Oktatás | Andragógia » A tanulási folyamat megtanítása

A TANULÁSI FOLYAMAT MEGTANÍTÁSA A HAVASI GYOPÁR ALAPÍTVÁNY MODELLPROGRAMJA AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS TÜKRÉBEN 2005. A kiadvány a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Felnőttképzési Intézet által meghirdetett „A felnőttképzés és az egész életen át tartó tanulást népszerűsítő programok támogatására” című pályázat keretében kerül kiadásra Havasi Gyopár Szociális, Egészségügyi, Kulturális Segítő Közhasznú Alapítvány Budapest 2005. 2 A tanulási folyamat megtanítása a Havasi Gyopár Alapítvány modellprogramja az élethosszig tartó tanulás tükrében Mottó: „A Havasi Gyopár Alapítvány egy különleges, jól működő, civil szervezet a lakosság szolgálatában.” Bevezető A Havasi Gyopár Alapítvány olyan értelmiségi, baráti társaságból alakult meg, akik részben személyes érintettségből, magán jellegű karitatív tevékenységbe kezdtek. Saját

problémáink érzékenyebbé tettek bennünket, ezen keresztül jobban átéreztük mások gondját és szabadidőnk egy részét arra áldoztuk, hogy a környezetünkben élő, rászoruló emberek részére segítséget nyújtsunk. Ez a segítségnyújtás egyre szélesebb körben terjedt el, személyes ajánlások és a bizalom alapján. Rendszeres segítséget nyújtottunk ügyintézésben, személyes szolgáltatásokban. Miután egyre többen kértek segítséget, felmerült, hogy egy szervezetet hozzunk létre, így alakult meg 1997-ben a Havasi Gyopár Alapítvány. Az Alapítvány céljául tűzte ki, a szociálisan, egészségileg és kultúrális szempontból hátrányos helyzetű polgároknak az ügyintézés útvesztőiben való eligazodás segítését, életminőségük javítását, a társas kapcsolatok szélesítését, a szociális izoláltság megszüntetését és az alapvető szociális szükségletek megteremtésének elősegítését. Felvettük a kapcsolatot a

Kőbányai Önkormányzattal. Folyamatos a kapcsolatunk, a kerület szociális, egészségügyi, kultúrális intézményeivel és a civil szervezetekkel. A kerületi civil kerekasztal működtetésének koordinálását is vállaltuk, évente több alkalommal szerveztünk szakmai fórumokat. Információs és tanácsadó szolgálatunkat az 2004. évben 2911 fő vette igénybe, ahol hivatalos ügyintézést, személyes tanácsadást, információt nyújtunk, mentálhigiénés, életvezetési és egészségmegőrzési problémák megoldásában. Kultúrális rendezvényeket az ünnepekhez kapcsolódóan szervezünk és elsősorban a velünk kapcsolatban lévő klienseket hívjuk meg. Az évek során sok szakembert és önkéntes segítőt sikerült megnyerni, a stáb és az önkéntesek részére folyamatos képzéseket szervezünk. 3 Az Alapítvány fő tevékenységei: szociális- egészségügyi szolgáltatás, családsegítés, otthonellátás, információ és tanácsadás,

oktatás, képzés (felnőttek részére), nemzetközi humán, kultúrális tevékenység, találkozók együttműködések szervezése, önkéntesek képzése, közvetítő szerep vállalása a döntéshozók és a lakosság között. Az egész életen át tartó tanulás társadalmi méretű szükségletének felismerése és megvalósítása kulcsfontosságú feladat az Európai Unió minden polgára számára és a tudásalapú gazdaság és társadalom felé való sikeres átmenet velejárója. A kiadvány segítséget nyújt az élethosszig tartó tanulás komplex megközelítéséhez. Az egész életen át tartó tanulás immár nem csupán az oktatás és képzés egyik aspektusa: ennek kell irányító elvvé válnia az ellátás és részvétel terén a tanulási összefüggések teljes folyamatában. Az elkövetkezendő évtizedben ezt az elképzelést kell a gyakorlatban megvalósítani. Európa minden lakójának kivétel nélkül biztosítani kell az esélyegyenlőséget,

hogy a társadalmi és gazdasági változás által támasztott igényekhez igazodni tudjanak és Európa jövőjének kialakításában aktívan részt vehessenek. A Havasi Gyopár Alapítvány felismerve azt a tényt, hogy úgy tudja elősegíteni a társadalmi mobilitást, ha a permanens tanulás eszméjét és a lehetőségeket minél szélesebb körben ismerteti és megvalósulásáért aktívan tevékenykedik. A Havasi Gyopár Alapítvány áttekintést kíván adni kiadványában azokról a témakörökről, melyek alapját képezik az egész életen át tartó tanulás eszméjének megvalósításához . Az összeállítás vezérgondolata a Nemzeti Felnőttképzési Intézet a felnőttképzést és az egész életen át tartó tanulást népszerűsítő programok támogatására kiírt pályázat. Emellett az Európa Terv egyik kiemelt stratégiai pillére a felnőttképzés, amelyről folyamatos és egyre intenzívebb kommunikáció folyik. Az Alapítvány három

megközelítésben mutatja be az élethosszig tartó tanulás feltételeit és lehetőségét. Szerkesztő 4 I. Paulinyné Dr. Balló Ilona A PERMANENS TANULÁS PSZICHOLÓGIAI ALAPJAI A tanulás áthatja egész életünket. A tanulás nemcsak az iskolai tudás az új készségek elsajátításában játszik szerepet, hanem a személyiség fejlődésében, a társadalmi érintkezés alakulásában, a pszichikus funkciók változásában is. A tanulás fogalma több oldalról közelíthető meg, ebből adódóan különböző definíciók ismeretesek. A tanulás meghatározható pedagógiai oldalról, ahol a hangsúly az ismeretek elsajátításán, a készség fejlesztésen van. A pszichológia tágabban értelmezi, azaz a tanulás úgy határozható meg, mint a viselkedés viszonylag állandó megváltozása a gyakorlás eredményeként. Az egész életen át tartó tanulás alapjai a nagyipari termelés és ebből adódó társadalmi mobilizációra vezethető vissza. A

társadalmi fejlődés következtében szükségessé vált, hogy a gyermek és serdülőkori intézményesített oktatás-nevelés a felnőttkorra is kiterjedjen. Így jött létre a pedagógia mellett az andragógia mint tudomány a XIX.század végén A különböző társadalmi felismerések más és más feladatokat fogalmaztak meg a felnőtt permanens képzésére. Feladatként megjelent a hiánypótlás, a társadalmi mobilizáció elősegítésére például az analfabétizmus felszámolása, vagy napjainkban a nyelvismeret bővítése, vagy a számítógép alkalmazási készségének kialakítása. De hiánypótlásnak tekinthető a munkanélküliek vagy a munkaképesség csökkenését elszenvedők, a hátrányos helyzetűek különböző képzéseken való részvétele is. A hiánypótlás mellett társadalmi követelményként megjelent a naprakész tudás, mint elvárás a munkát végző embertől. Az elvárásnak csak akkor lehetséges eleget tenni, ha az egyén

felismeri, hogy a korábban megszerzett ismeretei már nem elegendőek, így azokat ki kell egészíteni illetve módosítani kell. A tanítás-tanulás folyamatában figyelembe kell venni, hogy a felnőttkori személyiség tulajdonságai eltérnek a gyermek és az ifjúkori személyiség sajátosságaitól. Természetesen az individuális differenciák is jelen vannak. Főbb jellemzők a következők:  Anatómiai, élettani fejlettsége a legmagasabb szinten van.  Az idegi-hormonális szabályozás kiegyensúlyozódik, rövid a reakcióidő teljesítőképesség maximális.  Szociális kapcsolatai stabilizálódtak, korábbi évekhez viszonyítva fokozódott az önállósága. Jellemző, a családi környezetből való kiválás, az új család létrehozása, azaz a szocializáltból szocializáló lesz.  Érzelmi reakciói differenciáltak, elmélyültek, érzelmi kötődései állandósulnak. Megerősödnek a megismerő tevékenységet elősegítő intellektuális

