Jogi ismeretek | Római jog » Római jog vizsgaanyag

Római jog vizsgaanyag Állam: Kiszámíthatóság, honvédelmi funkciók, érdekegyeztetés Jog: Cselekvési szokások, normahalmaz Államszerkezet: 1. Kifelé ható folyamat a) védő b) kereskedő 2. Befelé ható folyamat ember és állam közötti rendező funkció Jog kialakulása: Szokásokból alakult ki, ismétlődő cselekvések, szokások, Megrögzültek jog jogszokásokká, lassan írott normákká Alakultak (kodifikátorok lejegyezték) Jog szükséges elemei: 1). Előre meghatározottság 2). Érvényesítés kényszerítése akár az egyén pillanatnyi érdeke ellen is 3). Szankció a tettel arányosnak kell lenni (prevenció) Államelőtti szervezetek jogi gyakorlata: - Nemzetségfők megtorló hatalma - Közösség spontán reakciója - Szemet-szemért, fogat-fogért egyéni sérelmek egyéni megtorlása - Nemzetségfők, vagy kiválasztottak csoportjának bíráskodása - Szakrális előírások megtartása, kikényszerítése, büntetése - Nyájak, legelők,

termőföldek használata és védelme - Közös családi gazdálkodás a mezőgazdaságban - Hadizsákmány közös tulajdona - Szakrális szimbolizmus, vallási normák - Idegenek intézményesített befogadása - Közös értékmérő elfogadása - Családi szerkezet intézményesítése, rendezése - Magánbosszú korlátozása (jogos védelem, végszükség) Ókori kelet államai és jogrendszerei: Ie. 10 ezer évvel Tigris, Eufrátesz, Nílus Közös jellemzők: - Isteni eredetre hivatkozás - Egységes szervezetre törekvés - Jogrendszerek szentesítik a vagyoni különbségeket - Fejlet családjog - Tulajdonjog, kötelmi jog alakult ki (szerződés, adásvétel) Tigris, Eufrátesz, Uruk- városa: Városi élet, Isteni eredetű király, Katonák- papok Világi és egyházi szervezetek nem különülnek el. Földművelés, földközösség, kereskedelem, ipar, 1 Kereskedelmi védő intézkedések. Úr-nammir törvénykönyve: ie kb 2000 táján Litik: ie kb 1800 körül

Hamurappi törvénykönyve: Akkád nyelven, kőbe vésve íródott. Négy részre tagozódik: 1) Perrendtartás 2) Dologi jog 3) Családi jog 4) Személy jog Nagy sújt helyezett a szándékos vétkekre, közérdek védelme, magánjog védelme, házasság védelme. Ismerte az öröklést, és az örökbe fogadást, arany és ezüst fizető eszközt használtak. Jogsértéshez arányos büntetést alkalmazott Közönséges lopásért halálos ítélet. Önbíráskodás tilalma Önhatalommal behajtás a követelés esetére. Társadalmi szerkezet: Rabszolgatartó Rabszolga Egyiptom: 1) Ó birodalom 2) Közép birodalom 3) Új birodalom 1056-600 1). Ó birodalom: Társadalmi, politikai rendszere: - Erős humanizmus - Fáraók Isteni eredete - Birodalmat területekre osztották (nomorkoszok) - Kétévente teljes körű leltár - Irattároztak mindent Törvényhozás Ítélkezés Végrehajtó hatalom: Pereket írásba foglalták, testi fenyítés létezett, halálos ítéletet ritkán

hoztak 2). Közép birodalom: Kincstárak Hadsereg Ammon főpapja Okirat létezett, tanú fogalmát ismerték, eskü megjelent a perekben Bírói szervek: Helyi bírák Bírói testület 12 tagú Vezér Fáraói felügyelet 2 3). Új birodalom: Monoteista demokrácia Ókori görög államok és fejlődésük: 4. Korszak: Pre hisztorikus Archaikus Klasszikus Új kor Athén, Spárta Athén: Szigetvilág poliszai Gyarmatok poliszai Spárta: Dórok alapították, zárt társadalom 400 évig állt fent. Normáik az idők folyamán nem változtak, katonai társadalom. Legteljesebb egyenlőség. Nők is részt vettek a közügyekben Lükorgosz: Spártai törvények LÉTHRA Államszerkezet: 9000 db 10-15 hektáros területre osztották fel az ország területét, a területekre rabszolgákat osztottak ki melyek a terület szerves részét képezték, területtel együtt kapta meg a tulajdonos A föld állami tulajdon Társadalmi szerkezet: 1) Teljes jogú polgár 2) Perioikoszok 3)

