Jogi ismeretek | Polgári jog » Polgári jog tételek, 2004

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 68 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:68

Feltöltve:2009. április 09.

Méret:553 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

POLGÁRI JOG TÉTELEK A tételek (családjog) (2004.) Kasza Mónika A/1. A család és a házasság fogalma A család a társadalom alapegysége. A családot tulajdoni, öröklési, kötelmi jogviszonyok sokasága köti össze. Emellett lelki-szellemi közösség is: a családtagok támogatják, segítik egymást, egymásnak erkölcsi alapot és segítséget adnak. A család fogalmára különböző meghatározásokat találunk:  Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata „A család a társadalom természetes és alapvető egysége és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.”  Klasszikus magyar magánjog a házastársaknak és a rokonoknak a tárgyi jog által elismert köteléke.  Almási Antal a családi köteléket jogi tények alapítják, a házasság megkötése és a leszármazás.  Lábady Tamás A család alapja a házasság. A házasság az a természetes intézmény, amely férfi és nő bensőséges életközössége, a házastársak

kölcsönös gondoskodásban és támogatásban élésének a kerete és tipikus környezete az élet továbbadásának. A család elsősorban a házasságon alapul, elsődleges és természetes közösség, mely elsőbbséget élvez az állammal és bármely más közösséggel szemben. A házasság az emberi társadalom egyik legősibb intézménye. A monogám házasság a jelenlegi őskultúrkörbe tartozó népeknél (pigmeusok) is megtalálható. Bár a Csjt nem határozza meg a házasság fogalmát, tartalmi elemei, jellemzői:  tartós kapcsolat – adott esetben egész életre szóló kapcsolatot feltételez;  egy férfi, egy nő – monogám család jellemzője – ebből következően kizárt a többnejűség, egyneműek házassága;  családi életközösséget létesít – érzelmi, vagyoni, nemi közösséget létrehozó hatása van; kizárólagos életközösség;  utódok nemzésére, felnevelésére irányul;  kétoldalú szerződés – felekre

kölcsönösen jogok és kötelezettségek keletkeznek. Ezekből következően a házasság: egy férfi és egy nő tartós kapcsolata, érzelmi, vagyoni, nemi életközösség létesítésére, utódok nemzésére, közös felnevelésére. Jogi jellegét tekintve a házasság kétoldalú szerződés, mely szigorú alakiságok megtartásával jön létre, s melyből a felekre kölcsönös jogok és kötelezettségek keletkeznek. A katolikus házasságjog szerint a házasság szentség, mely felbonthatatlan, csak érvényteleníteni lehet meghatározott feltételek esetén. A házasság, mint szentség jellemzői: - szövetség férfi és nő között, - egész életre szóló közösség, - a házasfelek javára és - gyermekek nemzésére irányul, - egység és felbonthatatlanság jellemzi. A család tehát a férfi és nő közötti nemi kapcsolat társadalmilag elismert, védett formája. A társadalom és annak tagjai többsége számára érték. A család szoros közösségi

formát, szeretet- és szolidaritás-közösséget jelent a családtagok között. 1 A/2. A család funkciói, feladatai • • • • • • • Érzelmi és szolidaritási közösség, utódok világrahozatala, felnevelése, közösségi kapcsolatokra nevelés, erkölcsi-kulturális nevelés, gazdasági közösség, szociális gondozás-ellátás, férfi és nő nemi életének elismert helye, érdekképviselet-érdekérvényesítés a társadalomban. Érzelmi és szolidaritási közösség: E funkció alapja, hogy a család a legkisebb és legszorosabb közösség a társadalomban. Tagjait szeretet és egymás iránti szolidaritás köti össze. A családtagok segítséget nyújtanak egymásnak a problémák megoldásában. Utódok világrahozatala, felnevelése: A házastársakat megilleti a családtervezés joga. Szabadon döntenek a születendő gyermekek számáról, a szülés idejéről. Az abortusz és sterilizálás nem a családtervezés eszköze A

fogamzásgátlás hazánkban szabadon igénybe vehető. A szülőknek joga gyermekük elsődleges nevelése. Erkölcsi nevelést adnak és vallási nevelést adhatnak Közösségi kapcsolatokra nevelés, erkölcsi-kulturális nevelés: A család szocializációs feladatot tölt be, melynek során a gyermekeket stabil és szilárd érzelmi környezet veszi körül, továbbá a felnőtt generációk átadják érték- és erkölcsrendszerüket. Itt alakulnak ki a különböző családszerepek A felek együttműködnek, kölcsönösen hatnak egymásra. A család igyekszik megőrizni, közvetíteni és hagyományozni az elődök, a társadalmi közösség értékeit. A család gazdasági közösség: A család termelési és fogyasztási alapközösség volt. Korunk társadalmai megszüntették a család termelési-gazdasági közösség funkcióját. A család döntően fogyasztási-gazdasági közösség. Szociális gondozás-ellátás: E funkció alapja az, hogy a gyermek önmagában

életképtelen, a beteg és az idős ember gondozásra, ápolásra szorul. E feladatokat korábban a család egyedül látta el Ma már a társadalom e feladatokból sokat átvett. A nemi élet elismert helye: Fontos, hogy a férfi és a nő nemi életének rendezett formái legyenek. E rendezettség célja: • a házasság be tudja tölteni a család társadalmi funkcióit, • védelmet jelent egészségügyi szempontból, • rendezett leszármazást biztosít. Érdekérvényesítés-érdekképviselet a társadalomban: A szülők képviselik kiskorú gyermekeik érdekeit, a házastársak adott esetben egymás ügyében eljárnak, képviselik egymást. E funkció gyakorlása a szülők közös feladata A civil szférában család-egyesületek jönnek létre. 2 A/3. Családtípusok Korábban a többgenerációs nagycsalád volt általános, mára azonban ez lényeges változáson ment át. Ma az ún „nukleáris család” a tipikus, de más családformák is megtalálhatók Mai

családtípusok:  teljes család (nukleáris család) együttélő szülők és velük együtt élő, eltartott gyermekek. A szülők törvényes házasságban élnek, a gyerekeket közösen nevelik A teljes család lehet: kiscsalád (1-2 gyerek), vagy nagycsalád (3 vagy több gyerek)  több generációs család a családtagok között egyenes ági, vérségi kapcsolat van. Nagyszülők, szülők és gyerekek együtt élnek.  összetett család ha a családban oldalági rokonok is élnek.  csonka család ahol nem él együtt mindkét szülő a gyermekével. Altípusai: o egyedülálló nő, házastársi kapcsolaton kívül neveli gyermeke(i)t, o a házasság megszűnése esetén gyermekét egyedül nevelő szülő.  vegyes család a házasság megszűnése után gyakran új házasságot kötnek, melyben kiskorú gyermekeiket az új házastárssal közösen nevelik.  jogilag rendezetlen párkapcsolat élettársi kapcsolat. Jogunk nem tekinti családnak A

polgári jogi társaság egy formája. Az élettársak házasságkötés nélkül élnek együtt érzelmi és gazdasági közösségben, közös háztartásban. Az együtt szerzett vagyontárgyakra közös tulajdon keletkezik. A közös tulajdon aránya a szerzésben való közreműködés arányában oszlik meg. A kapcsolat megszűnésénél vagyonmérleg felállítása szükséges, elszámolásnak van helye. A/4. Család a jogrendszerben A családdal kapcsolatos állami politika A család és házasság intézménye egykorú az emberiséggel. Ókor: A Biblia, a görög, és római jog legrégebbi formái a monogám, meghatározott aktuson alapuló házasságot és családot ismerik. Más vélemények szerint (Hobbes, Rousseau, Morgan, Engels) az emberiség a nőközösségből fokozatosan haladt a rokonsági család, a nőuralom, többnejűség (többférjűség) formáin keresztül a monogám családhoz. Középkor: a házassággal kapcsolatos joghatóság alapvetően az egyház

hatáskörében van, ideértve a jogalkotást, a bíráskodást és a közigazgatást. A családdal kapcsolatos vagyoni viszonyok szokásjogi úton alakultak ki. Werbőczy Hármaskönyvében több vagyonjogi rendelkezés található (hitbér, jegyajándék, közszerzemény stb .) A reformáció a családi viszonyok szabályozásának egy részét a protestáns egyházak hatalmi körébe kívánta átvinni. Ez több évszázados vitát, konfliktust okozott pl. „vegyes házasságok” esetén A kérdéseket többnyire királyi rendeletekkel (pl. II József pátensei) igyekeztek megoldani – sikertelenül Az 1848. évi XX tc kimondta valamennyi felekezet egyenlőségét 3 Polgári kor: A 19. sz második felére kialakult, hogy a házassági jogalkotás, bíráskodás és közigazgatás az egyes felekezetek illetékes szerveinek hatáskörébe tartozott. (8 féle felekezeti házassági jog volt hatályban.) A polgári házasságjog alapeszméje szerint a házasság szerződés,

mely meghatározott esetben felbontható, s komoly lépések történtek a nők személyi és vagyonjogi egyenjogúsítása felé. Az 1894. évi XXXI tc a házassági jogról, ill az 1877 évi XX tc (gyámsági törvény) jelentős lépés volt a korabeli európai jogrendszer felé, ugyanakkor számos szokásjogi elemet érintetlenül hagyott (pl. házassági vagyonjog) A házassági törvény bevezeti a kötelező polgári házasságot és lehetővé teszi a házasság felbontását az ún. „vétkességi elv” alapján A polgári magyar családi jog fő jellegzetességei: - a családi viszonyokat a magánjog részének tekinti, - bevezeti a polgári házasságot, - férfi „családfői” jogokat rögzít, de erősíti a feleség helyzetét is a korábbi korokhoz képest, - törvényes rendezést valósít meg. Szocialista kor: 1945 után az ún. „szocialista családi jog” lényeges változáson ment át Teljes szakítást jelentett a polgári családi joggal, és az előző

korok jogalkotásával. A magyar jogalkotásnak és jogtudománynak viszont sikerült megőriznie számos sajátosságot, értéket, így a magyar családi jog nem távolodott el oly mértékben az európai és nemzeti hagyományoktól, mint pl. a SZU-ban Mai családi jogunk alapját a Csjt. adja A szocilista családi jog jellemzői: - a családi jog a jogrendszer önálló ága, - a házasság nem szerződés, a magánjoggal való kapcsolat leszűkül, - leegyszerűsödik a bontójog, - „családfői” hatalom megszüntetése, a nők egyenjogúsítása a családi viszonyokban, - teljes szakítás a korábbi erkölcsi-szokásjogi alapokkal – a pozitív jog súlya erőteljesen megnövekszik e területen. Ugrásszerűen megnőtt a válások, a csonka családok, élettársi kapcsolatok száma. Családi jog, mint a polgári jog része:  a családi viszonyok a megánszféra viszonyai – mellérendeltségi viszonyok, diszpozitív szabályozás;  a családjog szervesen illeszkedik

a polgárjog számos intézményéhez – közös tulajdon, családi kapcsolatok befolyásolják az öröklés rendjét, a kiskorúak jogi helyzetét a cselekvőképességi szabályok rendezik (Ptk. II fejezet), családi jogi perekben polgári bíróság dönt stb.;  házasságkötéssel szerződés jön létre, melyben sajátosan érvényesülnek a kötelmi jog hagyományos intézményei (pl. érvénytelenség, szerződés felbontása stb); A családi viszonyok számos olyan sajátossággal is rendelkeznek, melyek nem érvényesülnek a polgári jog más területein, ezek azonban nem olyan jelentősek, hogy önálló, a polgári jogtól elkülönülő családi jog léte indokolt lenne. A családjog a polgárjogon belül elkülönült, ugyanakkor szerves része. Bár a Ptk nem tartalmaz családjogi rendelkezéseket, a magyar jogtudomány a családjogot önálló jogágnak tekinti. Állami politika: A házasság, a család, a gyermeknevelés ügye évezredeken át szokásokon nyugvó

erkölcsi szabályokon alapult, melyek alapvetően az egyház joghatósága alá tartoztak. 4 Az állam és egyház elválasztásával, a világi jog fokozatosan elfoglalta a korábbi erkölcsi szabályok helyét. Magyarországon ez a folyamat a Házassági törvénnyel kezdődött A házassággal, családdal kapcsolatos kérdések kikerültek az egyházak hatásköréből; a házasság – mint polgári jogi szerződés – felbonthatóvá vált. Ezt megelőzően a Gyámsági törvény már lehetővé tett hatósági jellegű beavatkozásokat a gyermeknevelésbe. Mindezen folyamatoknak számos pozitív vonása volt:  a társadalomban élt a sok évszázados erkölcsi-szokásjogi rendszer, ezért az állami beavatkozás a gyakorlatban korlátozott volt, így valóban kivételesen és szükség esetén avatkozott be a családi folyamatokba;  a magyar jogalkotás és joggyakorlat illeszkedett a nyugat-európai folyamatokhoz, ahol ekkor még nem létezett a család válsága, s

nem voltak népesedési gondok. Döntő változás a szocialista korszakban következett be (1ö48-1990). E kor jogszabályi változásai család-gyermek- és életellenesek voltak. Ezen alapult az elmúlt évtizedek pártállami életszínvonal-emelkedése. Az „elért” demográfiai katasztrófával horribilis összegű kiadás-megtakarítást értek el.  Az állampolgárokat megfosztották politikai és emberi jogaiktól – cserébe kapták a nemi szabadosság „jogát” (abortusz akadály nélkül);  A család minden társadalomban emberi-közösségi-gazdasági egység. A totális államhatalomnak érdeke volt azonban, hogy minél több izolált, családon kívüli ember legyen. Alapvető politikai cél volt a család rombolása E politika eszközei: I. Jogi eszközök:  gyermektelen nő privilegizált helyzete az öröklésnél,  egyedülállók kedvezményezett helyzete,  a házasság stabilitást szolgáló intézményének felszámolása,  válás

feltételeinek megkönnyítése,  a fiatalok családalapításának, otthonteremtésének megnehezítése,  a fogamzásgátlás és az abortusz megkönnyítése. II. Pü. rendszer sajátosságai: Magyarországon a családok többsége esetében nem lehetett „családtámogatási rendszerről” beszélni. Az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikája magas jövedelemelvonást valósított meg, s ezeknek csak egy részét juttatta vissza  Nem alakították ki az eltartottak számát figyelembe vevő családi adózást,  a családi pótlék a tényleges eltartási költségek töredékét fedezte csak,  nem volt családalapítást, gyermekvállalást támogató hitelrendszer,  nem voltak a családot segítő külön pénzügyi alapok. III. A magzat- és életvédelem teljes hiánya: Nem voltak család- és életvédelmi központok, felvilágosító kiadványok, propaganda. A jelenleg működő életvédő civil szervezetek gyengék, befolyásuk kevés. A magyar sajtóban

kisebbségben van a család-, gyermek- és életvédelmi szemlélet. Az állam megkönnyítette az abortuszt, a fogamzásgátlást E politikának súlyos következményei lettek:  demográfiai katasztrófa,  tönkrement egészségű nők,  nyugdíjrendszer válsága,  bezárt eü. és oktatási intézmények,  a társadalom többsége a gyermek- és életellenes politikát alkalmazza életszínvonalának megőrzésére, emelésére (⇒ morális csapás), 5  Bokros-csomag (1995.) – sokgyermekes családok helyzete romlott (csp jövedelemfüggő lett, megszüntette a gyed-et, gyest) AB megsemmisítette (43/1995. (VI 30) hat) ↓ Bokros-csomag hatására 1995-98 között 20 %-kal csökkent a születésszám. 1998-ban az új Kormány és OGY visszaállította a családi szociális rendszert. Megnőtt a családok adókedvezménye és lakáshiteleket vezettek be. A családdal kapcsolatos kérdések átszövik az egész társadalmat, a jogrendszert és a politikát.

A társadalom alapvető feladata megfelelő családpolitika kialakítása, a családok létezésének, jogi-politikai feltételeinek megteremtése. A családnak a politikai és a jogrendszer különböző területein is fontos szerepe van:  az öröklési viszonyokban kiindulópont a családi kapcsolat; családi viszonyoknak a tulajdoni viszonyokra is hatásuk van;  az állam feladata a megfelelő családpolitika, szociálpolitika, adópolitika, nyugdíjrendszer kialakítása;  az állam feladata a népesedéspolitika alkalmazása;  szerepe van a büntetőjogban (család és nemi erkölcs elleni bcs-ek);  szerepet játszik a közig. jogban;  nemzetközi magánjog és nemzetközi közjog jelentős részét teszi ki a családdal kapcsolatos joganyag;  az alkotmányjog a családdal kapcsolatos jogokat az alapjogok körében tárgyalja;  az eljárásjogok körében a tanúzási, összeférhetetlenségi szabályoknál jelentősek a családi viszonyok;  szerepe van

a munkajogban, a lakásbérletnél. A családok helyzete, állapota meghatározó módon kihat az egész társadalom helyzetére, állapotára. A/5. Család az erkölcsi rendszerben A családi jog rendszere Az erkölcs és minden világvallás kiemelt fontosságú területe a család, gyermeknemzés, nevelés, családi kapcsolatrendszer. A világvallások szent könyvei a gyakorlatban törvénykönyvként szerepeltek évezredeken át (a Korán ma is). Az egyházak meghatározó szerepet töltöttek be a családi viszonyok rendezésében. Ez az állapot a polgári jogfejlődésig tartott, ekkor az elvilágiasodás folytán a világi jogba és jogtudományba olvadt be a családi jog. Az egyházak azonban ma is komoly hatással foglalnak állást a családdal kapcsolatos erkölcsi kérdésekben, és nemzetközi fórumokon is sikerrel lépnek fel. A családi viszonyokban ma is fontos szerepe van az erkölcsnek. A katolikus egyház alaptételei e témában megtalálhatók az

evangéliumban. Az első emberpár kapcsolata egység, állandóság. Ezt erősítette meg Krisztus tanítása a házasság felbonthatatlanságáról. Az egyház felfogása szerint a házasság isteni eredetű szentség 6 XIII. Leó pápa – Arcanum diviniae sapientiae c enciklikája (1880) „A keresztények között minden igazi házasság önmagában és önmagától szentség”. A házasságról és a családról szóló egyházi megnyilatkozások közül kiemelkedően fontos enciklikák:  Casti Conubii (XI. Pius, 1930)  Humanae Vitae (VI. Pál, 1968)  Familiaris Consortio (II. János Pál, 1981)  Kiemelkedően fontos jogi jellegű egyházi dokumentum „A család jogainak chartája” (1983.), melyet a Szentszék fogadott el Ez jogi keretek között fogalmazza meg a család alapvető jogait. Az okmány világi-jogi formában és tartalommal jelenik meg  A Gaudium et Spes c. konstitúció a II Vatikáni Zsinat egyik megfontosabb dokumentuma volt A

házasság és család intézményét kikezdik a többnejűség, a válások, a szabadszerelem és egyéb erkölcsi tévedések.  II. Jábos Pál „Levele a családokhoz” (1994) korunkban az Élet és a Szeretet Civilizációja küzd a Halál Civilizációjával, s ebben központi helyen áll a család.  A Magyar Katolikus Püspöki Kar két fontos körlevele: „Igazságosabb és testvériesebb világot” (1996.) és „A boldogabb családokért” (1999) Ez utóbbi kizárólag a házasságról és a családról szól nemcsak a hívőkhöz, hanem „minden jóakaratú emberhez”. A keresztény családeszmény szerint a családban a kölcsönösség, az önátadás, s a szeretet az uralkodó. A körlevél megállapításaiból: o a család a társadalom alapvető és létfenntartó egysége, o szoros összefüggés van a házaspárok vallásossága és a házasság stabilitása között, o a magyar társadalom a gyermeket értéknek tartja, o a család teszi lehetővé a

különböző korú nemzedékek közti érintkezést, o a házasság nélküli együttéléssel, a próbaházassággal az Egyház nem ért egyet, o a férfi és a nő egyenrangú a házasságban. A katolikus egyház tanítása a házasságról és családról 3 alappilléren nyugszik:  a házasság szentség;  mivel a házasság Istentől ered, felbonthatatlan,  a házaspár Isten művét folytatja, mikor gyermeknek adnak életet, s nevelik őket. A családi jog rendszere: A családjog a családi kapcsolatok személyi és legfontosabb vagyoni jogi hatásait tartalmazza. A családjog részei:  házassági jog  rokoni jog  gyámsági jog. E tagozódás követi a Csjt. három részét Tágabb értelemben a családjoghoz tartozónak tekinthetünk olyan területeket is, amelyek rendszerbelileg más jogterülethez tartoznak, de szoros összefüggésben állnak a családi joggal:  alkotmányjog – a házasság és család védelmét szolgáló alapjog,  közig. jog