érzelmek. Felerősödik az énvédő mechanizmus, mely az érzelem kifejezést visszafogó magatartásban jelenik meg. Ez a tudati kontroll az érzelmi reagáló készségét is csökkentheti egyben 5   A megismerő működés igen nagyfokú kapacitást ér el. Jó a szándékos figyelem, képes a tartós figyelemre, alacsony a figyelem fluktuációja. Gondolkodására jellemző az absztraháló képesség. Képzeleti működése a megismerést segíti elő. Míg a gyermek a törvényszerűségek ismeretének hiányában szabadon átszerkeszti a valóságot, a felnőtt a logikai összefüggések mentén elraktározott emlékképekből az ismereteinek, tapasztalatainak megfelelően képes a visszafogott, kontrollált produktív képzeletre. A korábbi életszakaszokhoz viszonyítva a legjelentősebb módosulást az emlékezet mutatja. Általános hiedelem, hogy felnőttkorban az emlékezet fokozatosan romlik Ez így nem igaz, csupán arról van szó, hogy más bevésési,

felidézési technikákat alkalmaz, mint az előző korosztályok. Gyermekkorban az észleleti ingerületek a valóság részleteit tükrözik, míg a felnőtt a tapasztalatok alapján nem kötődik a részletekhez, hanem felismeri azok logikáját, összefüggéseit. Emlékezete a logikus kapcsolatok, ok-okozati összefüggések, tartalmi hasonlóságok alapján működik. Az emlékezetromlás abban valóban jelentkezik, hogy nehezebben memorizál logikai kapcsolatok nélküli adathalmazokat. Az akarati működésre jellemző a kompetencia szükséglet, amely azonban nem öncélúan törekszik kielégítettségre / mint a serdülőkorban önállósodás bizonyításaként / hanem nélkülözhetetlen a felnőtt önfenntartó aktivitásában. Ez teszi határozottá, terhelhetővé a felnőttet. Ugyanakkor megnő az automatizálódott megoldások száma, melyek negatívan hatnak a kreativitásra, rigiddé válhat a személyiség. A viselkedési begyakorlottság a felnőttkorban kiterjed

a környezettel való kapcsolat számos területére / pl. munkavégzés, társkapcsolatok, létfenntartó életvitel / Ugyanakkor a begyakorlottság következménye lehet, hogy a készségek, szokások száma megnő. Ez a tudat tehermentesítése szempontjából nagyon jó, hiszen automatikusan leperegnek a cselekvésláncok, de akadályt is jelenthetnek az egyén számára, nevezetesen azt, hogy nehezen tud váltani / pl. új munkahelyen az új szokások kialakítása sokkal nehezebben történik meg / a változó környezet kihívásaira nem tud megfelelő módon válaszolni. A gyakorlottság feleslegessé teszi a tudati kontrollt, így a módosult környezetre inadekvát választ ad. A gyakorlottság érzete kielégíti a felnőtt önbecsülését, énvédelemként felhasználva konfliktus forrás is lehet. Tevékenységek, foglalkozások terén nagyok a különbségek, melyekhez eltérő személyi adottságok kellenek. Bármennyire is kifejlődtek a képességek, folyamatos és

céltudatos tapasztalatszerzésre, tanulásra van szükség az újabb és újabb feladatok megoldásához. Minél sokoldalúbban fejlett a személyiség annál szélesebb az érdeklődése, megnövelve a képezhetőségi esélyeket. A permanens tanulás szükségességének felismerését segítheti elő a személyiség életkori sajátosságának tudatosítása, melyek segítségével a felmerült kérdések megválaszolhatók. Az egész életen át tartó tanulási folyamatban figyelembe kell venni a felnőttkor jellemző sajátosságait. A felnőttkori stabilitásból és önállóságból adódóan megjelenik a nagyfokú felelősségtudat, az érdekeltség, mint motívum. A felnőttkori önállóság következtében a létfenntartási és birtoklási szükséglet kerül előtérbe, ez viszont meghatározza a működési aktivitást. 6 A felnőtt minden tevékenységének okát és célját kívánja megjelölni, azaz a felnőtt céltudatos élményszerző. A felnőtt csak akkor

motiválható élethosszig tartó tanulásra /pl életvitel módosítására, új szakma elsajátítására, továbbképzésre / ha segítünk a tanulás következtében kapott nyereség felismerésében és elfogadtatásában. A felnőtt élet az egyént produkcióra készteti, ebből következik, hogy terhelhető, tartós kitartásra képes. Problémát jelenthet, hogy a felnőttet a lemaradástól, az alkalmatlanságtól való félelem is jellemzi. A félelem megjelenésének oka lehet az is, hogy vannak olyan tapasztalatai, amikor a produktivitás sikere nem szükségszerűen következik a teljesítmény milyenségéből. A félelem alapja sok esetben a fiatalabbakkal való összehasonlítás a korszerűbb, frissebb tudás alapján, vagy a sikeresebb életút tekintetében. Nincs probléma abban az esetben, ha ez előbbre viszi a személyiséget, versengésre készteti megalapozva a permanens tanulást. Ha azonban felerősödik, akkor tartós szorongást válthat ki és a

folyamatos tanulásra való törekvés gátjává válhat, sőt megjelenhet a feladási tendencia is. A felnőtt személyiség sajátosságából következik, hogy igyekszik elkerülni minden olyan alkalmat, amely a bizonytalanságát, kiszolgáltatottságát, negatívumait felszínre hozhatja mások előtt. Kontroll alatt tartja érzelmeit, óvatos a kimutatásában, ezért vigyáz a nonverbális közléseire / pl. pókerarc / Vigyáz az ismeretszintjének bemutatására, különösen akkor, ha van valami bizonytalansági faktor is. Visszafogott a vélemények közlésében, ez függ a korábbi szocializációtól, azaz milyen tapasztalattal rendelkezik, mik voltak az előzetes élményei. Ha mégis véleményt alkot, akkor azon nehezen változtat, ragaszkodik, sokszor értelmetlenül, a kimondott szóhoz. Ez különösen azért ütközhet a realitásokkal, mert ugyanakkor törekszik a gyors, határozott ítéletalkotásra, ezzel megnöveli a kezdeti tévedések, félreértések

valószínűségét, melyek korrekciója nehézségekbe ütközik. A felnőttkori sajátosságokat megismerve felmerül a kérdés, hogy a sikeres folyamatos tanulás elősegítésére milyen metódus használható fel? Mit tehetnek a civil szervezetekben dolgozók? Milyen pszichológiai-pedagógiai alapelvek érvényesítésére van szükség a hatékonyság fokozására? Válaszként néhány gondolat fogalmazódik meg. A felnőttet érdekeltté, motiválttá kell tenni. Ismerni kell a jelenlegi szükségleteit és távlati terveit. Meggyőzéssel le kell bontani azokat az énvédő stratégiákat, melyek akadályát képezik a permanens tanulásnak. Hozzá kell segíteni annak a felismeréséhez, hogy milyen nyereségek származnak abból, ha tanul, de egyúttal azt is fel kell tárni, hogy milyen terheket ró az egyénre. A motiválás során érdemes arra is gondolni, hogy a különböző személyiségtípusoknál más és más oldalról kell megközelíteni a várható

eredményt. Így az introvertált személyiségnél inkább az önértékelés növekedését, míg az extrovertált személyiségnél a szociális környezet kedvező értékelését kell hangsúlyozni. A felnőtt igényli a jutalmazó megerősítéseket, melyeket sikerként él át. Mindenkinek fontos a pozitív visszajelzés, de hangsúlyozott a jelentősége a kudarc-orientált személyiségnél. 7 Az önértékelés képességének alakítását tudjuk elősegíteni az olyan feladatokkal, melyek megoldásához nincs feltétlenül szükség külső értékelő személyre, hanem önmagát képes értékelni. A felnőtt jelentős tapasztalatokkal rendelkezik, ezért az elméleti ismereteket össze kell kapcsolni a gyakorlattal. A jelenben megszerzett elméleti ismeretek akkor válnak igazi tudássá, ha azok a korábbi tapasztalatokra épülnek. A felnőtt alapvető produktivitási területe a munkavégzés és a családi tevékenységkör, ebből adódóan szükséges, hogy a

