Betekintés: Rózsa Erika - Baskíra, Oroszország fejlődő köztársasága

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány BASKÍRIA, OROSZORSZÁG FEJLŐDŐ KÖZTÁRSASÁGA Készítette: Rózsa Erika Budapest, 2009 http://www.doksihu Tartalomjegyzék BEVEZETÉS.5 I. OROSZORSZÁG FELLENDÜLÉSE .7 1. 2. 3. II. ELŐZMÉNYEK . 7 KILÁBALÁS – PUTYIN POLITIKÁJA . 8 MAKROGAZDASÁGI STABILIZÁCIÓ . 9 RÉGIÓK OROSZORSZÁGA .12 1. 2. 3. 4. OROSZORSZÁG KÖZIGAZGATÁSI FELOSZTÁSA . 12 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK . 13 REGIONÁLIS POLITIKA OROSZORSZÁGBAN . 14 NAPJAINK FEJLŐDŐ RÉGIÓI – ERŐFORRÁS ORIENTÁLT RÉGIÓK . 16 III. BASKÍRIA OROSZORSZÁG RÉGIÓINAK ÉLVONALÁBAN 18 1. TÖRTÉNELEM 18 2.FÖLDRAJZ 19 3.NÉPESSÉG 20 4.NEMZETEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT 21 5.VALLÁS 21 6.ÁLLAM 22 7.KÖZIGAZGATÁS 22 8.KÖZLEKEDÉS 22 IV. BASKÍRIA GAZDASÁGA.24 1. BRUTTÓ REGIONÁLIS TERMÉK 25 2.MEZŐGAZDASÁG 26 3.IPAR 27

3.1Szénhidrogénipar 28 3.11 A baskír szénhidrogénipar története 28 3.12 Az olajipar jelene 29 3.2Vegyipar 31 3.3Kohászat 31 3.4Gépgyártás 31 4.SZOLGÁLTATÁS 32 4.1Közlekedés 33 4.2Oktatás 34 4.3Távközlés 34 4.4Turizmus 35 V. MUNKAERŐPIAC BASKÍRIÁBAN .36 1.NÉPESSÉG ALAKULÁSA 37 2.MIGRÁCIÓ 37 3.KÉPZETTSÉG SZEREPE 39 4.FOGLALKOZTATÁS 40 5.MUNKANÉLKÜLISÉG 41 3 http://www.doksihu VI. KERESKEDELEM ÉS KAPCSOLATOK .44 1. RÉGIÓKÖZI KERESKEDELEM 44 2.KÜLKERESKEDELEM 45 2.1Kereskedelem FÁK országokkal 48 2.2Kereskedelem nem FÁK országokkal 49 2.21Európai országokkal 49 2.22Ázsiai országok 50 3. KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK 51 4.KAPCSOLATOK 53 4.1Régióközi kapcsolatok 53 4.2 Nemzetközi kapcsolatok 54 5.NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 55 5.1UNESCO 55 5.2UNIDO 56 5.3TURKSOY 57 VII. A SIKER KULCSA .58 BEFEJEZÉS.60 IRODALOMJEGYZÉK .62 ÁBRÁK JEGYZÉKE .65 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE.66 MELLÉKLETEK.67 4 http://www.doksihu

Bevezetés Az 1990-es években a Szovjetunió felbomlását követően, nehéz időszak köszöntött Oroszországra, melynek mélypontja az 1998-as válság volt. Dolgozatom első részében azt mutatom be, hogy hogyan sikerült az országnak túljutnia ezen a válságos időszakon, és mi tette lehetővé fellendülését. A következő részben az ország közigazgatási felépítésének bemutatását követően az orosz régiók fejlettségbeli különbségeire hívom fel a figyelmet, és arra keresem a választ, hogy minek tulajdoníthatóak ezek az eltérések. A folytatásban az orosz regionális politika bemutatásával a régiók fejlesztésének lehetőségét vázolom. Ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy napjainkban mely régiókat és mi alapján tekinthetjük fejlettnek. Szakdolgozatom középpontjába egy olyan dinamikusan fejlődő köztársaságot helyezek, mely neve mindenki számára ismerősen cseng, hiszen a magyar őshaza területéről van szó.