– anyakönyvekről és gyámhivatalokról szóló joganyag,  TB-jog – családtámogatási rendszer,  nemzetközi jogi és nemzetközi magánjogi joganyag,  polgári eljárásjog – bontóperes eljárás és családi jogállás-perek A családi jognak elválaszthatatlan kapcsolata van a polgári jog személyi jogi, kötelmi jogi, dologi jogi és öröklési jogi részeivel. 7 A/6. A Csjt alkotmányos alapelvei A Csjt. alapelvei deklaratív természetűek A törvényhozó az alapelvek szintjén deklarál bizonyos elveket, célokat. A magyar pártállami jogalkotástól nem volt idegen a deklaratív jellegű jogalkotás és az uralkodó gyakorlat tudatos különbözősége. Pl a pártállam idején hatályba léptették a legfontosabb emberi jogi egyezményeket, a gyakorlati megvalósításukról azonban szó sem lehetett. A Csjt. alkotmányos alapelvei is csak részben érvényesültek a gyakorlatban, a törvénnyel ellenkező hatású állami politika miatt. Az

alapvető magyar kódexek élén hagyományosan találunk a törvény egészére kiható alapelveket. Ezeknek célja, hogy az adott jogterület egész szellemiségét, eszmei alapját fejezzék ki. Az alapelvek konkrét segítséget nyújtanak a jogértelmezésben, a joghézagok kitöltésében. A klasszikus magánjogi kódexek általában nem tartalmaznak alapelveket. A családjogi alapelveket két csoportra oszthatjuk:  a Csjt. alkotmányos alapelvei,  a Ptk-nak a Csjt-re is kiható alapelvei. A házasság és a család védelmének elve az Alkotmány 15. §-ában is meghatározott alapvető rendelkezés. A Csjt-nek az a célja, hogy az Alkotmánynak megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét.  Házasságot fő szabály szerint csak nagykorú férfi és nő köthet. A törvényhozó megtagadja a védelmet a meghatározott alaki kellékeknek, és meghatározott eljárásnak nem megfelelő kapcsolatoktól (élettársi kapcsolat). 

Párválasztás szabadságának elve és a házasságkötés önkéntességének elve. Ez kifejezi a nők egyenjogúságát, és azt, hogy a házasságkötés kölcsönös, befolyásmentes érzelmeken alapuló szabad akaratelhatározás következménye. A család védelme minden családtípusra érvényes. Nincs privilegizált családtípus, de a törvényhozó általánosnak tekinti a vérségi leszármazáson alapuló családtípust. A család védelmét szolgálják a különböző anyagi ellátások: gyes, gyed, családi pótlék, RGYVT stb.) Ezek hiányossága, hogy a gyermeknevelési költségeknek csak igen kis részét teszik ki. A családokban élő gyermekek jelentős része ma is a létminimum alatt él  a házastársak egyenjogúságának elve: Az ismert jogrendszerek apajogúak voltak. Bár egyes társadalmak rendkívül tisztelték a nőt, mint anyát és feleséget, jogilag mégis hátrányosabb helyzetbe hozták számos területen: vagyonjog, szülői felügyeleti

jogok, házasságkötési eljárás). A 20 sz második felére az emancipációs és feminista mozgalmak kivívták a nők egyenjogúságát. Az Alkotmány is deklarálja a férfiak és nők egyenjogúságát. Ez az alkotmányos alapelv az egész családjogot, sőt az egész jogrendszert is átszövi. Megvalósulása a Csjt-ben: o a házastársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük; o vagyonjogilag egyenlő helyzetben vannak; o szülői felügyeletet együttesen gyakorolják; o gyámi tisztet elláthatnak. 8 Természetesen a hétköznapokban feladatmegosztás létezhet. Általában a nőknek van nagyobb szerepe a gyermeknevelésben, és a férfinak az anyagiak előteremtésében. Sőt ma a férfiak vannak egyes esetekben hátrányosabb helyzetben: o abortuszhoz nem kell az apa, o bírói gyakorlat szerint főleg az anyánál helyezik el a gyereket – ez kihat a lakásra is.  a gyermekek védelmének elve: Az alapelv az

Alkotmányban és nemzetközi joggyakorlatban is megtalálható. Csjt gyermekekért való felelősség Mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. Az alapelv konkrét megnyilvánulása a Csjt.-ben: o a családon kívül élő gyermekek helyzetének rendezése (öf., kapcs.tartás, gyámság), o gyerek érdekeinek védelme a házasság felbontásánál, o szülői felügyeletet a gyermek érdekének megfelelően kell gyakorolni, o állami beavatkozás csak kivételesen lehetséges, o a házasságon kívüli gyermekek egyenjogúsága. A/7. A családi jog Ptk-val összefüggő és tudományos alapelvei Lsd. A/6 tétel dőlt betűs eleje + A Ptk. alapelvei a családi viszonyokban is hatnak A Csjt 1986-ban történt módosítása során kifejezetten nevesítették a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, ami megfeleltethető a joggal való visszaélés tilalmának. A Csjt-ben is érvényesülő alapelvek: o rendeltetésszerű joggyakorlás

követelménye: A jogokat nem lehet társadalmi rendeltetésükkel ellentétesen gyakorolni, vagyis a joggal való visszaélés tilos. A családjogban elég gyakran lehet találkozni a rendeltetésellenes joggyakorlással – gyermekelhelyezési perek, kapcsolattartás, tartásdíj. Ha a joggal való visszaélés a szülő részéről beleegyező nyilatkozat indokolatlan indokolatlan megtagadásában jelentkezik, a gyámhivatal ezt pótolhatja. Ugyanakkor a LB kizárta a jognyilatkozat ítélettel való pótlásának lehetőségét mind a szülői felügyeleti jog gyakorlása, mind az örökbefogadáshoz szükséges szülői hozzájárulással kapcsolatban. o jóhiszeműség és tisztesség elve A családi viszonyokban ezek meghatározók. o elvárhatóság elve Korábban kifejezésre jutott a vétkességen alapuló bontási rendszerben (azt kellett bizonyítani, hogy a másik fél nem úgy járt el, ahogy elvárható). Manapság a gyermekelhelyezési, lakáshasználati kérdésekben

lehet döntő, melyik fél járt el „felróhatóan”. 9 A/8. A családi jog forrásai A magyar családjog korábbi évszázadaiban a házassági jog személyi részében az egyházi jog uralkodott, a vagyonjog pedig Werbőczy Hármaskönyén alapult és jelentős szerepe volt a bírói joggyakorlatnak is. A gyámsági, majd a házassági törvény megszüntette az egyházi jogok és a szokásjogok kizárólagos uralmát, de a bírói joggyakorlatnak továbbra is jelentős szerepe maradt. Napjainkban a családjog jogforrási rendszere többszintű és változatos: o Alkotmány és a családjogra vonatkozó törvények; o nemzetközi egyezmények; o bírói joggyakorlat. o hívők esetében egyházak joga, o erkölcs, o szokásjog. Nemzetközi egyezmények: Több fontos nemzetközi egyezmény legfontosabb rendelkezése beépült a magyar jogrendszerbe. o 1948. – Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1956 évi I tv)  férfi és nő joga a házasságkötésre,  férfi és

nő egyenjogúsága,  család a társadalom alapegysége és joga van a megfelelő védelemre. o 1966. – Gazdaságim Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976. évi 9 tvr) – New York  a családnak védelmet és segítséget kell nyújtani,  anyáknak a gyermek születése előtt és után különleges védelem,  gyermek és ifjúság védelme különleges intézkedést igényel. o 1966. – Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976 évi 8 tvr) o 1979. – A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalmáról – New York (1982. évi 10 tvr) o 1989. – A gyermekek jogairól – New York (1991 évi LXIV tv) o 1958. – A gyermektartásdíj végrehajtásáról – Hága (1968 évi 14 tvr) Erkölcsi szabályok: A családi jog mindig is elismerte ezek fontosságát. A korábbi évtizedekben azonban sajátos helyzet állt elő: a jog elismerte az erkölcsi szabályok meghatározó jellegét, de tételes

jogilag nem szabályozta a személyes viszonyokat. Sokáig lényegében teljes légüres tér – joghézag – uralkodott e területen, mivel tételes jogi szabályok nem léteztek, az erkölcsi szabályok pedig megismerhetetlenek voltak. Jelentősek e téren a pápai enciklikák: o 1880. – XIII Leó – Arcanum divinae sapientiae o 1930. – XI Pius – Casti Conubii o 1968. – VI Pál – Humanae Vitae o 1981. – II János Pál – Familiaris Consortio o 1995. – II János Pál – Evangelium Vitae A házasságról számos rendelkezést tartalmaz az Egyházi Törvénykönyv. A Magyar Katolikus Püspöki Kar két legfontosabb dokumentuma: o 1999. Boldogabb családokért o 1996. Igazságosabb, testvériesebb világot 10 Alkotmány: Több családjogi tárgyú rendelkezése van: - a Magyar Köztársaság védi a házasság és család intézményét, - különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére és védelmezi az ifjúság érdekeit, -

férfiak és nők egyenjogúsága, az anyák támogatása, védelme, - rögzíti a legfontosabb gyermekei jogokat, - szülők joga – gyermeküknek adandó nevelést megválasztani, - szülők kötelessége – kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodjanak. Ezen alkotmányos rendelkezések deklaratív szabálynak minősülnek. Törvények:  Csjt. – 1952 évi IV törvény – jelentősebb módosításai: 1974:I tv, 1986:IV tv, 1985:XXXI. tv  Ptk. – 1959 évi IV tv – személyi jogi, tulajdonjogi, öröklési jogi rendelkezések,  Pp. – 1952 évi III tv – különleges eljárások: házassági perek, szülői felügyeleti perek, apaság, származási perek,  Btk. – 1978 évi IV tv – házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bcs-ek,  Cst – 1998. évi LXXXIV tv – családtámogatási rendszer,  Gyvt. – 1997 évi XXXI tv Törvényerejű rendeletek:  1982. évi 17 tvr – anyakönyvek  1979. évi 13 tvr – Nmjtvr 

kétoldalú nemzetközi egyezmények – tvr.-rel kihirdetve Alacsonyabb szintű jogforrások:  Gyer. – 149/1997 (IX 10) Korm rend  6/2003. (III 7) BM rend (anyakönyvekről, akvi eljárásról stb) LB joggyakorlata:  17. irányelv (módosítva a 24 számúval) – a gyermekelhelyezésről,  V. sz PED – házastársi tartásról  XXIX. sz PED – tanuló nagykorú gyermek tartásdíjáról AB határozatai: Ezek nem minősülnek jogforrásnak, de tényleges hatásuk folytán befolyásolják a jogrendszert.  57/1991. (XI 8) AB hat – családi jogállással kapcsolatban,  43/1995. (VI 30) AB hat – Bokros-csomag egyes rendelkezéseinek megsemmisítéséről. Szokásjog: Csekély hatása van, ritkán hivatkoznak a „szokásra”. A valóságban kialakultak olyan szokások a családi viszonyokban, amelyek erkölcsi-vagyoni jogkövetkezményekkel járnak: eljegyzés, hozomány, népszokások. 11 A/9. A házasságkötést megelőző eljárás A jegyesség Az

eljegyzés két különnemű személy kölcsönös ígérete arra, hogy egymással házasságot fognak kötni. Évezredes intézmény, Werbőczy Hármaskönyve részletesen szabályozta A kánonjog is tartalmazza az eljegyzést. A Csjt nem szól róla, az 1945 utáni „szocialista jog” vetette el az intézményt. Ennek ellenére ma is élő gyakorlatot jelent, a házasulók ma is gyakran eljegyzik egymást a házasságkötés előtt. Az európai államok többsége az eljegyzés alapfeltételének tekinti:  az eljegyzés nem szerződés (előszerződés), nem származik belőle jogi kötelezettség a házasság megkötésére,  a házasulók között családi jogi jogviszony keletkezik,  a jegyesek úgy köthetnek egymással és 3. személyekkel jogügyleteket, mint jövendő házastársak,  az eljegyzés felbontása, vagy alapos ok nélküli visszalépés esetén a jegyesség során keletkezett vagyoni viszonyokat rendezni kell, a felbontásra okot nem adó fél vagyoni

kárainak megtérítését igényelheti.  a jegyesség általában a házasság megkötése szünteti meg. Az eljegyzés hiányából olykor gondok adódnak: o a jogban az eljegyzéshez joghatások fűződnek: a polgári jogban, eljárásjogokban a jegyes hozzátartozónak minősül. o a házasulók (=jegyesek) házassági vagyonjogi szerződést köthetnek, o az eljegyzés hiánya hozzájárul a családok instabilitásához – hiányzik a megfontolási, felkészülési szakasz, o az eljegyzés intézménye „visszalopakodott” a Csjt.-be a „házasságkötést megelőző eljárásban” 30 napos kötelező várakozási idő – ennek hasonló a célja, mint az eljegyzésnek, két különbséggel:  a várakozási idő kötelező, az eljegyzés önkéntes kapcsolat,  a magyar törvényhozó teljesen nyitva hagyja a várakozási idő alatti jognyilatkozatok sorsát, a klasszikus eljegyzési szabályok rendezték ezeket. A házasságkötés előtti eljárás 3. § (1): „A

házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy a házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, egyszersmind igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak.” A házasság bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetője előtt megköthető. Az eljárásra az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek bejelentették szándékukat. Aki külföldön él, írásban is bejelentheti. Az anyakönyvvezető tájékoztatja a feleket a házasságkötés törvényi előfeltételeiről, akadályairól. Az aktő jkv-t készít Megvizsgálja a házassági akadályokat (10. tétel) A házasságkötés törvényes előfeltételeinek igazolása: A házasulók nyilatkozata nem elég, azok meglétét igazolni kell: - személyazonosságot, állapolgárságot a személyivel, vagy útlevéllel, - személyi adatokat szül. akvi-vel, - lakóhelyet személyivel,

lakcímkártyával, 12 - családi állapotot: halottival, jogerős bontó ítélettel, vagy olyan házassági akvivel, amibe mindez be van jegyezve, holtnak nyilvánító határozattal stb. 16-18 év kötötti – gyámhivatali engedély, akadály esetén – jegyző felmentése. Házasulók nyilatkozatai a házasságkötést megelőző eljárásban: - nyilatkozat a házassági akadály hiányáról, - nyilatkozat a névviselésről, - megállapodás a születendő gyermek családi nevéről (a megállapodás az első gyermek születéséig megváltoztatható), - vőlegénynek nyilatkoznia kell arról, hogy menyasszonya rendezetlen családi jogállású gyermekét elismeri-e. Az apai elismerőt a házasságkötésig lehet megtenni – nem visszavonható! a házasságkötés előtti eljárásban tett apai elismerő nyilatkozat alapján a férj akkor tekinthető apának, ha a nyilatkozattételtől számított 6 hónapon belül megkötötték a házasságot. Nem kell igazolni a

házasságkötés összes törvényes feltételének fennállását az egyik házasuló közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén. Ilyenkor az okiratokkal történő igazolást a házasulók nyilatkozata pótolja. A közeli halállal fenyegetett egészségi állapot fogalmát a Csjt nem határozza meg. Ennek fennállásáról a körülmények mérlegelése alapján az aktő határoz A döntés meghozatalánál az aktőnek a jelenlévő, ill. a késedelem nélkül hívható orvostól írásbeli véleményt kell kérni. A véleménynek csak annyit kell tartalmaznia, hogy a házasuló egészségi állapota miatt indokoltnak tartja a házasság azonnali megkötését. Orvosi vélemény beszerezhetőségének hiányában az aktő dönt közreműködése tárgyában. Ha a halálveszély tényét megállapítja és ehhez képest a házasságkötésnél közreműködött, a házasságkötést megelőző eljárásról készült jkv.-höz csatolt feljegyzésben rögzíti a

döntést alátámasztó okokat és körülményeket. A/10. A házassági akadályok A házasságkötés a jogszokásokban és az erkölcsben A házasságkötést megelőző eljárás egyik fontos célja, hogy ne kössenek olyan házasságot, amit később érvénytelennek kell nyilvánítani. Az aktő feladata megvizsgálni, hogy a házasságkötésnek nincsenek-e törvényes akadályai. A házassági akadályokkal a Csjt. 7-12 §-ai foglalkoznak az érvénytelenség körében A házasságkötésnek vannak abszolút akadályai adott személynek mindenkivel szemben fennálló házasságkötését tiltják. A relatív akadályok csak adott személyek között tiltják a házasságkötést. Az akadályokat úgy is csoportosíthatjuk, hogy adható-e felmentés az akadály alól, vagy sem. 13 Abszolút házassági akadályok:  már fennálló házasság,  egyenesági rokonok egymássla,  testvérek egymással, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló

személy,  16 év alatti kiskorú,  gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen állapotban lévő,  örökbefogadó az örökbefogadottal – az öf. fennállása alatt Ez esetekben tehát nem köthető meg a házasság és felmentés sem adható. Relatív házassági akadályok:  testvér a testvére vér szerinti leszármazójával,  házastársak volt házastársuk egyenes ági rokonával,  16-18 év közötti kiskorú – csak a gyámhivatal előzetes engedélyével. A relatív akadályok alól a házasságkötés helye szerinti jegyző adhat előzetesen felmentést – ekkor megköthető a házasság. Jogszokások:  lakodalom,  menyasszonytánc,  hozomány,  nászajándék stb. Vagyonjogi következmények járulnak mindezekhez. Egyházak jogában: (erkölcs): A házasságkötés intézménye mindegyik egyház jogában részletesen kidolgozott. Több egyház joga ismeri az eljegyzés intézményét, a házassági akadályok rendszerét.

