Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Államigazgatási eljárásjog

Államigazgatási eljárásjog I. Berényi: A közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége, a hatósági aktus 1. A közig hatósági jogalkalmazó tev-e 1.1 A közig hatósági jogalk-ó tev-ének fogalma, jellemzői - különbsége a bírói jogalkalmazástól - közig-i jogalk: az állam közhat-mal rendelkező szervei, egyedi ügyekben hatáskörük ls illetékességük keretei között jogszab-k alapján döntenek, jogokat/kötelezettségeket állapítanak meg, jogvitákat döntenek el, érvényesítik a jogalanyok jogait/kötelezettségeit, szankcionálják a jogsértőt - megegyező ismérvek: jogszab-ban adott felhatalmazás, kötött eljárási rend, jogorvoslat - különbségek: bírói (igszolg) közig-i 1 - funkció: konfliktusok rendezése, anyagi jogszab-k (mj, bj, pj) alkalmazásával ⇒ jogvédő funkció - anyagi jogviszony megelőzi az eljárási jogviszonyt - főszabály: deklaratív bírói ítélet (ex tunc a múltat bírálja el) - hivatalból

nem, csak kérelemre jár el - elkülönült eljárási jogok (be, pp) - funkció: közfeladatok közhat-i eszközökkel, közhat-mal való megvalósítása (másodlagos a közig közhat-i tev-e: pl. közoktatás) - közig-i anyagi jogot és pénzügyi jogot alkalmaz; módszerek: - közvetlen beavatkozás: x magatartások engedélyhez kötése - jogszabályok betartásának felügyelete, megsértésük esetén fellépés - az anyagi jogviszonyt megelőzik az eljárási jogviszonyok - konstitutív jellegű az aktus (ex nunc a jövőre állapítanak meg jogkövetkezményeket) - de! szabsért-i jognál a közig kvázi igszolg ⇒ anyagi megelőzi eljárási jogviszonyt, az aktus deklaratív lesz (cél: jogsértések gyors elbírálása) - hivatalból is indulhat eljárás - az eljárási jog nem külön jogág, hanem a közig-i jog külön intézménye - cél: nem a jogvédelem, hanem vmely közcél megvalósítása - kivételesen bíróság is végezheti: pl. jogvédelem az

elmebetegeknek; cégbíróság: felügyeleti jog - a hatósági jogalk-ó tev tartalma és funkciói - hatóság: minden közhat-mal rendelkező szerv, amely jogszab-okat, közhat-i jellegú egyedi aktusokat bocsát ki, amelynek állami kényszerrel érvényt is szerezhet (szűkebb értelemben: közig-i szervek, amelyek közhat-i jogkört gyakorolva hatáskörük, illetékességük körében jogszab-okat alkotnak, egyedi aktusokat bocsátanak ki) - a jogalk-ó tev-en kívül hatósági felügyeleti tev-t is végez - a közig szervezeti rendszer: a összes közhat-i tev-t el kell végeznie az adott T-en ⇒ szakértői szervezet ⇒ szakmai, szolgáltató tev-t is végez a közig - gyakran megosztják az egyes hatósági feladatokat szakhatóságok között - múlt század: a közig-i hatósági tev-t és a jogalkalmazást is rendészeti tev-ként fogták fel ⇒ tiltó, negatív szabályok határozták meg; ma: rendészet csak része a közig-i hatósági tevnek - a közig-i

hatósági jogalk-ó tev 4 fő funkciója: - a társ. meghatározott tev-ének alakítása, befolyásolása (bánya, közegészségügyi kódexek) - rendészeti tev (ált. a fenti feladat keretében keletkezik ez is) 2 szolgáltatások) - jogalanyok jogainak realizálása, megvalósítása (pl. szoc juttatások, tb - nyilvántartási, információs tev (közhitelű rendszerek; de a nem közhitelű nyilvántartások is hatósági jogkörnek minősülnek (- funkció a kvázi bíráskodás jellegű feladatok ellátása is, pl. szabsért) - a közig hatósági jogalk-ó tev a gazd-ban - a játékszab-okat az állam állapítja meg (pj, mgnjog) - a játékszab-ok megsértésekor a felek bír-hoz fordulhatnak - közig-i szervkek szerepe - Versenyhivatal (versenyszab-ok betartatása, szabszért esetén eljár, engedélyező jogkört gyakorol) - cégbíróságok (cégek felügyelete, jogsértés esetén beavatkozás) - fogyasztóvédelmi felügyelőségek - pénzügyi felügyeletek

(bank-, biztosításfelügyelet) - adó-, vámhatóságok (pénzügyi jellegű ellenőrzés) - szakhatóságok meghatározott gazd-i tev-enként (pl. bányahatóság) - tűzrendészet, környezetvédelmi hat: felügyeletük kiterjed a gazd-i tevekre is 1.2 A hatósági tevékenység fajai, a hatósági cselekmények - a hatósági tev-ek fajai - jogalkalmazás - tisztán jogalk: pl. szabsért-i elj - ellenőrző tev - jogszab-ok, jogalk-i aktusok végrehajtását biztosító hat.gyakorlás - szakmai, nyilvántartási és szolgáltató tev - szakmai tev (a hatóságnak nyújtják): ez alapján lehet elj.-t kezdeményezni, ez az ellenőrző tev alapja is - szakértői szervezet, gyakori kutatómunka (pl. közegészségügyi szolgálat) - az ellenőrzés nem mindig jelenti hatósági eljárás lefolytatását - ellenőrzés mellett gyakori a bejelentési kötelezettség előírása - szakhatósági állásfoglalások kötelező feltételek x hatósági aktus kibocsátásához -

nyilvántartás: információs alap számos hatósági jogkör gyakorlásához - információrendszer, nyilvántartás; 3 kategóriája: - közhitelű nyilvántartás (közvetlenül jogalk-i tev; a módosítás, bejegyzés, stb. jogalk-ó aktus) - személyek, dolgok, jelenségek, események nem közhitelű nyilvántartása (különleges adatvédelem érvényesül: jog az adatok megtekintésére, korrekciójára) - statisztikai adatok, információk (közvetlenül nem kapcsolódnak hatósági tev-hez) - szolgáltatás (a társ-nak nyújtják): pl. tűzoltás, földhivatalok, szakmai tanácsok nyújtása (térítéses v. ingyenes) - spec: felügyelet (ellenőrzés + jogalkalmazás) - ellenőrzési tev (helyiségekbe belépés, iratba betekintés) + 3 - hatósági aktusok kibocsátása - hatósági intézkedés (részben az ellenőrzés-i tev ellátását biztosítja, részben a közvetlen veszélyek elhárítását szolgálja) - közvetlen jogalk. (eljárás lefolytatása, aktus

kibocsátása) - szervezetek trv-ességi felügyelete - ált. bírói hatáskör (feltétel a felek kezdeményezése: ált ügyész) - egyesületek (ügyész ellenőriz, bír jár el) - köztestületi ök-k (illetékes min. ellenőriz, bír jár el) - ök-k (közig ellenőriz, bír felügyeleti aktusokat bocsát ki) - erdőbirtokossági, vízügyi társulások + gt + szövetkezetek (cégbíróság felügyel) - spec: pl. állami pénzügyi felügyeletek: a jogalanyok jogszerű tev-ének felügyelete + a szervezet trv-es működése (közig-i hatóság gyakorolja mind2-t) - 2 fő tev tehát: - tisztán jogalkalmazó tev - a jogalkalmazáshoz kapcsolódó felügyeleti ellenőrző tev - hatósági csel-ek - végzik: hatósági jogkörrel rendelkező állig-i, ill. közig-i szerv, vmint e jogkörrel felruházott más szervek - kategóriái: - jogi hatás nélküliek: tényeleges csel-ek (pl. szakmai, szolgáltató, nyilvántartó csel-ek) - ellenőrző csel-ek (belépés, megtekintés,

megfigyelés, felvilágosítás kérése); de!: felszólítás az ellenőrzés tűrésére = hatósági intézkedés, ill. helyszíni szemle elrendelése = eljárási határozat - feltétel: nem zavarhatja a rendeltetésszerű tev-et - jogi hatással járóak: aktusok - hatósági határozat - a közig. jogalk-ó tev-e során kibocsátott aktus (a közig-i szerv minden olyan csel-e, amelyben az ügyfelet érintő jogot/kötelezettséget állapít meg, számára adatot igazol v. nyilvántartást vezet); nem feltétel az alakszerű határozat - jogalk: a közig-i szervek állig-i ügyekben ügyfelet érintő jogot v. kötelességet állapítanak meg, adatokat igazolnak, nyilvántartást vezetnek, v hatósági ellenőrzést végeznek - lehet: - érdemi (ügyet érdemben eldöntő) - eljárási (megindít, megszüntet, bizonyít, stb) - jogkövetkezmények szerint lehet - jogkövetezményt megállapító - közig-i anyagi/pénzügyi jogviszonyt létesítő - közig-i anyagi/pénzügyi

jogviszonyt módosító közig-i anyagi/pénzügyi jogviszonyt megszüntető - jogi helyzetet megállapító (amelyhez a határozattól függetlenül fűződik jogkövetkezmény) - tanúsító tartalmú határozatok (közvetlen v. közvetett jogi hatásuk lehet) - jogosítás alapján 4 - jogosító (pl. engedély) - kötelező (csel-re, tartózkodásra v. tűrésre kötelez) - többirányú (jogot és kötelezettséget is megállapít) - szakhatósági hozzájárulás - meghatározza az ügyben eljáró, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság határozatának egy adott kérdésben a tartalmát - kötelező az adott hatóságra - jogszab rendeli el (e nélkül is kérhető szakhatósági vélemény, de az nem lesz kötelező az eljáró hatóságra nézve) - hatósági intézkedés - jogszab-ban meghatározott tényállás beállta esetén a hatóság KÖZEGE jogi hatású csel-t bocsáthat ki (nem jogalk); de kibocsáthatja jogszab által meghatározott személy

is (pl. mgn állatorvos) - szóbeli - azonnali végrehajtási kötelezettséget jelent a címzettre nézve - pl. veszélyhelyzet elhárítása, v a bekövetkezett helyzetben x magatartásra kötelezés (forgalom elzárása, épület kiürítése) - más hatóságok eljárását kezdeményező aktus - nem tartoznak ide az eljárási határozatok (Áe szabályozza) - ide tartozik: ha az eljáró hatóság jogellenes jelenségeket észlel, de elbírálására nincs hatásköre és illetékessége (pl. hatóság szabsért észlelése esetén feljelentést tesz) - aktusnak nem minősülő eljárási csel-ek - a már létrejött eljárási v. anyagi jogviszony alapján eszközölik, pl ügyfelek felvilágosítása - a határozatok végrehajtását jelentik (foganatosító csel-k) (- különbség a tényleges csel-ektől: közvetlenül vmely aktus kibocsátását v. végrehajtását szolgálják) 1.3 A közig-i hatóságok rendszere - jogalk-ó tev-t végzik - állig-i szervek (fő

szabályként) - más szervek (T-i ök-k ig-i szervei, köztestületi ök-k) - kivételesen e joggal felruházott nem közig-i szervek (pl. devizahatósági feladatok átruházása az MNB-re), de az Áe hatálya alatt állnak (kvázi állig-i szervek) - de! lehet csak hatósági jogkört átruházni (nem jogalk-óit), pl: l. mgnállatorvos fenn, v. légi jármű parancsnoka) - a jogalk-ó tev szervezeti rendszerének alapelvei: - jogszerűség, trvesség - hatósági jogkörök bővítése korlátozva - parciális érdekeket érvényesítő szervek elhatárolása az állig-i szervezeten belül ⇒ települési ök-k nem láthatják el a hatósági jogalk-ó feladatok nagy részét - része a jogalanyok védelme (pártatlan hatóság) - háttér szervezetek (szakértelem) - hozzáférhetőség az ügyfelek számára ⇒ T-i tagoltság - meghatározó szerep: központi szervek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek) 5 - ohsz: vagy a korm-hoz tartoznak v. vmely miniszter

felügyeli v az ohsz közvetlenül a miniszterhez tartozik - minisztérium (v. ha van: ohsz): T-i állig-i szervek közvetlen irányítása - ált. T-i szervek is (de pl 0 T-i szerv: Versenyhivatal, Szabadalmi Hivatal) - megyei ök-i szervek (közgyűlés elnöke, főjegyző) nem láthatnak el hatósági feladatot ⇒ nagy számú regionális és megyei szintű hatóság - regionális állig-i szervek: 0 megyei és körzeti (kb. korábbi járás) szervek (kivétel: vám- és jövedéki ig) - fővárosi és megyei közig-i hivatal: T-i állig-i szervek - ök-k tvességi ellenőrzése - másodfokon járnak el, ha elsőfokon az ök ig-i szerve (polgmest, főpolgmest, megyei közgy elnöke, megyei jogú város K-i hiv-ának a vezetője, jegyző, főjegyző, hivatal ügyintézője) járt el - elsőfokon jár el: ha nem lehet átruházni ök-i szervekre, ill. nincsenek erre külön állig-i T-i v. körzeti szervek - ök-i ig-i szervek hatósági jogalk-ó tev-ének tvességi ellenőrzése -