Azonban azt kevesen tudják, hogy mi történt vele a magyarok elvándorlása után Témaválasztásomat személyes okok is vezérelték, hiszen számomra Baskíria nem csak az őshazát, hanem a szülőhelyemet is jelenti egyben. Ez a köztársaság jelenleg az ország vezető 10 régiója közé tartozik, de vajon hogyan sikerült ezt elérnie és milyen előnyökkel rendelkezik a többi régióhoz képest. Baskíria közelebbi megismerése érdekében először történelmi, földrajzi, vallási és politikai hátterét mutatom be, mely magyarázatot ad arra, hogy miként lett a különböző kánságok alárendelt népéből, erős autonómiával bíró köztársaság. A gazdaság és a munkapiac helyzetének vizsgálódása során, fény derül arra, hogy mely iparágak jelentik a húzóerőt, és a tercier szektor egyre növekvő szerepével mely szolgáltatási ágakban emelkedik a foglalkoztatottak száma. Fontosnak tartom bemutatni azt, hogy a köztársaság miként próbál

érvényesülni a külpiacokon, milyen eszközöket használ a külföldi tőke bevonására, valamint azt, hogy milyen nemzetközi szervezetekkel működik együtt a gazdasági fellendülése érdekében. 5 http://www.doksihu Véleményem szerint egy olyan köztársaságot tűztem ki dolgozatom témájául, mely sokak számára ismeretlen lehet, hiszen kevés szakirodalom található róla. Kutatásaim során a magyar irodalom mellett nagyobb részt angol és orosz forrásokra támaszkodtam, valamint nagy segítségemre voltak az Orosz Statisztikai Hivatal adatai is. 6 http://www.doksihu I. Oroszország fellendülése 1. Előzmények A Szovjetunió 1991-es felbomlása után a volt szovjet utódállamok gazdasága hanyatlani kezdett. Oroszország valamivel jobb helyzetben volt kőolaj- és földgáz exportjának köszönhetően, ugyanakkor ezáltal gazdaságát nagymértékben befolyásolta a szénhidrogének világpiaci árának ingadozása. 1992-ben megkezdődött az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ország piacgazdaságra való áttérése, mely az árak gyorsütemű emelkedését vonta maga után.1A hiperinflációt követően a kormányzat hosszú időn keresztül nem tudott kemény költségvetési korlátokat alkalmazni, ami nagyarányú állami hitelfelvételhez és végül az 1998-as pénzügyi válság kirobbanásához vezetett. Az instabil gazdaságból a külföldiek igyekeztek kivonni a tőkéjüket, ráadásul az olajárak és az olaj iránti kereslet csökkenésével Oroszország jelentős exportbevételtől esett el.2 Csökkent a GDP és növekedett a munkanélküliek száma A rubel árfolyamának rohamos visszaesését követően lakosság elveszítette létbiztonságát, és csökkent az életszínvonal. Oroszországnak a gazdaság helyreállításához és a felgyülemlett adósságainak kifizetéséhez új, hatékony reformokra volt szüksége. 1. táblázat: Az orosz gazdaság főbb mutatói 1996-2002 között 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Mrd USD 392 405 271 196 260 307 345 % -3,6 1,4 -5,3 6,4 10 5,1 4,7 Az egy főre jutó GDP folyó áron USD/fő 2651 2749 1845 1339 1775 2101 2378 Munkanélküliségi ráta % 9,9 11,8 13,3 13,4 9,8 8,9 8,6 Folyó fizetési mérleg Mrd USD 10 -0,08 0,2 24,6 46,8 33,9 29,1 A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron Forrás: Oroszországi Statisztikai Hivatala (www.gksru) letöltés: 20091011 1 2 Horváth (2008) p. 12 Halmosi (2006) p. 3 7 http://www.doksihu 2. Kilábalás – Putyin politikája A változás az orosz gazdaságban 1999-től következett be, amikor Jelcin után Putyin vette át az irányítást. Elnökségének legfontosabb eredményeként megerősítette az államhatalmat és elérte Oroszország gazdaságának stabilitását. A jelcini évek folyamatos belső politikai válságaival szemben az ország belpolitikailag stabilizálódott, a csecsenföldi függetlenségi törekvéseket leszámítva,