Rabszolgák Kereskedelmi korlátozások vas pénz használata Nevelés: 7 éves korig a szülők nevelik a gyereket. 7-20 éves korig katonai kiképzés és szolgálat. 10 év katonai szolgálat után szabad spártaivá vált További 30 év katonáskodás után vehetett részt 60 éves korától az államigazgatásban, a vének tanácsában mely 30 főből állt. Ebből 2 fő a Bazaleosz Nőket is képezték. Államszerkezet: 2 Bazeleosz, ők a hadsereg fővezérei Fejlett családjog. Egy évre választották őket A vezérek tanácsának mandátuma is 1 év. A népgyűlésben minden 30 életévét betöltött személy részt vehetett. Felügyelők (Ekkoroszok) a bazeleoszokat ellenőrizték Pusztulása: 3 Athén szellemi és gazdasági fölénye valamint az idegenek gyűlölete okozta vesztét Athén: Fejlett ipar és kereskedelemre alapozta hatalmát. Rabszolgaság volt, de nem bírt döntő jelentőséggel. Hézeusz az első politikus Társadalom: Előkelők Kézművesek

Földművesek Rabszolgák 2. jelentős arkhon: Szalón arkhón: reformok Drakhón arkhón: szigor Római jogforrások: A) Szokásjog B) Törvény C) Senatusi határozat D) Magistratusi hirdetmény E) Jogtudomány F) Császári rendelet Jogtudományon belüli iskolák: 1) Jogtudomány mint jogforrás 2) Római jogtudomány kezdetei a) pontifikális jogtudomány b) világi jogtudomány kialakulása 3) Préklasszikus jogtudomány 4) Klasszikus jogtudomány 5) Posztklasszikus jogtudomány Iusttinianus császár (527-565) keleti és nyugati részek egységét biztosító a birodalom egész területén hatályos törvénykönyvet hozott létre Kodifikáció menete: A) Codex Iustinianus B) Digesta C) Iustitutiones D) Codex Iustinianus repetitae praelectionis E) Novellae Önhatalom: 4 Normák adta keretekben az ember a maga érdekeit a saját erejére támaszkodva, magánharc útján érvényesítése, melyet a szemben álló felek ereje, ügyessége dönt el. Két forma: 1) tilos

önhatalom 2) jogos önhatalom a) önvédelem b) önsegély Per: Olyan kontradiktórius eljárás, amelynek során a bíró a felek jogvitáját a felperes keresetére lefolytatott, törvényes és szabályszerű eljárás után ítéletével eldönt Actio (kereset): A kereset nem más, mint jog arra, hogy perrel érvényesítsük azt, ami bennünket megillet. a) vindicatio – tulajdonjog érvényesítése b) petitio - hagyaték kiadása iránti kereset c) condictio – kölcsönösszeg visszaperlése d) querela – köteles résztől végrendeletileg megfosztott örökös keresete Elévülés: Valamely jog állami úton való érvényesíthetőségének időmúlás következtében való megszűnése. Kereset elévülése: 1) Hosszú idő telik el az igény érvényesítéséig 2) Igazságtalan a hosszú idő utáni igénybejelentés 3) Nem érdemli meg az igénylő az igényre, ha nem volt elég gondos a jogérvényesítésre 4) Keresettel való érvényesülés lehetősége szűnik

meg Alanyi jog: Születéstől megillető jog ( fogantatástól) Szerzett jog: Kötelmi igényjogosult. Kötelem a működéskor, bejegyzés előtt is működik Bizonyítás: A bíró a tényállásra bizonyítékokat hoz fel. Bizonyítás terhe a vádlóra tartozik Vélelem: Amikor a jogszabály előírja, hogy a bíró ítéletét nem közvetlenül bizonyított, hanem csak valószínű tényállásra alapítsa. 1) Praesumptio iuris – Megdönthető vélelem 2) Praesumptio iuris et de iure – Megdönthetetlen vélelem Fictió: Valótlan, képzelt tényállást alapul véve. 5 Ellenbizonyítás a fictiónál kizárt Civiljogi perrend: LEGIS ACTIÓs eljárások Hatósági felügyelet alá helyezett önhatalmú jogérvényesítő cselekmények. Peres eljárások: 1) Legis actio sacramento a) In iure b) Apud iudicem 2) Legis actio per iudicis seu arbitri postolationem 3) Legis actio per condictionem Végrehajtási eljárások: 1) Legis actio per manus iniectionem 2) Legis actio per