ök-k két hatósági feladata - közhat ök-i típusú gyakorlása - rendeletalkotás, jogalk (hatósági ügyek: ua., mint az állig-i ügy, csak sui generis ök-i funkció) - rendelet hatásköröket telepíthet a polgmest-hez, ök-i testület bizottságához, ök-i test-hez, közgyűléshez - ha a polgmest jár el: felettes szerv ök-i testület - ha az ök-i testület jár el: 0 felettes szerv ⇒ bíróságon megtámadható - állig-i hatósági jogkör - építési hatóság - szociális ig - szabsértési jogalk - birtokvédelem - anyakönyvi nyilvántartás - hatósági jogkörrel felhatalmazott személy főszabály szerint: jegyző, főjegyző, megyei közgyűlés elnöke, megyei főjegyző, kivételesen a képvistest hivatalának ügyintézője (felettes szerv: fővárosi/megyei közig-i hivatal) - köztestületi ök-k hatósági jogalk-i feladatai - ált. nem terjed túl saját tagságukon (pl kamarák) - pl. tagfelvétel, kizárás is - de lehet állig-i hatósági

jogalk-ó tev is, pl: TB ig-i szervek, hegyközségek - jogorvoslat hol a köztestületi ök-on belül, hol bír-tól kérhető - tvességi ellenőrzés (nem terjed ki a hatósági jogalk-ó tev-re): illetékes miniszterek 1.4 A hatósági jogalkalmazó tev irányítása - LB elvi irányítást gyakorol a bír-ok működése, ítélkezése felett - hatósági jogalk-ó tev irányítója: a kormány - irányítja a minisztériumok és az alárendelt szervek munkáját - rendeleteket, határozatokat hoz - elvi állásfoglalásban kötelezően értelmezheti a jogszab-okat - jogi iránymutatásokat adhat ki 6 - miniszter: felelős az állig x ágazatáért (ennek része a hatósági jogalk-ó tev is) - tv és korm.r alapján rendeletalkotás; ajánlás jellegű irányelv, tájékoztató, utasítás - állig-i szervek: országos, területi (regionális, megyei, körzeti) - egyedi hatósági ügyekben nem utasítható az alárendelt szerv + hatáskörelvonás tilalma - 0 felettes szerv:

miniszter, MT felügyelete alá tartozó ohsz, Versenyhivatal, stb - belső szervezeti egység esetén: miniszter v. ohsz vezetője a felettes szerv - megyei, fővárosi közig-i hiv felettes szerve: minisztérium - felettes szerv jogai: - fellebbezések elbírálása - felügyeleti jog (jogorvoslati kérelem hiányában is megsemmisíthati v. ált megváltoztathatja a jogszab-t sértő állig-i határozatot) - eljárási szabályok biztosítása (ügyintéző kizárása, ügyészi óvások elbírálása) - harmad-, negyedfokon eljáró hatóságok: csak felügyeleti jog a közvetlenül hozzájuk kapcsolódó állig-i szervek esetében - ügyészi felügyelet: kiterjed a közig-i hatósági jogalk-ó határozatokra (minden közig-i hatósági jogkört gyakorló szervre kiterjed ⇒ köztestületi ök-i szervekre is) 2. A közigazgatási aktus 2.1 A közig-i aktus fogalma, elhatárolása a tényleges csel-ektől és más jogi aktusoktól - közig-i aktus: a közig alanyának

akaratnyilatkozata, amely jogi következmények kiváltására irányul - jogszab-ok: általános magatartási szabályok, ezek realizálását jelentik az egyedi aktusok (jogügyletek); Kelsen: nincs különbség jogszab és aktus között (az egyedi aktusok csaj egy magasabb szintű jogszab-nak a végrehajtását szolgálják - jogi tény: az egyedi aktusok mellett más emberi magatartások és objektív körülmények (pl. időmúlás) is - közig-i aktus jelentése - tágabb értelemben: szabályozó aktus, általános magatartási szab, jogszab, jogi norma (jogforrások ⇒ alkjogi, közig-i jogi szabályozás tárgyai; jogalkotási eljárás szerint); pl. szabvány meghatározása, védetté nyilvánítás - szűkebb értelemben: a közig alanyának egyedi ügyben közfeladatok (közig-i feladatok) ellátása érdekében kibocsátott, rendszerint egyoldalú akaratnyilatkozata, amelynek célja jogi hatás elérése - pl. építési tilalom (vele szemben jogorvoslati jog, stb;

sőt, ha a várorendezési terv alapján adták ki ⇒ az mint szabályozó aktus, ök-i rendelet megtámadható az AB-nél) - közig-i aktus a többoldalú közig-i szerződés is - nem feltétlenül közhatalmi jellegű (pl. intern belső aktusok nem) - nem feltétlenül közig-i jogi jellegűek (pl. gyámhatóság: családi jogi jelleg) - közig-i aktus elhatárolása: - tényleges csel-k - 0 jogi hatás - a közig-i jog szabályozza - csoportjai: - ig-i csel-k: aktusnak nem minősülő közvetlen ig-i csel-k, pl: - döntéselőkészítés, alternatívák kidolgozása 7 - információgyűjtés - értekezlet szervezése, lebonyolítása - nyilvántartási és regisztratív csel-k - információk gyűjtése, elemzése, tárolása ⇒ az ig-i csel-k része - de: jogszab alapján aktus lehet egy nyilvántartásba való bejegyzés (pl. adatigazolás, hatósági bizonyítvány kiadása) - reál csel-k (jogorvoslat lehetséges)0 - ügyfél kioktatása jogaira, kötelezettségeire -

foganatosító csel-k (végrehajtáshoz kapcsolódó csel-k) - materiális csel-k (vmely reálfolyamat megvalósítását jelentik) - technikai tev (gépkocsi, épületek karbantartása) - gazdálkodási tev (könyvtár biztosítása) - közig pj-i, mj-i jogügyletei - közig-i szerv, mint munkáltató mj-i aktusokat bocsát ki - jogalanyok lehetnek be-i jogviszonyban - fellebbezhetnek (pp-i aktusok) - szerződést köthetnek (pj-i aktusok) 2.2 A közig-i aktusok fajai - a rendszerezés módjai - az aktust kibocsátó szerv hierarchikus helyzete szerint v. különböző közig-i szerv szerint - testületi v. egyedi szerv szerint - területi hatály szerint - jogkörök, feladatkörök szerint (szabályozó, hatósági, szolgáltató, belső-külső aktusok) - aktus tartalma szerint (jogmegállapítás, kötelezés, tanúsítás, szankció) - az aktusok 4 alapvető fajtája - hatósági jogalkalmazó aktusok (az állami közhat szerveinek aktusai) - hatósági határozat (l. fenn) - nem

feltétel az alakszerűség - általában konstitutív jellegűek ⇒ ex nunc hatályúak - 2 fajtája: - ügy érdemi elbírálása során hozott határozat (anyagi jogi hatás): régen ez volt a "határozat" - eljárási határozat (eljárási jogi következmények): régen ez volt a "végzés" - jogi hatás szerint: közvetlen jogi hatás (jogviszonyok létrehozása, megszüntetése, stb.) - közvetett jogi hatás (ált. deklaratív nyilatkozat ex tunc hatállyal) - pl. megállapító (jogi helyzet elismerése) - pl. tanúsító (tény fennállásának v fenn nem állásának közhitelű tanúsítása) ⇒ pl. közhitelű nyilvántartásba való bejegyzés (0 közvetlen jogi hatás, csak konstitutív nyilvántartás esetén) - jogi tartalom szerint: 8 foglalhat magába) magatartásra jogosít) - jogosító/favorábilis (csel-re, magatartásra jogosít, szolgáltatást - engedélyező aktus (engedély hiányában jogellenes - kötelező/onerózus (csel-re,

abbahagyásra, tűrésre) - spec: szankciót megállapító állig-i határozat - kettős jellegű (vonatkozhat egy v. több jogalanyra is) - szakhatósági hozzájárulás - az ügyben eljáró hatóságot kötelezi v. jogosítja - bír-i felülbírálat esetén a szakhatósági hozzájárulást is bírálják - hatósági intézkedések (közvetlenül nem szüntet meg/hoz létre jogviszonyt) - jogszab-on alapuló jogokat/kötelezettségeket realizálű - a hatóság közege bocsátja ki - eljárást kezdeményező aktusok - hatósági eljárás ügyfeleinek nyilatkozatai - egyoldalú akaratnyilatkozatok - nem hatósági jogalk-ó aktus, de aktus (eljárási jogviszonyokat hoznak létre, stb; kivételesen anyagiakat is, pl. egyezség) - pl. jogorvoslatok - közintézeti aktusok (ha a közig-i jogi szabályozás keretében biztosítják közszolgáltatásaikat) - közintézetek bocsátják ki, amikor a szolg-aikat igénybevevők felvétele, elbocsátása ügyében döntenek, ill. a

létrejött közszolg-i, közig-i jogviszony alapján határoznak a szolg-t igénybevevő jogairól/kötelezettségeiről (nem közintézeti aktus, ha ezekben közig-i szerv dönt) - a közig-i szervezeti rendszer működéséhez tartozó közig-i aktusok - hierarchikus irányítási aktusok (irányítási/felügyeleti tev során jogi keretek között kibocsátott aktusok) - fajtái: - a fölérendelt szervek a szervi tev körében hozott aktusaikkal megvonják az alárendelt szervek belső szervezetei kereteit, megbízzák az alárendelt szervek vezetőit, helyetteseit, megállapítják a költvet-ét - az alárendelt szervek jogszerűtlen/célszerűtlen aktusainak megsemmisítése, megváltoztatása, felfüggesztése - hozzájárulások, engedélyek, jóváhagyások (ha a felettes szerv felhatalmazása kell) - utasításokban jogok és kötelezettségek megfogalmazása - hierarchián kívüli irányítás - tev.irányítás: pl KSH az stat-i adatszolg T-n - szervezetirányítás:

tev.irányításnál több, de a hierarchikus irányításnál kevesebb (autonómiával, ök-tal rendelkező szervezetek irányítása) - típusai: - hozzájárulások, engedélyek (pl. finanszírozási aktus) - felügyeleti aktusok - közig-i szerződések - egyik alanya: állig-i szerv, T-i ök, ill. közintézmény - eltérés a pj-től: többletjogok a közig-i szerv oldalán; jogvitákban közig-i bír dönt 9 - célja: közig-i feladatol ellátása - elsősorban közszolg-ok T-én (pl. koncessziós szerződés) - ma: felhasználó és közmű közötti szerződések főleg pj-iak (közig-i jogi kötöttségekkel) - ma fő T-ei: állami támogatások, közbeszerzések, gazd.irányítás, közig-i társulások (pl. ök-i társulások) - feltétel: jogszabály szabályozza (de elvileg külön előírás nélkül is köthetnek közig-i szervek közig-i szerződést) - közig-i szerződéseket előíró tv: ök-i tv, benne pl: - ök-k hatósági ig-i társulása - ök-k

intézményirányító társulása - ök-k közös képvistest-e - körjegyzőség - további példák közig-i szerződésre: - Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási szerződései - rendőrkapitányság és a települési ök között kötött szerződések a közbiztonsági feladatokról - közoktatási megállapodás (állam és nem állami közoktatási intézet között) - közbeszerzési szerződés (inkább vegyes: közig-i és pj-i) 2.3 A közig-i aktusok érvényességi kellékei - osztályozása - jogi követelmények - általános (minden jogi aktushoz kell): pl. valódi akarat - speciális (csak x, jogszab-ban meghatározott aktusokhoz kell): pl. felettes szerv jóváhagyása - alkalmassági követelmények: meg kell felelnie a kívánt cél elérésére (pl. optimális megoldás, érthető és világos döntés) - általános érvényességi kellékek - jog az aktus kibocsátására; alapja: - felhatalmazás közig-i feladat ellátására - jogszab-ban

meghatározott hatáskör - illetékesség az adott aktus kibocsátására - kzp-i állig-i szervek: eleve rendelkeznek illetékességgel (helyiek: yha jogszab meghatározza illetékességét) - jogszerű aktus (jogi normán alapuljon, megfeleljen a jog előírásainak) - meghatározott eljárási rendben kell kibocsátani - valódi akarat - akarat-elhatározás birtokában lévő személytől származzon - nem lehet tévedésben a hatáskört gyakorló személy - nem állhat fenyegetés/kényszer hatása alatt a hatáskört gyakorló személy - tárgyilag lehetséges eredményre kell irányulnia az aktusnak - spec jogi követelmények (jogszab-ban meghatározott aktus esetén); pl: - több közig-i szerv együtt bocsássa ki - más közig-i szerv egyetértése szükséges - más szerv véleményének kikérése szükséges 10 - felettes szerv előzetes hozzájárulása v. utólagos jóváhagyása kell - határozatképes testület, megfelelő szavazattöbbség - mérlegelés,