Részletesen szabályozzák a házassági beleegyezést és a házasság megkötésének alakját. (jegyesoktatás, vidéken még él a háromszori kihirdetés szokása). A/11. A házasság megkötése A házasságkötés joghatásai Csjt. 2 § (1): „Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.” (3): „A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik”. A házasság megkötése szigorú alakszerűségekhez kötött. E szabályok kogensek Az akaratnyilatkozatot a törvényben meghatározott módon kell megtenni. E szabályok megsértése érvénytelenséget eredményez, nem keletkeznek belőle azon jogok és kötelezettségek, amik az alakszerűen megkötött házasságból. A Csjt. nem ismeri a kihirdetés intézményét, amit a régi magyar jog (Ht) és a kánonjog is szabályozott. Ennek célja, hogy a felek

között fennálló házassági akadályokat bárki bejelenthesse. 14 A házasság megkötésének alaki kellékeit a Csjt., az 1982 évi 17 tvr és a 6/2003 (III 7)BM rendelet tartalmazza. A kogens szabályok szigorúan körülírják az akaratkijelentés módját, tartalmát, az eljárást. A házasulók nyilatkozata:  személyesen és együttesen kell megtenni,  szabadon, önkéntesen – ennek érvényesülését az aktőnek kell biztosítania,  képviseletnek nincs helye,  egyértelmű „igen” vagy „nem”!  feltételhez, időhatárhoz kötni nem lehet,  anyanyelv használata tolmács  siketnéma írásban feltett kérdésre írásban válaszol,  ha nem tud írni-olvasni jeltolmács Anyakönyvvezető:  házasságot aktő előtt lehet megkötni  hivatalos minőségben kell eljárnia,  hiteles, hatósági nyilvántartást vezető személy,  személyére és eljárására szigorú követelmények állnak fenn aktői megbízással és

szakvizsgával kell rendelkeznie,  az az aktő illetékes, ahol a szándékot bejelentették,  aktő közig. határozatot hoz bíróság előtt megtámadható,  házasságot hivatali feladatkörében kell megkötnie, magánemberként nem lehet!  hivatali helyiségében (kivételes esetben lehet ezen kívül is),  közreműködést megtagadhatja ha azt tapasztalja, hogy a törvényes feltételek nem állnak fenn,  a házasságkötést az anyakönyvbe bejegyzi – az anyakönyv hatósági nyilvántartás – közhitelűen tanúsítja a bejegyzett adatokat  az anyakönyv alapján közokirat erejű kivonat állítható ki  házassági anyakönyv – a házasságkötéssel kapcsolatos legfontosabb adatokat tartalmazza – a házasulók, tanúk és aktő írják alá. Egyéb feltételek: - nyilvánosan, ünnepélyesen kell megkötni, - két nagykorú tanú – ismerniük kell a házasulókat. Házasságkötés joghatásai: - házassági jogviszony személyi,

vagyonjogi és nemi közösséget hoz létre, melyből kölcsönös jogok és kötelezettségek keletkeznek; - gyermek születése esetén család lesz belőle + rokonságot létesít, - házastársak között szoros dologi jogi, öröklési jogi és kötelmi jogi jogviszonyok jönnek létre, - a házastársi jogviszonynak komoly jelentősége van az eljárásjogokban, - kiskorú – nagykorúvá válik a házasságkötéssel. 15 A/12. A házasság személyi joghatásai 23. § (1): „A házastársak jogai és kötelességei egyenlőek: a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük. (2) A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem előtt tartva döntenek. 24. § A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek” A házastársak személyi viszonyairól a Csjt. nemigen szól A házasság megkötésével a házastársak között szoros személyi kapcsolat jön létre. A személyi viszonyok

körében erőteljesen érvényesülnek a polgári jogi alapelvek (rendeltetésszerű joggyakorlás, jóhiszeműség, tisztesség, elvárható magatartás). A házastársak személyi jogviszonyai alapvetően erkölcsi tartalmúak; a törvényhozó nem részletezi a házastársak személyi jogviszonyait, a jog azonban értékeli azt a házasság megromlásának fontos oka lehet a személyi kapcsolatok megromlása, így bírói értékelés tárgya lehet a házastársak személyes kapcsolata, ennek pedig hatása lehet a gyermekelhelyezésre, vagy lakáshasználat rendezésére. A házastársak megfelelő gondossággal tartoznak eljárni egymáshoz fűződő, és a házasságra vonatkozó külső kapcsolataikban. Együtt kell működniük abban, hogy a házasság céljai megvalósulhassanak. Ugyanakkor tisztelniük kell a másik házastárs személyiségét és személyiségi jogait. A Csjt. a házastársak személyi viszonya tekintetében néhány területet külön is említ: 

hűség és kölcsönös támogatási kötelezettség A házastársi kötelezettségek között kiemelt szerepe van a hűségnek. A hűség követelménye azon alapul, hogy a házastársat a legszorosabb emberi kapcsolat a házastársához fűzi. A hűség szűkebb értelemben nemi hűséget jelent a házastárshoz, a szexuális egybetartozás a házasság alapvető jellemzője. Tágabb értelemben érdekazonosulást jelent a másik fél érdekével A hűség ezen kívül a legbiztosabb védekezés a nemi úton terjedő fertőző betegségekkel szemben. A kölcsönös támogatási kötelezettség mind a személyes, mind a vagyoni érdekek érvényesítésének az elősegítésére kiterjed. Jelenti pl a beteg házastárs gondozását, a tanulmányok folytatásának, a munkahelyi érvényesülésnek elősegítését.  házastársak egyenjogúsága Széles területen érvényesül és számos gyakorlati következménye van. Egyik házastárs sem „családfő” = mindkettő

családfő. A házastársaknak meg kell állapodniuk a család és házasélet legfontosabb kérdéseiben: gyermeknevelés, közös vagyon felhasználása, munka felosztása. Ki kell alakítaniuk az érdekegyeztetés és a konfliktusmegoldás közös mechanizmusát. Az egyetértés hiánya a házasság megromlásához vezethet. Ez az elv magában foglalja a házastársak jogát és kötelezettségét egymás személyiségének kölcsönös tiszteletben tartására. 16  házastársak névviselése Régebben csak a feleség viselhette a férje nevét, ill. választhatott, hogy hogyan kívánja viselni nevét. 2004. január 1-én lépett hatályba a 2002 évi XLIV tv, mely a férjnek is lehetővé teszi a névviselés megválasztását:  kizárólag a teljes nevét viseli, vagy  a felesége családi nevéhez saját utónevét kapcsolja. A férj és a feleség úgy is viselhetik nevüket, hogy házassági névként összekapcsolják családi nevüket és hozzáfűzik saját

utónevüket.  háztartás vezetése, költségei: Bár a Csjt. erről sem szól, e körben is közös döntésről beszélhetünk A gyakorlatban persze továbbra is a házasság belső ügyeiben általában a feleség szerepe a meghatározó. A Csjt kizárólag a háztartás költségeiről rendelkezik. Ezek fedezésére elsősorban a házastársak keresménye és a közös vagyon szolgál. Ha ez nem fedezi, a házastársak a különvagyonukból is kötelesek egyenlő mértékben hozzájárulni.  a házastárs tartása Korábbi jogunkban ez elsősorban a férj nőtartási kötelezettségét jelentette. A házasság alapján a tartás természetben és feltétlenül járt. A nő csak akkor volt köteles eltartani férjét, ha az vagyontalan és keresetképtelen volt. Mai jogunk az egyenjogúság alapján nem tesz különbséget férfi és nő között. Szükség esetén mindkét házasfelet terheli a kötelezettség. A hatályos jog a házastársi tartás 3 formáját

különbözteti meg: 1.) a házasság alapján és idején nyújtott tartás, 2.) a házasság alatt, de a különélő házastárs javára járó tartás, 3.) a volt házastárs javára szóló tartás (B/5 tétel) 1. A Csjt nem nevesíti ezt a formát, a háztartás költségeiről rendelkezik csak Ez értelemszerűen magában foglalja a házastársak tartását. Erre elsősorban a közös vagyon szolgál, de ha ez nem elég, a különvagyon is. 2. Ha az életközösség megszakad, a házasság felbontása nélkül A különélő házastárs tartásának konjunktív feltételei:  ne álljon fenn érdemtelenség a tartásra jogosultnál,  önhibáján kívül legyen rászorult,  ne veszélyeztesse a kötelezett saját tartását, ill. annak a személynek a tartását, akinek a tartására a házastárssal egy sorban köteles (nem gyerek, mert annak tartása megelőzi a házastársat!),  a közös vagyon nem elegendő a tartásra. A házastársak személyi viszonyai, jogai

és kötelezettségei a házasságon belül a jog eszközeivel nem kikényszeríthetők. A jog csak a házasság felbomlása esetén tudja értékelni a személyi jogsérelmeket. 17 A/13. A házastársak nemi kapcsolata, születésszabályozás, házasságon alapuló apasági vélelem A régi házassági jogok a házasság tartalmába belefoglalták a házastársak nemi érintkezésének kölcsönös kötelezettségét. A házasság létrejöttének feltétele volt az elhálás Ha a házastársak között nem jött létre nemi kapcsolat, ezen a címen meg lehetett támadni a házasság létrejöttét. Az életközösség feltétele volt a lakás, ágy és asztal közössége, vagyis a folyamatos nemi kapcsolat. A kánonjog nem ismeri a házasság köteléki részének felbontási lehetőségét, létezik viszont az ágytól és asztaltól való elválasztás. Ez a házastársak nemi és vagyoni közösségének megszakadását jelenti. A házastársak közötti kizárólagos nemi

kapcsolatnak alapvető jelentősége van. A házastársak nemi hűségén alapul a férj apasági vélelme, s így alapvetően befolyásolja az utódok családi jogállását is. A nemi kapcsolat tekintetében a jogi szabályozás kizárt, hiszen ez a házastársak legbelsőbb bizalmi ügye. A folyamatos nemi kapcsolat a házasság kiegyensúlyozottságának alapja Lehetséges, hogy a házastársak megállapodjanak a nemi kapcsolat időleges felfüggesztésében. A modern jogok ui. nem tekintik a nemi kapcsolatot a házastárs jogi kötelezettségének nem teljesítése tehát nem jelent kötelezettségszegést. Születésszabályozás, fogamzásgátlás: Korunk legvitatottabb és nagy érzelmeket kiváltó kérdései közé tartoznak. Alapvető emberi jog, hogy a házastársak szabadon döntenek megszületendő gyermekeik számáról és születésük idejéről. Ezt az elvet a Szentszék is elfogadta „A család jogainak chartájá”-ban (1983). A gyakorlatban azonban hatalmas

ellentétek vannak a születésszabályozási módszerek tekintetében. A terhesség-megszakítás a világon sehol nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze, mint ahogyan a művi meddővé tétel sem. A fogamzásgátlásnak több módszere ismeretes. A fogamzásgátlási módszerek miatti vitáknak számos gyökere van:  a módszerek jelentős részében nem „fogamzásgátlásról” van szó, ui. a fogamzás általában létrejön, így a módszerek egy része a megtermékenyített petesejtet pusztítja el;  a fogamzásgátló módszerek és eszközök jelentős része kisebb-nagyobb részben káros az egészségre, s veszélyezteti a jövendő, születendő gyermekeket is;  mesterséges elemet visz a férfi-nő kapcsolatba, így gátolja a nemi kapcsolat természetességét. Napjainkban az ún. fogamzásgátló eszközök, módszerek szabadon, orvosi segítséggel is hozzáférhetőek. A katolikus egyház egyedül a „természetes fogamzásgátlási

módszert” ismeri el, amely a fogamzási időpontok kikerülésére, az időszakos megtartóztatásra épül. Az apaság vélelme: A házastársak közti kizárólagos nemi kapcsolat következménye az apaság vélelmének alapesete. 35. § (1): „A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott.” 18 A gyermek családi jogállását a házasságon alapuló apasági vélelem határozza meg. A házasság az apasági vélelem alaptényállása, a házasságkötéssel automatikusan létrejön. 35. § (2): „A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182. és 300 nap között eltelt idő, mindkét határnap hozzászámításával Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.” A házassági köteléknek a fogamzási idő

kezdetétől a gyermek születéséig – vagy annak egy részében – kell fennállnia. Ha a házasság felbomlása után a nő új házasságot köt, ezen új házasság alatt született gyermeke apjának akkor is az új férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése között nem telt el 300 nap. (Előző férjnél mögöttes apasági vélelem áll fenn.) A házasság folyamán a gyermek fogamzása létrejöhet művi megtermékenyítéssel is. Ha az anya férje ehhez nem járult hozzá, megtámadhatja az apaság vélelmét. A/14. A házastársi vagyonközösség fogalma A házastársi közös vagyon köre A házassági vagyonjog azon jogviszonyok összessége, melyek részben a házastársak egymás közti, részben kifelé, harmadik személyekkel fennálló vagyoni viszonyait szabályozzák mind a házasság alatt, mind annak megszűnése esetére. A Csjt. vagyonjogi szabályai rövidek és hézagosak, ezért e területen igen fontos a

bírói gyakorlat. A történelem során háromféle rendszer alakult ki:  vagyonelkülönítő rendszer: A házasságkötéskor megvolt, ill. a házasság alatt szerzett vagyona mindegyikük külön tulajdona marad. A feleség hozománya a férj kezelésébe kerül, de a felek vagyonjogilag függetlenek maradnak.  vagyonösszesítő rendszer: A házastársak minden megvolt és közösen szerzett vagyona egy közös vagyonná egyesül.  vegyes rendszer: Megmarad a házastársak különvagyona, de van közös vagyon is. Ezt alkalmazza a Csjt is a törvény szabályai diszpozitívek, attól a felek szerződéssel eltérhetnek. Ennek megfelelően a házastársak vagyonjogi kapcsolatában három alvagyon keletkezik:  közös vagyon,  férj különvagyona,  feleség különvagyona. Mind a közös, mind a különvagyon aktív és passzív elemekből áll. 19 A magyar házassági vagyonjog kifejlett rendszerét a Hármaskönyvben találjuk meg. Fontos vagyonjogi

intézmény volt a hitbér és a hozomány. A hitbér (hűség bére) a nő követelése meghatározott pénzösszegre a házasság megszűnésekor, annak ellenében, hogy nem szegte meg a házassági magatartást. A hozomány a nőnek, családja részéről adott vagyoni juttatás, melynek csak a hasznai illették a férjet; s a házasság megszűnésekor visszajárt. A Hármaskönyv házassági vagyonjogi szabályait az ITSZ (1861) fenntartották. Jellegzetes intézménye volt a női szabadvagyon a feleség a házasságkötéssel nem vesztette el meglévő vagyona felett a kezelési, rendelkezési jogot. A házastársak közokirati formában vagyonjogi szerződést köthettek. A házasság fennállása alatt a felek által szerzett vagyonra vonatkozóan kétféle rendszer volt:  nemesek, honoráciorok és jász-kunok esetében a férj főszerzőségének vélelme érvényesült;  közrendűeknél a közszerzeményi elv. A közszerzemény intézményét az 1946: XII. tc tette

általánossá, de lehetőség volt szerződéssel ettől eltérően rendelkezni. A házassági vagyonjog szorosan kapcsolódik a Ptk. tulajdonjogi, kötelmi jogi, öröklési jogi rendszeréhez. A házasságban ui legtöbb esetben közös tulajdon keletkezik A házastársak különvagyonára a tulajdonjog általános szabályai vonatkoznak. A házasulók és házastársak házassági vagyonjogi szerződést köthetnek, s erre a Ptk. kötelmi jogi szabályai vonatkoznak A házasság öröklési jogi kapcsolatot hoz létre férj és feleség között. A családi jog évezredek óta a polgári jog szerves része volt. Alapvetően a „szocialista jog” szakította ki innen. Házastársi közös vagyon: A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. A házastársak közös tulajdona mindaz, amit az életközösség alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik

házastárs különvagyonához tartozik. A főszabály tehát a vagyonközösség. Eltérő rendelkezés hiányában a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házasság fennállása alatt szereztek. Ettől vagyonjogi szerződéssel persze eltérhetnek. A házastársi vagyonközösség létrejöttének két konjunktív feltétele van:  házasság megkötése,  életközösség fennállása. A házassági életközösség: alapját gazdasági és családi tények adják. Gazdasági tények: - közös lakásban együttlakás, - közös háztartás, - közös gazdálkodás. Családi tények: - rendszeres nemi élet, - gyermekek gondozása, nevelése, - más hozzátartozók ellátása, gondozása, - belső, személyes viszony. 20 A házasság előtti együttélés vagyonjogi szempontból beleolvad a házassági életközösségbe. Ha az életközösség a házasság fennállása alatt megszakad, majd ismét helyreáll, a vagyonközösség fennmarad, feltéve

hogy  a közös vagyont nem osztották meg, vagy  megosztották ugyan, de az életközösség visszaállításakor visszautalták a közös vagyonba. A házassági közös vagyon köre:  mindaz, amit együttesen szereztek;  különvagyon hozama, haszna;  közös vagyontárgyak helyébe lépő érték;  mindaz a vagyontárgy vagy vagyoni érték, amelyet visszterhes jogügylettel közösen vagy külön-külön szereztek;  tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel szerzett vagyontárgy;  az a különvagyon, amit a közös vagyonba utaltak;  közösen kapott ajándék;  feltalálót, újítót, szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt megillető díj;  az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgálja, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak helyébe lép, 15 év után közös vagyonná válik. A házastársi közös tulajdon ½ - ½ arányban. A

házastársi közös vagyon melletti vélelmek:  a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyontárgyakat a házasság alatt szerezték,  ezek a vagyontárgyak a közös vagyonba tartoznak. A/15. A közös vagyontárgyak használata, kezelése, rendelkezés a vagyontárgyakról 29. § (1): „A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja.”  Az egyenjogúság elvéből következik. Szerződéssel eltérhetnek, kiköthetik egyes vagyontárgyak esetében a kizárólagos használatot.  A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kérheti, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek. A kezelési jogok is egyenlőek, tehát a szükséges intézkedést bármelyik házastárs megteheti.  A

fenntartási költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni. Ha az nem elég, a különvagyonukból arányosan járulnak hozzá a költségekhez. Rendelkezés a közös vagyontárgyakról: Rendelkezés = a tulajdonost megillető jogosultság gyakorlása (elidegenítés, megterhelés stb.) Szerződéskötési lehetőséget és jogot jelent a vagyontárgyakra vonatkozóan. A házasság fennállása alatt, ill. a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat csak közös egyetértéssel lehet elidegeníteni. 21 Bármelyik fél visszterhes ügyletét a másik fél hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződő harmadik fél tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulása

hiányára, ha előtte a harmadik személynél kifejezetten tiltakozott. ⇓ A törvény tehát vélelmet állít fel a közös vagyontárgyak esetében a hozzájárulást illetően. A házastárs hozzájárulása történhet kifejezett nyilatkozattal, ráutaló magatartással nincs alakszerűséghez kötve. A hozzájárulás vélelme érvényesülésének két feltétele:  visszterhes ügyletnél áll fenn,  a szerződéskötő 3. személy jóhiszeműsége (ha rosszhiszemű volt, akkor érvénytelen!) A házastársak egyetemleges felelőssége a közös vagyonból ráeső rész erejéig. A/16. A házastársi vagyonjogi szerződés A házastársak egymás közti jogügyletei Csjt. 27 § (1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár

külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj. (2) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik. A szerződésben e törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba. (3) A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok

ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra. (4) A házastársak a harmadik személlyel kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, ha a szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik. A házassági vagyonjogi szerződés tehát a házastársaknak vagy jegyeseknek olyan szerződéses megállapodása, amely a házasság vagyonjogi rendszerét a törvénytől eltérő módon szabályozza. A házassági vagyonjogi szerződés mindig is létezett a magyar jogban (kivéve a szocialista időszakot). E szabályok diszpozitívek Alapkövetelmény a felek autonómiája, egyenjogúsága, ezért az állam az ilyen jogviszonyokba nem nyúl bele kogens szabályokkal A házassági vagyonjogi szerződés jellemzői:  alapvetően polgári jogi szerződés a Ptk. kötelmi jogi szabályai

alkalmazandók;  szigorú alakszerűségek vonatkoznak rá csak írásban, közokirati, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokirati formában érvényes,  házastársak vagy jegyesek köthetik meg; kívülálló személyek esetleg nyilatkozatot tehetnek a szerződéssel kapcsolatban, 22     tartalmazza a felek szempontjából releváns tényeket, ill. a felek rendelkezését, a felek háromféle rendszert követhetnek: o kimondhatják a teljes vagyonegyesítést, o teljes vagyonelkülönülést, o alkalmazhatnak vegyes rendszert. módosítható, felbontható, megszüntethető, megtámadható, egyoldalúan egyik fél sem térhet el tőle. Egymás közti jogügyletek: (ajándékozás, adásvétel) Ugyanolyan szigorú alakszerűségek érvényesülnek, mint a vagyonjogi szerződésre. A/17. A házastársak különvagyona A házastársak adóssága Különvagyon:  a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,  a házasság fennállása alatt

öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,  a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, mennyiségű vagyontárgy,  a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. A házastársi különvagyon alvagyont képez (lsd. A/14 tételben) Különvagyon csoportosítása:  házasságkötés előtt szerzett különvagyon: Lehet ingó és ingatlan. Azok is idetartoznak, amelyeket a házasságkötés előtti jogcímen, de ténylegesen csak ez után szereztek meg.  házasságkötés után szerzett vagyontárgyak: o örökölt: különvagyonba kerül, o ajándék: a bírói gyakorlat általában különvagyonnak tekinti a szülőktől kapott ajándékot (kivéve: nászajándék, menyasszonytánc)  személyes használatra szolgáló tárgyak: Általában kisebb értékű tárgyak. NEM számít különvagyonnak az értékesebb ékszer, vagy olyan tárgy, amit csak az egyik házastárs használ (hangszer) és a foglalkozás folytatásához

szükséges munkaeszköz sem.  a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak A különvagyonba tartozó vagyontárgyakkal a házastárs a polgári jog szabályai szerint szabadon rendelkezik. A házastársak adóssága lehet: különadósság vagy közös. o különadósság: csak az egyik házastársat terheli. Ez a házastárs felel érte különvagyonával és a közösből ráeső résszel. o közös adósság: minden, ami nem különadósság. Ezért a közös vagyonnal felelnek, ha ez nem elég, akkor a különvagyonukkal is. 23 A/18. A rokonság fogalma, joghatásai A család a házastársaknak és rokonoknak a tárgyi jog által elismert köteléke. A család alapvetően a házastársaknak és a gyermekeknek a kapcsolatát fogja össze, de a családhoz tartozik a rokonság tágabb és szűkebb köre is. A rokonság egyenesági és oldalági lehet. Egyenesági a rokonság azok között, akik közül egyik a másiktól származik. Oldalági rokonok azok, akiknek

legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban egyenes ágon nem rokonok. Az egymástól és a közös elődtől leszármazó személyek jogilag elismert kapcsolata a rokonság. A rokonság alapvetően a vér szerinti leszármazás biológiai tényén alapul De rokonságot alapíthat az örökbefogadás és hatóságilag jóváhagyott jognyilatkozat (apaság elismerése) is. Az egyenes ágon rokonok között a rokonsági kapcsolat távolságának meghatározása az „ízszámítással” történik. Ennek lényege, hogy egyenes ágon a rokonok annyiadik ízben rokonai egymásnak, amennyi a rokonságot közvetítő nemzések száma. Az örökbefogadás ugyanolyan hatályú rokonságot jelent, mint a vér szerinti leszármazás, csakúgy, mint az apaság elismerése. A vér szerinti rokonság lehet teljes (ha édestestvérekről van szó) és lehet félrokonság (mostohatestvérek esetében). A Csjt. nem említi a sógorságot, mint rokoni kapcsolatot ez az egyik

házastársnak a másik házastárs rokonaival fennálló kapcsolatát jelenti. Ehhez is fűződnek joghatások, pl házassági akadályt jelent. Egyenesági sógorság jön létre a házastárs egyenesági rokonaival, ill. oldalági a sógorság a testvérnek a testvére házastársával. Az öröklési kapcsolat szempontjából közömbös, hogy a leszármazó házasságból, vagy házasságon kívül született-e. Sőt a gyermek akkor is örököl az örökhagyó után, ha az apaság bírói megállapítására az örökhagyó halálát követően került sor. A/19. Apasági vélelmek Az apaság bírói megállapítása A Csjt. egységesen rendezi a házasságból folyó apasági vélelmet és a házasságon kívül született gyermekekre vonatkozó apasági vélelmet. Az apasági vélelemnek négy esete van: o apasági vélelem a szülők házassága alapján, o apaság elismerése teljes hatályú nyilatkozattal, o apaság elismerése utólagos házasságkötéssel, o apaság

bírói megállapítása. 24 Az első három esetben az apaság elismerése önkéntes, az utolsó esetben hatósági aktuson alapuló kényszerrel jön létre az apaság.  apasági vélelem házasság alapján: A gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a fogamzás kezdetétől a gyermek születéséig eltelt időben, vagy annak egy részében házassági kötelékben állt.  teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat: Önmagában megállapítja az apaságot, nem kell vizsgálni, hogy valóban az elismerő férfi-e az apa. Feltételei: - apai hely betöltetlen legyen, - apa-gyerek között legalább 16 év korkülönbség legyen, - az anya, a gyermek törvényes képviselője, és ha a gyerek 14 éves elmúlt, az ő hozzájárulása is kell. Apai elismerő nyilatkozatot lehet tenni: bíróságnál, anyakönyvvezetőnél, gyámhatóságnál (jegyző és gyámhivatal előtt is), közjegyzőnél és külképviseleti hatóságnál. Még meg nem született

gyermekre is lehet tenni szakorvosi igazolással kell igazolni a szülés várható időpontját.  apaság elismerése utólagos házasságkötéssel: Majdnem, mint az előző elismerés, de ezt csak meglévő gyermekre és csak az anyakönyvvezető előtt lehet tenni. És csak akkor tekinthető apának, ha a nyilatkozattételtől számított 6 hónapon belül megkötik a házasságot.  apaság bírói megállapítása: Akkor kerül rá sor, ha az apai státusz önkéntesen nem tölthető be = nincs olyan férfi, aki teljes hatályú apait tenne. Általában az anya által apaként megnevezett férfi ellen a kiskorú részére a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok indítja meg a pert. De megindíthatja maga az apa, és a gyermek halála után leszármazója is. A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a

gyermek ebből az érintkezésből származik. Feltételei: - apai jogállás betöltetlensége (nem kell más férfit apának tekinteni), - származás nem reprodukciós eljárás eredménye, - nemi érintkezés az anyával, - gondos bizonyítás, mérlegelés, - alaposan következtethető, hogy a gyerek ebből származik. Vélelmezett fogamzási idő: a gyermek születésétől visszafelé számított 182. és 300 nap között van, mindkét határnap hozzászámításával. Az alapos bizonyítás eszközei: - orvosszakértői vizsgálatok (vérvizsgálat, antropológiai vizsgálat), - tanúvallomások, okiratok, fogamzási idő szamítása. Apaság vélelmének megdöntése: lsd. B/16 tétel! Képzelt személy apaként való bejegyzése: Nem apasági vélelem, de a gyermek családi jogállásának egyik rendezési módja, amikor apasági vélelemmel nem állapítható meg az apa személye. 25 Ha a gyermek családi jogállása rendezetlen (apai státusz nincs betöltve) és az

anya nem kívánja megnevezni az apát, a gyámhivatal az anyával egyetértésben képzelt személy adatait állapítja meg, s ezeket apa adataiként rendeli a születési anyakönyvbe bejegyezni. A kitalált adatok nem sérthetnek közérdeket és más személy személyiségi jogait. Ha a gyermek családi jogállása 3. életéve betöltéséig nem rendeződik, a gyámhivatal hivatalból intézkedik a képzelt személy alapként történő bejegyzéséről. Ilyenkor az apa családi nevéül az anya anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell bejegyezni. A/20. Az anyaság ténye A művi megtermékenyítés kérdései Római jogi alapelv volt a „Mater semper certa est” (Az anya személye mindig biztos), melynek alapja az a közismert tény, hogy az a gyerek anyja, aki megszüli. Ma már az anya sem mindig biztos: - a kórházban előfordulhat, hogy elcserélik a gyerekeket, - ma már általános gyakorlat több kórházban, hogy anonim módon inkubátorba tehetik be az

anyák nem kívánt gyermekeiket, - a mesterséges megtermékenyítés esetében is kétséges lehet az anyaság (és apaság is). A gyerek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megnevezett személy. Ha a gyermek meghalt, ez a jog a leszármazóját illeti meg. Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja. Művi megtermékenyítés (IVF = in vitro fertilizatio): Általában akkor kerül rá sor, ha a nő természetes módon nem tud megtermékenyülni. Két alapesete van: - mesterséges ivarsejtbevitel és a - művi megtermékenyítés. Mesterséges ivarsejtbevitel: A megtermékenyülés az anyaméhben történik a férj vagy donor mesterségesen bejuttatott ivarsejtjével. A férj ivarsejtjével történő megtermékenyítés etikailag, jogilag problémamentes Művi megtermékenyítés: A megtermékenyülésre az anyaméhen kívül kerül sor, s a néhány sejtes embriót ültetik vissza az

anyaméhbe. Alapvetően homológ és heterológ módon történhet Homológ módszerek esetén a feleség petesejtjét a férj ivarsejtjével termékenyítik meg, heterológ módszerek esetén idegen petesejtet, ill. idegen ivarsejteket használnak fel a megtermékenyítéshez Ez a problematikusabb eset: kétséges lehet ui. mind az apa, mind az anya személye, hiszen a biológiai sejtadományozó személye elválik a tényleges szülők személyétől. A sok felvethető kérdés miatt a művi megtermékenyítés a legtöbb országban csak szigorúan körülírt feltételek mellett lehetséges. Nálunk az Eü tv részletesen szabályozza a kérdést 26 Ha a reprodukciós eljárás a jogszabályoknak megfelelően történt, az abban résztvevő házaspár vonatkozásában létrejön az apaság és anyaság vélelme. Itt egyetlen kivétel van: az anya férje megtámadhatja az apaság vélelmét, ha a művi beavatkozáshoz nem járult hozzá. (Ez szerintem elméletileg kizárható,

hiszen az Eü. tv szerint csak akkor végezhető el a beavatkozás, ha a házaspár mindkét tagja hozzájárul.) A/21. Az örökbefogadás Csjt. 46 § Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. Az örökbefogadás régi jogintézmény, a Hármaskönyv is ismerte. Eredetileg az volt a célja, hogy az örökbefogadott részesüljön az örökbefogadó vagyonában, hogy törvényes örökössé váljon. Ekkor az örökbefogadás szerződés volt az örökbefogadó és az örökbefogadott között, és nagykorú személyt is örökbe lehetett fogadni. A polgári jogfelfogás már a családi kapcsolatot látja az örökbefogadás céljának. Az öf teljes családi kapcsolatot hoz létre az örökbefogadott és az örökbefogadó

családja között. Az öf célja másodsorban, hogy az örökbefogadott családi közösségben nevelkedjen. Az öf-nál különböző érdekek összehangolására kerül sor. Figyelembe kell venni: - a gyermek érdekét, - a közérdeket, - az örökbefogadók érdekeit, - a vér szerinti szülők érdekeit. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó vér szerinti gyermekének jogállásába lép; az örökbefogadó vér szerinti gyermekeként örököl, de fennmarad öröklési joga vér szerinti rokonai után is (kivéve a titkos öf-nál). 1997. november 1 óta az örökbefogadás eljárása két részre oszlik: 1.) örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása, 2.) maga az örökbefogadás engedélyezése Alkalmasság megállapítása: Az örökbe fogadni szándékozó személyeknek a megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál (TEGYESZ) kell jelentkezi. Pszichológiai vizsgálaton esnek át és egy felkészítő tanfolyamon kell részt venniük. Az erről

szóló igazolásokat, egyéb iratokat a TEGYESZ küldi meg a gyámhivatalnak. A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó szülők meghallgatása után + különböző iratok alapján határozattal dönt arról, hogy a kérelmezők általában véve alkalmasak-e gyermek örökbefogadására. E határozat érvényességi ideje 2 év Ha ez idő alatt nem kerül sor konkrét gyermek örökbefogadására, kérelemre az érvényesség idejét további egy évvel meghosszabbíthatja a gyámhivatal. Ezt követően már meg kell ismételni az eljárást. Ha alkalmatlanságot állapítanak meg, csak egy év múlva lehet újra megindítani az eljárást. 27 Örökbefogadás engedélyezése: Itt már konkrét gyermek örökbefogadásáról van szó. Feltételek: az örökbefogadó oldalán: - nagykorú, - cselekvőképes, - nem áll szülői felügyeleti jogot megszüntető jogerős bírói ítélet hatálya alatt, - közügyektől nincs eltiltva, - érvényes alkalmassá nyilvánító

határozattal rendelkezik, - örökbefogadó-gyermek korkülönbsége min. 16 év, max 45 év lehet! az örökbefogadott oldalán: - kiskorú legyen. Egyéb feltételek: - nem sérthet közérdeket, - nem járhat haszonszerzéssel, - külföldre csak akkor lehet, ha itthon nem sikerült örökbe adni a gyereket. Eljárás: közigazgatási eljárás – gyámhivatalnál- csak kérelemre. Az eljárásban különböző nyilatkozatokat kell tenni: - az örökbefogadók részéről, - házasságban élő örökbefogadó esetén (ha csak egyedül fogad örökbe) a házastársa hozzájárulása, - vér szerinti szülők hozzájáruló nyilatkozata, - örökbe fogadandó kiskorú, - kiskorú törvényes képviselője. Az eljárásban különböző iratokat is kell csatolni (házassági akvi, születési akvik, jövedelemigazolások, orvosi igazolások stb.) Az ügyintézési határidő 60 nap. A gyermeket a nyilatkozatok megtétele után a gyámhivatal kötelező gondozási időre kihelyezi a

leendő örökbefogadókhoz. Ez minimum 30 nap Ennek eredményes eltelte után – ha a gyerek megfelelően beilleszkedett a családba – lehet csak engedélyezni az örökbefogadást. Az örökbefogadók vér szerinti szülőkként kerülnek bejegyzésre. Ha egyedülálló fogad örökbe, a másik szülő adataiként képzelt személy kerül bejegyzésre. Nyílt örökbefogadásnál az örökbefogadók és a vér szerinti szülők ismerik egymást, együttesen vannak jelen a nyilatkozatok megtételekor. Itt az örökbefogadó lehet: - idegen személy, - rokon, - házastárs, - a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve saját háztartásában gondozó személy. Ez utóbbi három esetben nem kell a külön alkalmassági eljárás, hanem az örökbefogadó alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban állapítja meg a gyámhivatal. 28 Titkos örökbefogadás: ha az örökbefogadók és a vér szerinti szülők nem ismerik egymást,

