veszélyek A nukleáris veszélyeztetettség környezetvédelmi szempontból két irányból közelíthető meg. Az egyik az atomfegyverek előállítása, tárolása, esetleges bevetése, a másik az atomenergia felhasználása. A fegyverkezés kérdésénél környezetvédelmi szempontból jelentősebb az atomenergia felhasználása. Viszonylag tiszta, hatékony energiaforrásnak számít, de nem megújuló energiaforrás, és súlyos

környezeti problémákat okozhat (pl. Csernobil) Az atomerőművekkel szemben ma már jelentős az egyes országok társadalmának ellenállása, ami miatt több ország (pl. Dánia, Svédország) atomerőmű-programjának folytatásától visszalépett Más országok ugyanakkor (pl. Kína, Franciaország, USA) folytatják a megkezdett programokat, több ország pedig felfüggesztette a tervezett atomerőművek építését. A reaktorbalesetek mellett az atomerőművek legnagyobb problémája a keletkező radioaktív hulladékok kérdése, amiről az előző fejezetben esett szó. - Háborús konfliktusok Földünk globális problémái között a háború és a béke kérdése előkelő helyen szerepel. Napjainkban sem telik el év úgy, hogy a Föld több pontján ne dörögnének a fegyverek. A fennálló problémák között megtalálhatók a nagyhatalmak közötti fegyverkezési verseny, az új fegyverek kipróbálása által okozott hihetetlen mértékű környezeti károk, a

pusztító helyi háborúk. A helyi háborúk újabb kori népvándorlást idéznek elő, elfecsérlődnek a humán és anyagi erőforrások, és a természet nagyfokú pusztulása következik be. Elég itt az 1991-es Öböl-háborúra, a dél-szláv háborúra, vagy a 2003-as iraki háborúra utalni. A Varsói Szerződés megszűnése, a Szovjetunió felbomlása teljesen új helyzetet teremtett, amelyben felerősödtek a nemzetiségi ellentétek, és fokozódott a fejlett és fejlődő országok szembenállása. A fentiekből következően létkérdés a fegyverkezési verseny mérséklése, az atomfegyverkészlet megsemmisítése, a problémák tárgyalóasztal melletti rendezése, amelynek hiányában az amúgy sem csekély számú globális problémák tovább szaporodnak. Következményei, A FÖLDRE - A légkör globális problémái Változó légkör és a globális éghajlat módosulása: A Föld állapotát 4 egymással összefüggő jelenségcsoport alakítja. (éghajlat,

kémiai elemek, víz körforgása, élővilág jelenségei) A légköri változások legfőbb oka az emberi tevékenység. (fosszilis tüzelőanyagok elégetése, erdőirtás) Ide tartozik az üvegház gázok (széndioxid, metán, ózon) mennyiségének növekedése, biológiai változatosság fogyatkozása. Felmelegedés következményei a párolgás felgyorsulása, folyók vízhozamának csökkenése, tengerszint emelkedés a sarkok olvadása miatt, ökoszisztéma gyors alkalmazkodó-képességének hiánya. Mivel ez egy komplex rendszer amit még nem látunk át, a következményeket csaj jósolni lehet, de az már látható hogy óriási változások következnek. - Üvegházhatás, globális felmelegedés A légkör a legkevésbé stabil környezeti elem, amelyben rendkívül összetett folyamatok játszódnak le. Éppen ezért igen nehéz annak megállapítása, hogy melyek azok a folyamatok, amelyek természetesnek tekinthetők, és melyek azok, amiket káros antropogén

hatásnak tulajdoníthatunk. Az azonban bizonyos, hogy a fosszilis energiahordozók elégetése, az ózonréteget károsító gázok kibocsátása, az esőerdők kiirtása negatív hatásokat eredményez, amelyek a legoptimistább becslések szerint is felerősítik a természetben meglévő, negatív hatású folyamatokat (pl. a vulkánok CO2-kibocsátásának következményeit). Az üvegházhatás során a Napból érkező rövidhullámú sugárzás a légkörön áthaladva felmelegíti a földfelszínt, majd a felmelegedett földfelszín által kibocsátott hosszúhullámú sugárzás egy hányada a l égköri összetevőkről és a felhőkről visszaverődik a Földre, megakadályozva ezzel a földfelszín lehűlését. Ennek hiányában a Föld átlaghőmérséklete a jelenlegi +14 °C helyett –20 °C lenne. Abban az esetben azonban, ha ez az ún üvegházhatás fokozódik, ez a Föld átlaghőmérsékletének olyan mértékű növekedését (a jelenlegi CO2 -kibocsátás

mellett 2030-50-re a l égkör CO2-tartalma megkétszereződik, ami 1,5 -4,5 °C-os átlaghőmérséklet-növekedést okoz), vonja maga után, ami a sarki jégsapkák elolvadását, a világtenger szintjének emelkedését, a part menti területek víz alá kerülését, az Alpok gleccsereinek visszahúzódását eredményezi. Az üvegházhatás antropogén hatásra bekövetkező fokozódását az ún. üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése eredményezi. Ezek a gázok a következők: - szén-dioxid (antropogén forrása a fosszilis energiahordozók elégetése) - metán (antropogén forrása: bányászat, ipar) - dinitrogén-oxid (antropogén forrása: ipar) - szén-monoxid (antropogén forrása: ipar) - nitrogén-dioxid (antropogén forrása: ipar) - freonok (antropogén forrása: hűtőgépgyártás, spray-k) A CO2-kibocsátás és a többi üvegházhatású gáz globális visszaszorítása hosszú ideje a nemzetközi környezetvédelmi konferenciák sarkalatos

