Média Ismeretek | Sajtó » Sajtótörténet tételek, 2003

Tételsor 1. A sajtó fogalma, tartalma Az időszaki kiadványok fajtái, társadalmi és kommunikációs jelentőségük. 2. Az időszaki sajtó előzményei Hírközlés a rabszolgatartó és a feudális államokban Kéziratos újságok és nyomtatott újságok elterjedése Európában. 3. Az időszaki sajtó kezdete A sajtó elterjedése a XVII Században A XVII Századi morális folyóiratok és hírlapok. 4. A cenzúra jelenléte az európai sajtóban 5. Az európai sajtó a francia forradalom és a polgári forradalmak között A sajtó az 1848-49-es polgári forradalmak idején. Küzdelem a sajtószabadságért 6. A tőkés üzleti sajtó megjelenése és elterjedése a XIX Század második felében Sajtómonopóliumok, hírügynökségek létrejötte. 7. A magyarországi sajtó kezdetei A nyomtatott újságlevelek A magyar nyelvű sajtó megszületése A Magyar Hírmondó. 8. Magyar folyóirat-irodalom megindulása Magyar sajtó és a jakobinus mozgalom Pesti magyar sajtó

kibontakozása. (Hazai tudósítások) Tudományos gyűjtemény 9. A reformkori sajtó Széchenyi és Kossuth lapjai A korszak folyóirat-irodalma, kritikai és ismeretterjesztő lapok. 10. AZ 1840-es évek sajtója Az irodalmi divatlapk Hírlapirodalom, a Pesti Hírlap (1841-1849) A vezércikk megjelenése. 11. A forradalom és szabadságharc sajtója 12. Az önkényuralom sajtóirányítása, 1852-es sajtótörvény A hivatalos újságírói pálya kialakulása Az abszolutizmus korának főbb lapjai. 13. A kiegyezés sajtó-visszhangja 1. A sajtó fogalma, tartalma Az időszaki kiadványok fajtái, társadalmi és kommunikációs jelentőségük. Sajtó fogalma: - szabályos időközönként megjelenő kiadványok összefoglaló neve - elnevezés: nyomdai nyomógép (angolul Press) Sajtó fajtái: - nyomtatott - elektronikus Sajtó jelentősége: fontos szerep az emberiség történetében, feladata jelentős ma is, ideológiai előkészítése nagy változásoknak (1789 francia

forradalom, 1848-as forradalmak), közvélemény-formáló erő, alakítja, és tükrözi korát, a kor társadalmi szükséglete hozta létre (modern sajtó a polgárság szükséglete) Időszaki kiadványok: Olyan előre meg nem, határozott ideig megjelenő nyomdatermék, amely időben egymást követő egységekből, számokból állnak. Három fő ismérvük: periodicitás (folyamatos, szabályos időközönkénti megjelenés), aktualitás (időszerű tartalom), publicitás (nyilvánosság). Sajtótermékek lehetnek: napilap, hetilap, folyóirat. Hírlap, újság= napilap+hetilap Napilap (hírlap v. újság): Fő vonzereje a hír. Feladata: napi politikai, közéleti, művészeti, gazdasági élet eseményeiről szóló tájékoztatás. A hír négy alapvető kelléke: kivel/mivel, hol, mikor és mi történik A napilapok legfőbb vonzereje a friss politikai hír. Kül méretű levelekből van összehajtogatva fűzés vagy összekapcsolás nélkül. Lapszámozás: minden számnál

újra kezdődik Hetilap (hírlap v. újság): Átmenetet képez a napilapok és a folyóiratok között. Tartalmuk nem kapcsolódik közvetlenül a napi eseményekhez, de rendelkeznek bizonyos aktualitással. Általában fűzött vagy összekapcsolt formában jelennek meg. Lapszámozása eltérő lehet: vagy minden számmal újra elkezdődik vagy pedig folyamatos (Élet és Tudomány). Folyóirat: társadalmi, kulturális, tudományos, irodalmi, művészeti, havonta, kéthavonta vagy negyedévente jelenik meg, főleg tudományos eredményeket közölnek benne, lapszámozás: folyamatos, a naptári évvel kezdődik, évente, egyszer összefoglalót és tárgymutatót készítenek, vannak olyan folyóiratok is, ahol a cikkek rövid változatával is találkozhatunk (rezümé). Hírlap: gyakran, naponta, hetente megjelenő időszaki kiadványok. Feltételen velejárója a hír A hír alapvető kelléke: kivel/mivel/hol/mikor/mi történt/ vagy mi fog történni. Hírek fajtái:

Hírek fajtái 1.Tájékoztató 2.Publicisztikai a) Közlemény: a) Vezércikk: hivatalos szervezet adja ki valamilyen a közvélemény-formálás legalkalmasabb eszköze. közérdekű eseménnyel kapcsolatban. 1785-ben a The Times-ban jelent meg az első vezércikk. Mo-n a meghonosítója Kossuth Lajos volt. A lap vezető híre, anyaga, ami a napi politikai vagy gazdasági eseménnyel foglalkozik és a szerkesztőség politikai, közéleti álláspontját mutatja be. Ált minden napilapban van, kivéve a bulvársajtót. b)Tudósítás: b) Kommentár: az újságíró a saját maga által megírt = hírmagyarázat. Az újságíró más szempontból, eseményről számol be, magyarázatot vagy több szempontból elemzi az eseményeket. nem fűz hozzá. c)Riport: c) Kritika: a történés helyszínéről a szerző a saját = műbírálat. Értékelés valamilyen művészeti személyiségén át szűrve számol be az tárgyról, alkotásról. eseményekről és közben magyaráz is.

d)Interjú: d) Glossza: a szerző beszélgetése valakivel, a rövid véleményformáló cikk. Általában ironikus közvélemény képviselőjeként teszi fel a hangú, csattanós befejezése szokott lenni. kérdéseket az újságíró. Fajtái: e)Kolumna: tartalmával nem értenek egyet, de megjelenését • sajtótájékoztató biztosítják (pl olvasói levél) • nyilatkozat • beszélgetés f)Tárca: • portré könnyebb hangú bírálat, karcolat, rövid elbeszélés • kerek asztalbeszélgetés (Greoffry abbé) g)Kishír: mínuszos hírnek is szokták nevezni. A négy alapvető kérdésre válaszol. Lap lehet: • világlap (nemzeti kereteken túlmutató jelentőségű újságok): általában szerepet játszanak a világpolitika alakításában, pl. The New York Times, The Times, Le Monde • nemzeti lap (központi lapok): országos hatáskörű lapok, pl. Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap • helyi lapok: kisebb közigazgatási egység (megye, város vagy

régió) lapjai, pl. Petőfi Népe, Dunántúli Napló, Metró • politikai lapok: nyíltan feltárják egy-egy párthoz vagy politikai csoportosuláshoz tartozásukat. • szórakoztató lapok: közízlést akarják kiszolgálni, pl. divatlapok, rejtvénylapok Pl.: Füles, TVR-Hét, RTV Újság, Nők Lapja • bulvársajtó: politikai, közéleti, magánéleti szenzációk rendszeres közlését találjuk meg benne. Stílusa harsány, erőszakos. Pl: Blikk, Mai Lap Referáló folyóirat - egy v. több tudományterület primer szakirodalmát közli - szakirodalmi források tartalmi ismertetése (referátum, tömörítvény) - éves, féléves tárgymutató (visszakereshetőség) - számítógépes előállítás – gyorsabb hozzáférés Reprint – előnyomat - megjelenés előtt juttat információhoz Társadalmi, kommunikációs hatásuk: - XX.sz első harmadában lezárult fejlődésük (2 évszázad) - megjelentek az új médiumok (mozgófilm, rádió, tv, hírközlésben a

távíró, telefon) - összes fontos laptípus megszületett - foglalkozások kialakultak: szerkesztő, riporter, operatőr stb - II.VH után kialakult modern technikai vívmányok: műhold, számítógép - modern audiovizuális tömegkommunikációs eszközök megsokszorozzák a lehetőséget 2. Az időszaki sajtó előzményei Hírközlés a rabszolgatartó és a feudális államokban Kéziratos újságok és nyomtatott újságlevelek elterjedése Európában. 1.Hírlevél, újságlevél (feliratos forma) írnok írja, kikiáltó felolvassa (az írásbeliséget előnyben részesítették) híreket közlő levelezés (főurak, bankárok, kereskedők) főleg kereskedelmi hírek, de politikai, hadi tudósítások is (hatással van a kereskedelemre, gazdaságra is) A szóbeli közlésnek már az őstársadalomban is szerepe volt. Az első jelentősebb, már írás formájában megjelenő hír az ókorban Dárius király győzelméről számol be Behisztumban. A rabszolgatartó

társadalmakban egyre nagyobb a szerepe az írásos közlésnek. Az első írásos hír: Róma piacterén jelenik meg (ACTA DI URNA = napi események). - szenátus és a papság aktuális döntéseit tartalmazta - annak jelentett hírt, aki éppen arra járt és tudott olvasni Leghosszabb életű újság: Pao (600-1911) – kínai császári udvar hírei 2.Kéziratos újságok: - levélforma a helyhezkötött felíratos tájékoztatás helyett - elterjedése a reneszánsz megjelenéséhez köthető (polgárság kezd kialakulni) - papság eleinte tiltja (hírközlő igény nő – korlátozások) A feudalizmus korában: első tájékoztató jellegű, már-már rendszeresen megjelenő lap a kéziratos újság volt. Először Angliában jelent meg, innen terjedt el Itáliába és Németországba Itáliában egy gazetta nevű pénzegységért lehetett megvásárolni, innen kapta a nevét is. 1600-as évek: Augsburgban már 7 hivatásos újságíró volt. A kéziratos újság tartalma:

felfedezések, gazdasági események, különböző társadalmi események. Megszületik a cenzúra is. A kéziratos újságban csak hír jelent meg, kommentár, magyarázat nem Nem voltak rovatok, a híreket a városok szerint csoportosították. A híranyagot a postamesterek győjtötték és továbbították a következő városba. Periodicitás: általában hetente egyszer Ezeket a kéziratos újságokat megrendelőknek készítették. A legjelentősebb kéziratos újság-gyűjtemény a Fuggerzeitung volt Ezt egy Fugger nevű kereskedőcsalád gyűjtötte össze. A család számára a faktorok gyűjtötték össze a híreket nemcsak Európából, Afrikából, hanem Ázsiából is. - A kéziratos újság átmenet az időszaki újságok felé, ennek oka: • van aktualitása (gazdasági, politikai események – csak referálás= hírközlés) • periodicitása megszabott • nincsen publicitása (nyilvánossága) A könyvnyomtatás feltalálása után is fennmaradtak a

kéziratos újságok, mert bizonyos híreket (politikai, bizalmas) nem lehetett nyomtatott formában közölni. (Kossúth: Országgyűlési Tudósítások) XV. század: Guttanberg-könyvnyomtatás --> a sajtó fejlődése is gyorsabbá vált A mozgatható betűkből álló, egyetlen nyomófáról készíthető sok példány tette lehetővé a sajtótermékek széles körben való elterjedésést. A könyvnyomtatás kezdetén a könyveket csak megrendelőknek készítették -> nyomtatott újságokat készítettek. Ezek egyleveles újságok voltak, gyorsan elkészültek A postamesterektől a nyomdászokhoz került az újság szerkesztése. A nyomtatott újsághír elnevezése: latinul relatio, olaszul aviso, németül Neue Zeitung. 3.Nyomtatott újságlevelek: - megjelenik: piacok, fogadók - nyomdászok gyorsabban kapnak érte pénzt mint a nyomtatott könyvekért - jellemzői: időszerű események, egyre nagyobb olvasóközönség, megjelenése esetleges, de már előfizethető

