Hadászat, Rendészet | Tanulmányok, esszék » A magyar haderőről

"Lassan húsz éve húzódó folyamatos reformok, átszervezések a Magyar Honvédségnél olyan kudarcsorozatot idéztek elő, amelyek spiráljából nagyon nehéz, nemzeti közmegegyezés híján pedig lehetetlen kivezetni az államiság egyik kulcsintézményét, a hadsereget. A rendszerváltozás óta nem, vagy csak nehezen tudtuk meghatározni a Magyar Honvédség helyét, szerepét a társadalomban, szövetségesi rendszereinkben, kevés értelmes feladatot adunk katonáinknak és nem tudjuk hasznosan felhasználni a költségvetésből kapott adófizetői forint százmilliárdokat." Juhász Ferenc honvédelmi miniszter A magyar haderőről BEVEZETŐ GONDOLATOK Ismert biztonságpolitikánknak az a megalapozott értékelése, hogy térségünkben az államok közötti háború valószínűsége jelentős mértékben csökkent, s jelenleg nincsenek olyan katonai fenyegetések, melyeket reális, valóságos veszélynek kellene tekintenünk. Most, hogy

gyakorlatilag megszűnt a háborús veszély, s új típusú feladatokra koncentrálunk, logikus a fegyveres erők átszervezése. Ezen új típusú feladatok pedig jobbára olyanok, melyeket csak alaposan képzett és motivált profi katonák tudnak végrehajtani. Ezen feladatoknak, követelményeknek eleget tenni a honvédség mai helyzetében nem könnyű feladat. A Magyar Honvédség harckészültsége és mozgósítási készsége, hadrafoghatósága - technikai eszközeinek minősége, állapota és azok helyzete által behatároltan - szükségszerűen felel meg ennek a követelménynek. Már a 90-es évek elején nyilvánvaló volt, hogy a korábbi néphadsereget gyökeresen át kell alakítani. Ekkora méretű és struktúrájú haderő fenntartásának már nem voltak meg a reális indokai, és a működéshez, átfegyverzéshez szükséges anyagi feltételek nem álltak rendelkezésre. A Magyar Honvédség olyan stádiumba jutott a 90-es évek elejére, hogy létszámában

és struktúrájában tovább már nem volt finanszírozható, gazdálkodási-irányítási rendszere nem felelt meg a kor követelményeinek. Nyilvánvaló volt, hogy a honvédség teljes átalakítása azonban csak hosszabb távon - 10-15 év alatt - egy, az Országgyűlés által is elfogadott koncepció (elgondolás) alapján megtervezett haderőreform alapján mehet végbe. A koncepciónak egyaránt kellett tartalmaznia közép- és hosszú távú terveket, az előbbinél a konkrét feladatokat, míg az utóbbinál az elérhető célokat és a fejlesztési irányokat szemelőtt tartva. Ezek tükrében a Magyar Honvédség átalakításának azt kell megcéloznia, hogy országunk biztonsági értékeinek és nemzetgazdasági teherbíró képességének megfelelő, a jelenleginél kisebb, de valódi visszatartó képességgel bíró, szervezetében, felszerelésében és felkészültségében korszerű, európai színvonalú fegyveres erő kerüljön kialakításra. 2 1. A

MAGYAR HADERŐ SZERVEZETEINEK ÉS LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ 1945-1989 KÖZÖTTI ÉVEKBEN " 1000 éves magyar hazánk parancsolja; fogjon fegyvert minden magyar a haza és a magyar nép felszabadítása érdekében."1 A vizsgált 44 év haderőszervezési és létszámgazdálkodási szempontból nézve nagyfokú sokszínűséget mutat. Elég ha csak a II világháborút lezáró békeszerződésekre és az 1956-os események heteire, valamint az azt követő újjászervezésre gondolunk. Meghatározott szerepet játszott a magyar haderő létszámalakulásában a NATO és a Varsói Szerződés megalakulása is. A feladatot nehezíti az, hogy ezen időszak teljes mélységű hadtörténelmi feldolgozása még nem fejeződött be, így a bemutatásra kerülő létszám és hadrendi adatok elsősorban tendencia jellegűek. A magyar haderő létszámának és hadrendi elemeinek 1945-1989 közötti alakulását az 1. számú ábra szemlélteti Év Rendszeresített létszám

Hadrendi elemek Béke Hadi száma 1945 43.500 140.000 - 1950 93.500 266.000 393 1955 125.000 450.000 711 1960 84.500 124.000 487 1965 107.000 221.000 571 1970 113.000 280.000 500 1975 118.000 314.000 416 1980 121.000 328.000 436 1985 125.000 340.000 872 1989 125.000 366.000 737 1. számú ábra2 3 A táblázat adatainak elemezésénél az alábbiakat kell figyelembe venni:  A korszak adatainak elemzése és feldolgozása még folyamatban van, hiszen az eddig "Különösen Fontos, Szigorúan Titkos" minősítésű adatok csak az 1990-es évek közepétől váltak feldolgozhatóvá.  A táblázatban szereplő béke- és hadilétszámok kerekítve szerepelnek, és a békelétszámok nem tartalmazzák a változó létszámkeretet (tartalékos, polgári, stb. elemzése még nem zárult le)  A feltüntetett 5 éves ciklusok a tendencia fő irányait jelzik. A II. világháború utáni haderő-átalakítási folyamatok

a fegyverszüneti egyezmények aláírásával kezdődtek el. 1945 január 20-án Moszkvában Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánynak megbízott küldöttsége megállapodást kötött, mely hazánkat kötelezte: - 8 gyaloghadosztály felállítására (egy-egy hadosztály 14.000 főre volt tervezve) - ez a kiszolgáló és biztosító szervezetekkel együtt 140.000 fős haderőt jelentett A Minisztertanács 1945. március 8-ai ülésén foglalkozott a Szolgálati Szabályzat módosításával. Ebben a hadsereg feladatát a következőképpen határozta meg: "a honvédség hivatása az ország területének felszabadítása, az ország határainak megvédése és a belső demokratikus rend és biztonság fenntartásában való közreműködés." Ezután megalakult a Honvédelmi Minisztérium, s ennek irányításával 2 hadosztály került felállításra, majd az ezt követő miniszteri rendelkezés további 3 hadosztály megalakításáról hozott

határozatot. 1946-ban a Honvédelmi Miniszter szervezési rendeleteket adott ki, melyekben – a gazdasági helyzetre tekintettel - a honvédség létszámának 4 csökkentéséről határozott. Így az alakulatok felállítása befejeződött, az idősebb korosztályt és a szervezetek egy részét leszerelték. A megmaradt elemek szervezeti felépítésének alapját a hadosztály - ezred - zászlóalj rendszer képezte. A volt szövetséges és társult hatalmak 1947. február 10-én írták alá Magyarországgal a békeszerződést Párizsban Ezt az Országgyűlés július 25-én iktatta törvénybe (1947. évi XVIII tc) A békeszerződés szerint Magyarország rendelkezhetett: - 65000 főnyi szárazföldi erővel (beleértve a határvédelmet, a légelhárítást és a folyami flottillát); - 5000 főnyi légi haderővel (90 repülőgép). Ehhez nem voltak adottak a gazdasági feltételek, így 1947 és 1951 között 4 éves hadseregfejlesztési terv vette kezdetét. A

katonai bizottság által kidolgozott hadsereg-fejlesztési terv szerint a békeszerződésben engedélyezett 70 ezer fős haderőt az említett időszak alatt úgy kell létrehozni, hogy 1948-ban 20 ezerre, 1949-ben 45 ezerre, 1950-ben 60 ezerre, 1951-ben pedig 70 ezerre emelkedjen a létszám. A tervezett haderő a vezérkari főnök vezetése alatt: - 4 hadtestből (hadtestenként 2-2 dandárból és közvetlen alakulatokból); - 16 zászlóaljból álló határőrségből; - 73 iskola-, és 150 harci gépből álló légierőből; - HM közvetlenekből (légvédelem, műszaki-, híradó-, és hadtápcsapatokból állt. 1948-tól új fejlesztési terv kezdődött, cél a tömeghadsereg kialakítása volt. Ennek megvalósítására bevezették az általános hadkötelezettséget, valamint hatályba lépett 1948. október elsejével a Pilis II elnevezésű hadrend, majd később 1949 őszén a Petőfi hadrend. A tendencia folytatódott, amelyre pozitív hatással volt a NATO

1949. április 4-ei megalakulása és az 1950-ben bevezetett Kossuth nevű hadrend. E hadrend szerint a honvédség létszáma 18723 tisztet, 10719 tiszthelyettest, 26833 tisztet, 57331 honvédet, 11933 tiszti iskolai 5 növendéket, összesen 135654 katonát foglalt magába. A hadsereg felépítése a következőképpen alakult: - egy lövészhadtest-parancsnokság közvetlen alakulatokkal - egy páncéloshadtest-parancsnokság - egy tüzérhadosztály - egy repülőhadosztály - egy honi légvédelmi hadosztály - egy műszaki dandár - egy híradóezred - egy folyamőr-ezred - egy vegyiharc-század A fent említett erőltetett ütemű szervezeti és technikai fejlesztések eredményeként az 1950-es évek elejére szinte megkétszereződött a béke- és hadilétszám. 1951-től a haderő hivatalos megnevezés Magyar Néphadsereg lett. Négy hadtestparancsnokság került felállításra, s a szervezeti struktúra hadtest hadosztály - ezred felépítési

rendre változott. A hadsereg szervezeti tagozódását a következő táblázat szemlélteti: Honvédelmi miniszter Vezérkar (HVK) Szü. Fcsf-ség HM Titkárság Pol. Fcsf-ség HTP Szf-ség IV. Fcsf-ség Löv. Harc-kik. Csf-ség Tü. Pság Légierő Pság Páncélos Pság OLP Mű. Pság Kat. Tanint. Csf-ség Igü. Csf-ség Pü. Csf-ség 2. számú ábra3 6 Ügyviteli Csf-ség 1853-ban döntés született a létszám 42.300 fősre történő csökkentéséről, amiből a végén 32.500 valósult meg A csökkentés hátterében a következő tényezők álltak: - Szovjetunió belpolitikájában bekövetkezett változás - erőltetett ütemű haderő-fejlesztésből adódó gazdasági nehézségek - hazai súlyos társadalmi feszültségek Igaz 1955-re a haderőcsökkentés lelassult, de azután, hogy május 14-én megalakult a Varsói Szerződés, Magyarország, mint az egyik alapító tag jelentős bővítésbe kezdett. A Honvédelmi Tanács döntése

alapján maradt a hadtest hadosztály - ezred szervezeti felépítés és a hadsereg létszáma jelentősen növekedett, elérte a háború után legnagyobb "hadi létszámot", a 450.000 főt Újabb, s egyben meghatározó fordulat volt az 56-os eseménysorozat. A haderő rendszeresített békelétszáma 63.500 főre csökkent, megszűnt a hadseregparancsnokság A sorozatos létszámcsökkentések jelentős befolyással voltak a honvédség hatékonyságára, s várható volt egy külső beavatkozás. Ezen gondok megoldására született egy fejlesztési terv a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői Főparancsnokságán, amely a Magyar Néphadsereg legsürgősebben végrehajtandó feladatait határozta meg: - vezérkar gyors ütemű átszervezése és ütőképessé tétele - felderítés megerősítése, hatékony végrehajtása - tisztképzés megreformálása és a katonai akadémia átszervezése a korszerű követelmények alapján - az egységes

légvédelem kiépítésével kapcsolatos felkészülés megkezdése A feladatok jogi hátterének biztosítása érdekében 1960-ba az országgyűlés elfogadta "A honvédelemről szóló" 1960. évi IV. törvényt, amely újraszabályozta a néphadsereg szervezeti felépítését, létszámát és a kialakításában részvevő politikai, illetve álalmi szervek feladatait és hatáskörét. 7 A változások hatására a hadsereg szervezeti tagozódása a következőképpen alakult: Honvédelmi Miniszter Gk. és Hk.csapatok Tüzérség Honi létü. csapatok Re. Kik Központ Műszaki csapatok VV csapatok Híradó csapatok Hadtáp és egyéb szervek Oktatási intézm. 3. számú ábra4 A 60-as évektől a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői Főparancsnokságán (VSZ EFEF) megfogalmazott célkitűzések alapján az MSZMP Politikai Bizottsága által hozott haderő-fejlesztési döntések az Elnöki Tanács (háború esetén a

Honvédelmi Tanács) törvényerejű rendeletében, illetve a Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága határozataiban kerültek pontos megfogalmazásra, a végrehajtást pedig a honvédelmi miniszteri direktíva rendelte el. A szervezeti, technikai és létszámfejlesztési tervek, valamint az ahhoz szükséges anyagi erőforrások pedig az ötéves népgazdasági tervekben jelentek meg 1989-ig. A néphadsereg minőségi fejlesztése, korszerűsítése szervezeti struktúrájának kialakítása összetett és bonyolult feladat eredményeként jött létre, amely magában foglalta: - modern technikával való átfegyverzést; - korszerű szervezetek, vezetési, kiképzési, harckészültségi rendszerek kialakítását, folyamatos fejlesztését; - a hadsereg személyi állománya politikai, erkölcsi és fegyelmi állapotának erősítését, 8 - a hivatásos és sorállományról való mindenoldalú gondoskodás fokozatos javítását. 1961-től

megkezdődött a Néphadsereg minőségi fejlesztés, s ezzel összhangban felállítottak egy harckocsi hadosztályt (T55-ös közepes harckocsikkal), folytatódott a légvédelmi eszközök rendszeresítése és önálló hadrendi elemmé vált az Országos Légvédelmi Parancsnokság. A megkezdett fejlesztési folyamatot felgyorsította a berlini és kubai válság. E két válság idején a néphadsereg kijelölt katonai szervezeteit teljes harckészültségbe helyezték és megtörtént ezen szervezetek tartalékos állománnyal való teljes feltöltése. Az 1961-1965 közötti időszak szervezeti, anyagi-technikai fejlesztésének minden azt követő fejlesztési időszakánál nagyobb jelentősége volt a Néphadsereg történetében. Egyrészt azért, mert ezen időszak magában foglalta az ujjászervezést, másrészt olyan növekedés mint ebben a tervperiódusban, később nem volt tapasztalható. Ekkor kezdődött meg a hadműveleti-harcászati rakétákkal

felszerelt rakétadandár felállítása, a MIG-21-es vadászrepülőgépek rendszeresítése, új kiképzési rendszerű műszaki alakulatok (építő műszakiak) létrehozása. A fejlesztések eredményeként 1965-re a rendszeresített békelétszám mintegy 23000 fővel, a hadi létszám közel 100000 fővel növekedett (ebben a döntő részt a polgári védelmi létszám jelentette). Az erőltetett ütemű haditechnikai fejlesztés tendenciája a 70-es évekig töretlen maradt. Ez időszak alatt kiemelt szerepet kapott az újonnan rendszeresített eszközök kezelésére alkalmas tiszti és tiszthelyettesi állomány kiképzése. Ennek érdekében három főiskola (parancsnoki, műszaki, repülő) került felállításra, s ugyanakkor megszűnt az egyesített tiszti iskola. A hatvanas években végbement fejlesztéssorozat a következőképpen foglalható össze: "Erőfeszítéseink eredményeként hadseregünk a fegyverzet korszerűségét, ütőképességét tekintve már

eléri a szomszédos baráti államok színvonalát. 9 Elmondhatjuk, olyan hadseregünk van, amely teljesíteni tudja a Varsói Szerződésből ránk háruló feladatokat, a baráti szövetséges hadseregekkel együttműködve képes hazánk és a szocialista közösség fegyveres védelmére".5 A jóváhagyott távlati fejlesztési koncepció szerint a néphadsereg fejlesztésének alapvető célja az 1970-es években az volt, hogy a harci képességek fejlődése és a harckészültség tartson lépést a várható ellenség támadóképességének növekedésével, a környező "baráti" országok színvonalának fejlődésével, valamint biztosítsa a honi légvédelmi csapatok azonnali, a szárazföldi csapatok rövid időn belüli eredményes harcba lépését. A fejlesztés feladatai a következők voltak: - a magasabbegységek és egységek számának megtartása, s ezek belső szervezetének és vezetési struktúrájának tökéletesítése; - magas

fokú politikai, erkölcsi és fegyelmi állapot fenntartása és fokozása; - személyi állomány élet-, szolgálati- és munkakörülményeinek jelentős javítása. A szervezeti fejlesztés keretében 1972-ben megalakult a Hátországi Alakulatok Parancsnoksága, később a Csapatrepülő Parancsnokság és a Honi Légvédelmi Hadtestparancsnokság. A 70-es évek közepére a megyei hadkiegészítő parancsnokságok átalakultak Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságokká. A végrehajtott nagyarányú és sokoldalú technikai és szervezeti fejlesztés a csapatok harci képességeit többszörösére emelte, tovább nőtt a rendszeresített béke és hadi létszám. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi politikában folytatódott az "enyhülési" folyamat, melynek keretén belül Helsinkiben (1973) megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, Bécsben (1973) pedig az európai hagyományos erőkről és

