Könnyűipari ismeretek | Nyomdaipar » A könyvnyomtatás feltalálása és jelentősége, a nyomdászat elterjedése Európában

A könyvnyomtatás feltalálása és jelentősége, a nyomdászat elterjedése Európában I. Nyomdászat: Könyvnyomtatás előzményei: i.e 3 évezred Mezopotámia - pecsétnyomást használták az okiratok hitelesítéséhez, ezt a szövetnyomás követte (ókori Keletről, a keresztes háborúk idején): textíliák mintázása. A fametszők a rövidebb szöveg aláírásokkal ellátott képeket külön fatáblákba metszették, a sokszorosított részek kiemelkedtek a fatábla többi részéből. Ezeket befestették és papíríveket helyeztek rájuk, s így sokszorosították a kívánt példányszámban. Ezeket már táblanyomatoknak nevezték. Ezeket először a kínaiak használták a 7 században, csak a 8 századból maradtak fent különböző japán és kínai iratok. Európában a 14 sz végén alkalmazták először (fáziskésés vehető észre). Táblanyomás: - egylapos nyomtatványok: pl. szentképek, búcsúlevelek, játékkártyák - később hosszabb szövegeket

tartalmazó könyvek, igyekeztek könyvalakban összekötni. A legrégebbi könyveket Dúckönyveknek hívták és 1430 körül jelentek meg. Főként vallásos témájúak, pl. Biblia Pauperum = a szegények bibliája (szintén Dúckönycvnek tekinthető) ABC könyvek, nyelvtanok, iskolai tankönyvek. Nyelvtanok: ezeket Donatusoknak is hívták, Aelius Donatusról kapta a nevét (4. Sz-ban élt) Latin nyelvű könyveit nevezzük Donatusoknak. Dörzsnyomat: kezdetben a papírt külön lószőrrel töltött bőrlabdával hozzádörzsölték a befestékezett fatáblához. A sokszorosított kép és szöveg gyakran átnyomódott a papír másik oldalára, s így nem lehetett a papír másik oldalára nyomtatni, s ezért sokszor a Dúckönyvek lapjának hátoldalait kettesével átragasztották. A 15 Sz-ban a sajtót jelentették meg, ezt nyomtatáshoz alkalmazták. Elő és hátlapjára is lehetett nyomtatni (sajtóval) Elterjedt a táblanyomat, ahol a sokszorosítás összefüggő

nyomóformáról készült. A 16.sz-i nyomdászat és könyvkiadók Németalföld: Antwerpen a legjelentősebb nyomda. Christoph Plantin : a legnevezetesebb, legnagyobb nyomdász. Nyomdáját 1555-ben alapította meg Igyekezett a nagy Francia nyomdászokat utánozni. Kiadott műveiben művészi izléseket találnak A hangjegy nyomtatást művészi szintre emelte. II Fülöp spanyol király, aki udvari nyomdászává fogadta ezt a németalföldi nyomdászt. 1566-ban alkalmazta először a rézmetszetes illusztrációkat egyik kiadványában. Polyglott biblia - többnyelvű biblia -szir, káld, latin, görög, héber : 8 kötetben jelent meg ilyen nyelveken. A ktg-ket a király támogatta. Plantin halála után is megmaradt a színvonala a nyomdának Nyomda múzeumot rendeztek be (1875) a nyomda épületében. (Antwerpen városa megvásárolta a nyomdát) Magyarország több országgal állt kapcsolatban: Horvátország, Lengyelország, stb. (könyveket adtak ki ezekben az időkben).

Románia (cirill betűs nyomdászat jött létre) : Ivan Fjodor hozta létre a nyomdászokat Litvániába. IV Rettegett Iván támogatta Iván Fjodor tevékenységét (Moszkvában működtette nyomdáját).ú Észak- és Dél- Amerika: a nyomdászat csak a gyarmatokat szolgálta ki. Az első Amerikai nyomda Mexikóban alakult ki (1539), amelynek a működését egy szerzetes kezdeményezte. Cromberger : első nyomdász Amerikában. Mexikóban 22 nyomdász dolgozott, és kb. 200 nyomtatványt adtak ki Peru: 1584-ben jött létre az első nyomda. Antonio Ricardo (Limában). Spanyol jellegű, főként egyházi tankönyvek kiadására irányul Magyarországi könyvkultúra a 16. Sz-ban Jelentősségéből sokat veszített a 16.sz-tól kezdődően Hazánk kiadói nem játszottak nagy szerepet, de jelen voltak és lépést tartottak az európai fejlődés áramlatában. Humanizmus, amely hatott Mo-ra, különösen az erazmista. Az ellenreformációban is hatott. Papírgyártás: 1530-ban