1475. első nyomtatott újságlevél Caffe város ostromáról szólt Ekkoriban a hírek fő témája volt: török harcok, felfedezések, gazdasági, politikai események. A nyomtatott újságleveleknek mindig volt kéziratos formája is. A nyomtatott újságlevél jellemzői: aktualitás - publicitás nő - periodicitás még nem megfelelő Az első szabályos időközönként megjelenő sajtótermék: Messrelation (= vásári tudósítás, 1588). Tavasszal és ősszel jelent meg a vásárok ideje alatt. Az időszaki sajtótermékek mindhárom követelményének megfelelt. - átmenti kiadványtípus a kalendárium és a folyóirat között Magyarország: - első nyomtatott újságlevél: Manlius János nyomdász - 1587 Monyorókerék (szigetvári pasa vereségéről tudósít) 3. Az időszaki sajtó kezdete A sajtó elterjedése a XVII században A cenzúra megjelenése. A XVII századi folyóiratok és hírlapok Az időszaki sajtó kezdete: XVII. sz: első hírlapok 1609. Aviso

(Augsburg) és Relatio (Strassburg) Innen számítva folyamatosan jelennek meg a hetilapok minden nagyvárosban (postajáratok útjában). 1618-48. Harmincéves háború időszaka --> egyre több újság jelenik meg A hírlapok kibocsátását a városi hatóságok engedélyhez kötik + más követelés: bármilyen városi hatóság által kiadandó közlemény ingyen jelenhessen meg. A hetente megjelenő hírlapok szintén csak a híreket közölték, rovataik nem voltak, a híreket városok szerint csoportosították. Az újság nemzeti nyelven jelent meg Mejelent a folyamatos cenzúra intézménye is. 1.Franciaország: XIII. és XIV Lajos uralkodása alatt központosított monarchia volt az országban • teljes centralizáció, mely jellemezte a lapkiadást is • 1631. első hetilap megjelenése - Gazette de France, szerkesztője Renaudot Az udvar indította útjára ezt a lapot, Richelieu bíboros támogatásával. Privilégiuma volt a lapkiadásra az újságnak Jellemezte,

hogy év végén összekötve újra kiadták. Belpolitikai híreket egyáltalán nem közöltek benne A szerkesztő, Renaudot alakította ki Fro.-ban az első hirdetési irodát és az első zálogházat Többi lap ebből közölhet híreket. • az ellenzéki jellegű francia lapokat Németalföldön nyomtatták és adták ki 2.Anglia: Először Németalföldön jelent meg az első lap, neve: News Book, melyben már véleménynyilvánítás is volt. 1640. angol polgári forradalom, vezetője Cromwell A forradalom minden erőjének megvolt a saját lapja, Cromwellé a Mercurius Politicus volt. A forradalom leverése után a Mercurius Politicus lesz a Stuart uralkodóház lapja. Politikai pártokhoz kötődtek, az események leközlését megválogatták A sajtószabadságot megnyirbálták -> feudális sajtótörvény (1662) kiadása (előzetes cenzúra, hírközlés királyi joga). Innen beszélhetünk a sajtószabadságért folytatott harc kezdetéről Milton (Aeropagitica c

művében: nincsenek csalhatatlan cenzorok) és Locke (gazdasági nehézségbe ütközik az angol nyomdászat fejlődése a németalföldi nyomtatás miatt) is felemelte szavát a sajtószab.-ért 1695. megszüntetik a feudális sajtótörvényt, törvénybe iktatják a polgári sajtószabadságot (más államok is szerették volna átvenni) --> megjelenik Angliában az első napilap: Daily Courant néven. Ez a lap már az időszaki sajtótermékek minden igényét kielégítette (aktuális hírek, naponta megjelenik, publicitása megfelelő). XVIII. század: a polgárságnak fontos a véleménynyilvánítás Kedvező hatást gyakorol erre a nyomdászat fejlődése és az, hogy nő a tájékoztatást igénylők száma. Ezek azonban új feladatokat is rónak a sajtóra: fontos, hogy a sajtó megfelelő módon tudjon agitálni és a politikai propaganda megfelelő eszközévé váljon. Lesznek olyan lapok, morális folyóiratok, ahol megjelenik a véleménynyilvánítás. Folyóirat

lehet: - tudományos: valamilyen tudományhoz kapcsolódó hírek - társasági: társadalmi élet eseményei 3.Franciaországban mindkettőre van példa: Az első tudományos folyóirat: Journal des Savants (szerk.: Denis le Salle) Ebben tudományos cikkek, könyvismertetések jelentek meg. Ez az uralkodóház folyóirata volt szintén Az első társasági lap a Mercure Galant volt, szerkesztője: de Vizé. A lap havonta jelent meg bő oldalszámmal (egy-egy szám akár 200 oldalas is lehetett). Mindkét laptipusnak megvolt a maga ellenzéki kiadása is. Az egyik legjelentősebbnek a szerkesztője Pierre Bayle filozófus (francia felvilágosodás előkészítője), rotterdami egyetemi tanár volt. Bírálta a feudális kor tudományát és erkölcsét, a vallást és a vallási fanatizmust, valamint a dogmatizmust. 4.Németország: A latin nyelvű Acta Erudítorium c. tudományos folyóirat Később a polgárosodó világban már nemzeti nyelven jelentek meg a folyóiratok, szerepe

fontos volt a felvilágosodásban. Morális folyóiratok angliai változatai: Az első szerkesztők D. Defoe (The Rewiev 1704) és J Swift (Examiner 1704) voltak Mindkettejük lapjában magas irodalmi színvonalú írásokat lehetett olvasni. D Defoe lapjában először a divattal kapcsolatos cikkeket. Swift lapjában gúnyolódó hangvételű írások jelentek meg (Tatler) Morális hetilapok: - jellemzői: magyaráz, érvel, rábeszél, kommentál, irodalmi stílus - társadalmi, politikai, kulturális kérdések (polgári igényeket legjobban kielégítik) • a felvilágosodás ideológiájának hirdetését tartják a legfontosabb szerepnek • bírálják a feudális intézményrendszert • segítik az irodalmi és tudományos megújulást • új eszközök, új szokások (feudális már elavult) - Oroszország: Vedomoszti Hírek 1702 - Ausztria: Wienersches Diarium 1703 - Magyarország: Mercurius Hungaricus 1705 Előfizetők: - jó módú kereskedők, pénzemberek -

társadalomban magas tisztséget betöltő polgárok XVII.sz vége XVIIIsz eleje: - formailag teljesen kialakul az időszaki sajtó • aktuális • peródikus (minden követelménynek megfelelően) • publicitás (adott, de kevesen olvasnak még) - a 17.sz folymán egész Európában elterjed 4. A cenzúra jelenléte az európai sajtóban ( szerintem órai jegyzet) Cenzúra: minta a hírlapirodalom fékentartásának fontos eszköze, megelőzte a könyvnyomtatást. Figyelme, már a kéziratos újságlevelekre is kiterjedt. A kiadványok rendszeres cenzori ellenőrzése az egyházi szempontból titott művek jegyzékének, az Index liborium prohbitorum-nak az összeállításával vette kezdetét, amit a tridenti zsinat (1547-1563) rendelt el. Magyarországon a sajtóellenőzést csak a 18 század közepe táját Mária Terézia uralkodásának az idején vették át az állami szervek. A cenzúra a nyomtatásra szánt kéziratokat (elő-cenzúra) mellett ellenőrizte a

külföldről behozott kész nyomdatermékeket. (utólagos cenzúra) A feudális abszolutista államok mindent kitiltottak belőlük, amit veszélyesnek ítéltek magukra nézve. Nem csak tiltottak, de gyakran azt is megszabták, hogy miről szabad, sőt kell írni. 5. Az európai sajtó a francia forradalom és a polgári forradalmak között A sajtó az 1848-49-es polgári forradalmak idején. Küzdelem a sajtószabadságért Előzmények: - polgárság gazdaságilag megerősödik - feudalizmus intézményei megdőlnek - felvilágosodás eszménye: antifeudális, egyházellenes, egyházellenes ideológia - polgárság kűzdelmében a sajtónak nagy szerep jut Forradalom terjedése: 1.Franciaország 1848: - február (jogilag szabad sajtó) - hírlapbélyeggel korlátozzák és szigorú büntetéssel - cenzúrát eltörlik - Lajos Fülöp szigorít a rendeleteken (nem lehet politikai karikatúrákat közölni) - újságok: Nationale, Reform – szervezik a forradalmat - Republik –

forradalomlapja – teljes sajtó, szólás és gyülekezési szabadság - III.Napóleon felszámolja a sajtószabadságot (megintés bevezetése) 2.Német államok (1848): - február – eltörlik a cenzúrát, sajtószabadságot hirdetnek - újságok: Nacionalezeitung, Reform - kiemelkedő Marx újságírói munkássága 3.Ausztria és Magyarország: - március: sajtószabadság Kűzdelem a sajtószabadságért: - cenzúra= hírlapirodalom fékentartásának eszköze (megelőzte a nyomtatást) - egyházilag tiltott művek: „Index librorum prohbitorum” (Tridenti zsinat – egyház irányítja) - Mo-n 18sz. közepén Mária Terézia uralkodása alatt vette át az állam az egyháztól - előcenzúra, utócenzúra (föleg külföldi lapoknál) - korlátozza a szerkesztői munkát, bizonytelen lesz a megjelenés - cenzor azt is megszabta az abszolútizmus idején, hogy miről kell írni - Anglia 1695, Fro 1789, többi ország 1484/49 - 19.sz eleje – békeidőben mindenhol

sajtószabadság van Periodikák jellemzői: - periodicitás (minden formája megvan) - publicitás (urásszerűen nő) - aktualitás (elemi szükséglet) XVIII. századi hírlapok: 1.Anglia A XVIII. sz végétől a XIX sz elejéig a sajtó a sajtószabadságért küzdött Ez lesz a polgári forradalmak legfőbb célkitűzése. A Gentlemans magazin szerkesztője, Edward Cave volt az első, aki sokat tett a sajtószabadságért. Az ő követője volt John Wilkies (Gentleman – beszökött a parlamentbe) Adót vetettek ki a lapokra (hírlapbélyeg), mert azt hitték, hogy ezáltal csökken a vásárlási kedv. Ennek ellenére nőtt a lapok száma. Angliában három jelentős lap volt ebben az időben Az egyik az 1785-től megjelenő The Times volt, melynek első szerkesztője John Walter volt, aki saját hírszolgálatot indított. Eltért az eddigiektől: vezércikk, rovatok, kritika. Sokszor így gyorsabban értesült pl a franciaországi eseményekről, mint maga az angol urakodó.