képzési célnak megfelelően kapcsolódási pontokat alakítsunk ki. A felnőttre jellemző a nagyfokú teherviselési képesség. De tudnunk kell, hogy a létfenntartáshoz szükséges jövedelemszerzés energiáinak nagy részét leköti, a tanulásra csak a maradék időt és energiát képes ráfordítani. Ezért szükségszerű a segítségnyújtás az idő és energia ésszerű beosztására, életének jobb megszervezésére, illetve a hatékony tanulási technikák elsajátítására. A felnőtt énvédelme, védekezési kényszere nagyon erős, elzárkózik önmaga megmutatásától, illetve nem engedi hatni magára a társas visszajelzéseket. A változás akkor lehetséges, ha csoporthelyzetben felismeri, hogy társai hasonló problémákkal küszködnek és lehet számítani egymás megértésére, elfogadására, segítségére. Carl Rogers a tanulás 10 alapelvét fogalmazta meg, melyek ismerete szükséges a tanítás-tanulás folyamatában. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. minden emberrel veleszületik a készség, arra hogy tanuljon értelmes tanulás csak úgy lehetséges, ha a megtanulandó anyagot a maga számára fontosnak tartja az, aki tanulja azok a tanulási folyamatok, amelyek személyiségváltozással járnak ellenállást váltanak ki a saját énünket fenyegető tartalmakat könnyebben tanuljuk meg és tesszük magunkévá, ha a külső nyomás minimális ha a személy fenyegetettsége csekély, akkor differenciált módon képes tapasztalatokat szerezni és könnyen tanul az értelmes tanulás gyakran cselekvéssel van egybekötve a legalaposabb és a legtartósabb az a tanulás, amit a személy maga kezdeményez és egész személyiségével- mind érzelmeivel, mind intellektusával részt vesz benne ahhoz, hogy az önértékelés és az önkritika megelőzze a külső értékelést, függetlennek, kreatívnak és magabiztosnak kell lenni a tanulási folyamatot megkönnyíti a tanulók felelős részvétele a tanulásban társadalmi

szempontból nagyon lényeges, hogy olyan stratégiákat dolgozzunk ki és sajátítsunk el, hogy nyitottak maradjunk az újabb tapasztalatokra és változásokra. A humanisztikus pszichológia szerint a tanulási folyamatban az egész személyiség részt vesz. Az önmegvalósításra képes ember tapasztalatait értékelés után beépíti énképébe A folyamatos tanulás lehetőség a képességek gazdagítására. Ez nemcsak az egyéni fejlődés perspektívái miatt fontos, hanem amiatt is, hogy csak a képességek fejlesztése adhat új impulzusokat a társadalmi, gazdasági, technikai, kultúrális innovációnak. 8 II. Szabó Magdolna A TANULÁSI FOLYAMAT MÓDSZERTANA A tanulás szükségessége Mai, rohanó világunkban nehéz lépést tartani a fejlődéssel, különösen a technika fejlődésével. Hogy tájékozottak, képzettek legyünk nem hagyható ki életünkből a tanulás. Szellemünk formálható, építhető: fejleszthető a koncentrálóképesség,

megtanulható a fegyelmezett tanulás, sőt örömünk is lehet a szellemi munkában. A diplomásnak több a lehetősége a munkaerő piacon. Jól döntöttek, hogy tovább tanultak Aki tanul az „kereső ember”, tudatosan akar élni, életcéljai tervei vannak. Ami másoknak sikerült, mindenkinek sikerülhet, csak fel kell ébreszteniük magukban a szellemi élet iránti vágyat, az ismeretlen birtokbavételére irányuló kíváncsiságot. Hiszen a nap mindenkinek 24 órából áll. Önmaga dönti el, mire használja fel, hogyan osztja be Azt szoktuk mondani: amire akarunk, arra ráérünk, csak át kell kissé csoportosítani a tevékenységeinket. Sokat kell olvasni, azzal az érdeklődéssel, hogy a szerző valamit tud, amit én nem, és ezt el akarja nekem mondani. Üzenete van számomra Érdeklődés és fegyelem a két legfontosabb személyiségvonás a tanuláshoz. Keressük az információk üzenetét, ami a kitűzött célhoz egy lépést jelent. Mi szükséges a

tanuláshoz? Először is az alapfeltételek: 1-2 óra, egy szoba zavartalan nyugalma, asztal, kényelmes szék, és csend. Eszközök: papír, ceruza, könyvek, számológép, számítógép, idegen szavak szótára stb. Ha nincs legalább 1 órája, nem érdemes nekifogni Fontos, hogy környezetünk támogasson ebben, vagy legalább is ne akadályozzon. Kik szoktak megzavarni, eltéríteni! Például: családtagjaink (szeretetükből fakadó hatalmukkal élve teszik ezt). Ha tanulunk, kérjük meg őket, ne zavarjanak, ne kérjenek tőlünk semmit! Ha megzavarnak, indulatosak leszünk, s nem megy a tanulás sem. A cél világos: diploma, nyelvvizsga, vagy egy tantárgy sikeres teljesítése, egy házi feladat megírása stb. Ezek számunkra nagyon fontos dolgok Tanulási idő alatt nyugalom kell Tudni kell nemet mondani! Tudatosan, tervezetten kell tanulni. Ehhez önismeretre is szükség van El kell dönteni, hogy gazdag, szegény vagy közepes akar-e lenni? A gazdagság

kétértelmű: sok pénz, illetve belső tulajdonságok, emberi kapcsolatok sokasága, mélysége. Kulturált, művelt szeretne lenni, vagy pénzen szerzett tárgyak sokaságával akar-e rendelkezni? Nagy a szerepe annak, hogy a családja addigi élete mit sugallt, mint abban is, hogy főnök vagy beosztott akar-e lenni, esetleg vállalkozó, cégtulajdonos. 9 Körülbelül fél év után el kell döntenie, hogy jól választott-e szakot. Diplomás szakemberré válni csak kulturált gondolkodással és viselkedéssel lehet. Sokan a szülők tanácsait követik, ez nem biztos, hogy saját célukkal megegyezik. Az ember igazán csak akkor fog teljesíteni, ha meg van győződve, hogy ez a képzés segít célját elérni, álmát megvalósítani. Belső hajtóerő, motiváció is kell, különben sikertelenség éri, ami kisebbségi érzést kelt, s elbizonytalanodik. Fegyelmezetten össze kell szednie a képességeket a tanulás érdekében: önbizalom és elszántság

szükséges. Érdemes lenne egyszer elgondolkodni, akár össze is írni, hogy siker vagy kudarc volt több eddigi életében? A tanulást illetően az elbizakodottság nagyon veszélyes: tudni kell, mit, mennyi idő alatt tud reálisan megtanulni, mert könnyen nem megy. Fontos, hogy a fegyelem, rendszeresség és a céltudatosság igény legyen számunkra. Céltudatos embereknek nincs idejük felesleges kapcsolatokra. Ideje, energiája célirányra koncentrálódik. A tanulás időszaka alatt (például vizsgaidőszakban) felejtsük el a tartalmatlan tv-műsorokat, felesleges internetezéseket. Építsük le a felesleges visszahúzó „ baráti” kapcsolatokat is akik feleslegesnek tartják tanulási szándékunkat. A hasznosat, az értékeset kell mindenben keresni Gyakran nem a probléma megoldása, hanem a felismerése nehéz. Keressünk példaképeket! Ha barátjának, ismerősének sikerült, önnek miért ne? A sikeres példák erőt adnak, növelik a lelki energiát, az

