Gazdasági Ismeretek | Gazdaságtörténet » Gulyás László - Gazdaságtörténet

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A MODERN VILÁGGAZDASÁG SZÜLETÉSE7 2. GAZDASÁGI ETATIZMUS ÉS IMPERIALIZMUS8 3. AZ IPARI FORRADALOM 10 4. GAZDASÁGI FEJL DÉS A XIX SZÁZADBAN 12 5. VÁLTOZATOK A FEJL DÉSRE I AZ ELS IPAROSÍTÓK. 14 NAGY-BRITANNIA . 14 EGYESÜLT ÁLLAMOK . 14 BELGIUM . 15 FRANCIAORSZÁG . 15 NÉMETORSZÁG. 16 6. VÁLTOZATOK A FEJL DÉSRE II A KÉS N JÖV K ÉS A LEMARADÓK17 SVÁJC. 17 HOLLANDIA ÉS SKANDINÁVIA . 17 OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA . 18 OROSZORSZÁG . 18 JAPÁN . 19 7. A VILÁGGAZDASÁG NÖVEKEDÉSE 21 8. STRATÉGIAI SZEKTOROK 24 MEZ GAZDASÁG . 24 PÉNZÜGYI SZFÉRA ÉS BANKRENDSZER . 24 AZ ÁLLAM SZEREPE . 25 9. A XX SZÁZADI VILÁGGAZDASÁG ÁTTEKINTÉSE26 10. A VILÁGGAZSÁG TÖRTÉNETE 1914-193927 11. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI FEJL DÉSE 1700-1848 33 12. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI FEJL DÉSE 1848-TÓL AZ ELS VILÁGHÁBORÚIG . 35 13. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 36 14. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA A KOMMUNISTA DIKTATÚRA ID

SZAKÁBAN (1945-56) .37 15. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA A KÁDÁR-DIKTATÚRÁBAN 39 16. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA 1990 UTÁN41 3 4 5 6 1. A MODERN VILÁGGAZDASÁG SZÜLETÉSE 2. GAZDASÁGI ETATIZMUS ÉS IMPERIALIZMUS Évszázados hanyatlás után Európa népessége ismét növekedni kezdett. A XV és a XVII század közé es id szak Európa második logisztikus görbéje. Tágult a földrajzi horizont. Áthelyez dtek a f gazdasági szektorok. Tengerész Henrik (1393-1460.) célja volt az afrikai partok felfedezése, s t az Indiai-óceán elérése. A gazdasági etatizmus politikája nem jelentett mást, mint a funkciók átvitelét lokális szintr l országosra, ahol a központi kormányzat az állam gazdasági és politikai egyesítésén fáradozott. Ez a törekvés csak elmérgesítette az európai uralkodók között a vallási különbségek és a dinasztikus rivalizálások miatt amúgy sem felh tlen viszonyt. Adam SMITH a korabeli gazdaságpolitikát merkantilista

rend-szerként jellemezte. Szerinte ez a rendszer természetellenes volt, mert korlátozta az egész természetes szabadságát . Gustav von SCHMOLLER határozottan elutasította az ilyen értelmezést. Szerinte a merkantilizmus legbels bb lényege nem más, mint államépítés de nem sz k értelemben vett államépítés, hanem államépítés és nemzetgazdaságépítés egyszerre . Az egyes országoknak eltér gazdaságpolitikája volt. Hadiláda = a várt és váratlan háborúskodások finanszírozására szánt pénz és arany. Kezdetleges gazdaságpolitika alakult ki: az országon belül annyi nemesfémet felhalmozni, amennyit lehet; export tilos. Minthogy kevés európai országnak volt arany- és ezüstbányája, az ilyen bányákkal rendelkez gyarmatok megszerzése volt a felfedez utak és gyarmatosítás f célja. A keresked k elmélete szerint egy ország ideális esetben csak exportál, de semmit nem vásárol külföldön. Azonban ez nyílvánvalóan képtelenség.

Viszont akkor mit kell exportálni, és mit importálni? A hazai termelés védelme érdekében a külföldi gyarmatokat kitiltották, vagy magas véd vámokat vetettek ki rájuk, bár e vámok szintén állami bevételi forrást jelentettek. Hajózási törvények = a saját hajók számára fenntartani az import- és exportáruk szállításának jogát. COLBERT szerint egész Európa kereskedelmét 20.000 hajó bonyolította le, amelyek több mint ¾-e a hollandoké volt. 1488. Bartholomëu DIAZ megkerülte a Jóreménységfokát 1497-99. Vasco de GAMA eljut az indiai Calcutba 1492. augusztus 3-október 12 Kolumbusz nyugat felé haladva akarta elérni K-et 1497. John CABOT felfedezte Új-Skóciát, Új-Fullandot 1513. BALBOA felfedezte a Panama szoroson át a Csendes óceánt = Dél-tenger 1520. Jacques CARTIER fölfedezte a Szent-L rinc folyót 1519-21. Hernando CORTEZ meghódítja az Azték Birodalmat 1530. Francisco PIZARRO legy zi a perui Inka Birodalmat A spanyolok kezdett l

fogva gyarmatosítottak és megtelepedtek az általuk meghódított területeken. 1501-ben a munkaer -hiány enyhítésére afrikai rabszolgákat hoztak. A népesség túln tt önmaga megfelel élelmezésének lehet ségein. Ekkoriban a kereskedelem volt a dinamikusabb. Súlypontja áthelyez dött az északi tengerekre. 7 8 Minden ország elméleti szakért i hangsúlyozták a gyarmat-szerzés fontosságát. Még ha nincs is arany- és ezüstbányája, akkor is termelhet az anyaországnak egyébként elérhetetlen árukat, amelyeket fel lehet használni, vagy el lehet adni külföldön. A tényleges gyakorlatban a törvényhozás és a gazdasági szférába való egyéb állami beavatkozás olyan megoldások sorozata volt, amelyekb l többnyire hiányzott a racionalitás, és amelyek gyakran nemkívánatos, pusztító következményekkel jártak. 3. AZ IPARI FORRADALOM A modern ipari társadalmakban lényegesen csökkent a mez gazdaság relatív jelent sége, mely mögött

