Egészségügy | Anatómia » Dr. Kender Zoltán - Az egyes zsigerek vérellátása

Az egyes zsigerek vérellátása A hasi zsigerek vérellátásánál szabály, hogy amelyik szerv az aorta abdominalis páratlan zsigeri ágából (truncus celiacus, a. mesenterica sup et inf) kapja az artériás vérellátását, annak vénás vére a v. portaeba fog ömleni A vékonybeleknél az a mesenterica sup elsődleges ágai a béltől tenyérnyire az első árkádszerű anasztomózist alkotják. Az ezekből eredő ágak aztán egy második és harmadik anasztomózisrendszert alkotnak. Az ebből eredő artériák már egyenesen futnak a bél mesenteriális széléhez, ahol szétválnak, és az antimesenteriális szélnél találkoznak. Ezek az artériák végartériák, tehát nem köthetők le, de az első és második árkád erei leköthetők. A vastagbeleknél általában csak egy árkádszerű anasztomózis található. A gyomor (ventriculus, gaster) vérellátása A kisgörbületet az a. gastrica sinistra (←truncus coeliacus – tripus Halleri) és az a gastrica dextra

(←a. hepatica propria) látja el Az erek a ligamentum hepatogastricumban (omentum minus) haladnak. A fundus ventriculi és a nagygörbület felső részét az aa gastricae breves (←a. lienalis) látják el, melyek a ligamentum gastrolienaleban haladnak A nagygörbület többi részét az a. gastroepiploica (gastroomentalis) dextra (←a gastroduodenalis) és az a gastroepiploica sinistra (←a. lienalis) látja el Az a gastroepiploica sinistra kezdeti szakasza a lig. gastrolienaleban fut, majd belép az omentum majusba Az a gastroepiploica dextra is az az omentum majusban halad. A v. coronaria ventriculi a kisgörbület vérét gyűjti össze, jobbra-lefelé irányulva v portaeba ömlik (a kiscsepleszben halad). A vena gastroepiploica sin és dext a hasonnevű artériák mentén halad, a vena gastroeiploica sin. a v lienalisba, a v gastroepiploica dextra a v mesenterica superiorba ömlik. Vékonybél (intestinum tenue) vérellátása Duodenum (epésbél, patkóbél,

tizenkétujjnyi bél) Az a. pancreaticoduodenalis superior (←a gastroduodenalis az a hepatica communisból) és az a. pancreaticoduodenalis inferior (←a mesenterica superior) A két arteria a duodenum körül anastomizál, az anastomosist arcus Riolani minornak is nevezzük. Az erek a pancreasfej és a duodenum között futnak. A duodenum vénái a v portae rendszerébe ömlenek*. Jejunum (éhbél) Artériái az aa. jejunales (←a mesenterica superior), melyek a mesenteriumban haladnak Vénái a vv. jejunales; a v portae rendszerébe (v mesenterica superior) ömlenek Ileum (csípőbél) Az aa. ilei (←a mesenterica sup), a mesenteriumban futnak Vénái a v portae rendszerébe ömlenek. Az ileocoecalis átmenetet az a ileocolica (←a mesenterica sup) látja el, mely a mesenterium szélében futva éri el az ileocoecalis átmenetet. Összeállította: Kender Zoltán - 2008 Lektorálta: Dr. Altdorfer Károly egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és

Fejlődéstani Intézet Budapest, IX., Tűzoltó u 58 Vastagbél (remese, intestinum crassum, colon) vérellátása Coecum (vakbél) A. ileocolica (←a mesenterica sup) Vénái a v portae rendszerébe (v mesenterica sup) ömlenek. Az appendix vermiformis vérellátását az a appendicularisból (← a ileocolica) kapja. Az a appendicularis a mesoappendixben futva éri el a féregnyúlványt Colon ascendens (felszálló vastagbél) A felszálló vastagbelet az a. colica dextra (←a mesenterica sup) látja el, mely a hashártya fali lemeze mögött halad (azaz retroperitonealisan). Vénái a v portae rendszerébe ömlenek*. Colon transversum (haránt vastagbél) Az a. colica media (←a mesenterica sup) látja el, mely a mesocolon transversumban halad Közötte, valamint az a. colica sinistra (←a mesenterica inferior) között anasztomózisér van, ez az arcus Riolani major. Vénái a v portae rendszerébe ömlenek Colon descendens et sigmoideum (leszálló vastagbél és

szigmabél) A. colica sinistra és aa sigmoidei (←a mesenterica inferior) Az erek retroperitonealisan ill a mesosigmoideumban haladnak, egymással anasztomizálnak. Vénái a v portae rendszerébe ömlenek*. Az aa sigmoidei legalsó ága az a rectalis superiorral anasztomizál a Sudeckpontban Rectum (végbél) Felső harmadát az a. rectalis sup (←a mesenterica inferior), középső harmadát az a rectalis media (←arteria iliaca interna), az alsó harmadát az a. rectalis inf (←arteria pudenda interna) látja el. A felső harmad vénás elvezetése a v portae rendszere (v mesenterica inf.) felé történik, a középső és alsó harmadé a vena cava inferior felé (v iliaca int. és v pudenda int) Ezen a területen jelentős portocavalis anasztomózisrendszer található A belek nyirokelvezetése a bélbolyhok közepén lévő vas chyliferum centraletől indul, melyek egyre sűrűbb fonatot alkotva és több mesenterialis nyirokcsomón áthaladva, mint truncus intestinalis