önbizalmat, esetleg érzelmileg is megerősítenek. Azt hiszem, hogy időnként érdemes végiggondolni tevékenységeinket, szokásainkat, kapcsolatainkat. Számomra két szempont jelent vezérelvet ezen gondolkodásokban: - mennyire kapcsolnak ki valójában ezek a dolgok, segítik-e a pihenést, a regenerálódást, nyugodtabb, toleránsabb, több leszek-e általuk - mennyire fejlesztenek, vagy visszahúznak inkább. A családot is, a baráti kört is saját érdekei motiválják elsősorban, de önnek a saját érdeke a legfontosabb. A megfelelő tevékenységi körre önnek kell rátalálnia S ha rátalált, „tűzönvízen át” azt kell megcsinálnia A művelt, jó anyagi családban felnövők esélyei jobbak, mint a hátrányos helyzetűeknél: de ez nem törvényszerű. Beleszülettünk egy társadalmi rétegbe a közvetlen környezet véleménye a tudásról, a kultúráról, az, hogy, hogyan bántak az öregekkel, a gyerekekkel, az étkezési szokások, a házasodás, a

lakodalom, a halottak búcsúztatása stb. mind meghatározó, de nem végleges. Nézzünk szét környezetünkben, hogyan viselkedtek az emberek ha dühösek, hogyan büntetik a gyereket, beszélgetnek–hallgatnak evés közben, dicséret vagy szidás a szokás, mit várnak el az iskolától. Sokszor mások szeretnénk lenni, több lenni, mint szüleink. Ez az életcél kitűzésének fontos eleme. Tudni kell, hogy a tudás, a műveltség milyen szintjéről hova akar eljutni, és ehhez miket kell megtennie ma, holnap, ebben a félévben, jövőre, néhány év múlva. 10 A tanulás feltételei A legtöbb ember problémája az, hogy nem megy a fejébe a megtanulandó anyag. Ha érdekli, megtanulja. Ez nem a felfogóképesség gyengeségét jelenti, hanem, hogy nem tanult meg tanulni, nincs hatékony tanulási módszere. Módszereket és eljárásokat meg lehet tanulni, mindenki kialakíthatja saját receptjeit. Ezek a folyamatok támogathatóak, azaz meg lehet tanulni a

tanulást. Nem tulajdonít jelentőséget a sok apró, de nagyon fontos mellékkörülménynek. Mikor tanuljon? Mely napszak jó a tanulásra? Hol tanuljon? Hogyan ossza be a tanulás óráit? Mennyi ideig egyszerre? Mikor hagyja abba? Stb Ez egy koncentrált, a szellemi munkára összpontosító lelki állapot kifejlesztése nélkül nem megy. Ehhez adhat segítséget egy tanulási tréning Egy kb 20 órás programnak az a célja, hogy megfelelő ismereteket szerezzenek a résztvevők a tanulás módszereiről, valamint némi gyakorlatot kapjanak a megvalósítás lehetőségeiről. Milyen előkészületek szükségesek a tanuláshoz? Többek között, nyugodt szoba, csend ahol senki, semmi nem fog megzavarni. Fontos a jó világítás, szellőztetett szoba, kellemes hőmérséklet. El kell dönteni, mettől meddig fog tanulni Ez idő alatt már semmi mást nem lehet csinálni. Bontsuk fel a tananyagot: (szempontok szerinti megítélés alapján) az összes megtanulandó anyagának

hónapokra, hetekre való felbontása.  mennyiségi,  nehézségi fok,  mennyire szereti. Mit vesz át egy nap? Mindig tudni kell, hol tart, honnan indul, hol fejezi be a következő napon.  Mit olvas először?  Hány oldalt olvas másodszor?  Hányat harmadszor?  Mennyit kell kijegyzetelni?  Az ismeretlen, idegen szavakat hogy fogja megérteni?  Mit fog memorizálni (szinte szó szerint)?  Tételeket dolgoz ki magának?  Visszaidézve részeket próbál elmondani?  Vizsgaszituációban gondolkozva felmondja a tanult részt? Erősíteni kell a koncentrálóképességet. Koncentrált állapotban: a külvilág kikapcsolva, kalandozni kész figyelem visszaparancsolva, feladatra fókuszálunk. 11 Tehát összefoglalva  csendes, nyugodt hely,  a tanulás kezdésének eldöntése,  a napi időbeosztás előre látása,  a tényleges időfelhasználás előre látása,  az anyag mennyiségének felmérése,  a megtanulandó anyag

lebontása,  a napi adag meghatározása. Hogyan tanuljunk? Első olvasásra; az egészet gyorsan, átfogó képalkotással. Az első olvasás, ismerkedés a könyvvel, jegyzettel, írott anyaggal. Térképezze fel a nehézségi fokot, az ismeretlen, idegen szavak mennyiségét, határozza meg az időszükségletet! Érti, amit olvas? Ha igen, bontsa fel részekre, logikai egységekre az egész anyagot! Második olvasásra; Elgondolkozva, lassan, annyit, amennyit egyszerre át tud látni, meg tud érteni. Olvasson:  lassan, nyugodtan, koncentráltan,  húzza alá a fontos kifejezéseket, mondatokat,  jelölje meg az idegen szavakat, ismeretlen kifejezéseket,  jegyzeteljen (minden tárgyhoz külön füzet, dosszié ajánlatos), válogassa szét a lényeget a lényegtelentől! Visszaidézés: – Hátradőlve, lehunyt szemmel idézze fel, mit jegyzett meg, miket jegyzetelt ki! – Fusson végig az oldalakon, nézze meg, mi nem jutott eszébe! – Keresse meg az

anyagrész központi, fő gondolatát! – Keresse ki az ismeretlen, idegen szavakat, nézzen utána a szótárban. Harmadszori olvasásra; Csak akkor, ha biztos benne, hogy érti egészében, jók a jegyzetei. Most már a részletekre is fog figyelni Már megvan a bevezetés, a tagolt érdemi rész és a konklúzió is. Utána célszerű hangosan elmondani mindazt, amire emlékszik Ma már nagyon sok oktatási helyen, vizsgán a tételt prezentáció formában is el kell mondani. Tanuláskor rendszeresen használja jegyzeteit, ha elakad, nézzen bele, vagy a könyvbe. Kisebb rész felmondásával kezdje;  nézzen bele a szövegbe,  figyelje, mennyire követi a szöveg mondanivalóját,  használja a szöveg kifejezéseit,  figyelje saját hangját, annak természetességét. Először adja vissza a szöveg szavait, majd a sajátjaival átfogalmazva is! 12 Szótanulás: Füzetben gyűjtse az eddig nem ismert, most tanult szavakat, készítsen magyar–magyar, illetve

nemzetközi–magyar szószedetet! Használja ezeket rendszeresen! Kontroll: A tervezettnél kevesebbet, többet sikerült átvenni? Állítsa be időszükségletét! Ha abbahagyta, ellenőrizze, mit, hogyan végzett, foglalja össze ezen pár óra eredményeit! Mi az a tanultakból, amit valakinek szívesen elmondana? Kettős figyelem: – a tanulandó anyagra, – és az elkalandozó gondolatokra, azok visszaterelésére is figyel. A hirtelen feltoluló gondolatokat el kell nyomni, nem darabolhatják fel a tanulás folyamatát. Különben csak látszólag tanult A tudatos vezérli a tudatalattit Ha felmerül egy csábító gondolat, nézzen az órára, és ne engedjen neki! 20-30 perc után célszerű 5 perc szünetet tartani. (Az egyetemisták 2-3 órát is tanulnak felállás, megállás nélkül, igaz a vizsga előtti gyors tanulás hatékonysága azért megkérdőjelezhető). Sose tanuljon végkimerültségig! Akkor kell abbahagyni, amikor még jól megy, de a következő szakasz