fegyverzetcsökkentésről szóló konferencia. A két esemény hatással volt a magyar haderőre, amely az 1975 és 1980 közötti 10 időszakban kettős irányvonal mentén haladt. Egyrészt az enyhülési folyamat eredményeként az országgyűlés elfogadta "A honvédelemről szóló 1976. évi I törvényt". Ebben a sorkatonai szolgálatról döntöttek, melyet először 36 hónapról 24-re csökkentették, s ez 1980. decemberében 18 hónapra változott Másrészt folytatódott a haditechnikai fejlesztés erőltetett üteme, s ennek keretében a hadseregben megjelentek a 152 mm-es ágyútarackok, T-72-es harckocsik, a BMP-1 harcjárművek, MÍG vadászrepülőgépek stb. Ebben az időszakban a rendszeresített létszám alig emelkedett, a rendszeresített állományon belül pedig a tisztek és tiszthelyettesek arányának növekedése volt tapasztalható. Az 1980-as évektől a közép- és kelet-európai térségben és a Szovjetunióban is jelentősen

felerősödtek a belső társadalmi, gazdasági feszültségek, kialakultak azok az erők, amelyek a világ megosztottságának megszüntetését szorgalmazták. Ennek ellenére a haderőfejlesztés tovább folytatódott, melynek alapja az 1980-ban jóváhagyott kerülő 10 éves terv volt, s ebben fogalmazódott meg az a célkitűzés, hogy a hadsereg strukturális felépítését át kell alakítani a hadtestdandár-zászlóalj szervezeti rendre, de ez viszont a 80-as évek első felében nem valósult meg. 1981-85 közötti időszakban jelentősen lelassult a haditechnikai fejlesztés folyamat, melynek fő kiváltó oka az volt, hogy a magyar gazdaságban felerősödtek a válságjelenségek. Ez összefüggésben volt azzal, hogy a Varsói Szerződés országaiban, de főleg a Szovjetunióban érzékelhetővé váltak a társadalmi változások és a politikai válság tünetei. Igaz, a strukturális átalakítás üteme jelentősen lelassult, de az 1980-as évek közepén

jelentős változások történtek: - megalakult a Honi Légvédelmi Hadtestparancsnokság ; - hosszú előkészítést követően 1985-ben pedig megkezdődött a légvédelmi hadosztályok, a rakéta tüzérezredek és a rádiótechnikai ezredek átalakítása; - ezzel párhuzamosan létrehozták a Légvédelmi és Repülő Parancsnokságot. S ezzel létrejött a légvédelem egységes központi irányítása. 11 A légvédelmi szervezetek átalakítása 1986-1989-ben is folytatódott, s megtörtént a szárazföldi csapatok szervezeti rendjének hadtest-dandár-zászlóalj struktúrára való átállítása is. A szervezési feladatok honvédelmi miniszteri paranccsal és vezérkari főnöki intézkedéssel kerültek meghatározásra. 1989-ben vezérkari főnöki intézkedéssel a Hátországvédelmi Parancsnokság és a Polgári Védelem Országos Parancsnokság integrálásával megalakításra került a Hátországi és Polgári Védelmi parancsokság, s egyben az

új szervezet alárendeltségébe kerültek a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok is. 1989-re kialakult szervezetek és azok békefeltöltöttsége a következőképpen alakult: Szervezet megnevezése Létszám (fő) A vezetési szervekben (VK, MH szervek) 1.200 Szárazföld és hadseregrepülők 54.700 Légvédelmi csapatok 19.800 Katonai légierő 1.600 Központi rendeltetésű alakulatok 23.500 Hadtápegység és intézetek 6.000 Mindösszesen 106.800 4. számú ábra6 Ebben a számvetésben nincsenek benne az időszakonként behívott tartalékosok, a polgári alkalmazottak és a fegyvernélküli szolgálatot teljesítők. Ez a létszámadat már mutatja, hogy nem töltötték fel a teljes békelétszámot, melynek okai a következők voltak: - nemzetközi enyhülés; - szervezetek, fegyverzet és létszám 9 %-os csökkenése; - a katonai költségvetés egyre csökkenő legmeghatározóbb. 12 összege volt mégis a A

teljes létszám alakulását a következő táblázat mutatja: Tiszt 17800 fő Tiszthelyettes 12700 fő Sorállomány 91900 fő Polgári alkalmazott 33300 fő Összesen 155.700 fő 5. számú ábra7 A Honvédelmi Minisztériumban határozták meg az alapvető fegyverzet hivatalos mennyiségét. Eszerint a Magyar Néphadsereg 1989-es állapota: Fegyverzet Mennyiség (db) Front- és légvédelmi harci repülőgép 113 Harci helikopter 96 Harcászati rakétaindító állvány 27 Harckocsi 1435 Páncélozott rakétakomplexum 270 Páncélozott szállítójármű (PSZH) 2310 Löveg, aknavető, sorozatvető 1750 6. számú ábra8 A meghirdetett "haderőreform" keretében megtörtént a hadsereg és a politika "szétválasztása", s ennek eredményeként megszűntek a haderőben lévő pártszervezetek és politikai apparátusok. A Honvédelmi Minisztérium szervezete és feladatrendszere szétválasztásra került, és a szervezetből kivált a

"katonai blokk" a Magyar Néphadsereg parancsnoksága. Az új szervezésű minisztérium feladatai: 13 - a honvédelmi politika átalakítása; - az országvédelemmel kapcsolatos államigazgatási feladatok végrehajtásának felügyelete; - a hadsereg elvi irányítása és felügyelete képezte. A fejlesztések eredményeként a Magyar Néphadsereg tűz- és utóereje a sokszorosára növekedett, s így kész volt védelmi és támadó hadműveletek végrehajtására a Varsói Szerződés keretein belül. 14 2. KÖVETENDŐ PÉLDÁK?! - REFORMOK EURÓPA MÁS ORSZÁGAIBAN ÉS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN "Mire lenne jó egy túlméretezett katonai gépezet, ha ugyanakkor a működtetés feltételrendszerének biztosításában megmutatkozó társadalmi megosztottság és a deficites államháztartás a hanyatlás útjára vinné az országot?"9 Jacques Chirac francia köztársasági elnök 2.1Az európai haderők átalakítását motiváló

tényezők Európában a megváltozott biztonságpolitikai kihívások a haderők feladatrendszerének átalakítását, újragondolását eredményezték. A további befolyásoló tényezők: - az európai hagyományos fegyveres erők és a fegyverzetek csökkentésére vonatkozó CFE-szerződés; - az európai országok gazdasági lehetőségei; - a hadseregekkel szemben támasztott társadalmi elvárások; - a NATO belső politikai és katonai reformjai. Az „öreg” kontinens országai úgy ítélték meg, hogy a fent említett változások eredményeként a haderők jövőbeni feladatává - a hagyományos védelmi funkciók ellátása mellett - a fegyveres konfliktusok megelőzése, a válságkezelés, a békefenntartó és béketeremtő, illetve humanitárius célú műveletekben való részvétel vált. A jövőbeni európai haderők feladatrendszerét a "belga döntés" szemlélteti legjobban, amely a fegyveres erők feladatait a következőképpen

határozta meg: 15 - európai kollektív biztonsági rendszer kiépítéséhez való hozzájárulás, - a béke megőrzésében és a válsághelyzetek kezelésében való részvétel, - a NATO-szövetségesekkel együttműködve az ország katonai védelme, részvétel a nemzetközi terrorizmus elleni harcban és a rendfenntartási feladatokban, - segítségnyújtás a nemzetnek a természeti és a környezeti katasztrófák elhárítását célzó polgári védelmi feladatokban, valamint - a nemzetközi humanitárius akciókban való részvétel. Az európai haderők átalakításának jellemző tendenciái a védelmi jelleg erősítése, a kisebb, de korszerűbb szervezetű, vezetési rendszerű és fegyverzetű, mozgékonyabb professzionális hadsereg létrehozása felé mutatnak. Elfogadott tény, hogy a kontinens egyre több országa hoz döntést az önkéntes haderőre való áttérésre, vagy mérlegeli annak bevezetését. Annak ellenére, hogy az

önkéntes haderő fenntartása, illetve az erre történő áttérés több pénzbe kerül, mint az általános hadkötelezettségen alapulóé, az európai országok többsége ezt a formát tartja az egyetlen kézenfekvő megoldásnak. Az előbb említett megoldást továbbgondolva, a következőkben három különböző érdekeltségű haderőtHollandia (Partnership) ország, Ausztria (mint független) és az Amerikai Egyesült Államok (NATO ország)- vizsgálok abból a szempontból, hogy miként hajtották végre haderőreformjaikat. 2.2A holland haderőreform a megváltozott fenyegetettségi helyzet miatt a prioritást ma már nem a honvédelemre, hanem a béke biztosítására és a humanitárius 10 helyezni" 16 akciókra kell A hidegháború megszűnése új biztonságpolitikai környezetet teremtett Európában. Felvetődött a legtöbb országban - így Hollandiában is - a fegyveres erők átalakítása. A hidegháború alatt a két katonai tömb

országai elsősorban a páncélos és alakították erők fejlesztésére koncentráltak s stratégiájukat is ennek megfelelően építették fel. A megváltozott kihívások arra kényszerítették a stratégákat, hogy a fegyveres erőket átalakítsák, ám ez nem mindenkinek sikerült egyformán. Hollandiában a hidegháború végét követően, 1991-ben látott napvilágot a Holland Védelmi Minisztérium Fehér Könyve (Defence White Paper), amely körvonalazta a fegyveres erők új céljait és lehetőségeit. Ebben azokat a haderőátalakítási elveket fogalmazták meg, amelyeket az 1993-ban elkészült Emlékeztető a prioritásokról (Memorandum of Priorities) című munkában tovább finomítottak. A tervezett haderő csökkentésének két oka is volt, egyrészt a finanszírozási problémák, másrészt pedig Hollandia is aláírta a CFE-egyezményt. A reform kezdetének és végének létszámadatait a következő táblázat szemlélteti. Szárazföldi erők

Légierő Hadi- Tartalékosok tengerészet összesen 1987 65.000 17.000 17.000 400.000 2001 37.000 13.000 13.000 54.000 7. számú ábra11 Az előbb említett két dokumentumban megfogalmazott elvek szerint a jövő védelmi erőfeszítéseinek iránya a konfliktuskezelés. Ez a gyakorlatban a haderő csökkentését, a sorozott katonaságról az önkéntes hadseregre való áttérést, a fegyveres erők mozgékonyságának nagymértékű növelését és a legmodernebb haditechnika beszerzését jelentette. Az elkészült tervek szerint a holland haderőnek meg kell felelnie multinacionális környezetben békefenntartó és konfliktuskezelő hadműveletekben a világ szinte minden pontján. 17 Ezen tervek alapját az alkotmány képezi, mely szerint a fegyveres erők feladata az ország védelme, a világbéke és a nemzetközi biztonság szolgálata, humanitárius akciók. A korábban említett 1991-ben megjelent "Fehér Könyv", melynek alcíme:

"Átalakítás és csökkentés - a holland fegyveres erők egy megváltozott világban", pontosan megfogalmazta a holland katonapolitika új prioritásait. A két legfontosabb irány a "létszámcsökkentés" és a "hadkötelezettség megszüntetése". Az előbbi szerint a csökkentett létszámú hadseregnek a jövőben nagy mozgékonyságú, könnyű fegyverzetű, teljesen feltöltött egységekből kell állnia, természetesen az új nemzetközi feladatokhoz igazodva. A második irány végrehajtásakor a hadkötelezettséget 1998-tól szüntették meg. Megmaradtak az általános hadkötelezettség háború esetén történő újra bevezetésének törvényi feltételei. Olyan határozott időre (többnyire két év) szóló szerződéses katonák váltották fel a sorköteleseket, akik hosszabb idejű és alaposabb kiképzésben részesülhetnek. Mint önkéntesek, a NATO tagállamainak területén kívül is bármikor alkalmazhatóak lesznek.

Ez egy hosszú folyamat eredménye volt, melynek első lépcsőjében a sorkatonai szolgálatot 12 hónapra csökkentették, majd a második lépcsőben ez 9 hónapra változott, és ez a hadkötelezettség megszűnéséig 1998-ig volt érvényben. A hosszabb átmeneti időszak érthető, hiszen lehetetlen volt egyidejűleg a hadsereg átalakítását végrehajtani, s ezzel párhuzamosan megfelelő számú önkéntest találni. A haderőreform a szárazföldi csapatok számára jelentette a legnagyobb változást, míg a haditengerészet és a légierő nagyrészt megőrizte struktúráját, ugyanakkor feladataik kissé módosultak. A következő táblázat tartalmazza a létszámra vonatkozó alapadatokat: 18 Szárazföldi Haditengerészet Légierő 4.500 2.250 10.500 Hivatásos/fő 13.000 11.000 25.500 Összesen 17.500 13.250 36.000 Polgári alkalmazott csapatok 8. számú ábra12 2.21Holland-magyar párhuzam Magyarország és Hollandia esetében kínálja

magát az összehasonlítás. Elég, ha csak a két ország nagyságára, a lakosság számára és a védelemre költött összeg GDP-hez viszonyított százalékos arányára gondolunk. A hasonlóságok azonban itt véget is érnek. A védelmi költségvetés 1985 és 1999 közötti állapota már jelentős különbséget mutat: Magyarország védelmi költségvetése Hollandia védelmi költségvetése Aránya a GDP-nek Magyarország 7,20 Aránya a GDP-nek Hollandia 1985 3,380 8,47 3,1 1991 1,230 7,55 2,33 2,5 1995 0,612 8,50 1,31 2,4 1999 0,688 7,00 1,76 1,8 9. számú ábra13 Különbségként említhető az is, hogy Hollandia és szomszédai - már évtizedek óta - ugyanannak a katonai szövetségnek a tagjai, ugyanakkor Magyarország felemás állapotú. Szomszédaink nagy része volt szövetséges és 19 NATO aspiráns, míg hazánk már az észak-atlanti szövetség tagja. Jelentős eltérést mutat a haderőre fordított összeg, amely

százalékban nem mutat markáns különbséget, de a gazdaság mélyrepülése folytán reálértékben óriási mértékben csökkent. Az anyagi források elégtelenségén túl a haderő átalakításában sem született átgondolt, egységes, kormányzati ciklusokon átívelő, tisztán megfogalmazott koncepció. Ha a két ország reformtörekvéseinek tanulságait szeretnénk összefoglalni, magyar részről a legnagyobb probléma az alulfinanszírozottság területén mutatkozott. Ez nem csak a rendszerváltás utáni időszakra értendő, hiszen már a 90-es években is jelentős lemaradásunk volt. Az anyagi kérdések mellett a másik nagy problémát az egységes politikai akarat hiánya jelentette és jelenti napjainkban is. Hollandiában már 1991-1993 között megfogalmazódott a cél a nemzetközi rendszerben való jelentős szerepvállalásról. Ezt a politikát folytatva készült el a "Fehér Könyv" is, amely 2009-ig irányozza elő a holland haderő

feladatait és átalakításának lépéseit. Az elgondolásokhoz a gazdasági háttér is adott volt, valamint a haditechnikai eszközpark sem szorult jelentős korszerűsítésre. Hazánkban ezzel szemben a haderő átalakításhoz szükséges gazdasági háttér, illetve a politikai akarat sem volt olyan szilárd, mint Hollandiában. Magyarországon már a 90-es évek elején elkezdődött a "haditechnikai elöregedés", amely egy-két új fegyverrendszer beszerzése ellenére napjainkban tovább folytatódik. E rövid összehasonlításból messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, hiszen ahhoz, hogy reális képet mutasson az összevetés, közel azonos feltételek kellenek, melyek még nem adottak (pl. Hollandia védelmi költségvetése tízszerese Magyarországénak). 20 2.3 Az osztrák haderőreform a haderő jelenlegi reformja a társadalom átfogó reformjának része14 Ausztria jelenlegi biztonságpolitikai helyzetét alapvetően az a tény

határozza meg, hogy közvetlenül szomszédos az egykori keleti blokk országaival. Mára már a "nagy háborúk" valószínűsége szinte elhanyagolható Európában, helyi fegyveres összetűzések azonban fenyegetést jelentenek az ország egyes területeire. Ha ez a helyzet kialakulna, Ausztriát - mint az övezetbe benyúló félszigetet - közvetlenül érintené. Ezért Ausztria is érdekelt egy egységes európai biztonsági rendszer létrehozásában. Az osztrák haderőreform ezen tényezők figyelembevételével került végrehajtására. A Bundesheer reformját a két koalíciós párt - az SPÖ (Osztrák Szocialista Párt) és az ÖVP (Osztrák Néppárt) - által jóváhagyott 1990-es kormányprogram alapján folytatták le. Ahhoz, hogy tisztán értsük a folyamatot, néhány dolgot ismerni kell. A haderőreform gondolata már a 80-as évek második felében felmerült, amikor egyre többen kétségbe vonták a hadsereg szükségességét. 1988-ban már több