méltányosság - közig-i jogi szabályozás jellemzője: kategorikus jogi normák; mérlegelés ekkor: - körülmények, tények - bizonyítékok szabad mérlegelése - jogszab értelmezése - több döntési alternatíva esetén: több jogszerű döntés közül lehet választani - pl. "engedélyezhető" - diszkrecionális hatalom: több, mint a szabad mérlegelés ⇒ szabad belátás; 3 forma: - praeter legem (tv nem szabályozza) cseledhet a közig-i szerv (államérdek, államcélok, veszélyek elhárítása érdekében) - kontra legem (jogi normától eltérhet) - jogszab felhatalmaz, de nem határozza meg csel. tartalmát - a mérlegelési/diszkrécionális jogkörben hozott aktusokat is felülbírálhatja a bír. és a felettes szerv is (indoklás, megalapozottság alapján) - mérlegelési jogkör ma: a közig-i tev minden válfajában - mérlegelés fajtái: - az ügy érdemi eldöntésében (engedélyt ad, vagy sem) - jogi következményekre nézve (engedély

mértéke) - szabsért-i jogalk: alkalmaz-e szankciót; büntetési tétel mértéke - méltányosság: a közig-i szerv a jogszab-tól eltérően a fél javára (méltányosságból) eltekinthet a jogszab-ban foglalt követelmények érvényesítésétől, mert x esetekben a jogszabnak megfelelő aktus nem felelne meg a jogi norma rendeltetésével, társ-i céljával, azaz a jogszab-lyal ellentétes eredményre vezetne - alapja: jogszab-i felhatalmazás 2.4 A hibás közig-i aktus - hibás az a közig-i aktus, amely a jogi és alkalmassági követelményeknek nem felel meg; hiba lehet; - lényeges: nem alkalmas jogi következmények kiváltására ⇒ érvénytelen - lényegtelen: csak közvetett jogi következmények (pl. eljárási szabályok megsértése) ⇒ érvényes aktus - érvénytelen aktus lehet - semmis: olyan lényeges jogi v. alkalmassági hibában szenvednek, amelyek nem orvosolhatók, ezért nem alkalmasak jogi következmények kiváltására; fajtái: - nemlétező

aktusok: keletkezésüknél fogva érvénytelenek; pl: - 0 hatáskör, illetékesség - tartalma, végrehajtása bűncsel - megvesztegetéssel született - kényszer, fenyegetés hatására született - megsemmisítendő aktusok: amíg az arra jogosult szerv (felettes állig-i szerv, bíróság, aktust kibocsátó szerv) semmisnek nem nyilvánítja, addig érvényes - anyagi normával ellentétes aktusok - lényeges eljárási szabsért - tárgyilag lehetetlenek - fogyatékos akarat 11 - spec jogi követelmény hiánya (pl. felettes szerv nem járult hozzá) - orvosolható (nem lesz feltétlenül alkalmatlan jogi következmények kiváltására); az orvoslást a kibocsátó közig szerv is csinálhatja ("módosítás"), v. a felettes állig-i szerv (fellebbezés, felügyeleti jog alapján) v. a bíróság - pl. hibás név, szám ⇒ kijavítás, kicserélés - pl. x kérdésekben nem rendelkezett a közig-i szerv ⇒ kiegészítés - pl. részrendelkezés nem felel meg

az alkalmassági követelményeknek ⇒ megváltoztatás 2.5 A közig-i aktus hatálya - az az időtartam, amikor az aktus tényleges jogi hatásokat idéz elő, és e jogi hatások érvényesülnek - hatály feltétele: az aktus közlése - szolgálati aktusok egy része: szóban is - hatósági határozat: jogerőre emelkedéssel - mellékrendelkezések - feltételt megállapítóak - halasztó feltétel: jövőbeli esemény, körülmény, amelyhez a hatály kezdete kötődik - bontó feltétel: jövőbeli esemény, körülmény, amely az aktus hatályának megszűnését vonja maga után - idő meghatározások - aktus visszavonásának, utólagos megváltoztatásának kikötése - hatály megszűnése - aktus egyszeri teljesítéssel megvalósul (pl. az utasítást teljesíti a tisztvis) - megsemmisítés, megváltoztatás, visszavonás, módosítás (pl. új jogszab alapján erre jogosult lesz a közig szerv) - irányítási aktus hatályát veszti, ha a később kiadott aktus

vele ellenkező rendelkezést tartalmaz - ha az aktus teljesítése lehetetlen (pl. jogosított halála, ingóság megsemmisülése) - ha az aktus rendelkezik róla (bontó feltétel, határidőhöz kötöttség, utólagos megváltoztatás kikötése) - ha új jogszab ex lege hatálytalanítja az egyedi aktusokat II. Szalai-Nagy: Az államigazgatási jog és a szabálysértési jog alapjai A) A közig-i eljárás alapjai 1. A közig-i eljárás, eljárási jog - eljárás fogalma - eljárás: a közig-i szervek csel-einek meghatározott rendben végzett sorozata, amelyet az aktusok előkészítése érdekében, azok meghozatala és végrehajtása során végeznek - fajtái a szolgált aktus szerint: - jogalkotási eljárás - hatósági eljárás - közig-i szerv irányítási aktusainak kibocsátása érdekében folytatott eljárás 12 eljárás - közig-i szerv együttműködési aktusainak kibocsátása érdekében folytatott - az eljárás során felmerülő kapcsolatok

szerint - külső eljárás - közig-i szervezeten belüli eljárás - eljáró szerven belüli (ügyviteli) eljárás - eljárási jog - közig-i eljárási jog: a közig-i elj csel-eit, az elj-i csel-k rendjét, az elj-ban résztvevők jogait és kötelezettségét szabályozza 2. A hatósági eljárás tételes jogi szabályozása - közig-i elj. szabályozásának története - kezdetben: anyagi és eljárási jogi szabályok együtt - majd: x jogszabályok egy-egy eljjogi intézményt általános jelleggel szabályoztak - hatósági eljárási jog kodifikációja: XX. szű - első: 1925 (Ausztria) - magyar fejlődés - 1901: határozatok kézbesítése, jogorvoslati rendszer általános szabályai - 1929: általános szabályok a fenti T-eken - elj-i kódex tervezetek a 30-as években - Valló József (Magyary féle tudományos iskola) - Szitás Jenő - 1957. évi IV tv az állig-i elj-ról (hatálybalép 1957 okt 1-én); módosítások: - 1981. évi I - 1991. évi XXVI

(általános lesz a bír előtti megtámadás lehetősége) - 1991. évi XX (ök-i rendszerhez igazítás) - az általános eljárási tv és a különös elj-i szabályok viszonya - érv a különös szabályok mellett: pl. kérelemhez csatolandó mellékletek az adott ügytől függnek - 2 fajta elj-i kódex: - általános szab-ok csak akkor alkalmazandók, ha nincs különös (lex specialis derogat generalis) - általános szab-ok elsődlegessége, eltérést csak maga az eljárási kódex engedheti meg (pl. Áe) - különös eljárási szabályok az Áe-hez viszonyítva: - Áe által nem szabályozott elj-i csel-ek, mozzanatok (kiegészítik az Áe-t) - csak egy-egy elj-i csel, mozzanat tekintetében hatalmazza fel a jogalkotót különös elj-i szabályok alkotására (pl. illetékességi szab-ok, ügyintézési/fellebbezési határidő, felettes szervek köre) ⇒ szubszidiárus szabályok (ha a jogalkotó különös szab-t alkot, azt kell alkalmazni) - az Áe másodlagossá

nyilvánítja magát, elsődleges a különös elj-i szab - honvédelem - külker-i ig - tb - adó-, jövedéki, vámig - iparjogvédelem 13 Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásban (tisztességtelen piaci magatartás tilalma, versenykorlátozás) - árak megállapítása - biztosítóintézetek, biztosítási tev - hitelintézetek, pénzügyi vállalkozás - értékpapírok forgalomba hozatala, befektetési szolg, értékpapír-tőzsde - önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról, mgnnyugdíjról és a mgnnyugdíjpénztárakról - atomenergia alkalmazása - az elj. nem tartozik az Áe hatálya alá: - szabsért - állampolgárság - az elj-i kódex szerkezete - 1. alapelvek, alkalmazási kör, hatály - 2. jogalanyok eljjogi helyzete - 3. alapeljárás (funkció: 1fokú határozat előkészítésem meghozatala) - 4. jogorvoslati eljárás (funkció: hibás közig-i aktus hibájának orvoslása) - 5. végrehajtási eljárás (ha állami kényszert kell

alkalmazni a határozat végrehajtása érdekében) 3. Az elj-i kódex hatálya - szervi: mely szervek kötelesek alkalmazni az Áe-t - személyi: mely szerv/személy lehet ügyfél - tárgyi: milyen ügyekben kell alkalmazni az Áe rendelkezéseit - állig-i ügy: állig-i szerv az ügyfelet érintő jogot/kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, hatósági ellenőrzést végez - ök-i tv: az állig-i ügyeken kívül az Áe hatálya az ök-k szervei által intézett ök-i hatósági ügyekre is kiterjed, ezek: - amit tv a helyi ök képvistest-nek, v. ök-i ügyként a polgmest hatáskörébe utal - a helyi ök rendeletével statuált hatósági ügyek - nem tartozik az Áe. hatálya alá: - állig-i szervek normatív aktusai - a hierarchikus ig körében kiadott irányítási aktusok - belső ig-i aktusok - hatósági intézkedések alkalmazása 4. Az elj-i jogviszony alanyai - kétoldalú jogviszony - egyik oldal: döntési joggal rendelkező

hatóság - másik oldal: ügyfél/ügyfelek - a hatóság követelményei: - hatósági jogkör (hatósági tev végzésére, hatósági döntések meghozatalára való jog) - ált. állig-i szervek - tv/korm.r alapján feljogosított szervek - pl. köztestületek szervei 14 - tv/tv. felhatalmazás alapján kormr: polgmest-t - tv/korm.r: jegyzőt, polgmest hiv ügyintézőjét - ök-i hatósági ügyek - hatáskör - 1.fokon eljáró szerveket az Áe nem határozza meg, azt jogszab-ra bízza; ha jogszab nem állapít meg ilyet ⇒ a legalacsonyabb szintű szerv jár el - hatáskör nem vonható el (kivétel: ha az eljárni köteles szerv a felettes szerv utasítására sem jár el ⇒ felettes szerv magához vonhatja) - direkt elvonás: nem hatáskörrel rendelkező szerv dönt - burkolt elvonás: felettes szerv az ügy érdemére nézve konkrét utasítást ad az eljáró szervnek - illetékesség (a hatósági hatáskör gyakorlásának T-e) - a másodlagos Áe szabályok

(elsődleges: jogszab): - ált: ahol az ügyfél állandó v. ideiglenes lakóhelye (székhely/telephely) van (ha külföldön van: utolsó ismert hazai lakóhely; ennek hiányában: fővárosi jegyző) - különös illetékességi okok: - ingatlanra vonatkozó ügy: ahol az ingatlan fekszik - engedélyhez/bejelentéshez kötött tev-re vonatkozó ügy: ahol gyakorolják v. gyakorolni kívánják a tev-t - hatósági bizonyítvány kiadása: - ahol a bizonyítandó tény bekövetkezett, az állapot tartott v. megszűnt - ahol a bizonyítással érintett dolog van v. a bizonyítani kívánt időszakban volt - amelynek nyilvántartása az adatot tartalmazza - megelőzési illetékség: egyaránt illetékes hatóságok közül az járhat el, amely előtt az eljárás előbb indult meg - hatóság eljárási kötelezettsége - közig-i szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi T-én köteles eljárni - ha nem jár el/nem hoz határozatot: "állig hallgatása" -

érdemi határozat: a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az elj hiv-ból történt megindításától számított 30 napon belül. - rövidebb határidőt: bármely jogszab - hosszabbat: csak tv, tvr v. kormr állapíthat meg - a szerv vezetője a 30 napot 1x max 30 nappal meghosszabbíthatja (erről értesíteni kell az ügyfelet) - a hallgatás következményei: - a felettes szerv - kérelemre vagy hivatalból - utasítja, hogy járjon el - ha a közig-i szerv a felettes szerv utasítására 8 napon belül nem hoz érdemi határozatot, a felettes szerv az ügyfél kérelmére az ügyet magához vonja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az elsőfokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű közig-i szervet - azzal egyetértésben - jelöl ki. A kijelölt közig-i szerv - ha jogszabály másként nem rendelkezik (hjmnr) - 30 napon belül érdemi határozatot hozni köteles. - adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, ill. hatósági

ellenőrzéssel kapcsolatos közig-i ügyekben a mulasztó közig-i szerv a felettes szervének az ügyfél kérelme alapján kiadott utasítására 15 napon belül köteles eleget tenni. - ha a helyi ök képvistest-e, a főpolgmest, a polgmest, a közgy elnöke, a bizottság, a részök test-e az ök-i hatósági ügyben a határozathozatali kötelezettségét 15 elmulasztotta, az ügyfél kérelmére a megyei (fővárosi) közig-i hivatal vezetője felhívja a képvis-test-t, hogy legközelebbi ülésén, de legkésőbb 30 napon belül határozzon. - 0 felettes szerv, ill. a felettes szerv intézkedési vagy elj-i köt-ének nem tesz eleget ⇒ megyei (fővárosi) bír a fél kérelmére nemperes elj-ban kötelezi a közig-i szervet az elj lefolytatására - a felettes szerv a mulasztó köztisztvis-vel szemben fegyelmi eljárást kezdeményez - ügyészi felszólalás lehetősége - hatásköri és illetékességi összeütközés - hatásköri összeütközés lehet -