(20-30 perc) már csökkent értékű lenne. Rutint szerezve ezt érezni fogja Ha elfárad, egy film is unalmassá válik. A tanulás, a gondolkodás igazi élménnyé válhat A szellemi munka életének minőségét javítja, új és új dologra döbben, talál rá, birtokba veszi azokat. Ne tanuljon éjjel! Szükséges pihenni. Terv szerint kell tudnia abbahagyni (mindent) Előre látni kell a másnapot! Abbahagyás előtt tervezze meg a következő napot! Ez mindenre igaz az életben. 13 II/2. A felnőttkori tanulás egyik megvalósítási módja Az életen át tartó tanulás gondolatának, jelentőségének széles körű elterjesztése, nagy hangsúlyt kap manapság. A felnőttkori tanulás módszerei közül a távoktatást, mint tanulási formát mutatjuk be az alábbiakban. Mi jellemzi a távoktatást? A képzés nyitott és rugalmas. A távoktatás mindig a hallgató igényeit igyekszik kielégíteni. A hallgató és a tanár ritkábban kerülnek kapcsolatba egymással,

mint a hagyományos oktatási rendszerben. Ebben a formában a hallgató nem csupán passzív résztvevő. Lehetőség van a rendszeres konzultációra, hogy a tanár elősegítse a minél hatékonyabb tanulást. A hallgató hozzáigazíthatja tanulmányait munkájához és magánéletéhez, ehhez kapcsolódóan fenntartja normál életvitelét, hiszen nem kell rendszeresen részt vennie a foglalkozásokon. A hallgató felismeri, hogy saját felelőssége a tanulás, neki kell azt szerveznie, irányítania. Erős motiváció alakul ki a hallgatóban a tanulás célját és értelmét illetően. Lehetőség van összekapcsolni a tanultakat, és a mindennapi munkát. A távoktatás vállalkozásra és önállóságra neveli a benne résztvevőket. További célok A felnőttképzési lehetőségek – intézmények, programválaszték, támogatási formák – és az ezekhez való hozzáférés módjának bemutatása (mit, hol, miért érdemes tanulni, milyen támogatási lehetőségek

vehetők igénybe). A munka világában való eligazodás ismereteinek elterjesztése, annak bemutatása és elfogadtatása, hogy a felnőttképzés, a felnőttkori tanulás nem öncél, hanem egy eszköz a munkaerőpiacra való bejutásra, a munkaerőpiacon lévő helyzet megszilárdítására. A példaértékű életpályák sikeres alakulásában a felnőttkori tanulás jelentős szerepet játszott. Esélyteremtés A társadalom hátrányos helyzetű csoportjai beilleszkedésének segítése elsőrangú gazdasági érdek. A felnőttkori tanulás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szükséges ismeretek elsajátításával különösen a hátrányos helyzetű csoportok iskolázatlanok, szakképzetlenek, fogyatékkal élők, romák, veszélyeztetett fiatalok, hajléktalanok közül is mind többen részt vehessenek a képzésekben. Ebben segítséget nyújthatnának a civil szervezetek is 14 Tanulás minden életkorban A tanulás örömét, a folyamatos gazdagodást helyezzük

a „lifelong learning”élethosszig tartó tanulási program középpontjába. Ez egyrészt jelent egyfajta önképzést kedvtelést, új ismeretek szerzésében, másrészt jelenti azt is, hogy a tanulás nem ér véget az iskola befejezésével, a munkában töltött évek után és a nyugdíjas kor elérésével sem. A Havasi Gyopár Alapítvány eddigi tevékenysége során is igyekezett ezen célokat megvalósítani. Fontos lenne, hogy egyre több lehetőség nyíljon arra, hogy előadássorozatokon, nyitott órákon részt vehessenek a felnőttek és az idősebbek is. 15 III. Hanzli Lajosné TANULÁS ÉS EGÉSZSÉG Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi nyilatkozatot fogadott el az egészségről, eszerint az elérhető legjobb egészségi állapot egyike az alapvető emberi jogoknak. A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen. A hazai népesség születéskor várható élettartama messze elmarad az

Európai Unió többi tagállamaitól. Az egészségi állapot javulása összefügg olyan folyamatokkal, amelyek nem közvetlenül az egészséget célozzák meg, ide sorolhatók a gazdasági fejlődés, az életviszonyok javulása és a munkanélküliség alakulása. Az egészségfejlesztés főbb elvei és kulcsterületei a következők:  az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása  a közösségi cselekvés  az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése  a prevenció szerepének hangsúlyozása  az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése. Mit jelent az egészség? Többen úgy vélik, hogy ha nem betegek az már egyet jelent az egészséggel. Az egészség fogalma, meghatározása ennél sokkal összetettebb, egy dinamikusan változó folyamat melynek megőrzéséért állandóan tevékenykedni, tenni kell. Mindannyiunk felelőssége, hogy jó nemzeti cselekvési programokkal, reálisan elérhető célok

megfogalmazásával, több szakterület összefogásával résztvegyünk e folyamat alakításában. Az egészség egyensúlyi állapotához szükség van a biológiai, mentális és szociális jólét állapotára. Az egészséget több tényező is befolyásolja, például a genetikai adottság, a nem, a vallás, a kultúra, a jövedelem, a társasági élet, az életkor, a munka, szociális körülmények, a környezeti és társadalmi hatások. A népegészségügynek az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és az egészségfejlesztés szempontjából kiemelt feladatai az alábbiak:  az egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás erősítése  a célzott lakossági szűrővizsgálatok mind szélesebb körben történő megismertetése  az egészséges táplálkozás széles körű terjesztése  az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése  az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése és

megtartása  a káros szenvedélyek (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás) elleni küzdelem  a járványügyi biztonság erősítése valamint az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítása  az egészséget támogató környezet kialakítása  a felnövekvő nemzedék számára az egészséges fejlődés feltételeinek biztosítása fogantatástól a felnőttkorig. 16 Az egészségi állapot alakulásában kiemelkedő szerep jut az oktatásnak, a tanulásnak. Az elmúlt évtizedben az oktatás feladatának gyökeres változása mellett, a tanulásnak, az ember életútjában betöltött szerepe is megváltozott. Az oktatásnak törekednie kell arra, hogy gyermekkortól kezdve egész életen át lehetőséget és segítséget nyújtson abban, hogy az egyén ismereteit minél szélesebb körben bővíthesse. Az egész életen át tartó tanulás feltételének csakis az egészséges , aktív, pozitív szemléletű ember tud megfelelni . Az

egészséget a mindennapi élet alakítja. A felnőtt lakosság (elsősorban a család mint elsődleges szocializációs színtér) a gyermekek számára „mintaadó közösség”. A családtagok egészségi állapota, életmódja, életvezetési szokásai, konfliktuskezelési technikái döntő mértékben meghatározzák a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát, valamint a társadalomra háruló egészségterheket. Az egyén felelőssége az, hogy ne passzív résztvevője legyen a mindennapok eseményeinek, hanem egészségtudatos magatartás kialakításával, egészséget támogató életmóddal, valamint a környezetét is befolyásolni tudja egészségének megőrzése érdekében. Ezek a feltételek teremtik meg azt a lehetőséget, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon az egyre gyorsabb ütemben fejlődő világhoz. A társadalmi szerepeknek való megfelelés képessége, az aktív és produktív élet lehetősége, csak azoknak adatik meg, akik az

egészségmegőrzés filozófiáját és a pozitív egészségkép kialakítását is magukénak vallják. E feltételek megléte nélkül nem tud a felkínálkozó lehetőségekkel élni. Azok az emberek, akik az egészséget a legfőbb értéknek tekintik egész életükön át, tudatosan tevékenykednek annak megőrzése érdekében. Az életmód közvetlenül az egyéni magatartásban nyilvánul meg Az egészségtelen életmód alapvető összetevői: a hiányos egészségkultúra, a környezetszennyezés, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás a kevés mozgás, az önpusztító életmód, az egészségügyi ellátás formáinak és a szűrővizsgálatok igénybevételének elmulasztása. Az életmódon kívül az egészség további meghatározója az ország gazdasági fejlettsége, teljesítőképessége, a társadalmon belüli egyenlőtlenség, az egyén iskolázottságának mértéke a foglalkoztatottsága és a jövedelme. A tanulás napjainkban már nem nevezhető