azonban a modern mez gazdaság óriásira n tt termelékenysége állt. Az iparosítást (XVIII. század elejét l a XX század elejéig tartott) a szekunder szektor (bányászat, ipar, épít ipar) el retörése jellemezte. Modern ipar kialakulásának jellemz i: • gépi meghajtású berendezések alkalmazása • új élettelen energiaforrások (ásványi f anyagok) bevezetése • olyan anyagok használata, melyek rendes körülmények között nem fordulnak el a természetben A legfontosabb technológiai el relépés a munkagépek és a gépi er alkalmazása volt. A változások nem csupán ipariak, hanem társadalmiak és szellemiek is voltak. Anglia nemcsak a nagyszabású iparosításban volt az els , hanem azon országok egyike is, amelyek el ször kezdték növelni mez gazdasági termelésüket is. Legjelent sebb mez gazdasági újítás valószín leg a vetésforgó rendszer kidolgozása volt. Két alapvet újítás, mely nagy hatással volt az iparosodásra: • koksz

bevezetése a vasolvasztásban (ami felszabadította a vasgyártást a faszénre utaltság alól) • atmoszferikus g zgép 1709. Abraham DARBY: kokszos vasércolvasztó 1783-84. Henry CORT: kavarókohós és rúdhengerelési módszere megszabadította a vasgyártást a faszénfügg ségt l 1698. Thomas SAVERY: A Bányász Barátja zszivattyú (felrobban) 1712. Thomas NEWCOMEN: atmoszferikus g zszivattyú 9 10 1769. James W ATT: különálló g zs rít 1774. John W ILKINSON: fúróberendezés ágyúcsövek fúrására, mely bevált a g zgép hengerelésénél is A textilipar Angliában már a preindusztriális id kben, bedolgozásos rendszer révén igen magas fejlettségi szintet ért el. 1733. John KAY: repül vetél 1764. James HARGREAVES: fonó Jenny (egy orsó helyett egy egész sorozat 1769. Richard ARKWRIGHT: water-fonógép 1774-79. Samuel CROMPTON: fonó-Jenny + water fonógép = öszvér 1785. Edmund CARTWRIGHT: gépi szöv szék 1820. SHARP és ROBERTS:

tökéletesített szöv gép A szénbányáknak köszönheti Anglia az els vasútvonalakat is. Az els m köd lokomotívot Richard TREVETHICK építette 1801-ben. TREVETHICK (W ATT-tól eltér en) magasnyomású gépet használt az utak nem bírták el a súlyát. 1813. George Stephenson: álló g zgép, mely drótkötéllel húzta vissza a szénbányákhoz a csilléket a partról. 1822. Stockton-Darlington-vasútvonal 1830. Liverpool-Manchaster-vonal 4. GAZDASÁGI FEJL DÉS A XIX SZÁZADBAN A XIX. században végérvényesen gy zött az iparosítás Angliai kifejl désük után a modern ipar formái átterjedtek más országokba. És ezzel szinte teljesen átalakították az élet- és munkakörülményeket. A XVII. század elejét l a XVIII század közepéig tartó tulajdonképpeni stagnálás után Európa népessége ismét növekedni kezdett. A század folyamán a mez gazdasági termelés óriásit t: egyrészt mert nagyobb lett a megm velt terület, másrészt mert n tt a mez

gazdaság termelékenysége az új, tudományosabb technikák bevezetésével. Az olcsóbb közlekedés megkönnyítette a népesség migrációját is az országon belül, és nemzetközileg is. Az urbanizáció az indusztrializációval együtt igencsak felgyorsult a XIX. században Egészében véve Európa viszonylag jól el volt látva hagyományos ásványkincsekkel. Az elektromosság jelenségét már az ókorban is megfigyelték, de a dologban egészen a XIX. századig nem láttak mást, mint valami szórakoztató furcsaságot. 1820-31. Michael FARADAY felfedezte az elektromos távírót 1832-44. Samuel MORSE kifejlesztette az elektromos távírót 1878-80. Joseph SWAN és Thomas EDISON tökéletesítette az izzólámpát 1879. Werner von SIEMENS megalkotta a villamost A vasút megjelenése el tt a szállítási lehet ségek korlátai jelentették a legf bb akadályt az iparosítás számára a kontinentális Európában is, és az USA-ban is. Ez a korszak lázas

vasútépítéssel telt Európában, de máshol is. A XIX. század nemigen pordukált olyan egyetlen nagy találmányt, amelynek kommunikációs jelent sége 11 12 összemérhet volna a XV. században feltalált könyvnyomtatásával. 1812. A Times megjelenése A litográfia 1819-es feltalálása és a fotográfia 1827 utáni fejl dése lehet vé tette az olcsó reprodukciót és a képek széles kör elterjedését. 5. VÁLTOZATOK A FEJL DÉSRE I AZ ELS IPAROSÍTÓK Az egyik álláspont szerint a XIX. századi iparosítás Európát átfogó jelenség volt. Egy másik álláspont szerint az iparosítás alapvet en regionális jelenség volt. 1895. Guglielmo MARCONI létrehozta a drótnélküli távírót. Mindezek a találmányok a korábbi technikai újításoknál sokkal jobban támaszkodtak a tudomány ipari alkalmazására. A világon az els ipari civilizációt létrehozó XIX. századi Európai gazdasági intézményrendszere tág teret kínált az egyéni

kezdeményezés és vállalkozás számára. Gazdasági szabadság és szabadverseny-igény reformok: büntet - és büntetés-végrehajtási törvények emberiességi szempontú felülvizsgálata, városi rend rség létrehozása Amerikában. Az ancient règime Európáját társadalmilag három rend alkotta: nemesség, papság és a többiek köznép. A piramis csúcsán a földbirtokos uralkodó osztály állt. Szakszervezetek; a munkásság politikai pártjai. A XIX század els felében a szakszervezetek még gyöngék, szórványosak és általában rövid élet ek voltak. A nyugati államok legtöbbje legalább három fejl déi fázison ment át: 1) leplezetlen tiltás és elnyomás id szaka 2) az állam korlátozott mozgásszabadságot adott a szakszervezeteknek 3) minden törvényes jogot megadott 13 NAGY-BRITANNIA A napóleoni háborúk végére egyértelm en a világ legnagyobb ipari hatalma lett. Fénykorát 1850-70 között élte, de el nyét nem tarthatta meg a