Cenzúra: minden számot cenzúra alá kellett vetni. Előzetes cenzúra volt, így sokszor a kénytelen-kelletlen kihagyott cikkek helye üresen maradt a lapban (hírlapbélyeg, 1 penny ívenként). A felvilágosult abszolutizmusban enyhült a cenzúra. II József két részre osztotta a sajtótermékeket, a fontos és a kevésbé fontos nyomtatott termékekre. A lapokat pedig a kevésbé fontosak közé sorolta 2.Franciaország: A fr. forradalom (1789) a Basteille elleni ostrommal kezdődött Különböző újságok jelennek meg, ezek közül kiemelkedő a Moniteur nevű, mely a francia forradalom hivatalos lapja. 1793. sajtószabadság beiktatása (közlése: Emberi Jogok Nyilatkozata) A forradalom eszméit átvennék más országok is, de ennek megakadályozására mindent megtesznek az uralkodóosztály tagjai. 3.Németország: Intelligenblatt = hirdetési újság. II Frigyes uralkodik ekkor az országban (felvilágosult abszolutizmus), aki elvben eltörli a cenzúrát, de

rendeletileg megszabja a cikkeket. 4.Ausztria: Wienerisches Diarium: csak hírközlés, nincsen vélemény; a híreket nem rovatokba rendezték, hanem városok szerint; központi újság, híreket csak innen lehetett átvenni. A Rákóczi-szabadságharc idején jelent meg a Mercurius Hungaricus című lap, mely a szabadságharc legfontosabb eseményeiről tudósított. Ez ellenzéki lap volt 5.Oroszország: I. Péter uralkodó felvilágosult eszméket hirdetett Megteremtette az orosz sajtót A sajtót azonban a saját érdekeinek rendelte alá. Az újság neve: Vedomoszti volt A sajtó Közép- és Kelet-Európában referáló maradt, kivéve a felvilágosult abszolútizmust, de az rövid idő. Sajtó a francia forradalom után: Két politikus volt jelentős ekkor: Napoleon és Metternich (minkettő saját céljaira használja a sajtót). Napoleon: • felismeri a sajtó erejét (saját maga diktálja a hadijelentést) • az első lap az olaszországi hadjáratáról szólt, a

katonák buzdítására • az egyiptomi sajtó megteremtőjeként tartják számon -> egyiptomi hadjárata után érte ezt el • császárrá koronázása után a legfontosabb szabadságjogokat - sajtószabadság, gyülekezési szabadság, szólásszabadság - megszüntette, központi lapja a Moniteur volt Megszabta a cikkek jellegét, megis megengedte a francia sajtó továbbfejlődését. Code Civil: a bírósági határozatokat meg kell jelentetni az lapokban (vidéken is) Új publicisztikai műfajként megteremtette a tárca műfaját, mely először a Journal de Lempire című lapban jelent meg. A tárca Geoffroy abbé nevéhe fűződik Tárca: irodalmi eseményekről, színházi műsorokról szól. Jellemzője az ironikus hangvétel A lapok hirdetési oldalán kapott helyet, a vonal alatt. Irodalmi jelentősége is van: - irodalmat népszerűsítő hatás (Petőfi, Arany) - megélhetést biztosít az íróknak - az írók bevonulása a sajtóba emeli annak színvonalát

- elterjed az egész európai sajtóban, érdekesebbé teszi a híreket Forradalmak leverése után: - visszaáll a régi rend (betiltása a lapoknak, munkatársak bebörtönzése) - polgárság kűzdelmeiben a sajtó szerepe • olvasó, újságíró nem elégszik meg a puszta hírközléssel • meg akarja változtatni a világot • agitál, harcol, propagandát folytat • közvélemény szerint feladata: sajtó tájékoztasson és szervezzen • új feladataihoz a körülmények kedveznek: nyomdászat fejlődése, olvasótábor nő, közvélemény, nyilvánosság ereje egyre nagyobb 6. A tőkés üzleti sajtó megjelenése és elterjedése a XIX század második felében Sajtómonopóliumok, hírügynökségek létrejötte. Kialakulásának előfeltétele a technika, a gazdaság átalakulása. 1.Nagy példányszámú polgári sajtó technikai és gazdasági alapjai: - 19.sz közepe: társadalmi, gazdasági, művelődési feltételek megteremtődnek – sajtó tért nyer - ipari,

technikai forradalom - hírközlő eszközök fejlődése (távíró, telefon) - közlekedés fejlődése (vonat, hajózás, úthálózat) - 19.sz második fele= tankötelezettség – olvasottság nő - iparosodás, gazdasági élet fejlődése (művelt köztisztviselők) - szabadidő nő – igény a sajtótermékekre - újságolvasás szokássá válik (tömegméretű) 2.Nagy példányszámú lapkiadás és technikai fejlődés: - gazdasági feltételek megteremtése (lapok árát nem lehet ésszerűtlenül növelni – más megoldást kell találni) - hírdetések (nem új dolog, egylapos újságokban is előfordult) - lapok, melyek mindig közöltek hírdetéseket: Times, Intelligenzblatt - áttérés a piacgazdaságra – hírdetés lesz a lapkiadás alapja (hirdetőkkel fizettetik meg a többletkiadást) - nyomdatechnikai találmányok (gőzgépek): • henger a nyomólap helyett, Kőnig 1810 (3x-os lapszám) • gőzgépes sajtó • hengeres gyorssajtó • 1846 rotációs

gép (nagy példányszámú időszaki sajtó megjelenése) • 1885 Lynotipe (sorszaedő, soröntő gép) • 1886 Monotipe (egyes betűket szedő és öntő gép) • rotációs papír (sok cellulóz – olcsóbb) • litográfia (kőrajz – képek megjelentetése olcsón) • fotocinkográfia, fototípia, autotípia stb 3.Tőkés üzleti sajtó: - kiadó az előállítási és terjesztési költségeket teljes egészében a hirdetésekre alapozza 1. lap, aminek a kiadó állta az előállítási és kiadási költségét is, az Émile de Girardin által szerkesztett La Presse volt. A lap ára lecsökkent, így az előfizetők száma megnőtt A sok olvasó jobban vonzotta a hirdetni vágyókat is. Girardin nevéhez fűződik egy tallózó jellegű újság, a Le Voleur is Ez hetente egyszer jelent meg. Ilyen a magyar Tallózó is A kor kedvelt újságja volt a divatlap. A Le Mode címűt is Girardin indította el, és munkatársa volt Balzac is. a) La Presse (1836) Girardin

(francia) – ő teremti meg  féláron tudták adni  előfizetők száma ugrásszerűen nőtt  jobban vonzotta a hirdetni vágyókat – magasabb hirdetési tarifa (profit nő) b) Le Voleur (A tolvaj) 1828  tallózó laptípus – sok olvasót vonz c) La Mode 1829 – Divatlap (Balzac) - először a lapok nem közöltek elveikkel ellentétes hírdetéseket – ez később nem mérvadó (minél több profit a cél) Üzleti sajtó elvei: - extraprofit elérése - ideológiai, politikai, erkölcsi, etikai normák nem számítanak – ha hír, akkor közölni kell - fontos, hogy vonzza az olvasókat - szenzációhajhász sajtó kialakul 4.USA – üzleti sajtó kiteljesedik: Az Egyesült Államokban 1833-ban adták ki először az első, hirdetésekre alaozott lapot, a Sun-t. Jellegzetes amerikai tömeglapok voltak: New York Herald és a Morning Herald. A New York Herald kiadója mindenről írt, amiről úgy gondolta, hogy emelni fogja a lapja példányszámát, és amiről

úgy hitte, hogy az olvasók olcsó szenzáció-igényét kielégítheti. - hirdetésekre alapozott, olcsó tömegsajtó – kicsit lemarad, de behozza - 1690 Publick (Boston) Occurences - Pennsylvania Gazette (Franklin USA előke hozza létre) - függetlenségi háború alatt hírek utáni kereslet nő 1784 – első napilap - Sun 1833 (hirdetéseken alapul, példányszáma meghaladja a Times-ét) - Morning Herald 1835 – New York Herald • Gordon Benett (gátlástalan üzletember – mindent leközöl, nem tabu semmi, magánélet sem – lényeg, hogy bevételt hozzon) 5.Anglia – kiteljesedik, Németország Angliában az olcsó, nagypéldányszámú tömegsajtó akkor jelent meg, amikor az 1850-es években eltörölték a hírlapadót. Az első olcsó újság a Daily Telegraph volt Mindössze egy pennybe került Lord Northcliff lapja, a Daily Mail mindössze fél penny volt. Azért, hogy a lapot az olvasók másnap is megvegyék, folytatásos regényeket közölt, és mindig a

legizgalmasabb résznél szakította félbe. - 1850-es években eltörlik a hírlapadókat (hírlapbélyeget, papíradót is) – fejlődésnek indul a tömegsajtó - Daily Telegraph 1855, ára 1 penny - Dail Mail 1896 (fél penny, 1M pld, Lord Northchiff • legérdekesebb hírek a lap elején • címek külön kiemlve • folytatásos regények, amit a legizgalmasabb résznél hagy abba (következő számig) - Németországban az egyesítés után indul meg 6.Nagy hírdető cégek: - alacsony árak – egyre inkább alapoznak a hirdetésekre - hírdető cégek vásárolják meg egyes lapok kiadását - szerkesztő, kiadó egyre kevésbé befolyásol megfelelni a fogyasztói társadalom igényeinek (figyelemfelkeltő reklámgrafikák) hír az, minek közlését valaki mindenáron meg akarja akadályozni hirdető cégek és bankok tartják el a lapokat (érdekükkel ellentétes hírt nem közölnek – elhallgatás hatalma) 7.Sajtómonopóliumok, hírügynökségek: - gazdasági

életben tőkekoncentráció – hat a sajtó fejlődésére - egy kézbe (trösztök) összpontosul a papírgyártás, nyomtatás, szerkesztés, kiadás, terjesztés A gazdasági életben bekövetkezett tőkekoncentráció nem hagyta érintetlenül a sajtó fejlődését sem. A létrejövő sajtómonopóliumok és trösztök egyesítették magukban mindazokat az elemeket, amelyek az időszaki sajtótermékek létrejöttében szerepet játszhattak. Gyakorlatilag egy kézben összpontosult a papírgyártás, a nyomtatás, a szerkesztői, kiadói és a terjesztői tevékenység is. Magyarországon az EST LAPOK volt ilyen konszern, amely magában foglalta Az Est, a Pesti Napló és a Magyarország című lapokat. Amerika: Pulitzer (magyar származású sajtómágnás) volt a legnevezetesebb – első lapja a New York Herald. 1903-ban Pulitzer újságírói szakot indított a Columbia Egyetemen A század utolsó éveiben megnőtt a hírszolgálati, távirati iroda száma és szerepe is. Az

első hírügynökség Franciaországban jött létre 1832-ben (Havas hírügynökség, amely 1944-től AFP néven folytatta tevékenységét). Londonban a Reuters hírügynökséget érdemes megemlíteni, mag Németországban a Wolff hírügynökség működik már nagyon régóta. a) kiadók: - Petit Journal, Petit Parisien, Matin Journal – konzorciumok Franciao. - Daily Mail, Daily Express (Anglia) - Est Lapok (Légrády testvérek, lapkiadó konszern, vidéki lapok is) - tetszés szerint megszüntettek, összevontak lapokat - csak a jövdelmezőket tartották meg (hetilapok is) - New York World (Pulitzer) • alacsonyabb iskolázottságú tömeget célozta • kevés idővel rendelkezőket (vastag betűs címfelirat, rövid tartalmi összefoglaló, Columbia Egyetem – újságírói tanszék, díj) Hírszolgálati, távirati irodák: - nagy tőkével működő, teljes országokat átfogó hírügynökségek - friss hírekkel látják el a lapokat - Franciaország 1832 Havas –