„csak” kötelezettségnek. Korunk társadalmi – technikai fejlődése, az emberek megváltozott életritmusa megköveteli, hogy valamennyi generáció körében életformává váljon. Ez a fiatalabb korosztálynál a közoktatás keretén belül valósul meg, valamint a felsőoktatásban (egyetemek, főiskolák, felsőfokú szakképesítést nyújtó képzéseknél). A képzést és oktatást nem lehet kizárólag az ismeretek közvetítésére szűkíteni. Biztosítani kell az ismeretanyag befogadását, a helyes életmódbeli és életvezetési szokások rögzülését támogató környezetet is hozzá. Az életkor előrehaladtával a hangsúly elsősorban az önképzésre helyeződik át. A felnövekvő nemzedéket fel kell készíteni az egész életen át tartó tanulásra. 17 Ezen célok elérése érdekében a jogszabályi környezet is igyekszik minél tágabb teret biztosítani az egészségnevelés megjelentetésére. Például a közoktatásban a 6 és 8

évfolyamon az egészségtan tantárgy keretében kerül sor az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakítására, valamint az ezeket befolyásoló tényezők középpontba helyező szemlélet oktatására. Fontos feladat, hogy az oktatási rendszeren kívül is meglegyenek azok a lehetőségek, ahol a felnőtt lakosság szemléletét is pozitív irányba lehessen befolyásolni. Mindezekhez a humán erőforrás lehetőségeit a felsőoktatás szakirányú pedagógusképzéssel teremti meg főiskolai és egyetemi szinten, egészségügyi szakoktatók, egészségügyi szaktanárok és egészségtan tanárok képzésével. Az egyre jobban előtérbe kerülő lelki problémák, a pánikbetegség, a szorongás, depresszió kezelésénél, kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az e betegségben szenvedők megismerjék, hogy milyen lehetőségek vannak számukra a gyógyulás útján. A mentális betegségek természetüknél fogva hatalmas lelki,

érzelmi és az életminőségre nehezedő terhet jelentenek a családok és az emberi közösségek számára. A depressziós betegeknek csak a töredéke jut megfelelő segítséghez pedig, a korai észlelési szakaszban a segítségnyújtás rendkívül lényeges és hatékony lenne. Az életszínvonal növekedése, a lakosság iskolázottsági színvonalának növelése a tájékoztatás minél szélesebb körben történő megjelenítése a mentális betegségek megelőzésének is hatékony eszköze lehet. A felvilágosításnak, a nevelésnek, a tudatformálásnak igen nagy szerepe van a betegségek megelőzésében. A szűrővizsgálatokról szóló tájékoztatások kiemelt jelentőséggel bírnak az egészségnevelés területén . A szűrővizsgálatok célja , hogy a betegségek korai tünetmentes fázisban történő felderítése, azaz tünet és panaszmentes személyeknek a rejtett betegség kimutatására alkalmas módszerrel végzett vizsgálata. E területen is fontos

előrelépések történtek elsősorban az ÁNTSZ részéről, valamint a civil szervezetek részére lehetőséget nyújtó pályázati programok megvalósításában. A civil szervezeteknek a helyi közösségek szintjén történő információ átadásban, az új ismeretek közvetítésében és egészség-megőrzési programok szervezésében igen nagy szerepe van. Ezeken a rendezvényeken lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy az érdeklődők megismerjék azokat a természetes és alternatív gyógymódokat is (fitoterápia, homeopátia, természetgyógyászat egyéb területeit), melyek kiegészítve a hagyományos orvoslást az egészségfejlesztés része lehet számukra. Az életminőségre kedvezően hat a rendszeres testmozgás is. Jótékony hatása van a pszichológiai állapot javításában a mozgásszervi megbetegedések megelőzésében és gyógyításában. A lakosság fizikai aktivitásának hiányát jelzi, hogy a dolgozók 2/3-a semmilyen tudatos

mozgástevékenységet nem végez. A tudatos aktív testmozgás fejlesztésére a tömegsport lehetőségeinek kiterjesztésével, népszerűsítésével (futás, gyaloglás, séta) javulhat a lakosság egészségi állapota. 18 Az egyén és a társadalom számára egy másik súlyos teher a táplálkozással összefüggő betegségek elterjedtsége. Ennek okai lehetnek a lakosság táplálkozási ismereteinek hiánya, az anyagi eszközök elégtelensége és az egészséges táplálékok kevés választéka. Ide sorolható még az is hogy a közétkeztetés az egészséges táplálkozás elveit nem alkalmazza. Az előzőekben felsorolt területek is lehetőséget biztosítanak a folyamatos programok, tanfolyamok, oktatási tréningek szervezésére a lakosság körében. Az élethosszig tartó tanulás minden korban növeli az életesélyeket:  pályakezdőként diplomával, megfelelő szakképesítéssel, nyelvismerettel ideálisabb jelentkezőként vehetnek részt a

munkaerőpiacon,  a középkorúak (esetlegesen a megszűnt munkaviszony után) nyitottabban, újabb szakmai ismeretekre jobban, rugalmasabban reagálhatnak a munkaerőpiac követelményeire,  nyugdíjasként karbantarthatják szellemüket, tudásukat, hasznosan új ismereteket befogadva (pl. informatikai ismeretek elsajátítása) tölthetik szabadidejüket, megelőzve ezzel a testi-szellemi leépülés folyamatát. A „tanulói közösség” lehetőséget biztosit új interaktív kapcsolatok kialakítására, a szociális izoláltság csökkentésére. Tanulással a szellem frissessége és karbantartása segít megőrizni a test fiatalságát, az egészségét és az időskori életkedvet is. Az iskolarendszeren kívüli képzésben jelentős szerepe van az állami oktatás mellett a non-profit, civil szervezeteknek. A társadalom részéről ezen szervezeteknek a helyi közösségekben rejlő értékeket a tanulást, a fejlesztést, az önfejlesztés folyamatát kell

erősítenie . Pozitív életminták bemutatásával , szemléletformálással a társadalmi rehabilitáció elősegítésével , megteremtésével ,az esélyegyenlőtlenségek mérséklésével vagy elhárításával a közösség mindennapjait tudják pozitív irányba befolyásolni. 19 IV. Mihalicska Terézia A HAVASI GYOPÁR ALAPITVÁNY MODELL PROGRAMJA (A tanulási folyamat megtanítása) ESÉLY SZOLGÁLAT Budapest X. kerületében, Kőbányán, jelenleg is magas az egyszemélyes háztartások száma, ezen belül is kiemelkedik a gyermeküket egyedül nevelő nők aránya. Ezt felismerve a Havasi Gyopár Alapítvány elindította az Esély Szolgálatot. Az új szolgáltatással a hátrányos helyzetben lévő nők számára a szociális és humán politikai feladatok kiegészítéseként, kívánt segítséget nyújtani az inaktív nők munkaerő-piaci reintegrációjához , komplex támogatást és ismereteket nyújtó tréningek szervezésével . A tréningeken

résztvevők a kommunikáció, a konfliktuskezelés, a munkaerőpiaci és munkajogi ismeretek mellett, alapvető egészségügyi, gondozási, egészségnevelési és elsősegélynyújtási ismeretekről is tanultak. Tájékoztatást kaptak az egészségügyi, a szociális és a közigazgatási ellátórendszer felépítéséről is. A tematika összeállítása során nagy hangsúlyt kapott, hogy a hallgatók megismerjék értékeiket, erősségeiket, lehetőségeiket és visszanyerjék önbizalmukat. A tanulócsoportok lényegesen különböztek egymástól. Az alábbiak szerint lehet jellemezni az egyes csoportokat:  többen jelezték, hogy szeretnének az adott témakörben jobban elmélyedni és a későbbiekben Alapítványunknál segítőként dolgozni  az azonos korú tanulóknak, közel azonos volt az érdeklődési körük  többen hasonló egészségi gondokkal küszködtek. Elmondható, hogy a közös munkában aktívan részt vettek, érdeklődők, figyelmesek,