pignoris campionem Formuláris eljárások: ( Praetori perrend) A praetor által az esküdtbírákhoz intézett, s a per eldöntésének előfeltételeit tartalmazó írásbeli utasítás. A formula két mondatból áll: a) A bíró kinevezése b) Egy összetett feltételesmondat Formula alkatrészei: a) Rendes alkatrészek - Esküdtbíró kinevezése - Intentio (felperes követelése) - Condemnatio (utasítás az esküdtbíróhoz) - Demonstratio ( tárgyi konkrét meghatározás) - Adiudicatio ( főleg osztópereknél) b) Rendkívüli alkatrészek: - Exceptio ( kifogás) - Praescriptio ( formula elején) - Fictio Keresetek fajai: - Actiones civiles- actiones honorarie - Actiones in ius conceptae- actiones in factum conceptae - Actiones in rem- actiones in personam - Actiones stricti iuris- actiones bonae fidei - Condictio - Incerta actiok - Actiones ficticiae 6 - Actiones directea- actiones utiles - Actiones directae- actiones contrariae - Actiones condamnationales- actiones

praeiudiciales - Actiones rei persecutoriae- actiones poenales - Actiones generales- actiones speciales Formuláris per lefolyása: A) In iure ( idézés) 1) formula kibocsátása 2) litis contestatio ( perszerződés) B) Apud iudicem 1) bizonyítási eljárás 2) ítélet C) Rendkívüli jogorvoslat Ítélet: A (jogerősen meg) ítélt dolgot igazságként kell elfogadni Jogerő: Miután a litis contestatioban mint perszerződésben a felek alárendelték magukat a bíró döntésének a fellebbezés eleve ki volt zárva, az ítélet azonnal jogerőre emelkedett Ítélet jogereje: Amit a bíró megítél, perben nem vitatható Jogorvoslat: Fellebbezés kizárt Új eljárást kellet indítani 1) Fontos eljárási hibákat követtek el az eljárás lefolytatásánál 2) Magisztratus főhivatalnok volt a praetor Cognitios eljárás: ( császári perrend) A császár hivatalnok bírákat nevezett ki, ezzel az esküdtbírákat és a praetorokat kikerülték. Császári ellenjegyzés

Cognitios eljárás lefolyása: a) Idézés b) Libellus ( előadni a követelés tárgyát) c) Litis contestatio ( perbe bocsátkozik) d) Kötött bizonyítási rendszer e) Ítélet (Sententia) f) Perköltség g) Fellebbezés Végrehajtási eljárás: A jogerős ítéletben foglalt marasztalás kikényszerítésének jogszabályban előírt módja. Végrehajtás a CIVILJOGI perrendben: Önhatalmú jogérvényesítés a) Legis actio manus iniectionem 7 b) Legis actio per pignoris capionem Végrehajtás a PRAETORI perrendben: a) Vagyoni végrahajtás a) Actio iudicati b) Konkrét végrehajtási cselekmények 1) vagyoni végrehajtás 2) személyi végrehajtás Végrehajtás a CSÁSZÁRI perrendben: Szinguláris (egyes vagyontárgyakra menő) végrehajtás a) Vagyoni végrehajtás 1) Szinguláris (egyes vagyontárgyakra) 2) Egész vagyonra történő b) Személyi végrehajtás Személyiség fogalma: Caput, Persona Azt a képességet, hogy valaki jogok és kötelezettségek alanya

lehet. Azaz jogalany ez a jogalanyiság Jogképesség a jogalanyísághoz kötött Jogképesség: Az a képesség, hogy valaki jogok és kötelezetségek alanya lehet Nem minden ember személy a rómaiaknál: a) jogképtelen b) teljes jogképesség c) korlátozott jogképesség 1) nem teljes jogú polgár 2) latin jogúak 3) idegenek Személyállapot : ( status) A) Status libertatis ( szabadság állapota) B) Status civitatis ( polgárság állapota) C) Status familiae ( családi állapot) Személyiség kezdete: Élve születés Személyi jog vége: Halál. Vagy a rabszolgaság kezdete Római polgárjog tartalma: 8 a) polgárokat megillető jogok 1) Közjogi (politikai) 2) Magánjogi b) őket terhelő kötelezettségek 1) Közjogi jellegű -hadkötelezettség -közteherviselés -közhivatal-viselés kötelezettsége 2) Magánjogi kötelezettség Római polgárjog megszerzése: a) Természetes ( római polgártól való születés) b) Mesterséges mód 1) latin jogúak 2)