különböző típusús szervek (jegyző, rendőrség) között - különböző szintű szervek (városi, megyei rendőrfőkapitányság) között - illetékességi: azonos hatáskörű szervek között - összeütközés lehet: - pozitív: több hatóság magának ítéli az ügyet - negatív: több hatóság kimondta hatáskörének/illetékességének hiányát ⇒ nem indítható eljárás - közig és bír közötti vita: bír egyoldalúan dönt (ez és ha az ügy érdemében határoz ⇒ a közig-i szervre kötelező) - pozitív, negatív összeütközés esetén, v. ha több illetékes közig-i szervnél indult eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik jogosult ⇒ kötelesek megkísérelni eldönteni - ha 8 nap alatt 0 eredmény ⇒ az eljáró szervet - illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felettes közig-i szerv (ennek hiányában - a működési területén eljáró hatóságok közül - a megyei (fővárosi) közigii

hivatal vezetője) jelöli ki - hatásköri összeütközés esetén az AB jelöli ki - hatáskör/illetékesség vizsgálata, áttétel - közig-i szerv hatáskörét, illetékességét az elj minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Ha 0 hatáskör, vagy nem illetékes ⇒ ügy áttétele a hatáskörrel rendelkező illetékes közig-i szervhez + ügyfél értesítése - köteles eljárni (hatáskör/illetékesség nem számít), ha az intézkedés késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna (erről értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes közig-i szervet, amely az intézkedés fenntartásának szükségességét felülvizsgálja) - eljárás az illetékességi T-n kívül, megkeresés - közig-i szerv az illetékességi T-én kívül akkor végezhet elj-i csel-t, ha ezt jogszab lehetővé teszi - a fővárosi K-i közig-i szerv, ill. a megyei jogú város K-i hiv-ának vezetője, a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész T-én

végezhet elj-i csel-t - a közig-i szervtől kapott megkeresésnek minden szerv köteles a saját feladatkörében 15 napon belül eleget tenni. - ha az állig-i ügyben más közig-i szerv illetékességi T-én kell elj-i csel-t végezni, ennek teljesítésére a hatáskörrel rendelkező illetékes közig-i szervet kell megkeresni. - az csak akkor tagadhatja meg a teljesítést, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes (⇒ a megkeresést a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez kell áttenni + erről a megkereső közig-i szervet értesíteni kell) - ha nsz vagy jogszab mnr, a külföldről érkező megkeresést a külügymin küldi meg az elj-ra jogosult közig-i szervnek. 16 - a külföldre irányuló megkeresést, továbbá a külföldi szerv v. személy megkeresésére, illetőleg kérelmére adott választ - ha nsz v. jogszab mnr - a hatáskörrel rendelkező min útján a külügymin-hez kell felterjeszteni. - a külföldi szerv v. személy

megkeresésének, ill kérelmének teljesítéséről kétség esetén a hatáskörrel rendelkező min0 a külügymin-rel egyetértésben nyilatkozik. - szakhatósági közreműködés - jogszab elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más közig-i szerv (szakhatóság) előzetes hozzájárulása kell - a szakhatóságot - hjmnr - az ügyben érdemi döntésre jogosult közig-i szerv keresi meg - a szakhatóság a megkeresést - hjmnr - 15 napon belül köteles teljesíteni (megfelelő határnap is megállapítható) - ha a szakhatóság a határidőn belül, ill. a határnapon nem nyilatkozik ⇒ hozzájárulását megadottnak kell tekinteni (kivéve: ha a határnapon a nyilatkozattételre további 8 napot kért) - ha előírják ⇒ nem mellőzhető - szakhatóság: nem ügyfél ⇒ nem élhet jogorvoslattal, ha figyelmen kívül hagyják nyilatkozatukat - de: a felettes közig-i szervnél a szakhatóság - a felettes szerve útján - a határozatnak részére történő

megküldésétől számított 15 napon belül hozzájárulásának figyelmen kívül hagyását sérelmezheti - közbenső határozat ⇒ önállóan ezt nem lehet fellebbezni - kizárás - abszolút kizáró ok: - köztisztvis saját ügyének intézésében nem vehet részt - felsőbb fokú érdemi döntésben nem vehet részt a köztisztvis, ha - a határozat meghozatalában alsóbb fokon részt vett - aki az ügyben tanúvallomást tett - aki az ügyben szakértőként járt el - relatív kizáró ok: az elj-ban nem vehet részt köztisztvis-ként az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el - köztisztvis: a közig-i szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn (ezt az ügyfél is bejelentheti). A kizárásban a közig-i szerv vezetője határoz, + kijelöli az ügy intézőjét - ha a kizárási ok az állig-i szerv vezetőjével, a polgmest-rel, a főpolgmest-rel, a jegyzővel, a fővárosi főjegyzővel, a megyei jogú

város K-i hiv-ának vezetőjével vagy a polgmest-i hiv köztisztvis-ével szemben merül fel ⇒ hjmnr a felettes szerv által kijelölt köztisztvis vagy hatóság jár el - közig-i szerv a saját ügyének elintézésében nem vehet részt (eljáró szerv: a felettes szerv által kijelölt köztisztvis vagy hatóság) - az állig-i ügyben eljáró test. tagjával és vezetőjével szemben a kizárás szabályait megfelelően alkalmazni kell - a fenti szabályok megsértése ált ⇒ érdemi határozat megsemmisítése - az ügyfelekre vonatkozó szabályok - fogalma - az a mgnszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti + az ügyfél jogai megilletik azt a szervet, amelynek feladatkörét az ügy érinti (cél: ált. közérdek védelme) 17 - nem magyar ügyfél állig-i ügye: e törvény szerint (hnszjmnr) - képviselet - ha jogszab nem írja elő az ügyfél személyes eljárását

(pl. házasságkötés) ⇒ helyette tv-es képvis-e v. meghatalmazottja is eljárhat - tv-es képvis: jogszab-on v. hatósági határozaton alapul (gyám, szülő, gondnok) - ha az ügyfél nem személyesen jár el ⇒ közig-i szerv az eljáró személy képviseleti jogát megvizsgálhatja (jogszab a képviseleti jog igazolását xformához kötheti) - a közig-i szerv visszautasítja az olyan meghatalmazott elj-t, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogot nem igazolja - ismeretlen helyen tartózkodó v. önállóan eljárni nem képes ügyfél (ha 0 tv-es képvis v. meghatalmazott) ⇒ a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki - iratok kézbesítése: ügyfélnek (v. tv-es képvis/ügygondnok/írásban meghatalmazott képviselő részére) - de! idézés: megidézett részére (képvis értesítésével) - az ügyfél jogai - anyanyelv használat joga - ha a köztisztvis nem beszéli (v. siket, néma vagy siketnéma személy vesz részt az eljárásban

⇒ tolmácsot kell alkalmazni) - tolmács: irányadók a szakértőre vonatkozó rendelkezések - kitanításhoz való jog - közig szerv gondoskodik arról, hogy ne érje hátrány a jogszab-ok ismeretének hiánya miatt ⇒ köteles ellátni a jogai érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással, köteles figyelmeztetni jogaira, kötelezettségeire - a nyilatkozattétel joga (szóban v. írásban nyilatkozatot tehet) - bizonyítás indítványozásának a joga - bizonyítási indítványok (ha a tényállás az eljáró szerv szerint tisztázott ⇒ mellőzheti) - tanú meghallgatásának kezdeményezése - szemle, helyszíni szemle tartásának kezdeményezése - szakértő kirendelésének kezdeményezése - a hatóság által kirendelt szakértő mellé más szakértő is kérhető (ügyfél viseli a költségeit) - a bizonyítékok megismerésének joga - ha az ügyfél nem idézhető, vagy a közig-i szerv az ügyfél megidézését nem tartja szükségesnek, köteles az

ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról azzal a tájékoztatással értesíteni, hogy a meghallgatáson (szemlén, tárgyaláson) részt vehet, de megjelenése nem kötelező. - jelen lehet minden bizonyítási csel-nél - kérdéseket tehet fel a meghallgatott személyekhez, nyilatkozhat az elhangzottakról - iratbetekintési jog - ügyfél és képvis-e az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és azokról másolatot készíthet - közig-i szerv ezen kívül más személynek (szerv képviselőjének) is megengedi az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogának érvényesítése vagy feladatának teljesítése céljából szükséges. 18 - nem lehet betekinteni: - a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvbe - a határozatok tervezetébe - azokba az iratokba, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak (de:

szolgálati titok címén nem lehet kizárni az olyan iratba való betekintést vagy arról másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapul) - a határozatok indoklásához való jog - a hatóság köteles indokolni határozatát - jogorvoslathoz való jog - hibás v. hibásnak vélt határozat megtámadása 5. Alapeljárás - az eljárás megindítása/megszüntetése - az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára (kérelem) vagy hiv-ból indul - felettes szerv a közig-i szervet az eljárás megindítására vagy folytatására utasíthatja. - jogszab-ban meghatározott esetben: az eljárás megindításáról az ügyfelet értesíteni kell, a nagyszámú érdekeltet érintő eljárás megindítását pedig közhírré kell tenni - az ügyfél kérelmére: - kérelmet szóban v. írásban lehet benyújtani (jogszab erre a célra rendszeresített nyomtatványt írhat elő) - csatolni kell a jogszab-ban előírt mellékletet - de: mellékletként nem lehet

olyan adat igazolását kérni, amelyet a közig-i szerv jogszab-lyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell - kérelmet tartalma szerint kell elbírálni (nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése nem egyezik a tartalmával) - mgnszemély az 1.fokú elj megindítására irányuló kérelmét az elj-ra hatáskörrel rendelkező illetékes közig-i szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti. - megszüntetés - ügyfél: az elj megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja (⇒ az eljárást megszüntetik, kivéve, ha az elj hiv-ból is megindítható, és a közig-i szerv az eljárást folytatja; a megszüntetéséről az értesítetteket a folytatásról az ügyfelet értesíteni kell) - közig-i szerv: a hiv-ból indított vagy folytatott elj-t - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti, és erről értesíti

azokat, akik az eljárás megindításáról értesültek - a tényállás tisztázása/bizonyítás - a tényállás tisztázásának módjai - a közig-i szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hiv-ból v. kérelemre bizonyítási elj-t folytat le. - a közig-i szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani + nem kell a vélelmet (pl. az igazolványok által tanúsított adatok valósak) és a fikciót (pl. mindig 365 nap egy év) sem - bizonyítási eszközök különösen: - az ügyfél nyilatkozata 19 - az elj során írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet (a tényállás tisztázottságára hivatkozással ez nem utasítható vissza), v. a nyilatkozattételt megtagadja ⇒ ha nem nyilatkozik, v. a kért adatot nem közli ⇒ a közig-i szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az elj-t megszünteti + erre az ügyfelet figyelmeztetni

kell - az ügyfelet nem lehet felhívni olyan adat közlésére, amelyet a közig-i szerv jogszab-lyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell (ez vonatkozik a polgmest, a főpolgmest, a jegyző, a főjegyző, a polgmest-i hiv köztisztvis-ének elj-ában a polgmesti hiv-nál jogszab-lyal rendszeresített nyilvántartások adatai tekintetében) - ha az ügyfél v. képvis-e rosszhiszeműen az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, 5000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható (A bírságot megállapító határozat visszavonható, ha az ügyfél a tényállításának valótlanságát feltárja) - az irat - az ügyféltől okirat v. más irat bemutatására kérhető + más szerv is megkereshető - hjmnr az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet (személyesen, jegyzőkönyvezve, bj-i felelősséggel) - irat: amely (ált. műszaki vagy vegyi úton) adatokat rögzít (fénykép,

film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.) - a tanúvallomás - tény tanúval is bizonyítható - a tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni - nem lehet tanú: - akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható - államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki a titoktartás alól nem kapott felmentést - tanúvallomás megtagadható: - ha a tanú az ügyfelek vmelyikének hozzátartozója. - olyan kérdésben, amelyben vallomásával a tanú saját magát vagy hozzátartozóját bűncsel elkövetésével vádolná - a meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát + a tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e + a tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás következményeire. - a még meg nem hallgatott tanú általában nem lehet jelen az

ügyfél és más tanú meghallgatásakor - tanú tárgyaláson kívüli meghallgatása: a tárgyalás szabályait kell alkalmazni - a szemle - a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető - helyszíni szemle tartható - ha a szemle eredményét az érdekeltek előzetes idézése vagy értesítése veszélyeztetné, a szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni (+ akinek a kérelmére indult: nem idézhető, csak értesíthető) 20 - a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatását megtagadhatja, ha őt a szemletárgyra vonatkozóan titoktartás kötelezi, és ez alól nem kapott felmentést. - a szakértői vélemény - kell, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, vagy jogszab írja elő - szakértő: az eljáró közig-i szerv megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója (ha ilyen nincs: más szervet v. szakértő testületet kell

keresni) v a jogszab-ban meghatározott szervet kell megkeresni. Indokolt esetben szakértelemmel rendelkező személy közvetlenül is kirendelhető (a személyre az ügyfél is tehet javaslatot) - a kirendelt szakértőn kívül az ügyfél kérelmére (és költségére) más szakértő is kirendelhető - szakértő nem lehet: l. köztisztvis kizárási okai + aki tanúként nem hallgatható meg + aki a tanúságtételt megtagadhatja - szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van ⇒ a szakértő az ügy iratait megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz kérdéseket intézhet. Jogszab alapján az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető. - szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire - ha a szakértőt tárgyaláson kívül hallgatják meg ⇒

a tárgyalás szabályait kell alkalmazni ⇒ szabad bizonyítási rendszer (a fentiek csak példák) - a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelik, az ezen alapuló meggyőződés szerint a közig-i szerv megállapítja a tényállást ⇒ bizonyítékok szabad mérlegelésének az elve - tárgyalás: - ha az elj-ban résztvevő személyek együttesen vannak jelen, meghallgatásukra együttesen kerül sor - ha jogszabály előírja v. a tényállás tisztázásához szükség van rá - tárgyalás: a közig-i szerv meghallgatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, és megszemléli a szemletárgyat - ügyfél és képviselője: a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet, és más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését indítványozhatja. - aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá

1000 forintig terjedő bírsággal sújtja, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben pedig, ha a bírság kiszabását elégtelennek tartja, fegyelmi eljárást kezdeményez - mindig kötelező a jegyzőkönyv - a hatóság jogosítványai - idézés - kötelezhető, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges (a közig szerv előtt v. a megjelölt helyen; határnap v határidő szerint (kivéve: kezdeményező ügyfél) - ált. úgy, hogy az idézett a meghallgatását megelőzően min 5 nappal megkapja + a megjelenés munkájában ne akadályozza 21 - meg kell jelölni: milyen ügyben, milyen minőségben (ügyfélként, tanúként stb.) + figyelmeztetni kell a meg nem jelenés következményeire - módja: írásban v. távbeszélőn (utóbbiról feljegyzést kell készíteni) - írásbeli idézéssel azonos: az elj során jelen levő személyt a köztisztvis más időpontra való megjelenésre kötelezi + ezt az

iratra feljegyzi + a megidézettel aláíratja - fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek tagját: az illetékes parancsnokság útján írásban kell idézni - az idézett személy az idézésnek köteles eleget tenni - ha nem v. meghallgatása előtt az elj helyéről engedély nélkül eltávozik (távolmaradását v. eltávozását megfelelően nem igazolja) ⇒ 1000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható - ha az ismételt idézésre sem jelenik meg (és távolmaradását nem menti ki) ⇒ a rendőrség útján elővezettethető; ennek foganatosításához - hjmnr - az ügyész jóváhagyása kell (amit az eljáró közig-i szerv vezetője kérhet) - fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek tagjának elővezetése céljából az illetékes parancsnokságot kell megkeresni. - ha az idézett személy a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát igazolja, a bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő

határozatot vissza kell vonni - azonnali megjelenésre szóló vagy távbeszélőn történő idézés esetén a meg nem jelent személlyel szemben nem szabad bírságot kiszabni vagy elővezetést elrendelni. - ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet képviselője az idézésre nem jelent meg, és a képviselő nevét a jogi személy (más szervezet) vezetője felhívásra nem közli ⇒ a vezető 1000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható - szankciók, esetei: - l. fenn (tárgyalás rendjének megzavarása, elővezetés) - tanú, szakértő, szemletárgy birtokosa a vallomástételt, közreműködést, véleménynyilvánítást, szemletárgy felmutatását elfogadható ok nélkül és a következményekre való figyelmeztetés ellenére megtagadja (max 1000 Ft) - aki a helyszíni szemlét akadályozza - ha a jogszab által kötelezett személy nem veti magát alá szakértői vizsgálatnak - helyszíni szemle akadályozása v. szakértői

vizsgálatban való közreműködés megtagadása ⇒ tv. kormr más kényszerítő eszközöket is engedhet - eljárási határidők - határidők számítása - a napokban megállapított határidőbe a közlés, a kézbesítés, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja + a szakhatóság eljárásának időtartama nem számít be - ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a közig-i szervnél a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le - postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja - a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni - igazolás - aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő, erről az a közig-i szerv dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt - igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet

előterjeszteni (ha a mulasztás az 22 ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik) - az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni - határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell a csel-t is - ha a közig-i szerv az igazolási kérelemnek helyt ad ⇒ az elj-t folytatja + (az elj eredményétől függően) korábbi határozatát hatályában fenntartja, módosítja vagy visszavonja - az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni csak akkor lehet, ha a kérelem a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányul - eljárás felfüggesztése - ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az elj más szerv hatáskörébe

tartozik, a közig-i szerv az eljárást felfüggeszti - ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni - ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a közigazgatási szerv az elj-t megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt - a felfüggesztés tartama az elintézési határidőkbe nem számít be - a felfüggesztést elrendelő határozat ellen fellebbezésnek van helye 6. Az államigazgatási szerv határozata - a határozat fajai - határozat az ügy érdemében - ált. alaki követelmények szerint (de lehet erre a célra rendszeresített okiraton is, pl: útlevél) - ha jogszab elrendeli, v. az ügy természete megengedi ⇒ a döntés előtt meg kell kísérelni egyezség létrehozását - ha az egyezség megfelel a jogszab-nak + nem sérti a felek v. mások jogos érdekét, ⇒ a közig-i szerv az egyezséget jóváhagyja, ill. határozatba foglalja; ellenkező

esetben az eljárást folytatja - az ügyfél kérelmére indult elj-ban - jogszab-ban meghatározott esetben - a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha a közig-i szerv az előírt határidőn belül a kérelem teljesítését nem tagadta meg - pl: hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány, hatósági nyilvántartásba bejegyzés (nem igényelnek határozati formát, de a bejegyzés megtagadásáról alakszerű határozat kell) - határozat az eljárás során eldöntendő kérdésekben (megszüntetés, áttétel, megkeresés, szemle elrendelése, szakértő kirendelése, stb) - a határozat kellékei - tartalma: - az eljáró közig-i szerv megnevezése, az ügyfél neve és lakóhelye (székhelye), az ügy száma, tárgya és ügyintézője - a rendelkező részben: - a közig-i szerv döntése - a fellebbezés és a bír-i felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatás 23 - ellenérdekű ügyfél

hiányában a kérelemnek helyt adó első fokú határozat, továbbá az egyezséget tartalmazó vagy jóváhagyó határozat indokolása és a kérelemnek helyt adó első fokú határozatban a jogorvoslatról való tájékoztatás is mellőzhető. - az indokolásban: - a megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok - az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítás és a mellőzés indokai - az eljárt szakhatóságok megnevezése - azok a jogszab-ok, amelyek alapján a közig-i szerv a határozatot hozta - a határozat hozatalának helye és ideje, a határozat aláírójának neve, hivatali beosztása és a közig-i szerv bélyegzőlenyomata - külön íven kell megszövegezni, ill. jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni - külön íven kell megszövegezni, ha azt kézbesítés útján közlik, vagy ha az ügyfél kérelmére a kihirdetett határozatot neki megküldik - a jegyzőkönyvbe foglalt vagy az

ügyiratra feljegyzett határozatban nem kell feltüntetni a "tartalom" első 2 pontját, ha azok az iratból kitűnnek - ha a határozat kötelezést tartalmaz ⇒ a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani (részletekben történő teljesítést is meg lehet állapítani) - a határozat közlése - kézbesítés útján kell közölni (jelenlevő ügyfél: hjmnr kihirdetés útján is O.K) - ha jogszab elrendeli: közszemlére (közhírré) tétel útján - közveszély, életveszély, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye esetében: távközlési eszköz útján is O.K (a közlés időpontját az iratra fel kell jegyezni) - meg kell küldeni v. arról tájékoztatást kell adni a jogszab-ban meghatározott szervnek (személynek) + az ügyben eljárt szakhatóságnak - a határozat kihirdetését jegyzőkönyvbe kell foglalni - a kihirdetett határozatot az ügyfélnek - ha kéri - 8 napon belül meg kell küldeni. - a határozat

közlésének napja: - amelyen azt kézbesítették, kihirdették - amelyen a közszemlére tett iratot levették (a kifüggesztés és a levétel napját is föl kell rajta tüntetni) - amelyen a határozatot távközlési eszköz útján közölték - a határozat kijavítása, kiegészítése - név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén - a szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után - a határozat kijavítható vagy kicserélhető - a közig-i szerv hivatalból vagy az ügyfél kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott (a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti) - a kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat eredeti példányára és lehetőleg kiadmányaira is fel kell jegyezni, és az alaphatározatra előírt módon az ügyféllel közölni kell. - nincs helye a határozat kiegészítésének, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene Hatósági

bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás 24 - közig-i szerv által vmely tény v. állapot igazolására kiállított okiratot, a tény vagy állapot más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni - a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés (módosítás, törlés) megtagadásáról a közigazgatási szerv határozatot hoz. - hatósági bizonyítvány - közig-i szerv tény, állapot vagy egyéb adat (a továbbiakban: adat) igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. - a kérelem előterjesztésétől számított 8 napon belül írásban kell kiadni, illetőleg az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal lehet ellátni. Fel kell tüntetni, hogy azt kinek, milyen célból és milyen bizonyítékok alapján adták ki - tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki

köteles elfogadni. - akkor lehet kiállítani, ha ezt jogszabály előírja, vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti - kiadását megtagadható, ha - kiadása jogszabályba ütközik - az igazoltatni kívánt adat más okirattal bizonyítható - az ügyfél a bizonyítvány felhasználásának célját nem tudja megindokolni, vagy valótlan adat igazolását kéri - hatósági igazolvány - közig-i szerv tv-ben v. ök-i r-ben meghatározott esetben az ügyfél adatainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. Az ügyfél jogainak rendszeres igazolására hatósági bizonyítvány kiadását kormányrendelet is elrendelheti. - csak a jogszabályban meghatározott bejegyzés tehető bele - csak a bejegyzett adatok és jogok igazolására - az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhető - hatósági nyilvántartás - közig-i szerv a jogszab-ban meghatározott adatokat

nyilvántartja. Az állampolgárok személyes adatainak nyilvántartását csak tv v. a tv felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben helyi ök-i r. írhatja elő - a nyilvántartásban és az alapjául szolgáló iratokban szereplő személyes adatok - az érintetten kívül - az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával csak tv-ben v. a tv felhatalmazása alapján alkotott helyi ök-i r-ben meghatározott szerveknek és személyeknek hozhatók tudomására. Hatósági ellenőrzés - közig-i szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében hatósági ellenőrzést végez. - az ügyfelet előzetesen értesíteni kell, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné (ekkor a jelenlevő ügyfelet az ellenőrzés megkezdésekor szóban kell értesíteni) - közig-i szerv a hatósági ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat

megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, az ügyféltől és képviselőjétől felvilágosítást kérhet, és egyéb bizonyítást folytathat le. - feltétel: az ügyfél munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza. 25 - jogszabsért megállapítása esetén szükséges intézkedések, különösen: a) hatósági jogkör e törvény szerint gyakorolása, b) az ügyfél vagy a felettes (érdekképviseleti) szerv figyelmének felhívása a tapasztalt jogszabálysértésre c) más közigazgatási szerv intézkedés végett történő megkeresése d) fegyelmi, szabsért-i, polgári, büntető vagy egyéb eljárás kezdeményezése - a megkeresett szerv köteles a közig-i szerv megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy mellőzésének okáról a közigazgatási szervet 30 napon belül tájékoztatni. 7. A jogorvoslati rendszer - az Áe rendszerének jellemzői - a

jogorvoslatok fajai - az Alk-ban biztosított jogorvoslati jog érvényesítésére szolgáló eszközök (mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, állig-i v. más hatósági döntés ellen, amely jogát v. jogos érdekét sérti) - fellebbezés - rendes jogorvoslati eszköz - elbíráló: a határozatot hozó szerv felettes szerve - minden 1.fokú határozat ellen igénybevehető - az elbírálásig a határozat nem hajtható végre - egyfokú ⇒ 2.fokú határozat ellen nem lehet fellebbezni - bír-i felülvizsgálat - rendkívüli jogorvoslati eszköz - jogerős határozat ellen vehető igénybe - kereset alapján független bíróság dönt - feltétel: - minden fellebbezési lehetőség kimerült - nem volt fellebbezési lehetőség - a bír csak a határozat tvességét vizsgálja ⇒ megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat (kivéve jogszab-ban meghatározott esetek) - kétfokú eljárás: az elsőfokú ítélet ellen fellebbezhet az ügyfél, a jogerős bírói