végtelenségig, amint más, kevésbé fejlett, de jó adottságokkal rendelkez országok is elkezdtek iparosítani. Tehát a relatív visszaesés elkerülhetetlen volt. Melynek egy lehetséges oka: a vállalkozói eredménytelenség. A viktoriánus Angliának volt néhány dinamikus, rámen s vállalkozója (William Lever, Thomas Lipton), de a kés viktoriánus vállalkozókból már kiveszett seik dinamizmusa. A cégek alapítóinak fiai és unokái rákaptak a kényelmes úri semmittevésre, így a cégek mindennapi ügyeinek intézését fizetett ügyvezet kre bízták. Továbbá nehézkesen és félig-meddig reagáltak az új technológiai lehet ségekre. Ennek alapvet oka az oktatási rendszer fejletlensége. EGYESÜLT ÁLLAMOK A XIX. századi gyors nemzetgazdasági növekedés leglátványosabb példája az USA volt. A népességnövekedés legnagyobb részét rendkívül magas ütem természetes népszaporulat adta. Az évenkénti bevándorlók számára gyorsan, bár nem

egyenletesen n tt az 1820-25 közötti 10.000-r l a XX század eleji 1.000000-ra Hiány volt munkaer ben! 14 Az USA óriási földrajzi méretei és a sokféle klíma és természeti kincs jóval nagyobb fokú regionális specializációt tett lehet vé, mint Európa egyes országaiban. Területei nagyságának el nye volt, hogy óriási bels piacot kínált. Ehhez azonban hatalmas közlekedési-szállítási hálózatra volt szükség. Így beindították a bels fejlesztés programot: mely használati díjas utak és csatornák építését jelentette. BELGIUM 1795 el tt az osztrák Habsburgok birtoka volt 1795-1814 között a Francia Köztársaság-császárság része volt 1817-1830 között az Egyesült Holland Királyság része volt 1830-tól a Belga Királyság volt Nagy-Britannia közelsége sem elhanyagolható, de ez a térség nagy ipari hagyományokkal rendelkezett, mint Anglia. Elhelyezkedése, hagyományai és politikai kapcsolatai révén Belgium külföldt l sok

technikát, vállalkozót és t két kapott. 1840-ben a kontinens legiparosodottabb országa volt. FRANCIAORSZÁG Franciaország járta be a legsajátosabb növekedési utat. A francia iparosítás jellege eltért más országbeli iparosítástól, de eredménye nem volt kisebb. A gazdasági növekedés a XVIII. században kezd dött A század végén Angliában kitört az ipari forradalom , miközben Franciaország belegabalyodott a francia forradalomba. 1790-1815 között egyfolytában hadakozott az els modern -nek nevezett háborúban. 1820-48. között a gazdaság mérsékelt vagy egyenletesen gyors növekedést mutatott. Az 1848-51-es politikai és gazdasági válság megszakította a gazdasági fejl dés ritmusát. 15 A Második Birodalom kikiáltása után a francia gazdasági növekedés ismét megindult, méghozzá felgyorsult ütemben. Az 1870-71-es háború gazdasági és katonai katasztrófát hozott. A fellendülés a század végén indult újra NÉMETORSZÁG

Németország volt az utolsó a korai iparosítók között. A XIX. század elején még szegény, elmaradott, politikailag nem egységes, s túlnyomórészt vidékies jelleg agrárország volt. A rossz közlekedési és kommunikációs viszonyok akadályozták a gazdasági fejl dést. A német gazdaság a XIX. századi története három szakaszra osztható: • a század elejét l 1833-ig (Német Vámszövetség = Zollverein létrejöttéig) • 1833-tól 1870-ig • 1870-t l míg a kontinentális Nyugat-Európa vezet ipari hatalma nem lett Er s volt a francia befolyás a Rajnai Szövetségben. Az 1807-es rendelettel eltörölték a jobbágyságot, engedélyezték a polgári foglalkozást a nemeseknek, eltörölték a nemesi és nem nemesi tulajdon közti különbséget megteremtve a szabad kereskedelmet. 1818. Zollverein alapjai: közös vámok Poroszországgal 1833. Zollverein (Ausztria kivételével!): - eltörölte az összes bels vám- és illetékhatárokat német közös piac

- közös küls vámok 16 6. VÁLTOZATOK A FEJL DÉSRE II A KÉS N JÖV K ÉS A LEMARADÓK SVÁJC Az els a kés n indulók között. Az ipari munkások nagy többsége otthon vagy kis m helyekben dolgozott, gépek nélkül. Elkerülte a vasútkorszak Területe és népessége is kicsi; vízi energián és fán kívül nem sok hagyományos természeti kinccsel rendelkezett, szene gyakorlatilag nem volt. Svájc páratlan módon kapcsolta össze a fejlett technikát a munkaigényes iparágakkal. Jelent s volt a pamutipara, mely kézi m veletekre és mellékfoglalkozású munkára épült. A selyem ipar tradicionálisabb volt. Minthogy Svájcnak nem volt szene, az import nyersanyagra támaszkodva komoly fémfeldolgozóipart fejlesztett ki. Vízi energia gazdasági jelent sége. A pamutfonóipar számára elkezdtek vízikerekeket, turbinákat, szerelvényeket, szivattyúkat és szelepeket gyártani. A tejipar kisgazdasági szintr l nagyüzem vé vált, jelent sen növelve a termelést