kérdése. 1997-ben írták alá a Kyotói Egyezményt (életbe lépés: 2005. február 16), amit 123 ország ratifikált, amelyek összesen a kibocsátás 61 %-áért felelősek. Az Egyezmény az üvegházhatást előidéző károsanyag-kibocsátás drasztikus visszaszorítására tesz kísérletet. A probléma abban áll, hogy az egyezmények, követelmények általában a kívánságok szintjén megrekednek, nem utolsósorban a legnagyobb kibocsátók (pl. USA) ellenállása miatt A Kyotoi Egyezmény alapot ad a kibocsátások nemzetközi kereskedelméhez (emisszió-kereskedelem), ami ugyanakkor a k örnyezetvédelem ügyét pénzügyi problémává „degradálja”. Az Egyezményben az Európai Unió 2012-ig az 1990-es évek szintjéhez képest a kibocsátás 8 %-os visszafogását vállalta, (az országok többsége, köztük Magyarország 6 %-os csökkentést írt alá) aminek teljesítése nem garantált, ugyanakkor egyes becslések szerint a l égkör jelenlegi állapota, és

a m ár napjainkban is érzékelhető éghajlatváltozás arra utal, hogy a „kyotói vállalás” már nem elegendő a káros folyamatok visszafordításához. - Ózonréteg elvékonyodása Az ózon a Föld légkörében két helyen található. Egyrészt beszélhetünk ún felszínközeli ózonról, ami elsősorban a közlekedés káros hatásaival hozható összefüggésbe, és szennyezőanyagnak minősül. Másrészt az ózon megtalálható a magas légkörben, ahol rendkívül fontos szerepe van, és elvékonyodása igen káros következményekkel (pl. bőrrák, szürke hályog, vakság kialakulása) jár. A Föld sztratoszférájában található ózon kiszűri a Napból érkező káros ultraibolya sugárzást, ebből következően mennyiségének csökkenésével egyre kevésbé képes ezt a funkciót betölteni. A sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodását elsőként az 1980-as években, műholdak adatai alapján észlelték, az Antarktisz felett. Mivel elsőként csak

az Antarktisz felett tapasztalták a jelenséget, ebből származott a tulajdonképpen téves „ózonlyuk” elnevezés. Az ózont a különböző, ipar által kibocsátott gázok károsítják, közülük is elsősorban a freonok. A freonok a hűtőgépgyártás és a spray-k gyártása és használata során kerülnek a légkörbe, ahol, mivel az ózonon kívül nem lépnek semmivel sem reakcióba, felhalmozódnak, és az O3-molekulák bomlását eredményezik. Ózon-károsító hatásuk miatt mára a freon-tartalmú hűtőgépek és spray-k gyártását beszüntették. Vizekben okozott változások édesvízkészlet korlátozottsága, vizek szennyeződése - Eutrofizáció Az élővizekbe bemosódott nagy mennyiségű nitrát és foszfor eredménye a túlzott alganövekedés (eutrofizáció). A mezőgazdaság termelési eredményeinek növelése érdekében felhasznált szintetikus anyagok környezeti és egészségügyi problémák forrásává váltak. Mind a

növénytermesztésben a talaj termőképességének biztosítására alkalmazott műtrágyák, mind a hústermelés hozamnövelő szerei, hormonkészítmények stb., mind pedig egyes háztartási vegyi anyagok Problémát jelent az állattartásból származó hígtrágya kezelése is, mely még napjainkban is megoldatlan, emellett sok esetben a szennyvíztisztítók hatásfoka sem megfelelő. Ez a probléma hazánkban is jelentős A hazai élővizek nagymértékű szennyeződése miatt öntisztuló képességük csökken, tavainknál az eutrofizációs folyamatok felgyorsultak. Az eutrofizáció megelőzését, illetve csökkentését szolgálja a Települési Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Program (1996-2010), melynek részként már megjelent a szennyvízrendszert nem használók extra fizetési kötelezettsége. - Savas esők A savas esők kifejezés egy, elsőként a 60-as években megfigyelt jelenséghez kötődik. Észak-Európában, Észak-Amerikában a tavak

vizének kémhatása 5 pH alá csökkent, ami a halak kipusztulását okozta. Ezzel párhuzamosan figyeltek fel a csapadék kémhatásának savassá válására, ami káros hatást eredményez a növényzetben, a talajban, az épületekben. A savas esők egyfajta savas ülepedések. A savas ülepedéseknek száraz és nedves típusát lehet megkülönböztetni, a száraz ülepedés során az alacsony kémhatású részecskék nem érintkeznek a vízzel, míg nedves ülepedéskor a részecskék csapadék formájában kerülnek a felszínre. A savas kémhatást eredményező anyagok szulfátok és nitrátok, amelyek elsősorban az ipari termelés hatására kerülnek a légkörbe. Ennek következtében a savas esők problémája a legkorábban és a legnagyobb arányban az iparvidékek környezetében (pl. Ruhr-vidék, Szilézia, Nagy-tavak) jelentkezett, ill. jelentkezik Megfigyelték, hogy az esők kémhatása 20 év alatt átlagosan 1,5 -del lett alacsonyabb, ami miatt a növények

hamarabb hullatják le a lombjukat, nem készülnek fel a télre, valamint a talaj is jelentősen savanyodik. A növények közül a fenyők reagálnak legérzékenyebben a káros hatásokra, ami Európa és Észak-Amerika hegyvidékein követhető leginkább nyomon. Talaj károsodása Nem megújuló természeti erőforrások kimerülése - Elsivatagosodás: Az elsivatagosodásnak szoros kapcsolata van a globális felmelegedéssel. Menete aránylag jól nyomon követhető, évente kb. 6 millió hektár terület válik sivataggá, ami 2/3 magyarországnyi területnek felel meg. Az elsivatagosodás a félsivatagi területeket érinti elsősorban, így pl. a Szahara déli pereme (Száhel-övezet), Dél-Afrika, Közel-Kelet, KözépÁzsia stb A sivatag terjeszkedése egyrészt természeti jelenség, a termikus egyenlítő változásával, a monszunszelek hatótávolságának csökkenésével hozható összefüggésbe. Másrészt társadalmi jelenség, az érintett területek

