Média Ismeretek | Sajtó » Vojtek Antal - Amerika hangja a magyar éterben, a Sláger Rádió rövid története

Amerika hangja a magyar éterben – a Sláger Rádió rövid története I. A magyar kereskedelmi rádiózás kezdetei Magyarországon a nyolcvanas évek elején-közepén sokan hallgatták az „Ö3” nevű osztrák kereskedelmi adót, amely a nap huszonnégy órájában zenét sugárzott. Ausztriában a rádiózás ekkor az Österreichischer Rundfunk (ORF) állami monopóliuma volt. Az ORF kereste fel a Magyar Rádiót egy közös, német nyelvű kereskedelmi csatorna létrehozásának ötletével, magyarországi stúdióval és adótoronnyal – nyilván a kor fejlettebb, nyugat-európai rádiózási technikáival. Bár az osztrák fél később visszalépett, a Magyar Rádió akkori vezetése mégis úgy döntött, hogy megvalósítja a tervet egymaga. Akkoriban évente mintegy egymillió német nyelvű turista járt hazánkban, ezért a piac biztosítottnak látszott. Így 1986. július elsején megszólalt a magyar rádiózás első kereskedelmi adója, a Radio Danubius. A

csatorna főképp zenét sugárzott napi 11 órában, 7-től 18 óráig Az adást Kab-hegyről, a 100,5 MHz-es frekvencián sugározták az úgynevezett „nyugati” URH-sávban. 1987 áprilisától már napi 15 órás volt a műsoridő, s a Kossuth-rádió URH frekvenciáján már Budapesten is fogható volt. Eközben, 1989. május 22-én elindult a 873 kHz-es középhullámon a Calypso rádió, amely szintén hatalmas népszerűségre tett szert rövid időn belül. Visszatérve a Danubiushoz: a következő éveket is a folyamatos terjeszkedés jellemezte: nem csak a turistaszezonban, hanem egész évben működött a csatorna, s a szezonon kívül már magyar nyelven. A Magyar Rádió szegedi és debreceni körzeti adásai is a Danubius műsorával egészítették ki napi ötórányi adásidejüket. A soproni adóval osztrák területre sugárzott adás a jogviták, a szponzorokkal folyó, bevétellel kapcsolatos nézetkülönbségek miatt ugyan abbamaradt, de a kilencvenes évek

közepére az adó országossá nőtte ki magát. 1996-ra már a Juventus Rádió is nagyobb hallgatótábort tudhatott maga mögött, mint a Kossuth Rádió. Bizonyos nézetek szerint az első, tisztán kereskedelmi rádiók a rendszerváltás előtt beindult adók voltak – a Radio Bridge-ről és a Juventusról van szó. Az előbbit Bush elnök magyarországi látogatásakor indították be ideiglenesen, hogy az „Amerika Hangja” műholdas adását tudja sugározni. A Juventus 1988-ban indult, Balaton-környéki vállalkozásként, mely 1991-ben került új tulajdonoshoz, s tisztázatlan körülmények között, viszonylag gyorsan országos adóvá vált. A médiatörvény izzadságos megalkotása, elfogadása és életbe lépése után, 1997ben nagy volt a nyüzsgés a rádiófrekvenciák piacán: a két országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságára kiírt tenderre öt pályázó összesen nyolc ajánlatot nyújtott be. Létrejött a duális modell,

a kereskedelmi rádió és televízió valamint közszolgálati rádió és televízió osztott piaca. (Csupán érdekesség, de a törvény alkotóinak a közszolgálatiság fogalmát nem sikerült pontosan definiálni, inkább afféle tautológiával magyarázták mibenlétét.) 1998-ban indultak el az első országosan fogható kereskedelmi csatornák: a privatizált Danubius Rádió és az új piaci szereplő, a Sláger Rádió. 2 II. A Sláger Rádió „Intim részei” A pályázatot eredetileg Hungária rádióra nyújtották be a rádió tulajdonosi konzorciumában résztvevő vállalatok, az amerikai EMMIS Communication, a Credit Suisse First Boston, illetve a JMG Super Express kft. Közvéleménykutatások végzése a műsorstratégia kialakításához, új munkatársak keresése, alkalmazása, illetve betanítása, ingatlanok vásárlása, bérlése, az irodák, stúdiók berendezése, felszerelése majd próbaadások sugárzása után az adások 1998.