és az exportot. A vasút radikálisan átalakította Svájcot, viszont egészében véve kevésbé volt jövedelmez . 1882. Alpok alatt átvezet els alagút a Szt Gotthárd A XX. században továbbra is csökkent a mez gazdaság relatív jelent sége, növekedett az ipar és a szolgáltatás. HOLLANDIA ÉS SKANDINÁVIA Hollandia, Dánia, Norvégia és Svédország kulturális országok és nem gazdaságiak. Egyiknek sem volt szene, Így nem hoztak létre értékelhet nehézipari szektort sem. Svédországnak gazdag vasérctelepei voltak, érintetlen erd ségei és vízi energiája. 17 Hollandiának szinte semmi szene és semmi vízi energiája nem volt. Fontos tényez volt az elhelyezkedés. Mindegyiknek van tengerpartja. A siker kulcstényez je az volt, hogy alkalmazkodni tudtak a korán iparosodók által kialakított nemzetközi munkamegosztásához, s hogy képesek voltak a nemzetközi piacon olyan termékekre specializálódni, amelyek el állítására különösen jól fel

voltak készülve. Ár ellen haladó iparosítás, amikor egy már nyersanyagot exportáló ország elkezdi feldolgozott formában (félkészen, készen) exportálni azt a nyersanyagot (svéd, norvég fakereskedelem). OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA A XIX. században némiképp igazságtalanul tartották gazdaságilag elmaradottnak. Franciaországnak vagy Németországnak is jellemz bb volt a regionális sokféleség és aránytalanság. A gyorsabb gazdasági fejl dés egyik akadálya a monarchia külkereskedelmi politikája volt. A magas vámok nemcsak az importot korlátozták, hanem az exportot is. A legels vasutak osztrák és cseh földön épültek. Ennek hatására megindult a már korábban kialakult földrajzi munkamegosztás. A nagy lisztkereskedelem lehet vé tette Magyarország számára az iparosítás beindulását. Budapest Európa legnagyobb malomipari központja lesz. A birodalomnak volt némi nehézipara is. Összegezve az ipar a birodalom nyugati (osztrák) felében, ha

nem is látványosan, de állandóan növekedett, míg a keleti (magyar) részeken kb. 1867 után indult gyors fejl désnek. OROSZORSZÁG 18 Túlnyomórészt agrárország volt. Az iparosítás az 1830as évekt l kezd dött meg észrevehet bben. Legdinamikusabban és leggyorsabban a pamutipar fejl dött. 1861. jobbágyfelszabadítás A kormány felkarolta a külföldi t kére és technológiára támaszkodó vasútépítési programot, s átszervezte a bankrendszert. 1891. transzszibériai vasút vonal építése A selyem, a tea, a rizs volt ekkor a legf bb exporttermék. JAPÁN Az iparosodó országok listáján a XIX. században az utolsó és legmeglep bb szerepl : Japán. A TOKUGAVAkormányzat a XVII. Század elején betiltotta a külkereskedelmet, és megtiltotta a japánok külföldre utazását. 1853-ban Matthew PERRY flottájával TOKUGAVA sógunt diplomáciai és kereskedelmi kapcsolat létesítésére kényszerítette az USA-val. Ideiglenes lázadások a nyugati

behatolással szemben. Elindult egy mozgalom, mely 1867-ben támogatott egy fiatal császárt, MECUHITO-t. 1868-ban a császár pártja lemondatja a sógunt, és Tokióba vitte az uralkodót. Ezt nevezik MEIDZSI-restaurációnak, mely 1868-tól 1912-ig tartott. Az új kormányzat nem ki zni próbálta a külföldieket, hanem együttm ködni velük. A régi feudális rendszert felszámolták, és er sen központosított, bürokratikus államháztartás vezettek be helyette. 1873-ban bevezettek egy földadót, melynek mértékét az adott földdarab potenciális termelékenysége alapján határozták meg. A kormány nekilátott egy új bankrendszer létrehozásának is. Az USA bankrendszerét vették mintának Melyet 1881-ben MACUKATA gróf drasztikus defláció mellett teljesen átalakított. Igyekeztek a nyugati iparágak gyakorlatilag teljes skáláját meghonosítani. Azonban ez nem volt könny , hiszen az ország túlnyomórészt agrárjelleg volt. 19 20 7. A VILÁGGAZDASÁG

NÖVEKEDÉSE A távolsági kereskedelem jelent sége gyorsan és óriásit tt a XIX. században A század folyamán Európában bonyolította le az összes exportnak és importnak legalább a 60%-át. Az emberek és a t ke mozgása migráció és a külföldi beruházás szintén felgyorsult. A század elején az akadályok két f típusa nehezítette a nemzetközi kereskedelem szabad áramlását: 1) természetes akadályt (a szárazföldi szállítás magas költségei) elhárította a vasút megjelenése és a hajózás fejl dése 2) mesterséges akadályok (az import- és exportvámok) megritkultak, s t el is t ntek A brit kormány már a XVIII. század végén elkezdett változtatni protekcionista álláspontján. SMITH és RICARDO tisztán logikai alapokon érvelt a szabad kereskedelem mellett. 1820-tól Robert PEEL, belügyminiszter (rend rség = bobby , mérsékelte a f benjáró b nök számát) és William HUSKISSON kereskedelemi miniszter (megritkította és egyszer sítette

a külkereskedelem fejl dését) tett lépéseket a szabad külkereskedelem ügyében. 1860-as COBDEN-CHEVALLIER szerz dés értelmében Anglia a bor és a konyak kivételével az összes francia termék behozatali vámját. S t a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény záradéka szerint, ha valamelyik fél szerz dést köt egy harmadik országgal, és azzal alacsonyabb vámtételekben állapodik meg, akkor vonatkoznak ezek a másik félre is automatikusan vonatkoznak ezek a harmadik országnak megadott kedvezmények. A preindusztriális gazdaságban a hirtelen áringadozások általában helyiek vagy regionálisak voltak, és a termésben kárt okozó természeti jelenségek idéztek el ket. Az iparosítás és a nemzetközi kereskedelem terjedésével az áringadozások egyre jobban kezdtek az üzletmenett függeni, ciklikus jelleg vé váltak és a 21 kereskedelmi csatornákon keresztül az egyik országból átterjedtek a másikba. A termelés ingadozásait általában