társadalmának tevékenysége közrejátszik az elsivatagosodásban. A félsivatagi területeken élő népesség nomád életformát folytat, ami újabb és újabb legelők használatba vételét vonja maga után. A népességnövekedés következtében növelték az állatállományt, ami a legelők területének növelését is jelentette. A fokozott igénybevétel és a kedvezőtlen időjárási körülmények a termőföldek pusztulását eredményezték, ami súlyos éhínségeket vont maga után. Az elsivatagosodás azonban nem csupán a sivataggal közvetlenül határos területeket érinti, hanem enyhébb formában a mérsékelt övi területeken is érezhető, ahol szárazodás néven ismert. A szárazodás Magyarországon is megfigyelhető, elég itt az utóbbi évek csapadékszegény időszakaira, a talajvízszint drasztikus csökkenésére utalni, ami elsősorban az alföldi területeken jelentkezett. Biológiai hatások megújuló természeti erőforrások

szennyeződése - Savasodás A környezet savasodását az emberi tevékenységek során kibocsátott kén-dioxid, nitrogén-oxidok és az ammónia idézik elő. A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből kikerülve a légkör vízgőzével kén- és salétromsavat képezhetnek. A savas ülepedés káros hatásai a vízkészletek savasodása, erdők és növényzet károsodása, az épített környezet elemeinek korrodálása. A károk megelőzésének irányába mutató intézkedés a tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentését előíró új szabványok. A technikai fejlődésnek és a gazdasági növekedésnek elengedhetetlen feltétele a természet erőforrásainak igénybevétele. Ezen erőforrások jó része nem kimeríthetetlen, az emberi közbeavatkozások ezért visszavonhatatlan) következményekkel járnak. Földünk bioszférájában lejátszódó anyag- és energia-körfolyamatok különösen érzékenyek bármely külső hatásra. Globális természeti

problémának tekinthetjük ezen folyamatok – emberi közbeavatkozás hatására bekövetkező egyensúlyának felborulását. Az ez ellen irányuló erőfeszítéseket általánosságban a fenntartható fejlődés kifejezés foglalja össze legérzékletesebben. - A biodiverzitás csökkenése A flóra (=növényvilág) és fauna (=állatvilág) sok millió éves evolúció terméke és ezért pótolhatatlan. „Sziget elmélet”: Ha az élőhely területe csökken, akkor az ott élő fajok száma alacsonyabb egyensúlyi értékre áll be. A növény- és állatvilág a környezeti ártalmak által veszélyeztetett, több faj kihalt, vagy a kihalás fenyegeti. A fajok számának és az egyedszámnak a csökkenése a biológiai sokféleséget, az ún biodiverzitást csökkenti, ami az élőlények életképességét is negatívan befolyásolja. A kihalás, a g enetikai elszegényedés az egyes területek túlhasználatának, a t ermészetátalakító beavatkozásoknak, a környezet

fokozódó szennyeződésének és az esőerdők kiirtásának a következménye. Az élővilág veszélyeztetettségének, a védelem szükségességének kérdéskörével a természetvédelem foglalkozik, amely ebből fakadóan a környezetvédelem részét képezi. A természetvédelmi jogszabályokban ma már külön fejezetet képez a biológiai sokszínűség megőrzésének követelménye, amely a legfontosabb természetvédelmi elvek közé tartozik. - GMO: Genetikailag módosított organizmusok kérdésköre, amiket hatástanulmány nélkül szabadított az emberiség egy része a környezetre. Látható károkat okozva a termőföldben és az élővilágban Az emberiségre - Emberiség egészségügyi helyzetének romlása: Persze az egész élővilág egészségügyi helyzetébe beletartozik az okozó faj is. Egészségügyi szakadék oka az eltérő gazdasági helyzet és az ebből adódó környezetszennyezés magas mértéke, ill. a hiányos táplálkozás, gyakori

fertőző betegségek, új kórok megjelenése A betegségek elleni védekezést gátolja a baktériumok és vírusok gyors alkalmazkodóképessége. Oka még szociális jellegű is (higiénia hiánya) Biológiai keveredés: az emberek, növények, állatok és javak áramlása kiszélesedett, amely megnöveli a fertőző betegségekkel történő találkozás esélyét. Megoldásnak számít a megelőzés - Energiaválság, nyersanyagok kimerülése A II. világháborúig fennálló gyarmati rendszer lehetővé tette a világ fejlett (gyarmattartó) országai számára, hogy nyersanyag- és energiaszükségletüket gyakorlatilag korlátlanul kielégíthessék. A gyarmati rendszer felbomlása azonban merőben új helyzetet teremtett, és a korábbi nyersanyag-ellátás átalakulása érezhetővé tette: a nyersanyag és az energia nem tartozik a korlátlanul rendelkezésre álló javak közé. Ez a f elismerés az 1973/74-es olajválság hatására vált igazán akkut