peregrinusok 3) rabszolgák Capitis deminutio formái: 1) Capitis deminutio maxima 2) Capitis deminutio media 3) Capitis deminutio minima Jogképességet befolyásoló egyéb tényezők: 1) Női nem 2) Becsületcsökkenés a) intestabilitas ( tanúképtelenség) b) infamia ( becstalenség) c) turpitudo ( becsületcsökkenés) 3) Egyéb korlátozások a) alacsonyrendűekhez való tartozás b) városi tanácstagok c) egyes vallások követői Cselekvőképesség: Az emberek azt a képességét értjük, hogy saját cselekedeteivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet magának és másnak Cselekvő képesség kétirányú: a) ügyletképesség b) vétőképesség vannak a) cselekvőképes b) korlátozottan cselekvőképes c) cselekvőképtelen 9 Cselekvőképességet befolyásoló tényezők: 1) Életkor számítása a) serdületlenek b) serdültek 2) Életkor jelentősége a) Infantes ( teljesen cselekvőképtelen) b) impuberes infantia maiores ( korlátozott cselekvő

képesség) 1) jogügyletek terén 2) delictumaikat illető c) puberes d) nagykorú személyek 3) Női nem 4) Elme állapot 5) Tékozlás 6) Testi fogyatékosság Jogi személyek: Több személyből álló csoport, vagy társaság úgy tűnhessen fel mintha személyként lépne fel a) jogképességgel felruházott személyegyesülések b) jogképességgel felruházott vagyontömegek Személyegyesülések: Közjogi egyesülések, magánszemélyek egyesülései, vallási egyesületek, hatósági felügyelet alatt állnak A) universitas B) korpus ( speciális feladatok) C) kolégium ( speciális feladatok) Célvagyon: A célra elkülönített vagyon Családjogi állapot: ( STATUS FAMILIAE) A) Önjoguak 1) Családapa 2) Családanya B) Hatalom alattiak 1) feleség 2) gyermekek 3) örökbe fogadott gyerekek 4) fiúgyerekek családja 5) örökbe fogadott fiúgyerekek családja 10 Apai hatalom: A családfőnek a családjához tartozó szabad személyek fölötti teljes magánjogi uralma

Családfő pozitív jogosultságai: 1) gyermek élete és halála feletti rendelkezés ( ius vitae necisque) 2) elsőszülöttek kivételével a gyermekkitétel joga ( ius exponendi) 3) gyermek eladás joga ( ius vendendi) 4) bűnt elkövető gyermek maxába adása (ius noxae dedendi) Apai hatalom keletkezése: 1) Törvényes római házasságból 2) Örökbefogadás ( adaptio) 3) Törvényesítés Apai hatalom megszűnése: a) apa halála vagy capitis deminutioja b) gyermek halála vagy capitis deminutioja c) gyermek örökbe adása d) gyermek emancipatioja e) büntetésből f) papi méltóság, püspöki cím elnyerése, patriciusi cím elnyerése Házasság: 1) Manusos házasság A feleség férje hatalma alá került, és így capitis deminutio minimát szenved el a) patria potestas – apja hatalma alól férje hatalma alá kerül b) önjogú nőnek megszűnt az önjoga 2) Manus nélküli házasság Nem kapcsolódott férji hatalomhoz Eljegyzés: Formátlan kölcsönös ígéret,

melyből a házasság megkötésére nem származott jogi igény Házasság keletkezésének fajtái: 1) Civiljogi házasság A) Manusos házasság - confarreatio 11 - coemptio - elbirtoklás ( usus ) B) Manus nélküli házasság 2) Idegenek házassága Házassághoz hasonló együttélési formák: a) Ágyasság b) Rabszolgák életközössége Házassági akadályok: 1) Abszolút házassági akadályok Senkivel nem köthetett házasságot a) serdületlen ( inpubes ) b) rabszolga ( servus ) c) elmebeteg ( furiosus ) d) már érvényes házasságban él e) heréltek ( castrati, eunuchi ) 2) Relatív házassági akadályok a) vérrokonok b) örökbe fogadással keletkezett rokonság c) sógor d) gyám agyámoltjával e) senator színésznővel f) szabadnak született római infámis személlyel g) tartományi tisztviselő tartomány lakosával h) keresztény zsidóval i) keresztszülő keresztgyerekével Házasság megszűnése: a) Egyik fél halálával b) Capitis deminutio