áringadozások kísérik. Az árak gyakorlatilag az összes országban a század elején a napóleoni háborúk vége felé tet ztek. 1850-es években ismét felszöktek az árak els sorban a kaliforniai (1849) és az ausztráliai (1851) aranymez k felfedezése következtében. 1873-ban pénzügyi pánik tört ki Bécsben és New Yorkban is. Az ezt követ áresés az 1890-es évek közepéig végéig tartott és nagy gazdasági válság -nak nevezték NagyBritanniában. A legjelent sebb monetáris egyenérték mindig az arany és az ezüst volt. A monetáris egyenértéknek az a funkciója, hogy meghatározza egy monetáris rendszernek azt az elszámolási egységét, amelyre a pénz minden egyéb formája átváltozható. A XVIII. század de facto elszámolási pénzegysége az arany volt, amelyet 113,0016 gramm (=7,3225g) tiszta aranyként határozták meg. Az arany szolgált az ország egész pénzkészlete tulajdonképpeni bázisául vagy tartalékalapjául. Az aranynak az

országba való ki-be áramlása ingadozásokat okozott a teljes pénzkészletben, ezek pedig az árak ingadozását vonták maguk után. A XIX. század utolsó negyedévig a legtöbb országnak vagy ezüst vagy bimetallikus pénzrendszere volt. A XIX. században igencsak megélénkült az emberek és a t ke nemzetközi mozgása is. Mindent egybekötve a nagy népvándorlásnak kedvez hatásai voltak. A kivándorlók szül földjén csökkent a túlnépesedés, és így enyhültek a reálbérek leszorítása irányában ható tendenciák; az er forrásokban gazdag, de munkaer hiánnyal küszköd befogadó országok pedig olyan önkéntes munkásokhoz jutottak, akiknek itt magasabb volt a bérük, mint amennyit az óhazában kaphattak volna. Általánosan véve a külföldi befektetésekhez igénybe vehet er forrásokat az új technológiák alkalmazásának 22 eredményeképpen az anyagi javak és jövedelmek terén bekövetkezett hatalmas mérték növekedés hozta létre. A

külföldi beruházásokhoz speciális pénzalapok kellenek: 1) az árucikkek kiviteléb l származó exportbevételek 2) láthatatlan exportból származó jövedelmek (tengeri fuvarozás, biztosítás, nemzetközi bankügyletek) A külföldi befektetés f motivációja az, hogy a befektet külföldön magasabb profitrátát remél, mint odahaza. 8. STRATÉGIAI SZEKTOROK MEZ GAZDASÁG A XIX. század gazdasági életében a mez gazdasági szektor relatív méreteinek zsugorodása volt az egyik legnagyobb strukturális változás. Ez azonban megkívánta a mez gazdasági termelékenység fokozását, úgy, hogy ez a csökkenés-növekedés arányban legyen. A mez gazdasági termékenység növekedése elvileg ötféleképpen járulhat hozzá az általános gazdasági fejl déshez: 1) A mez gazdasági szektor kitermelhet egy olyan népességtöbbletet, amely nem mez gazdasági foglalkozást z. 2) A mez gazdasági szektor élelmiszert és nyersanyagot termelhet a nem mez gazdasági

népesség ellátását. 3) A mez gazdasági népesség piacot jelenthet a gyáripar és a szolgáltató ágazat számára. 4) A mez gazdasági szektor vagy önkéntes befektetéssel vagy adózás révén t két szolgáltathat a mez gazdaságon kívüli befektetés számára. 5) A mez gazdasági export külföldi valutát hozhat, s ezzel képessé teszi a többi ágazatot olyan beruházások javak vagy nyersanyagok beszerzésére, amelyekre szükség van, de amelyek belföldön hiányoznak. Legalább kett t vagy hármat teljesíteni kell a gazdasági fejl déshez. PÉNZÜGYI SZFÉRA ÉS BANKRENDSZER A XIX. századi iparosítást az olyan bankok és egyéb pénzügyi intézmények számára és választékának gyors vülése kísérte, amelynek pénzügyi szolgáltatásaira feltétlenül szüksége volt a hatalmasra n tt és egyre bonyolultabb gazdasági mechanizmusnak. 23 24 A pénzügyi szektor és a szolgáltatásait igénybe vev egyéb gazdasági szektorok közti interakciók

lehetséges változatainak spektrumából három fontos esettípus van: 1) a pénzügyi szektor pozitív, növekedésserkent szerepet játszik 2) a pénzügyi szektor lényegében semleges vagy pusztán elnéz 3) a nem megfelel pénzügyi rendszer korlátozza vagy hátráltatja az ipari és kereskedelmi fejl dést AZ ÁLLAM SZEREPE A kormány sokféle szerepet játszhat a gazdaságban. Legalapvet bb funkciója a törvényi feltételek megteremtése a gazdasági változás számára. A játékszabályoknak világosaknak, egyértelm eknek és betarthatóaknak kell lenniük. 25 9. A XX SZÁZADI VILÁGGAZDASÁG ÁTTEKINTÉSE A technikai-technológiai változás a XIX. századi iparosítás legf bb hajtóereje volt. A XX században a zmozdony, gépkocsi, repül gép, rhajó, telefon, rádió, televízió rendkívül kényelmessé és megbízhatóvá tette a távolsági közlekedést és információtovábbítást. A modern ipar tudományos megalapozottsága új termékek és új anyagok

százait eredményezte. A XX században a k olajból és más szénhidrogénekb l készült anyagok az élet ezer területén léptek a fa, a fémek, a porcelán és a papír helyébe. A XX. század elején már használták, f leg a kereskedelemben, néhány kezdetleges szerkezetet, de az elektronikus komputer korszaka csak a II. világháború idején kezd dött el. A tudományos technológia alkalmazása jelent sen megnövelte az emberi munka termelékenységét. Az 1960-as években a zöld forradalom eredményeképpen a mez gazdasági termelékenység lényegesen javult néhány ázsiai országban, de a gazdag és szegény országok közötti termelékenységi szakadék még így is megmaradt. A gépkocsi ugyanolyan szimbólum lett a XX. századi gazdasági fejl désnek, mint a g zmozdony a XIX. századinak A repülés korszaka 1903-ban kezd dött ÉszakKarolinában a W RIGHT testvérek 15 mp-es repülésével. A tudomány m szaki alkalmazásának leglátványosabb példáit az

rkutatás nyújtja. 1957. október 4 Föld körüli pályán egy szputnyik 1969. július 20 Neil ARMSTRONG, Edwin ALDRIN, Michael COLLINS (els ember a Holdon) 26 10. A VILÁGGAZSÁG TÖRTÉNETE 1914-1939 Alapvet gazdasági változások normális körülmények között csak hosszú id alatt mennek végbe. A politikai változások igen hirtelen, néha napok vagy hetek alatt bekövetkeznek. Az 1914-18 közötti világégést az azt átél európaiak milliói Nagy Háború -nak nevezték. Visszatekintve csupán az 1939-45-ös háború tragikus el játékának t nik. A fizikai rombolásnál is nagyobb gazdasági kárt okozott a normális gazdasági kapcsolatok felbomlása és összezavarodása, amely nem sz nt meg akkor sem, amikor a háború már véget ért. 1914 el tt a világgazdaság szabadon, és egészében véve hatékonyan m ködött. Ennél is súlyosabb problémát okozott a külkereskedelem megszakítása és a gazdasági háborúskodásnak a hadvisel felek f ként