problémává, amikor a kőolajban gazdag közel-keleti államok az olaj árának drasztikus emelésével tovagyűrűző gazdasági válságot idéztek elő. Az első, majd a második (1978/79) olajválság hatására irányult rá igazán a figyelem a megújuló és a meg nem újuló energiahordozók kérdéskörére, az alternatív energiaforrások kutatására, valamint a meglévő, ismert készletek becslésére. A jelenleg ismert készletek és a jelenlegi felhasználás alapján a kőolaj 15-20, a földgáz 35-40, a kőszén 50, az urán 40 évre elegendő. Látható, hogy ezek a meg nem újuló, fosszilis energiahordozó-készletek meglehetősen végesek. Ezen túlmenően további problémájuk, hogy elégetésük a légkört terheli, hozzájárul az üvegházhatáshoz, a globális felmelegedéshez. Jelei hazánkban - Hőmérsékleti változások Jelenleg Magyarországon a hőmérséklet-változás az elmúlt 100 é v során 0,4-0,8 °C volt. A változás elsősorban a telek

enyhülésében mutatkozott meg, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az éghajlatváltozás, és ezen belül a hőmérséklet-változás is elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a szélsőségesség fokozódik. Tehát egyre gyakoribb a nyári 40 °C körüli forróság, és egyre gyakoribb (lehet) a téli felmelegedés, vagy akár a rendkívülinek mondható (mínusz 20-30 °C-os) hideg. - Csapadékviszonyok Magyarország csapadékjárása alapállapotban szélsőséges. Ugyanakkor 100 éves csapadékadatok vizsgálata rámutat arra, hogy a trend az évi csapadékmennyiség csökkenése, az elmúlt 100 évben 650ről 550 mm-re csökkent az éves csapadékmennyiség átlaga. Az átlagok vizsgálata azonban nem mutat rá a csapadékviszonyok szélsőségességének fokozódására. Az elmúlt évek eseményei (pl Mátraszentimre 2005. nyara) arra utalnak, hogy fel kell készülnünk a „megszokottól” eltérő időjárási eseményekre, a mind mennyiségében, mind intenzitásában

rendkívüli csapadékhullásokra. - Szárazodás A szárazodás az elsivatagosodás hazai „megfelelője”. Elsősorban a Duna-Tisza közi Homokhátságon érzékelhető, és a talajvíz szintjének drasztikus csökkenésében érhető tetten Ennek oka összetett, szerepet játszik benne a csökkenő csapadékmennyiség, a klímaváltozás, de szintén jelentős tényezője az érintett területeken az illegális kútfúrás, az engedély nélküli vízkivétel, öntözés. A szárazodás következtében átalakul a Homokhátság vegetációja, erdőpusztulás jelentkezik, megváltoznak a talajok fizikai-kémiai jellemzői, a házak, épületek megsüllyednek, megrepedeznek, a Kiskunsági Nemzeti Park védett szikpadkái pusztulnak stb. Az éghajlatváltozással kapcsolatban a Magyarországi várható trend az alábbiakban foglalható össze: - csökkenő csapadékmennyiség - aszályos időszakok számának, hosszának növekedése - a jelentős csapadék-események száma

megugrik, pl. nő a 12-24 órás esőzések esélye - a csapadékmennyiség rosszabb eloszlásban érkezik Mindezek alapján szükséges, hogy felkészüljünk a várható változásokra, és megpróbáljunk válaszokat kidolgozni a kihívásokra. Ebből a gondolatból született meg a Magyar Tudományos Akadémia programja, ami 2003-2006. között a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozását vállalta fel A kulcsszavak (VÁltozás – HAtás – VÁlaszadás) összevonásából született meg a program VAHAVA elnevezése. - Savas esők hatásai Magyarországon a savas esők számlájára írható erdőpusztulást az 1970-es években regisztráltak elsőként, ami 1985-re a kocsánytalan tölgyesek 20.5 %-ának kipusztulását eredményezte A probléma az alacsonyabb pH-jú talajokon, nagyobb légszennyezők környezetében jelentkezett legerősebben. - Vizes élőhelyek csökkenése A folyószabályozások előtt Magyarország mai területének 25 %-át vizes élőhelyek

borították, ma 7 %át. Ezek a területek tartoznak az ún Ramsari területek közé, ami az indiai Ramsarban 1971-ben aláírt, a vizes élőhelyek nemzetközi védelméről szóló egyezményre utal. Jelentőségüket az élővilág megőrzése, rekreáció, felszín alatti vizek pótlása, vésztározók kialakítása révén foglalhatjuk össze. - Vízerózió A vízerózió elsősorban hegy- és dombvidéki tájainkon jelent problémát, amellyel szemben a védekezés elsősorban a helyes növénymegválasztással, ill. a helyes agrotechnika alkalmazásával képzelhető el Az erózió által sújtott területeken pedig végső soron meg kell fontolni a korábban jellemző területhasználat átalakítását, pl. a szántók gyeppé alakítását vagy az erdősítést, ill a művelés alóli kivételt - Defláció A szélerózió, azaz a defláció elsősorban a homokterületeken jelentkezik. A defláció nem csupán mezőgazdasági problémát jelent, hiszen pl. a mezővédő

erdősávok kiirtásával a városokba a széllel bekerülő por, pollen az allergiás és asztmás megbetegedések számának ugrásszerű emelkedését vonta maga után. A deflációval szembeni védelem hatékony eszköze a vízerózióhoz hasonlóan a helyes növénymegválasztás, a helyes agrotechnika alkalmazása, ill. a mezővédő erdősávok visszaállítása Globális változások típusai 1. Diszkontinuitás: Trend v e gy korábban stabil állapot hirtelen eltolódása A változás gyorsasága emberi mértékkel mérve nem szükségszerűen nyilvánvaló. A végbemenő folyamat időértéke számít 2. Szinergizmus: Olyan változás, amelynél számos jelenség összeadódik, és nagyobb hatást hoz létre, mint ami várható lett volna, ha ezeknek a jelenségeknek a hatásait külön-külön összeadjuk. 3. Észrevétlen változás: Még ha nem is okoz diszkontinuitásokat v szinergizmust, meglepően nagy pusztítást eredményez. Fenntartható fejlődés A fenntartható