AFP - Németország 1849 Wolf - Anglia 1851 Reuter - USA – AP és UP - szovjet TASSZ - Magyarország 1880 MTI Elektronikus médea: - gazdasági, működési feltételek kialakulnak - nem csökkentette az írott sajtót - kettő kiegészíti egymást - A nagy polgári lapok alacsony árát az tette lehetővé, hogy bevételeiket egyre inkább a hirdetésekre alapozták. Gyakorlatilag a nagy hirdetési cégek vásárolták meg a lapok publicitását A szerkesztőnek és a kiadónak egyre kevesebb lehetősége maradt az arculat befolyásolására. 7. A magyarországi sajtó kezdetei A nyomtatott újságlevelek A magyar nyelvű sajtó megszületése. A Magyar Hírmondó Magyarországon a könyvnyomtatás kezdetéig nincsen sajtótermék. Külföld XIV. század kéziratos újságlevél XV. század nyomtatott újságlevél 1588. VÁSÁRI TUDÓSÍTÁSOK Időszaki sajtótermékek: 1609. AVISO RELATIO XVII. sz Franciaország: Gazette de France Anglia: Mercurius Politicus 1695. - polg

sajtószab - Daily Courrant - morális folyóiratok 1665. Journal des Savants 1672. Mercure Galant 1704. The Review Magyarország 1472. HESS ANDRÁS NYOMDÁJA 1587. NEUE ZEITUNG AUSZ UNGARN 1593. Németlövő 1634. Brewer Lőrinc újságlevele (magyar nyelven) 1705-1710. szerk Ráday Mercurius Veridicus A török megszállás alatt elsősorban a felvidéken találunk nyomdákat. A XV századig nem találunk nyomtatott sajtót. 1472 Hess András nyomdája, török uralom visszaveti a nyomdászatot XVI. sz - 1587 Hans Manlius vándornyomdász adja ki az első nyomtatott újságot, melynek megjelent: Monyorókerék. Neueu Zeitung ausz Ungarn (a szigeti pasa vereségéről tudósít, ebben az időben sok vándornyomdász volt) - 1593. Németlövőn újabb újságlevelet ad ki Manlius, amely a Konstantinápoly felett megjelenő üstökösről számol be. - 1595. Bártfa: nyomtatott újságlevél Tinódi Lantos Sebestyén: verses krónikákat írt, ezekben tudósított az eseményekről,

melyek Magyarországon történtek (nem csak irodalmi érték). - 1634. Brewer Lőrinc lőcsei nyomdász magyar nyelvű újságlevelet ad ki a harminc éves háborúról, Wallenstein peréről és felakasztásáról. Rákóczi-szabadságharc idején jelenik meg az első sajtótermék a török hódoltság után. - 1705. II Rákóczi Ferenc nagy tudású ember volt, fontosnak tartotta, hogy legyen egy Magyarországról induló és Magyarországról szóló sajtó. Címe: Mercurius Hungaricus; latin nyelven jelent meg. Szerkesztője Ráday Pál volt Eszterházy Pál is fontosnak tartotta a lap megjelenését, de ő - Rákóczival ellentétben - a hazai terjesztést tartotta fontosnak. A szabadságharc kitörésekor az udvar hivatalos lapja még mindig a Wienerische Diarium volt. Igyekeztek elferdíteni az igazságot. 1705 június 6-án megjelenik a Brewer nyomdájában nyomtatott Mercurius Hungaricus első példánya. Első szám: Fro.-ban, Dániában, Svédországban és

Lengyelorsz-ban is találtak belőle példányokat Katonai jelentéseket találhatunk benne, amiket a hadvezérek írtak: Bercsényi, Károlyi Sándor, Eszterházy Dániel. Ezeket önti Ráday irodalmi stílusba és adatta ki (Brewer nyomda). Második szám: Új néven jelenik meg 1705. augusztusában (Mercurius Veridicus ex Hungaricus – Igazmondó Magyar Merkúriusz), Brewer nyomdájában. A szerkesztője Ráday, jellemző rá a könnyed stílus Harmadik szám: 1706. augusztusában jelent meg, kéziratos formában Negyedik szám: 1708. augusztus 20-án jelent meg kéziratos formában Ezzel lezárult a lap elő korszaka. Két év múlva már Bercsényi titkárságán szerkesztik a lapot, szerkesztője: Ebeczki Sámuel. Az első lap 1710 januárjában nyomtatták, de már Bártfán A lapszámok a következő időpontokban jelent meg: 1710. január, február, március; április 3-án jelent meg az utolsó szám. A magyar sajtónak ez meghatározó lapja volt Nem volt időszaki

kiadványnak tekinthető: • publicitás: kicsi • aktualitás: megkérdőjelezhető • periodicitás: nincsen II. Rákóczi lapjára úgy tekinthetünk, mint a magyar hírlapirodalom ősére Latin nyelve miatt kuriózum, mert másutt nemzeti nyelven nyomtattak. A következő sajtótermékre tíz évet várnunk kellett. 1721. márciusában jelent meg a Nova Posoniensia, Pozsonyban Latin nyelven íródott, szerkesztője Bél Mátyás volt. Bél Mátyás tanulmányait (Halle) befejezve hazatért, egy evangélikus gimnáziumban lett tanár, bevezette a kötelező újságolvasást; felkutatta a Mo.-on élő népeket is Eredményeit szerette volna kiadni -> saját lapot adott ki, ez volt a Nova Posoniensia. A lapot a Landerer család egyik ágának nyomdájában adták ki Az újság hetente egyszer jelent meg, havonta pedig mellékletben összefoglalták a hónap fontosabb eseményeit. A lapban megjelent: • tudományos jelenségek, felfedezések • könyvismertetők • napi

politikai és gazdasági hírek • külföldi és hazai hírek • bulvárhírek (királyi család dolgai) 1722. szeptemberben megszűnik a lap Jellemzője volt a kétszínűség: egyrészt hírlap volt (rövid híreket közölt), másrészt pedig folyóirat. A török uralom alóli felszabadulás után, Mária Terézia uralkodása alatt, Magyarországra, Budára sok sváb került. A lapkiadás átkerült Pozsonyból Budára 1730-tól megjelent a német lapok kiadása. A lapok hasonlítottak a bécsi hivatalos lapokra 1730. Budai Mercurius - hetente kétszer jelent meg négy oldalon - több hír esetén kétoldalas toldalékot illesztettek hozzá - a bécsi hivatalos lapból veszi át a híreket (Diarium) - városonként, országonként közli a híreket - főleg bécsi, külföldi híreket közölt; kevés a hazai hír - a lap hírdetéseket (könyvekről) is közölt - sok a könyvhirdetés - politikailag súlytalan volt - mindennek ellenére előrelépés volt a fejlődésben,

hiszen kétszer jelent meg hetente, polgári eszméket terjesztett - 1739-ben jelent meg utoljára a lap. Pozsonyban jelent meg a PRESSBURGER ZEITUNG. Szerkesztője Windisch Károly Gottlieb 1764 júliusában jelenik meg először a lap, és nagyon hosszú ideig áll fenn. Az utolsó szám 1929-ben jelent meg. - kezdődik a felvilágosodás korának sajtótörténete - német nyelven jelent meg (bécsi hivatalos lapok adaptációja) Változás idult meg Bécsben, egyfajta szellemi pezsgés történik. Windisch Károly Gottlieb Bél Mátyás tanítványa volt, a göttingai egyetemen szerzett diplomát. Jelentős mértékben érdeklődött a tudományos felfedezések iránt. Hazatérve Göttingából ismeretterjesztő folyóiratot indított: • külföldi és hazai hírek • tudományos ismeretek és felfedezések • hirdetések • aukciós hírek • magyar történelem és Magyarország földrajza (nagyon sok cikk!!!) • polgári felvilágosodás eszméi nem jelenhettek meg -

cenzúra 1767-től kultúrális melléklet van benne hetente egyszer, ami később teljesen beépül a lapba. 1773-ban Windisch elmegy a laptól, utóda Korabinszky Mátyás lett. Külföld 1730. Gentlemans Magazine Magyarország 1721. Nova Posoniensia, szerk: Bél Mátyás 1730. Budai Mercurius 1764. Pressburger Zeitung szerk: Windisch Károly Gottlieb 1785. The Times Mária Terézia uralkodása alatt felvilágosult abszolutizmus van hazánkban. 1777. Ratio Educationis: tanügyi rendelet - kötelezően bevezette az iskolában az újságolvasást (fontosak a magyar nyelvű újságok (polgári nemzetállam kialakulása) Felvilágosult abszolutizmus és a sajtó II. József uralkodása alatt a felvilágosodás eszméit a maguk teljességében helyt kapnak 1780. megindult a magyar nyelvű sajtó; II József uralkodni kezd 1781. Cenzúra-rendelet: - egyház befolyását teljesen kiküszöböli (protestáns hitnézetek terjednek) - megszüntetik az újságprivilégiumot - a

nyomdatermékeket két csoportra osztotta: fontosabb (könyvek - központi cenzúrabizottság) és kevésbé fontos (újságok - helyi cenzúrabizottság) Sok rendelet születik az országot előreviendő: 1782 Türelmi Rendelet (szabad vallásgyakorlat). 1784-ig nem változott a cenzúrarendelet. Ekkor kitör az erdélyi parasztfelkelés -> szigorodik a cenzúrarendelet. 1784-től: a rendeletek közlése az elsődleges az újságnak. 1789-ben újabb szigorodás: újságbélyeg Azok a lapok, amik megmaradtak, sokat írtak a sajtószabadságról. II József uralkodása alatt a magyarországi sajtó fejlődése komolyabban elindult. A lapok egyfelől dicsérték, mésfelől kritizálták az uralkodót Van hírmagyarázat, de nincsen nyílt politikai vélemény-nyilvánítás. II.József szélsőséges uralkodó volt, de a magyar sajtó ekkor indult meg a fejlődésben (a lapok nem politizálnak nyíltan, de nem csak referálnak). Az első magyar nyelvű újság Pozsonyban jelent