politikus - köztük leghevesebben Peter Morizzi - követelte a harckocsik és a nehézfegyverzet leszerelését, s egyidejűleg sürgették a sorkatonai szolgálati idő csökkentését. A viták a 90-es évek elejére csak fokozódtak, s úgy döntöttek, hogy a témát két évre befagyasztják. Ezzel a már említett két párti megállapodás 20 fejezete is foglalkozott: "Valamennyi reformintézkedést, mindenekelőtt a kiképzés reformját két évre el kell halasztani, majd pedig meg kell vizsgálni a sorkatonai szolgálati idő lerövidítésének, valamint az ötnapos munkahét bevezetésének lehetőségét."15 Eközben jelentős változások mentek végbe a világban (öbölháború, Jugoszlávia szétesése), melyeket nem hagyhattak figyelmen kívül. 21 A megváltozott katonai viszonyok következtében a hadseregen belül is megkezdődött az újítás folyamata. Ez abban jutott kifejezésre, hogy 1991 július 2-ával feloszlatták a régi

hadseregparancsnokságot, a vezetés szerkezetét három hadtestparancsnokság létrehozásával változtatták meg. A hadsereg belső reformja tartalmazta a magas képzettségű parancsnoki állomány képzésének, valamint a minőségi anyagmegóvás, továbbá a nemzetközi szolgálatot teljesítő katonák iskoláztatásának megoldására tett határozott lépéseket is. A belső reformot azonban az évjáratok mennyiségi csökkenése és ezzel együtt a sorkatonai szolgálatra bevonuló létszámának mérséklődése is korlátozza. Nyilvánvaló volt az, hogy a sikeres haderőreform érdekében meg kell fogalmazni a védelmi rendszer, a szolgálati idő, valamint a fegyvergyakorlatokra és a csapatgyakorlatokra vonatkozó kötelezettségek alapvető elveit. Az osztrák honvédelmi törvény értelmében a Bundesheer az Osztrák Köztársaság milicrendszerű fegyveres ereje, amely általános hadkötelezettségen alapul. A tényleges szolgálat a sorkatonai szolgálatot és a

csapatgyakorlatokat foglalja magába. Sorkatonai szolgálatra miden olyan hadkötelest behívnak, aki még nem töltötte be 35. életévét A maximum 30 napos csapatgyakorlatok pedig a kiképzettség szinten tartását és új harcászati ismeretek elsajátítását szolgálják. A parancsnoki és egyes szakbeosztásokra való felkészítés érdekében a kijelölt hadkötelesek kádergyakorlatra hívhatók be, amely tiszti beosztás ellátására való felkészítés esetén 90 nap, míg más beosztások esetében 60 nap. Tényleges változások a honvédelmi törvény 1993. január 1-jén hatályba lépő módosításával kezdődtek el. Ennek értelmében: - az eddig mintegy 200 ezer fős mozgósítási létszámot 120 ezer főre csökkentették; - a hadsereg szervezetében, az eddigi 36 ezred- és dandárszintű kötelék helyett csupán 15 dandárszintű kötelékkel számoltak; - a békeszervezetet 12 ezred és három gépesítet dandárszintű kötelékben határozták

meg; 22 - a repülőhadosztály szervezete mind békében mind háborúban változatlan maradt. A fenti szervezetre való áttérést 1995-re valósították meg lépcsőzetesen, míg a fegyverzet és felszerelés vonatkozásában 10 év alatt modern fegyverekkel és új haditechnikai eszközökkel szerelték fel az alakulatokat. 1993 elején kezdődött a személyi állomány kiképzésének reformja, mint a Bundesheer átfogó reformjának leglényegesebbike. A reformelőirányzatok legfontosabb célja közt szerepelt a kiképzettség szintjének emelése, a katonák motivációjának növelése és a személyi állomány mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása. A kiképzés fontossága a következő idézetből még tisztábban kitűnik: "A kiképzési céloknak meg kell felelniük a hadsereg alkalmazásából fakadó követelményeknek. A csapatszellemű, valósághű, eredmény- és versenyorientált kiképzésnek a szolgálati tevékenység iránti

érdeklődés felkeltését és ezáltal a katonák motiváltságának fokozását kell szoglálnia."16 A kiképzés rendszerének átalakításával szoros összefüggésben folyt a kiképzési célok újragondolása, az alkalmazott módszerek tökéletesítése és a kiképzés infrastruktúrájának a javítása. Elmondható, hogy a Bundesheer új haderőreformjával reagált az európai biztonságpolitikai környezet gyökeres megváltozására, de mindezen túlmenően látni kell, hogy a haderő reformja a társadalom átfogó reformjának a része. 23 2.4 Haderőcsökkentés az Amerikai Egyesült Államokban "Ha ma bölcsen választunk meg tudjuk csinálni azt, amit Amerika mindig rosszul csinált: úgy tudjuk csökkenteni a haderőt, hogy az nem veszélyezteti a biztonságunkat"17 Az Egyesült Államok 1984 óta folyamatosan csökkenti a haderejét, hogy megfeleljen az új biztonsági kihívásoknak. Ezzel egyidejűleg az átalakítást is folyamatosan

végrehajtják a haderőben. A hadsereg rendelkezésére álló erők, ma kizárólag önkéntesekből állnak, s ez alól a milic-alapon szerveződő Nemzeti Gárda sem kivétel. A jelentősebb változások a 80-as évek közepétől kezdődtek el. A társadalom is érezte, hogy a fegyveres erőt fenntartani nagyon költséges (ezt igazolja az osztrák, Holland példa is), s ezeket a költségeket csak azoknak a potenciális veszélyeknek a megléte igazolja, melyek a nemzet biztonságát veszélyeztetik. Az Egyesült Államok haderőcsökkentését két okból hajtották végre. Az egyik ok az ország biztonságát érintő veszélyhelyzet érezhető csökkenése, és a pénzügyi a források átcsoportosítása a társadalmi élet más területeire, elsősorban a gazdasági és szociális szférára. Az említett veszélyeztetettség esetében nemcsak mennyiségi csökkenésre gondolok, hanem a veszély jellemzői és megjelenési formái is változtak, s ezzel

párhuzamosan a védelemnek is változnia kellett. Ezen változásoknak megfelelően alakították ki az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Stratégiáját (National Security Strategy) és az Egyesített Vezérkari Főnök által kidolgozott Nemzeti Stratégiát18(National Military Strategy), mely 4 pilléren nyugszik: - hadászati elrettentés és védelem (Strategie Detterence and Defence) - előretolt jelenlét (Fornard Presence) - a válságkezelés (Crisis Response) 24 Katonai - az "újraszervezés", szervezési feladatok (Reconstution) A haderő csökkentés másik oka a hazai pénzügyi erőforrások átcsoportosítása. Erre az egyik legjobb példa a GDP védelemre fordított része, amely az 1986-os 6 %-ról 1987-re 3 %-ra csökkent. Ezen változások mellett kívánják az alaphaderőt fenntartani, melyet a Nemzeti Katonai Stratégia irányzott elő. A változások előtti és utáni haderő helyzetét a következő táblázat szemlélteti

Haderőnemek Áll. visz 1990 Szárazföldi aktív tartalék keret (pót) Tengerészet hajók aktív tartalék Tengerész-gyalogság aktív tartalék Légierő aktív tartalék 18 ho. 10 ho. 545 (15 száll. csop.) 13 légi ho. 2 légi ho. 3 exp. ho 1 vegy. ho 24 ho. 12 ho. Alap haderő (Base Force 1995) 12 ho. 6 ho. 2 ho. 450 (12 száll. csop) 11 légi ho. 2 légi ho. 3 exp. ho 1 vegy. ho 15 ho. 11 ho. 10. számú ábra19 A haderő csökkentésének módjai tekintetében az amerikaiak két módszert választottak. Az egyik egy hosszabb csökkentési folyamat volt, amely a gazdaságra nehezedő nyomást kívánta enyhíteni időt adva az átállásra. A csökkentés végrehajtása 1990-ben kezdődött és 1995-re érték el a tervezett "alaphaderőt" (base force) nagyságát. (10 számú ábra) A másik módszer szerint, a cél a védelmi költségek drasztikus csökkentésével járó negatív hatások enyhítése volt, melynek érdekében létrehoztak egy ún.

Védelmi Átalakítási Bizottságot A Bizottság két fő feladata a személyi állomány átképzésével és a hadigazdaság konverziójával kapcsolatos ajánlások kidolgozása volt. 25 Az átalakítás során a legtöbb fejtörést a személyi kérdés - a haderőben szolgáló férfiak és nők létszámának csökkentése - jelentette. "A döntő az volt, hogyan kezeljék ezen emberek problémáit nemcsak amiatt, hogy a haza tartozik azoknak, akik őt szolgálják, hanem az a mód, ahogy a szolgálat bánik az alkalmazottaival ma, befolyásolni fogja a jövőbeli magatartást, odaadást az önkéntes szolgálatvállalásért és a katonai hivatásért."20 A csökkentés személyi kiegészítési politikájának kialakítása során három dolgot tartottak szem előtt: - fenntartani a megmaradt erők készenlétét, korai hatékonyságát - a kiadásokat és a kiáramlást azok közé a korlátok közé szorítsák, amit a költségvetés megengedett - az

emberekkel emberségesen kell bánni, azokkal is, akik elmentek, és azokkal is, akik bennmaradtak Mindhárom követelményt egyenlő hangsúllyal kezelték. Két dilemmával szembesültek a létszám csökkentésekor. Egyrészt, ha leállítják a toborzást - ezt rögtön elvetették - az állomány elöregedett volna, másrészt, ha újraindítják a toborzást aránytalanul nagy számban nőtt volna a tapasztalatlan katonák száma. Valójában az arany középutat választották: - a toborzandók létszámát ezer fővel csökkentették; - csökkentették azok létszámát, akik 6 évnél régebben szolgálnak a hadseregben; - 20 évnél több szolgálati idővel rendelkező állomány sorsa felől az ún. Korai Nyugállományba vonulási Kiválasztási Bizottság (Selective Early Retirement Boards) döntöttek; - azoknak, akik 6-19 éves szolgálati idővel rendelkeztek és olyan szakmájuk volt, amit a polgári életben is tudtak hasznosítani, pénzbeli juttatást

ajánlottak fel. 26 Így 1997-re ezen módszerek alkalmazásával sikeresen megvalósították a kívánt létszámcsökkentést, amit a következő két grafikon is szemléltet: 120 USAF Légierő 100 ARMY Szárazföldi Csapatok Navy Tengerészet 80 60 40 20 0 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 USMV Tengerészgyalogság Haderőcsökkentés összesen 500 USMC Tengerészgyalogság NAVY Tengerészet ARMY Szárazföldi Csapatok USAF Légierő 400 300 200 100 97 95 93 91 89 87 0 11. számú ábra21 27 A megvalósított gyakorlati lépéseket egy jól átgondolt elméleti munka és egy tudományosan kidolgozott modellkialakítás előzte meg. Összességében elmondható, hogy az Amerikai Egyesült Államokban végrehajtott haderőcsökkentés más csökkentés előtt és alatt álló országok számára - így Magyarországnak is – követendő példa lehet. 2.5 Úton a professzionális haderő felé " folytatása a korábbi megújulásoknak és

várhatóan befejezése a megkezdett haderőreformnak"22 Sokakban azonnal felmerülhet a kérdés: „Mitől professzionális egy haderő?” A pontos megválaszoláshoz ismernünk kell előnyeit és hátrányait, valamint meg kell tudnunk határozni a helyét a haderőrendszerek között. Az országok számos tényezők - biztonsági helyzet, gazdasági potenciál, szövetségi kötelezettség - figyelembe vételével hozzák létre saját haderőrendszerüket, amelyeknek napjainkban 3 típusát különböztetjük meg: - hadkötelezettségre épülő, sorozásos, békében keretrendszerű haderő (tömeghadsereg) - hadkötelezettségre épülő, sorozásos milicrendszerű haderő (milichadsereg) - önkéntességre épülő (hivatásos és szerződéses katonákból álló) haderő (önkéntes hadsereg) A hadkötelezettségre épülő, sorozásos keretrendszerű haderőrendszer (tömeghadsereg) alapja, hogy a háborúra tervezett alakulatok bizonyos részei

csaknem 100 %-os feltöltöttséggel "azonnali" alkalmazásra kész állapotban vannak, így tudják biztosítani a teljes mozgósított haderő megalakulását. A haderő másik részének szervei, illetve azok keretei - változó feltöltöttséggel - békében is léteznek, de csak hosszabb-rövidebb ideig tartó mozgósítási időszak elteltével érik el alkalmazási készenlétüket. 28 A hadkötelezettségre épülő milicrendszerű haderő (milichadsereg) lényege, hogy a haderő békelétszáma nem teszi lehetővé a sorállományból harci egységek fenntartását, így a milichadsereg csak kiképzőkerettel és újoncokkal rendelkezik. Ennek megfelelően, békében csak kiképzés folyik A harci egységek csak a gyakorlatok időszakára és mozgósítás útján hozhatók létre. Az önkéntes - hivatásos és szerződéses katonákból álló - haderőrendszer a sorozáson alapuló haderőrendszerekhez képest jelentős eltérést mutat. Békében csak azok

teljesítenek katonai szolgálatot, akik ezt önként vállalják. Ennek értelmében békében megszűnik a katonai szolgálat kötelező jellege (nincs, vagy felfüggesztve van a hadkötelezettség), s ezt váltja fel az önként vállalt, igen magas követelményrendszer teljesítésének készsége. Az önkéntes haderőt természetesen jellemeznie kell a profizmusnak nagyfokú jártasság, hozzáértés, magas szintű kiképzettség és szakszerűség egyszóval a "profi" jellegnek. Láthatjuk, hogy a haderőrendszereknek természetesen vannak közös jellemzőik is. Elég csak arra gondolni, hogy a keret- és milicrendszerben is a személyi kiegészítés utánpótlás, sorozás útján történik, valamint mind a keret, mind a milicrendszerben vannak hivatásos (önkéntes) katonák. Továbbá az önkéntes rendszerhez is párosulhat mozgósítás. A felvázolt haderőrendszerek alapvető elemeit, összetevőit ismerve, némileg tisztulhatott a kép a gondolatsor

elején felvetett kérdés tekintetében "Mitől professzionális egy haderő?" - de a helyzet nem ilyen egyszerű. Napjainkban számos cikk, tanulmány jelenik meg a témában, melyben a szerzők elmondják "pro" és "contra" véleményüket, de talán egy dologban mindannyian egyetértenek: az önkéntes haderő bevezetése Magyarországon elengedhetetlenné vált. Ezt a megállapítást továbbgondolva, szeretnék néhány fontos dologra kitérni, amely véleményem szerint meghatározó lehet az önkéntes haderő kialakításához vezető (rögös) úton. A konfliktusok jellegének megváltozásai és a haderővel szemben támasztott követelmények módosulásai Magyarországon is éreztetik hatásukat. Ez 29 a tény a haderők felkészítésének hagyományos elveire is hatással van. Az említett változások első körben a támadó típusú harci technika kivonását, s a haderő létszámának csökkenését jelentették. Ezen változások

mindinkább előirányozták egy "minőségi változás" szükségességét, mely értelmében a célnak megfelelően felszerelt és gyorsan alkalmazható haderőt kívánnak kialakítani Magyarországon is. A professzionális haderő témafeldolgozása Esetelemzések: Országok ahol: - végrehajtották - elindult - már diskurzus folyik Tartalom: - védelmi struktúra és képesség - szabályozás - stratégia - költséghatékonyság - átépítő stáb szerkezete Az átépítés stratégiája Kondíciószegmentálás Jövőbeni haderőstruktúra szegmentálása Átalakítás kialakítása és megvalósítása - professzioniz- - várható ellenvetések, ellenállások kezelése - az elérendő cél az ösztönzők helyei - a megvalósítási program - az építkezést toló erők - az építkezést húzó erők - a fogadtatás monitoringja - a megvalósító stáb pontos munkamegosztása mus-igények - indulási kondíciók - együttműködő támogató szegmensek