ítélet ellen felülvizsgálati kérelemnek van helye - határozat visszavonása, módosítása, felügyeleti intézkedés - visszavonás, módosítás: határozatot hozó szerv joga - felügyeleti intézkedés: felettes szerv hatáskörében (megsemmisítés, megváltoztatás) - ügyészi jogok - jogorvoslati fórumok - a felettes szerv jogai: - eljárás megindítására, folytatására utasíthat - hallgatás esetén eljárási kötelezettség teljesítésére utasíthat, v. magához vonhatja az ügyet v. más szervet jelölhet ki - dönt a kizárásról és kijelöli az eljáró szervet, ha a kizáró ok az eljáró szervvel v. annak vezetőjével szemben merült fel - elbírálja a fellebbezést - felügyeleti intézkedést tehet (megsemmisít, megváltoztathat) - elbírálja az ügyészi óvást 26 - elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, ha a jogorvoslati eljárásban megsemmisítés v. megváltoztatás várható - fórumrendszer - állig-i hatósági ügyekben: -

helyi ök szervei (polgmest, főpolgmest, megye közgy elnöke, jegyző, főjegyző, ök hiv-ának ügyintézője, megyei jogú város K-i hiv-ának ügyintézője) felett: megyei/fővárosi közig-i hiv (de spec szabályok dekoncentrált szervet is megjelölhetnek) - dekoncentrált szervek felett: a szerv közvetlen irányító szerve - megyei/közig-i hiv felett: ügy tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minisztérium - minisztérium belső szervezeti egysége felett: miniszter - 0 felettes szerv: korm, min, korm alá rendelt ohsz vezetője - ök-i hatósági ügyekben: - polgmest, képvistest bizottsága felett: képvistest - 0 felettes szerv: képvistest - jogerő - alaki jogerő az Áe-ben (rendes jogorvoslattal nem támadható meg): - kimerítették a fellebbezés lehetőségét - 2.fokú határozatot közlik - ha az 1.fokú határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek - a fellebbezést jogszab kizárja - a fellebbezésről lemondtak - anyagi jogerő (a határozat

megváltoztathatatlan) - ha a bír a határozatot helyben hagyta, megváltoztatta v. új eljárás elrendelése nélkül semmisítette meg ⇒ anyagi jogerő átszáll az állig-i határozatra - korlátai: - tvsértés esetén visszavonás, módosítás, felügyelet jogcímén hivatalból felülvizsgálható a határozat - ügyészi óvás időben határozatlan lehetősége - korm aktus-felülvizsgálati jogköre (csak állig-i szervekre vonatkozóan) - anyagi jogerőhöz hasonló helyzet: - visszavonás, módosítás: csak közléstől számított egy éven belül - felülvizsgálat címén megváltoztatás, megsemmisítés: csak a jogerőre emelkedéstől számított 1 éven belül - ha a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértené, nincs helye: - kigészítésnek - visszavonásnak, módosításnak felügyelet címén megváltoztatásnak, megsemmisítésnek - a jogerőre emelkedéstől számított 1 éven túl benyújtott ügyészi óvás alapján történő

megsemmisítésnek, megváltoztatásnak (- rosszhiszemű ügyfél: - tudatosan megtéveszti a hatóságot: - jelentős tény, körülmény elhallgatása - valótlan adat szolgáltatása 27 megsemmisítendő a határozat - a meghozatalkor tudta, hogy a határozat tvsértő - kényszerrel, fenyegetéssel jutott a határozathoz - megvesztegette az eljáró szerv dolgozóját) - de: semmisség esetén 1 éven túl de 3 éven belül - az ügy nem közig-i szerv hatáskörébe tartozik - a közig-i szervnek az ügyben eljáró dolgozója a kötelességét a btk-ba ütköző módon megszegte, és ez a közig-i szerv határozatát befolyásolta, feltéve, hogy a bűncsel elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki - a fellebbezés - a megtámadható határozatok - elsőfokú határozatok ellen; kivéve: - ha azt a Korm. v annak tagja v Korm felügyelete alatt műküdő ohsz vezetője hozta - ha a

fellebbezést azért zárják ki, mert a megváltoztatást, megsemmisítést bír-tól lehet kérni - az érdemi határozatot megelőző határozatot (eljárási határozat, szakhatósági hozzájárulás, bírság stb) csak x esetben lehet önállóan megtámadni - fellebbezési jogosultság - ügyfél - az is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz (pl. szakértő a díjat megállapító résszel szemben) - lemondás a fellebbezési jogról - a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezésről lemondhat (cél: pozitív döntés minél hamarabb jogerős legyen) - fellebbezés előterjesztése - hjmnr, a fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni annál a szervnél, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók - nem feltétel a helyes elnevezés, forma, indoklás - a fellebbezés jogi hatása - a határozat végrehajtására halasztó hatálya

van, kivéve ha a közigazgatási szerv a határozat azonnali végrehajtását rendelte el; utóbbi feltétele: - életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében az szükséges, illetőleg az azonnali végrehajtás elmaradása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna - a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik - tv, tvr v. kormr más fontos ok miatt lehetővé teszi - azonnali végrehajtást a határozatban ki kell mondani + külön meg kell indokolni - a fellebbezés elbírálása - feltételesen devolutív hatályú jogorvoslati eszköz - devolutív, mert általános szabályként a döntés joga átszáll (a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez) - feltételesen devolutív, mert a határozatot hozó szerv visszavonhatja, ill. a fellebbezésnek megfelelően módosíthatja, kijavíthatja vagy kiegészítheti - a felettes szerv

hatásköre: 28 - a határozatot és az azt megelőző elj-t megvizsgálja (új bizonyítást is lefolytathat), tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett; a vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja (ügyfél javára v. hátrányára is) vagy megsemmisíti - ha érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, v. a tényállás további tisztázása szükséges ⇒ - a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja v. - a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik - a fellebbezési eljárás során hozott határozatot a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az első fokú határozatot közölték, az első fokon eljárt közigazgatási szerv útján írásban kell közölni - bírósági felülvizsgálat - a megtámadható határozatok köre - minden Áe. hatálya alá tartozó határozat megtámadható, kivéve: - ha azt tv kizárja - ha a

határozat jogerős bír-i határozat végrehajtását szolgálja - ha a határozat ideiglenes jellegű és jogszab-ban meghatározott határidőn belül végleges határozatot kell hozni - az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külker-i forgalma engedélyezésének körében hozott - a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, ill. kábszer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkező - a hadkötelesnek a sorozáson, orvosi vizsgálaton, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő - a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásról rendelkező, - a polgári védelmi szolgálat ellátására kötelező ill. - az államhatár

rendjének védelmével összefüggésben hozott állig-i határozat esetében - feltétel: az állig-i elj-ban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt - a közig-i per megindítása - ügyfél, ill. a tv-es érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabsért-re hivatkozva - htmnr -, az állig-i ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a bír-tól (+ ügyész is, ha a közig-i szerv nem adott helyt az ügyészi óvásnak); késés ⇒ Pp szabályai szerint a bír előtt lehet igazolási kérelemmel élni - kereset benyújtható az illetékes bír-nál és az 1.fokon eljárt szervnél is (utóbbi esetben az köteles azt az összes irattal együtt 8 napon belül átteni a bír-hoz) - a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, de: a közig-i szerv határozatát a közérdekre, vagy az ügyfél nyomós érdekére

tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja (a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti) - az eljáró bír-ok 29 székhelye) - általános szabály: helyi bír-ok (illetékesség: az első fokon eljáró közig-i szerv - megyei bír: ha 1.fokon országos illetékességű közig-i szerv döntött - 1999. 1-től: közig-i perek a megyei bír hatáskörébe tartoznak (kivéve: tb-i határozatok bír-i felülvizsgálata iránt indított perek) - bír hatásköre - jogszabsért megállapítása esetén hatályon kívül helyezi + szükség esetén a közig-i szervet új eljárásra kötelezi - tv alapján megváltoztathatja (pl. örökbefogadás engedélye, kisajátítási ügyek, menekültként való elismerés) - érdemi bír-i határozat ⇒ a közig-i szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak - a közig-i szervet a bír-i ítélet rendelkezései és indokolása kötik, annak tartalmát a

megismételt elj és a határozathozatal során köteles figyelembe venni - több jogorvoslati kérelem beérkezése esetén (pl. ügyfél keresete + ügyész óvása + közig-i szerv v. felettes szervének eljárása): elsődleges a közig-on belüli eljárás ⇒ Pp: a bír felfüggeszti a tárgyalást a közig-i szerv döntéséig (de max. 30 napra), ha tudomására jut (ha az új határozat csak részben tesz eleget a keresetnek ⇒ lefolytatja az eljárást - határozat visszavonása, módosítása - közig-i szerv a felettes szerv v. bír által még el nem bírált jogszab-t sértő határozatot módosítja vagy visszavonja ⇒ felettes szerv is jogosult erre - ügyfél jogorvoslati kérelmére a határozatot akkor is módosíthatja v. visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél. - módosítás, visszavonás: egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül; - szakhatóság a

hozzájárulását az ügyben eljáró közig-i szerv határozatának meghozataláig módosíthatja vagy vonhatja vissza - határozat módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja, vagy külön feltételhez kötheti - határozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene - felügyeleti intézkedés - ha a közig-i szerv határozata jogszab-t sért, a felettes közigazgatási szerv a határozatot megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és az ügyben eljárt közig-i szervet új eljárásra utasíthatja. Ez a jogkör illeti meg a felettes közig-i szervet akkor is, ha a szakhatóság - a felettes szerve útján - a határozatnak részére történő megküldésétől számított 15 napon belül hozzájárulásának figyelmen kívül hagyását sérelmezi - határozat nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha a) a határozatot a bír felülvizsgálta b) a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése

jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene c) a határozat jogerőre emelkedésétől számítva 1 év eltelt d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti - ügyészi intézkedések - óvás: tvsértő jogerős ill. végrehajtható határozat esetén (tvsértő v felettes szervhez) - ha a tvsértő szervhez nyújtja be, az 8 napon belül - megváltoztatja v. hatályon kívül helyezi határozatát - felterjeszti (összes irattal együtt) a felettes szervhez 30 - a felettes szerv 30 napon belül határoz (változtat v. elutasít) - 0 változtatás, ha az ügyész a határozat közlésétől számított egy éven túl nyújtotta be az óvást és a megsemmisítés/megváltoztatás jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene - ha az ügyészi óvás a végrehajtás felfüggesztését kéri ⇒ kötelező felfüggeszteni - felszólalás: tvsértő gyakorlat v. mulasztásban megnyilvánuló tvsértés esetén - az eljáró szerv 30 napon belül köteles

intézkedni (ha nem ért egyet ⇒ felterjeszti a felettes szervnek) - figyelmeztetés: a jövőbeni tvsértés veszélye esetén, a tvsértés megelőzése céljából - az eljáró szerv 30 napon belül köteles intézkedni (ha nem ért egyet ⇒ felterjeszti a felettes szervnek) - kereset a bír-hoz: ha az óvást a közig-i szerv elutasította 8. A végrehajtási eljárás - elrendelése - a határozat végrehajtását - hjmnr - az 1.fokon eljárt közig-i szerv rendeli el - a közig-i szerv a hiv-ból lefolytatott elj esetén a végrehajtást - ha feltételei megvannak - köteles hivatalból haladéktalanul elrendelni; egyébként a végrehajtást a jogosult kérelmére 15 napon belül rendeli el - foganatosítása - a végrehajtás 3 módja: - pénzösszeg behajtása - az ügyben első fokon eljárt szerv végzi - a kötelezett munkáltatóját hívja (a járandóságot folyósító szervet) fel, hogy a határozatban megjelölt összeget a kötelezett munkabéréből,

juttatásából, követeléséből - szövetkezeti tag esetében a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó munkadíjából - (a továbbiakban: munkabéréből) vonja le és utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak (ezt kell alkalmazni a bankszámlaszerz-kötési kötelezettség alá tartozó magánszemélyekre, ideértve a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is) - ha a fentire nincs lehetőség, v. az nem vezetett, ill aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a munkabér mellett a kötelezett egyéb vagyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni ⇒ a végrehajtást az adóhatóság foganatosítja az adóig-i elj általános szabályai szerint - ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nem fizeti meg a tartozását, az 1.fokon eljárt közig-i szerv felhívja a kötelezett bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy az összeget a kötelezett számlájáról utalja át, illetőleg

fizesse ki a jogosultnak. - ha mind a jogosult, mind a kötelezett gazdálkodó szervezet, a jogosult a követelését a teljesítési határidő eredménytelen letelte után - pénzintézet útján, az ott kezelt bankszámláról - azonnali beszedési megbízással érvényesítheti. - meghatározott csel végrehajtása (ingatlan birtokba adása, lakás kiürítése, x magatartás stb) - a legalacsonyabb fokú állig-i szerv végzi, amelynek T-n a kötelezett lakása/székhelye/az ingatlan van (ha nem a végrehajtást elrendelő közigazgatási szerv jogosult a foganatosításra, e célból az illetékes szervet kell megkeresni) 31 - a meghatározott csel-t a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, vagy feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott csel-t a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, illetőleg mással elvégeztesse; mindezekben az esetekben a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére

kötelezheti; - a jogosult kívánságára a kötelezettet a szolg. pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti - a kötelezettel szemben bírságot szabhat ki, amelynek összege 100.000 Ft-ig terjedhet - ha a kötelezett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, a bírságot az intézkedésre kötelezett személlyel, ennek hiányában a szervezet vezetőjével szemben kell kiszabni. - ha a kötelezett a bírságot kiszabó határozatban közölt határidő alatt nem teljesítette kötelezettségét, a bírság ismételten kiszabható - a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselt; a rendőrség a reá vonatkozó jogszabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazhatja. - közig-i szerv a leghatékonyabban intézkedésre köteles (azt határozattal rendeli el) - a költség viselésére, továbbá a pénzegyenérték és a bírság megfizetésére kötelező határozat ellen

fellebbezni lehet - meghatározott ingóság kiadása - ingóság helye szerinti illetékes legalsóbb fokú állig-i szerv végzi (az ingóságot átadja v. szállításáról intézkedik) - ha a kötelezett a meghatározott ingóság kiadását megtagadja, a közig-i szerv a rendőrség közreműködését kéri, és a végrehajtást azonnal foganatosítja - ha a meghatározott ingóság nincs meg, a jogosult kérheti az ingóság pénzegyenértékének megállapítását; a pénzegyenértéket a végrehajtást foganatosító szerv határozattal állapítja meg, amely ellen fellebbezni lehet; a további végrehajtás e pénzösszeg behajtása iránt folyik - a végrehajtás felfüggesztése - elrendelheti (hivatalból vagy kérelemre) - a végrehajtást elrendelő szerv - a foganatosító szerv - a fentiek felettes szerve - feltétel: - ha a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható - ha a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja

- általában legfeljebb 30 napra lehet felfüggeszteni - a végrehajtás elévülése - hjmnr: a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után nincs helye végrehajtásnak - az elévülését bármely végrehajtási csel megszakítja - jogorvoslati eszközök - kivételesen fellebbezhető határozatok: - végrehajtási bírságot megállapító - költségek viselésére vonatkozó - pénzegyenérték megállapításáról szóló - végrehajtási kifogás tárgyában hozott 32 - végrehajtási kifogás - az, akinek a jogát v. jogos érdekét a végrehajtás sérti, a sérelemről szerzett értesüléstől számított 3 nap alatt - ha nincs helye fellebbezésnek - kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító szervnél - hjmnr a végrehajtást foganatosító szerv azonnal, de legkésőbb 8 napon belül határozattal dönt (a határozat ellen fellebbezni lehet) - biztosítási intézkedések - jogerős határozat alapján a teljesítési

határidő letelte előtt, továbbá az olyan határozat alapján, amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre nézve a fellebbezési határidő még nem járt le, a közigazgatási szerv elrendelheti a pénzkövetelés biztosítást, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát - feltétel: valószínű, hogy a kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van - munkabér csak akkor tiltható le, ha a kötelezettnek más, végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs B) Szabálysértési jog alapjai 9. A szabsért története, kapcsolata a bj-gal - 1878 előtt: közig ellenes magatartások = kihágások (áthágások); szankció: pénzbírság, pénzbüntetés - 1879-es Kbtk: kihágások (inkább kriminális jelleg, a közig ellenes magatartásokat külön, egyes ágazati tv-ekben szabályozták); ezt követően 2 út: - közigellenes magatartások: kihágások (pénzbüntetés, fogház) - áthágások (kiegészíti a fentit): ig-i szankciók (pénzbírság, jogok elvesztése) -

1950: dichotómia (bűntett-kihágás) - 1953: szabsért intézménye (1955-ben megszűnik a kihágási bíráskodás, a kihágások nagy része szabsért lesz); lényeg: ig-i rendelkezéssel szembeni engedetlenség, de az állig-i jog részeként; 2 nagy tényállási csoport: - bagatell bj (van párja a bj-ban, de kevésbé veszélyes a társ-ra) - közig ellenes tényállások (pl. lakcím bejelentés elmulasztása) - szabsért bj-i kötődése: - közig büntetőhat.gyakorlása - bj-i kifejezések használata (szándékosság, végszükség) - bj dekriminalizációja duzzasztja a szabsért jogT-ét - 2 megoldási mód: - jogT szétválasztása ⇒ bagatell bj vissza a bj-ba, ismét trichotómia - közig-i bj legitimálása 10. A szabsért-i jog fogalma, a szabsért-i felelősség - 1968. évi I tv (Sztv): jogellenes csel-k, amelyek társ-ra csekély fokban veszélyesek, az álligi szervek munkáját akadályozzák és a társ-i együttélés szabályait sértik - vmely csel-t

szabsért-sé tv, korm.r v ök-i rendelet nyilváníthat - T-i hatály: belföldön elkövetett szabálysértések (akár magyar, akár nem magyar állampolgár követte el) hnszjmnr - diplomáciai v. egyéb személyes mentességet élvező személy szabálysértése: nsz, nemzetközi gyakorlat 33 - az elkövetése idején hatályban volt jogszab szerint kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban levő jogszab az elkövető számára kedvezőbb megítélést eredményez - szabsért miatti felelősség: - ha a csel szándékos vagy gondatlan (kivéve, ha a szabsért-t meghatározó külön jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti) - felbujtó és segítő: azonos felelősség - 14. év fölött büntethető csak (+ 0 elmebeteg, gyengeelméjű, tudatzavar, kényszer, fenyegetés, jogos védelem, végszükség) - gazdálkodó szervezetet és más jogi személyt terhelő kötelezettség megszegése esetén, valamint munkaviszonyból, szövetkezeti vagy

egyéb tagsági viszonyból eredő munkavégzéssel, ipari vagy kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt azt a személyt kell felelősségre vonni, akinek cselekménye vagy mulasztása folytán következett be a kötelezettségszegés - ált. hivatalból üldözik, de van mgnindítványos is (az elkövető kilétéről való tudomásszerzést követő 30 napon belül kell) - elévülés: - relatív elévülés: 6 hónap - a csel elkövetésétől - a jogellenes állapot megszűnésétől - a hatóság tudomására jutásától - eljárási csel: félbeszakít - abszolút elévülési határidő: a csel-től 2 év - büntetés végrehajtásának elévülése: 1 évvel a jogerő után (de intézkedés félbeszakít ⇒ 2 év az abszolút határidő) 11. Szabsért-i büntetések és intézkedések - jellemzők: - differenciálatlan, nem hatékony - kis lehetőség a reparációra - egyetlen büntetési forma: pénzbírság - min 100, max 50.000 Ft (ök-i

rendelet: max 10000 Ft) - meg nem fizetés esetén (ha munkabérből, egyéb járandóságból nem hajtható be) ⇒ elzárásra kell átváltoztatni (1998. dec 31-ig hatályos) - 0 átváltoztatás, ha a pénzbírságot felügyelet alkalmazta, ill. helyszíni bírságolás keretében szabták ki - 1-1 napi elzárás: 100-1.000 Ft (1 és 60 nap között lehet) - spec formája: helyszíni bírság - 100-2.000 Ft (felügyeletek: 5000-ig) - tudomásul vétellel (pl. csekk átvétele) ⇒ 0 jogorvoslat - intézkedések - figyelmeztetés - ha ettől az elkövetett szabálysértés súlyára és jellegére, az elkövetés körülményeire, valamint az elkövető személyére tekintettel kellő nevelő hatás várható - elkobzás - kötelező: 34 - szabsért elkövetéséhez eszközül használtak, szabsért útján jött létre (ha annak birtokban tartását jogszab tiltja, ill. annak az elkövető részéről való birtokban tartása a közrendre vagy a közbiztonságra veszélyes) -

amelyet az elkövető a szabsért elkövetéséért kapott - kell ill. lehet: - elkobzását a szabsért-t meghatározó külön jogszab kötelezővé, ill. lehetővé teszi (ha az elkobzás nem okoz aránytalanul súlyos hátrányt) - akkor is O.K, ha az elkövető felelősségre nem vonható, vagy a felelősségre vonást elj-i akadály kizárja - más (természetes vagy jogi) személy jogát nem sértheti - 0, ha a csel elkövetésétől 5 év már eltelt - határozat nyilvános közzététele - pénzbírság alkalmazása esetében el lehet rendelni a jogerős határozatnak meghatározott körben (munkahely, lakóház, kisebb település, közösség előtt) való közzétételét, ha - az elkövetett szabsért súlyára és jellegére, valamint az elkövető személyére tekintettel - alaposan lehet következtetni arra, hogy a nyilvános közzététel fokozott nevelő és visszatartó hatást vált ki 12. Szabsért miatt eljáró szervek - hatáskör: - szabsért: - 1.fokon

(hjmnr): községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi K-i jegyző - 2.fok: megyei/fővárosi közig-i hiv vezetője - vám- és devizaszabálysértés, adóügyi jogszabá-ok jövedékre vonatkozó rendelkezéseinek megszegése - 1.fokon: - a megye székhelyén működő vám- és pénzügyőri szakasz - Pest megyében a Buda környéki Vám- és Pénzügyőri Szakasz - a fővárosban a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Szabálysértési Hivatal - 2.fokon: vám- és pénzügyőrség megyei (fővárosi) parancsnoksága - rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértés - 1.fokon: rendőrkapitányság - 2.fokon: rendőr-főkapitányság - term.véd-i szabsért - 1.fokon: nemzeti park igazgatóság, ill természetvédelmi igazgatóság, - 2.fokon: Környezetvédelmi és Területfejlesztési Misztérium - ÁNTSZ hatáskörébe tartozó szabsért - 1.fokon: városi tisztiorvos - 2.fokon: megyei tisztiorvos - fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozó szabsért -

1.fokon: megyei (fővárosi) Fogyasztóvédelmi Felügyelőség - 2.fokon: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség - bányahatóság hatáskörébe tartozó szabsért - 1.fokon: - kerületi bányaműszaki felügyelőség - különösen jelentős ügyben: Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség - 2. fokon: 35 - a K-i bányaműszaki felügyelőség által elbírált ügyben az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség - a Főfelügyelőség által elbírált ügyben a Főfelügyelőség elnöke - munkavédelmi és munkaügyi felügyelőt megillető jogkört - 1.fokon: a fővárosi, megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelő - 2. fokon: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség - Hírközlési Főfelügyelet hatáskörébe tartozó frekvenciagazdálkodási szabsért - 1.fokon: Hírközlési Főfelügyelet T-i szervei - 2.fokon: a Főfelügyelet - kizárás: - nem vehet részt az elkövető hozzátartozója + akitől az ügy tárgyilagos, részrehajlás

nélküli elbírálása nem várható - a fellebbezési eljárásban, ill. a felügyeleti jog gyakorlásában nem vehet részt az sem, aki az ügy első fokú elintézésében részt vett - hivatalból, az eljáró személy, az elkövető v. a sértett bejelentésére a kifogásolt személy közvetlen felettese dönt, s egyúttal kijelöli a továbbiakban eljáró személyt is - illetékesség - ált: az elkövető állandó lakóhelye szerinti szabsért-i hatóság illetékes - gyorsabb és eredményesebb lefolytatás érdekében a szabsért-i ügyben az elkövető tartózkodási helye, munkahelye vagy az elkövetés helye szerint illetékes szabsért-i hatóság is eljárhat - a nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság illetékességét az elkövetés helye alapozza meg, ha ez nem állapítható meg, vagy az elkövetés több igazgatóság illetékességi területén történt, első fokon a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság jár el - több

elkövető, különböző helyen laknak + ha a szabsért-t több szabsért-i hatóság T-n követték el, v. az elkövetés helyét nem lehet megállapítani ⇒ az a szabsért-i hatóság illetékes, amelynél a feljelentést megtették (amely a szabsért-t észlelte), ill. amely az ügyben korábban intézkedett - a szabsért-i hatóság felügyeletét ellátó min (országos hatáskörű szerv) elrendelheti, hogy egyes szabálysértések miatt a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területén első fokon egyetlen szabsért-i hatóság járjon el. - vita ⇒ az eljáró szabsért-i hatóságot a közvetlen közös felügyeleti szervük, ha ilyen nincs, a felügyeletüket ellátó min (országos hatáskörű szervek) közösen jelölik ki 13. A szabsért-i eljárás - általános jellemzők: - nem tartozik az Áe. alá - kevesebb garancia, mint Áe-ben - állig-i szerv csak annyira részese az anyagi jogviszonynak, mint a bír - más szakaszok - előkészítő eljárás