és egymás adatait. A vér szerinti szülő azt sem tudja, hogy gyermekét örökbe adták-e vagy sem Örökbefogadható a gyermek: - ha tartós nevelt, - ha az átmeneti nevelt gyermeket a gyámhivatal örökbefogadhatóvá nyilvánította, - ha a vér szerinti szülő lemondott róla = úgy járult hozzá a gyermek örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó szülők adatait nem ismeri (ezt a nyilatkozatot a gyermek 6 hetes koráig vissza lehet vonni – ha nem vonja vissza, az örökbefogadásról már értesítést sem kap). Örökbefogadás hatálytalanná válik: ha utóbb az örökbefogadót valamely apasági vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni. Úgy kell tekinteni, mintha az öf létre sem jött volna, az öf. a keletkezésére visszamenőleges hatállyal szűnik meg Örökbefogadás megszűnése: - gyámhivatal által - bíróság által történő felbontással. Gyámhivatal akkor bonthatja fel, ha - az örökbefogadó és örökbefogadott közösen

kérik, - a felbontás nem sért közérdeket, - ha az örökbefogadott még kiskorú – csak akkor, ha az ő érdekében áll a felbontás. Ha bármelyik feltétel hiányzik, a gyámhivatal nem bontja fel az örökbefogadást. Bíróság akkor bonthatja fel, ha a felek között nincs egyetértés e kérdésben. A bírósági felbontás okai lehetnek: - bármelyik fél olyan magatartást tanúsít, hogy az öf. fenntartása a másik félnek elviselhetetlenné vált, - az öf. célját és társadalmi rendeltetését nem tudja betölteni, - az örökbefogadó halála esetén azért, hogy helyreálljon az örökbefogadott vér szerinti családi jogállása. A bírói gyakorlat szerint erkölcsileg vagy jogilag súlyosan felróható magatartás vonhat maga után ilyen döntést. Az öf. megszűnésével megszűnik minden joghatás, amely az öf tényéhez kapcsolódott 1997. november 1 óta van lehetősége az örökbefogadottnak vér szerinti szülei adatainak megismerésére. Ilyen

irányú kérelem esetén a gyámhivatal meghallgatja a vér szerinti szülőket, s ezután nagykorú örökbefogadott esetén kiadja az adatokat (a vér szerinti szülők ellenzése esetén is!). Kiskorú esetében akkor adja ki, ha az az ő érdekében áll Ezt a gyámhivatal ítéli meg. 29 A/22. A rokontartás feltételei, rangsora és módja A fel- és lemenő vérrokonok kölcsönös eltartási kötelezettsége alapvető erkölcsi kötelességből keletkezett. A római jog a „törvénytelen” gyermek irányában csak az anya tartási kötelezettségét ismerte el, a kánonjog már az apa tartási kötelezettségét is ismerte „törvénytelen” gyermeke iránt. A modern polgári törvénykönyvek szerint a tartási kötelezettség nagyobbrészt csak egyenesági rokonok között állt fenn. Szent István törvényei a szülőknek kiskorú gyermekeikkel szembeni, a Hármaskönyv már a vérrokonok kölcsönös tartási kötelezettségéről ír. Hatályos jogunk

többszörös tartási kötelezettséget ismer:  a szülő tartási kötelezettsége gyermekeikkel szemben,  nagyszülők tartási kötelezettsége unokáikkal szemben,  szülő- és nagyszülőtartás,  házastárs tartása,  kivételesen a testvér és a mostohagyermek tartása. A tartási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a rokonságot milyen apasági vélelem hozta létre Nincs viszont tartási kötelezettség a sógorsági kapcsolatok esetén és élettársak között. Rokontartás feltételei:  jogosult rászorultsága,  nincs tartásra kötelezhető házastársa,  jogosult nem érdemtelen a tartásra,  van tartásra képes és arra kötelezhető rokona. Rászorultság: tartásra az a rokon rászorult, aki magát eltartani nem tudja és nincs megfelelő jövedelme vagy vagyona. Természetesen rászorult a kisgyermek Az idős ember akkor, ha jövedelme, egészségi állapota szükségessé teszi a tartást. A rászorultságot

megalapozhatja betegség, munkanélküliség, gyermekek otthoni nevelése. Nincs tartásra kötelezhető házastársa: rokontartási kötelezettség ui. csak ekkor állhat fenn Különélő házastársak esetében a házastárs érdemtelensége megszünteti a különélő házastárs iránti eltartási kötelezettségét. Nem érdemtelen a jogosult: pl. a nagykorú gyermek – ha érdemtelen – nem jogosult a tartásra. A gyermek szülőtartási kötelezettsége érdemtelenség miatt akkor szűnik meg, ha a szülő nem tett eleget gondozási, nevelési, eltartási kötelezettségének. Kiskorú gyermek nem lehet érdemtelen. Tartásra képesség: csak azt lehet tartásra kötelezni, aki képes rá. Más személy eltartása ui nem veszélyeztetheti a kötelezett saját eltartását. Kivéve a gyermek eltartása- az a saját tartást veszélyeztetve is kötelesség. Rokontartás rangsora: Főszabály: a jogosultat házastársa, ennek hiányában elsősorban egyenesági rokonai

kötelesek eltartani. Elsődlegesen a leszármazók, másodsorban a felmenők A leszármazás sorrendjében a közelebbi rokon (tehát gyermek) megelőzi a távolabb állót (unokát). 30 Ha egy kötelezett, de több tartásra jogosult van, természetes, hogy nem tudja valamennyit eltartani. A törvény a jogosultaknál is sorrendet állít fel: - a gyermek és szülő megelőzi a többi rokont, - leszármazó megelőzi a felmenőt, - közelebbi a távolabbi rokont, - gyermek a házastársat, - házastárs a többi rokont. ha több kötelezett van, a tartási kötelezettség megoszlik köztük kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik, ill. teljesítőképességük arányában Aki a jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó munkát, terhet figyelembe kell venni. Rokontartás mértéke és módja: A kötelezett a tartás teljesítésekor köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak megélhetéséhez szükséges. Kiterjed a taníttatás, ill

öregkorúnál a gondozás, ápolás költségeire is. Kötelezettség alsó és felső korlátja: - felső: a tartásnak a jogosult szükségleteihez kell igazodnia, - alsó: a tartás nem veszélyeztetheti a kötelezett saját tartását (kivéve: kk. gyerek) A tartást természetben vagy pénzben kell teljesíteni. A választás a kötelezettet illeti meg, bár a rokontartás természetének inkább a természetbeni tartás felel meg. A tartási igény érvényesítése határidőhöz kötött. A múltra nézve nem lehet hosszabb időre tartást igényelni, csak max. 6 hónapra visszamenőleg Kivéve, ha a jogosultat nem terheli mulasztás az igény érvényesítésében. Ha a tartás során bármelyik fél körülményeiben jelentős változás következik be, a tartás mértékének megváltoztatását, vagy a tartás megszüntetését lehet kérni. A/23. A rokontartás nevesített esetei  gyermek tartása,  szülőtartás,  nagyszülők, unokák, testvérek tartása.

Gyermek tartása: • kiskorú gyermek tartása együttélő szülők esetén, • nagykorú, tanulmányokat folytató gyermek tartása, • mostohagyermek tartása. Kiskorú: a szülő saját szükséges tartása rovására is köteles eltartani gyermekét. Kivéve, ha a gyermek tartása saját vagyonának jövedelméből megoldható, vagy a gyereknek más, tartásra kötelezhető egyenesági rokona van (pl. tartásra kötelezhető nagyszülő) A gyermeket gondozó szülőnek a tartást természetben kell nyújtani. Jelenti ez a nevelést, gondozást, élelmezést, ruházkodást stb. 31 Nagykorú: alapvetően a szükséges tanulmányok folytatása alatti tartást jelenti. A tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásáról szóló XXIX. sz PED szerint a „szükséges tanulmány” fogalmába tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyam, a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése. A tanulmányokat folyamatosan kell

végezni, azok indokolatlan megszakítása a tartási jog megszűnését eredményezheti. A szülő nem köteles eltartani nagykorú, továbbtanuló gyermekét, ha: - a gyerek továbbtanulásra alkalmatlan, - a gyerek a tartásra érdemtelen, - a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. Mostohagyermek: tartására a szülő csak több feltétel megléte esetén köteles: - csak a házastársak együttélése esetén kerül sor, - csak kiskorú gyermek esetén, - ha a házastárs közös beleegyezéssel hozta a közös háztartásba. A mostohagyermek eltartására a vér szerinti, különélő szülő is köteles. Kivételesen előfordul, hogy a szülő akkor is köteles gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyerek a kötelezett háztartásában él, de ténylegesen nem gondoskodik a tartásáról. Szülőtartás: (B/23. tétel is ez!) Akkor áll fenn, ha a szülő rászorult. Viszonzott tartás, ezért a gyermek a szülő

érdemtelenségére csak akkor hivatkozhat, ha a szülő önhibájából, hosszú időn keresztül semmilyen tartást nem nyújtott gyermekének, nevelési, gondozási kötelezettségének nem tett eleget. A szülő tartására a vér szerinti, az örökbefogadott és a mostohagyermek is köteles. Ez utóbbi csak akkor, ha tartásáról a szülő hosszabb időn át gondoskodott. Több tartásra köteles gyermek között a kötelezettség megoszlik. A szülőtartás általában saját háztartásban, természetben történik. Ha ez nem lehetséges, pénzbeni tartás is lehetséges. Nagyszülők, unokák, testvérek tartása: erre kivételesen kerül sor. Unoka tartása akkor jön szóba, ha a tartásra kötelezhető szülő meghalt. A testvértartásra megszorítások vonatkoznak a nagykorú testvért akkor terheli tartási kötelezettség kiskorú testvérével szemben, ha a tartást saját házastársa és tartásra szoruló egyenesági rokonai tartásának veszélyeztetése nélkül

tudja nyújtani. 32 A/24. A szülők és gyermekek közötti jogviszony A szülők jogai és kötelezettségei A római jogban a patria potestas korlátlan hatalmat jelentett. A középkori családban a hangsúly a gyermek oltalmazására tevődött át, az atyai jogok egyben kötelezettségek is voltak. A polgári jogrendszerben az atyai hatalom szülői hatalommá alakult át, mely korlátozható, megvonható. Az 1989-es ENSZ Egyezmény a „Gyermekek jogairól” már a gyermekek jogait helyezi előtérbe, melyekkel szemben a szülők kötelezettsége áll. A szülői hatalmat a Csjt. szülői felügyeletté alakította át A szülői felügyeletet a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni, s nem megfelelő joggyakorlás esetén az állam megvonhatja, korlátozhatja azt. A szülő-gyermek közötti jogviszony sajátos jogviszony, ahol a szülőnek meghatározó-irányító szerepe van, de joggyakorlása korlátozott, ellenőrzés alatt áll. A szülői felügyeleti jog

tartalma: • gondozás, nevelés, • vagyonkezelés, • törvényes képviselet, • gyámnevezés, gyámságból való kizárás. A kiskorú gyermeknek feltétlen joga van a nevelésre, gondozásra. A szülő nem mondhat le jogairól, kötelezettségeiről, s azokat másra nem ruházhatja át. Ha a szülői felügyelet bármi okból megszűnik, a gyermek részére gyámot kell rendelni. A kiskorú gyermek ugyanis szülői felügyelet, vagy gyámság alatt áll. A szülői jogok, kötelezettségek megszűnnek: • a gyermek vagy a szülők halálával, • apaság vélelmének megdöntésével, • a gyermek nagykorúságával, • vér szerinti szülők szülői felügyeleti joga megszűnik az örökbefogadással, • ha a bíróság megszünteti a szülői felügyeleti jogot. A jogokat a szülők együttesen gyakorolják. Ha a szülői felügyeleti jogok körébe tartozó kérdésben a szülők nem tudnak egyetértésre jutni, a vitában a gyámhivatal vagy a bíróság dönt.

Gondozás, nevelés: A szülők saját háztartásukban, lakásukban gondoskodnak a gyermek neveléséről, gondozásáról. Megválaszthatják a gyermeküknek adandó vallásos nevelést A 16. évét betöltött gyermek kérelmére a gyámhivatal engedélyezheti a szülői ház elhagyását Vagyonkezelés: A szülők együttesen gyakorolják a gyermek egész vagyona felett, kivéve: - a 14. évét betöltött gyermek maga rendelkezik munkával szerzett keresményével, annak erejéig kötelezettséget is vállalhat, - azt a vagyont, amit a gyerek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt a szülők nem kezelhetik – a gyámhivatal eseti gondnokot rendel a vagyonkezelésre. 33 A szülők a gyermek vagyonát általában számadási kötelezettség nélkül kezelik. Ha azonban a gyámhivatal kötelezettségszegést tapasztal: - a vagyonkezelést felügyelete alá vonhatja, vagy - biztosítékadásra kötelezheti a szülőket, - a vagyonkezelésre kijelölheti csak az egyik szülőt. A

szülők a gyermek vagyonának jövedelmét a gyermek szükségleteire kötelesek fordítani. Ha ez a jövedelem nem fedezi az eltartást, a gyámhivatal engedélyezheti, hogy a vagyon állagát is felhasználják. A szülők vagyonkezelői joguk megszűnésekor kötelesek gyermekük vagyonát a számadással együtt kiadni a nagykorúvá vált gyereknek. Törvényes képviselet: A kiskorú gyermek jognyilatkozatai általában csak szűk körben érvényesek. A jognyilatkozatokat a gyerek nevében a szülők teszik meg, vagy ahhoz hozzájárulnak. A szülők egymásnak meghatalmazást adhatnak közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban a törvényes képviselet ellátására. Bizonyos esetekben kizárt a szülő törvényes képviseleti joga:  ahol személyes nyilatkozat kell: apai elismerő nyilatkozat, házasságkötés, közvégrendelet;  ahol a kiskorú maga is eljárhat (16 év fölött munkát vállalhat);  olyan ügyben, amelyben a szülő,

házastársa, vagy egyenesági rokona, ill. törvényes képviselete alatt álló más személy a kiskorúval szemben ellenérdekű félként szerepel,  olyan ügyben, melynek tárgya a gyermek családi jogállása,  ha a gyámhivatal megvonta a képviseleti jogot,  olyan vagyonnal kapcsolatban, ahol nincs vagyonkezelői joga. A szülők jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása kell: (Ptk.) 13. § (1) A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra, b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre; külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, c) a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli

megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d) a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára, e) a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget. (2) Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. Gyámnevezés, gyámságból való kizárás: A szülő joga, hogy halála, vagy akadályoztatása esetére gyámot nevezzen gyermeke részére, vagy abból bizonyos személyeket kizárjon. Közokiratban vagy végrendeletben tehető. A gyámhivatal nyilvántartásba veszi Általában köteles a gyámhivatal figyelembe venni, tiszteletben tartani. 34 A/25. A gyermek jogállása, névviselése Lsd. A/19 tétel – apasági vélelmek Gyermek családi jogállása rendezésének módjai:  teljes hatályú apai elismerő

nyilatkozattal,  anya utólagos házasságkötésével,  apaság bírói megállapításával,  apaság vélelmének megdöntésével + elismeréssel,  képzelt apa bejegyzésével. Névviselése: • • • • • szülők megállapodása szerint vagy az apa, vagy az anya családi nevét viseli, házasságban élő szülőknél az anyáét csak akkor, ha lánykori nevét használja, ha a szülők egymás nevét viselik – a gyerek is így viseli, viselheti mindkét szülő családnevét, de max. két családi neve lehet, a házasságban született minden gyermek ugyanazt a családi nevet kell, hogy viselje. 35 POLGÁRI JOG TÉTELEK B tételek (Családjog) (2004) 36 B/1. A házasság érvénytelensége Érvénytelenségi okok Ha a házasságkötés az alaki követelményeknek nem felel meg, vagy házassági akadály ellenére kötötték meg, a házasság érvénytelen. A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt a bíróság perben

megállapította. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos Az érvénytelenség megállapításának feltételei: • alaki hiba vagy házassági akadály meglétével kötött házasság; • a jogosult által megfelelő határidőben történt perindítás; • a bíróság jogerős határozata. Érvénytelenségi okok: • lehet abszolút mindenkivel szemben fennáll, • relatív csak bizonyos személyekkel szemben áll fenn. Csoportosítható aszerint is, hogy orvosolható, vagy orvosolhatatlan. Házassági akadályok: • fennálló korábbi házasság Az újabb házasság a korábbi házasság megszűnésének időpontjától visszamenőleg érvényessé válik. • egyenesági rokonok között – orvosolhatatlan akadály, • testvérek között – orvosolhatatlan, • testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával – jegyző felmentést adhat alóla, • egyenesági sógorság házastársnak a volt házastárs egyenesági rokonával – jegyző felmentést

adhat alóla, • örökbefogadó és örökbefogadott házassága az örökbefogadás fennállása alatt – az öf. felbontásával érvényessé válik, • kiskorú házassága: 16 év fölött csak gyámhatósági engedéllyel (6 hónapig érvényes az engedély); 16. alatti NEM köthet! • cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló – érvényessé válik a házasság, ha a gondnokság megszüntetését követő 6 hónapon belül nem támadja meg, • aki gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen állapotban van – érvényessé válik, ha a cselekvőképesség visszanyerését követő 6 hónapon belül nem támadja meg. Alaki hiba miatti érvénytelenség: • aktő nem hivatalos minőségében járt el, • házasulók nem voltak együttesen jelen. Az érvénytelenítési pert a házasság fennállása alatt és a megszűnése után is meg lehet indítani. A perindításra jogosult: - bármelyik házastárs, - ügyész, - akinek az

érvénytelenség megállapításához jogi érdeke fűződik, 37 Kivéve: - kiskorúság miatt + gondnokság alatt állás miatt kizárólag az a házastárs indíthat pert, akinek személyében az érvénytelenség fennállott, gondnokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelen állapot miatt kizárólag az, aki ilyen állapotban volt. A határidők elmulasztása jogvesztő! A pert személyesen kell megindítani. Törvényes képviselője hozzájárulása nélkül indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes jogosult is. A pert a házastársnak a másik házastárs ellen, az ügyésznek és más személyeknek pedig mindkét házastárs ellen kell indítani. B/2. Az érvénytelen házasság joghatásai Az érvénytelenség orvoslása Az érvénytelenség bírói megállapítása esetén a házasság a keletkezésére visszaható hatállyal válik érvénytelenné. A házassághoz fűződő bizonyos joghatások ez esetben is fennmaradnak: • a házasság

érvénytelensége nem érinti az apaság vélelmét, • a feleség továbbra is viselheti a házasság fennállása alatt viselt nevét, • nem érinti a házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot, kivéve, ha az érvénytelenítés oka: a kiskorú házasuló cselekvőképességének hiánya, vagy a gyámhivatali engedély hiánya volt. • vagyonjogi hatások attól függenek, hogy a házastársak jóhiszeműek voltak-e vagy sem: o ha mindketten jóhiszeműek voltak úgy kell tekinteni, mint az érvényes házasságot; mintha az érvénytelenítés időpontjában felbontották volna; o ha csak az egyik volt jóhiszemű csak az ő kérelmére tekinthető az érvénytelen házasság vagyonjogi követelések tekintetében olyannak, mintha felbontották volna. Orvoslás: lsd. B/1 tételben! B/3. A házasság megszűnésének elvi kérdései és a megszűnés esetei. A megszűnés joghatásai Az egyik házastárs halála mindig is megszüntette a házasságot. Az európai

kultúrkörben a tridenti zsinat óta a házasság felbonthatatlanná vált a világi és egyházi igazságszolgáltatás által. A házasság felbonthatóságáért a 18-19 sz-ban komoly elvi és gyakorlati küzdelem indult. A 20 sz első felében általában az ún vétkességi elv alapján viszonylag könnyen felbonthatóvá vált a házasság. Különösen könnyű lett a házasság felbontása a volt szocialista országokban. 38 Ezek következtében a házasság és a család mai helyzete válságos. A házasság instabilitását mutatja a válások, élettársi kapcsolatok és a házasságon kívül született gyermekek számának növekedése. Mindezen folyamatok Magyarországon is erősen megmutatkoznak: o hazánkban a megkötött házasságok majdnem fele felbontásra kerül; a tényleges bomlás ennél is nagyobb, hiszen gyakran bontás nélkül élnek külön a házastársak – esetleg mással élettársi kapcsolatban; o egyre kevesebb házasságot kötnek és egyre

többen élnek élettársi kapcsolatban; o mindezek következtében nő a házasságon kívül született gyermekek száma, ugyancsak a csonka családban élő gyermekeké. Ezeknek a folyamatoknak súlyos társadalmi hatása van egészségügyi, demográfiai, szociális téren. Ezek a jelenségek kevésbé tapasztalhatóak a hívő, keresztény családokban E családokban a házasság tartósabb, több gyermek születik, és belső értékeiben is kiegyensúlyozottabbak. A Katolikus Egyház a házasságot szentségi-isteni eredete alapján felbonthatatlannak tartja. Ezt az elvet a tridenti zsinat (1545-1563) mondta ki, s egyúttal szabályozta a házasság érvénytelenségének eseteit. A reformáció elterjedése után a protestáns egyházi bíróságok lehetővé tették a házasság felbontását – szigorú vétkességi rendszer alapján. Házasság megszűnésének esetei: o egyik házastárs halálával, o bírói felbontással, o érvénytelenítéssel – addig ui. létezik

