Földrajz | Természetföldrajz » Vojtek Antal - Ausztrália, a földrész

Ausztrália, a földrész Ausztrália bolygónk déli féltekéjének kontinense. Az Indiai- és a Csendes-óceán határolja, északon a Timor- és az Arafura-tenger, valamint a Torres-szoros, délen és nyugaton az Indiaióceán, keleten a Korall- és a Tasman-tenger hullámai övezik. Az ősföld, Pangea szétszakadása után a déli ős-földrész – Gondwana – tovább töredezett, s míg az Indiai-lemez északibb kontinense (maga India) azzal volt elfoglalva, hogy Ázsiának rohanva napjainkig gyűrje-magasítsa a Himaláját, addig az Antarktisz és Ausztrália „elevezett” délre. (forrás: www.cyburbiaorg) 1 Nyugat-Ausztrália fedett ősmasszívum. A fedett ősmasszívumokat általában tengeri üledékek borítják, de előfordulnak folyóvíziek is, valamint a jégkori jégtakaró peremén jég által szállított törmelékek is. Az üledékes rétegek által tárolt ásványkincsek elsősorban az üledék korától és típusától függenek. Az üledékek

elsősorban feketeszenet, vagy barnaszenet, rejtenek, a legfiatalabbak pedig színes és nemesfémeket. A kontinens keleti oldalán gyűrődött fel a karbonkor folyamán - a Variszkuszi hegységképződés idején - a Nagy-vízválasztó hegység, itt található a földrész legmagasabb pontja, a 2228 méter magas Mount Kosciusko. Ausztrália a legalacsonyabb kontinens, átlagos magassága 330 méter. Partvonala kevéssé tagolt. A „legek” földje: - Földünk legkisebb kontinense, - minthogy a leszálló légáramlatokat jelentő Baktérítő szinte középen szeli át, a legszárazabb földrész, egyharmada sivatagos, vagy félsivatagos terület, - legtöbb a lefolyástalan területe, csaknem feléről a vizek nem érik el a tengert. - legkülönösebb az állat-és növényvilága: több mint 100 millió évvel ezelőtt elszakadva a többi kontinenstől konzerválódtak és specializálódtak az ősi formák. - a legutoljára felfedezett kontinens. A nyersanyagok közül

bőségesen fordul elő bauxit, cinkérc, vasérc, ólomérc, gyémánt, uránérc, arany, ezüst, barna- és feketeszén, réz, nikkel, ónérc. Ausztrália éghajlata túlnyomórészt szubtrópusi, száraz, csak a keleti és a déli part mentén csapadékos. A többi, főleg a belső rész sivatag, vagy félsivatag, összefüggéstelen tüskés, bozótos növényzettel, ritkás sztyepp-flórával. A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket. Sydney-ben például a januári – tehát nyári – középhőmérséklet 22 °C, júliusban – tehát télen – általában 12 °C körül van. A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári

passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre. 2 „A kontinens középső részén számos folyó, mely a térképen annak van feltüntetve, csupán nevében az, és csak az időnkénti rendkívüli esőzések után telik meg medrük vízzel és az is csak rövid időre. A legnagyobb vízgyűjtő, a 2588 kilométer hosszú Murray River (Murray folyó) például az 1944-45-ös szárazság idején nem volt képes elérni a tengert, vízhiány miatt.” – írja Pénzes János „Szeretem e napsütötte földet” című könyvében Ausztrália földtörténeti alakulása és éghajlata meghatározza különleges élővilágát. Természetes növényzetének és állatvilágának kb. 80%-a más kontinenseken nem található meg, ez annak következménye, hogy a földtörténeti középkor végén elszakadt Ázsiától, és körkörösen tengerek veszik körül. Így élővilága

sajátosan, egyedülállóan fejlődhetett A talajok, de főként a növényzet vonatkozásában itt is kialakult a gyűrűs elrendeződés. A kontinens északi, keleti-délkeleti és délnyugati területeit (pl. az egész peremhegységet) örökzöld keménylombú és babérerdő - örökzöld szubtrópusi erdő - fedi. Északkeleten még trópusi esőerdő is előfordul kisebb területeken. A kontinens belseje felé haladva a legnagyobb területet szavannák, fás-füves térségek foglalják el, legbelül és délnyugaton félsivatagok terülnek el. A trópusi, szubtrópusi területek legjellemzőbb növényei a pálmafélék, páfrányfák, orchideák, akáciafélék, mangrovefélék és a bambusz. Talán legérdekesebb fája az eukaliptusz, közel 600 faja él itt, a legnagyobb a 100 m-es magasságot is eléri, a legkisebb a 2-3 m-es magasságú - tüskés, bozótos területeken (scrub) fordul elő. A 250 mm-nél kevesebb csapadékú területeken szárazság- és sótűrő