jön létre az első papírmalom Lőcsén. /pl: Brassón, Kolozsváron, stb.(Felvidéken) A 16. Sz-ban hátrányosan befolyásolta a könyvkultúrát: - az ország 3 részre szakadt - állandó háborúskodás folyt Mo-on - a nemzeti függetlenség hiánya - II. jobbágyság Katasztrofális visszaesés tapasztalható, hiszen a törökök által elfoglalt területeken nem működhettek nyomdák. Tiltották, elutasították a nyomdászatot Pl.: II Bajanet??: 1483-ban tiltotta meg először a török nyomda felállítását Később I. Szelin ezt a tilalmat 1515-ben megújította A reformáció tanok gyorsan elterjedtek, amit a nyomdászat is nagy mértékben elősegített. (a királyi Magyarország területén). Új kulturális intézményt hozott létre pl: nyomdász iskolák Teljesen a ref. egyházat szolgálták ki, terjesztették a vallásos irodalmat Ezeket a protestáns városok és főurak támogatták (a nyomdákat): jelentős szerepe volt a nemzeti nyelvű irodalmonak. A

nemzetiségnek döntő szerepe volt a nyomdákban. Vietro Jeromos: Mo. számára készített kiadványokat 1327. első magyar nyelvű kiadvány volt Bécs: 1536-38: 3 nyomtatványt jelentettek meg 1580-82: 25 nyomtatványt jelentettek meg Erdély (önálló terület): a ref. tanai gyorsan terjedtek el különösen a Szász vidéken 1529 első magyar nyomdát alapították. Erdély területén a 2. Nyomdát is a szászok alapították Brassóban 1539-ben Sárvár?? - újszigeti nyomda: 1539-ben kezdte meg működését. Ez volt az első magyar nyelvű nyomda. 1541-ben kiadja az Újtestamentumot. Ez az első teljesen magyar nyelvű nyomtatvány, és Magyarországon nyomtatott könyv. 16.sz második felében megnő a nyomdák száma, a vándornyomdák működésének köszönhetően. (településről - településre mentek, és nyomdaműhelyeket hoztak létre) - anyagi okok - protestáns hit terjedése - az üldöztetés - mecénások keresése kb. 850 nyomtatványt készítettek A 16.sz

végére csupán 5 nyomda működött Ha a nyomtatványok nyelvét nézzük, akkor észrevehető, hogy latin, német, görög, újszláv és magyar nyelven íródtak. 100-300 között lehetett a példányszám. A nyomdászok tiszteletdíjat kaptak, és igyekeztek a saját kv-ket is kiadni. A Magyar könyvkultúrának nincs nagy jelentőssége az Eu-hoz Ez nem igaz. 50% vallásos témájú, a fennmaradó 50% világi témájú, pl: históriák, néphistóriák, latin versek. A politikai művek száma szintén minimális, és a szépirodalmi is egyaránt Sárvár???- újszigeti nyomda: 1539-41-ig működött, Nádasdy Tamás hozta létre, aki udvarába meghívta Sylvester Jánost (aki Krakkóban tanult az egyetemen) Ő volt a nyomda szellemi vezetője, de manuális vezetésre nem vállalkozott. A nyomda vezetésére Adódi Benedeket hívták (mert a Bécsi vezetőt munkája miatt elbocsátották). Latin - magyar nyelvű könyve volt, amely 15??39-ben jelent meg (Sylvester-nek)

Sylvester János: Újtestamentum fordítását is kiadja. (gótbetűkkel) 1539-ben Brassóban jött létre egy nyomda, melynek vezetője Honterus János (humanista) görög-latin nyelvű műveket adott ki. Kolozsváron működő Hoffgreff - Heltai nyomda 1550. A legjelentősebb Erdély-magyar nyomda. Heltai nem vállalkozott a manuális vezetésre, ezért Hoffgreff Györgyöt bízta meg: ő Heltai Gáspár haláláig vezette. Heltai: jó szervező, kitűnő üzleti érzék, papírmalom létrehozásán fáradozott. Hoffgreff - Heltai nyomda erényei: - tudatos kiadói programmal rendelkezzen - az első magyar nyelvű nyomda - a magyar nyelvű művek tudatos terjesztése. Heltai: úttörő, a Magyar Helyesírás Egységesítésén fáradozott. Egységes betűformák kialakítása. Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekét hangjegyekkel jelentette meg, s nyomtatta ki a Magyarok Krónikáját. (magyarul a Bibliát, Verbóczy Tripantitumát Saját írásait is megjelentette. Pl: Szász