Nagy-Britannia és Németország által bevetett módszerei. A háború el tt NagyBritannia, Németország, Franciaország és az Egyesült Államok egymásnak legnagyobb vásárlói és szállítói is voltak. Ez azonnal megszakadt. A britek blokád alá helyezték a német kiköt ket. Németországnak, ha nincsenek zseniális tudósai és mérnökei, akkor sokkal hamarabb kénytelen lett volna kapitulálni. A háború felborította a világ mez gazdaságának egyensúlyát is. Bizonyos területeken megsz nt a termelés, vagy pedig elvágták ezeket a területeket a piactól. Európa hadvisel országai nem csupán külföldi piacaikat veszítették el. Szintén nagy háborús károk közé sorolható a külföldi beruházások jövedelmének az elvesztése. A békeszerz dések gazdasági nehézségek két nagy csoportját hozták magukkal: • a gazdasági etatizmus-nacionalizmus er södését • a monetáris és pénzügyi problémák súlyosbodását E nehézségek egyikét sem

maguk a békeszerz dések okozták. 27 A legfontosabb békeszerz dés a Németországgal megkötött versailles-i. Ez visszaadta Franciaországnak ElzászLotaringiát, s megengedte a franciáknak, hogy 15 évig megszállják a szénben gazdag Saar-völgyet. NyugatPoroszország legnagyobb részét Fels -Szilézia egy részét az újonnan helyreállított Lengyelországnak juttatta. Németország háború el tti területének 13%-át vesztette el. A leginkább megalázó a békeszerez dés 231. cikkelye, a hírhedt háborús b nös záradék volt, amely kimondja, hogy a háború által okozott minden pusztításért és veszteségért Németországot és szövetségeseit terheli a felel sség. Az volt ennek a célja, hogy igazolja az antantnak a pénzügyi jóvátétel iránti igényét. 1921. május 1 Jóvátételi Bizottság A háború el tt fennálló Osztrák-Magyar Monarchia politikailag anakronisztikus korszer tlen képz dmény volt ugyan, gazdaságilag viszont pozitív szerepet

játszott. A birodalom felbomlásából született új államok viszont féltékenyen tekintettek egymásra, és tartottak a nagyhatalmi dominanciától. Oroszország az ottani polgárháború idején egyszer en elt nt a világgazdaságból. A nemzetközi kereskedelemben az állam lett az egyetlen vásárló és eladó, és kizárólag olyasmit vásárolt és adott el, amit politikai vezet i stratégiai szempontból nélkülözhetetlennek vagy hasznosnak ítéltek. Az USA a háború után példátlan szintre emelte a már a háború el tt is viszonylag magas vámtételeit. 1921. Rendkívüli Vámtörvény 1922. FORDNEY−MCCUMBER-vámtörvény 1930. SMOOT−HAWLEY-vámtörvény Minden egyes korlátozás megtorló intézkedéseket provokált ki az érdekeikben sértett országok részér l. A háború által okozott és a békeszerz dések által súlyosbított pénzügyi és valutáris z rzavar végül a nemzetközi gazdaság teljes összeomlásához vezetett. Európától eltér en az

Egyesült Államok sohasem látott módon meger södve került ki a háborúból. 28 1928 nyarán az amerikai bankok és beruházások elkezdtek egyre kevesebb német és más külföldi kötvényt vásárolni. 1929. október 24-én a pénzügyi történelem fekete csütörtökén a t zsdén egy eladási pánikhullám nyomán óriásit zuhantak a részvényárak, és semmivé váltak a csak papíron létez , fiktív dollármilliók. Az újabb eladási láz október 29-én ez volt a fekete kedd tört ki. Az 1930-31-es gazdaságpolitikai döntések legf bb jellemz je az egyoldalúság volt. A gazdasági válság nemzetközi összefogással történ leküzdésére tett utolsó nagyobb próbálkozás az 1933-as Pénzügyi Világkonferencia volt. Napirendjén az aranyvaluta visszaállítására, a vámok és importkvóták csökkentésére és a nemzetközi kooperáció egyéb formáira vonatkozó megjegyzések kidolgozása szerepelt. Hivatalosan a Népszövetség javaslatára 1932

májusában tartották volna meg, de akkor éppen a választási küzdelmekbe belemerült USA nem ért rá. Elhalasztották 1933 tavaszára, aztán pedig júniusra, hogy Rooseveltnek legyen ideje a kormányalakítással foglalkozni. Átfogó megközelítés szerint a depressziót nem egyetlen tényez idézte el , hanem a pénzügyi és nem pénzügyi jelleg események és körülmények szerencsétlen összejátszása. S az is igaz, hogy e körülmények és események egy része visszavezethet az I. világháborúra és az azt követ békeszerz désekre. 29 30 31 32 11. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI FEJL DÉSE 1700-1848. SZÉCHENYI 1793-ban született Nagycenken. El zmények: 1526. Mohács elveszik LAJOS meghal, utóda I. FERDINÁND 1555. a birodalmat két részre osztják: - Spanyol föld - Osztrák ág (Magyarország is) 1687-ben a pozsonyi országgy lésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztási jogukról és elismerik a HABSBURGOK fiúági örökösödési jogát

