Filozófia | Középiskola » A jó kormányzat eszméje az újkori természetjogban

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:32

Feltöltve:2009. június 18.

Méret:77 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A jó kormányzat eszméje az újkori természetjogban John Locke: Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról A természeti állapotról: Hogy a politikai hatalmat jól megértsük ehhez vissza kell térni a gyökerekhez. - a természeti állapot eredetileg a tökéletes szabadság állapota, nem függ senki egy másik ember akaratától - ez az egyenlőség állapota is: mindenkinek ugyanannyi hatalma van, mindenki egyenlő azaz nincs megkülönböztetés Hooker magától értetődőnek tartja az egyenlőséget, ezért erre alapozza a kölcsönös szeretet kötelezettségét - a tökéletes szabadság állapota azonban ez nem a szabadosság állapota  a természeti állapotot természeti törvény kormányozza (senki nem károsíthat meg egy másik embert az életében, egészségében, szabadságában vagy javaiban ás önmagát sem) - mindenkinek jogában áll megbüntetni azt, aki megszegi a természeti törvényt így az egyik

ember hatalomra tesz szert, a másik ember felett ez azonban nem zsarnoki hatalom, csupán az a cél, hogy a bűnös megkapja büntetését, amelynek mindenképpen arányosnak kell lennie a tettel - az idegen országban elkövetett bűneinkért az adott országban lévő bírák nem mondhatnak ítéletet felettünk, mert az idegen ország törvényei nem vonatkoznak ránk ha a bűnös vétke által valaki más kárt szenved, akkor a károsultnak joga van jóvátételt követelni, attól, aki a kárt okozta mindenkit megillet a bűn megelőzésének és a bűn büntetésének a joga a büntetést úgy kell kiszabni, hogy a többi embert elriassza a bűntől - a természeti állapot hibájára (mindenki büntethet) a megoldás a polgári kormányzat, ésszerűtlen dolog, hogy mindenki büntethet, hiszen ha az ember a saját vagy barátja ügyében bíra, akkor valószínű, hogy részrehajló lesz vagy a bosszúvágyból túl messzire megy el a büntetésben A politikai társadalom

és kormányzat céljairól: - ha a természeti állapot olyan jó, akkor miért mondanak le róla?  mivel a jog élvezete bizonytalan (az ember szab ugyan, azonban tele van félelemmel) - az emberek kormányzatoknak vetik alá magukat, hogy védelmet kapjanak - hiányzik a természeti állapotból: 1. a rögzített törvény, mondjuk a természeti törvény nyilvánvaló azonban, akik elfogulttá vállnak nem vetik alá magukat 2. elfogulatlan bíró, aki megfelelő tekintéllyel él 3. hiányzik a végrehajtó hatalom, aki biztosítaná a kellő végrehajtást - ezért az emberek, társadalommá egyesülnek - létrehozzák a törvényhozó- és végrehajtó hatalmat - a természeti állapotban az embernek kétféle hatalma van: 1. mindent megtehet önmaga és mások védelmére ~ feladja, hogy a társadalom által hozott törvények szabályozzák 2. a bűnök megbüntetésének hatalma ~ feladja a büntető hatalmat, így erejét a végrehajtás támogatására tudja

fordítani - amikor az emberek a társadalomba belépnek feladják az egyenlőséget, szabadságot és a büntető hatalmat, mivel ezt a társadalmi érdek megkívánja, ennek cserébe aki a hatalommal rendelkezik az köteles állandó törvényekkel kormányozni melyek a közjót, a biztonságot és a békét szolgálják Az államformákról: - tökéletes demokrácia: a többség hoz törvényt a közösség számára - oligarchia: a törvényhozás néhány kiválasztott ember kezében van, ezt utódainak vagy örököseinek adják át - monarchia: egy ember birtokolja a hatalmat 1. örökletes monarchia: örökösöknek adja át a hatalmat 2. választott monarchia: a többség választ utódot - a kormányforma attól függ, kinek a kezében van a törvényhozó hatalom - állam = független közösség