Fabula) számos népkönyvet adott ki Szász Fabula: protestáns nyomdászok Vándor nyomdász: reformáció tanait hirdette, terjesztette a magyar műveltséget. Híres vándor nyomdászaink: - Huszár Gál - Hoffhalter Ráfael - Manlius János Debreceni nyomda: Huszár Gál 1561-ben alapította, a nyomda működését a ref. egyház támogatta. 16-17sz-ban jelentős nyomdája a ref hitnek, fontos szellemi műhelye: a magyar Ref. ügyét szolgálta Vizsolyi nyomda: Károlyi Gáspár által magyarra fordított első teljes magyar protestáns biblia, amely 1590-ben jelent mg. Magát a nyomdát Telegdi János prépos vásárolta meg, és vezette 1586-ban Telegdi halála után hanyatlásról beszélhetünk, mind a nyomtatványok számában, mind minőségében. Uralkodói támogatással működött a nyomda tovább. 1579-ben Rudolf rendelete: királyi engedélyhez kötötte a protestáns nyomdák működését. Erdélyben Báthory István fejedelem irányítani akarta a

könyvkereskedelmet, és a nyomdák működését külön fejedelmi engedélyhez kötötte. A nyomdászat, a könyvkiadók és az időszaki sajtó a 17. Sz-ban A könyvnyomtatás ált. jellemzői: a 17században politikai, gazdasági, és társadalmi hanyatlás jellemzi a könyvtárkultúrát, és a nyomdászatot. Megjelenik a kapitalizálódás (mint folyamat) Angliában, É-Amerikában, és Németalföldön is: kiéleződik a gyarmatokért folyó harc, küzdelem. A fejlődésre (17.sz-ban) nagy mértékben hatott a 30 éves háború (1618-1648), a német könyvkultúra teljesen pusztulások sorozatát idézte elő. Angol polgári forradalom: tovább folytatódik az első forradalmi szakasz után. A kvtkultúra polgári jellegű fejlődése a 17.sz-ban csak az angol polgári forradalom után indulhatott meg Fennmaradnak azok az intézkedések, amelyek gátolták a kvkiadást, és a nyomdászatot. Fontos esemény Eu-ban, a török kiűzése Eu-ból a 17.sz-banPl: Buda

felszabadítása Az abszolút monarchia intézménye kialakul, és megszilárdul a 17.sz-ban Inkvizíció: polgári és vallási elnyomás fő eszköze is befolyásolja a könyvkultúrát. Spanyolországban növekedett (inkvizíció) Ellenreformáció megszilárdulása, a képzőművészet tevékenysége áthelyeződik a Németalföldre. Ez rendkívüli fejlődés eredménye Németországban a nyomdászat fejlődése visszaesett, annak ellenére, hogy az időszaki sajtó német területen jött létre. 17.sz => cenzúra Anglia: restauráció jellemzi, üzleti vállalkozások, kapitalista módszerek Németalföld: elterjed az utánnyomás törvénytelen alkalmazása, amely gazdasági szempontból rossz, törvénytelen, számos esetben hibás szövegeket eredményez. A 17.sz-ban uralkodói, főpapi, főúri alapítóárú gyűjtemények: a könyvtári könyvek (alapításuk által) Lipcse: az Eu-i könyvkereskedelem központja. A könyvek tartalma állandósul, egyházi, vallási

jellegű munkák kerülnek előtérbe. Világirodalmi jellegű művek: - Descartes - Milton - Locke Széles körben elterjedtek. Népkönyvek: átalakulnak, és lesüllyednek a vásári irodalom szintjére. A 17sz második felében újítások pl.: a rongyőrlőgép (Hollandia) => a papírkészítés felgyorsul Kézmetszet illusztráció előtérbe kerül => tömegesen alkalmazzák, és szárítják a fametszeteket. Jellemző még: tónusos, díszítésre alkalmas, mély nyomásos eljárásnak tekinthető, a kv. Szövegével együtt nem nyomtathatók A levonat mindig külön lapra készül (a róla készült levonat) Barokk stílus jellemző rá => vált. Eredményez => a rövid címeket felváltják hosszú barokk címek, a címlapok túlzsúfolttá válnak, különböző fajta betűkkel, míves nyomást alkalmaznak rajta. A címlapot általában olyan ajánlás, vagy előszó követi, amely dagályos, vagy ferjengős barokk formulákat tartalmaz. A rézmetszetes ill-val