meg: 1780. Magyar Hírmondó, szerkesztője Rát Mátyás. Hírlap és folyóirat is, türözte a nyelvújítás korszakát, terjesztette a felvilágosodás eszméit, polgárosodási program híve, kritikus. Négy jelentősebb korszaka volt az újságnak Rát Mátyás tanára Bél Mátyás volt. Rát is a göttingai egyetemen tanult; hazatérve pedig tanítani kezdett Magyar nyelvű lapot akart kiadni. Pozsonyban ekkor két nyomda volt, Paczkó Ferenc Ágoston (kalendáriumokat adott ki elsősorban) és Landerer nyomdája. Akkoriban a nyomdászok alkalmazták az újságírókat. 1779. Mária Terézia indítja el a lap kérelmét Az újság magyar nyelvű, 10 éves privilégiumot kért a lapkiadásra magyar nyelvterületen A pozsonyi helytartanács az ügy mellé állt. 1780 január 1-én jelent meg a lap először Első korszaka: • külsejében is eltért a többi laptól, egyhasábos volt • megjelennek a rovatok a lapban • egy héten kétszer jelent meg Rát egyedül

szerkesztette és adta ki a lapot, levelezőhálózatot hozott létre. Szerte Magyarországon szinte tudósítórendszere volt a lapnak. 320 előfizetője volt az első számnak, elsősorban kapitalizálódó főnemesek, erdélyi nemesség (Teleki, Bethlen) és városi értelmiség (Tessedik Sámuel). Rát fellépett a politikai életmód kialakulása mellett, a kereskedelem szabadságáért. Kiállt az amerikai függetlenségi háború mellett, elítélte a gyarmatosítást, az emberkereskedelmet, toleranciát hirdetett vallási téren. Sokat tett a magyar irodalmi nyelv kialakításáért, sokat tett a nyelvújításért. Harcolt az idegen nyelvű könyvek és újságok ellen. A Magyar Hírmondó jellemzői: - minden réteghez szól, akik tudnak tenni az ország fejlődéséért - az egyész ország területén előfizették • külföldi hírek is megjelentek • korának tudományos felfedezéseiről tájékoztatott • könyvkritikák • morális folyóirat és hírlap egyben -

sajátos kettősség: irodalmi és politikai, publicisztikai tudósítások mellett megjelennek a napi gazdasági és politikai hírek is 1782-ig szerkesztette Rát Mátyás a lapot, 1782-83 között nem volt jelentő szerkesztője az újságnak. Rát dícsérte II.Józsefet, de bírálta is (szabadkereskedelem, vámhatárok) Második korszak: 1783-tól 1784-ig Révai Miklós katolikus pap volt a szerkesztő. Folytatni akarja Rát munkáját, hagyományait. Ismeretterjesztő írásokat közölt népies-szatirikus hangnemben Révai Miklós moralizál írásaiban Rát racionális kritikáival szemben. (Papság nem nézte jó szemmel) Harmadik korszak: 1784-1786-ig két évig Szacsvay Sándor a lap szerkesztője. Az irodalom területén nem volt olyan művelt, mint elődei, jogi végzettségű volt. Így jogi szempontok szerint irányította a lapot Lelkes híve volt II Józsefnek, nem bírálta. Bírálja viszont azokat, akik az uralkodó ellen tettek 1784-ben a német lesz a hívatalos

nyelv. Bekövetkezett az erdélyi parasztfelkelés, melyről a lap kezdetben nem foglakozott Később kritizálta az uralkodót, amit II. József nem nézett jó szemmel Szacsvay fellépett a vallási vakbuzgóság ellen. Bécsi hírek mellett hazai hírek is helyet kaptak a lapban, de egyre kevesebb; a levelező rendszer megszűnt. Batsányi János első verse is a Magyar Hírmondóban jelent meg Negyedik korszak: 1786-1788-ig Barczafalvi Szabó Dávid volt a lap szerkesztője. Elítélte a nyelvrendeletet, a magyar nyelv fejlesztését tűzte ki célul -> teljesen ennek rendelte alá a lapot. Egyre kevésbé volt jelentős az újság 1788-ban Pozsonyból Budára költözött a lap, új néven jelent meg: Magyar Mercurius, majd Magyar Mercur. Később meg is szűnt az újság (1789 év végén) 1786. december 2 Magyar Kurír - Szacsvay saját lapja Bécsben (ott volt a magyar értelmiségi osztály) magyar nyelven jelent meg. II József rendeleteit, uralkodását dicsőíti

(bírálta is – üres helyek a lapban), a bécsi udvar szemszögéből íródnak a cikkek. Tájékoztat a francia forradalom eseményeiről (szatírikus hangon), a tudósító maga Hajnóczy. Szacsvay meghonosítja Magyarországon a glossza (országgyűlési ülésekről – rövid csattanós történet) műfaját. 1790-tól Szacsvay tudósít a magyar országgyűlés eseményeiről. II. József után I Lipót, majd I Ferenc lép a trónra, aki megszüntet minden lehetőséget, amit a felvilágosult abszolutizmus megengedett. Keményen megszigorítja a cenzúrát (elő és utócenzúra) 1793. sajtóvétség miatt a Magyar Kurír megszűnik 1789-ben új lap: "Hadi és más nevezetes történetek" címmel. Ez a magyar nemesség és a bécsi magyar arisztokrácia lapja volt (Festetics, Széchenyi Ferenc). A szerkesztő: Görög Demeter, Kerekes Sámuel Újítást hoztak: sok rézmetszőt alkalmaztak, így rengeteg kép volt a lapban (térképek, stb.) 1792-től felveszi a

Magyar Hírmondó nevet. (Emberi és Polgári Jogok Alkotmányát közli) A lap fellép I Ferenc ellen -> majdnem betiltják. Erdély: - Hochmeister Márton nagyszebeni nyomdász - 1790 Erdélyi Magyar Hírvivő • török háborúkról, német cikkeket fordít magyarra • 1791-ben betiltják • szerk.: 2 levéltáros: Fábián Dániel és Cserei Elek 8. Magyar folyóirat-irodalom megindulása Magyar sajtó és a jakobinus mozgalom Pesti magyar sajtó kibontakozása. (Hazai tudósítások) Tudományos gyűjtemény Előzmények: - pozsonyi német sajtóban differenciálódik a hírlap és a folyóirat - Bécs a magyar ismeretterjesztő irodalom székhelye - tanügyi reformtörekvésekhez kapcsolható Jakobinus mozgalom: - Martinovics-mozgalom (politikai szempontból sivár idő) - Iferenc rendeletei (cenzúra) lassítják a fejlődést - újság feladata: tájékoztatni a népet a kormány szándékairól (elég 1 újság is) - polgárság nem volt elég erős – olvasókörök

- Martinovics-per után - hullámvölgy - magyar újságok vegetálnak Folyóirat: - havonta, negyedévente jelenik meg - főleg tudományos eredményeket közöl - lapszáma folyamatos A magyar folyóirat-irodalom megindulása: Az 1780-as években megjelenik egy-egy folyóirat is Mo.-on Elsősorban morális folyóiratokra jellemző a szerkesztésük. Az elsőt Windisch Károly Gottlieb indítja el Pozsonyban, címe UNGARISCHE MAGAZIN. 1783-tól a címe NEUE UNGARISCHE MAGAZIN lesz Elsősorban Mo földrajzával, történelmével foglalkozott, német nyelven jelent meg. 1781. Bessenyei nevéhez fűződik: DER MANN OHNE VORUHRTEIL Filozófiai, politikai és politikaelméleti cikkek jelennek meg benne. II József türelmi rendeletének támogatása jellemző rá, német nyelven jelent meg (felvilágosodás eszméi). 1788. Magyar Museum c magyar nyelvű folyóirat Indulása a Magyar Kassai Társasághoz fűződik: Kazinczy, Baróti Szabó Dávid és Batsányi. 1788 nyarán jelenik meg az

első szám, mely után Kazinczy kiszáll a szerkesztésből (Kazinczy <-> Batsányi). A legnagyobb ellenség a cenzúra, mert folyamatosan tiltotta a megjelenést. A második szám 1790-ben jelent meg Oka: Franciaországi változásokra című vers 1792-től folyamatosan meg akarják szüntetni a lapot, ami 1793-ban sikerül is. Az utolsó számban megjelenik egy glossza, amelyet az újságírói pályáról ír Batsányi. Címe: "Vélekedés és javallás". 1789. november-ben jelenik meg az Orpheusz című lap első száma Ez Kazinczy lapja volt, elsősorban szépirodalmi írásokat tartalmazott. Kazinczy szerkesztette és írta is a lapot Az első szám kortárs irodalommal foglalkozott, a második azonban már visszatekintett az ókori görög-római időkre. Az Orpheusz 1792-ben szűnt meg a cenzúra miatt (nem kapott postai terjesztési engedélyt). Sajtó a felvilágosodás és a reformkor között Meghatározó lap ekkor az 1806-ban Pesten megjelenő Hazai

Tudósítások (egyetlen magyar nyelvű politikai lap). A lap szerkesztője Kultság István volt Az időszak előkészíti azt, hogy a lapok Pesten jelenjenek meg. I Ferenc került a trónra, aki szigorú sajtócenzúrát vezetett be. Ez nem volt kedvező a sajtónak, így a folyóirat lett a meghatározó sajtótermék • referáló jelleggel jelent meg: a hírek országok és városok szerint, vélemény nincs • nem voltak benne külföldi hírek, csak hazai hírek • budai és pesti hírek, és vidéki hírek (városok szerinti csoportosítás) 1808. I Ferenc megengedi, hogy külföldi hírek is megjelenjenek a lapokban Ekkor a Hazai Tudósítások cím megváltozik: Hazai és külföldi tudósítások-ra. A lap először fizet tiszteletdíjat azoknak, azoknak a költőknek, akiknek a művei megjelennek az újságban. Másik jelentős lap: Erdélyi Muzeum. 1814-től Erdélyben jelent meg Tudós társaság szervezte a magyar kultúra, nyelv terjesztését. Szerkesztő Döbrentei