február 16-án, 000 perckor kezdődtek A népszerű és kortárs zenére helyezendő hangsúly, a zenei műsorok 41%-a a zenei újdonságokból fog állni, további 21-21% a kilencvenes évek első felének és a nyolcvanas évek végének zenéjéből áll majd, s a magyar zenészek újdonságait pedig napi 105 percben sugározták volna – állt az aláírt szerződésben. Ettől azonban eltértek, a 30 – 50 évesek korcsoportját célba véve a ’60-as és a ’70es évek slágereit játsszották. Meglepetésre nem is ezért, hanem egy másik – vesztes – pályázó nevének használatáért az ORTT tizenegymilliós bírsággal sújtotta az adót. A Sláger Rádió vételi frekvenciái (forrás: www.slagerhu) 3 Ráadásul a Star Rádió (mert hisz róla van szó) több munkatársát is sikerült átcsábítani, azok ügyfélkörével együtt – így új hirdetőkhöz is jutott a Sláger Rádió. E történések után, 1998 második félévében a teljes

hallgatottsági körben megelőzte a Danubiust. A zenei paletta is frissült: a kínálatot kezdetben a 60-as, 70-es évek slágerei jelentették, ez 2000-től a 80-as évekkel bővült. 2002-2003-ban történt jelentős váltás, azóta nem korszak, hanem stílus alapján válogatnak. Így bizonyos régi dalok kikerültek a kínálatból, mások viszont bekerültek a 90-es és a 2000-es évekből. A rádiózás igen fontos „kelléke” a műsorvezető. Kezdetben kaotikus volt a Sláger helyzete, a könnyűzenei rádiózás nagy öregjeit és a feltörekvő új nemzedék képviselőit egyaránt alkalmazta. Így került át a rivális Danubiusból Bochkor Gábor és Boros Lajos. Duójuk később Voga Jánossal bővült trióvá. A Danubiusból áthozott reggeli műsorblokk, a Cappuccinó némi névhasználati jogvita után 1999 áprilisában Bumeráng néven a mai napig a Sláger reggeli show-műsora. A Sláger Rádió hallgatói ma már tízféle műsort hallhatnak a csatornán:

„A szerelem hullámhosszán”, „Bumeráng”, „Hétvégi Kívánságműsor”, „Dumakanyar”, „Hétvégi életmódmagazin”, „Lali király”, „Levezető”, „Jó Munkát!”, „Éjszakai Őrjárat”, „Sláger Hétvége”. A Bumeráng hallgatói már egy fiatalabb korosztályt is képviselnek, így mára elmondható, hogy ez a műsor ma Magyarország leghallgatottabb műsora. A műsorvezetői triász irányító-egyénisége kétségkívül Bochkor Gábor. Az ő szellemi mentora, tán példaképe pedig az amerikai rádiózás fenegyereke, Howard Stern. Stern úgy jellemezte magát, mint a"King of All Media" Önéletrajzi könyvéből, az 1993-ban megjelent Private parts-ból készült 1997-es filmet „Intim részek” címmel nálunk is bemutatták. Műsorkészítői-vezetői stílusa, témaválasztása egyeseket sokkol, másokból őszinte elismerést, tisztelet vált ki. Valószínűleg a legmagasabb díjazású rádiós személyiség az USA-ban –

ugyanakkor biztos, hogy a legtöbb bírságot rá szabták ki a rádiózás történetében. 4 A Bumeráng műsorvezetőit az sms-ezők, betelefonálók „királyok”-nak aposztrofálják, ez a stíluselem tehát már átkelt az óceánon A Sláger arculatának tudatosítása jórészt abban áll, hogy óránként többször is adóazonosító spotot sugároznak, a pontosidőhöz, az időjárás-jelentéshez stb. hozzáfűzve, hogy ez bizony a Sláger Rádió, Magyarország leghallgatottabb rádiója. Ugyanakkor számomra furcsa, hogy a rádió honlapján semmi adat nem található az adó eddigi történetével kapcsolatban Legutóbbi információk szerint a rövidesen kiírásra kerülő Sláger-frekvenciák egyik aspiránsa a Rádió Café lesz. Az amerikai mintájú fejlődés a hálózatok rádiója felé mutat, ezt erősíti az a tény is, hogy utazásaink közben nagyon sok kisebb-nagyobb helyi adóra bukkanunk rádiózás közben. A kereskedelmi rádiók hazai

története a rendszerváltozástól napjainkig nyilván modellezi, leképezi a társadalom szegmenseinek, illetve magának az országnak egyéb irányú történetét, eseményeit. Ezért pontosan azt mondhatjuk el, mint általánosságban mindenről: nem egyszerű dolog egy fél nemzedék alatt beleröpülni egy parancsuralmi rendszerből egy demokratikus társadalmi berendezkedésbe. Még akkor sem, ha a késői Kádár-kor elitje már itt-ott elő tudta készíteni szűkebb szakmai horizontját a küszöbön álló változásokra. Mindennek rendelt ideje van, a média méhében növekvő gyermeket is kellő vajúdás után tudjuk majd a világra segíteni. (Dolgozatom elkészítésében sokat segített Tüske Ferenc: „Hullámtér, avagy a magyar kereskedelmi rádiózás kialakulásának története” című munkájának megismerése.) Adony, 2009. április 27-én Vojtek Antal 5