fejlődés alapvetően két problémakörrel foglakozik: 1. globális szintű éghajlati válság 2. globális szintű erőforrásválság 1. Mit is értünk éghajlati válság alatt? Bár a kutatók véleménye évtizedekig megoszlott a globális felmelegedés okairól, az IPCC (éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület) helyzetértékelő jelentése minden eddiginél erősebben bizonyítja, hogy a felmelegedés oka az antropogén hatások közt keresendő: „Új, a korábbinál erősebb bizonyítékok utalnak arra, hogy az elmúlt ötven évben megfigyelt melegedés döntő része emberi tevékenység eredménye. A változások mérését és a k iváltó okok meghatározását célzó tanulmányok egybehangzóan emberi eredetű hatást mutatnak ki az utóbbi 35–50 év éghajlati adataiban. E tanulmányok számolnak azzal a bizonytalansággal, amely az emberi eredetű szulfát aeroszolok és a természetes tényezők (vulkánok és a Napból érkező

sugárzás) mint éghajlati kényszerek miatt jelentkezik, de figyelmen kívül hagyják a többi emberi eredetű aeroszol, továbbá a földhasználat változásainak hatásait. A szulfátok és a természetes tényezők a vizsgált időszakban hűtő hatásúak voltak, tehát nem magyarázhatják a felmelegedést; e tanulmányok többsége szerint az üvegházhatású gázok koncentrációinak növekedése már önmagában magyarázhatja az elmúlt ötven év felmelegedését, sőt, ennek alapján akár nagyobb felmelegedés is indokolt lett volna.” Az IPCC jelentése szerint az éghajlatváltozás oka elsősorban az üvegházhatás. Az üvegházhatású gázok földközeli (troposzférabeli) jelenlétéért pedig antropogén tényezők felelősek: az álattenyésztés, a mezőgazdaság, az ipar, közlekedés által levegőbe került üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid stb.) Éghajlatváltozást idézhet elő a bioszférát védő ózonréteg

vékonyodása is Ezt az ózonréteget bontó (klór, fluor, bróm) gázok idézik elő. Ellentétben a közvélekedéssel, az ózonréteg vékonyodása és az üvegházhatás növekedése egymástól nem független jelenségek. Az ózonréteg vékonyodása ui. egy pozitív visszacsatolási folyamatot idéz elő az üvegházhatás javára A folyamat lényege, hogy a megnövekedett üvegházhatás következtében nő a földközeli légrétegek (troposzféra) hőmérséklete, amivel együtt csökken a felsőbb légrétegek (sztratoszféra) hőmérséklete. Kisebb hőmérséklet mellett pedig csökken az ózonréteg káros sugarakat elnyelő képessége. A globális felmelegedés jelenleg már közvetlenül is mérhető. A földfelszín egy négyzetméterére 235 watt teljesítmény esik a Napból. Ha hőmérsékleti egyensúly állna fenn a Föld esetében, akkor ennyit is sugározna ki. A kisugárzás azonban csak 234,15 watt/négyzetméter Az emberi tevékenység következtében a

Föld átlaghőmérséklete 0,6 °C-ot emelkedett az ipari termelés előtti időhöz képest. A légkör szén-dioxid tartalmát pedig jelentősen megemelte: az ipari termelés előtti mennyiséghez képest. A légkörmodellek szerint a Földnek ekkora mennyiségű szén-dioxid hatására 2-3 °C-kal kellett volna felmelegednie, de a valóság ennek harmada. Egyre nyilvánvalóbb, hogy ez annak a nagy mennyiségű ősmaradványi erőforrások elégetésének köszönhető, ami rengeteg permetet (aeroszolt) és koromból meg porból álló részecskéket juttat a felső légkörbe, ami csökkenti a napsugárzás erősségét. Egyes becslések szerint, ha a légkör szén-dioxid tartalma 2050-ig az eddigi ütemben nő, a Föld átlaghőmérséklete akár 2-5 °C -ot is növekedhet. Az éghajlatváltozás számtalan súlyos következményekkel jár, a teljesség igénye nélkül csak néhány fontosabbat kiemelve: • Bizonyos állat- és növényfajok kipusztulhatnak. A pusztulás

táplálékláncokat bonthat meg, ami további pusztulásokhoz vezet. • Az Északi-sark jegének olvadása lelassíthatja az egyik legnagyobb óceáni szállítórendszert, a Golfáramlatot. A jég olvadásával az áramlat előterében csökken a só sűrűsége, ami az áramlat lelassulását okozza, mivel magát az áramlatot a só sűrűségkülönbsége (gradiense) hajtja. • A hőmérséklet növekedésével emelkedik a világtenger hőmérséklete, és ezzel együtt csökken a széndioxid megkötő képessége, ami tovább gyorsítja a felmelegedést. A hőmérséklet növekedésével a permafroszt is olvad, aminek bizonyos százalékát metánjég teszi ki. Ha ennek a metánmennyiségnek akár a kis része is kiszabadul, az komoly üvegházhatást idéz elő, mivel a metán üvegházhatása 23–szor nagyobb a s zén-dioxid molekuláénál. A folyamatos aszályok következtében a Föld víz- és gabonatartalékai csökkennek. 2. A fenntartható fejlődés másik fő