növények élnek (disznófű, sóscserje). Ha csapadékot kapnak, a több tucat virágfajjal együtt gyönyörű zöld, színpompás mezőket alkotnak, de nagyon rövid életűek. Ausztrália élővilága egyedülálló. Fajta- és formagazdag, jelen vannak az ősi, erszényes emlős fajok – a kenguru például címerállat is, a kacsacsőrű emlős pedig egy valódi különlegesség, akárcsak a közkedvelt koala-medve. Vizeinek élővilágáról is az ámulat hangján lehet szólni: a Nagy Korallzátony mintegy 2000 km hosszan húzódik keleti partjainál, a tenger pedig a halak, rákok, puhatestűek széles palettáját mutatja. Ausztrália, az ország A név a latin „terra australis incognita” kifejezésből ered, ami „ismeretlen déli föld”-et jelent. Ausztrália felfedezése előtt egy ezen a helyen feltételezett földrészt jelöltek így a térképeken. 3 Mikor mintegy 400 évvel ezelőtt az első európai emberek partra tették lábukat, Ausztráliának két

különböző fajtájú őslakója volt. Az egyik a szárazföldi aborigin és a másik a Tasmania szigetén elszigetelten élő és fejlődő negroid őslakosság. A mai felfogás szerint itt, a 40 ezer esztendős közösségekben vívta meg az ember az első csatáját és itt rögzítette először a gondolatait is az ember - sziklákra, barlangok falára. A földrész keleti partvidékét először – a kínai, portugál, majd spanyol és holland katonákkereskedők után - 1770-ben a brit James Cook térképezte föl, s vonta a brit korona fennhatósága alá. „Ez a nép sokaknak a világ legnyomorúságosabb fajtája benyomását keltheti, de a valóságban sokkal boldogabbak, mint mi, európaiak. Nyugalomban élnek, melyet nem zavar meg az egyenlőtlenség állapota. A föld és a tenger megadja mindazt, amire szükségük van Nem kívánnak pompás palotákat, és olyan megelégedetten alusznak egy kis kunyhóban, vagy a szabad ég alatt, mint a király pehelypaplanos

ágyában.” – írta az őslakosokról, akik azóta csaknem teljesen kihaltak – a „civilizációval” való kapcsolatba kerülésük hozadékaként Az amerikai függetlenségi háborúban vesztes angolok gyarmataikkal együtt jól működő fegyenctelepeiket is elveszítették, ezért kézenfekvő megoldásként a mai Sydney világhírű Operaházának helyén, 1788. január 26-án az Egyesült Királyság fegyencgyarmatot alapított (forrás: wikipedia.org) A fejlődés útján 1901-ben Ausztrália, mint szabad államok szövetsége, a Brit Nemzetközösség tagja lett. 4 Queensland-ben olajat találtak, továbbá hatalmas vasérc és bauxit, ón, urán, kvarc és kőszén lelőhelyeket fedeztek fel; Dél-Ausztráliában a világ legnagyobb opálmezőjére bukkantak. Átmenetileg Melbourne lett a főváros, de hogy véget vessenek a Sydney-vel való rivalizálásnak, az állam megvásárolta a leendő Ausztrál Fővárosi Területet, és Walter Burley Griffin amerikai

építészt megbízta Canberra felépítésével. 1931-ben Ausztrália formailag függetlenné vált, ma is tagja a Brit Nemzetközösségnek. Államformája alkotmányos monarchia, hat szövetségi államból (Új-Dél-Wales, Queensland, Dél-Ausztrália, Victoria, Nyugat-Ausztrália, Tasmania) és két szövetségi területből áll (Ausztráliai Fővárosi Terület, Északi Terület). A szövetségi államoknak saját alkotmányuk van. Államfője az angol uralkodó, aki formálisan a végrehajtó hatalom feje, s a kormány javaslata alapján kinevezett kormányzó képviseli. A tényleges hatalom a 148 tagú szövetségi parlament kezében van. Ausztrália ritkán lakott kontinens, a népsűrűség még a 2 fő/négyzetkilométert sem éri el. A lakosság a keleti és déli partvidéken él, ahol az éghajlati viszonyok kedvezőek a mindennapi élethez. Magas az urbanizáció, a lakosság 80 százaléka él városokban, kikötőkben (Canberra, Sydney, Melbourne, Perth, Brisbane,