- fékező, akadályozó, szegmensek - az együttműködő kör mozgatása - új szervezeti összhang, új imázs kialakítása Környezeti tényezők szondázása a) társadalmi érintettség és érdekeltség b) szemléleti kulturális pozíciók differenciáltsága c) technológiai háttér d) befolyástényezők Haderő-átépítést megvalósító folyamatvezérlés A vezérlő stáb: -kiválasztása -stratégia menetrendje -kontrollmechanizmusai A végrehajtás fázisai: - előkészítés - áttérés a megvalósítására - megerősítés, stabilizáció 12. számú ábra23 A kialakítás alatt álló önkéntes haderő struktúrájánál érdemes figyelembe venni a következőket: - milyen nagyságú erő szükséges az ország védelméhez, s a felmerülő egyéb feladatok ellátásához (válságkezelés, katasztrófaelhárítás, terrorcselekmények megelőzése); 30 - mekkora a szövetségesi kötelékbe felajánlott erő (bevethető erő, helyi erő stb.); -

milyen nagyságú erők szükségesek a más nemzetközi szövetségesi kötelezettségekből adódó szerepvállalásokhoz. A környezeti tényezők változása, az átépítés stratégiája, a struktúraváltozás és az átépítést megvalósító folyamatvezérlés együtteséből felépíthető egy modell az önkéntes haderőre történő áttérés megvalósítására. (12 ábra) Az említett struktúra, a modell ismerete, alkalmazása és megvalósítása mellett talán a legfontosabb a meglévő egységes politikai akarat. Ez iránti erőfeszítések hazánkban eredményesnek bizonyultak, hiszen -a megvalósítás célegyenesébe érve- Magyarország hónapokon belül áttér az önkéntes, hivatásos rendszerre. Végezetül néhány olyan tennivalót említenék, amelyek szerintem elengedhetetlenek a folyamat eredményességének tekintetében: - megfelelő koncepció és katonai elgondolás kialakítása; - jogszabályi háttér és feltételek megteremtése; - HM

szintű követelmények kialakítása; - Haderő-átalakítás feladatainak megfogalmazása rövid, közép- és hosszú távon; - végrehajtás kormányzati, HM- és csapatszintű ütemtervei kidolgozásának megtervezése; - végrehajtás ellenőrzése, kiigazítások. Mindezekből látszik, hogy a professzionális haderő kialakítása nem egyszerű folyamat. Alapjaihoz tartoznak minden olyan eredmények, amelyek az utóbbi évtizedekben születtek, s ugyanakkor a jelenleg is zajló átalakítás egyenes "folytatása a korábbi megújulásoknak és várhatóan befejezése a megkezdett haderőreformnak."24 31 3. 90-ES ÉVEK ÉS NAPJAINK HADERŐ-ÁTALAKÍTÁSAI "A magyar haderő hadtörténelmének az az időszaka, melynek során a Varsói Szerződés igényeinek megfelelő nagy létszámú tömeghadseregéből az önálló nemzeti honvédség és a veszélyeztetettségen alapuló haderő fejlődési szakaszokon keresztül eljutott a NATO tagságnak

megfelelő, képességorientált haderő kialakításának küszöbéig."25 A Magyar Honvédség 150 éves fennállásának talán legfontosabb átalakításán ment, s megy napjainkban is keresztül. Több okból is mondhatjuk ezt, gondoljunk csak a kétpólusú világ és a Varsói Szerződés felbomlására, a magyar rendszerváltozásra, a NATO csatlakozásra vagy a katonai technológiák és ennek nyomán a hadviselés elveinek változására gondolunk. Már a rendszerváltás előtt is, de főleg a 90-es évektől vált igazán fontossá a haderő minőségi átalakítása. A katonai gondolkodás középpontjában egyértelműen a "haderőreform" került, melynek értelmében hosszabb távon korszerűen felfegyverzett, arányos haderő- és fegyvernemi struktúrájú hadsereget kívántak kialakítani, ezzel felkészítve hazánkat a nyugati országok katonai szervezetéhez való csatlakozásra, s elősegíteni a velük szellemileg és fegyverzetileg kompatíbilis

honvédség létrehozását. Az átfogó haderőreform keretében célul tűzték ki: - a honvédség szervezeti struktúrájának átalakítását, - hivatalos jellegének erősítését, - létszámának jelentős csökkentését, - a sorkatonai szolgálati idő lerövidítését, - a fegyverzet és felszerelés korszerűsítését, - harckészültségének, felkészítési és kiképzési színvonalának emelését, - a katonai rendszer olyan modelljének a kialakítását, amely a veszély arányában lehetővé teszi a haderő létszámának szükség szerinti emelését. 32 Az átalakítás során még két nagyon fontos szempontot kellett figyelembe venni. A fegyveres erőknek alkalmazkodniuk kell a működő demokratikus társadalom követelményeihez és a megváltozott biztonsági koncepciókhoz, valamint úgy kell létrehozni és megőrizni a képességeket, hogy hozzá tudjunk járulni a béke és biztonság fenntartásához. Ezáltal a Magyar Honvédség

feladataiban ötvöződnek majd a nemzeti védelmi szükségletek és a nemzeti követelmények. A Magyar Honvédség építésekor számos szempontot figyelembe kellett venni, melyek hatással vannak a honvédség struktúrájára és alkalmazhatóságára. (Erre bővebben az átalakítás "ciklusonkénti" lebontásakor térek ki.) Leglényegesebb szempontok tehát:  folyamatosan szem előtt kellett tartani a törvényi előírásokat (Alkotmány, honvédelmi törvény, biztonságpolitikai alapelvek ),  mielőbb el kellett érni a NATO-val való kompatibilitást és interoperabilitást,  országunkat és hadseregünket alkalmassá és felkészültté kellett tenni a NATO-hoz való csatlakozásra, illetve a közös védelmi rendszerhez történő hozzájárulásra,  át kellett dolgozni a készenléti és mozgósítási feladatokat,  személyi állomány megfelelő számának megtartása és teljes körű átképzése,  növelni kellett a

készenléti erők alkalmazhatóságát és a szerződéses katonák arányát a sorállományú katonákhoz viszonyítva,  folytatni kellett a kiképzési - felkészítési rendszer modernizálását. Az említett változások a létszámra is hatással voltak, melynek alakulását a következő táblázat mutatja, évenkénti lebontásban: 33 HADRENDI ELEMEK SZÁMA TÁRGYÉV BÉKE HADI 1989 345 716 1990* 294 488 1991 251 427 1992 246 409 1993 254 439 1994 247 433 1995 234 384 1996 177 287 1997 141 192 1998 143 190 1999 140 186 2000 94 111 2001 90 105 2002* 106 119 CSÖKKENÉS ÖSSZESEN 239 597 13. számú ábra26 Megjegyzés: * A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnokságának szétválasztása miatt a hadrend már nem tartalmazta a hadrend adatait. * A HM és a Honvéd Vezérkar 2001. évi integrációja miatt a Hadrend újra tartalmazta a HM adatait. Mindazonáltal ahhoz, hogy létrejöjjön egy

igazán modern Magyar Honvédség, a NATO-val együttműködni képes, szervezett haderőt kell létrehozni maximálisan 34 teljesítve azon feladatokat, amivel megbíztak bennünket, "végig kell vinnünk a reformot!" 3.1 Valami elkezdődött A magyar haderő 1990-1994 között "Honvédelem minden hétköznapunk, honvédelem a munkánk, és honvédelem ha rákényszerülünk-, hogy hazánk védelmében fegyvert fogjunk."27 3.11 Varsói Szerződés felbomlása és a jugoszláviai válság hatása Magyarországra A bizonytalan szovjet belpolitikai helyzet hatására meginogni látszott Varsói Szerződés által biztosított közép-európai dominancia. Erre a változásra Magyarország is gyorsan reagált. 1990 június 26-án hozott határozatával, mely kimondta, hogy nem veszünk részt a VSZ katonai szervezetében, illetve tárgyalásokat kell kezdeni a kilépésről. Ezt a kezdeményezést rövidesen Csehszlovákia és Lengyelország is követtel.

Az 1990 október 2-4 között tartott ülést követően - ahol a közös hadgyakorlatok megszüntetéséről döntöttek - a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1991. februári soron kívüli ülésén írták alá a katonai szervezet megszüntetéséről szóló okmányt, majd 1991. július 1-én Prágában a felosztásról szóló egyezményt. A 90-es évek elején ez volt az egyik megbízható tényező ami befolyásolta a magyar haderő átalakításának kezdeti szakaszát, a másik pedig a jugoszláviai válság. Azzal, hogy a szovjet csapatok elhagyták hazánkat, és a Varsói Szerződés felbomlott, hazánk gyakorlatilag független lett. Ugyanakkor fennállt annak a veszélye, hogy belesodródunk a délszláv konfliktusba. Magyarországnak érdeke volt, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a szomszédos országokkal, ezért mindvégig higgadtan reagált az eseményekre (még akkor is, amikor két gép kazettás bombát dobott le Magyarországra október

27-én). A konfliktus elkerülése érdekében a 35 felek tárgyalást kezdeményeztek, melynek célja az együttműködés (pl. közvetlen kapcsolat kiépítése a két hadsereg légiereje között, s ezt segítette az Európai Közösség által kiküldött megfigyelők jelenléte). A jugoszláviai válság is közrejátszott abban, hogy a közvélemény felismerte egy működőképes hadsereg szükségességét és fontosságát. 3.12 Új Honvédelmi törvény megalkotása, hatása a haderőre A kormány hatására már 1991-ben több változtatást hajtottak végre az 1976. évi honvédelmi törvényen Melynek értelmében a férfiak hadkötelezettsége 55 életévről 50 életévre a sorkatonai szolgálat időtartama 18 hónapról 12-re, a polgári szolgálaté 28 hónapról 22-re, még a fegyver nélküli sorkatonai szolgálaté 24 hónapról 15 hónapra csökkent. Ezzel egyidejűleg megkezdődött az új honvédelmi törvény előkészítése. Az alapkoncepciót az

Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága 1992-ben vitatta meg s ezután került az Országgyűlés elé. Az elfogadásig eltelt 6 hónap az egyeztető tárgyalások jegyében telt, ahol több fontos kérdésben zajlott vita: - a kormány az alkotmánymódosítás alapján intézkedhessen az ország területét ért váratlan földi és légi támadás elhárítására, - a fegyveres erők, rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek egyetlen pártnak a tagjai, és nem folytathatnak politikai tevékenységet, - a határőrség továbbra is a fegyveres erők részét képezze, de rendészeti feladatkörben lássa el az államhatár őrzését, - katonai szolgálatot csak a fegyveres erőknél lehessen teljesíteni, - a rendkívüli állapot idején alkalmazott intézkedésektől különüljenek el a csak szükségállapot idején alkalmazhatók. A módosító indítványok rengetegéből a kiutat az Országgyűlés 1993.

december 7ei ülése jelentette, mikor is meggyőző többséggel elfogadták az 1993 évi CX törvényt a honvédelemről, mely a végrehajtásról szóló 178/1993. (XII 27) kormányrendelettel együtt 1994. január 1-én lépett hatályba 36 Az új honvédelmi törvényben a honvédelem célját illetően a következőket olvashatjuk: "A honvédelem célja: idegen hatalom fegyveres támadása ellen a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel való megvédése, illetőleg az államszervezet, ezen belül a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, továbbá a nemzetgazdaság, a társadalmi szervezetek és az érintett állampolgárok erre való összehangolt felkészítése."28 A törvény néhány újszerű rendelkezést is tartalmaz: - korábbi szabályzóktól eltérően teljes részletességgel határozza meg a fegyveres erők (Magyar Honvédség és Határőrség) feladatait,

harckészültségbe helyezésük és mozgósításuk elrendelésének rendjét, a vezetési eszközöket, - általában tiltja, hogy a "katona" a szolgálati helyén, vagy a szolgálati tevékenység során pártpolitikai tevékenységet fejtsen ki, - meghatározza a honvédség szervezetét, vezetési rendjét, parancsnokok vezetési jogkörét, - rögzíti a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik jogosultságait (családi- és bevonulási segély vonatkozásában) stb. A honvédelmi törvény vázlatos ismertetéséből is tisztán kitűnik, hogy egy jól felépített, minden részletre kiterjedő jogi szabályzót alkottak, ezzel biztosítva a küszöbön álló haderő-átalakítás hátterét. 3.13 NATO és Magyarország Az előzmények tárgyalásával összefüggésben fontosnak tartom, hogy Magyarország és a NATO kapcsolatáról ejtsek néhány szót. Hazánk tekintetében az első említésre méltó momentum a NATO -

tagállamok állam- és kormányfőinek 1990. júliusi londoni csúcstalálkozója volt, ahol történelmi határozat keretén belül kinyilvánították, hogy a NATO nem tekinti többé ellenségnek a volt Varsói Szerződés tagállamait, és partneri viszony kialakítására szólította fel őket. 37 Ezzel elkezdődött egy hosszú periódus Magyarország és a Magyar Honvédség életében, amelynek egyik célja az volt, hogy hazánk a NATO teljes jogú tagjává váljon. A 90-es évek elején zajlott tárgyalássorozatok a következő gondolat jegyében zajlottak: Európában nem szabad új megosztottságot létrehozni, a kontinens valamennyi államát be kell vonni az új biztonsági rendszerbe. Történelmi lépésnek tekinthető az Észak-Atlanti Tanács október 28-ai ülése, melyre meghívták Antall József miniszterelnököt is aki beszédében kérte a NATO tagállamokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a három közép-európai országra, Magyarországra,

Lengyelországra és "Csehszlovákiára". A megbeszélések 1992-1993-ban folytatódtak melyek során több magas rangú katonai vezető látogatott hazánkba - James B. Davis tábornok, a NATO főparancsnokság vezérkari főnöke, John M. Shalikashvili tábornok, a NATOfőparancsnok - kapcsolatfelvétel céljából, segítve ezzel Magyarországot a csatlakozáshoz vezető úton. Ezek az események a magyar-NATO kapcsolatok fejlődésének egy-egy fontos állomását jelentették. Az említett események közül mérföldkőnek tekinthető az 1994. január 1011-ei brüsszeli NATO csúcs, ahol is elfogadták a Partnerség a békéért programot – a Magyar Köztársaság csatlakozását az Észak-atlanti Szövetség "Partnerség a békéért" címmel meghirdetett programjához február 8-án írta alá Jeszenszky Géza külügyminiszter - amely a katonai, valamint a politikai együttműködés lehetőségeinek kiszélesítésével elindította a tényleges

tagságra való felkészülést. A békepartnerség révén szerződéses kapcsolat jött létre Magyarország és a NATO között. Részvételünk újabb lépést jelentett a teljes jogú csatlakozás felé vezető úton. 3.14 Rendszerváltás utáni haderő első négy éve A rendszerváltás előtt Magyarországnak, - mint a Varsói Szerződés tagjának nem volt nemzeti katonai doktrínája. Így az 1990-ig tartó időszakban a magyar haderő fejlesztése, felkészítése, kiképzése alapvetően a VSZ követelményeinek megfelelő hadsereg kiépítését, fenntartását szolgálta. Ennek megfelelően 38 alakították ki a haderő struktúráját, vezetési, szervezeti, fegyverzeti rendszerét, békebeni területi elhelyezkedését. Magyarország a koalíciós kötelékben támadó feladatot végrehajtó, a szovjet csapatokat támogató haderő szerepét töltötte be. A támadó jellegből adódóan, a hadseregünk több területen túlméretezett volt. Harckocsikból,

légvédelmi eszközökből, vés tüzérségi eszközökből lényegesen több volt, mint amennyit az ország védelmét ellátni köteles és képes hadsereg szervezeti keretei igényeltek. Az ország légvédelme is a VSZ egységes légvédelmi rendszeréhez illeszkedett. Ugyancsak a támadó tevékenységet erősítette a mobil ellátó rendszer kiépítése, amely a szárazföldi csapatoknak az ország területén kívüli működését biztosította. Elmondható, hogy a haderő valamennyi fontosabb mutatója, jellemző vonása azt a célt szolgálta, hogy az ország területét elhagyva minél rövidebb idő alatt képes legyen támadó tevékenységet folytatni. A szervezetet és a fegyverzeti rendszert egyaránt a Varsói Szerződés egységes igényei szerint alakították. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a hadsereget szovjet vagy szovjet licence alapján külföldön gyártott haditechnikai eszközökkel szerelték fel. A rendszeresített eszközök cseréjét az