ömlenek a cisterna chylibe. Hasnyálmirigy (pancreas) Fejét az a. pancreaticoduodenalis superior (←a gastroduodenalis) és inferior (←a mesenterica superior) látja el. A test és farok az a lienalisból kap ágakat (rami pancreatici) Az erek retroperitonealisan haladnak. Vénái a v portae rendszerébe ömlenek*. Lép (lien, splen) A lép vérellátását az a. lienalis (splenica) adja, mely a truncus coeliacus közvetlen ágaként retroperitonealisan halad a pancreas felső széle mentén, majd a ligamentum phrenicolienaleban éri el a hilus lienist. Mielőtt belép a lépbe, ágakat ad a gyomorhoz és a nagycsepleszhez (aa. gastricae breves a lig gastrolienaleban és a gastroepiploica sin a lig gastrolienaleban, majd az omentum majusban). A vena lienalis az a lienalis alatt, a pancreas felső szélén húzódó barázdában fekszik. A pancreas feje mögött összeömölve a v mesenterica superiorral a v. portaet képezi Máj (hepar) A máj az artériás vért az arteria

hepatica propriából kapja (←a. hepatica communis, truncus coeliacus), mely a pylorus mögött eredve belép a lig. hepatoduodenaleba, és a ductus choledochustól balra, a v. portae előtt halad a májkapuhoz Itt két ágra oszlik, általában a jobb ágából ered az a. cystica Összeállította: Kender Zoltán - 2008 Lektorálta: Dr. Altdorfer Károly egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Budapest, IX., Tűzoltó u 58 A v. portae gyűjti össze a tápcsatorna nagy részének vénás vérét, a v mesenterica sup (és inf.) és a v lienalis összeömléséből jön létre a pancreas feje mögött A lig hepatoduodenaleban az a. hepatica propria és a közös epevezeték között és mögött haladva éri el a májat. A májból összeszedődő vér végül a vv hepaticae révén a vena cava inferiorba jut Vese (ren, nephros) A vese az a. renalisból (←aorta abdominalis) kapja a vérellátását, mely retroperitonealisan haladva

éri el a vese hilusát. A vena renalisok a vena cava inferiorba ömlenek Mellékvese (glandula suprarenalis, epinephros, adrenal gland) A mellékvese artériás ellátását az a. suprarenalis superiorból (←a phrenica inf), az a suprarenalis mediából (←aorta abdominalis) és az a. suprarenalis inferiorból (←a renalis) kapja. A mellékveséből öszegyűlt vér a v renalisba vagy a közvetlenül v cava inferiorba ömlik. Az erek retroperitonealisan futnak Petefészek (ovarium, oophoron) vérellátása Az a. ovarica az aorta abdominalis közvetlen ága (az a renalis alatt és az a mesenterica inf felett ered), a fali peritoneumot előemeli, mint ligamentum suspensorium ovarii. Az ovarium hilusában két ágra oszlik (ramus ovaricus és ramus tubarius). A mesovarium ovariumon való tapadása mentén anasztomizál az a. uterina ramus ovaricusával A vénás vér (a petefészket ellátó artériát körülfonó plexus pampiniformis nevű vénás fonat révén) részben a v.

ovarica, részben a v. uterina irányába vezetődik el Méh (uterus, hystera, metra) A méhet ellátó a. uterina az a iliaca interna (korábbi nevén a hypogastrica) ága, a ligamentum latum uteriben, a belső méhszáj magasságában éri el az uterus oldalfalát. Itt egy alsó és egy felső ágra oszlik. Leszálló ága a r cervicovaginalis; felső ága felfelé halad a méh oldalfalán, majd r. ovaricusra éa r tubariusra oszlik Az uterus vénás vérét a plexus venosus uterovaginalis szedi össze, majd mint v. uterina a v iliaca internába ömlik Petevezeték (méhkürt, tuba uterina Fallopii, salpynx) A méhkürt medialis harmadát az a. uterina (←a iliaca interna), lateralis nagyobbik részét az a. ovarica (←aorta abdominalis) látja el vérrel A vénás vért ugyanezen erek vénái szállítják el. Hüvely (vagina, colpos) A hüvelyt az a. vaginalis (←a uterina) és az a pudenda interna (←a iliaca int) látja el A vénás elvezetés (plexus venosus

uterovaginalis) a v. iliaca int rendszerébe történik Here (testis, orchis) A here artériája az a. testicularis, mely az aorta abdominalis közvetlen ága Retroperitonealisan halad a medence felé, majd funiculus spermaticusba lépve éri el a herét. A vénás vér az artériát körülvevő plexus pampiniformisból összeszedődő v. testicularis révén jut a bal oldalon a v. renalisba, jobb oldalon a v cava inferiorba * ezeken a helyeken anasztomózisrendszer alakul ki a hátsó hasfal vénás elvetetésével, azaz a vena cava inferior és a v. portae rendszere között (portocavalis anasztomózis) Összeállította: Kender Zoltán - 2008 Lektorálta: Dr. Altdorfer Károly egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Budapest, IX., Tűzoltó u 58