Adelaide). Az ausztrál népesség elsősorban európai, az őslakosok száma rohamosan csökken, számuk mára néhány tízezerre apadt (Tasmania őslakóit teljesen kiirtották), a bennszülött népesség még mindig vadászat és gyűjtögetés által tartja el magát. A folyamatos bevándorlás és a születések magas aránya miatt a népesség növekszik, még úgy is, hogy a bevándorlás szigorú kritériumok teljesítéséhez kötik – bár a II. világháború után ezt még ösztönözték, különösen az európaiak betelepülését: érkeztek németek, olaszok, görögök, lengyelek, szerbek, horvátok. Ausztrália tejjel-mézzel folyó tágas Kánaánnak tűnt, s végül 5 millió európai telepedett le. Népességéről: az ország közepén – a terület mintegy négyötödén – a lakosság 3%-a lakik. Ausztrália a legvárosiasodottabb ország, a népesség 90%-a városokban él. Jelentős városok 5 Adelaide Dél-Ausztrália állam fővárosa. Lakosainak

száma közel 1 millió, kikötője Port Adelaide az Indiai-óceán partján. Ismert az egyeteme, a gazdaság szempontjából pedig a gépipar, autógyártása és a villamosipara kiemelkedő. Brisbane kikötőváros Ausztrália keleti oldalán, a Csendes-óceán partján, Queensland állam fővárosa. Brisbane Lakossága 1,1 millió fő Jellemző a hajógyártás, a vegyipar, és az autógyártás. Melbourne a Port Phillip-öböl partján fekvő város, Victoria állam székhelye. Melbourne lakosainak a száma közel 3 millió. A várost 1835-ben alapították, 1850-től egyre több aranyásó jelent meg, a század végére már százezres város volt, a 20. században pedig további rohamos fejlődésnek indult. Melbourne 1901 és 1927 között Ausztrália fővárosa volt Nagy forgalmú kikötő, fontos a vegyipara, gépipara és autógyártása. Közigazgatási, kulturális és pénzügyi központ. Melbourne két alkalommal (1956 és 1976) nyári olimpiát is rendezett. Sok magyar

kivándorló is lakik a városban. Perth Ausztrália egyik kikötővárosa, az Indiai-óceán partján fekszik, Nyugat-Ausztrália állam székhelye. Lakosainak száma több mint 1 millió Perth jelentős ipari központ, fontos a fém- és élelmiszeripar, a kőolaj-finomítás, valamint a gépgyártás. Canberra Ausztrália fővárosa, annak ellenére, hogy a kisebb városok közé tartozik, lakossága elővárosokkal is csak 273 ezer fő. Canberra Sydney városától délnyugatra fekszik, itt található az ausztrál Parlament, a Tudományos Akadémia, valamint híres egyeteme is. Sydney Ausztrália egyik legismertebb városa, az ország keleti részén fekszik, a Tasmantenger partján. Sydney Új-Dél-Wales állam székhelye Lakossága közel 3 millió, de elővárosaival együtt 3,5 millió (itt él a lakosság egyötöde). Ausztrália legrégibb városa, még a 18. század végén alapították Sydney fejlődése főként kikötőjének köszönhető, mely igen jelentős

áruforgalmat bonyolít le (gabona- és gyapotexport, nyersolajimport). 6 Sydney Gazdaság Az ausztrál gazdaság legfontosabb ágazata hosszú idők óta a földművelés, annak ellenére, hogy a természeti viszonyok kevés megművelhető területet biztosítottak a földrészen. A Murray folyó szabályozása lehetővé tette az öntözés elterjedését és a művelhető földek kiterjesztését. A ausztráliai termények közül a legjelentősebb a gabona, de fontosak a gyümölcsök is - úgy mint az alma vagy a déligyümölcs -, valamint a bor, a cukornád és gyapot. Ausztrália termelése nagyüzemekben zajlik. A mesterségesen ötözött réteken belterjes szarvasmarhatenyésztés folytatható, de állattenyésztéssel inkább a száraz vidékeken foglalkoznak A szarvasmarha-állomány tejet és húst, a birkaállomány húst és gyapjút ad. Ausztrália földjeiben jelentős mennyiségű érc található: bauxit, vasérc, valamint színesfémek (arany, ezüst, cink,