1980-as évekre tervezték, de a romló gazdasági lehetőségek miatt egyre csökkenő költségvetési támogatás ezt nem tette lehetővé. Így 1989 végén a technikai eszközök jelentős részének átlagéletkora elérte a 10 évet, s az elhasználódás miatt már akkor sem felelt meg a kor követelményeinek. A rendszerváltás "örökségeként" hazánknak: "egy felduzzasztott és elnehezült, a reális lehetőségekkel nem számoló, túlzott követelményektől feszített, gyorsuló ütemben romló anyagi - technikai nehézségekkel terhes hadereje volt ." feltételekkel küszködő, működési 29 Ez a haderő szervezettségét, kiképzettségét, vezetettségét tekintve még meg tudott felelni a koalíciós követelményekből fakadó elvárásoknak, de nagyságrendje, szervezeti keretei, technikai eszközeinek mennyisége és minősége, területi elhelyezkedése nem felelt meg a szuverenitását visszanyert ország katonai védelemből a

haderőre háruló feladatoknak. 39 Ezért vált szükségessé a teljes körű átszervezés, átalakítás. Ez az átalakítás gyakorlatilag a rendszerváltással egy időben kezdődött meg, s több tíz éves folyamat eredményeként valósul meg. Az átalakítás alapkövetelménye az volt, hogy a haderő átalakuljon egy nemzeti jellegű, a nemzetközi és hazai igényekkel, feltételekkel összhangban álló, az ország védelmét ellátni képes, a társadalom (a parlament) által irányított és ellenőrzött fegyveres erővé. Az átalakítás a haderő túlméretezettségének ("tömeghadsereg") átalakításával indult. Ehhez adottak voltak a kedvező nemzetközi és belpolitikai körülmények is. A haderő csökkentése szervezeti és haditechnikai területre is egyaránt kiterjedt. Méretek változásának tekintetében a békelétszám mintegy 35 százalékkal, a szervezeteinek 20 százalékkal, a technikai eszközpark 20-40 százalékkal lett

kisebb. A teljesség igénye nélkül a kezdeti markáns lépésekből néhányat szeretnék kiemelni: - megszűnt 7 összfegyvernemi és tüzérdandár, - 22 harckocsi zászlóalj (ezzel 23 százalékkal csökkent a harckocsik száma), - teljesen megszűntek a szárazföldi rakétacsapatok, - föld-föld típusú rakétákkal felszerelt szervezeti egységekkel a honvédség már nem rendelkezik. A jelentős csökkentések eredményeként a Magyar Honvédség költségvetési létszáma a következőképpen alakult (14. számú ábra)30: Mindösszesen 91 900 Polgári 31 alkalmazott 33 300 12 400 81 000 32 500 143 200 16 800 11 900 65 300 27 600 121 600 1992 14 400 8 500 51 100 26 000 100 000 1993 13 700 8 300 52 340 25 660 100 000 össz. csökkentés %-ban 24 33 43 23 Állományi csoport/év 1989 Tiszt Tiszthelyettes Sorállomány 17 800 12 700 1990 17 300 1991 40 155 700 Az említett létszámváltozások tükrében a HM-tárca

létszámának alakulása állománycsoportonként a következő volt . Sorállomány (52400 fő) Közalkalmazott (25660 fő) Zászlós, tiszthelyettes (8300 fő) Tábornok,tiszt (13700 fő) 15. számú ábra32 Ezzel gyakorlatilag megtörténtek az első lépések a támadó jelleg megszüntetésére. A sorozatos csökkentés eredményeként - 510 harckocsit, 65 páncélozott szállító harcjárművet (PSZM), 207 db 100 mm-es űrméret feletti tüzérségi tűzeszközt vontak ki - Magyarországnak csak annyi, vagy kevesebb haditechnikai eszköze lett, mint amennyit a nemzetközi szerződés (CFE) rögzíti. A haderő-átalakítás során a másik nagyon fontos terület a kiképzés, felkészítés alkalmazási elveinek megváltoztatása volt. Korábban – a Varsói Szerződés idején - a haderő támadó tevékenységre volt berendezkedve, míg az átállás idején egyértelműen az aktív védelem került előtérbe. A csapatoknál a 41 felkészítés, kiképzés

rendszerét ennek megfelelően alakították ki. A 12 hónapos sorkatonai szolgálati időhöz igazodva a bevonulást követő első hónapban az újoncok megkapták az alapkiképzést, s ezt követte a szakalapozó, szak- és kötelékkiképzés. Különböző beosztásoknál (harckocsivezető, páncélozott harcjármű-vezető, lokátor főkezelő) a katonákat a kijelölt alakulatoknál készítették fel. A kiképzések alapját a gyakorlatok képezték, de már nem a korábban nagy demonstráció gyakorlatokat helyezték előtérbe, hanem inkább a zászlóalj, osztály, század, üteg gyakorlatokra helyeződött a hangsúly. Elmondható, hogy az ekkor kialakított csapatkiképzés rendszere jól működött, annak ellenére, hogy az elöregedő haditechnikai eszközpark továbbra is negatívan befolyásolta az előírt kiképzési feladatok végrehajtását. További jelentős átalakítási feladatot jelentett a haderő "ugrásra kész" jellegének

kialakítása. Ezt egyrészt az új harckészültségi és mozgósítási rendszer felállításával, másrészt pedig nagy mozgékonyságú, azonnal reagáló erők létrehozásával kívánták elérni. Mindezek eredményeként jelentősen átalakult, s egyben egyenletessé vált a csapatok békebeni feltöltöttsége. Területi elhelyezkedést tekintve négy év alatt nem tudtak mindent megvalósítani, ezért a lehetőségekkel összhangban álló korrekciókra került sor. A hadkiegészítés rendszerét vizsgálva megállapítható, hogy a sorkatonai szolgálat jobban tervezhető lett, a hadköteleseket így - a lehetőség függvényében, lakóhelyükhöz képest - 100 km-ben belüli alakulatokhoz tudták behívni. 90-es évek elejére tehető a fegyver nélküli katonai valamint a polgári szolgálat bevezetése is. A változások sorában kiemelten foglalkoztak a Magyar Honvédség irányítási és vezetési rendszerének átalakításával is. A Honvédelmi

Minisztériumból kiváltak a kifejezetten katonai vezetést végző szervek (Honvéd Vezérkar, kiképzést irányító szervek stb.) és ezekből megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ezt a Parancsnokságot később - 1994ben - összevonták a Honvédelmi Minisztériummal Összességében tehát elmondható, hogy a Magyar Honvédség védelmi jellegű haderővé történő átalakításában megtörténtek a törvények, eszközalapok és a gazdasági helyzet adta első, de nagyon fontos lépések. Ezzel egy korszak 42 lezárult, s alapot adhat az új jogszabályok és törvényi háttér alapján megtervezendő további átalakítási feladatok megvalósításához. 3.2 Eredmények már vannak, de messze még a cél „ Mi nem akarunk érdekeinknek fegyveres erővel érvényt szerezni, de biztonságunk érdekében nem mondhatunk le a honvédség fenntartásáról sem.”33 A kormány 1994. évi programjában kiemelt figyelmet kapott a Magyar Honvédség

átalakítása, amelyet az tett szükségessé, hogy a kormányzati ciklus elején a haderő sem szervezeti felépítésében, sem működésében, sem méreteiben nem felelt meg a kor követelményeinek. A nemzetgazdaság teljes mértékben nem tudta fedezni az ehhez szükséges költségeket, mert szűkében állt a honvédség fenntartására és fejlesztésére fordítható költségvetési forrásoknak. Az átalakítást folytatni kellett, melynek végrehajtására országgyűlési határozat született a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról. A végrehajtás során: - a Magyar Honvédség folyamatosan csökkentette béke- és háborús hadrendjének nagyságát, - átalakította a vezetési struktúrát, - meghatározta a felkészítés, kiképzés rendjét, stb. Ezek hogyan néztek ki a gyakorlatban? A fejezet további részében ezekről szeretnék részletesen szólni. 43 3.21 A NATO csatlakozás

küszöbén A NATO-val kapcsolatos gondolatokat az 1994. január 10-11-ei NATO csúcs eseményeivel fejeztem be, melynek eredményeként február 8-án Magyarország csatlakozott a szervezet "Partnerség a békéért" programjához. Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) a békepartnerség (PfP) elősegítette, az új tagok felvételével a Szövetség hozzájárulhasson a stabilitáshoz és biztonság erősítéséhez Európában. A bővítési folyamatban partnerországok együttműködésének alapvető eszköze a NACC és a PfP lett. Több szó esett a Békepartnerségről (PfP), mely esetében fontosnak tartom megemlíteni az alapvető céljait. Ezek a következők: - segíteni a nemzeti fegyveres erők fölötti demokratikus kontroll erősítését, - erősíteni a katonai védelmi vonatkozású együttműködés rendszerét, - hatékony segítséget nyújtani a partnerországok védelmének olyan átszervezésében, hogy az megfeleljen az új

biztonsági követelményeknek, - segíteni a csatlakozni kívánó országoknál a védelmi tervezés és a költségvetési eljárások átláthatóbbá tételét, - növelni a partnerországok szerepét a PfP fejlesztésében a tervezés és a végrehajtás folyamatában (elsősorban humanitárius, békefenntartó, kutató valamint mentő tevékenységek), - valamint a partnerországok védelmi vonatkozású katonai együttműködést erősíteni a NATO-val és egymás között. Az integrációs törekvések keretén belül hazánk 1994-ben a partnerországok közül elsőként delegálta képviselőit a Szövetséges Haderők Európai Főparancsnoksága (SHAPE) mellett működő Partnerségi Koordinációs Sejthez (PCC - Partnership Coordination Cell). 1995 tavaszán kapcsolódtunk be a NATO ún. Tervezési és Felülvizsgálati folyamatába (PARP) Ennek alapvető célja, hogy a partnerországok megteremtsék a katonai együttműködés feltételeit. Magyarország a

szervezethez hasonlóan - kétéves ciklusokra együttműködési célkitűzéseket fogalmazott meg, melyek kiterjedtek a 44 parancsnoki - vezetési, irányítási és kommunikációs rendszerekre, logisztikai biztosításra, nyelvi képzésre, kutatás - mentésre, térképekre és jelzésekre valamint a veszélyes területek megjelölésére. Az első ütemben, amely 1996 szeptember 30-án ért véget, 18 célkitűzést vállaltunk, s a második ciklus - 1996. október 1-jén indult - 38 új célkitűzése zömében ezekre épült, ezek továbbfejlesztése. 1996-1997 fordulópontnak folyamatában. Magyarország számított a 1996. január csatlakozásra 29-én való bejelentette, felkészülés hivatalos csatlakozási szándékát a NATO-hoz. A szövetség ezek után ún intenzív párbeszédet kezdett a jelentkezőkkel, melyek lényege a kölcsönös tájékozódás volt. NATO részről a tagországok képességeinek felmérésére, az aspiránsok részéről a

Szövetség elvárásainak és működésének megismerésére irányult. Folytatott párbeszéd több forduló volt, melynek alapját a hazánk által elkészített "vitadokumentum" képezte. 1997. június 8-án a NATO legfőbb döntéshozó szerve az Észak-atlanti Tanács madridi csúcstalálkozóján megszületett a döntés: a Szövetség első körben Magyarországot, a Cseh Köztársaságot és Lengyelországot hívja meg. A Kormány erőfeszítése megerősítést nyert, hiszen a magyar lakosság az 1997. november 16-án megtartott népszavazáson túlnyomó többséggel (85,33 %) a NATO-csatlakozás mellett voksolt. Ezután a külügyminiszter megküldte az ország csatlakozási szándékáról szóló levelet a NATO főtitkárának, melyben megerősítette hazánk álláspontját. A dekrétumban megfogalmazottak szerint Magyarország: - teljes mértékben elfogadja a NATO alapelveit, valamint a washingtoni szerződésben foglalt alapelveket, - elfogadja a

washingtoni szerződésből következő jogokat és kötelezettségeket, - kész arra, hogy a washingtoni szerződés V. cikkelye értelmében részt vegyen a Szövetség kollektív védelmi feladatában, - tisztában van azzal, hogy a NATO-nak, mint politikai - katonai szövetségnek kiemelt feladata, hogy fenntartsa a tagállamok hiteles védelmi képességeit, - új tagállamként erősíteni kívánja a Szövetség egységét, 45 - megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy a teljes jogú tagság időpontjára kialakítsa a NATO-val való együttműködéshez szükséges feltételeket. A három jelölt csatlakozási jegyzőkönyvét 1998-ban hagyták jóvá, s ezután folytatták le a ratifikációs tárgyalásokat. A csatlakozás teljes folyamata 1999 elején zárult le, lehetővé téve azt, hogy hazánk a NATO létrejöttének 50. évfordulójára teljes jogú tagként csatlakozzon a szervezethez. 3.22 1994-98-as időszak jogi szabályozása Mint arról

már korábban szóltam, az előző négy év egyik legfontosabb eredménye a honvédelemről szóló 1993. évi CX törvény (Hvt) megalkotása volt A honvédelem jogi szabályozása azonban ezzel korántsem ért véget. Elég ha csak a következő felsorolást nézzük, mely az Országgyűlés által ezen időszak (199498) alatt megalkotott legfontosabb jogi szabályzóit tartalmazza: - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII törvény (Hszt), - a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLV törvény (Hkt), - katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV törvény (Hft), - a hadigondozásról szól 1994. évi XLV és XLVI törvények Ezeken túl előkészítés alatt volt az Alkotmány 40/A.§-ban meghatározottaknak megfelelően a Magyar Honvédségről, valamint a Hvt. 3§-ban előírtak

alapján a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályokról és a Honvédelmi Tanácsról szóló törvénytervezet. Elmondható, hogy ezen jogi szabályzók megalkotása kellő alapot nyújtott a honvédelmi és honvédségi viszonyok jogszerű kialakításához. 46 3.23 A haderő-átalakítás tovább folytatódik A Magyar Köztársaság kormánya az Országgyűlés által 1994-ben elfogadott programjával összhangban célul tűzte ki: - a honvédség átalakításának új alapokon történő átalakítását, - a haderő finanszírozható méretűvé csökkentését, - a haderő NATO-csatlakozásra való alkalmassá tételét, - a sorkatonai szolgálai idő csökkentését. A Magyar Honvédség átalakításának kezdetét a hosszú- és középtávú tervek kidolgozása jelentette, melynek alapjául a nemzetközi, ezen belül térségünk katonapolitikai helyzetének valamint a honvédség állapotának elemzése

és értékelése szolgált. A tervek kidolgozása előtt mindenképpen fel kellett tenni a kérdést: Miből tudunk "gazdálkodni?" A Magyar Honvédség korábbi átalakításai főleg a meglévő létszám csökkentésére, a "szervezetek" optimális elhelyezkedésére s ezek megfelelő felépítésére irányultak. A honvédség nagysága, haderőnemi és fegyvernemi összetétele és vezetési rendje azonban nem állt összhangban feladatrendszerével és költségvetési lehetőségeivel. A kényszerű takarékosság miatt csökkent a kiképzési foglalkozások és gyakorlatok száma, mérséklődött a kiképzés feltételeinek eszközbiztonsága, kritikussá vált a haditechnika eszközök, anyagi készletek és objektumok helyzete. A haditechnikai eszközpark lecserélése nem valósult meg, így már annak átlagéletkor elérte a 15 évet. Az ország fegyveres ereje ekkor még nem volt alkalmas a NATO-hoz való csatlakozásra, tagországok haderővel való

együttes alkalmazásra. A feladat tehát adott volt: a honvédséget át kell alakítani. Az átalakítási folyamat alapját a Magyar Honvédség Parancsnoksága és a Honvédelmi Minisztérium által kidolgozott hosszú és középtávú koncepciója képezte. Mindezt megerősítvén az Országgyűlés 1995 június 30-ján elfogadta a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII 6) számú határozatát Ezt követően a 47 Honvédelmi Minisztériumban és a Magyar Honvédség Parancsnokságán is elkezdődött a határozatban foglaltak végrehajtása. A középtávú átalakítást 1998ig, míg a hosszútávút 2005-ig kívánták megvalósítani Megkezdődött a teljes körű tájékoztatás, melynek keretén belül az érintett szervezetek, megyei parancsnokságok megkapták feladataikat, az átszervezésben érintett személyi állomány pedig az őket érintő kérdésekben konkrét

tények és ismeretek birtokába jutott. A közvélemény tájékoztatására a Honvédelmi Minisztérium gondozásában megjelent a „Haderő-átalakítás "1995-1998-2005" című kiadvány, amely az átalakítás okait, céljait és a létrejövő haderőt mutatta be. Az átalakítás során meghatározó volt az európai biztonsági összetevők alakulása, a Magyar Honvédség állapota és gazdasági helyzete. Az elgondolásnak megfelelően az átalakításnak ki kellett terjedni a hadsereg életének minden területére: - a Magyar Honvédség szervezeti felépítésére és vezetési rendjére, - a harckészültség és mozgósítás, a hadkiegészítés, valamint a felkészítés és kiképzés (oktatás) rendszerére, - haditechnikai fejlesztésre és korszerűsítésre, - gazdálkodás és a logisztikai biztosítás rendszerére, - a személyi állomány életkörülményeire és szociális helyzetére. A hosszú távú elképzelések szerint csökkenteni

kellett a béke- és hadi szervezetek, vezetési szintek számát. Ezzel párhuzamosan pedig növelni kellett a csapatok harci képességét. A békelétszám kialakítását figyelembe kellett venni a térség katonapolitikai helyzetét, az ország gazdasági teherbíró képességét és a fegyveres erők feladatait is. Ezek alapján csak akkora erőt volt célszerű fenntartani, amely biztosítani tudta a reális veszélyeztetettségnek megfelelő készenléti erőt. Így a békelétszám kialakításánál figyelembe kellett venni, hogy olyan csapatokra van szükség, melyek megfelelő feltöltöttséggel rendelkeznek és képesek a feladatok "akár azonnali" végrehajtására. Ez a nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve az ország lakosságának mintegy 0,55 %-a legyen. 48 Változtatni kellett a behívási rendszeren is, annak érdekében, hogy a csak sorozáson alapuló sorozott állományt a későbbiekben önkéntes és sorozott állomány váltsa fel. Annak

ellenére, hogy a tendencia - a hivatásos jelleg kialakítása - a hadkötelezettség nem szüntethető meg, hiszen bármilyen korszerű és jól felszerelt egy haderő, nagyobb fegyveres összecsapások, háborús küszöb feletti konfliktusok megoldására nem képes. Ezért véleményem szerint a hadkötelezettséget felfüggeszteni34, s nem megszüntetni kell. A hosszú távú elképzelések gyakorlati megvalósítására több rövidebb (középtávú) időszakot határoztak meg. Első ütemben - melyet 1998-ig hajtottak végre - a Magyar Honvédség szervezeteinek és létszámának fokozott mértékű csökkentését hajtották végre. Ezzel párhuzamosan elkezdték a haderő minden területre kiterjedő átalakítását. A középtávú időszak alatt át kellett alakítani: a kiképzési, felkészítési, harckészültségi, mozgósítási és hadkiegészítési rendszert, valamint a gazdálkodás, elhelyezés és ellátás meglévő rendszerét. Az átalakítás

során minden nagyobb területet (Honvédelmi Minisztérium, felső szintű vezetés rendje) a célkitűzéseknek megfelelően górcső alá vettek. A területenkénti legfontosabb változások és átalakítások a következők voltak. 1994 őszén a kormányzati szervek felülvizsgálatának keretén belül "átalakításra került a Honvédelmi Minisztérium szervezeti, vezetési és működési rendje. Végeredményként a Minisztérium létszáma 319 főről 285 főre csökkent. Szervezeti korszerűsítés eredményeként megszűntették a HM Pénzügyi Osztályt, valamint a Nemzetközi Ellenőrző és Tervező Irodát. A Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó hivatalok, háttérintézmények összlétszáma a HM rendelkezési állományával együtt 1994. év végén 422 fő volt Az új jogszabályok megjelenésével megváltozott a nemzetbiztonság, a felsőoktatás és a légügy szervezetrendszere és létszáma. Ennek keretén belül a Katonai Jelderítő Hivatal