maxima, és minima c) Válás d) Manusos házasságot a manus megszüntetése Manus nélküli házasságot kötött nő vagyoni helyzete: a) nő eltartása b) házastársak közötti ajándékozás tilos c) nő házasság előtti szerzeményei d) házastárs által ellopott dolgok e) törvényes öröklés f) szabadvagyon ( PARAPHERNA ) 12 Hozomány: ( dos ) A nőre tekintettel a férjnek adott olyan vagyon, mely a házasság terheinek megkönnyítésére szolgált, s amelyet a házasság megszűnése után a nő részére általában vissza kell adni Házasság előtti ajándékozás: ( Donatio ante nuptias) A vőlegény adta a menyasszonynak a házasság előtt. Klasszikus korban a menyasszony az így kapott ajándékot rendszerint hozományként adta víssza. Házasság végén kapott ajándék: ( donatio propter nuptias) Férj ígérete a házasság megszűnése esetére Gyámság: ( TUTELA ) Az önjogú, de kora vagy neme miatt cselekvőképességében korlátozott vagy ilyen

képességgel egyáltalán nem bíró személyeknél e képesség pótlására irányuló intézmény 1) Serdületlenek gyámsága a) végrendelet utján ( tutela testamentaria) b) törvényes gyámság ( tutela legitima) c) hatóság rendeli ki ( tutela dativa) 2) Nők gyámsága Gondnokság: ( cura) Aki ügyeinek önálló vitelére egészen vagy részben képtelen volt és nem állott apai hatalom vagy gyámság alatt, az gondnokság alá került. Gyámság és a gondnokság közötti különbség: A) gondnokot kérésre vagy hivatalból rendelte ki a praetor B) szükség esetén a gondnokolt felügyeletét is jelentette C) csak alakszerű jóváhagyás kellet D) gyámság tartós jellegű, gondnokság lehetett eseti jellegű E) ha a gondnokolt cselekvőképes férfi, gondnok hatásköre korlátozott F) gondnoka teljesen cselekvőképes személynek is lehetett, gyámja azonban nem Gondnokság fajai: A) elmebetegek gondnoksága B) tékozlók feletti C) 25 évesnél fiatalabb

serdültek D) távollévő gondnoksága E) serdületlenek és nők gondnoksága ha a gyám akadályoztatva van F) méhmagzat gondnoksága G) testileg fogyatékos személy gondnoksága Dolog: ( RES ) 13 Olyan önálló testi tárgy amelyen tulajdon állhat fen Nem minősül dolognak: A) alkatrész B) dologösszesség C) nem volt emberi uralom alá hajtható D) szabad ember teste Vagyon: Valakit megillető, pénzben kifejezhető jogok és kötelezettségek összessége. A) Aktív vagyon B) Passzív vagyon Dologi jog tartalma: A) saját dologra vonatkozó jog B) idegen dolgbeli jogok - szolgalom - zálogjog - örökhaszonbérlet - felépítményi jog Dolgok osztályozása: A) magánvagyonba tartozó, vagy nem tartozó B) forgalom képes, vagy forgalom képtelen C) isteni jog alá, vagy emberi jog alá tartozó D) emberi jog alá tartozó 1) köz alá tartozó 2) magán jog alá tartozó E) mindenkit megillető dolog, vagy senkit nem megillető dolog F) uratlan dolgok G) testi dolgok,

testetlen dolgok H) földterület ünnepélyes átruházása I) ingatlan, mozgó dolgok J) helyettesítő dolgok K) osztható, oszthatatlan L) egyszerű, összetett dolog, dologösszesség M) felszerelés N) tartozék Római tulajdon kialakulása: A) egyetlen dolog feletti jog B) ingók feletti magántulajdon C) ingatlan a nemzetségek tulajdonában D) családi tulajdon E) családfői tulajdon 14 Tulajdon: Egy dolog feletti teljes hatalom amelynél fogva a magáéban mindenki megteheti mindazt, amivel nem zavar másokat Tulajdon tartalma: A) tulajdonos használhatja dolgát ( ius utendi) B) gyümölcsöztetheti dolgát ( ius fruendi) C) rendelkezhet dolgával ( ius disponendi) D) birtokolja dolgát ( ius possidendi) Tulajdon korlátai: A) közérdek B) elidegenítési tilalom C) szomszédjog Tulajdonközösség: Egy dolgon fennálló egyetlen tulajdonjog egyszerre több személyt illet meg Birtok: Az a tény, állapot, amikor valakinél, valakinek a fizikai értelemben vett