- feljelentés, ill. a szabsért-i hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indul meg - feljelentést - hjmnr bármely szerv vagy személy megteheti - hiányos feljelentés ⇒ a szabsért-i hatóság a kiegészítése iránt intézkedik + beszerzi az egyéb szükséges adatokat 36 - elkövetőt meghallgatása, iratok beszerzése, ill. más szerveket adatok közlésére való felhívása (az elkövető ekkor áttérhet az ügy tárgyalására) - ismeretlen helyen tartózkodó elkövető tartózkodási helyének megállapítása céljából a lakcímhivatalt vagy az elkövető utolsó lakóhelye szerint illetékes rendőri szervet kell megkeresni. Ez a szükséges tájékoztatást köteles haladéktalanul megadni - a szabsér-i hatóság a tul elleni szabsért, az orgazdaság, továbbá a mgnlaksértés felderítése érdekében rendőrség közreműködését veheti igénybe, az köteles közreműködni; - gondoskodik: - elkövető kilétének

megállapításáról - az elkövető és a tanúk kikérdezéséről - a tárgyi bizonyítékok megszerzéséről - az elj eredményességét szolgáló körülmények feltárásáról - jogai: - a helyszínt megszemlélheti, helyiségellenőrzést és személymotozást végezhet - szakértő közreműködését veheti igénybe - szabsért gyanúja esetén az elkövetőt - személyazonosságának megállapítása és a bizonyítékok megszerzése céljából, továbbá, ha a szabsért-t felszólítás ellenére nem hagyja abba - feltartóztathatja, előállíthatja - lefoglalás - szabsért-i hatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely bizonyítékul szolgál, vagy elkobzás alá eshet - postai küldeményeket és táviratokat - amíg azokat a címzettnek nem kézbesítették - csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni. A határozat kiadásáig csupán visszatartásuk iránt lehet intézkedni - ha a szabsért-t elkövető külföldi az előreláthatólag

kiszabásra kerülő pénzbírság és az eljárási költség fedezéséhez szükséges összeget nem helyezi letétbe, a szabsért-i hatóság az összeg erejéig az elkövető vagyontárgyait - a nélkülözhetetlen vagyontárgyak kivételével - lefoglalhatja - a szabsért-i hatóság köteles a lefoglalt dolog őrzéséről gondoskodni. Ha a dolog használatához a tulajdonosnak (használónak) különös érdeke fűződik, a lefoglalt dolgot kivételesen az őrizetére lehet bízni - gyorsan romló dolgot a lefoglalás után azonnal értékesíteni kell, és a befolyt ellenértéket letétbe kell helyezni - ha a további elj érdekében már nincs rá szükség, a lefoglalást meg kell szüntetni ⇒ a dolgot, ill. az értékesített dolog ellenértékét vissza kell adni a jogosultnak - ha a jogosult ismeretlen, a lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül. A később jelentkező jogosult az elévülési időn belül kérheti a dolognak tulajdonába való visszaadását,

illetőleg az értékesített dolog ellenértékét - áttétel, megszűntetés - ha az elj alapjául szolgáló csel elbírálására más szerv jogosult ⇒ a szabsért-i hatóság az ügyet ehhez haladéktalanul átteszi - eljárás megszüntetése: - a csel nem szabsért, azt nem a felelősségre vont személy követte el, vagy az elkövető nem vonható felelősségre - a csel olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi állig-i határozat állapít meg 37 során már elbírálták - a csel miatt be van folyamatban, ill. a csel-t ilyen - vagy szabsért-i - elj - az elkövető személyét, tartózkodási helyét vagy az elkövetés tényét nem sikerült tisztázni, és az eljárás folyásától nem várható eredmény - az elkövető meghalt - ha a szabsért jelentéktelensége miatt büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen - figyelmeztetést alkalmaz - az elkövető felelősségre vonása nélkül vagy a figyelmeztetés mellett mond ki

elkobzást - a szabsért-i hatóság az elj-t felfüggeszti (⇒ elévülés félbe szakad), ha - az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik - az ismert elkövető távolléte az eljárás folytatását akadályozza - kártérítés: - az 1.fokú határozat meghozatala előtt kérhető, max 3000 Ft (kötelezhetik, alaptalan igényt elutasítják) - mellőzni lehet az elbírálását, ha ez az elj befejezését késleltetné (e határozat ellen fellebbezésnek nincs helye) - alapeljárás - elj. tárgyalás nélkül - együttes feltételek: - tisztázott tényállása - nevelőhatás így is elérhető - szabsért-i hatóság az elkövetővel szemben tárgyalás nélkül figyelmeztetést, elkobzást alkalmazhat, pénzbírságot szabhat ki, kártérítést állapíthat meg - a határozat ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül kifogást tehet, akire nézve a határozat rendelkezést

tartalmaz - a kifogás alapján a szabsért-i hatóság a határozatát tárgyalás nélkül visszavonhatja, vagy - a kifogást tevő javára - módosíthatja - nem ad helyt a kifogásnak ⇒ 30 napon belül tárgyalást kell tartania (ez is alapeljárás lesz, újabb elsőfokú határozat!) - ha a kifogás elkésett, v. azt nem a jogosult terjesztette elő ⇒ elutasítják v. az elkövető a szabsért beismerése mellett csak a pénzbírság elengedését vagy mérséklését kéri, és meghallgatására nem tart igényt - elj. tárgyalással - ha az ügy tárgyalás nélkül nem intézhető el - meghallgatja az elkövetőt, a tanúkat, továbbá - szükség esetén - a szakértőt - hely: ált. a szabsért-i hatóság helyisége - ált. egyetlen tárgyaláson be kell fejezni + az 1fokú határozatot lehetőleg az eljárás megindításától számított 30 napon belül meg kell hozni - az elkövető és a sértett érdekében meghatalmazott vagy tv-es képviselője, továbbá

hozzátartozója, a szabsért-i eljárás bármely szakában eljárhat - a tárgyalás nyilvános (szabsért-i hatóság elrendelheti a nyilvánosság korlátozását vagy kizárását) - aki a tárgyalás rendjét zavarja, a szabsért-i hatóság rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén pedig kiutasítja, vagy 50-től 500 Ft-ig terjedő bírsággal sújthatja 38 gyermeke - csak relatív tanúzási akadályok, aki az elkövető: - egyenesági rokona vagy ennek házastársa - örökbefogadó vagy nevelő szülője, örökbefogadott vagy nevelt - testvére, házastársa, vagy élettársa - házastársának egyenesági rokona, testvére, testvérének házastársa - tanúvallomás megtagadható: ha vallomásával a tanú magát vagy a fenti hozzátartozóit bűncsel vagy szabsért elkövetésével vádolná - a többi szabály ált.-ban megegyezik az Áe-vel, de: a mulasztás igazolásának abszolút határideje 3 hónap! 14. Jogorvoslatok és felügyeleti

intézkedések - rendszer: - elsőfokú határozat fellebbezhető - rendkívüli jogorvoslattal bír-hoz a pénzbírságot elzárásra változtató határozat ellen - felügyeleti jog gyakorlása - ügyészi tvességi felügyelet - fellebbezés - érdemben hozott 1.fokú határozat ellen teheti az elkövető + a sértett - aki kártérítést kért v. kárigényét bejelentette, ill akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, a határozat őt érintő része ellen ugyancsak fellebbezéssel élhet. - egyéb határozat ellen az érintett személy akkor fellebbezhet, ha a szabsért-i hatóság bírságot szab ki, elj-i költséget állapít meg, v. a fellebbezést e törvény külön megengedi - a határozat kihirdetésekor v. a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet az 1fokú szabsért-i hatóságnál, az a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül felterjeszti a 2.fokú szabsért-i hatósághoz - a végrehajtásra halasztó hatálya van - az

1.fokú hatóság elutasít: - ha a fellebbezés elkésett - ha azt nem a jogosult terjesztette elő - a 2.fokú szabsért-i hatóság ált az iratok alapján dönt (de megidézhet, meghallgathat, egyéb bizonyítékokat szerezhet be (30 napon belül határozni kell) - 2.fokú szabsért-i hatóság az 1fokú határozatot - helybenhagyja - megváltoztatja - hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, vagy új eljárást rendel el, illetőleg más megfelelő intézkedést tesz - közlés: 1.fokú szabsért-i hatóság útján - bír-i felülvizsgálat - az elkövető a pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen kérelmet terjeszthet elő a bírósághoz, amelyben az átváltoztatásról szóló határozat törvényességének felülvizsgálatát kérheti (1998. dec 31-ig) - a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül az 1.fokú szabsért-i hatósághoz, az haladéktalanul megküldi a szabsért-i hatóság székhelye szerint illetékes helyi

bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak - a kérelem benyújtása az elzárás végrehajtására halasztó hatályú. 39 - a bír a kérelmet tárgyaláson kívül elbírálja; - tvsértés ⇒ hatályon kívül helyezi, szükség esetén végrehajtási eljárás folytatására utasít, ellenkező esetben az elkövető kérelmét elutasítja - ha a bír a felülvizsgálat alkalmával az érdemi határozat tvességét aggályosnak látja ⇒ jelzi az ügyésznek (az elbírálást az ügyész állásfoglalásáig függőben tartja) - fellebbezésnek nincs helye - prob: a bír-i felülvizsgálat alkellenes, mert csak az Áe hatálya alá tartozó ügyeket lehet megtámadni - felügyeleti intézkedés - ha felettes állig-i szerv a felügyeleti jogának gyakorlása során megállapítja, hogy az alárendelt szervnek a szabsért miatt hozott határozata vagy intézkedése jogszab rendelkezésébe ütközik, a tvsértést orvosolja ⇒ - a határozatot

(intézkedést) az elkövető terhére nem módosíthatja, - a szabsért-i elj. tvsértő megszüntetése esetén azonban - a határozat jogerőre emelkedésétől, illetőleg az intézkedés megtételétől számított 6 hónapon belül - új eljárást rendelhet el - a megyei, fővárosi közig-i hiv vezetőjének határozata és intézkedése ellen a felügyeleti intézkedés megtétele a belügymin hatáskörébe tartozik - ügyészi tvességi felügyelet - felügyel a szabsért-i ügyekben eljáró szervek határozatainak és intézkedéseinek törvényességére. Ennek során az ügyészt az általános törvényességi felügyelet alapján gyakorolt jogok illetik meg, ezenfelül tárgyalási joggal részt vehet az ügyben tartott tárgyaláson. - tvsértő határozat vagy intézkedés miatt a szabsért-i hatóságnál óvást nyújt be. A törvénysértő gyakorlat vagy a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése érdekében felszólalással, a jövőben

bekövetkező törvénysértés veszélye esetén pedig figyelmeztetéssel él. - óvás: a végrehajtásra halasztó hatálya - elkövető terhére: csak a határozat jogerőre emelkedésétől, ill. az intézkedés megtételétől számított 6 hónapon belül - Az ügyésznek az elzárás végrehajtására, az elkövetők őrizetben tartására, illetőleg szabadon bocsátására, valamint a fogvatartás körülményeire vonatkozó, egyedi ügyekben adott utasításait az eljáró szervek teljesíteni kötelesek. Az ügyész utasítása ellen az érintett szerv a felettes ügyészhez előterjesztéssel élhet. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya (5) Az ügyésznek a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtására, illetőleg az elkövető szabadon bocsátására vonatkozó egyedi ügyekben adott utasításait az eljáró szervek teljesíteni kötelesek. Az ügyész utasítása ellen az érintett szerv a felettes ügyészhez előterjesztéssel élhet. Az

előterjesztésnek nincs halasztó hatálya 15. Végrehajtási eljárás - ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénzösszeget nem fizetik meg ⇒ közvetlenül letiltást kibocsátása (l. Áe) - ha a közvetlen letiltásra nincs lehetőség, vagy az nem vezetett, illetőleg aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, - a pénzbírságot elzárásra kell átváltoztatni 40 - a felügyelet által alkalmazott és helyszíni bírságolás keretében, ill. a fiatalkorúra kiszabott pénzbírságot, továbbá minden egyéb pénzösszeget adók módjára kell behajtani. - a bírság a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év alatt elévül - pénzbírság/összeg megfizetésére az 1.fokú szabsért-i hatóság részletfizetési kedvezményt vagy halasztást adhat, amely általában 6 hónapig terjedhet - 1.fokú szabsért-i hatóság fontos okból a pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztását vagy

félbeszakítását is engedélyezheti (ált. 6 hónapra) Sürgős esetben a félbeszakítást annak a szervnek a vezetője is engedélyezheti, amelynél az elzárást végrehajtják. - pénzbírság, elkobzás alá eső dolog értékének megfelelő összeg végrehajtását méltányosságból részben vagy teljesen mellőzheti, az elkobzott dolgot visszaadhatja: - annak a települési ök-nak a képvistest-e, amelynek a jegyzője az ügyben 1.fokon eljárt - a felügyeletet ellátó min, ohsz vezetője, ha az ügyben más szabsértés-i hatóság járt el 16. A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések - a tanköteles v. rendszeres iskolai oktatásban részesülő fiatalkorú ügyét átteszi a gyámhatósághoz, egyúttal közli a szabsért elkövetésének körülményeit és a rendelkezésre álló bizonyítékokat. - csak a tárgyalás alapján szabható ki büntetés és alkalmazható intézkedést (a tárgyalást csak a fiatalkorú jelenlétében lehet megtartani) - a

fiatalkorú gondozóját (szülőjét, törvényes képviselőjét, a tanulóotthon vezetőjét stb.) a tárgyalásra meg kell idézni. Fel kell hívni őt arra is, hogy a fiatalkorúval együtt jelenjék meg - fiatalkorú meghallgatására általában a gondozója jelenlétében kerül sor. A tárgyaláson megjelent gondozót minden esetben meg kell hallgatni. - ha a gondozó nem jelent meg a tárgyaláson, részére a szabsért-i hatóság a határozatot kézbesíti. A határozat ellen mind a fiatalkorú gondozója, mind az eljárásban részt vevő gyámhatóság fellebbezhet. - ha az elj alapján a szabsért-i hatóság indokoltnak tartja, a fiatalkorú érdekében védő- és óvóintézkedéseket kezdeményezhet a gyámhatóságnál A magyar szabsért-i jog és a Római Egyezmény eltérései: A Magyar Köztársaság a megerősítésről szóló okiratban - az Egyezmény 64. Cikkének megfelelően - az Egyezmény 6. Cikk 1 bekezdésében biztosított bírósághoz fordulás

jogával kapcsolatban a következő fenntartást tette: "A közigazgatási hatóságok előtt szabálysértés miatt folyó eljárásokban Magyarország ez idő szerint nem tudja biztosítani a bírósághoz fordulás jogát, minthogy a hatályos magyar jogszabályok nem tesznek ilyen jogot lehetővé a közigazgatási hatóságok szabálysértési ügyekben hozott jogerős határozatával szemben." 41