Gábor volt 1814-től Kolozsváron jelenik meg az újság, ez lesz az erdélyi és magyar értelmiség jelentős részét képviselő lap. Sok cikk jelenik meg benne Kazinczytól is. Foglalkoznak szépirodalommal, irodalomkritikával, politikai publicisztikával és erkölcsfilozófiai kérdésekkel. meghatározó írás az életleírás műfaja, ahol jelentős külföldi személyek életrajzait közölték. Itt találkozhatunk az angol és amerikai polgári fejlődést bemutató cikkekkel. A kritikai írások okozták a lap megszűnését is mert nem fogadták el az irodalomkritikát az olvasók. 1848-ban szűnt meg a lap Tudományos Gyűjtemény: 1817-ben jelent meg Pesten és 1841-ben szűnt meg. Pest jelentős fejlődésnek indult és látszott, hogy az irodalmi és gazdasági életmozgatója lesz. A pesti magyar tudós társaság tagjai indították el a lapot, elsősorban a tudománynak szentelve. Volt benne: • könyvismertetés • értekezés (kritikai) • új tudományos

ismeretek • viszont nem volt benne szépirodalom Három főből álló társaság szerkesztette: 3 különböző felekezetből tevődött ez össze.Az újságnak három korszakát különböztetjük meg: 1. Politikai kérdésekkel, a rendi nacionalizmus megmaradása és a felvilágosodás eszméinek terjesztése a cél. Kazinczy is részt vett a lapban annak ellenére, hogy nem volt szépirodalom a lapban A szellemisége nagyban hatott az újságra. 2. 1819-től új szerkesztője lett a lapnak: Thaisz András személyében Egyre inkább háttérbe szorult a rendi nacionalizmus a lapban; Thaisz nemcsak a nemességet, hanem a polgárságot is a nemzethez tartozónak érezte. Sok cikk foglalkozott az angol és amerikai gazdasági fejlődéssel A gazdasági cikkek jelentős része a mezőgazdaság fejlődésével foglalkozott. Irodalmi írások is megjelennek a lapban, Thaisz próbál azon változtatni, hogy az irodalom nem a művészet része, hanem a nemzeti tudat formálásának

eszköze (irodalmat más szemszögből mutatja be). 3. 1823-tól Vörösmarty Mihály a szerkesztő A szépirodalom még nagyobb súlyt kap, de igazi szerepe abban rejlik, hogy a lap Széchenyi István munkásságát mutatja be elsősorban. Folyamatosan tudósít mindenről, amit Széchenyi István tesz. Széchenyi írásait is közzéteszi a lap Külföldi filozófiai írások is megjelennek a lapban. Utópista szocialista írása is megjelenik Owennek (a kapitalizmusról) Szépirodalmi írásokat közöl Kölcseytől, Kisfaludtól, Kazinczytól. Volt egy melléklete is a lpanak, címe Koszorú. Ebben csak szépirodalmi írások jelentek meg, szerkesztője Szemere Pál volt 1841-ben szűnt meg a lap, megjelenik a Pesti Hírlap, így jelentőse amúgy is csökkent. Élet és Literatúra címú folyóirat: 1826-ban jelent meg, az első Magyarországon megjelenő, kifejezetten kritikai lap volt. Ekkor megjelenik a romantika irodalmi stílusa, melyhez hozzátartozik a kritika, a

kritikai írások. Elsősorban azok olvasták, akikről a kritika szólt. Egyebek mellett Kölcsey, Szemere Pál és Kazinczy írásai jelentek meg a lapban 9. A reformkori sajtó Széchenyi és Kossuth lapjai A korszak folyóirat-irodalma, kritikai és ismeretterjesztő lapok. Reformkor: - polgári sajtószabadságért a cenzúra elleni kűzdelemben telt el - reformkor eszméit minden eszközzel terjeszteni kellett 1830-as évek sajtója: Újra fejlődik a hírlapirodalom, ugyanis I. Ferenc kissé enyhíti a cenzúrát: engedélyezi a hírlapok megjelenését, de szigorú ellenőrzést mellett. A nemesség is fellépett a cenzúra ellen Széchenyi és Wesselényi is a szabadabb sajtó mellett volt, de meg akarták tartani a cenzúrát is. A kor két meghatározó alakja Széchenyi István és Kossuth Lajos volt, ellentétók is meghatározta a kort. Jelenkor: Széchenyi István lapja volt, 1832 és 1848 között létezett. A lap szerkesztője Helmeczy Mihály, segédszerkesztője

pedig Csató Pál. • újság formátumban jelent meg angol formában • az első lapon hazai hírek voltak; majd helyi - pesti - hírek következtek (személyi hírek, uralkodó életéről szóló hírek. kis bulvár jelleg, irodalomról is beszámol, Széchenyi saját tevékenységéről ír) A cenzúra is figyelemmel kísérte a lapot és a cikkeket, ezért a liberális eszméket hirdető újságcikkek a melléklapban jelentek meg. A melléklap neve Társalkodó volt (szerk Bajza József) Elsősorban az angliai fejlődésről, az angol parlamentről éa Amerikáról írtak a melléklapban. A Jelenkorban nem jelenhettek meg külföldi hírek, csak a melléklapban. Forradalom kitörésekor szűnik meg Kossuth a korszak meghatározó politikai alakja és publicisztája lesz. Újságot is szerkeszt, újságíróvá válik. Zempléni kisnemeskén volt Egyre inkább fontosnak tartotta az ellenzéki nemesség, hogy megjelenjenek a parlamenti felszólalások szövegei. 1830-as orsz

gyűlésen vetődött fel az ötlet: kéziratos formában 1832. májusától: Országgyűlési Tudósítások Szerkesztője Kossuth lett Kossuth részt vett a parlament ülésein, jegyzetelt, összefoglalta a beszédeket és 25 jurátus segítségével lemásoltatta azt. Kossuth a saját véleményét is belefoglalta az írásokba. Ezek voltak a Pesti Hírlap vezércikkeinek előzményei. A kormány (Metternich min. eln) figyelte Kossuth tevékenységét, de egyelőre nem avatkozott be Egészen addig, míg nem vásárolt egy kősajtót. Ekkor Kossuthot felszólította a kormány, hogy szüntesse be a tevékenységét, komprommisszumot ajánlottak: nem lehet kősajtó, de kiadhatja a kéziratos újságját. Kossuth szerkesztőtársa Orosz József volt. 1833 végétől 1834 júniusáig Kossuth visszavonult zempléni birtokára, és ekkor Orosz csak olyan cikkeket rakott a lapba, amely nem vádolta a kormányt. Kossuth később visszatért és 1836-is ismét ő szerkesztette az újságot.

Foglalkozott: • úrbéri viszonyok megszüntetésével, • örökváltsággal, • magyar nyelv ügyével. 1836-ban véget ért az országgyűlés, a képviselők hazatértek. Kossuth Lajos 1837 januárjában elindította a Törvényhatósági Tudósítások nevű kéziratos lapot, amelyet Pestről irányított és a megyegyűlésekről írt. A cenzúra kikerülésére a név alá odaírták: Kossuth Lajos levelezése. A lap tudósított Lovassy peréről is > felszólították a tevékenysége abbahagyására; 1837-ben hűtlenségi perbe fogták Kossuthot és négy év börtönbüntetésre ítélték -> megszűnt a lap. Folyóiratirodalom az 1830-as években: 1831. Kritikai Lapok - a korszerűtlen irodalmi állapotokkal foglalkozik -> túl dagályos stílus, sok cikornya. A romantikának erre nincsen szüksége Fősezrkesztője Bajza József Tudományos és kritkikai cikkek olvashatók a lapban. 1837. Atheneum Vörösnarty és Bajza a meghatározó személyiségei a

lapnak A sajtó tudatformáló erejét habgoztatják a lapban. Új eszményképet hirdet a lap: a nemes helyett a polgár karül a középpontba Itt jelennek meg először olyan írások, melyek a polgár, a polgárság jelentőségt mutatják be (szociográfia – falu élete). • újdonság: színikritika a lapban. 1820-as évek végén megépül az első magyar nyelvű színház, és az ott megjelenő darabok kritikája olvasható a lapban • először jelenik meg szociografikus írások, elsősorban a faluról. Ez egyben kritika is volt a fennálló rend ellen - korszerűtlen állapotok • megmarad az útleírás a lapban (főleg nyugati) • szembenállt a fennálló abszolutizmussal -> üldözték a lapot, ezért 1843-ban megszűnt Megjelenik a folyóiratok új vonulata: irodalmi divatlapok. Ezekben nem voltak tudományos jellegű írások; hanem irodalmi, szórakoztató és kultúrális hírek. A lap elsősorban nőknak, a polgárosodó rétegnek szólt. Három fontos

irodalmi divatlap emelhető ki ebben a korban (1-1 rajz szerepel benne): Pesti Divatlap: 1844-től ez a neve, ekkor kiemelkedő szerkesztője lett a lapnak Vahot Imre személyében. Ő hívja mejd Petőfit a laphoz segédszerkesztőnek. Vahot a korszak legjobb újságírója volt, Kossuth unokaöccse A divatlap nemzeti felfogásúvá válik Vahot és Petőfi hatására. • szépirodalom • erkölcstan • új rovat jelenik meg: tárca, novella • úti levelek itt is vannak • terjeszti a polgári műveltséget (uti levelek) Petőfi hamarosan elhagyja a lapot, megalakítja a Tízek Társaságát. Gyorsabb és radikálisabb változásokat akarnak elérni társadalmi és gazdasági szinten; bírálják a lapokat is. 1948 végéig működik a Pesti Divatlap; a szabadságharc elején a forradalom mellé állnak, közlik a Nemzeti Dalt és a Tizenkét pontot. Életképek: 1843-tól jelenik meg hetente, kicsit radikálisabb szemléletű lap. Petőfi a Pesti Divatlapból való kiválás

után ide csatlakozik. Kezdetben az irodalmi jelleg dominál, 1845 után egyre több politikai írás jelenik meg benne. Jókai, Arany és Petőfi egy időben (1848 után) együtt szerkesztette a lapot -> ekkor a legjelentősebb lappá vált. 1830-as évek sajtója: - minőségi átalakulás – a sajtó mint intézmény működik - magyar kultúrának szerves része lett - nyugati viszonylatban sajátosnak tekinthetők a magyar sajtótermékek (hazai lehetőségek, igények miatt) 10. AZ 1840-es évek sajtója Az irodalmi divatlapok Hírlapirodalom, a Pesti Hírlap (1841-1849). A vezércikk megjelenése 1840-es évek sajtója: - élénk sajtóéletről lehet beszélni (hivatásos újságírók, fizetés) - újságnyomás technológiája is modernizálódott (gyorssajtó – Landerer) Pesti Hírlap: 1841. januárjában 2-án indult Pesten Kossuth Lajos szerkesztette a lapot, szabadulása után a Landerer nyomdában jelent meg az újság. Ez a lap lett az első, szigorúan

politikai napilap; felépítésében és formájában az angol hírlapokhoz hasonlított. A cikkek nagy részét is Kossuth írta A lap felépítése: • első oldal: vezércikk (politikai, társadalmi vagy gazdasági hír lebontása - mindig Kossuth írta) • második oldal: Fővárosi Újdonságok rovata • Megyei Napló - megyék hírei -> 1843-tól Országgyűlési Napló • Vidéki Levéltárca - vidékről érkező leveleket jelentettek meg, és ezekre próbált válaszolni a szerkesztő • Külföldi Hírek: nyugati országok parlamenti tudósításai, a sajtószabadságért folytatott harc hírei • Tárcarovat: Magyarországon folyó küzdelem, örökváltság kérdései, vámkérdés, stb. Az utolsó oldalon hirdetéseket találtak az olvasók. Kossuth megváltoztatja az írásstílust: egyszerű lesz, de a pátosz ott marad a hangvételben. A lap népszerű lesz, 1841 elején 3000 előfizetője van a lapnak A Pesti Hírlap témái: magyar nemzet fejlődése,