hatalmában van egy dolog Két elem: A) Corpus ( birtok ténylegessége) B) Animus ( birtoklási szándék) Birtoklás módjai: A) önhatalom B) mások közreműködésével ( traditio) Birtok fajai: A) tulajdonos B) jóhiszemű birtokos C) rosszhiszemű birtokos D) örökhaszonbérlő E) záloghitelező F) szívességi használó G) vitás dolgok letéteményese Tulajdonszerzési mód: Olyan taxative meghatározott jogi tények, tényállások, amelyekhez a jogrend a tulajdonszerzés joghatását fűzi Tulajdonszerzési módok a római jogban: A) Ius civile szerint B) Ius gentium szerint 15 A) Ius civile szerint 1) mancipatio 2) in iure cessio 3) elbirtoklás B) Ius gentiumon alapuló 1) átadás 2) foglalás 3) kincstalálás 4) dologegyesülés 5) gyümölcsszerzés 6) feldolgozás Tulajdonszerzési módok további csoportosítása: A) eredeti szerzésmód (acquisito originaria) B) származékos szerzésmód ( acquisito derivativa) Egyéb tulajdonszerzési módok: A) törvény

erejénél fogva (ex lege) B) hatósági ill. bírói intézkedésen alapuló Elbirtoklás: Ha valaki egy dolgot a törvény által meghatározott ideig folyamatosan birtokol, akkor tulajdonossá válik. A) Formai hiba akadályozta meg B) Tartalmi hiba akadályozta meg Elbirtoklás a klasszikus jogban: A) Alkalmas dolog ( res habilis ) B) Idő ( tempus ) C) Birtoklás ( ossessio ) D) Jóhiszeműség ( bona fides ) E) Megfelelő jogcím, jogalap ( iustus titulus ) Elbirtoklás a iutinianusi jogban: A) Ingó dolgok :3 év B) Ingatlanok: 10-20 év Foglalás: ( occupatia ) Uratlan dolgok birtokba vétele tulajdonszerzési szándékkal A) Vadon élő állatok elfogása B) A tengerpart elfoglalása ( litis) C) Elhagyott dolgok elfoglalása ( res derelicta) Dologegyesülés: Különböző személyek tulajdonában álló dolgok emberi tevékenység következtében vagy egyéb tények folytán olyan szoros fizikai kapcsolatba kerülnek egymással, hogy azáltal egyetlen, egységes dologgá

válnak A) Járulékos dologegyesülés B) Építés C) Folyókkal kapcsolatos 16 D) Egyéb ( beültetés, vetés, írás, kép) E) Kártérítés F) Egyenrangú dolgok egyesülése G) Commixtio ( különböző személyek tulajdonában álló dolgok összeépítése) Gyümölcsszerzés: Azokat a szaporulatokat amelyek egy termő dologból (anyadolog) időszakonként természetes úton jönnek létre az anyadolog sérelme nélkül Időszaki hozamok: Amelyek az anyadolog fogyásával, sérülésével jönnek létre. Gyümölcs fajai: A) Függő gyümölcs ( fruetus pendens) B) Elvált gyümölcs ( fruetus separatus) C) Beszedett gyümölcs fruetus perceptus) Feldolgozás: Más tulajdonában álló ingó dolog emberi munkával történő olyan átalakítását jelenti melynek révén új dolog jön létre. Tulajdon megszűnése: A) halállal B) tulajdon megszűnés más tulajdonszerzés folytán 1) tulajdonos akaratából ( tulajdon átadás) 2) tulajdonos akaratától függetlenül,

illetve annak ellenére 3) tulajdonmegszűnés új tulajdonos keletkezése nélkül Öröklés: Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a halál folytán felmerülő magánjogi kérdéseket, elsősorban az elhunyt vagyonának az örökösre való átszállását rendezik Örökhagyó: Az elhalt aki után a jogutódlás bekövetkezik Örökös: Az örökhagyó jogutódja A) Örökös ( heres)egyetemes jogutód B) Hagyományos (legatarius) különleges jogutód Öröklési jogképesség: A) törvényes örökléssel kapcsolatos B) végrendeleti örökléssel kapcsolatos 17 Törvényes öröklési képesség: A) Törvényes örökhagyói képesség: 1) önjogú római polgár 2) latinjogúak 3) peregrinus saját népjoga szerint Nem volt törvényes örökhagyó képessége: 1) vesta szüzeknek 2) latinimn iunianinak 3) egyes peregrinusok más mód szerint B) Törvényes örökösi képesség: 1) önjogú római polgár 2) latinjogúak 3) peregrinusok saját joguk szerint