és a Katonai Biztonsági Hivatal a Magyar Honvédség szervezetéből kiválva önálló országos hatáskörű szervekké váltak. A felsőoktatás vonatkozásában a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem valamint a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola állami felsőoktatási intézményként folytatta 49 tovább működését az akreditációra. Az említett változásoknak megfelelően 1997 év végén a Honvédelmi Minisztérium hivatalai és háttérintézményei, valamint a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek összlétszáma 8772 fő volt. A Minisztérium átalakításával egyidejűleg azonnal megkezdődött a Magyar Honvédség felső szintű vezetési rendjének, struktúrájának átalakítása. A kormány 2037/1995. (II 20) határozata alapján a Magyar Honvédség Parancsnokságának felépítését, mely a következő szervezeti elemekből állt: Honvéd Vezérkar, főcsoportfőnökségek, fegyvernemi és szolgálati főnökségek,

valamint egyéb szervezeti elemek. Az átalakítás eredményeként a Magyar Honvédség Parancsnoksága korszerűbb működési mechanizmussal illeszkedett a Honvédelmi Minisztérium működési és irányítási rendjéhez. Tovább korszerűsödött a háborús vezetési rendszer, s megtörtént a háborús időszaknak megfelelő haderőstruktúra kialakítása is. A katonai felsőszintű vezetés átalakításának eredményeképpen 1997. szeptember 1-jével a Magyar Honvédség Parancsnokságának jogutódjaként megalakult a Honvéd Vezérkar. Felállításra kerültek a NATO elveknek megfelelő vezérkarok (a Szárazföldi Vezérkar Székesfehérváron, a Légierő Vezérkar pedig Veszprémben). 1997-re kialakult a Magyar Honvédség felső szintű vezetése, amely rendelkezett a NATOkövetelményeknek megfelelő struktúrával. A honvédelmi tárcánál ezen belül a Magyar Honvédségnél a végrehajtott szervezeti változások következtében a rendszeresített létszám

jelentősen csökkent. A tárca békelétszáma az 1994. évi közel 100 000-ről 1998-ra mintegy 38 %-kal, 61 500 főre csökkent: 50 Időpont Tiszt Sorállomány 47 336 Közalk. Köztiszt. 24 910 Összesen 16 320 Zászlós tiszthelyettes 10 682 1994. 16 321 10 682 40 964 21 208 89 175 14 386 9 713 37 959 19 208 81 266 11 770 10 280 29 430 14 450 66 872 11 450 11 600 25 600 11 350 60 000 11 350 11 200 27 070 11 800 61 500 99 248 12. 31 1995. 08. 01 1995. 12. 31 1996. 12. 31 1997. 12. 31 1998-tól Megjegyzés Rendszeresített létszám 85/1995. (VII. 6) OGY határozat 93/1995. (X. 13) OGY határozat 106/1996. (XI. 20) OGY határozat OGY határozat 124/1997. (XII. 18) OGY határozat 16. számú ábra35 Az 1995-ös év volt az, amikor az Országgyűlés első ízben rögzítette a fegyveres erők, s ezen belül a honvédség rendszeresített létszámadatait. Ezt követően évenként határozták meg a létszámokat, s ezzel lehetővé vált a

költségvetés átgondolt tervezése valamint a szervezet- és létszámcsökkentés ütemezett megvalósítása. Az átalakítás időszakában a csökkentések megvalósításakor igyekeztek kialakítani - a nyugati gyakorlatban elfogadott 1:3 tiszt - tiszthelyettes arányt, de ennek megvalósítása váratott magára. (Ezekkel együtt a HM-tárca létszámának alakulása állománycsoportonként 1997 végén a következő volt: 51 Közalkalmazott (11687 fő) Tábornok,tiszt (11136 fő) Zászlós, tiszthelyettes (11126 fő) Szerződéses állomány (5351 fő) Sorállomány (21351 fő) Mindösszesen: 6565136 főő 17. számú ábra37 A Magyar Honvédség szervezeti átalakulásának tekintetében is mérföldkőnek számított az 1994-98-as időszak. Az kialakított koncepció megvalósításakor a Magyar Honvédség teljes béke- és háborús időszaki haderejét érintő változtatásokra került sor. A két haderőnemnél - szárazföld, légierő - végrehajtott reform

eredményét a következő felsorolás tartalmazza:38 Szárazföldi haderőnem tekintetében: - megalakult a Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága, majd a 4. Gépesített Hadtest Parancsnokság, - a hadrendi elemek átcsoportosításának a 2. Gépesített Hadosztály állományába az alapkiképzést végrehajtó központok kerültek, - a területvédelmi és személyi tartalékképző szervezetek felállításával kapcsolatos feladatok irányítását a Szárazföldi Vezérkar vett át, - kiképzés követelményeinek változása, a sorkatonai szolgálati idő 9 hónapra csökkentése, a csapatok kiképzési terheinek enyhítése érdekében megalakult az Alföldi és Dunántúli Kiképző Központ, - módosultak a katonai szervezetek állománytáblái, 52 - tovább csökkent a csapatok szervezetébe tartozó sorállomány létszáma, - szervezési időszak átalakításai következtében megszűnt négy összfegyvernemi dandár és egy műszaki ezred, -

megtörtént a kis létszámú szervezetek felszámolása, a fegyvernemi kultúrák egy-egy helyőrségben történő összpontosítása. Összességében a vizsgált időszakban megszűnt 30, és a szárazföldi haderőnem állományába került 3 új békeszervezet. Légvédelmi haderőnem tekintetében: - megalakult a Légvédelmi Parancsnokság, majd a 2. Repülő és Légvédelmi Hadtest Parancsnokság s végül 1997. szeptember 1-jén a Légierő Vezérkar, - megalakították a Légierő Hadműveleti Központot a Kapos Bázisrepülőteret, a Vegyes Légvédelmi Rakétaezredet és a Légtérellenőrző ezredet, - a Duna Légvédelmi Rakétadandár "osztálycsoportos" szervezete Vegyes Rakétaezreddé alakult, - a típuskivonások (SZU-22, MÍG-23) következtében változott Pápa és Szentgyörgyi Dezső harcászati repülőezredek belső struktúrája, feladatrendszere. - a szervezeti változásában nem érintett, de létszámában, technikai eszközben

változó katonai szervezetek (harcászati repülőezredek, harci helikopterezred, vegyes repülőosztály) beálltak a meghatározott létszámra. Összesen az átalakítás végére a repülő- és légvédelmi csapatoknál megszűnt 32, és állományukba került 2 új békeszervezet. A szervezet- és létszámcsökkentő intézkedések végrehajtásával az átalakítás mennyiségi szakasza lezárult. Soron következő időszak legfőbb feladata a minőségi változás végrehajtása volt. "A fegyveres erőkre, ezen belül a Magyar Honvédségre, a jövőben az ország területének, szuverenitásának, lakosságának, anyagi javainak és demokratikus intézményeinek védelméből; a nemzetközi szervezetek vezetésével zajló válságkezelésben (béketámogató és béketeremtő műveletekben) való részvételről; valamint a washingtoni szerződés V. cikkelye 53 alapján a NATO kollektív védelmében a magyar hozzájárulásból adódó hármas feladatrendszer

hárul ".39 Egy ilyen képességorientált haderőnek kialakítása a jövő, a következő középtávú időszak feladata. 54 3.3 Magyar Honvédség a XXI század küszöbén „ A magyar haderőt folyamatosan kell felkészíteni arra, hogy technikailag és szellemileg egyaránt választ tudjon adni a XXI. század kihívásaira”40 A rendszerváltás óta végbement haderő-átalakítások elemzéséből kitűnik, hogy mindig az adott időszak változtatásait tekintették a legfontosabbnak, legjelentősebbnek a Magyar Honvédség 150 éves történetében. Valamilyen szinten ez igaz, hiszen ha visszagondolunk az előző két négyéves „ciklus” történéseire, láthatjuk, hogy az mindig több volt, mint a megelőző éveké. S ez ebben a négy évben - 1998 – 2002 - sem történt másként. Az elmúlt években a Magyar Honvédségnél kezdetét vette egy mennyiségi átalakulás, s ennek keretén belül – igaz zömében létszámcsökkentésselkialakították a

haderőnek olyan szervezeti struktúráját, mely maximálisan lehetővé teszi a fegyveres erők számára a szövetségi kötelezettségből eredő feladatok végrehajtását és ezáltal illeszkedik a NATO struktúrájához. A most kezdődő folyamat azonban a mennyiségi átalakításon túl a minőségi és a modernizációs törekvéseket célozta meg. A kezdődő átalakításról Dr Szabó János a Magyar Köztársaság korábbi honvédelmi minisztere így vélekedett: „A haderő-átalakítás eredményeként az átalakuló, kisebb létszámú, korszerűbb, finanszírozhatóbb, társadalmilag elfogadott, megbecsült, vonzó pályaképet felmutató magyar haderőnek alaprendeltetésével összhangban biztosítania kell a szövetségi kötelezettségek teljesítését, a szövetséges rendszer keretei közötti együttműködés, a nemzetközi béketámogató és válságkezelő erőfeszítésekhez való hozzájárulás, az új típusú kihívásokra való megfelelés

képességét.”41 Mindazon kérdésekre, hogy - miként sikerült véghezvinni a reformot, vagy mennyiben lett másabb a Magyar Honvédség feladatrendszere a NATO 55 csatlakozás után, illetve lesz-e súlya a XXI. századi Magyarországon annak a szónak, hogy hadsereg - a következő négy év (1998-2002) elemzésével adom meg a választ. 3.31 Kényszerű kezdet: A honvédelem stratégiai felülvizsgálata Az a tény, hogy Magyarország NATO-tagságának időpontja „belátható távolságba” került, egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a Magyar Honvédség átalakítása –több-kevesebb sikert hozó reformokat követőenmegindulhasson. Ezt a Közép-európai térségben változó biztonságpolitikai helyzet és a haderővel szemben támasztott megváltozott követelmények mind sürgetőbbé tették. Ezen elvárásoknak megfelelő haderő kialakítása érdekében a kormány 1999 júliusában a 2183/1999. kormányhatározat elrendelte a honvédelmi

ágazat egészének stratégiai felülvizsgálatát, melyben meghatározta a kívánt átalakítások irányvonalait. A haderő-átalakítás érdekében meghatározták a költségvetési támogatás előirányzatának GDP-ből történő részesedését ,melyet a következő grafikon szemléltet: A reál GDP és a védelmi kiadások alakulása GDP 20 00 98 96 94 Védelmi kiadások 92 90 140 120 100 80 60 40 20 0 18.számú ábra42 56 Felülvizsgálat rendelkezett arról is, hogy a jövőben a honvédelmi költségvetésben csak és kizárólag a honvédelmi költségvetésbe közvetlenül kapcsolódó feladatokat és szervezeteket lehet finanszírozni. Továbbá a döntéshozatali hatékonyság érdekében előirányozta a Honvéd Vezérkar minisztériumba történő integrálását. Az 1999-ben lefolytatott stratégiai felülvizsgálat az alábbi helyzetértékelést adta a Magyar Honvédségről: „ A Magyar Honvédség adott formájában

finanszírozhatatlan, mivel a védelmi költségvetés nem biztosítja a Magyar Honvédséggel szemben támasztott követelményeknek teljesítését”43 A felülvizsgálat elemezte egy átlátható költségvetés kialakításának lehetőségét, ezáltal biztosítva az átalakítás pénzügyi hátterét. A felülvizsgálat eredménye alapján hozta meg a kormány a 2322/1999. számú határozatát Ebben a kormány rögzítette azokat az alapelveket, amelyek: - a feladatrendszer felülvizsgálatára; - a felső vezetés rendjének kialakítására; - a szervezeti átalakításra; - a szervezetek működésére; - a gazdálkodásra; - a személyi állomány élet- és munkafeltételeinek, felkészítésének kiképzésének korszerűsítésére vonatkoztak. A meghatározott feladatok részletes kidolgozásának és végrehajtásának irányítására irányító bizottságot hoztak létre. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar 2000. év közepére

elvégezte a felülvizsgálat tervezési feladatait, melynek jóváhagyása után megkezdődött a haderő-átalakítás gyakorlati előkészítése majd annak végrehajtása. 3.32NATO-csatlakozás és a tagság első két éve A 3.21-es fejezetben már előrevetítettem a NATO-csatlakozás időpontját, de még előtte néhány gondolatot említenék melyek kiemelkedők ahhoz vezető 57 sikeres úton. A NATO-integrációs tárgyalások lezárultak, ezzel párhuzamosan 16 tagállamban megkezdődött a ratifikációs eljárás. Ezzel egyidejűleg Magyarország, Csehország és Lengyelország különleges státust kapott, mely értelmében tárgyalási jogkörrel részt vehettek a szövetség különböző szervezeteinek az ülésén. Szintén fontos volt –a központosított információáramlást felváltószakterületek szerinti információforgalom kialakítása Továbbá a csatlakozással összefüggő feladat volt az ország biztonság- és védelempolitikai alapelveiről

szóló -94/1998- országgyűlési határozat elfogadása, amelyet hazánk NATOtagsága és Magyarország biztonsági környezetének változása is indokolt. 1999 januárjában lezárultak a ratifikációs tárgyalások és ezzel Magyarország március 12-én –Csehországgal és Lengyelországgal együtt- a NATO teljes jogú tagjává vált. Elmondható, hogy eredményes volt Magyarországnak a NATO struktúrájába való integrálódása. Hazánk sikeresen kapcsolódott be a szövetség védelmi tervező folyamatába, s ezáltal megkezdődött Magyarország és a NATO védelmi rendszerének teljes összehangolása. A hazánk már teljes jogú tagként vett részt a szövetség 1999., 2000 illetve 2001. évi haderő-tervezési ciklusában Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy – képességeinket és költségvetési lehetőségeinket ismerve- elképzeléseinket egyeztessük a szövetséggel. A teljes jogú tagság elérése számos, mielőbb megoldásra váró feladatot vetett

fel. A honvédelmi tárca egyik legfontosabb feladata volt, a felajánlott erők integrálása a NATO katonai szervezetébe. A mintegy 150 beosztás 1999-2002 között -évente közel azonos arányban- került feltöltésre. További megoldásra váró feladatok voltak a következők: - jogharmonizáció, azaz a jogi, törvénykezési és államigazgatási rendszer összehangolása; - a NATO szabványosítási rendszerének átvétele; - a NATO-ban átlagosnak elfogadott képességek elérése, majd azok továbbfejlesztése; - a NATO iránti támogatottság fenntartása a közvéleményben. 58 Összességében elmondható, hogy Magyarországnak a csatlakozás létrejöttének érdekében tett erőfeszítései eredményesek voltak, megerősítették a választás helyességét. „NATO-tagként Magyarország érdemben szólhat bele az európai biztonságpolitika ügyeibe”.44 3.33 Törvényi szabályozások 1998-2002 között A korábbi fejezetekben már említettem,