a magyar koronára. 1740-80. MÁRIA TERÉZIA uralkodása: Két nagy háborúja volt: 1740-47. örökösödési háború 1756-63. hétéves háború 1767. úrbéri rendelet: meghatározza a jobbágynak az adózás mértékét. 1780-90. II JÓZSEF igazi felvilágosult abszolutistareformistauralkodó Biztosította a szabad költözködést, a szabad házasságkötést, a mesterség szerzését, a bírói fellebbezést. Protekcionista vám és iparpolitika! A birodalmon belül bels vámhatárt alakítanak ki: - osztrák örökös tartomány - Szt. ISTVÁN-i Magyarország Habsburgok megismétlik a centrum perifériát. Megakadályozzák ezzel Magyarország ipari fejl dését, mert akkor vámot kellene fizetni, ha azt akarnák bevenni a centrumba. 1790. II JÓZSEF meghal, helyébe I LIPÓT A pénznek hiányzik a t kefelhalmozó tulajdonsága, mert a földesúr vagy hagyja állni, vagy elpazarolja. 1797-1815. NAPÓLEON-i háborúk Magyarország pénzt halmoz fel 1790-1835. I FERENC 1825.

Országgy lés reformok 1848-ig 33 • Elméleti munkássága 1830. Hitel: Magyarország gazdasági fejl désének a gátja a t kehiány. 1832. Stádium Világban Széchenyi szerint a Habsburgok uralom alatt kell maradnunk, és agrárkapitalista mez gazdaságot akart. • Gyakorlati munkássága 1825. MTA megalapítása Társas élet szervezése (lóverseny, kaszinó) Vízszabályozás 1843. Lánc-híd 1848. Közlekedésügyi miniszter KOSSUTH 1802-ben született Monokon. Szerinte Magyarország gyenge, protekcionista iparosítással lehetne er s ország. 1943-ban az alsó táblára viszik, hogy az uralkodó állítson fel egy vámhatárt, mely megvédi a Habsburg gazdaságtól Magyarországot. 1842. I Iparm kiállítás 1844. Honi védegylet: célja idegen iparcikk behozatalának bojkott által való megakadályozása. Kossuth és Széchenyi között az els összet zés: az ipar garasaiért oda dobják a mez gazdaság aranyait. 1848. március 15 Pesten forradalom Áprilisi

törvények: 8. törvénycikk: közteherviselés bevezetése 9. törvénycikk: eltörli az úrbéli terheket 13. törvénycikk: papi tizedet eltörli Létrejön a magyar nagybirtok! 34 12. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI FEJL DÉSE 1848-TÓL AZ ELS VILÁGHÁBORÚIG A kiegyezést követ fél évszázad egyike a magyar gazdaság sikertörténeteinek. Elmaradott agrárországból fejlett élelmiszeriparral rendelkez agráripari országgá vált. Gomba módra szaporodtak a bankok és takarékpénztárak. Emelkedett a pénzintézetek saját t ke- és takarékbetét-állománya. Kezdett a gazdaság önfinanszírozó lenni. A modern közlekedés és hírközlés is leny göz en gyors ütemben fejl dött. Ezzel párhuzamosan haladt a modern hajózás megteremtése is. A magyar gazdasági élet alapja hagyományosan a mez gazdaság. Fél évszázad alatt a legfontosabb termékek termékmennyisége megsokszorozódott. Ennek legfontosabb oka a Duna és Tisza szabályozása, a háromnyomásos

határhasználati rendszer vetésforgóval való felváltása, trágyázás, vet mag-nemesítés. A mez gazdaság egyik problémája az egészségtelen birtokmegosztás: aránytalanul kevés ember aránytalanul sok földdel rendelkezett. Az ipar fejl dött a legdinamikusabban. Melynek vezet ágazata sokáig az élelmiszeripar (malomipar) volt. A nehézipar hagyományos alapja a szén és a vasérc. Melyre fejlett gépipar épült. Egyik legrégibb m hely a svájci származású Abraham GANZ gépgyára volt. KANDÓ Kálmán feltalálta az elektromos mozdonyt. W EISS Manfréd csepeli gyárkomplexuma. 35 13. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A Monarchia, mely csaknem önálló gazdasági egység volt 1918 szén hat részre bomlott. Magyarország nyersanyagforrásainak nagy részét elvesztette, területe összezsugorodott. Mindezek az államháztartást is súlyos válságba sodorták. Az egyre növeked költségvetési deficitet fedezetlen bankjegyek

kibocsátásával pótolták, ami tovább fokozta az inflációt. A gazdaság bénultsága, az alacsony termelési szint és az infláció nagyfokú munkanélküliséggel és életszínvonalcsökkenéssel járt. 1920. Bankjegyek felülbélyegzése: MAGYARORSZÁG . Megteremtve ezzel az önálló magyar pénzjegyet. HEGEDÜS Lóránt beszüntette a fedezetlen pénzkibocsátást. Bels forrásokra támaszkodva szanálási kísérletei sikeresen indultak, aztán 1921 szére kudarcba fulladt. 1922. KÁLLAY Tibor adóreformja: adóbevételek növelése. Ezzel egyidej leg B listázás Magyar Nemzeti Bank teljesen független volt az államtól. 1927 Január 1-jén korona helyett peng (váltópénz fillér). Az impresszív gazdasági fellendülésnek az 1929-es világgazdasági válság vetett véget. 1931. Német-magyar kereskedelmi szerz dés 1932-ben törölték az összes jóvátételt. 36 14. MAGYARORSZÁG KOMMUNISTA GAZDASÁGA A DIKTATÚRA ID SZAKÁBAN (1945-56) A magyar gazdaság

1945-46-ban ismét az els világháború utáni alacsony szintre zuhant vissza. A közlekedés bénultsága, a nyersanyag, az energia és a munkaer hiány miatt a termelés alacsony szinten stagnált. Plusz nagy terhet jelentett a jóvátételi fizetés a Szovjetuniónak. Valamint szovjet tulajdonba mentek át a német kézen lév magyar vállalatok és ingatlanok. Az 1945-ös felülbélyegzéssel és 75%-os dézsmával igyekeztek megállítani a pénzromlást. Az 1946-os magyar infláció a világtörténelemben az addig és azutáni legnagyobb pénzromlás volt. A peng elvesztette minden pénzfunkcióját 1951. új pénz a forint ismét Alapvet gazdasági feladat volt a pénzügyi stabilizáció megteremtése volt. 1947. szeptember 29 Nagybankok állami tulajdonba vétele. Így megsz nt a kétszint bankrendszer 1948. Kominform MDP: A paraszti magángazdaságok termel szövetkezetekbe kényszerítése (melyr l az ország 1948. augusztus 20-án RÁKOSI kecskeméti beszédéb l