felkészültek és pontosak voltak. A foglalkozások idejére a beteg hozzátartozók, gyermekek felügyeletét is megoldottuk, hiszen egyesek e nélkül nem tudtak volna megjelenni. Az oktatásban részt vevő munkatársak számára nagy élményt jelentett e munkában való részvétel. Számukra is öröm volt egy–egy hallgató sikere, akinek az életében a pozitív változás bekövetkezett. 20 Összegezve elmondható: a képzések elérték céljukat , az azon résztvevők számára egy indíttatást adott ahhoz ,hogy apatikus állapotukat feladják és újra elinduljanak munkát keresni. Személyes izolációjuk a csoport hatására csökkent, barátságok alakultak ki, közös programokat szerveztek. Önbizalmuk, önbecsülésük nőtt, értékeiket erősségeiket újból felismerték és arra támaszkodva képesek lettek változtatni életükön. A képzésen egyértelművé vált a képzők számára az is, hogy a pozitív megerősítést elsősorban egymástól

kapták, és ez az interperszonális hatás indította el a változást, mely kihatott környezetükre, javítva ezzel a családi kapcsolataikat és társadalmi megbecsülésüket. Az Alapítvány munkatársai számára nyilvánvalóvá vált , hogy ez egy jó és járható út az egész életen át tartó tanulás ösvényén. Felhasználva az eddigi tapasztalatokat, további csoportok képzésének beindítását tervezzük. 21 NYÍLT NAP „A Művelődés Hete- a Tanulás Ünnepe” című rendezvényen, Nyílt Nap keretében folyamatos, egésznapos rendezvényekkel mutatkozott be a Havasi Gyopár Alapítvány. Helye a Kőbányai Szabadidő Központ Napközis Táborában volt. Program: az Információs és Tanácsadó Szolgálat, valamint az Esély Szolgálat bemutatása, szabadidős és ifjúsági programok, kulturális rendezvények. A programról a Magyar Népfőiskolai Társaság folyóirata 2004. téli számából részlet: „Tanácsadó-nap Kőbányán: Kőbánya

szélén vagyunk, a Napközis-tábor fái alatt megbúvó klubépületben találom a Művelődés hetének 2004-es helyi rendezvényét. Figyelmet keltő színt jelent ez az országos palettán, hisz nem valamely közművelődési vagy oktatási intézmény rendezte, hanem egy valóságos helyi civil szerveződés. A tanácsadó-nap programkínálatáról beszéljenek képeink, szavakban inkább a szolgáltató közösség céljait és tevékenységszerkezetét vázoljuk föl. A Havasi Gyopár Alapítvány 1997 óta működik a főváros X. kerületében, Kőbányán Célja a hátrányos helyzetű emberek, kiemelten az idősek és fogyatékkal élők segítése a mindennapi élet problémáinak megoldásában. Az Alapítványt létrehozó magánszemélyek lelkes önkéntesek a jóléti humán feladatok kiegészítéseként többek között a társadalmi szolidaritás és esélyegyenlőség elősegítése érdekében tevékenykednek. Ha e civil szerveződés működésének belső

mozgatóerőit keressük – mert hisz ezek ismerete segítheti az önkéntes szolgáltatói szférát a jelenleginél nagyobb társadalmi elismertséghez és több feladat-átvállalási lehetőséghez – első helyen az önkéntes-közösség személyi összetételét és tagjainak személyes motivációját kell vizsgálnunk. A Havasi Gyopár Alapítvány alapítói, kuratóriumi tagjai és önkéntesei jórészt olyan (nyugdíjas és aktív) közalkalmazottak, akik többet tudnának és akarnak tenni környezetükért, mint amennyit munkakörük megkíván vagy lehetővé tesz. Népművelők és önkormányzati tisztviselők önkéntes tevékenysége látszik meghatározni az alapítványi munka (és baráti) közösség karakterét. A munkatársakat elsősorban az a tapasztalatuk motiválja, hogy még a hivatalos intézményrendszer által törvényesen biztosított szolgáltatásokat sem tudja igénybe venni a lakosság jelentékeny része, minthogy tájékozatlan a

jogszabályok és intézmények útvesztőjében. Ezért az Alapítvány elsőrendű feladatának tekinti a szociálisan és/vagy kulturálisan hátrányos helyzetű rétegek tájékoztatását – és szükség esetén kalauzolását – az egészségügyi, munkaügyi, társadalombiztosítási, segélyezési stb. intézmények labirintusában A „közhasznú” minősítéssel méltán felruházott szervezet valóban hasznos és hiánypótló munkát végez a maga környezetében és láthatóan törekszik tevékenysége szakmai színvonalának folyamatos növelésére. 22 A kora őszi kapcsolatfelvételt késő őszi meghívás követte. A kőbányai civil szervezetek szakmai napját a Havasi Gyopár Alapítvány szervezte. A rendezvényt a kerület Polgármestere nyitotta meg méltató szavakkal, tájékoztatást tartott a Nemzeti Civil Alapprogramról az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, az NCA Közép-Magyarországi

Kollégiumának elnöke, a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetségének elnöke és a Budapesti Szociális Forrásközpont igazgatója. Örömmel hallottuk azt az információt is, hogy a Parlament remélhetőleg a jövő év elején tárgyalni fogja az önkéntesek tevékenységéről és jogállásairól szóló törvényjavaslatot. Valóban ideje lenne már rendezni ezt a kérdést, mert törvénnyel ugyan nem lehet társadalmi mozgalmakat teremteni, de szilárd törvényi háttér nélkül el is sorvadhatnak életbevágóan fontos társadalmi mozgalmak. Mint egyebek közt a hivatalok részéről gyakran csak afféle „hobbinak” tekintett önkéntes munka. Reméljük, hogy a meghozandó önkéntességi törvény tiszta helyzetet teremt. Trencsényi” 23 KEREKASZTALBESZÉLGETÉS AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS FONTOSSÁGÁRÓL A Havasi Gyopár Alapítvány kerekasztal beszélgetést szervezett az FSZEK Kőbányai Könyvtárban, az élethosszig tartó tanulás

fontosságáról, az elképzelések és a lehetőségekről, önkormányzati intézmények, civil szervezetek képviselői számára. A kerekasztal beszélgetéshez az Alapítvány az alábbi segédanyagot készítette és biztosította a résztvevőknek. „Segédanyag FMM felnőttképzési kommunikációjának stratégiái Tanulás egy életen át Cél: a jól eladható, versenyképes tudás, azonos esély az induláshoz. képzés           foglalkoztathatóság foglalkoztatottság Az életen át tartó tanulás eszméjének, jelentőségének széles körű elterjesztése; Az érdeklődés és igény felkeltése a (felnőttkori) tanulás, művelődés iránt; Tudatosítani az egész életen át tartó tanulás szükségességét, szerepét a sikeres karrierépítésben; A szemléletváltás segítése; A felnőttkori tanulás eredményes módszereinek megismertetése (távoktatás); A felnőttképzési lehetőségek bemutatása; A munka világában

való eligazodás ismereteinek elterjesztése; A felnőttképzés, a felnőttkori tanulás, eszköz a munkaerőpiacra való bejutásra, a munkaerőpiacon lévő helyzet megszilárdítására; A lakosság ösztönzése a felnőttképzésben való részvételre, a tanulásra való igényre. Példa értékű életpályák bemutatása. Kommunikációs üzenetek:        Az életen át tartó tanulás eszméje, a tudásalapú társadalom megteremtése. Versenyképes gazdaság feltétele a versenyképes munkaerő. Az állam feladata a hármas érdekrendszer – társadalmi, gazdasági és egyéni érdek – összehangolása. Az Alkotmány biztosítja a tanuláshoz való jogot. Képzés és tanulás - képezni azt az embert lehet, aki akar tanulni. A tanulás, új ismeretek szerzése, képességek és készségek elsajátítása igény, ehhez a képzés eszköz. Esélyegyenlőség a tanulásban. Az idegen nyelv tudása és az információs technológia alapismeret kell