hogy a honvédelem jogi szabályozása a rendszerváltás utáni években jelentős változásokon ment keresztül. Az addig hatályba lépett törvények – a honvédelemről szóló 1993. évi CX törvény és a szolgálati törvények (a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV törvény, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV törvény) megteremtették az alapvető jogi szabályozást. Azonban a honvédség működésére vonatkozó jogi szabályozás kérdésében az 1998-as kormányváltásig még nem született döntés, és talán a ciklus négy évének legfontosabb feladatát a NATO csatlakozásból eredő jogharmonizáció jelentette. Sikerként könyvelhető el, hogy a honvédséget érintő négy legfontosabb

szabályozási terület (békeidőszaki működés, minősített időszaki működés intézményrendszer és személyzet) közül megvalósult az intézményrendszerre, a békeidőszaki működésre valamint a személyzetre vonatkozó szabályozás korszerűsítése. A fent említett változásokon kívül az 1998-2002 közötti időszakban több, mint száz jogszabályt fogadtak el, -ebből húsznál is több volt törvény- a következőkben ezek közül azokat emelem ki, amelyek hatással voltak a haderő-átalakításra. A jogharmonizációs folyamat szempontjából az egyik legfontosabb törvény az 1999. évi CXVII, mely kettős elvárásnak tett eleget Egyfelől a NATO-val együttműködés megalapozó nemzetközi szerződések kihirdetését biztosító törvényhozási folyamat részét képezte, másfelől, viszont ez a törvény 59 végezte el a belső törvényi szabályozások együttműködés érdekében szükséges korrekcióját. Újítást eredményezett a

hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLV törvénynek a 2001 évi XLIV törvénnyel történő módosítása. A jogszabály elsődlegesen a sorkatonai idő 6 hónapos csökkentésére irányult, s ezzel egyidejűleg, 2001. januárjától csökkent a polgári szolgálat időtartama is. Másodsorban a legnagyobb változást az jelentette, hogy új szabályozási jogkörként bevezették az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítésének lehetőségét. Végül harmadsorban pedig a 2001. évi XLII törvényről tennék említést, melynek értelmében megvalósult a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációja. Az új rendszerben a honvédelmi miniszter lett – irányítási jogkörei mellett- a Magyar Honvédség vezetője. A két szabályozási állapot közötti különbséget a következő ábrák szemléltetik: OGY, KE, HT, Korm., HM MH OGY, KE, HT, Korm., HM, MH 19. számú ábra45 60 Az említett négy év a

honvédelem szabályozásának szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt. A ciklus során megfogalmazott több mint száz jogszabály és ezen belül a húsznál is több törvény kellő alapot biztosított a haderőreform végrehajtásához. 3.34 Utunk az új évezred hadserege felé Igaz, az 1990-től eltelt mintegy nyolc évben a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, struktúrája jelentős mértékben átalakult, de az évezred küszöbére érve a megváltozott európai biztonsági politikai környezet és a NATOhoz való csatlakozás ténye megkövetelte a kor követelményeinek megfelelő fegyveres erő kialakítását. A haderő-átalakítás megindításához szükséges törvények és határozatok elfogadása (melyeket a 3.33-as fejezetben mutattam be) kellő alapot nyújtottak a ma is folyó haderőreform megindításához. A haderő-átalakítás célja a következő volt: - létszámában és szervezetében kisebb haderő kialakítása, mely képes

eleget tenni Magyarország biztonság és védelmi igényeinek; - jól felszerelt és feltöltött, mobil, kiképzett szervezetek kialakítása; - egy olyan haderő létrehozása, mely az ország gazdasági teherbíró képessége arányában finanszírozható. A haderő-átalakítást érintő tárgyalások 2000. márciusa és májusa között a honvédelmi tárca szervezésében folytak, ahol meghatározták a reform főbb irányait, melyek az alábbiak szerint foglalható össze: „ A haderő-átalakításnak ki kell terjedni: a haderő életének minden területére, így a Magyar Honvédség hadrendjére, szervezeti felépítésére, vezetési rendjére és alkalmazási elveire, a harckészültség és a mozgósítás, a hadkiegészítés, a felkészítés és a kiképzés rendszerére, a haditechnikai eszközök cseréjére és korszerűsítésére, a tervezés rendjére, valamint gazdálkodás rendszerére. Továbbá az állományarányokra, a személyi állomány

élet-és munka körülményeire, szociális és egzisztenciális körülményeire, a Magyar Honvédség társadalmi 61 kapcsolataira, valamint a humánerőforrás gazdálkodás, és fejlesztés teljes intézményrendszerére.”46 A honvédelmi tárca szervezésében folytatott tárgyalásokon a felek a haderő-átalakítás 2000-2010 közötti időszakát három ütemre bontották. E szerint az első ütemben (2003 végéig) történjen meg az új szervezeti rendre való áttérés, az indokolt létszámarányok kialakítása, a fenntartás és működési költségek csökkentése, a NATO-interoperabilitás és – alkalmazhatóság alapvető feltételeinek biztosítása. A második ütemben (2006 végéig) a hadrafoghatóság és a kiképzettség szintjének növelése, valamint a személyi állomány életminőséget javító programok megvalósítása volt a cél, míg a harmadik ütem (2010-ig) fő feladatként a haderő képességi igényeinek megfelelő

haditechnikai korszerűsítését határozták meg. Az egyeztetési folyamat 2000 májusában záródokumentum aláírásával fejeződött be. Ezt követően az Országgyűlés elfogadta a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló 61/2000. határozatot, valamint a kormány meghozta a Magyar Honvédség átalakításának és új szervezeti struktúrájának 2000-2010 közötti időszakra vonatkozó tervéről szóló 2120/2000. számú határozatát. Ezzel elhárult minden akadály, s kezdetét vette a korszerűsítési tervnek megfelelő - a Magyar Honvédséget gyökeresen átalakító – haderőreform. A haderő-átalakítás főbb szempontjai a következők voltak: - az átalakítás során célul tűzték ki a csapatok korábbinál jobb feltöltöttségét, az egységes állományarányok kialakítását; - a Magyar Honvédség továbbra is általános hadkötelezettségen alapuljon, de a sorkatonai szolgálat mellett tovább kívánták emelni

a szerződéses katonák arányát, ezzel erősítve a haderő professzionális jellegét; - a béke- és háborús hadrend felépítése és vezetési rendje közel azonos legyen, a háborús létszám a békelétszámhoz közelítsen. A korszerűsítési terv – a NATO doktrinális követelményeinek, valamint az interoperabilitás elvárásainak megfelelően – létrehozta a honvédelmi tárca, benne a Magyar Honvédség struktúráját kialakítandó szervezeteit, a hozzájuk tartozó 62 funkciókkal, s az állománycsoportonkénti létszám alakulását. Az új struktúrának megfelelően a tárca: - a Honvédelmi Minisztériumból és az abban integrált Honvéd Vezérkarból; - a Magyar Honvédség katonai szervezeteiből; - a HM hivatalaiból, háttérintézményeiből; - illetve a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezeteiből állt. Ezt a struktúrát a következő ábra szemlélteti: HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM - MK Katonai

Felderítő Hivatal HVK -MK Katonai Biztonsági Hivatal Szárazföldi Parancsnokság -Nemzetvédelmi Egyetem Légierő Parancsnokság - MK Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal Hadtest jogállású vezető szervek Dandár jogállású vezető szervek Hivatalok Hadkiegészítő és Kiképző Parancsnokság Háttérintézmények Budapesti Helyőrség-parancsnokság Egyéb katonai szervek Összhaderőnemi Hadműveleti Központ Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság 20.számú ábra47 63 A terv meghatározta a létszámviszonyok főbb mutatóit is : - a Magyar Honvédség „B” (béke) létszámát 52.906 főről 37500 főre csökkentették, (lásd 21. ábra, amely a HM tárca 2001 évi létszámának állománycsoportonkénti alakulását mutatja) így az „M” (mozgósítási) létszám 56 hadrendi elemmel lett kevesebb; - a harcoló szervezetek feltöltöttségét 50-80% között határozták meg; - illetve a vezető szervek

létszámát 40%-kal csökkentették (ezt a Honvéd Vezérkar, a Szárazföldi Vezérkar, és a Légierő Vezérkar átalakításával, valamint a hadosztály-parancsnokságok megszüntetésével érték el. Tábornok,tiszt (8600 fő) zászlós, tiszth. (10230 fő) szerz. állomány (6700 fő) sorállomány (12160 fő) közalkalmazott (6118 fő) Mindösszesen: 4380048 fő 21.számú ábra49 64 A korszerűsítési terv előirányozta a katonai szervezetek diszlokációjának kialakítását. Ennek értelmében a haderő elhelyezését úgy kellett kialakítani, hogy az megfeleljen az ország alapvető biztonsági elvárásainak és követelmény volt az is, hogy az alacsony hatékonyságú, nehezen működtethető és fenntartható katonai szervezeteket „bázis helyőrségekbe” történő összevonással tegyék gazdaságossá. Ezek a változások hatással voltak a Magyar Köztársaság két haderőnemének – szárazföldi és légierő – átalakítására is. A

szárazföldi haderőnem esetében a korszerűsítési terv előírta, hogy a feltöltöttségük már az átalakítás második ütemére feleljen meg a NATOkövetelményeknek. Az így újonnan kialakult haderőnem képes lesz megfelelni a nemzeti és kollektív védelmi, valamint béketámogató feladatok végrehajtásából eredő követelményeknek. A terv szerint a gépesített dandárok, a könnyű vegyes ezred és a felderítő-zászlóaljak magas békefeltöltöttsége hozzájárul a szárazföldi csapatok reagáló képességének növeléséhez, és alkalmassá teszi őket a szövetségi keretek közötti aktív feladatok végrehajtásra. A korábbiakban érintőlegesen szót ejtettem a szárazföldi haderőnem átalakítási ütemezéséről, amely a korszerűsítési terv alapján a következőképpen nézett ki: - az első ütemben 11 béke- és 43 „M” katonai szervezet szűnt meg az alakulatok feltöltöttsége nőtt, ezzel javult a bevethetőség, s ezzel

egyidjűleg a fegyverzeti eszközrendszerből kivonták a felesleges, erkölcsileg elavult technika eszközöket (Pl:T-55-A, AM,PSZH). - a második ütemben a jobb kiképzési feltételek eredményeként nagy mértékben javult a csapatok együttműködési képessége, vezetettsége és alkalmazhatósága. - a harmadik ütem kezdetére (előreláthatólag 2006-ra) a szárazföldi csapatok alkalmasak lesznek az új, korszerű haditechnikai eszközök fogadására, mellyel nagymértékben növekedni fog a csapásmérő képességük. Összességében – a 2010-ig tartó haderőreform eredményeként – a szárazföldi haderő békelétszáma mintegy 17.000 fő lesz 65 A légierő megreformálását szintén hosszú távú tervek alapján kívánták és kívánják megvalósítani. Az átalakítás eredményeként képes lesz illeszkedni a NATO integrált légvédelmi rendszerébe lehetővé téve ezzel a megbízható légi irányítást és légtérfelügyeletet. A

korszerűsítési terv alapján a légvédelmi rakétakomplexumokat egyetlen helyőrségben Győrben összpontosítják A vezetési és radarezred struktúráját az érkező 3 D-S radarok telepítése után véglegesítik. Ekkorra válik véglegessé a légierő békelétszáma. A hármas ütemezés a légierő átalakításánál is nyomon követhető: - az első ütemben azokat a haditechnikai eszközöket vonták ki, amelyek már nem feleltek meg a kor követelményeinek, s fenntartásuk, üzemeltetésük nem volt gazdaságos. (MÍG-21 típusú vadászrepülőgépek, VOLHOV, NYEVA és KRUG típusú rakétakomplexumok); - a szűkös anyagi források miatt a pilóták NATO szintű kiképzése csak a korszerűsítés második ütemétől válik finanszírozhatóvá; - a harmadik ütemtől (2006) kezdődik meg a haditechnikai eszközpark korszerűsítése, ezen belül a légvédelmi és repülőeszközök cseréje. Ebben a periódusban szűnik meg 12 béke – és egy „M”

katonai szervezet. Ekkorra a csapatok feltöltöttsége 70-90 %-os lesz, s ezzel megalapozva a szövetségi kötelezettségek teljesíthetőségét. Összességében – a 2010-ig tartó haderőreform eredményeként – a légierő békelétszáma mintegy 7.800 fő lesz Az 1998-ban megkezdett átalakítás a felkészítés és kiképzés terén is éreztette hatását. A felkészítési terv abból indult ki, hogy a Magyar Honvédség kiképzésének a helyzetét a NATO-kompatibilitás és a tagországokkal való együttműködés fogja jellemezni. Ennek alapját a személyi állománynál – hivatásosok és szerződésesek- külön terv szerint végrehajtott, kétszer egy éves időszaki bontásnak megfelelő kiképzés adja. A hivatásos és szerződéses állomány egyéni felkészítésében az önállóságra, nyelvi képzésre és a fizikai erőnlétre, míg a kötelékkiképzés során a zászlóaljak önállóan és kötelékben végrehajtandó feladatainak begyakorlására

helyeződik a fő hangsúly. 66 A fent említett változások a Magyar Honvédség talán legfontosabb átalakításának kezdetét jelentették. Ez a folyamat természetesen nem ért véget a ciklus végén 2002-ben, hiszen több felsorolásban említettem, hogy a haderőreform teljes megvalósítását 2010-re tervezik. 67 4. A ÚJ MAGYAR HONVÉDSÉG JÖVŐKÉPE ÉS KÜLDETÉSE „ha egy szervezet a kihívásoknak meg akar felelni a változó világban késznek kell lennie a változásokra, kivéve e meggyőződés változtatását.”50 Azzal, hogy a Magyar Honvédségnél megkezdődött annak minden területét átfogó átalakítás, furcsa kettősséget figyelhettünk meg. Egyik oldalon egy tömeghadsereg lebontása, másik oldalon egy új hadsereg felépítése volt a cél. Ehhez egy olyan stratégia kellett, amely, meghatározta a szervezet értékét, küldetését, céljait, magába foglalta a célok eléréséhez szükséges közép és hosszú távú terveket