értesült). NAGY Imre szerint az egyéni kisparaszti gazdaságok fenntartása a fontos. 1947. június 11 Tervhivatal 1947. augusztus 1 Els 3 éves terv: a termelés az utolsó békeév szintjét közelítse meg. 1948. február 18 Magyar-szovjet barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerz dés 1949. január 20 KGST 1950-54. Els 5 éves terv: Magyarországot GER Ern szerint a vas és acél országává kell tenni. 37 Az er ltetett iparfejlesztési elgondolásból következett, hogy a gazdaság egyéb ágazatai stagnáltak vagy visszafejl dtek. Els 5 éves terv: - a parasztság TSZ-ekbe kényszerítése - kötelez beszolgáltatási rendszer - kollektivizálás A nagyüzemek eredménytelenségének legf bb oka a szakértelem hiánya volt. NAGY Imre 1953. július 4-t l 1955 március 28-ig állt a kormány élén. Legjelent sebb változások az agrárpolitikában következtek be. 1954. október 23-24 Hazafias Népfront, elnöke SZABÓ Pál 1955. május 5 NSZK NATO tag lett

1955. május 14 Varsói szerz dés 1955. április 14 Felmentették NAGY Imrét, utóda HEGED S András 1955. december 14 Magyarország ENSZ tag lett 38 15. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA A KÁDÁRDIKTATÚRÁBAN Az októberi felkelés, az azt követ harcok és sztrájkok jelent s gazdasági veszteséget okozott. A gyors regenerálódást nagyban segítették a Szovjetunió, Kína, Jugoszlávia politikailag motivált pénz- és áruhitelei. RÁKOSI-tól eltér en KÁDÁR nem lemondást követelt a társadalomtól, hanem gazdagodást, jólétet ígért az embereknek. 1957. Reformbizottság: a tervutasításos gazdasági rendszer radikális reformja - megszabott tervmutatók számának csökkentése - mennyiségcentrikus tervteljesítési és túlteljesítési elvárásokkal való részleges szakítás - bérezésben a nyereségrészesedési rendszer bevezetése 1959. január 1 A hazai termelés alapanyagok dotációs árainak megsz ntetése és tényleges önköltségi szintre emelésük.

Továbbá a széttagolt vállalati struktúrát egyesíteni FEJÉR Lajos és ERDEI Ferenc korrekciós lépése: részes velési rendszer bevezetése. A nehéziparon belül legdinamikusabban a gépipar fejl dött: szerszámgépek, közlekedési eszközök (Rába, Csepel Autógyár, Ikarusz). Az élelmiszeripari termékek f baja ugyanaz volt, mint a könny ipari termékeké: a szerény min ség és a széles kör választék hiánya. Az infrastruktúra kevés figyelemben részesült. Az ország legfontosabb külkereskedelmi partnere folyamatosan a Szovjetunió volt. 1968. január 1 - a központi tervel írások (adókkal, hitelekkel befolyásolni a termelést) rendszere megsz nt - vegyes árrendszer (hatóságilag rögzített, és szabad árak) 39 - átlagbér-szabályozás 1970-es évtizedben a magyar mez gazdaság több szempontból elérte a világszínvonalat. A gazdasági növekedés az 1970-es évek utolsó harmadában veszített lendületéb l, majd az 1980-as években jelent sen

lelassult. Az 1968-as reform hívei BISZKU Béla és KOMÓCSIN Zoltán pártfogókra találtak Moszkvában. 1972. február Kádár alapos fejmosásban részesül Az 1972-74. közötti intézkedések gazdaságilag megalapozatlanok és ésszer tlenek voltak. 1973. Állami Tervbizottság 1973. Olajárrobbanás kölcsönök felvétele a nyugati piacokon 1977. szeptember: hibás döntés a dunai vízlépcs és vízi er felépítésére vonatkozóan kés bb Magyarország visszalép Paksi Atomer felépítése 1979-80. Radikális árreform: hazai és világpiaci árak szinkronba hozatala. 1980-81. Nagyvállalati rendszer decentralizálása; liberalizálták a külkereskedelmet. 1980-83. Kisvállalkozási formák engedélyezése 1982. BREZSNYEV meghal, helyébe Jurij ANDROPOV kerül 1984-ben reformok folytatása. Vegyes tulajdonra épül irányított piacgazdaság kialakítása! 1987. Kétszint bankrendszer visszaállítása 40 16. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA 1990 UTÁN Gazdasági téren

valamennyien folytatni akarták a privatizációt. Melynek f formája az állami vagyon eladása legyen. Az MDF 1990 szén kialakította az állami vezérlés privatizációt Állami Vagyonügynökség. Arra törekedtek, hogy a hazai befektet ket részesítsék el nyben, ezzel el mozdítva az új magyar vállalkozói-tulajdonosi réteg kialakítását. A Horn-kormány egyszer sítette az eladási eljárást és nagyobb arányban vonta be a külföldi t két. A Kisgazdapárt szerint reprivatizációra, azaz az 1945-ös földreform utáni tulajdonviszonyok helyreállítására lett volna szükség. Az 1991-92-ben elfogadott kárpótlási törvények az eredeti vagyontárgyak visszaadása helyett a tulajdonra váltható értékpapírokkal történ kártalanítás elvét mondták ki. A termel szövetkezetek birtokállománya 1990-96 között jelent sen csökkent. A reprivatizációt egyetlen esetben fogadta el a parlament az egyházakat ért sérelmek orvoslására. 1991 Július 22-én

hatályba lép törvény kimondta, hogy tíz éven belül meg kell kapniuk a szerzetesrendek m ködéséhez szükséges ingatlanokat. Szerkesztette: VIDA VIKTOR Készült: Rondo Cameron: A világgazdaság története Maecenas, 1994 valamint Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Osiris, 2000 41 42