problémaköre a globális szintű erőforrásválság Az ősmaradványi (fosszilis) erőforrások (kőszén, kőolaj, földgáz) végesek, ezért az erre épülő mesterséges társadalom nem tartható fenn sokáig. Óriási technikai és ipari teljesítményünk ugyanis annak köszönhető, hogy rendkívül olcsón tudunk erőforrásokat alkalmazni, hogy bármit gyártsunk, szállítsunk, vagy kényelmesebben éljünk. Az átlagosnak tekinthető 1997-es évben annyi fosszilis energiát használtunk fel, amennyi a Földön 422 évig tartó napsugárzás hatására keletkezik. Ebből az egyetlen tényből is nyilvánvaló, ősmaradványi energiaforrások nélkül nem élhetünk! A nyolcvanas években több kutató is foglalkozott a kőolajcsúcselmélettel. Az elmélet lényege a következő: a Föld népessége növekszik, és legalább ezért növekednie kell az energiatermelésnek is. Ehhez még hozzá jön az is, hogy egy ember egyre többet fogyaszt, mint azt megelőzően.

Ezek a folyamatok hatványozott (exponenciális) erőforrás-felhasználást igényelnek, de ugyanakkor a készletek végesek. Vagyis a kitermelés során szükségképpen elérünk egy csúcsot, amin túl az olajkitermelés a készlet véges volta miatt nem növelhető. Ez az olajcsúcs Megelőzése, védekezés Mivel jócskán benne vagyunk a folyamatban megelőzni már nem lehet, a következmények is érezhetők mára. A környezetünk rombolásának azonnali megszüntetése is csak lassan éreztetné hatását, sok idő kell mire a kiszórt szennyezőanyagok lebomlanak, és a FÖLD kigyógyul az „emberiség” nevű betegségből. Azért hogy gyermekeink is láthassák a kék eget, és a vizet jó lenne néhány azonnali intézkedést tenni: A hulladékok mennyiségének csökkentésére lehetőségként kínálkozik magának a kibocsátásnak a csökkentésére törekvés, valamint az égetés, amely a h ulladékok terjedelmét 70-90 %-ban képes csökkenteni. Meg kell azonban

jegyezni, hogy a hulladékégetők a kibocsátott káros anyagok miatt újabb környezetszennyező tényezőként is számításba jönnek. Az újrahasznosíthatóság ma már több országban követelmény, amit a termék csomagolásán fel is tüntetnek (ld. pl újrahasznosított papírból készült papíráruk) Az újrahasznosítás feltétele a szelektív hulladékgyűjtés, amihez a társadalom tudati befolyásolásán túl a szelektív hulladékgyűjtés hatékony működtetésére is szükség van. A hulladékok elhelyezésével kapcsolatban külön problémát jelent, hogy az egyes országokban nem azonos szabályrendszerek vannak érvényben, ami megnyitotta az utat a hulladékok nemzetközi kereskedelme előtt. Ennek következtében általánossá vált, hogy a szegény országok, bevételeik növelése érdekében, befogadják a gazdag országok hulladékait, aminek kezelése azonban megoldatlan, ennek révén a gyors pénzszerzéssel súlyos környezeti gondok járnak

együtt. A veszélyes hulladékok között a legjelentősebb tételt az atomhulladékok jelentik. Évente 100 ezer tonna feletti mennyiségben keletkeznek kiégett fűtőelemek, amit az előkészítés során keletkező mennyiség tovább növel. A radioaktív hulladékok elhelyezésére nagyon kevés terület alkalmas. A tárolónak meg kell felelnie a geológiai, hidrogeológiai és szeizmológiai követelményeknek, majd a megfelelő terület kiválasztása után a l erakó kialakítását a h elyi lakossággal is el kell fogadtatni, ami adott esetben a l erakó kialakításának legnagyobb akadályát is képezheti (ld. Paksi Atomerőmű hulladék-elhelyezési problematikája). A megújuló erőforrások jelentősége felértékelődött. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ún. megújuló erőforrások sem teljesen korlátlanul állnak rendelkezésre. A Föld vízkészlete, az óceánok, tengerek, tavak és folyók vize szennyeződésekkel terhelt, ami nem csupán az

ivóvízként, de az energiaként történő hasznosítást is akadályozza. A Föld nem minden területe alkalmas a megújuló energiaforrások hasznosítására. A napenergia leginkább a napsütötte mediterrán, félsivatagi ill. sivatagi országok számára jelent megoldást, míg a szél energiájának hasznosításához közel állandó erejű és irányú szélre van szükség. A napenergia kihasználása Magyarországon töredéke a lehetségesnek, amit elsősorban lakásokban vízmelegítésként ill. fűtésrásegítésként lehetne számításba venni. Világviszonylatban Európa vezető helyen áll a szélenergia kiaknázása terén, elsősorban Dánia, ahol az energiaszükségelt 20 %-át szélenergiából fedezik. Előkelő helyen áll Németország és Spanyolország is, 5-5 %-al. Magyarország a mérsékelten szeles országok közé tartozik, ahol az uralkodó széliránynak megfelelően az ÉNY-i és a DK-i területek rendelkeznek kiaknázható szélenergiával.