és legalább 15-20 éves intervallumot felvállal. A megvalósítani kívánt stratégia is csak akkor tekinthető eredményesnek, ha az meg is valósul. A megvalósítás hatékonysága elsősorban a hadseregen belüli összetevőkön múlik, melyeknek fő alkotó részei: - a személyi állomány, akik végrehajtják; - formális szervezeti rendszerek (tervezői és döntési rendszerek); - informális szervezeti jellemzők (értékrend, stílus, hit); - feladat, illetve amit végre kell hajtani. A Magyar Honvédség jövőképének (vision) meghatározásánál fontos megemlíteni két összetevőt, a küldetést és az értéket. A stratégiaformálás ezen két elemének ismeretében tudjuk meghatározni a hadsereg számára az elkövetkezendő 15-20 év fejlődési irányait. A „vision”-nak tartalmaznia kell a stratégiai célokat, az elérendő pozíciókat, tevékenységi kör bővítésére irányuló elképzeléseket, valamint azt, hogy milyen szerepet

töltsön be a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosításában. „ Lefordítva, a stratégiai cél 2015-ig egy ilyen 50-60.000 főt számláló professzionális, elsősorban hivatásosokból álló minőségi hadsereg kialakítása, amely technikai eszközeiben, felkészültségében képes az ország szuverenitását 68 szavatolni, reakcióképes, gyorsan reagáló, rugalmas feladatait hazánk területén, vagy határainkon kívül – függetlenül attól, hogy az béketeremtő, békefenntartó vagy karitatív feladat – képes magas színvonalon végrehajtani.”51 Véleményem szerint a jövőkép kialakításánál a realitás és a világos megfogalmazáson túl, az egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – követelmény az, hogy motiváló legyen, hiszen csak így lehet azonosulni a jövőbeli célokkal. Ehhez még szorosan kapcsolódik a küldetés, mely ismeretében pontosan megtudjuk határozni azt, hogy milyen feladat elvégzésére akarjuk

kialakítani a hadsereget. (országvédelem? Területvédelem? ENSZ feladat? NATO feladat? Válságkezelés?) Végül de nem utolsó sorban szükség van a legfőbb értékre az emberre – akit motiválunk és aki a szervezet részeként megvalósítja a kitűzött célokat – s így a fent felsorolt elemek együttes megléte kellő alapot nyújthat egy profi hadsereg kialakításához. Vagyis: „ ha egy szervezet ismeri céljait és irányait, ha ezen célok elérésében mindenki részt akar venni, akkor az egyének képesek a helyüket a szervezetben és a társadalomban megtalálni. Így az egyének önmagukat a szervezet részeként tekintik és ez erőt, magabiztosságot, társadalmi presztizst ad. A fontosság érzése segít nekik, hogy ne robotnak, hanem alkotó embernek tekintsék magukat.”52 Ezek ismeretében joggal tehető fel a kérdés: Milyen lesz a Magyar Honvédség a haderőreform végrehajtását követően - 2010-ben? 2000-2010 közötti haderő-átalakítási

folyamat eredményeként létrejövő haderő képes lesz: A - az ország szuverenitásának és területi épségének biztosítására; - a nemzetközi válságkezelő és békefenntartó missziókban való részvételre; - a katasztrófaelhárításban való aktív szerepvállalásra; - alkotmányos feladatok végrehajtására. kialakított szervezetek meg fognak felelni a NATO doktrinális követelményeinek, valamint az interoperabilitás elvárásainak, és ugyanakkor minőségi átalakulást egyértelműen a professzionális jelleg erősítése jellemzi. A haderő összetételét a harci, valamint harci támogató és kiszolgáló erők jellemzik, melynek alakulását 2010-ig a következő grafikon szemlélteti.(22 számú ábra) 69 30 25 20 Harci 15 Harci támogató 10 Harci kiszolgáló 5 0 2000 2003 2006 2010 22. számú ábra53 Az alakulatok feltöltöttsége 2010-re várhatóan a következő képet mutatja: 100 90 80 70 60 átalakítás

előtt tervezett 50 40 30 20 10 0 harci alakulatok szárazföld légierő MH 2010ben 23. számú ábra54 70 Az így kialakított haderő felépítése illeszkedik a NATO elvekhez, megnő a rugalmassága és mobilitása. A katonai szervezetek diszlokációja pedig meg fog felelni Magyarország biztonsági környezetéből eredő követelményeknek. 71 ÖSSZEGZÉS (amely egyben ajánlás és köszönetnyilvánítás is) Haderő-átalakítás, átszervezés, létszámleépítés, Egy laikus számára talán ezek a szavak jutnak eszébe először, ha a mai Magyar Honvédségre gondolnak. Ezek az átalakítások a haderőt illetően csak részben igazak, hiszen ha az utóbbi évek történéseit elemezzük, számos pozitív változást tapasztalhatunk több területen is (pl.: felkészítés, kiképzés, haditechnika korszerűsítés) Igazából ezek a változások voltak azok, amelyek ösztönzőleg hatottak rám, hogy másokkal is elhitessem azt, hogy a Magyar Honvédség

hosszú és fáradságos munka árán igen is fel tud zárkózni a Nyugat-európai országok haderőinek szintjéhez. Persze vannak olyanok, akik ezt másképpen gondolják Ezen emberek számára és a téma iránt érdeklődőknek ajánlom dolgozatom. Diplomamunkám felépítését illetően próbáltam a három idősíkban – múlt, jelen, jövő – végigkísérni a Magyar Honvédség átalakításait, változásait. Ez egyszerre volt könnyű és nehéz feladat. Könnyű volt abból a szempontból, hogy ami már megtörtént azt nem lehet megváltoztatni, csak maximum vitatkozni lehet a tényeken. Nehéz pedig azért volt, mert annak ellenére, hogy a Magyar Honvédség a 2010-ig tartó haderőreform közepén tart, a magyar megoszlanak a vélemények a fegyveres erő jövőjét illetően. S talán még azt sem merészség kijelentenem, hogy sokan magának a haderő jelenlegi formájának szükségességét is megkérdőjelezik. E kettősség jegyében saját véleményemmel

kiegészítve, készítettem el dolgozatomat. S hogy hogyan értékelem én a Magyar Honvédség II. Világháború óta eltelt mintegy 59 évét (ezen belül kiemelten a rendszerváltás utáni időszakot)? Ha röviden szeretném megfogalmazni az 1945-1989 közötti évek haderővel kapcsolatos történéseit, akkor a következőket mondanám: - Magyarországon is egyre jobban érződő külpolitikai változások hatására (kétpólusú világ kialakulása) pánikszerű fegyverkezés vette kezdetét a hidegháború éveiben; 72 - jelentős változások történtek a létszám növekedés vonatkozásában (tömeghadsereg kialakítása); - az európai biztonságpolitikai változások ellenére is egyértelmű szervezeti felépítés és irányítás volt megfigyelhető; - a közel 45 éves időszak végére, azonban már több jel is mutatott arra (felkészítés- és kiképzés korszerűtlensége, haditechnikai eszközpark elavultsága), hogy a gyökeres változás

elkerülhetetlen. Az utóbb említett hiányosságok kiküszöbölésére 1990-től megkezdődött a haderő radikális átalakítása. Azonban ez a gyakorlatban nem volt ilyen egyértelmű. Az általam is vizsgált- s valójában dolgozatom gerincét is képező – három-négy éves időszakot szinte mindig úgy kezdtem: ez a négy év volt a legjelentősebb, mert megkezdődött a Magyar Honvédség átalakítása. S talán azt a szót, hogy „kezdődött” a „folytatódottnak” kellett volna felváltani, hiszen ez egyfajta folytonosságra engedett volna következtetni. E helyett - véleményem szerint mindig az volt az egyik legnagyobb probléma, - hogy egy egységes - a választási ciklusokon is átívelő – nemzeti érdek hiányában, minden kormány szinte elölről, a saját elgondolása alapján foglalkozott a haderővel. S ezen a ponton utalnék vissza a holland példára, ahol az előbb már említett egységes politikai akarat birtokában rövid idő alatt

jelentős változást tudtak elérni. Őszintén bízom abban, hogy a jelenleg folyó haderőreform tényleg 2010ig fog tartani, s a tervezett változások végrehajtásával egy olyan haderő fog kialakulni, amely minden téren megfelel Magyarország biztonságpolitikai helyzetéből adódó elvárásoknak, illeszkedik a NATO-struktúrához, s a benne szolgálók büszkén mondhatják, hogy a Magyar Honvédség tábornoka, tisztje, tiszthelyettese vagyok. Végezetül szeretném köszönetemet kifejezni: Dr. Holló József vezérőrnagy úrnak a Hadtudományi Intézet főigazgatójának, Dr. Hüvely Lajos alezredes úrnak a haderőszervezési és hadkiegészítési tanszék docensének és Majár János mérnök alezredes úrnak a Honvédelmi Minisztérium tervező 73 tisztjének, hogy konzultációs lehetőségek- és a témámhoz kapcsolódó irodalmak biztosításával segítették munkámat. 74 A DOLGOZATBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK „B”: Béke EÜ.:

Egészségügy(i) EXP.HO: Expedíciós hadosztály FCSF.: Főcsoportfőnökség GDP: (Gross Domestic Produkt ) Bruttó Hazai Termék HM: Honvédelmi Minisztérium HO.: Hadosztály HT.: Honvédelmi törvény HVK: Honvéd Vezérkar KAT.TANINT: Katonai Tanintézet KE: Köztársasági Elnök KORM.: Kormány LÉTÜ.: Légvédelmi tüzér LÖV.: Lövész MH: Magyar Honvédség MŰ.: Műszaki NACC: (North Atlantic Co-peration Council) ÉszakAtlanti Együttműködési Tanács NATO: (North Atlantic Treaty Organization) ÉszakAtlanti Szervezet OGY: Országgyűlés PFP: (Partnership for Peace) Együttműködés a békéért PSZH: Páncélozott Szállító Harcjármű RE.KIK: Repülő Kiképző SHAPE: (Supreme Headquaters Allied Power in Europe) Szövetséges Haderők Európai Főparancsnoksága SZÜ.: Személyügy TÜ.: Tüzér VE.HO: Vegyes Hadosztály 75 VSZEFE: Varsói Szerződés Főparancsnokság VV: Vegyvédelem 76 Egyesített

Fegyveres Erők Hivatkozások 1. Ács–Bognár–Dombrádi–Móricz-Szabó-Zachár: Honvédelmi reformok, haderő-átalakítások Magyarországon 1848-1998. / Zrínyi nyomda Budapest 2000./ 129oldal 2. Táblázatban szereplő adatok: HM HVK Haderőszervezési Csoportfőnökség 3. Bálint Sándor ezredes - Majár János mk alezredes - Hordós Tibor mk. alezredes / jegyzettervezet Zrínyi Miklós egyetemi nyomda/ 4. Bálint Sándor ezredes -Majár János mk alezredes - Hordós Tibor mk. alezredes / jegyzettervezet Zrínyi Miklós egyetemi nyomda/ 5. 1968 február MSZMP Központi Bizottságának ülése 6. Népszabadság 1989 január 30-ai száma 6-7 oldal 7. A honvédelem négy éve 1990-1994 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1994./ 62 oldal 8. Népszabadság 1989 január 30-ai száma 6-7 oldal 9. Magyar István: Haderőreformok az európai államok hadseregeiben /Hadtudomány 1996/4. 22 oldal 10. Dr Johan George van de Vijver: A holland haderőreform / Új Honvédségi

Szemle 1995/3 65. oldal 11. Wagner Péter: A Holland haderő átalakításának tíz éve és a magyar párhuzamok /Új Honvédségi Szemle 2002/10 38. oldal 12. Dr Johan George van de Vijver: A holland haderőreform / Új Honvédségi Szemle 1995/3 69. oldal 13. Wagner Péter: A Holland haderő átalakításának tíz éve és a magyar párhuzamok /Új Honvédségi Szemle 2002/10 46. oldal 14. Udo Rummerskirch: Az osztrák haderőreform biztonsági és katonapolitikai vonatkozása /Új Honvédségi Szemle 1995/1 39. oldal 15. Udo Rummerskirch: Az osztrák haderőreform biztonsági katonapolitikai vonatkozása /Új Honvédségi Szemle 1995/1 35. oldal 77 és 16. Udo Rummerskirch: Az osztrák haderőreform biztonsági és katonapolitikai vonatkozása /Új Honvédségi Szemle 1995/1 36. oldal 17. Hüvely Lajos: Haderőcsökkentés és átalakítás az Amerikai Egyesült Államokban (tanulságokkal) /Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 1997/1. 295 oldal

(Eredeti: Testimony before the Senate Budget Commitee, 1992) 18. Hüvely Lajos: Haderőcsökkentés és átalakítás az Amerikai Egyesült Államokban (tanulságokkal) /Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 1997/1. 297 oldal 19. Hüvely Lajos: Haderőcsökkentés és átalakítás az Amerikai Egyesült Államokban / Új Honvédségi Szemle 1999/2 121. oldal 20. Hüvely Lajos: Haderőcsökkentés és átalakítás az Amerikai Egyesült Államokban (tanulságokkal) /Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 1997/1. 299 oldal 21. Hüvely Lajos: Haderőcsökkentés és átalakítás az Amerikai Egyesült Államokban (tanulságokkal) /Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 1997/1. 301 oldal 22. Mrácz István: A professzionális haderő kialakításának szüksége és lehetősége /Új Honvédségi Szemle 2002/8 13. oldal 23. Szabó János: A professzionális haderőre történő áttérés modellezése /Új Honvédségi Szemle 2002/11 31. oldal 24. Mrácz István: A professzionális haderő

kialakításának szüksége és lehetősége /Új Honvédségi Szemle 2002/8 13. oldal 25. Majár János mk alezredes: A haderő-átalakítás szervezési feladatai jogi feltételrendszerének kialakítási folyamata és főbb tapasztalatai (Tanulmány) HM HVK Haderőtervezési Csoportfőnökség Budapest, 2000. Nyt. Szám 109/45 26. Bálint Sándor ezredes - Majár János mk alezredes - Hordós Tibor mk. alezredes, Pintérné Thurzó Ilona törzszászlós: Az MN, MH létszámgazdálkodásának és állományarányainak alakulása 1989-1999 78 27. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnöke: A honvédelem négy éve 1990-1994 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1994./ 28. A honvédelem négy éve 1990-1994 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1994./ 40 oldal 29. A honvédelem négy éve 1990-1994 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1994./ 62 oldal 30. A honvédelem négy éve 1990-1994 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1994./ 62 oldal 31. 1992 július 01-től

„közalkalmazott” 32. Forrás: Saját 33. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnökének bevezetője: A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./ Átalakuló korunk változó honvédelme című bevezetőből 34. A hadkötelezettséget mindenféleképpen meg kell hagyni, és a sorkatonai behívásokat kell csak szüneteltetni 35. A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./ 79 oldal 36. Az MH létszáma 53096 fő 37. Forrás: Saját 38. A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./ 72 oldal 39. A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./ 79 oldal 40. Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság Elnökének bevezetője: A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./ 41. A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./ 9 oldal 79 42. A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest

1998./ 79 oldal Eredeti: NATO VTF 2000 43. A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./ 75 oldal 44. A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./27 oldal 45. A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./ 48 oldal 46. A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./81 oldal 47. A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./83 oldal 48. A Magyar Honvédség létszáma 37500 fő (ebből „katona” 34000 fő) 49. Forrás: Saját 50. Dr Holló József vezérőrnagy: Honvédelem és reform (Stratégiaváltás a humánerőforrás gazdálkodásban) kézirat 10. oldal 51. Dr Holló József vezérőrnagy: Honvédelem és reform (Stratégiaváltás a humánerőforrás gazdálkodásban) kézirat 9. oldal 52. Dr Holló József vezérőrnagy: Honvédelem és reform (Stratégiaváltás a humánerőforrás gazdálkodásban) kézirat 4. oldal 53. A

honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./ 204 oldal 54. A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./ 204 oldal 80 FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Ács–Bognár–Dombrádi–Móricz-Szabó-Zachár: Honvédelmi reformok, haderő-átalakítások Magyarországon 1848-1998. / Zrínyi nyomda Budapest 2000./ [2] Bálint Sándor ezredes - Majár János mk. alezredes - Hordós Tibor mk . alezredes / jegyzettervezet Zrínyi Miklós egyetemi nyomda/ [3] Csabai Károly: Gondolatok a haderőreform néhány kérdéséről / Új Honvédségi Szemle 2003/3 18-27. oldal/ [4] Háber Péter-Kiss Jenő: Professzionális, hivatásos vagy önkéntes? / Hadtudomány 2002/3. 43-54 oldal/ [5] Dr. Holló József vezérőrnagy: Honvédelmi és reform (Stratégiaváltás a humánerőforrás gazdálkodásban) kézirat [6] Dr. Holló József vezérőrnagy: A tudomány napja 2003 („Modernizációs törekvések a magyar hadügyben”)

Tudományos konferencián elhangzott előadás anyaga. [7] A honvédelem négy éve 1990-1994 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1994./ [8] A honvédelem négy éve 1994-1998 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 1998./ [9] A honvédelem négy éve 1998-2002 /Zrínyi Katonai kiadó, Budapest 2002./ 81 [10] Hülvely Lajos: Haderőcsökkentés és átalakítás az Amerikai Egyesült Államokban / Új Honvédségi Szemle 1999/2 119-123. oldal/ [11] Hülvely Lajos: Haderőcsökkentés és átalakítás az Amerikai Egyesült Államokban (tanulságokkal) /Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 1997/1. 295-302 oldal/ [12] Dr. Johan George van de Vijver: A holland haderőreform / Új Honvédségi Szemle 1995/3 65-72. oldal/ [13] Keleti György: A honvédelem, a haderőreform kérdéseiről / Új Honvédségi Szemle 1995/4 6-12. oldal/ [14] Kovács Gyula: Gondolatok a professzionális haderőről / Új Honvédségi Szemle 2003/7 113-127. oldal/ [15] Magyar István:

Haderőreformok az európai államok hadseregeiben /Hadtudomány 1996/4. 17-29 oldal/ [16] Mrácz István: A professzionális haderő kialakításának szüksége és lehetősége /Új Honvédségi Szemle 2002/8 6-13. oldal/ [17] Pleiner Horet: Osztrák hadsereg reformja /Österreichische Militarische Zeitschrift 1992. 2 sz 97-104 oldal/ [18] Szabó János: A professzionális haderőre történő áttérés modellezése /Új Honvédségi Szemle 2002/11 18-33. oldal/ 82 [19] Udo Rummerskirch: Az osztrák haderőreform biztonsági és katonapolitikai vonatkozása /Új Honvédségi Szemle 1995/1 33-39. oldal/ [20] Végh Ferenc: A Magyar Honvédség reformja /Hadtudomány 1997/2. 21-26. oldal/ [21] Végh Ferenc: A haderőreform folytatásának koncepciója az ezredforduló után /Hadtudomány 1999/3. 25-41 oldal/ [22] Wagner Péter: A Holland haderő átalakításának tíz éve és a magyar párhuzamok /Új Honvédségi Szemle 2002/10 37-49. oldal/ [23] Zoltán

Márta: A hadseregek professzionalizálása -a spanyol példa/Új Honvédségi Szemle 2002/10 92-100. oldal/ 83