legyen. 24 A kommunikáció alapelemei:          Új lehetőség – új felelősség Befektetés az emberi erőforrásokba Tanulás egy életen át Szemléletformálás Nyelvtanulás E-learning, számítógépes ismeretek Boldogulni 40 év felett Esélyteremtés Tanulás minden életkorban Az Európai Uniós stratégia fő prioritása: (2005-2009)  Tudás és innováció fejlesztése (a fenntartható növekedés mozgatórugói)  A munka – és a befektetési környezet javítása.  Több munkahely teremtése a nagyobb társadalmi kohézió érdekében. Cselekvési területek:  az Európai Kutatási Térség definiálása  az innováció minden formájának előtérbe helyezése,  a technológiák és a szilárd ipari háttér kifejlesztése,  az információs társadalom résztvevői körének kiszélesítése,  a környezetei hatások figyelembe vétele,  a belső piac kiépítésének végső fázisában az irányelvek

gyakorlatba ültetése és a jogi környezet letisztázása, különös tekintettel a kis –és középvállalkozások érdekeire,  a külső politikák megerősítése,  a munkaerőpiac és a szociális rendszerek reformja,  az oktatás és a képzés európai szintű egységesítése,  a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság támogatása társadalmi összefogás által. Memorandum az egész életen át tartó tanulásról Az egész életen át tartó tanulás hat kulcsfontosságú üzenete: Első üzenet: új ismeretek és készségek hozzáférésének biztosítása mindenki számára Célkitűzés: a tanuláshoz való egyetemes és folyamatos hozzáférés biztosítása a tudás társadalmában fenntartható részvételhez szükséges ismeretek és készségek megszerzése és frissítése céljából Második: nagyobb befektetés biztosítása az emberi erőforrások területén Célkitűzés: Az emberi erőforrásokba történő befektetés szintjének

látható emelése, ami által Európa legfontosabb tőkéje – az ember – élvezi a legfőbb elsőbbséget. 25 Harmadik: innováció az oktatásban és a tanulásban Célkitűzés: Hathatós oktatási és tanulási módszerek és kontextusok kifejlesztése az egész életen át tartó és az élet teljes körére kiterjedő tanulás terén. Negyedik: a tanulás értékelése Célkitűzés: Jelentősen javítani kell a tanulásban való részvétel és a tanulás eredményének értelmezési és értékelési módozatain, különösen a nem formális és informális tanulás területén. Ötödik: az útmutatás/orientálás és tanácsadás újragondolása. Célkitűzés: Mindenki számára, az élet minden szakaszában könnyen elérhető minőségi információ és tanácsadás biztosítása az Európa szerte létező tanulási lehetőségekről. Hatodik: közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz. Célkitűzés: Amennyire csak lehet, az egész életen át tartó tanulás

lehetőségeit közel kell vinni a tanulókhoz és azok közösségeihez, valamint szükség szerint fejleszteni kell az ICTalapú ellátást. Megoldási lehetőségek:      Közoktatás fejlesztése Nyitott képzések (távoktatás) Európa Terv (NFT) Közösségi joganyagok átvétele Pályázatok:  Ifjúsági programok, -Socrates, - Leonardo,  EQUAL, Strukturális Alapok” 26 ÖSSZEFOGLALÁS A tanulási tevékenység alapkategóriái: Formális tanulás: oktatási és képzési intézményekben valósul meg, és oklevéllel, szakképesítéssel ismerik el. Nem formális tanulás: a rendes oktatási és képzési rendszerek mellett zajlik és általában nem ismerik el hivatalos bizonyítvánnyal. A nem formális tanulás lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok (pl. ifjúsági szervezetek, szakszervezet, politikai pártok) tevékenysége keretében is. Megvalósulhat a formális rendszert

kiegészítő szervezetek vagy szolgáltatások révén is (pl. művészeti, zenei kurzusok, sportoktatás vagy vizsgára felkészítő magánoktatás). Informális tanulás: a mindennapi élet természetes velejárója. A formális és nem formális tanulási formákkal ellentétben, az informális tanulás nem feltétlenül tudatos tanulás, és lehet, hogy maguk az egyének sem ismerik fel tudásuk és készségeik bővülését. A Havasi Gyopár Alapítvány, mint civil szervezet eddigi tevékenysége során igyekezett értéket közvetíteni. Valljuk, hogy minden korban meg kell találni azokat a lehetőségeket, melyben az egyén kiteljesedhet, kölcsönös partnerkapcsolatai szélesedhetnek. Egy régi latin közmondás így hangzik :”Solamen miseris scius habuisse malorum” vagyis „ Sorstársakkal a bajt ha megoszthatjuk ,vigasz az már.” A sorsközösség segít a nehéz terhek viselésében. A pszichológiai vizsgálatok is alátámasztják, hogy a személyiség

fejlődése nem áll meg felnőttkorban – hanem egy egész életen át tartó folyamat .A lelki tulajdonságok intenzitása és hatékonysága tovább fejlődik idős korban is Arra törekszünk tevékenységeink során, hogy segítsünk azoknak az egyéneknek, akik nyitottak a változásokra, az új élményekre, a tanulásra, az új ismeretek befogadására, mert csak akkor lehet az élet minden szakasza produktív. Az élethosszig tartó tanulás folyamata, az egész társadalom és az egyén részéről is aktív részvételt kíván, mivel az egészséges, öntudatos, magukért és utódaikért felelős és azért cselekvő emberek, lehetnek a sikeres jövő zálogai. 27 SZERZŐK  Hanzli Lajosné vezető főtanácsos, egészségügyi szakoktató  Mihalicska Terézia pedagógus, marketing-kommunikációs szaküzemgazdász, humán menedzser  Paulinyné Dr. Balló Ilona szakpszichológus, főiskolai docens  Szabó Magdolna marketing-kommunikációs

szaküzemgazdász, oktató FELHASZNÁLT IRODALOM Aronson, E: A társas lény Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Atkinson, R.L és munkatársai: Pszichológia Osiris-Századvég Kiadó Barkóczi I., Putnoky J: Tanulás és motiváció Tankönyvkiadó Hebb: A pszichológia alapkérdései Gondolat- Trivium Kiadó Elekes A: Általános és személyiséglélektan Ranschburg J.: Szeretet, erkölcs, autonómia Integra-Projekt Kft. Horányi Katalin: Tanuljunk tanulni, Magyar Könyvklub, Koltai Dénes: A felőttképzés elméleti, gazdasági és területi problémái Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet 2001. Gáspár László: Bevezetés az emberi erőforrások elméletébe. Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet 2000. Felnőttképzés az Európai Unióban II. – Kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról Magyar Népfőiskolai Társaság 2004. Hildebrand P.: Félúton Park Kiadó 1997.

Nemzeti Népegészségügyi Program Prof. Dr Iván László: Ne féljünk az öregedéstől SubRosa 1997. Memorandum az egész életen át tartó tanulásról Európai Felnőttoktatási Társaság 28 TARTALOMJEGYZÉK  Bevezető oldal  I. A permanens tanulás pszichológiai alapjai oldal  II. A Tanulási folyamat módszertana oldal  III. Tanulás és egészség oldal  IV. Havasi Gyopár Alapítvány modellprogramja oldal  Összefoglalás oldal  Szerzők, Felhasznált irodalom oldal  Tartalomjegyzék oldal 29 Kiadó: A Havasi Gyopár Alapítvány 1475. Budapest, 10 Pf 310 Telefon/Fax: (1)-260-6725 E-mail: postmaster@hgya.axeleronet Adószám: 18158469-1-42 Szerkesztette: Mihalicska Terézia Fotókat az Alapítvány önkéntesei készítették. Köszönet az Alapítvány munkatársainak és önkénteseinek munkájukért. Készült: 400 példányban Nyomda: X. kerület Szociális Foglalkoztató nyomdája 30