Közülük a bakonyi Tési fennsík adottságai a legalkalmasabbak a szélenergia hasznosítására, ahol jelenleg is a legtöbb szélerőmű működik. Magyarországon 2005 augusztusáig 10 szélerőművet helyeztek üzembe (pl. Kulcs, Mosonszolnok, Mosonmagyaróvár, Inota, Erk, Vép, Újrónafő, Szápár stb.), amelyek közül a legnagyobb teljesítményű a szápári Tervek szerint a közeljövőben 30 toronyból álló szélfarmot létesítenek Hárskúton, és a Bakonyban összesen 55 db szélerőművet kívánnak üzembe helyezni. Magyarországon számítások szerint az energiaszükséglet mintegy 1 % -át lehet szélenergiából fedezni 2010-ig. Az ár-apály jelenség energiájának felhasználására azoknak az országoknak van lehetősége, amelyek olyan tengerparttal rendelkeznek, ahol az apály és a dagály közötti szintkülönbség jelentős, ami leginkább az óceánok partján jellemző. A geotermikus energia azokon a területeken aknázható ki gazdaságosan, ahol

a geotermikus gradiens (100 m-re eső hőmérséklet-emelkedés) az átlagos 100 m /3 °C-nál magasabb, így pl. Izlandon, ÚjZélandon, Olaszországban, Magyarországon A Föld első geotermikus erőművét az olaszországi Lardarello-ban helyezték üzembe. Jelenleg Izlandon aknázzák ki legnagyobb arányban a geotermikus energiát, ahol a v illamosenergia-felhasználás 90 %-a származik geotermikus energiából. Magyarország jelentős, de nehezen kitermelhető készletekkel rendelkezik, ugyanakkor a geotermikus energia hasznosításával a biogázból származó energia 4-6 – szorosa is elérhető lenne 2010-ig. A legújabb kísérlet a megújuló energiaforrások terén a biogáz előállítása és felhasználása, amelyet különböző alapanyagokból (pl. élelmiszeripar maradékai, szelektált hulladék, gyorsan növő fák, energiafű, állati trágya stb.) lehet előállítani Magyarországon jelenleg a Dél-Alföldön folynak ezzel kapcsolatos kísérletek, ahol

hígtrágyából állítanak elő biogázt, amelyre kiserőmű-rendszert építenek ki. Ennek ipari méretű alkalmazása 2004-re valósult meg, amelynek során 6 bi ogáz üzemet hoztak létre a Pick Szalámigyár sertéstelepein. A biogázból előállított zöldáram fedezni tudja a dél-alföldi térség jelenlegi áramfogyasztásának 6 %-át, ami azért is fontos, mert egy uniós előírás szerint az elfogyasztott energiának ekkora hányadát kell megújuló módon biztosítani. A víz a feltételesen megújuló energiaforrások közé tartozik, ugyanakkor magyarországi viszonylatban is a legnagyobb potenciállal kecsegtető megújuló technológia, törpe vízierőművek révén. Az országban 30 %-al bővíthető a vízenergián alapuló áramtermelés. Jelenleg a Rábán Ikervárnál, ill a Hernádon Felsődobsza és Gibárt térségében működik törpe vízierőmű. A megújuló természeti erőforrások közé szokták sorolni a termőföldet és az erdőterületeket

is. A művelésbe vonható földterületek azonban az erdőirtásokkal és a szűzföldek feltörésével elfogytak, és a sokhelyütt folytatott rablógazdálkodás következtében jelentős területen kimerültek. A termőképesség csökkenését eredményezi a talajerózió felgyorsulása is, ami elsősorban a trópusi, nagy csapadékú területeket sújtja. Ezeken a területeken az esőerdők kiirtásával jutottak termőföldhöz, a szakszerűtlen gazdálkodás következtében azonban a földek nagy részét mára kénytelenek voltak felhagyni, és a termőréteg lepusztulása az erdők visszatelepítését is megakadályozza. Emellett a nagyarányú erdőirtásokkal a légkör egyensúlya is megbomlik, hozzájárulva ezzel az elsivatagosodáshoz, a g lobális felmelegedéshez. Az erdők kiirtása nem csupán a trópusi területeken jellemző, hanem már az ókortól kezdődően először Európában, majd Amerika gyarmatosításával ÉszakAmerikában került sor az

erdőállomány megtizedelésére. Ennek következtében mára Európa és Észak-Amerika erdőinek döntő hányada eltűnt. A termőterületek problematikájának megoldását a gazdálkodás környezetkímélő, termelékenyebb megvalósítása jelentheti, ehhez azonban olyan mennyiségű tőkére van szükség, amely jelenleg csak a legfejlettebb országok számára adott. A jelenség kezelése A globális környezeti problémák gyors és hatékony megoldását - első megközelítésben - nehezíti, hogy gazdaság és környezet mind szorosabbá váló összefonódását intézményeink - sem a n emzetiek, sem a nemzetköziek - nem tudják kezelni. Szektoriálisan szabályozottak (mezőgazdaság, ipar, energetika, - kereskedelem) vagy tematikailag specializáltak (gazdasági, szociális, ökológiai), hibás számvitelen alapulnak, szűk látókörűek és szakmailag lehatároltak. A mind erősebbé váló gazdasági-ökölógiai kölcsönhatásokra csak késve vagy

egyáltalán nem reagáltak. További nehézséget jelent - az üvegházhatásnál maradva - hogy az egyes gázok esetében rendkívül eltérőek a kibocsátáscsökkentés technikái, gazdasági, szociális és politikai lehetőségei. Míg egyes esetekben a források és az elnyelők is jól körülhatárolhatóak, addig más esetekben csak az egyik lehetőség adott. Amíg például a széndioxid-kibocsátás 80%-áért az ipari országok felelősek (legkevésbé hatékony energiarendszere miatt az USA), addig a metán esetekben gyors és teljes körű intézkedés tűnik szükségesnek, más esetekben csak a fokozatos csökkentés lehetséges. Egy dinamikusan megvalósítható emisszió-csökkentés gyakorlati keresztülviteléhez a műszakigazdasági-szervezeti intézkedések egész sora jöhet szóba. Többek között: A fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése az energiafelhasználás hatékonyságának növelésével, különösen a szállítási energia, az