ólom, mangán). Nemzetközi tőkével rendelkező hatalmas vállalatok tartják a kezükben a bányászatot. A kibányászott termékek bizonyos esetekben azonnal exportálásra kerülnek, máskor helyben tisztítják. Növekszik az ausztrál szénhidrogén-termelés aránya is. A vaskohászatra egy sor feldolgozó-, gépipari (autó- és hajógyártás) és villamos ipari ágazat épül. 7 Mint korábban láttuk, Ausztrália ásványkincsekben gazdag ország (bauxit, ólomérc, vasérc, nikkelérc, uránérc, rézérc, ónérc, ezüst, gyémánt, feketekőszén). A bauxittermelés a világ össztermelésének 40%-át adja. A vas, ólom, gyémánt és urántermelés mennyisége a 2helyet érte el a világranglistán, de dobogós még az arany-, az ezüst és a barnaszéntermelés is. A gazdaságban meghatározó szerepe van a bányászati termékek exportjának. Az ipar gerincét a helyi nyersanyagokra épült vaskohászat, a gépgyártás és az elektronikai ipar jelenti. Az

élelmiszeripar 70%-a délkeletre, Új-Dél-Wales és Victoria területére telepedett. A vas- és acélkohászat jelentős központjai: Adelaide, Newcastle, Sydney és Perth . Timföldgyártás és alumínium-kohászat folyik Arnhem-földön (Észak-Ausztrália), Gladstoneban, Newcastle-ban, Geelong-ban, Launcestonban (Tasmania). Távol-keleti partnerségben jelentős a gép- és gépkocsigyártás, valamint az elektronikai ipar Melbourne-ben, Sydney-ben, Adelaide-ben és Geelong-ban. Ausztrália jó kapcsolatokra törekszik. az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) tagjaival: a Fülöp-szigetekkel, Indonéziával, Malajziával, Szingapúrral, Thaifölddel, Bruneiel, Vietnammal, Laosszal, Mianmarral, Kambodzsával. 1963-64-ben Ausztrália ugyan még konfrontálódott Indonéziával Irian Jaya hovatartozásának ügyében, azonban a hetvenes évekre rendezte viszonyát vele. A hetvenes évektől Ausztrália az eddigi tradicionális külpolitikai irányultságából, melynek

legfőbb jellemzője a Brit Nemzetközösség keretein belüli kapcsolattartás volt, egyre inkább Ázsia felé fordul, hiszen földrajzilag ehhez feküdt legközelebb és gazdasági érdekei is egyre inkább ide kötötték. Jó viszonyt elsősorban Japánnal sikerült kialakítani. Ausztrália egyre inkább érdekelt az ASEAN-ban is, hiszen 1978 óta közös vállalkozásban termel ki olajat Indonéziával és egyre több ausztrál tőke áramlik a térségbe. 8 Ausztrália egy izgalmas, távoli világ az európai ember számára. Különleges állat- és növényvilágával, sajátos kulturális értékeivel. Hogy az egykori fegyencgyarmat miként vált a világ egyik fontos, unikális gazdasági és társadalmi etalonjává, erre némi magyarázatot adhat az ország nemzeti himnusza, a „Fejlődj, szép Ausztrália”, az „Advance Australia fair” szövege: „Most minden ausztrál ünnepel, az ifjú és a vén, Földünk arany, országunk szép, tengerrel övezvén.

Minden kinccsel meg van áldva, békén növekedvén Napról napra ezután is fejlődj Ausztrália. Erősödjél még sokáig, hazánk, Ausztrália.” Sziklák a Bungle Bungle Nemzeti Parkban (forrás: Internet) 9 Felhasznált irodalom Raoul Francé: Földünk kincsei (Franklin- Társulat Budapest; 1941) Pénzes János: Szeretem e napsütötte földet (Dezsery Ethnic Publications Adelaide; 1984) Schmidt Péter:A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége - Egy kevésbé közismert integráció története – 2005 Izsák Tibor: Természetföldrajzi fogalmak szótára (Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Beregszász; 2004) Bogsch László: Földünk története (Magyar Szemle Társaság, Budapest; 1943) Istók Lászlóné: Japán gazdasági fejlődése (Nyíregyházi Főiskola, 2003) Pallas Nagylexikon Útitárs: Ausztrália (Panemex Kft. és Grafo Kft, 2000) Berlitz Ausztrália (Welcome Idegenforgalmi Kiadó, 1998) Batár Útikönyvek –

Batár Zsolt Botond: Kelet-Ausztrália (Batár Zsolt Botond, 2005) A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2004) A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) Balázs Dénes: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia – Panoráma útikönyvek (Budapest, 1981) Koroknay István: Ausztrália és Óceánia (Móra Kiadó, 1984) valamint a www.wikipediaorg 10