készült kv-ek az előkelők számára készülnek a néptömegekhez csak a népkönyv jut el. (ezeket rossz minőségű papírra, közepes, vagy gyenge minőségű fametszetekre alkalmazták). A 17sz-ban hanyatlás következik be, vásári irodalom vonatkozásának. Nyomdászok és kiadványok: 17.sz-ban a különbségek egyre jobban fokozódott az országok között. Németalföld leggazdagabb állama volt Eu-ban. (a korabeli kapitalizmus mintaállama) Polgári, ipari, ill. gazdasági fejlődés, magas művészeti tevékenység jellemezte Sajtó?????: legtöbb sajtó termék itt jelent meg a széleskörű sajtó???????????nak köszönhetően. Az Elzevir - nyomdászcsalád: híres nyomdászcsalád. Elzevir - könyvek => miniatűr könyvek (kisalakú), amelyeket az Elzevir nyomdászcsalád adott ki. Tipográfiai szempontból nagyon igényesek voltak, az antikva betűtípus szép formáját alkalmazták, igényességre törekedtek. Ludwig Elzevir (Antwerpen-i kvkötő)

protestáns vallása miatt Laydenbe költözött (menekült). - Bonaventura - Abraham Elzevir Munkásságuk alatt vált híressé (emelkedett Eu-i hírű vállalkozássá) Könyvkereskedők: nyomdászok, kiadók => feladatát látták el egyszerre I. 1625 - 1650: respublikák: 35 kötet jelent meg, ország leírásnak tekinthető Van Dyk: külön művészi igényességgel készítette. Metszete igényes volt Részletes kézmetszetes illusztrációkkal ellátva. II. 1629: ókori klasszikus szerzők műveit jelentették meg. Hatalmas céggé alakult Skandináviába is szállítottak könyvet. A vállalkozás hanyatlani kezdett A ??????????????? felbomlott 1712. Daniel Elizer, aki Amszterdamba költözött, ahol külön kvkereskedőt és nyomdát alakított ki. 1780-ban az amszterdami nyomda is megszűnik. Kb 2200 könyvet jelentettek meg az egyetemi kiadványokkal együtt, mintegy 5000. 2003.0324 Kötészet: a kvkötők igyekeztek külön cégekbe tömörülni, és a

kv.kereskedelem is a kvkötők kezében volt. Időszaki sajtó fejlődése a 18.sz-ban: A többi országhoz képest fáziskésében volt. A sajtó megjelenése (Mo-n): Kezdetben Magyar - Latin - Német nyelvű újságlevelek jelentek meg, főként a török háború eseményeiről tájékoztattak. Mo-on 1705-ben jelent meg az első latin nyelvű folyamatosan megjelenő lap: Mercurius Hungarius. Rákóczi féle szabadságharcról tájékoztatott a külföldiek számára Összesen 6 nyomtatott jelent meg, és 1 kézzel írott. 1711: első Magyar Bibliográfia (Irodalmi) a szabadságharc idején, az Czvittinger Dávid nevéhez fűződik. Tartalmazza az adott szerző életművét és munkásságát. A kiadványok egy része tartalmiklag ellensúlyozta a tipográfiai színvonalat. Az első nyomda a nagyszombati nyomda volt. Ez a legbefolyásosabb nyomda a 17sz-ban Külön királyi engedélyt kapott, és a jezsuita egyetem szolgálatában állt (1648-tól). A 18.sz végére ez lett a

legnagyobb teljesítményű nyomda A kiadványokat viszonylag magas tipográfiai színvonallal jelentette meg, számos katolikus teológus művei itt jelentek meg. Pl: Pázmány Péter munkái Kb 100 kiadvány jelent meg (a Rákóczi szabadságharc idején is működött). Löcsei nyomda: a 18.sz-ot tekintve megállapíthatjuk, hogy itt készült a legtöbb nyomtatvány Több mint 1000 nyomtatványt adott ki. Brewer Lőrinc tevékenykedett ebben a nyomdában Megjelentette Szenci Albert műveit. Kalendáriumokat adott ki, és külön görög betűkészlettel rendelkezett. Fiát Brewer Sámuel betűmetszőként dolgozott nála Kassai nyomda: különböző tulajdonosok váltakozását jól szemlélteti. Magánnyomdává vált nyomda. 1640-től a város vezetése alá került 1673: jezsuiták műhelye lett 1695-től a reformátusok műhelye (kis műhelyrész). Debreceni nyomda: városi nyomdaként működött, a nemzeti művelődés, református egyház, és a magyar nyelvűség