elektromos energia és a hőenergia esetében, Az emisszióban gazdag tüzelőanyagok helyettesítése emissziószegény tüzelőanyagokkal, Új energianyerő technikák üzembeállítása, mint blokk-fűtőerőművek, távfűtés-távhűtés, gázturbinák, Fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése megújuló energiaforrásokkal, mint például biomassza, szélenergia, fotovillamosság, vízenergia, Környezetvédelmi termékdíjak, öko-adók, Nemzetközi környezetvédelmi megállapodások és egyezmények A globális környezeti gondok kezelésekor, a megoldást célzó lehetőségek kimunkálásakor a fejlesztési és újraelosztási problémákra is választ kell adni, mielőtt konkrét megállapodás születne. Egy konkrét nemzetközi megállapodásnak - amely a kibocsátás-csökkentés célelőírásait, intézkedéseit hivatott rögzíteni - számos buktatója van. A megállapodásból fakadó költségek és eredmények elosztását, a pénzügyi és technológiai

transzfer lehetőségeit, a megfelelő gazdasági és jogi szabályozó eszközök formáit és technikáit ugyancsak rögzíteni kell. És az üzlet: 2006-ban megjelent az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egy 400 oldalas tanulmánya , ami szerint az állattartás szén-dioxid egyenértékben számolva 18%-kal járul hozzá a globális felmelegedéshez, többel, mint a figyelem középpontjában álló közlekedés összes formája együttvéve (13,5%). Ezen belül az állattartás felelős a CO2 kibocsátás 9, a metán kibocsátás 37, és a dinitrogén-oxid kibocsátás 65 s zázalékáért. Azóta lassan három év eltelt, a globális felmelegedés egyre sürgetőbb körülményei között ez egész korszaknak számít. Nézzük meg, mi is történt azóta! A korábbi sok évtizedre, netán évszázadra szóló előrejelzésekkel szemben ma teljesen reálisnak tűnik az, hogy az Északi-sark jege végleg elolvad 2012, vagy 2013 nyarára . Ha egyszer

elolvadt, a j elenlegi, melegedő körülmények között nem fog újraképződni. Ez teljesen egyértelműen nagy fordulópont, sokak szerint ez az, ahonnan a folyamat visszafordíthatatlanná válik. Ha csak egy kis esély is van rá, hogy ez így van (és jókora esély van rá), akkor nem ezt kellene-e minden áron megakadályozni? Miért vitázik még mindig a tudományos és politikai közvélemény x százalékos CO2 csökkentésről, több évtizedes céldátumokkal? Ha van megoldás, nem valahol egészen máshol kellene-e keresni? A metánról az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 2007-ig csak 100 éves melegedést feltételezve adott meg úgynevezett globális felmelegedési potenciál (GWP) adatot. Eszerint a metán 1 molekulája 23x erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxidé. Mivel lényegesen kisebb koncentrációban van jelen a légkörben, összességében eszerint mégis a második legfontosabb üvegházgáz. Ha csak eszerint újraszámolnánk

a globális felmelegedésben szerepet játszó gázok hozzájárulását, már a m etán lenne a legfontosabb, a legnagyobb veszélyforrás. Átszámolta-e a F AO a jelentését a 7 2x metán szorzóval? Miért nem? Mert akkor az is kiderülne, hogy rövidtávon nemcsak a metán a legnagyobb veszélyforrás, hanem a veszélyes üvegházgázok messze legnagyobb forrása az állattartás? A rengeteg megválaszolatlan kérdésre két figyelemre méltó hír a közelmúltból, a csend lehetséges okáról: Bár Németországban helyi vizsgálatokkal is bizonyították az állattartás hozzájárulását a klímaváltozáshoz, „amikor eljön a pillanat, hogy a rossz hírt eljuttassák az átlagpolgárhoz, a politikusok hirtelen kényes helyzetben vannak.” Az ok két vezető beosztású környezetvédelmi szakember szerint: „A lobby jól szervezett.” „Senki sem meri azt mondani, hogy kevesebb húst, és több növényi alapú fehérjét kellene ennünk”. Nemrég hírt adtunk

arról, hogy „Az Európai Parlament Éghajlati Bizottsága az üvegházgáz kibocsátási célokat megvitatva hivatalosan is elismerte az állatállomány hozzájárulását a globális felmelegedéshez, és a metán csökkentése érdekében javasolta az állattartó ágazatnak adott támogatások felülvizsgálatát.” Azonban az Európai Parlament már ezt felülbírálva „törölte a szöveg egy részletét, ami világszerte a húsfogyasztás csökkentésére szólított fel.” A sajtó által ráadásul félrevezető módon tálalt hírre az egyik vegán honlap szakírója így reagált: „A konfliktus a F öld klímájának stabilizálása iránti igény, és a mezőgazdasági lobbi kormányzati vezetők feletti hatalma között van.” Valóban úgy gondolja-e bármelyikünk, hogy anyagi, politikai, vagy bármilyen egyéb érdeke fontosabb mindannyiunk puszta életben maradásánál? Ideje felébrednünk, amíg nem késő! Csak egyetlen megoldás van! Képek

Így szebb lenne: Zárszó Egy gondolat: Ha mindenki rendbetenné a környezetét, máris előrébb lennénk egy lépéssel, ha senki nem dobná el a szemetét, az már a második lépés lenne, innen már nem is tartana sokáig hogy az egész földet rendbetegyük! UGYE? Filmajánlatom: WALL-E Amikor megállt a föld a közelmúlt terméséből. Felhasznált anyagok: Minden, amit a GOOGLE megtalált, sok okos ember fáradságos munkájának eredménye. KÖSZÖNET ÉRTE! Tisztelettel: DKaresz 1. oldal