Nem volt törvényes örökösi képessége a) vesta szüzeknek b) eretnekeknek c) latini iunianinak d) peregrinusok egyes esetekben Végrendeleti öröklési képesség: A) Végrendelkezési képesség 1) Cselekvőképes római polgár 2) Cselekvőképes latinjoguak 3) Peregrinusok esetleges saját népjoguk szerint B) Végrendeleti örökösi képesség 1) római polgár 2) latinjogú 3) peregrinusok legfeljebb csak saját helyi joguk szerint Hagyaték: ( HEREDITAS) Örökhagyó összes halál esetén átszálló vagyoni jogai és kötelezettségei. A) aktív hagyaték B) passzív hagyaték Hagyaték két fő részre oszlik: 1) Örökség 2) Hagyomány Öröklés folyamata: A) Öröklés megnyílása B) Örökség megszerzése A) Öröklés megnyílása: 18 1) törvényes öröklés 2) végrendeleti öröklés 3) végrendelet ellenére való öröklés Örökség megszerzése civiljog szerint: A) Házon belüli, szükségszerű örökösök 1) sui heredes saját örökösök 2)

végrendeletileg felszabadított rabszolga melyet örökösnek neveztek B) Házon kívüli, vagy önkéntes örökösök 1) elfogadó nyílatkozat a) ősi alakszerű CRETIO b) alakszerűtlen PRO HEREDE GESTIO 2) elbirtoklás 3) speciális esetek Örökség megszerzése a praetori jog szerint: A) aki valószínűvé tette, hogy ő a civiljogi örökös (bonorum possessio) B) civiljogi örökös nem jelentkezett C) civiljogi örökösök létében is részesített a praetor Nyugvó hagyaték: Ideiglenesen nincs örököse Uratlan hagyaték: Egyáltalán nincs örököse Civiljogi törvényes öröklés: 1) Sui heredes a) manus alatt állott feleség b) a család gyermekek c) örökbefogadott 2) Proximi agnati a) teljes testvérei b) apai féltestvérei 3) Gentiles ( nemzetség) Paetori jog törvényes öröklési rendje: 1) Bonorum possessio unde liberi a) sui heredes b) emancipált fiuk c) azoknak az emancipatio után fogant gyermekei 2) Bonorum possessio unde legitimi a) sui hetedes 19

b) proximi agnati c) gens tagjai 3) Bonorum possessio unde cognati Az összes vérrokon 4) Bonorum possessio unde vir et uxor Túlélő házastárs Iustinianusi törvényes öröklés: 1) Lemenők ( descendentes) összes lemenői a) vér szerinti gyermek b) örökbefogadottak 2) Felmenők ( ascendentes) a) teljes testvérek ( germani) 3) Féltestvérek a) féltestvérek gyermekei 4) Összes távolabbi oldalrokon Végrendelet: Halál esetére szóló, alakszerűséghez kötött, örökösnevezést tartalmazó, egyoldalú, visszavonható akaratnyilvánítás Végrendelet tartalma: A) Örökös kinevezése B) Kitagadás C) Örökös helyettesítése D) Hagyományrendelés E) Gyámrendelés F) Rabszolga felszabadítás Végrendeleti formák: CIVILJOG szerint: 1) Testamentum in comitiis calatis 2) Testamentum in procinctu 3) Testamentum per et libram PRAETORi jog szerint: Rugalmasabb szabályai lehetővé tették írásbeli Végrendelet kialakulását. CSÁSZÁRKORI jog:

