Irodalom | Középiskola » Kertész Imre - Sorstalanság

Kertész Imre - Sorstalanság Élete: Budapesten született zsidó családban 1929-ben. 1944-ben gimnazistaként került német koncentrációs táborba, Auschwitzba és ezek megtapasztalása világképének meghatározó élményévé vált. Újságíróként műfordítóként dolgozott Első regényét hosszú éveken át írta majd nehezen talált rá kiadót. A sorstalanság 1975-ben jelent meg e csak az egy évtizeddel későbbi második kiadás után figyelt fel rá a szakma. Végül ezért a regényéért kapta meg első irodalmi Nobel-díját 2002-ben. A sorstalanság egy kamasz fiú nevelődési regénye, Egy naiv a világban kevéssé tájékozott a világban kevéssé tájékozott fiúnak a világban hirtelen az élet legkegyetlenebb próbáit kell kiállnia, és eközben válik felnőtté. A fiút nem nevelték vallásosan nincs zsidó sorstudata mégis „sorstalanul” is viselnie kell ezt. További regényei:  A kudarc (1988)  Kaddis a meg nem született

gyermekért (1990) Legjelentősebb korábbi díjai:  Kossuth díj (1997)  Herder díj (2000) Sorstalanság: A mű azzal kezdődik, hogy egy kis kamasz zsidó fiú édesapját behívják munkatáborba a németek. Gyurka aznap nem iskolába Az ebédnél Gyurkának nem volt étvágya de mostohaanyja nyugtatta őt és férjét, hogy majd vigyáznak egymásra. A család a barátok és a szomszédok elbúcsúztak Gyurka apjától, de nagyon nehezen tudták csak elengedni. Gyurka igazi édesanyja magához akarja csábítani a kamasz fiút de, visszamegy mostohájához. Gyurka egyeik barátját a sárgacsillag kiborítja, hogy a miatt utálják miközben nem is, tudja mit jelent valójában. Gyurkát és társait a buszról a rendőrség a hatágú sárgacsillag miatt leszállítja és letartóztatja őket. Miközben vitték őket a munkatáborba, lehetősége lett volna a szökésre, de nem ment el a többiekkel, pedig a rendőr intett neki hogy menjen, amíg tud. A zsidókat egy

lóistállóba terelik, ahol alig férnek, és állva éjszakáznak. Az ellenőrzés folyamán kipakoltatják a zsebeit Gyurkának, de ő nem értett hogy mi történik. A zsidó emberek a németekről csak rémhíreket hallottak. Az embereket élelem és víz nélkül vitték a munkatáborba egy zsúfolt vagonba. A határon az egyik őr a maradék értékeiket el akarta kérni, de a zsidók csak vízért cserébe adták volna oda neki és ezért a határőr elkezdett ordítani velük, hogy mindenből üzletet akarnak csinálni. Amikor megérkeznek Auschwitzba, nem tudják, hogy hol vannak, mert állítólag a németek mindent átneveztek A táborban, levágják a hajukat, és csíkos egyenruhát kapnak. Auschwitzból átviszik őket Buchenevaldba ahol egy kódszámot, kap minden zsidó, ami mellett van egy „U” betű, ami a magyarságra utal. Itt egy német tiszt megkérdezte tőlük, van e valaki előadóművész közöttük, mert addig szórakoztatni kellene őket, ameddig a

transzportot előkészítik. Erre öt fiatal jelentkezett és fölmentek a színpadra, ahol egy zongorát találtak és elkezdtek rajta játszani és énekeltek. Innen is tovább vitték őket egy kisebb vidéki koncentrációs táborba, ahol már teljesen ki voltak merülve testileg lelkileg. Ezen a helyen még fürdő és krematórium sem volt, mint a többi helyen Gyurka itt társait elveszítette, és hiába kereste a szemével de nem találta körülötte csupa idegen ember. Itt találkozik egy pesti fiúval Citrom Bandival Beszélgettek és az őr ezért megüti Gyurit. Citrom Bandi megtanította hogy-hogy tud életben maradni a koncentrációs táborban meg arra hogy az önérzet ugyanolyan fontos mint az étel vagy az ital. Rövid idő alatt szoros barátság alakult ki közöttük. Gyurka az új barátjával gyakran beszélgetett Pestről Napról-napra kevesebben lettek, mert nem bírták azt a bánásmódot ahogyan bántak velük a munkatáborban. Napról-napra a

terhelés és az embertelen bánásmód miatt lettek rosszul az emberek egyre többen estek össze és haltak meg. Citrom Bandi veszekedik Gyurkával hogy ne hagyja el magát mert rühös és tetves és így nem térhet haza mert nem élni túl. Gyurka mikor a zsákkal eleredt térdét bekötötte elfertőződött neki. Megfürdették és a lábadozóba vitték. Amikor felépül egy angol katonával beszélget aki nagyon barátságosan viselkedik vele. Kiszabadították a zsidókat ők nagyon boldogok voltak A mosdóban találkozik egy volt SS katonával és meg akarják lincselni. Kövesi Györgyöt a vasútállomáson, már amikor hazaért, egy férfi zaklatta kérdéseivel amik a Lengyelországi rossz emlékeit idézte föl. Amikor visszaér Pestre nem ismeri meg mert teljesen szét volt rombolva. Citrom Bandit hiába keresi nem találja. A villamoson nem volt jegye és egy úriember vett neki hogy ne keljen leszállnia. Amikor hazaért nem akarták beengedni mert már mások

laktak ott de a szomszédban szívesen látták. Megkínálták itallal és beszélgettek vele a múltról és a jelenről Az anyjához menet találkozik gyermekkori barátjával. Akármilyen hihetetlen de ő vissza akar menni a koncentrációs táborba mert Pesten már nem találta helyét honvágya volt