támaszának tekinthetjük ezt a nyomdát. Rhédei Pál & Rhédei Péter színvonalas kiadványok, nyomdavezetők. 1677-1682: Rozsnyai János vette át a nyomdát. Javulás következett be a nyomda működésében. 1705: a labancok feldúlták a nyomdát, így a felszerelés elpusztult. Sárospatak: protestáns nyomda, a Sárospataki kollégium céljaira állították. III Rákóczi Zsigmond anyja Lórántffy Zsuzsanna alapította ezt a nyomdát. A reformációt szolgálta (jezsuitákat telepítettek ide). Váradi nyomda: a 18.sz legszínvonalasabb műveit készítették itt Szenczi Kertész Ábrahám nyomtatóként működött itt, 20 év alatt 113 nyomtatványt adott ki. Ebből 70 magyar nyelven A magyarországi puritánusok tevékenységeit támogatta. Később 1660-ban a török elől menekülve, Szenczinek el kellett hagynia a várost, és később Kolozsvárott és Szenemben folytatta nyomdászati tevékenységét. Gyulafehérvár: Betlehen Gábor (1620) fejedelmi

nyomdát hozott létre. Fontos szerepe van a hazai reformációban. Külön cirill betűs készlettel rendelkezett Ezt Erdély számára készítették, de 1658-ban elpusztították. Kolozsvár: többféle típusú nyomda működött. - magán nyomda - uritárius nyomda - ref. egyházi nyomda - jezsuita egyházi nyomda felszereltségük szegényes volt, viszonylag alacsony színvonalon működik. Erényük, hogy magyar nyelvűek, és 3 vallási felekezetnek volt nyomdája Kolozsvárott. Misztótfalusi Kis Miklós munkája: 1692-1702 között Mtótfalusi a Kolozsvári ref egyházi nyomda élén állt. Érdeme, hogy a magyarországi nyomdászatot felemelte Eu-i színvonalra. 1650-1702-ig élt, 30 évesen, Hollandiába ment tanulni, ahol Amszterdamban a Blaeu családnál tanult. (Blaeu híres térkép kiadó volt) 3 év múlva önállósult kifejezetten betűmetszőként volt sikeres. Külföldről kapott megrendeléseket (pl: az első Bruz nyomdai ABC elkészítése fűződik a

nevéhez, ill. XIV Ince Pápa is készíttetett nála betűkészletet) Komoly vagyonra tett szert, a magyar nyelvű biblia kinyomtatására vállalkozott, saját költségén. (arra törekedett, hogy biblia na csak szép legyen, de tökéletes, hibátlan legyen Ő maga javított a biblia szövegén, ezért itthonról vádolták) 1685. a biblia teles szövege ekkor készült el 3500 példányban 1687. Újszövetség (külön) 4200 példány 1687. Zsoltárok 4200 példány 1689. hazaindult Hollandiából 12000 kötettel Útja viszontagságok közt folyt Kolozsvárott önálló nyomda alapítását kezdte, de rábeszélésre, a ref. nyomda vezetését vállalja el Ezt vállalta saját nyomdai felszerelését használva. Tudatos kiadó tervezet teljes mértékben felülmúlta a 17.sz-i nyomdászatot Többféle kitűzése volt: - felakarta számolni az ország kulturális elmaradottságát - ellenezte az írástudatlanságot, és a műveletlenséget. - A magyar nyelvű oktatást, és

helyesírást szorgalmazta Első kiadványai ABC könyvek voltak. A régi humanista nyomdászok utódjának tekinthető Kb. 100 nyomtatvány került ki a keze alól (Kolozsváron) Külsőleg ízléses, tartalmilag igényes kiadványokat jelentetett meg. Pl: Haller János: Hármas História (1685) Balassi Bálint: Istenes énekei, Pápai Paris Ferenc művei. A ref. egyház konzervatív vezetése miatt komoly üldöztetésnek volt kitéve 1697: ekkor kiadott egy művet a saját maga mentességére latinul. 1698. Mentségét jelenteti meg magyarul Ezt követően Nagyenyedre, a zsinat elé hívták, az eklézsia megkövetésére. Saját könyveit megsemmisítették Az üldözés testileg, lelkileg megtörte. 1702-ben meghalt A 17.sz végén Eu-i színvonalra emelkedett a magyarországi nyomdászat munkássága révén