A házasság megszűnése a házasfelek között a házasságkötéssel keletkezett jogi kapcsolat feloldását jelenti. Egyik házastárs halála: o házasság megszűnésének leggyakoribb esete, o joghatásai a halál tényével állnak be, o halotti akvi bejegyzés vagy bírósági határozat (halál tényének megállapítása v. holtnak nyilvánítás), o holtnak nyilvánításnál, ha a házastárs mégis él ha a másik házastárs új házasságot kötött, a korábbit akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha a bírói határozat hatálya megdől (feltéve, hogy a házastárs jóhiszemű volt), o feleség névviselési joga fennmarad, o vélelmezett fogamzási idő alatt fogant gyermek javára fennáll az apasági vélelem, o egyenesági sógorság – mint házassági akadály. Megszűnés joghatásai: o megszűnik a házastársak személyi-vagyoni közössége, o a házastársak újabb házasságot köthetnek, o megszűnik az apaságnak a házasságon alapuló vélelme. Ha

a gyermek a házasság megszűnése után 301 nappal születik, már nem lehet a volt férjet apának tekinteni, o feleség a névviselését megválaszthatja, o érvényesül az egyenesági sógorság házassági akadálya. 39 B/4. A házasság felbontása Közös megegyezésen alapuló válás A Ht. szerint vétkességi elv alapján lehetett kérni a házasság felbontását A Csjt pedig a feldúltság elve alapján teszi lehetővé. Vétkességi elv: a házasságot akkor lehet felbontani, ha valamelyik házastárs vétkesen megszegte a házasságból eredő kötelezettségét. A bontó okokat a törvény részletesen felsorolta. A bontást csak a vétlen fél kérhette Feldúltsági elv: a bíróságnak a házasságot fel kell bontania, ha a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Az okot nem kell bizonyítani, s a bontást bármelyik fél kérheti. A házasélet teljes és végleges megromlására utal a házastársaknak végleges, befolyásmentes, egyező

akaratnyilvánítása a házasság felbontására. Az egyező akaratnyilvánítást igazolja, ha a felek az ún. járulékos kérdésekben megegyeztek, vagy hosszabb ideje megszakadt az életközösség közöttük. A házasság felbontását bármelyik házastárs kérheti egyoldalúan is, ugyanígy a házasság megromlására tekintettel. Ez esetben a bíróságnak teljes körű bizonyítást kell lefolytatnia Bizonyítás szükséges akkor is, ha a bontást egyező akarattal kérik, de a járulékos kérdésekben nincs megegyezés. Tehát a bíróság felbontja a házasságot, ha a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlása esetén o egyező kérelem alapján, ha - megegyeztek a járulékos kérdésekben, vagy - az életközösség hosszabb ideje megszakadt és a gyermekelhelyezésben megállapodtak; o teljes körű bizonyítás alapján, ha - csak az egyik fél kéri, vagy - mindketten kérik, de a járulékos kérdésekben nincs megegyezés. Bármelyik esetben a kiskorú

gyermek érdekét figyelembe kell venni. Bár a Csjt a házastársak vétkességét nem értékeli, a bírói gyakorlat figyelembe veheti azt. Pl ítélete indokolásában utalhat arra, hogy melyik házastárs magatartása vezetett a házasság megromlásához. Értékelésre kerülhet a kiskorú gyermek elhelyezésénél, mint a gyermeknevelésre való alkalmasság kérdése, s ily módon kihathat a lakáshasználatra is. A magyar bontási jog fő jellemzői: o csak bírói úton bontható fel a házasság, o köteléki rész felbontásában a feldúltsági elv érvényesül; a joggyakorlatban a vétkesség is értékelésre kerül, o lehetőség van a megegyezéses bontásra, o az eljárás során jelentősége van a bíróság békítő tevékenységének, o a felek közvetítői eljárást vehetnek igénybe. 40 A bírói gyakorlatban értékelt okok: o szexuális hűtlenség, o tettlegesség – különösen súlyos a kiskorúak jelenlétében; sokszor társul hozzá

alkoholizmus; o házastárs betegsége – különösen, ha a házastárs vagy gyermekek egészségét veszélyezteti; o szabadságvesztésre ítélés, o különélés – a kapcsolat felszámolásának szándékával, o gyermekek érdeke. Közös megegyezésen alapuló válás: Nem kell feltárni a házasság megromlásához vezető okokat. A Csjt szóhasználata: „egyező akaratnyilvánítás”. Az egyetértésnek bizonyíték ereje van A bíróságnak a felek személyes meghallgatása során meg kell győződnie arról, hogy az egyező akaratnyilvánítást nem kényszer, fenyegetés, befolyásolás hatására tették-e. A feleknek meg kell állapodniuk a járulékos kérdésekben: - a kiskorú gyermekek elhelyezésében, - tartásdíjban, - kapcsolattartásban, - közös lakás használatában, - közös vagyon megosztásában. A bíróság az egyezséget jóváhagyja, ha a kiskorú gyermekek érdekeit és a jogszabályt nem sérti. A jóváhagyás előtt tájékoztatni kell a

feleket jogaikról, főként, ha az egyezség az egyik félre nézve kifejezetten hátrányos. Az egyezség megváltoztatását 2 éven belül csak akkor lehet kérni, ha az eredeti állapot fenntartása a felek súlyos, ill. a gyermekek érdekének bármilyen sérelmével jár B/5. A volt házastárs tartása A házastársi tartás a római jogban is ismeretes volt. Az ajándékot a férj adta, vagy ígérte a feleségének a házasság megszűnése esetére. Ennek célja volt, hogy a házasság megszűnése után biztosítsa a nő anyagi életfeltételeit. Csak akkor járt, ha a házasság a férj halálával, vagy nem a nő hibájából bekövetkezett válással szűnt meg. A volt házastársról való anyagi gondoskodás kötelezettségét már korábbi jogszabályok is tartalmazták. Ennek fogható fel a régi magyar jog ősi intézménye, a hitbér (=hűség bére) A Ht. szerint, ha a bíróság a férj hibájából mondta ki a válást, vagy elrendelte az ágytól és

asztaltól való elválasztást, a volt feleség részére a férj vagyoni helyzetének és társadalmi állásának megfelelő tartást – végleges nőtartást – kellett megítélni. A feleség akkor volt köteles férjének tartást adni, ha a férj vagyontalansága és keresőképtelensége miatt önfenntartásra képtelen volt és a házasságot a nő hibájából bontották fel. A házastársi tartás mai szabályait a Csjt. rendezi A házasfelek egyenjogúsága alapján a házastársi tartást a jogszabály mindkét házasfél részére azonos feltételekkel biztosítja. 41 Feltételei: Csjt. 21 § (1) A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a

volt házastárs a tartást igénylővel egysorban köteles. rászorultság: önmagát önhibáján kívül nem képes eltartani. Fennállhat betegség, testi fogyatékosság vagy életkor miatti munkaképtelenség következtében. Ha a házastárs az életközösség megszűnését követő 5 év eltelte után válik rászorulttá, tartást csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet. Ha a házastársak között az életközösség nem érte el az egy évet és a házasságból nincs gyermek, a volt házastársat rászorultsága esetén is csak az életközösség időtartamával azonos időre illeti meg tartás. Tehát megállapítható határozott időre is a tartás. Ha a tartást igénylőnek van hasznosítható vagyona, nem jár neki a tartás érdemtelenség: a Csjt. nem fogalmazza meg, a joggyakorlat alakította ki értelmezését ⇒ LB V. sz PED Eszerint érdemtelen a tartásra: • akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult

hozzá a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához; • aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított. Elbírálásánál az arra hivatkozó házastárs magatartását is értékelni kell. kötelezett házastárs képessége: nem köteles házastársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását, vagy gyermekei tartását veszélyeztetné. A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára és időtartamára, a tartási igény visszamenőleges érvényesítésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni. Megszűnik a jogosultság, ha az eltartott házastárs új házasságot köt. B/6. A házassági vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása Római jogi szabályok: • ha a házasságban a nő nem került férje hatalma alá, a nő vagyoni jogképessége megmaradt. A nő vagyona

megmaradt ún női szabadvagyonnak, melyről szabadon rendelkezett; • ha a nő férji hatalom alá került, és korábban önjogú volt, vagyona mint jogi egész, férjére szállt. A rendi családi vagyonjog sajátossága, hogy a társadalom különböző rétegeinek családi viszonyaira különböző, egymástól eltérő jogi szabályozás érvényesült. A kánonjog hatása alapján a nő a hitbért nem az egykori vételár ellenértéke gyanánt, hanem a házastársi kötelesség teljesítéséért kapta. Már Szent István korától ismert jogintézmény volt a kiházasítás vagy hozomány. A házasság megszűnése esetén a férj, vagy annak örökösei kötelesek voltak azt kiadni a feleségnek, vagy megtéríteni azok értékét. A Csjt. önálló cím alatt foglalkozik a házassági vagyonjog kérdéseivel A házassági vagyonközösség bármely okból történt megszűnése megszünteti a vagyonközösséget. A 42 vagyonközösség megszűnése tehát nem köthető

a házasság felbontásához. Vagyis meg kell különböztetni a vagyonközösség megszűnését és a közös vagyon megosztását. Ez utóbbi történhet a felek közös akaratából vagy bíróság döntése alapján. Bár a Csjt tartalmaz speciális szabályokat a házastársi közös vagyon megosztására, mégis a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései jelentik a kiindulópontot. A házastársi életközösség megszűnése bekövetkezhet külső ok folytán házastárs halála; és úgy, hogy valamelyik házastárs megszakítja azt, ill. közös megegyezéssel szüntetik meg Halál esetén a halál pillanatában szűnik meg a vagyonközösség. A túlélő házastárs helyzetére a Ptk. öröklési szabályai irányadóak A túlélő házastárs vagyonjogi helyzete különbözik törvényes öröklés esetén attól függően, hogy az örökhagyónak vannak-e leszármazói, vagy nincsenek. Ha a túlélő házastárs nem kizárólagos állagörökös, felmerülhet a

házastársi közös vagyon körének megállapítása, megosztása, ill. az örökhagyó és a túlélő házastárs külön vagyonának megállapítása. A házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel bármikor vagyonközösséget akkor is, ha házastársi életközösségük megmarad. megszüntethetik a Az életközösség (és vagyonközösség) megszűnésének jogkövetkezményei: - megszűnik a közös vagyon vélelme, - a szerzett vagyontárgy kizárólag a szerző fél tulajdonába kerül, - csak a közös tulajdonra vonatkozó polgári jogi szabályok az irányadóak mindkét félre a közös vagyontárgyak kezelésére vonatkozóan, - az adósságok azt a házastársat terhelik, aki a kötelezettséget vállalta, - az egyik házastárs a másik által kötött ügyletért nem felel, - az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak közös egyetértéssel lehet elidegeníteni a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakat,

- bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Az életközösség megszakadását nem követi a házastársi közös vagyon tényleges megosztása. Az életközösség átmeneti megszakadása pl. nem szünteti meg a vagyonközösséget, ezért a vagyonközösséget egységesnek és folyamatosnak kell tekinteni. Ha a felek a közös vagyont megosztották, az életközösség helyreállításakor visszavitt közös vagyoni vagyontárgyak tekintetében általában azt kell vélelmezni, hogy azokat közös vagyonba visszautalták. A vélelem megdönthető Ha a felek a házasság felbontását egyező akaratnyilvánítás alapján kérik, ennek előfeltétele, hogy a megosztásról perbeli egyezséget kössenek. A keresetlevélhez csatolni kell a közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodásukat. Ha a közös vagyon kizárólag ingóságokból áll, az egyezségnek csak azt kell tartalmaznia, hogy a házastársaknak nincs további követelésük egymással

szemben. Ha nincs köztük megállapodás, az életközösség megszűnését követően bármelyikük kérheti a bíróságtól a közös vagyon megosztását. A bíróság határozatának ki kell terjednie a közös vagyon egészére. A házassági vagyonjogi igényeket együttesen és véglegesen kell elbírálni Egyes tételekre nem lehet pert indítani. Hivatalból kell megállapítani, hogy mi tartozik közös vagyonba, valamint hivatalból kell rendelkezni a vagyontárgyak vagy pénzösszeg megítéléséről is. 43 A bíróság a házastársi közös vagyon megosztásáról vagyonleltár alapján dönt. (lsd B/22) B/7. A lakáshasználat rendezése A bontóper során ez a legnagyobb fajsúlyú kérdés. Sokszor ui a házastársak szinte egyetlen vagyona a közösen használt lakás. A távozni kényszerülő házastársból gyakran hajléktalan lesz, s kilátása sincs arra, hogy újra talpra álljon. A gyermek elhelyezése az esetek többségében a lakáshasználat

rendezésére is kihat. A lakáshasználat kérdése eltérően alakulhat attól függően, hogy • lakástulajdonról vagy lakásbérletről van szó, • a közös lakás egyik házastárs külön tulajdona, korábban önálló bérlete vagy közös tulajdon, bérlet, • kötöttek-e megállapodást a lakáshasználat kérdésében. A Csjt. eredetileg nem tartalmazott szabályokat a lakáshasználatra vonatkozóan Részletes szabályozására az 1986. évi IV törvénnyel történt módosítással került sor, ezzel a családjog anyagává tette a házastársi lakáshasználatot, mint a házastársak közötti belső jogviszonyt. Mód van arra, hogy a házastársak (ill. jegyesek) a házasság felbontásának esetére előre rendelkezzenek a közös lakás további használatáról. Abban is megállapodhatnak, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett

magánokiratba kell foglalni. A megállapodástól eltérni csak egyező akarattal lehet és a bíróság is csak a kiskorú gyermek lakáshasználatának biztosítása céljából rendelkezhet másként. Bíróság dönt a lakáshasználatról, ha a lakásban a házastársak egyike vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak. A döntés lehet: • a lakás megosztása: akkor osztja meg a bíróság a lakás használatát, ha azt a lakás alaprajza, beosztása, a helyiségek száma, megközelíthetősége arra alkalmassá teszi. Ez az objektív feltétele a megoszthatóságnak. Ennek bizonyítására szükséges a lakás pontos alaprajza. Minimálisan legalább két lakóhelyiség kell tehát A volt házastársaknak legalább 1-1 különbejáratú szoba kizárólagos használata jusson. Azt is vizsgálják, hogy hány személy lakja a lakást. Szubjektív feltétel: nem osztható meg a lakáshasználat, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a

közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár. • lakáscsere: kedvezőbben rendezheti a helyzetet, ha a közös lakást két másik lakásra lehet cserélni. Ez a megoldás csak bérlakás esetében alkalmazható A tulajdonost ui nem lehet akarata ellenére cserére kötelezni. Megállapodás persze itt is lehet A bíróság a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni és ennek folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. A bíróság határozza meg, hogy melyik lakásba melyik házastárs költözik. • lakás elhagyása önként és bíróság ítélete alapján: a bíróság akkor kötelezi az egyik házastársat a lakás elhagyására, ha a lakás alkalmatlan a megosztásra, vagy a közös használat valamelyikük magatartása miatt elviselhetetlen lenne, vagy kiskorú gyermek érdekeinek sérelmével járna. A lakást elhagyó házastárs

hátrányának csökkentése céljából a Csjt. 1986-os módosítása elismeri a lakás használati jogának ellenértékére való igényt. Általános szabály, hogy a lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részére jogosult. Ezen igényéről önként lemondhat nem illeti meg akkor, ha közös albérletből távozik, vagy a másik házastárs szüleinek a lakásában 44 szívességi lakáshasználóként lakott. A lakáshasználati jog ellenértéke a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetében az érték az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg. A távozó házastárs az értéknek csak egy részére tarthat igényt arra a részére, amely őt – a maradó házastárs és gyermekek számára figyelemmel – arányosan megilleti. Az érték 1/3-ánál kevesebb általában nem lehet Esedékessége: a lakás elhagyásával

egyidejűleg.Bérlakás esetében ha valamelyik házastárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül hagyta el, a másik házastárs kérelmére a bérleti jogviszonyát megszünteti a bíróság. A használati jog ellenértéke ekkor is megilleti. A távozó házastársnak egyéb anyagi igényei is lehetnek (értéknövelő beruházások, ráfordítások költségei). Ha közös tulajdon megszüntetésére kerül sor, a lakáshasználati jog ellenértéke elszámolásra kerül. Vagyis ez esetben nem jár lakáshasználati díj a távozónak Előfordulhat, hogy az ellenérték fizetéséről úgy állapodnak meg, hogy beszámítják a távozó házastárs által a jövőben fizetendő gyermektartásdíjba. Ez elvileg jogellenes, hiszen a tartásdíjba nem lehet más tartozást beszámítani, a gyakorlatban mégis általában jóváhagyja a bíróság az ilyen egyezséget. B/8. A gyermektartás módja, mértéke különélő szülők esetében A gyermektartásdíjról a szülők

egyezséget köthetnek, melyet a bíróság hagy jóvá. Megegyezés hiányában a tartásdíjat a bíróság állapítja meg. A gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja. Vagy közvetlenül fizeti a jogosultkezeihez, vagy letiltják. A bíróság nem hagyhat jóvá olyan egyezséget, melynek következtében a gyermek nélkülözésnek volna kitéve, noha a különélő szülő megfelelően tudna gondoskodni róla. Lehetőség van arra is, hogy a kötelezett szülő a tartási kötelezettség kiegyenlítésére megfelelő vagyontárgyat (ingatlan, pénzösszeg) adjon a jogosult szülőnek. A gondozó szülő a gyermeket illető tartásdíjról véglegesen nem mondhat le érvényesen. A tartásdíj megállapításának szabályairól, mértékéről a Csjt. 69/C §-a rendelkezik Összegét gyermekenként a kötelezett átlagos nettó havi jövedelme 15-25 %-ában kell megállapítani. A megállapításnál figyelembe veendő

tényezők: - a gyermek tényleges szükségletei, - mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyai, - a szülők háztartásában eltartott más – saját, ill. mostoha – gyermekek, - a gyermek saját jövedelme. Ha a szülők több gyermek eltartásáról gondoskodnak, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön hátrányosabb helyzetbe a másiknál. 45 Az előbb említett %-os mértékektől mindkét irányban el lehet térni. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény – akárhány eltartandó gyermek esetében – sem haladhatja meg jövedelme 50 %-át. B/9. A gyermektartásdíj alapja, formái A tartásdíj megállapításának formái: - százalékos arányban, vagy - határozott összegben, vagy - határozott összegben és egyéb jövedelmek %-ában. A százalékos marasztalásnál is meg kell jelölni az alapösszeget is. Ehhez a jogosult akkor is hozzájut, ha a kötelezett adott hónapban kevesebbet