örökváltság kérdése, nemesi adómentesség megszüntetése, közteherviselés, védvám kérdése, függetlenség gondolata (nemzeti önrendelkezés) 1843-ban megkezdődött az országgyűlés -> 1844. hivatalosság vált a magyar nyelv – az itt megjelent cikkek hatására. Kossuth <-> Széchenyi ellentét: Széchenyi egy kis könyvben (Kelet Népe) bírálta Kossuthot, véleménye szerint veszélyes a forradalom felé sodródó stílus. Kossuth is könyvben válaszolt, címe: Felelet Ebben kifejti, hogy a sajtó legfontosabb feladata és kötelessége tájékoztatni a törvényhozásról az olvasókat. Megpróbálták eltávolítani Kossuthot, mivel egyre népszerűbbé vált. Landerer a szerződés egyik hiányosságára hivatkozva távolította el a laptól 1844-ben. Ettől kezdve a szabadságharcig egyfajta centralista irányzatot képviselt a lap: igényli a változásokat, de a fennálló rendet támogatja. A korszak szinte minden jelentős írója, költője,

politikusa írt cikkeket a lapban, pl. báró Eötvös József, Trefort Ágoston, báró Kemény Zsigmond. 1846-tól Kossuth újra ír a Hetilap című újságba gazdasági írásokat; ebben írja meg a legfontosabb szükséges változásokat, beszámol a Védegylet (csak magyar árut vesznek) munkájáról. Pesti Hírlappal szemben: - Atheneum 1837-1843, melléklapja: Figyelmező • irodalmi kritika, magas színvonal • színházpolitika bírálata 1840-as évek divatlapjai (külföldön ismertek): - irodalmi és kritikai folyóiratok - 1.Regélő (első Mo-on, a Honművész melléklapja 1833-1841) - 2.Pesti Divatlap (Vahot Imre – Petőfi, 1844-1848), ennek eredménye 3000 példányszám elért - 3.Honderű (arisztokrata körökkel próbálta megszerettetni a magyar irodalmat, báró Petrichevich Horváth Lázár hozta létre, nevét Széchenyi adta)(1843-48) - 4.Életképek: Frankenburg Adolf, igényes hetilap (1843-48) - 5. Tizek Társasága, Petőfi fóruma volt 11. A

forradalom és szabadságharc sajtója Előzmények: - francia forradalmat előkészítő felvilágosult eszmék közé tartozott a sajtószabadság - Angliában 1695-től - USA alkotmánya 1791-ben mondja ki - 1847 Kossuth felveti a kerületi ülésen a sajtó sorsát - március 13. Bécs – forradalom (ott megvalósul a sajtószabadság) - Mo. március 15 (újdonságok a sajtóban: tartalom, hangvétel, új műfajok, de technikai, formai váltás nem volt) A sajtó tevékenysége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az 1848-as forradalom Mo.-on is kitörjön (1848 február Párizs). 1848 március elején Kossuth felirata az uralkodóhoz: a Habsburg tartományban elő nemzetek szabadságát növelni kell. Az Ellenzéki kör március 13-án elkészíti a véres 12 pontot A sajtószabadságot teszik az első helyre. Ezután március 15-én bekövetkezett a forradalom és megjelent az első cenzúrázatlan sajtótermék a 12 pont. 1848. április 11 a Batthyány kormány kihirdeti az első

sajtótörvényt -> a sajtó szabad lesz Magyarországon! (Kossuth és Szemere Bertalan fogalmazta). Bár eltörölték az előzetes és utólagos cenzúrát, a cenzúra megmaradt, csak más formában. Ha a fennálló renddel szemben szervezkedés vagy írások jelennek meg, a lap megbüntethető (magas összegre, 20 ezer forintra). A forradalom kitörésekor hat magyar nyelvű lap volt és mindegyik a forradalom pártját forgat A márciusi eseményeket a Pesti Hírlap folyamatosan közölte, és májustól napilapként élt tovább a lap. Forradalom alatt megjelenő lapok: - megváltozott arculat (gyorsan követte a különböző politikai nézeteket) - friss hírek közvetítői lettek - forradalmi események naprakész tájékoztatása A kormány hivatalos lapot akart indítani, először a Pesti Hírlapot szánta erre a célra. 1849 január 23-én Windisch-Gratz betíltotta, Pest megszállása alatt. Közlöny 1848 áprilisában jelent meg, elsősorban a kormány rendeleteit,

politikai híreket és haditudósításokat közölt. A lap a kormány mellett állt ki Szerkesztője: Gyurmán Adolf volt. A szabadságharc alatt megjelenő lapok költöztek a kormánnyal együtt: Pest, Debrecen, Pest, Debrecen, Arad. Kossuthnak saját hírlapja volt ekkor, címe: Kossuth Hírlapja. Ez radikális nézetű lap volt, ennek a segítségével toborozták a katonákat. Kormányon belüli „ellenzéki lap” Bajza József szerkesztette, 1848 júnisu 1. Négy nagy ívrét, háromhasábos szerkesztés Békepárt indította az Esti Lapokat, Jókai szerkesztette. Konzervatív párt: Budapesti Híradó című lap Folytatása a Figyelmező Vida Károly jobboldali ellenzéki újság. Betiltják Élclap: Charivari, a Dongóval, Katonai lapok. Voltak ellenzéki lapok is: radikálisabb változásokat akartak elérni: • Márczius 15.: szerkesztője Vasvári Pál és Degri Alajos volt Gyorsabb és radikálisabb változásokat akart, támadta a törvénykezést, határozottabb

honvédelmet követelt (utcai lapárusítás), olvasóit nevelő, harcos lap, forradalom résztvevője, vezércikk, glossza. Vele született meg az utcai hírlapárusítás , Délután jelent meg. Pálffy Albert szerkesztette a Petőfi körhöz tartozott Egyszerű stílusú, művelt politikai újságíró volt. Stílusát hamar utánozni kezdték, minden mondatát külön bekezdésbe írta Csernátony Lajos, eszközökben nem válogató, kíméletlen hevességgel támadó, vitriolos zsurnaliszta. Politikai őrségváltást követelt. Összetűzésbe keveredett a hatalommal 1820 május 20-án sajtópert indítottak ellene, 1849-es betiltása Görgey pártisága miatt volt. • Munkások Újságja: a pesti munkásság és a parasztság szempontjából szerkesztette a lapot, szerkesztője Táncsics Mihály volt. Legfontosabb követelése: teljes sajtószabadság, úrbéri rendelet megszüntetése. A lapot betiltották Szabadságharc bukása után a legtöbb lap megszűnt létezni (kb. 10

maradt) 12. Az önkényuralom sajtóirányítása, 1852-es sajtótörvény A hivatalos újságírói pálya kialakulása. Az abszolutizmus korának főbb lapjai 1849 nyarán véget ért a szabadságharc, a magyar sajtó egy időre megszűnt. Utoljára Aradon jelent meg magyar lap. Később vissza Pestre - Haynau rémuralma két évig tartott, majd - Alexander Bach rendszere (1851-től) – elő- és utócenzúra A sajtót nagyon ellenőrizték, nem volt jelentős lap. Az előzetes cenzúra mellett megjelent az utólagos cenzúra: mivel az esetleges bezúzás nagyon veszteséges lett volna, a lap öncenzúrát vezetett be, amely sokszor szigorúbb volt, mint a hivatalos. Az utólagos cenzúra azt jelentette, hogy a lap megjelenése előtt egy órával be kellett mutatni a rendőrhatóságoknál az újságot, ellenőriztetni kellett . 1852. május Bach-i abszolutizmus sajtótörvénye (48-as korrekciója): • szabályozza a nyomtatott sajtótermékek megjelenésének formáját •

kijelölte a kötelespéldányok gyűjtőhelyét • könyvkiadás és lapengedélyezés jogának megszabása • kaució bevezetése a politikai lapoknál és azoknál, amelyek hirdetést közölnek (10 ezer fornt volt, amit a lap megszűnése után hat hónappal a tulajdonos visszakapott) • megintési rendszer bevezetése: a második megintés után három hónapra megszüntetik a lapot. Csak egy lapnál alkalmazták ezt: Pesti Napló. • volt egy cikkely az újságírókra, szerkesztőkre: nem csak a lapot, hanem a lappal kapcsolatos személyeket is meg lehetett büntetni. • a perekben polgári bíróságok döntenek 1853-tól megindult a sajtó fejlődése, több ú lap jelent meg. 1857. a kaucióköteles lapoknak bélyegadó bevezetése Minden megjelenő példány után egy krajcárt kellett megfizetni a pénztárba. Ennek ellenére nem csökkent a lapok példányszáma, az irántuk lévő érdeklődés. Megmaradtak a nemzeti ellenállás bázisai Általában irodalmi,

divatlapok, pedagógiai és humoros lapok jelentek meg. Nyomdák Budapesten: - a szabadságharc után mind aTrattner-Károlyi, mind a Heckenast lapjai megszünnek • Landerer-Heckenast nyomda: először kalendáriumokat ad ki, majd 1854-ben adja ki először a Vasárnapi Újságot. 1860-as években átalakul -> Franklin Társaság néven működik, a majdani balközép pártok lapjait fogja kiadni. • Emich Gusztáv: 1852. Budapesti Hírlap megjelenése Vonzódik a Deák-párthoz, ezen könyvek, lapok kiadását csinálja. 1868-tól Atheneum Rt-ként működik tovább Lapok terjesztése: Az 1852-es törvény szerint nincsen hírlapárusítás, csak előfizetéssel lehet a lapokhoz hozzájutni. Vidéken problémát okozott a lapok (napilapok) terjesztése (a kis helyeken, nem a városokban). A szabadságharc után az olvasók köre kicsit leszűkült, majd Bach alatt egyre többen vásároltak lapokat – egyesületek, társaságok az előfizetők. Újságírók: Nem a mai

értelemben vett hivatásos újságírók voltak, elvétve található azonban 1-2 hivatásos is köztük. > megélhatést biztosított, megfizethetővé vált a pálya (1500-2000 forint/év) Megfizették ugyan az újságírókat, de meg is szólták őket, mert pénzt fogadtak el a munkájukért. Sokak szerint újságot szívből kell írni -> sokan Bécsben kerestek állást különböző lapoknál. Magyarorszás legkiemelkedőbb újságírói: • Török János: mindig népszerűvé tudta tenni azt a lapot, amelynél dolgozott. Széchenyi elkötelezett híve volt, politikai újságíró. Célja colt a földbirtokos osztályt középosztállyá alakítani • Kecskeméthy Aurél, Falk Miksa: nagy vagyonhoz és társadalmi elismeréshez jutottak erről a pályáról. Kecskeméthy Aurél világpolgárnak vallotta magát, elvetette a nemzetállam gondolatát Ő a tárcalevél és a politikai szatíra megteremtője Magyarországon. Széchenyi döblingi köréhez tartozott Falk