Fiókvégrendelet IUSTINIANUSI jog: 1) Közvégrendelet 2) Magánvégrendelet a) közönséges magánvégrendelet b) kiváltságos magánvégrendelet 20 Végrendelet érvényessége: A) Hibátlan végrendelet érvényessége egészen a végrendelkező haláláig bizonytalan. A végrendelet érvénytelensége utólagos is lehet B) Lehetőleg még a hibásan létrejött végrendelet se minősüljön érvénytelennek. Részleges érvénytelenség Nem létező végrendelet: ( végrendelet külső tényállásának hiánya) A) Nem tartalmaz örökösnevezést B) Hamisított végrendelet C) Befejezetlen végrendelet Érvénytelen végrendelet: A) Eredetileg érvénytelen 1) akarathiba a) tévedés b) megtévesztés 2) nyilatkozati hiba a) alakszerűségi hiba b) tartalmi okok 3) joghatáshoz kapcsolódás hibája a) alanyi okokból eredetileg érvénytelen b) tárgyi okokból eredetileg érvénytelen B) Utólagosan érvénytelen 1) akarat utólagos megváltozása, visszavont

végrendelet 2) nyilatkozat utólagos hibája, mellőzővé vált végrendelet 3) joghatáshoz kapcsolódás hibája. Létalapját vesztett végrendelet Végrendelet hatályossága: Végrendelet a végrendelkező halála előtt eleve nem léphet hatályba, de nem lép feltétlenül hatályba az örökhagyó halálát követően sem Hatálytalan végrendelet: Amíg az örökhagyó meg nem hal, addig a végrendelet hatálytalan A) Utólagosan hatálytalanná vált végrendelet B) Véglegesen hatálytalanná vált végrendelet 1) Lehetetlenült végrendelet 2) Örökség megszerzésére képtelen Végrendelet ellenére való öröklés: Az örökhagyó végakaratának érvényesülését bizonyos körülmények fennforgásakor a törvény különös szabálya részben vagy egészben kizárja A) Alaki mellőzhetetlenség 21 B) Anyagi mellőzhetetlenség Mellőzhetetlenség a iustinianusi jogban: A) Lemenők és felmenők, testvérek B) Kitagadási ok C) Köteles rész aránya D)

Querela inofficiosi testamenti ( az örökhagyó semmit sem hagyott, juttatott valamit) Örököstársak jogviszonyai: Ha több örökös van az örököstársak ( coheredes) joga az örökség eszmei hányadára korlátozódik A) Dologi jogi szempont TULAJDONKÖZÖSSÉG B) Kötelmi jogi szempontból VÉLETLEN KÖZÖSSÉG Osztályra bocsátás: a) collatio emancipati b) collatio dotis c) collatio descendentium Növendékjog: A) örökhagyó saját akaratából 1) helyettes örökös 2) egyetlen örököscsoport B) törvény alapján ( ex lege) 1) transmissio 2) igdignitas 3) incapax C) az örökös nem mondhatott le Hagyatéki tartozások: A) minden vagyonával korlátlanul felelős B) hagyaték tárgyaival, hasznaival C) egész vagyonával, de csak az örökség erejéig Örökös védelme: A) hagyatékba való beavatkozástól tartózkodtak B) gondolkodási idő C) leltározás kedvezménye Hagyatéki hitelezők védelme: A) örökössel tárgyalásokba bocsátkozott B) hagyaték

és az örökös vagyona összekeveredett C) hagyaték megszerzésétől számított 5 év eltelt 22 D) örökös hitelezői Kielégítési sorrend: A) privilegizált követelések B) hagyatéki hitelezők a jelentkezésük sorrendjében C) kötelesrészre jogosultak D) hagyományosok Civiljogi örökös keresete: A) Kereset tárgya 1) egész hagyaték 2) egyes vagyontárgyak B) Kereset felperese: örökös, alperese: dolgok birtoklója C) Bizonyítási teher D) Ítélet E) SC Iuventianum 1) alperes jóhiszemű birtokos ( ki kel adni természetben , meglévő gyümölcsöket is) 2) jóhiszemű alperes kár felelősége 3) jóhiszemű birtokos , fényűző beruházásért való felelősége Egyéb keresetek öröklési jogban: A) querela inofficiosi testamenti (köteles rész) B) actio suppletoria C) actio familiae herciscundae ( örököstársakat megsz) Hagyomány: ( LEGATUM) Végrendeletileg hagyott ajándék Hagyomány jogviszony alanyai: A) Végrendelkező B) Örökös C)

Hagyományos Hagyomány megnyilvánulása: A) dologi jogok átruházása B) kötelmi jellegű juttatások 1) követelés átruházása 2) adóság elengedése 3) örökös terhére új kötelem alapítása Egyéb halál esetére szóló juttatások: A) Részhagyomány B) Egyetemes hitbizomány C) Halál esetére szóló ajándékozás D) Halál esetére szóló egyéb juttatás 23