keresett. Ez a módszer csak akkor alkalmazható, ha a tartásdíj végrehajtására letiltás útján lehetőség van. Határozott összegben állapítják meg a tartásdíjat pl. egyéni vállalkozóval szemben Tartásdíj számításának alapja: A kötelezett főállásban elért, a bérköltség terhére kifizetett összes munkabére, valamint az érdekeltségi, rendelkezési vagy más hasonló alap terhére kifizetett egyéb juttatás. Ha az ez alapján megállapított összeg nem fedezné a gyermek szükségletét, akkor alapul lehet venni a más munkaviszonyból, ill. a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmét is A tartásdíj alapjául szolgáló jövedelmet általában a keresetlevél beadását megelőző egyévi nettó átlagjövedelem alapján kell kiszámítani. Gyermektartásdíj különleges esetekben: - munkanélküli járadékból és gyermekgondozási díjból a végrehajtás korlátozott: csak 33 % erejéig lehetséges; - szabadságvesztés, előzetes

letartóztatás esetén – a rabkeresmény alapján; - sorkatona – az önkormányzat családi segély formájában nyújtja. Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket is. A szüléstől számított egy év alatt, a felmerült kiadások igazolása nélkül is követelheti az anya. Akkor is megilleti, ha a gyermek halva született B/10. A gyermektartásdíj Lsd. B/8 – 9 tételek! B/11. A szülői jogok gyakorlása különélő szülők esetén Szülői felügyelet tartalma: 46 - gondozás, nevelés, vagyonkezelés, törvényes képviselet, gyámnevezés, gyámságból való kizárás. A szülői felügyeletet a szülők egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. A szülők jogai és kötelezettségei egyenlőek. A szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják, megállapodásuk esetén akkor is, ha már nem élnek együtt. A különélő szülők a szülői felügyelettel

kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet teljes körűen csak az egyikük gyakorolja. E megállapodást megköthetik a gyámhivatal előtt is, azonban ez nem olyan hatályú, mint ha a bíróság előtt tették volna. A házassági bontó- vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság közös szülői felügyeletet határozhat meg. Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak egyetértésre jutni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – a gyámhivatal dönt. A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. Ha a szülői felügyeleti jog gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői

felügyeleti jogokat – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével – nem gyakorolhatja. Ilyen lényeges kérdés: a gyermek nevének meghatározása, megváltoztatása; tartózkodási helyének kijelölése; iskolájának, életpályájának megválasztása. ha ezekben nem tudnak megegyezni – a gyámhatóság dönt. A különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet ellátásával. A szülői felügyelet rendezése, a felügyelet, ill. az egyes felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása iránt a szülő és a gyámhivatal indíthat pert. A gyermekétől különélő szülő jogosult, ill. köteles gyermekével kapcsolatot tartani (Lsd B/13. tétel) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői

felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján csak az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. 47 B/12. A gyermekelhelyezés A gyermek legmegfelelőbb elhelyezése az alapvető gyermeki jogok közé tartozik. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni. Az 1894:XXXI. tc (Ht) szerint ha a szülők másként nem egyeztek meg, a 7 év feletti gyermek esetében a közvetlen gondviselés joga a vétlen szülőt illette meg. A 7 év alatti gyerekek – vétkességre tekintet nélkül – az anyánál maradtak. Ha mindkét szülő vétkes volt, a fiúk az apához, a lányok az anyához kerültek. A Csjt. 1952-es szövege megtartotta a nem és életkor szerinti elhelyezés szempontját, de az 1974-es módosítás során a jogalkotó elhagyta a nemre és életkorra való utalást, és a gyermek érdekének megfelelően

őt annál a szülőnél kellett elhelyezni, akinél az elhelyezése a gyermekre nézve kedvezőbb. A gyermekelhelyezés szempontjait tartalmazza a LB 17. sz irányelve A gyermek elhelyezésénél alapvető a kiskorú érdekeinek figyelembe vétele. A jogszabály szerint jelenleg nincs szerepe a felbomlás folyamatában tanúsított „vétkességnek”. ha a felek egyező akaratnyilvánítással kérik a házasság felbontását, s megegyeznek a járulékos kérdésekben, akkor nincs szükség bizonyításra. E járulékos kérdések: - gyermek elhelyezése, tartása, kapcsolattartás, - lakáshasználat rendezése, - házassági vagyonközösség megszűnése és megszüntetése, - volt házastárs tartása. A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezése létrejöhet peren kívül, és a peres eljárásban kötött egyezség formájában is. A gyermek elhelyezése nem lehet alku tárgya. Ha a szülőknek a gyermekelhelyezés kérdésében való egyezsége

nyilvánvalóan ellentétes a gyermek érdekével, a bíróság azt nem hagyhatja jóvá. Az egyezséget a bíróságnak hivatalból felül kell bírálnia, hogy megfelel-e a gyermek érdekeinek. A szülők megegyezésének hiányában a gyermek elhelyezéséről a bíróság határoz. Erre irányuló kereseti kérelem hiányában is döntenie kell az elhelyezésről és a tartásról. A bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. ha a szülőknél való elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy is kéri. A bíróságnak mindkét szülőt meg kell hallgatnia, indokolt esetben a gyermeket is. Ha a gyermek 14 éves elmúlt, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak az egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti. A LB 17. sz irányelve szerint a gyermek

elhelyezésénél figyelembe veendő szempontok: - szülők egyénisége, világnézete, - érzelmi kötődés, - pszichológus szakértői vélemény, 48 - nem és életkor önmagában nem lehet döntő szerepe, de adott esetben mégis figyelembe kell venni, elhelyezés állandósága, testvérek együtt nevelése, a házasságért való felelősség hatása a gyermekelhelyezésre a házastársi hűséget sértő magatartás értékelhető a gyermek elhelyezése körében, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre. Ha a szülők nem alkalmasak a gyermek nevelésére, akkor a közeli rokonok közül választható ki a gyermek gondozására alkalmas személy. Ezt a személyt a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendeli a jogerős bírói ítélet alapján. Gyermekelhelyezés megváltoztatása: Akkor lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, később lényegesen megváltoztak és

ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. Indokolttá teheti ezt a gyermekkel szemben tanúsított testi fenyítés, bántalmazás, durva bánásmód, a gyermek veszélyeztetettsége. Ugyancsak ok lehet a gyermekelhelyezés megváltoztatására, ha a gondozó szülő indokolatlanul akadályozza a kapcsolattartást, elzárja a különélő szülőtől. A 17 irányelv szerint ui. a gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől elzárja, ellene hangolja. B/13. Kapcsolattartás A Ht. kimondta a gyermekét nem nevelő szülőnek azt a jogát, hogy a gyermekével érintkezzen és nevelését ellenőrizhesse. 1986-ban került a Csjt-be a „kapcsolattartás” fogalma. Ez a módosítás nemcsak jogává, hanem kötelességévé is tette a különélő szülőnek a gyermekével való rendszeres kapcsolattartást. Az 1995-ös módosítás pedig kimondta, hogy a gyermeknek

joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson. Így a kapcsolattartás a különélő szülő és gyermek között ma már kölcsönös jog és kötelezettség. A kapcsolattartás részletes szabályait a többször módosított 149/1997. (IX 10) Kormányrendelet (a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról) IV. fejezete (27-33 §) szabályozza A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. 27. § (1) A kapcsolattartás célja, hogy (2) a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá b) az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse. (2) A kapcsolattartási jog formái: folyamatos és

időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. 49 28. § (1) A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult. (2) A szülővel való kapcsolattartásra irányuló kérelmet a 14. életévét betöltött gyermek önállóan is előterjesztheti. (3) Indokolt esetben – ha az a gyermek érdekében áll és különösen, ha azt maga is kéri – a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámja biztosíthatja, hogy a gyermek személyes kapcsolatait az (1) bekezdésben foglaltakon

túl is ápolhassa. A gyám és a gyermek közötti vita esetén a gyámhivatal dönt. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartását nem érinti a Csjt. 52 §ának (2) bekezdése szerinti közös gyermekké fogadás, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének elhalálozása folytán szűnt meg. (5) A gyámhivatal indokolt esetben előmozdítja a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülő gyermekével való kapcsolattartását, ha ez a gyermeket nem veszélyezteti. Ennek érdekében a gyámhivatal a szülő kérelmére, illetve a büntetésvégrehajtási intézet megkeresésére – a jegyző véleményének figyelembevételével – a gyermekkel kapcsolatos információkat adhat. 29. § (1) A gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a bíróság hatáskörébe

tartozik. (2) Különélő szülők kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása előtt tisztázni kell, hogy a gyermek melyiküknél van elhelyezve [Csjt. 72 § (2) bek] (3) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság – kérelemre – elsősorban akkor jogosítja fel a gyermek szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőjét a kapcsolattartásra, ha a gyermek érzelmi fejlődését a szülőtől való teljes elszakadása veszélyeztetné. 30. § (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával – tárgyalás megtartásával – rendezi. Ennek során a szülő és más kapcsolattartásra jogosult a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, valamint – szükség szerint

– egyéb formáiról megegyezhetnek. (2) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek lehetőleg írásban kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból – így különösen a betegség, indokolt külföldi tartózkodás, vagy a rendkívüli munkavégzés miatt – elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. (3) A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a szülők és a 14. életévét betöltött gyermek közötti megegyezésre is (4) Az egyezséget a gyámhivatal, illetőleg a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31-33. §-okban

meghatározott jogkövetkezményekről (5) Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság – a kapcsolattartás céljának megfelelően – a szülő és más kapcsolattartásra jogosult méltányos érdekére, körülményeire és a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt. (6) A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező részének a 14. §ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell az (1)-(2) és (4) bekezdésben meghatározottakat is 50 (7) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként – amennyiben a gyermekjóléti szolgálat működtet kapcsolattartási ügyeletet – a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti központ helyiségét is megjelölheti és egyben kötelezheti a gondozó szülőt a gyermek ezen a helyen történő átadására, illetve a kapcsolattartásra jogosult személyt a gyermeknek e helyen történő

átvételére. A kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése és megvonása 31. § (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha a jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetőleg a szülő szülői kötelességeit saját hibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta, és magatartásán nem változtatott. (2) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében – kérelemre – korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek minősül az is, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelelően él kapcsolattartási jogával, illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget. (3) A kapcsolattartási jog korlátozása során a gyámhivatal vagy a bíróság a már

megállapított kapcsolattartás formájának vagy gyakoriságának, továbbá időtartamának megváltoztatásáról dönthet. (4) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság – kérelemre – meghatározott időre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabb időtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1 év. (5) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a határozatában megállapított kapcsolattartási jogot – kérelemre – megvonja, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél, és e magatartásával a gyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyeztette. A kapcsolattartás újraszabályozása 32. § (1) Ha a kapcsolattartás újraszabályozására indult eljárásban a rendelkezésre álló adatok szerint a kapcsolattartási jog korlátozása,

szüneteltetése vagy megvonása látszik indokoltnak a gyámhivatal, illetőleg a bíróság a határozatában megállapított kapcsolattartás végrehajtását az új határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti. (2) A gyámhivatal, illetve a bíróság kérelemre a kapcsolattartás újraszabályozására indult eljárásban a gyermek érdekében a kapcsolattartás korlátozását feloldhatja, illetve a kapcsolattartási jogot visszaállíthatja, ha azok a körülmények, amelyekre a határozatát korábban alapította, már nem állnak fenn. B/14. Névviselés a családban (házastársak, gyermek) Házastársak: Feleség a házasságkötés után viselheti: • kizárólag a maga teljes nevét, vagy • a férje teljes nevét a –né toldással, ehhez hozzákapcsolhatja a maga teljes nevét, • férje családi nevét a –né toldással és ehhez hozzákapcsolja a maga teljes nevét, • a férje családi nevéhez saját utónevét kapcsolja hozzá. 51 Férj a

házasságkötés után viselheti: • kizárólag a maga teljes nevét, • felesége családi nevéhez hozzákapcsolja saját utónevét. Viselhetik nevüket úgy is, hogy házassági névként összekapcsolják családi nevüket és hozzákapcsolják saját utónevüket. A családi név max kéttagú lehet A feleknek a névviselésről meg kell egyezniük. A házasság megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevüket viselik tovább. Ha ettől el kívánnak térni, azt az aktőnél kell bejelenteniük. A bíróság a volt férj kérelmére a volt feleséget eltilthatja a névviseléstől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Újabb házasságkötés esetén a feleség a volt férj nevét a –né toldással nem viselheti tovább. Gyermek névviselése: A gyermek szüleinek megállapodása szerint apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A

házasságban élő szülők valamennyi közös gyermeke csak azonos családi nevet viselhet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak ezt a közös házassági nevet viselheti. Megállapodás alapján a gyermek akkor is viselheti így a nevét, ha a szülők családi nevüket nem kapcsolták össze. A gyermek családi neve max kéttagú lehet A gyermek utónevét a szülők határozzák meg. A gyámhivatal állapítja meg a gyermek nevét, ha • a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, aki az aktő vagy gyámhivatal felhívására 30 napon belül nem határozza meg a gyermek utónevét; • a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a gyermek családi és utónevével kapcsolatos megállapodásukat a gyámhivatal felhívására 30 napon belül nem jelentik be. Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után a gyámhivatal haladéktalanul képzelt személyek szülőkénti bejegyzését rendeli el. Ha nincs olyan

személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek anyja családi nevét viseli. Családi jogállását képzelt személy apaként való bejegyzésével lehet rendezni Anyával egyetértésben kell megállapítani az adatokat – ezek nem sérthetnek közérdeket és más személyiségi jogait. Ha a gyermek 3 éves koráig nincs apa bejegyezve, a gyámhivatal hivatalból jegyeztet be képzelt személyt – ilyenkor apaként az anya anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani. B/15. Egyes apasági vélelmek Apasági vélelem alapulhat: - házasságon, - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton, - anya utólagos házasságkötésén, - apaság bírói megállapításán. 52 Részletesen: lsd. A/19 tételben! B/16. Az apaság vélelmének megdöntése Az apasági vélelem megdönthető vélelem. A vélelmet meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idején nemileg nem

érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származzon, illetve akkor is megtámadható, ha a származás reprodukciós eljárás eredménye és az anya férje az eljáráshoz nem járult hozzá. Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya. Nincs mód azonban a megtámadásra (apai elismerőnél) akarathiba miatt. A törvényes határidőn belül azonban megtámadható az alapeset szerint (nem érintkezett, lehetetlen, hogy tőle származzon). NEM támadható meg az apaság vélelme, ha • az Eü. tv rendelkezéseinek megfelelően következménye, vagy • az apaságot bíróság állapította meg. lefolytatott reprodukciós eljárás Megtámadásra jogosult: • a gyermek, • az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, • a gyermek halála után leszármazója,

ilyen hiányában az ügyész, • az anya volt férje akkor is jogosult megtámadásra, ha esetében csak mögöttes apaság áll fenn. A pert a jogosult csak személyesen indíthatja meg. A korlátozottan cselekvőképes személy a pert a törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. cselekvőképtelen jogosult helyett - a gyámhivatal hozzájárulásával – a törvényes képviselő léphet fel. A kiskorú úgy indít pert, hogy a gyámhivatal eseti gondnokot rendel részére, aki a gyermek nevében adja be a keresetet. Perindítási határidők: • a gyermek a nagykorúsága elérése után egy évig, • többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt. Ha az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a határidő eltelte folytán megtámadásra már nem jogosult, az apaságot érdekében az ügyész támadhatja meg. Megtámadásnak azonban csak a vélelmezett apa életében van

helye. 53 Ha a bíróság az apaság vélelmét megtámadó keresetnek helyt ad, indokolt esetben – kérelemre – a gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselésére. B/17. A gyámság fogalma, fajtái, gyámrendelés Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhivatal gyámot rendel. A gyámhivatal a gyámrendelés iránt hivatalból intézkedik. A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A hivatalos szervek kötelesek a gyámhivatallal közölni, ha feladatuk teljesítése során tudomásukra jut ilyen eset. A gyám a gyámság alatt álló kiskorú gondozója, nevelője, törvényes képviselője, vagyonának kezelője, akinek működésére a szülői felügyelet szabályai irányadók azzal a kivétellel, hogy a gyám nem jogosult gyámot nevezni,

kizárni, és nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A gyámság célja, hogy a szülői gondoskodást pótolja olyan kiskorúak esetében, akiknek szülei nem élnek, vagy nem alkalmasak a gyermek nevelésére. A gyámsági ügyeket az 1877: XX. tc szabályozta először részletesen Gyámság fajtái: • nevezett gyám • kötelező gyám • törvényes gyám • rendelt gyám • közös gyám vagy hivatásos gyám. A gyakorlat szerint a felsorolás sorrend erejű. Nevezett gyám: a szülők által közokiratban vagy végrendeletben megnevezett gyám, Kötelező gyám: veszélyeztetett gyermekek esetében kerülhet sor – „harmadik személynél való elhelyezést követő gyámság”. Törvényes vagy rendelt gyám: ha nincs nevezett gyám és nem áll fenn a kötelező gyámrendelés esete. Törvényes: hozzátartozó, rendelt: más személy Hivatásos gyám: gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek gyámja. Lehet: nevelőszülő,

gyermekotthon vezetője, TEGYESZ erre kijelölt munkatársa. Csjt. 93 § Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik Csjt. 94 § (1) A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhivatal gyámot rendel (2) A gyámhatóság a gyámrendelés iránt hivatalból intézkedik. (3) A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A bíróság, az anyakönyvvezető, a hagyatéki leltározást végző és az egyéb államigazgatási feladatot ellátó szervek kötelesek a gyámhatósággal közölni a hivatalos eljárásuk során tudomásukra jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni. 54 A gyám kirendelése Csjt. 95 § (1) A gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett (nevezett gyám). Ha a

szülői felügyeletre egyaránt jogosult szülők más-más gyámot neveztek meg, a körülmények figyelembevételével a gyámhatóság határoz afelől, hogy a gyámságot melyik viselje. (2) A nevezett gyámot csak akkor szabad mellőzni, ha a törvény értelmében gyámságot nem viselhet, vagy a gyámság átvételében gátolva van, végül ha kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné. Csjt. 96 § (1) Nevezett gyám nemlétében a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas rokont, illetőleg a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személyt rendel ki gyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más alkalmas személyt rendel ki (2) Azt a személyt, a) akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte [91. § (2) bek], b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte [72/A. § (1) bek], c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta a gyermek gyámjául kell rendelni. Csjt. 97 § (1) A

gyámhatóság rendszerint minden kiskorú részére külön gyámot rendel (2) Testvérek részére közös gyámot kell rendelni, ettől a szabálytól azonban bármelyik kiskorú érdekében el lehet térni. (3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyámhivatal egy vagy több gyermek gyámjává a közigazgatási szerv részéről erre kijelölt személyt (hivatásos gyámot) is kirendelheti. Csjt. 98 § (1) Gyámság alá tartozik az a gyermek, akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyeztek el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban [91. § (2) bek] (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel. Gyámul rendelhető a gyámi feladatok ellátására alkalmas a) nevelőszülő, b) gyermekotthon vezetője, ahol a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte. (3) A