Miksa sajtóbirodalmat épített fel ebben az időszakban. A pesti Belváros egyik utcája teljesen az övé volt. Elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozott A magyar újságírói nyelv újra teremtője volt Könnyedebb, frissebb nyelvezetet vezetett be. Nemcsak gazdasági, hanem művészeti, pedagógiai, művelődéstörténeti cikkeket is megjelentetett. Pester Lloyd című német nyelvű lapot jelentetett meg • Kemény Zsigmond: írói munkássága mellett jelentős szerepe volt újságírói pályájának is. 1855-től a Pesti Napló főszerkesztője és vezércikkírója volt. Legfontosabb téma a magyar nemzet, társadalom a szabadságharc utáni felébresztése. Írásaival szeretné fenntartani a reformkor gondolatsorát: nemzetállam és polgári társadalom kialakítása. Főszerkesztője lesz végig a Pesti Naplónak, amikor az Deákhoz és pártjához kötődik. Publicisztikájában a szépirodalmi jelleg érvényesül • Jókai Mór: Üstökös (első magyar

nyelvű humoros lap) szerkesztője a szabadságharc után. Összegyűjtötte a magyar anekdoka-kincset, és megjelentette a lapban. Lapok kritikai megjelenése, tartalma: A cenzúrát olyan emberek végezték, akik nem vagy csak kis mértékben tudtak magyarul -y megalázó volt a lapok számára. Az olvasók a sorok között kellett olvasniuk A lap legfontosabb része a vezércikk lett Létezik a tárca, a gazdasági hírek is megmaradt. Volt belföldi levelezés is a lapban Új rovatok jelentek meg: • külföldi levelezés / külföldi tudósítás: krími híború - haditudósító pálya elindulása. Urbánházy György megy el a Pesti Naplótól 1854-ben • börze: gazdasági hírek, bécsi Tőzsde árfolyamai (ipar, kereskedelem fejlődik) • tárcaregény: jelentősebb írók munkáit folytatásban közölték a lapok. Kezdetben főleg Jókai és Kemény Zsigmond regényeit. Az abszolutizmus korának legjelentősebb lapja a 1.Pesti Napló (1850-1939): konzervatív nemzeti

lap Első főszerkesztője Török János volt. Kiutat mutatott a nemzeti válságból, nemzeti egységet hirdetett 1855-ben Kemény Zsigmond lett a lap szerkesztője. A deáki elképzelések szerint vezeti a lapot (passzív rezisztencia). 1860-ban már hatezer előfizetője volt a lapnal, a kor legjelentősebb publicisztikáját fejtette ki – kiegyezés előkészítése. A 2.Magyar Sajtó című lap 1855 és 1865 között létezett A Pesti Napló után ezt szerkesztette Török János. A lap szemben állt a Pesti Naplóval -> polgárosodást hirdet, korszerű közigazgatást szeretne A társadalom modernizációja a művelődés függvénye Török szerint. A bach-i kormány is akart egy lapot indítani; ez volt 1853-tól a 3.Budapesti Hírlap A kormány félhivatalos lapja volt. Más cikkek is lehettek benne Az első oldalon mindig hivatalos cikkek voltak, fejlécén a birodalmi sas látszott. Sok magyar író és publiciszta jelentette meg írásait a lapban Ilyen volt Falk

Miksa (gazdasági és külpolitikai cikkek) és Kecskeméthy Aurél (bécsi társasági hírek) is. A legszínvonalasabb lappá vált az újság. Új lap jelent meg 1860-ban, az 4.Idők Tanúja A katolikus alsópapság lapja volt, szélsőságes eszméket hirdetett. Szembeszállt a klérussal; antiszemita híreket közölt; terjesztette azt Vidéki újságok: Kimondottan a vidéknek szánt újság is volt. Minden megtalálható volt benne Az 1850-es évek közepe táján minden nagy város saját lapot adott ki, így Baja is (és még Debrecen, Győr, Szeged, Arad, stb.) - politikai, gazdasági, társasági hírek Folyóiratok is megjelentek ekkor. Főleg ismeretterjesztő folyóiratok voltak vagy egy-egy szakmát képviseltek, ahhoz kapcsolódtak: • Pesti Hölgydivat, • Vadász- és Versenylap, stb. Jelentős a kritikai lapok 5.Budapesti Szemle A hazai tudományos élet legjelentősebb lapja volt, a liberalizmust hirdette. 1854-től Pester Lloyd (1900-as évek közepéig

tartott). 6.A hon - balodali mérsékelt ellenzék lapja - kiegyezés ellenes, kormánypárti lap 7.Élclapok - szatíra fegyverével harcolnak - humorosan mutatják be a társadalmi élet visszásságait a) Nagy Tükör (Jókai 1856-1858) b) Üstökös c) Bolond Miska d) Borsszem Jankó (társadalmi élet figurái jelennek meg benne) 8.Folyóiratok a) Új Magyar Múzeum (Tudományos Akadémia folyóirata 1850-1861, szek.: Toldy Ferenc) b) Budapesti Szemle (1857-1869, szerk.: Csengery Antal) Összegezve a kor sajtója: Olvasók: - posta vitte hetenként a lapokat (napilapokat nem járattak) - vidékre hetilapok járnak - először jellemző az egyéni lapelőfizetés – később intézmények is rendelnek - kevés a hirdetés – hazai gazdasági élet fejletlensége miatt Újságírók: - szerkesztők, újságírók fizetése nő (elismert, jól fizetett pálya lesz) - Mo-on kicsit lenézik a pénzért írókat Sajtóstílus: - hangnem átalakul (nincs pátosz) - rovatfajták,

cikktípusok honosodnak meg (tárcalevél népszerű lesz, tárcaregényt Jókai népszerűsíti) - külföldi tudósítások - polgárias szellem (tőzsde) - 48 után napi megjelenés - élclapok indultak 13. A kiegyezés sajtó visszhangja DUALIZMUS IS, DE AZ ÁLLÍTÓLAG MÁR NEM KELL A kiegyezésig a sajtó jól fejlődött, meghatározó szereplővé vált. A kiegyezés alatt is nagy szerepet kaptak a lapok. A sajtó a politikai nyilvánosság hordozója lesz Itt történik meg a kiegyezés elfogadtatása 1865-ben Deák ferenc a Pesti Napló húsvéti számában jelentetett meg egy cikket aláírás nélkül. Ebben mérlegeli, hogy milyen lehetőségek lennének arra, hogy a magyar vezető réteg és a Habsburg-udvar közeledjen egymáshoz. Valamiféle kiegyezésre, beszélgetésre kell sort keríteni -> felháborodás és támadások kereszttüzébe került (többi újság részéről). Félnek, hogy a kiegyezés nem szolgálja az ország érdekeit. Megjelenik Kossuth

Kasszandra-levele a 49 című lapban. A magyar nemzet bukását jósolja meg ebben 1865-67. eltelik két év, míg aláírják a kiegyezést, de 1867-ben végül is megtörténik a kiegyezés aláírása – ez az egyetlen mód a haladásra, az ország továbbfejlődésére, lemaradások pótlására. Új sajtótörvényt fogadnak el, 1867. március 17-én Ez visszanyúlik az 1848-as 17 cikkelyhez (A sajtó szabad). A monarhián belül más és más sajtótörvények voltak a különböző területeken. Erdélyben és Horvátországban 1852-es törvény volt életben, Magyarországon a sajtó szabad volt, Ausztriában pedig szintén nem volt szabad a sajtó. A sajtóval kapcsolatos perek a királyi táblák előtt zajlottak ezután 14 paragrafus: "Nem vádolhatnak senkit sem politikai ellenzékiségi miatt." 1870. január 1 Hírlap-bélyeg eltörlése (a politikai és hirdetési lapoknál) A kaució megmaradt Sajtóvétség intézménye fennmaradt. Újra terjeszthettek

hírlapot a könyvkereskedők; iparszabadság volt Magyarországon. Szabadon lehetett nyomdát nyitni; 1880 végére már 300 nyomda volt Változott az újságírói stílus is: szabad véleményalkotás és -nyilvánítás, de a központi kérdés a minél több hír volt. Az újság legfőbb feladata a hírközlés, intézményesedik a hírszolgált -> 1881 MTI 1867-ben 65 hivatásos újságíró volt, de 10 év múlva már 650 fő. A lapok száma is megemelkedett a tízszeresére (EZ MÁR A DUALIZMUSHOZ TARTOZIK) A kiegyezés korát követő lapok (1867-78) A sajtóéletet a politika jellemezte, a pártpolitika volt a rendező elv. A kormánypárti sajtó a legmagasabb színvonalú (Pesti Napló, Reform, Borsszem Jankó - politikai élclap). Az írók már elsősorban újságírók voltak. Az irodalmi élet képviselői már nem mint szerkesztők vagy főszerkesztők, hanem mint egy-egy publicisztika írója vannak jelen. Pesten létrejön egy liberális értelmiségi kör:

Kávéforrás Kör néven A 30-as években járó, egyetemet végzett, művelt, pesti liberális csoport szinte minden napi és hetilapnál jelen voltak. • 1.Pesti Napló: Továbbra is vezető szerepet tölt be. Változás az volt, hogy Deák javaslatára (1871-től) független napilappá vált, de elszakadt a Deák párttól. Két kiadása volt naponta (reggel és este) Liberális lap maradt, rokonszenvezett a kiegyezéssel, de nem kért a függésből, legszavahihetőbb lap lett belföldön és külföndön is. reggel este - vezércikk -elsősorban tőzsdei hírek - gazdasági, politikai hírek - lapszemle - társasági hírek • 2.Reform: Megmarad politikainak, elsősorban itt fejti ki a Kávéforrás Kör a nézeteit: a gyakorlati haladás nézeteit hirdeti. A főszerkesztő jelen van, de mégis egyfajta névtelenség uralkodik a lapban Éjféli lapzárta van náluk -> frissebb hírek vannak a lapban. A liberális eszméket hirdette, a liberális nemzeti jellegét. Mindenek

feletti magyarosítást akarnak elérni, és így a lap az itt élő nemzetiségeket ellenségnek tekintette. 1875-ben a lap megszűnt és beleolvadt a Pesti Naplóba. • 3.Hon: Jókai Mór szerkesztésében jelenik meg, lepedő méretű nagyságban. A Balközép Párt lapja volt, de szeretne objektív maradni -> nem sikerült. Ez az oka a későbbi megszűnésnek Ezek a lapok kormánylapok voltak, de léteztek ellenzéki lapok is. • 4.Ellenőr: Tudatos politikai manipulációt fejtett ki. Tisza Kálmán politikáját támogatja Fenyegeti, támadja Tisza politikájával szemben állókat. • 5.Magyar Újság: Kossuth lapja volt, őt támogatta. Szélsőbaloldal lapja volt Először nagyon népszerű volt (ötvenezer példány), a kiegyezés utáni változások helyességének belátása után a példányszám egyre csökkent, majd megszűnt a lap. Átütő sker: a humoros lap -> Borsszem Jankó. Ez politikai élclap volt Egyfajta politikai ferdetükröt tartott a kormánynak

és az ellenzéknek. Szerkesztője Ágai Adolf volt, Csicseri Bors álnéven írt a lapban cikkeket, a Kávéforrás Kör tagja volt. Rovatszerűen építette fel a lapot, minden rovatnak megvan a maga visszatérő figurája, amik különböző társadalmi osztályt képviselnek (pl. a rendőr Mihaszna András) Vicckészlete a mai napig él, ismerik ezeket. Meghatározó a karikatúra a lapnál Ágai még két lapot szerkesztett: • gyerekeknek: Kis Lap címmel és • képes családi lap: Magyarország és a nagyvilág címmel (család minden tagjának szólt) Egy másik újságja egy női lap volt, egy háztartási tanácsadó, címe: Budapesti Bazár. Volt benne szórakoztató irodalom is, írtak új áruházakról, hirdettek benne. - Összefoglalva: - kiegyezéssel ismét szabad a sajtó nem egységes a monarchián belüli sajtótörvény - 1867-75 – legszabadabb korszak - politikai ellenzék miatt nem lehet vádaskodni - hírlapbélyeget eltörlik -

sajtóvétség miatt elitélt személyt „szanatórium szerű” büntetésben részesítik - iparszabadság (sok nyomda alakulhat)