(2) bekezdés a) és b) pontjai alapján kirendelt gyámra nem alkalmazhatók a 100. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltak. (4) A gyámhivatalnak a gyermek számára hivatásos gyámot kell kirendelnie, ha a) a gyámhivatal az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezte el, b) a nevelőszülő a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalja, c) a 98. § (2) bekezdésében meghatározott személyek gyámul nem rendelhetők, d) a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyámhivatal a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el. (5) A gyámhivatal a (2) és (4) bekezdésben meghatározott személyek gyámul történő kirendeléséről az összes körülmények figyelembevételével, a gyermek érdekében dönt. Csjt. 99 § (1) Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben e törvényben meghatározott

kizáró körülmény nem áll fenn. (2) Gyámságot nem viselhet az, a) aki gondnokság alatt áll, b) aki a szülői felügyeletet megszüntető vagy a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, c) akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt, 55 d) akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, e) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították. (3) Ha a szülői felügyeletet gyakorló egyik szülő azt a személyt zárja ki a gyámságból, akit a másik szülő gyámul nevezett meg, a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével a gyámhatóság dönti el, hogy melyik rendelkezés érvényesüljön. (4) Érvénytelen annak gyámul kirendelése, aki az előző rendelkezések értelmében gyámságot nem viselhet, illetőleg gyámul nem lett volna kirendelhető. A gyámság ellátása A

gyám jogai és kötelességei: Csjt. 101 § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője. (2) A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek, ha a gyámhatóság másként nem rendelkezik, a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetőleg terhelik. Csjt. 102 § Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is. Csjt. 103 § (1) A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak. (2) A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit - az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével

- hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetőleg rokonai kérelmére meg is változtathatja. A kiskorú részére választott életpálya helyett csak annak beleegyezésével jelölhet ki más életpályát. (3) A gyám intézkedésével szemben a szülő és nagyszülő, ha pedig ezek nem élnek, a nagykorú testvér, illetőleg a szülő testvére indíthat pert a kiskorú megfelelőbb elhelyezése iránt. (4) A gyám a vagyonkezelésről - a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában - legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni. Csjt. 104 § (1) A gyám működéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ő kezéhez kell folyósítani. (2) A gyám a kárt, amelyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okoz, köteles megtéríteni. A gyámságnak és a gyám tisztségének megszűnése Csjt. 106 § (1) A gyámság

megszűnik, ha a gyámság alatt álló meghal, szülői felügyelet alá kerül, vagy nagykorúságát eléri. (2) A gyám tisztsége megszűnik: a) a gyámság megszűnésével, b) a gyám gyámhivatal általi felmentésével vagy elmozdításával. Csjt. 107 § (1) A gyámhatóság a gyámot tisztségétől felmenti, ha a gyám alkalmatlan, a gyám fontos okból felmentését kéri vagy utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt gyámságot nem viselhet. (2) A 98. § a) vagy b) pontja alapján kirendelt gyámot a gyámhivatal a tisztségéből akkor is felmenti, ha 56 a) a gyermeket máshol helyezi el, b) a gyermekotthon vezetőjének vezetői beosztása megszűnt. Csjt. 108 § (1) Ha a gyám jogaival visszaél, kötelességét elhanyagolja, vagy olyan cselekményt követ el, amely miatt a feladat ellátására méltatlanná válik, a gyámhivatal a gyámot tisztségéből elmozdítja. (2) Ha alaposan feltételezhető, hogy a gyámot tisztségéből el kell mozdítani és a

késedelem veszéllyel jár, a gyámhivatal a gyámot e tisztségéből azonnali hatállyal felfüggeszti. Számadás Csjt. 109 § A gyám tisztségének megszűnése után köteles a gyámhatóságnak működéséről jelentést, a kezelése alatt volt vagyonról pedig végszámadást előterjeszteni. Csjt. 110 § (1) A gyám és a gyámsága alatt álló között keletkezett vitás követeléseket időszakos vagy végszámadásának elfogadása után is lehet bírósági úton érvényesíteni. (2) A gyám ellen számadási felelőssége alapján támasztható követelések egy év alatt évülnek el. Az egyévi határidőt a gyám felmentését kimondó vagy az érdekeltet bírósági útra utasító határozat közlésétől, illetőleg a követelés alapjául szolgáló ok felfedezésétől kell számítani, feltéve, hogy a követelés a rendes elévülés szabályai szerint az így számított határidő eltelte előtt el nem évült. (3) A gyám tiltott cselekményéből

származó kártérítési követelések a rendes elévülési idő alatt évülnek el. 149/1997. (IX 10) Korm rendelet: 127. § (1) Ha a gyermek részére gyámrendelés szükséges, ennek tényét a Gyvt 5 §-ának d) pontjában meghatározott hozzátartozók, valamint a Csjt. 94 §-ának (3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek kötelesek jelezni a gyámhivatalnak. A gyám kirendelését azonban bármely más szerv vagy személy is kezdeményezheti. (2) A gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha (3) a szülők meghaltak, b) a szülők szülői felügyeletét a bíróság megszüntette, c) a szülők cselekvőképtelenek vagy cselekvőképességükben korlátozva vannak, d) a szülők ismeretlen helyen távol vannak, vagy ténylegesen akadályozva vannak, e) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el, f) a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós

nevelésbe vette, g) a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult, h) a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében helyezte el és szülője ellen szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban, (4) a szülő hathetes életkornál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult, j) a szülő a gyermeke ismert személy általi örökbefogadásához hozzájárult, kivéve, ha a szülő a házastárs által történő örökbefogadáshoz járult hozzá. (5) A gyámhivatal hivatásos gyámot rendel a gyermek részére, ha a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezték el [Csjt. 98 § (4) bek d) pont] (6) Ha a szülő

gyermekének általa ismert személy részéről történő örökbefogadásához járult hozzá, és az örökbefogadás engedélyezését a megnevezett leendő örökbefogadó 57 szülő egyidejűleg maga is kéri – alkalmassága esetén -, az örökbefogadni szándékozó személyt a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendeli ki. (5) Ha a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő meghal, szülői felügyeletét a bíróság megszüntette vagy az szünetel, de a másik szülő él és szülői felügyeletét gyakorolhatja, gyám rendelésének nincs helye. 128. § (1) A gyámrendelés előtt a gyámhivatalnak vizsgálnia kell: (7) a gyámrendelés okát, b) azt, hogy a gyermek kinek a gondozásában él és a gyermek ellátására személye és körülményei alkalmasak-e, c) van-e nevezett gyám vagy gyámságból kizárt személy; van-e a gyermeknek olyan rokona, hozzátartozója, aki gyámként kirendelhető, d) van-e a gyermeknek vagyona és azt ki kezeli. (2) A

gyámrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi: (8) a gyámrendelés alapjául szolgáló okiratokat (szülők halotti anyakönyvi másolata, bírói ítélet), b) a gyermek születési anyakönyvi másolatát, c) a gyermek ingó, ingatlan vagyonáról készült leltárt, értékhatártól függetlenül. (9) A gyámhivatal a Gyvt. 128 §-ában meghatározottakon kívül meghallgatja a gyámi tisztség viselésére figyelembe vehető személyt, továbbá vizsgálja, hogy viselhet-e gyámságot, és személyiségénél fogva alkalmas-e a tisztség ellátására. E rendelkezés a hivatásos gyámra és a gyermekotthon vezetőjére nem vonatkozik. (10) A gyámhivatal a (3) bekezdésben foglaltak vizsgálata során – szükség szerint – orvosi, pszichológiai véleményt és jövedelemigazolást szerez be. 129. § (1) A hivatásos gyám feladatait közszolgálati jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében látja el. (2) Hivatásos gyám nem lehet a

gyámhivatal vezetője, illetve ügyintézője, továbbá a Csjt. 96. §-ának (2) bekezdésében meghatározott azon személy, akinél bíróság vagy a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte. (11) Ha a gyámhivatal valamely okból a testvérek részére nem közös gyámot rendel [Csjt. 97. § (2) bek], a gyámok közül – meghallgatásuk után – kijelöli azt, aki a testvérek osztatlan közös tulajdonában lévő vagyontárgyakat kezeli. B/18. A gyámság viselése A gyám díjazása és felelőssége Lsd. B/17 tételben! B/19. A gyám jogai, kötelezettségei A gyámság megszűnése Lsd. B/17 tételben! 58 B/20. Gyermekvédelmi gondoskodás A gyámhivatal működése A gyermekekről való gondoskodás alapvetően a szülők feladata. Ha ez bizonyos esetben nem valósul meg (szülők halála, vagy szülők alkalmatlansága), állami szervezetrendszer intézkedése szükséges. Az 1997. november 1-én hatályba lépett gyermekvédelmi törvény (1997:XXXI tv)

eredményeképpen szemlélet- és módszerváltás következett be. A törvény létrehozta az ún háromszintű gyermekvédelmet, a gyámhatósági tevékenységet kettéválasztotta és létrehozta a gyámhivatalokat. A gyermekvédelem új rendszere: I. alapellátás II. jegyző, mint gyámhatóság III. gyámhivatal Korábbi szabályozás: • 1974-es módosítás bevezette az állami gondoskodás differenciált rendszerét, • 1986-ban „A kiskorúakról való állami gondoskodás” címmel tovább bővítette, • 51/1986. MT rendelet pedig részletesen szabályozta az állami gondoskodást, és a kapcsolattartást, valamint szabályozta az állami beavatkozás egyes eseteit és alkalmazásuk feltételeit – ez az MT rendelet 1997. november 1 óta NEM HATÁLYOS!!! A Gyvt. alapelvei között szerepel:  a gyermek családban történő nevelésének elsődlegessége: pusztán anyagi okokból nem lehet a kiskorút a családból kiemelni, hanem pénzbeli és egyéb

ellátásokkal meg kell kísérelni családjában tartani.  a családból kikerülő gyermek számára családot pótló ellátást kell biztosítani: Örökbefogadás, nevelőszülő, családbafogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés harmadik személynél.  a gyermekvédelmi ellátások igénybevétele általában önkéntes: törvényben meghatározott esetekben a szülő és a gyermek is kötelezhető azonban ezek igénybe vételére (védelembe vétel).  a gyermekvédelemben (is) tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés A gyermek védelmének rendszere: A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti

alapellátások, ill. gyermekvédelmi szakellátások, és meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer biztosítása állami és önkormányzati feladat. 59 1997:XXXI. tv (Gyermekvédelmi törvény): 15. § (1) Pénzbeli ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás. (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. (3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. (4) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú

elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése. (5) A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása. A fiatalkorúak javítóintézeti neveléséről külön törvény rendelkezik. 16. § Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete, b) a települési önkormányzat jegyzője, c) a kijelölt városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézője (a továbbiakban együtt: városi gyámhivatal), d) a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatot ellátó szerve (a továbbiakban együtt: megyei gyámhivatal) [a c) és d) pont a

továbbiakban együtt: gyámhivatal] gyakorolja. Gyámhivatal működése: 108. § (1) A gyámhivatal az illetékességi területén az e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorolja. (2) A gyámhivatal a) ellenőrzi a személyes gondoskodást nyújtó ellátást, b) ellenőrzi a gyámügyi igazgatási feladatok ellátását, c) véleményezi az ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatokat, d) közreműködik a képzési, továbbképzési feladatok ellátásában, e) elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben, 60 f) felettes szervként jár el a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított gyámügyi igazgatási hatósági ügyekben, g) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb közigazgatási feladatokat. A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre 109. § A városi gyámhivatal a gyermekek védelme

érdekében a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, - ha erre nincs mód gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben, b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról, d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, f) dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, i) dönt

az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, j) dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről, k) megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, l) dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermeknevelési felügyeletről, m) közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban. 110. § A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt a) az otthonteremtési támogatás megállapításáról, b) a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. 111. § A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, b) megállapítja a gyermek családi és utónevét, c) hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel. 112. § A

városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, b) dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról, c) elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, d) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, e) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, f) kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól. 113. § (1) A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása, b) a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése, c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, d) a gyermek örökbefogadásának felbontása, e) a cselekvőképességet érintő

gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése, f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt. (2) A városi gyámhivatal feljelentést tesz 61 a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, b) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. 114. § A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban a) dönt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról, b) intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról, c) dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, d) dönt a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, e) hozzájárul a gyermek családbafogadásához, f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot, g)

engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt, h) dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezéséről, i) eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, j) engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását. 115. § A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban a) a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel, b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét, d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot, e) külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az

ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat. 116. § A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik, d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, e) közreműködik

a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyonértékű jogával kapcsolatos ügyekben, f) közreműködik a hagyatéki eljárásban. B/21. A családok támogatása 62 A gyermeknevelés komoly kiadásokkal jár. A szocialista állam erősen megnehezítette a gyermeket nevelő családok helyzetét (alacsony jövedelmek, nők munkába kényszerülése). Ebben az időszakban jelentős életszínvonal-emelkedést értek el a gyermekszám tudatos csökkentésével. Bokros-csomag (1995:XLVIII. tv) felszámolta a korábbi családtámogatási rendszert (lsd A/4. tétel) Ezeken az állapotokon változtatott az 1998. évi LXXXIV törvény, mely a családok támogatásáról szól. A törvény részben visszaállította a megszüntetett ellátásokat, részben újakat vezetett be: Alapelvek Cst. 3 § (1) A családnak mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az

állam egyik legfontosabb feladata. (2) A gyermek otthoni gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése. (3) A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. (4) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak. Családtámogatási ellátási formák Cst. 5 § A családtámogatási ellátások a következők: a) családi pótlék (6. §); b) gyermekgondozási támogatás ba) gyermekgondozási segély (20. §), bb)

gyermeknevelési támogatás (23. §); c) anyasági támogatás (29. §) Családi pótlék: Cst. 6 § A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt. Cst. 7 § (1) Családi pótlékra jogosult a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám aa) a még nem tanköteles, ab) tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, ac) középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel; b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre)

tekintettel, amennyiben az aa)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll; c) a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel; 63 d) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. Gyermekgondozási támogatások: Cst. 19 § A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, a gyám megélhetése alapjául - havi rendszerességgel járó - gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre a szülő jogán szerezhet jogosultságot. Gyermekgondozási segély: Cst. 20 § (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt a) gyermek 3. életévének

betöltéséig, b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig (2) Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. Cst. 20/A § (1) A 20 §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek a) az első életévét betöltötte, továbbá b) gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint c) szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével. (2) A

gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát - kérelemre - a gyámhatóság pótolhatja. Gyermeknevelési támogatás: Cst. 23 § Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár Anyasági támogatás: Cst. 29 § (1) Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt; b) az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; c) a gyám, ha a gyermek a születését követően 180 napon belül - jogerős határozat alapján a gondozásába kerül. (2) Az anyasági támogatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosultat

akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. 64 Cst. 30 § Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. Cst. 31 § Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával. Ezeken kívül támogatásnak tekinthetők: - személyi jövedelemadó-kedvezmény a gyermekek után, - szoc. pol kedvezmény, - kamattámogatás, - tankönyvtámogatás az egyedülálló és sokgyermekes szülőknek. B/22. A vagyonleltár A bíróság a házastársi közös vagyon megosztásáról vagyonleltár alapján dönt. Ennek felállításánál számba kell venni, hogy milyen vagyontárgyak tartoztak a házastársak közös

vagyonához az életközösség megszűnésekor, és hogy ezek melyik fél birtokába kerültek. El kell különíteni a felek közös és különvagyonát. A vagyontárgyak értékét az életközösség megszűnésekori értékük szerint kell megállapítani. Ha az életközösség megszűnése és a vagyon megosztása között eltelt időben a vagyontárgy értéke változik, azt kell vizsgálni, hogy az értékváltozást melyik fél magatartása okozta. Az értékelés alapja: a dolog forgalmi értéke. Ha az életközösség megszakadása után valamelyik fél a dolgon értéknövelő beruházást végzett, az életközösség megszakadásakori állapot szerint kell értékelni. A közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak és követelések értékéből a közös vagyont terhelő tartozásokat le kell vonni ez a közös vagyon tiszta értéke ez fele-fele arányban illeti meg a házastársakat. Ha mégsem sikerült így elosztani, a különbözetet elsősorban természetben

kell kiadni, ha erre nincs lehetőség, vagy a felek nem kívánják, pénzben kell megtéríteni. Fel kell tüntetni azt is, ha a házastársaknak 3. személyekkel szemben bármilyen jogcímen követelése áll fenn, vagy tartozásaik vannak. Megállapodhatnak abban, hogy a közös vagyon megosztásakor fennálló közös tartozást az egyikük átvállalja. A vagyonmérleg felállításánál a közös vagyon és a különvagyonok közti elszámolás is elvégezhető. Bármelyik házastárs igényelheti: • a közös vagyonból a különvagyonba, • a különvagyonból a közösbe történt beruházási költségek megtérítését, • igényelhető az a költség, amit az egyik házastárs különvagyonából a másik különvagyonában történt beruházásra fordítottak. Közös vagyon megosztásának folyamata: • számba venni a közös vagyonba tartozó vagyontárgyakat, jogokat-kötelezettségeket, értéküket megállapítani; 65 • • alvagyonok közti

megtérítési igények elszámolása; vagyontárgyak elosztása. B/23. Szülőtartás Lsd. A/23 tétel! B/24. A szülői jogok megszüntetése és szünetelése Megszűnik a szülői felügyeleti jog: • a gyermek örökbefogadásával, • ha a szülő úgy adott hozzájáruló nyilatkozatot az örökbefogadáshoz, hogy az örökbefogadók adatait nem ismeri – a gyermek hat hetes kora elérésekor; • gyermek nagykorúvá válásával. Bíróság szünteti meg: • ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, testi-lelki jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti; • ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő az ehhez vezető magatartásán, életvitelén önhibájából nem változtat; • ha a szülőt a bíróság a gyermeke ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. Megszüntetheti: • ha a szülő életközösségben él a

felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően gyakorolni. Ha a bíróság a szülői felügyeleti jogot a szülő mindegyik gyermeke vonatkozásában megszünteti, ennek hatálya kihat a később született gyermekeire is. Akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette: - nem fogadhat örökbe gyermeket, - nem viselhet gyámságot, - nem helyezhető el nála gyermek, - nincs kapcsolattartási joga (csak kivételesen jogosítható fel erre!). A bíróság a felügyeleti jogot visszaállítja a jövőre nézve, ha az az ok, amely miatt megszüntette azt, már nem áll fenn és más ok sincs. Perindításra jogosult: - a szülő, - gyermek, - gyámhivatal, 66 - ügyész. Csjt. 91 § (1) Szünetel a szülői felügyelet: a) ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében korlátozva van, b) ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy

ténylegesen akadályozva van, c) ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el, d) ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá, e) ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette, f) ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult. (2) A szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti per jogerős befejezéséig szünetel a szülői felügyelete annak, akinek a gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el. (3) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés kivételével szünetel a szülői felügyelete annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti jogát a bíróság nem

szüntette meg. Nem szünetel a szülői felügyelet, ha a szülők vagy a bíróság a közös szülői felügyeletről döntött. 67