megszűnt a regionális széthullás veszélye, és kezelhetőbbé váltak az oligarchikus viszonyok is. Putyin két cikluson keresztül vezette az országot, elnökségének elején olyan célokat tűzött ki, mint a szegénység leküzdése, az ország nagyhatalmi helyzetének helyreállítása és világpolitikai elismertetése, a rubel teljes konvertibilitása, valamint az ország GDPjének megduplázása 2010-re.3 Reformjai révén előrelépés történt a privatizáció kiszélesítésében, az agrárviszonyok rendezésében, valamint a foglalkozáspolitika, az adó és nyugdíj terén.4 Ennek eredményeként jelentős mértéken, 35%-ról 25%-ra csökkent a vállalati nyereségadó és bevezetésre került a 13%-os jövedelemadó.5 Az adóreform mellett megszületett a földtörvény és a vámügyek tisztázására szolgáló vámkódex. Az ország politikai stabilitása, újból elindította a külföldi befektetéseket Fontos külpolitikai céllá vált az ország

világgazdaságba történő integrálódása, melynek fő eszközét az ország energiahordozó potenciál kihasználása jelentette. Helyzetét tovább erősítette az energiahordozók árában bekövetkező hirtelen emelkedés. Oroszország elsődlegesen Európával kívánta fejleszteni a kereskedelmi kapcsolatokat. A két térség között kölcsönös érdekek vannak, ugyanis az európai országok energiatermelése nem fedezi a szükségleteket, ezért jelentős importra szorul, Oroszország gazdaságának pedig szüksége van a nyugati technológiákra és befektetésekre. 3 Hudák (2009) Kiss (2009) p. 149 5 Ludvig (2004) p. 3 4 8 http://www.doksihu Az Egyesült Államokkal is jó viszonyra törekedett, ennek bizonyítékául 2001-ben elsőként lépett be a szeptemberi tragédiát követően megalakult terrorellenes szövetséghez. Elmondható, hogy a Putyin-éra alatt csökkent a létminimum alatt élők száma. A növekedő arany- és valutatartalékok mellett, ismét

megindultak a beruházások, valamint a GDP korábban nem tapasztalt növekedési pályára lépett. 1. ábra: GDP alakulása (Mrd USD) 1 500 1 000 500 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: Oroszországi Statisztikai Hivatal (www.gksru) letöltés: 20091011 3. Makrogazdasági stabilizáció Az orosz gazdaság életében 1999-től kezdve gyors ütemű gazdasági növekedés következett be, mely főleg az energiahordozók magas árának és az újból megjelenő külföldi tőkebefektetéseknek volt köszönhető.6 A fejlődés egyik bizonyítéka, hogy a GDP 1999-től kezdve folyamatosan meghaladta az előző évi értéket. 1999 és 2006 között a legnagyobb növekedés 2000-ben volt, ekkor 10%-kal növekedett a bruttó hazai termék értéke. A fellendülésének köszönhetően a Föderáció 2006-ig jelentős adósságot törlesztett a Párizsi Klub felé.7 6 7 Deák (2006) p. 24 Weiner (2007) p. 2 9 http://www.doksihu A lakosság

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


életszínvonalának javulásáról tanúskodik, hogy 1999-től kezdve folyamatosan növekedtek a lakossági reáljövedelmek, és az új munkahelyeknek köszönhetően csökkent a munkanélküliek száma.8 A kedvezőbb gazdasági légkör a migrációs mutatóban is megmutatkozik; 2000-2007 között folyamatosan csökkent a külföldre költöző népesség, azonban az Oroszországba települők száma évről évre növekedett. A jobb megélhetés reményében elsősorban FÁK országokból, legnagyobb számban Azerbajdzsánból és Kazahsztánból települtek át. 2. táblázat: Migráció 2000-2007 (fő) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Oroszországba 359330 193450 184612 129144 119157 177230 186380 286956 Oroszországból 145720 121166 106685 94018 79795 69798 54061 47013 Forrás: Oroszországi Statisztikai Hivatal (www.gksru) letöltés: 20091011 Oroszország nemcsak a pénzügyi egyensúlyát állította helyre, hanem egyre növekvő

tartalékokra tett szert. Ma a világ legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országai közé tartozik, 2006 végén a nemzetközi tartalékok egyenlege 303,7 USD volt, a költségvetés egyenlege pedig minden évben szuficittel zárt. 8 П.В Савченко (2008) p 241 10 http://www.doksihu 3. táblázat: Az orosz gazdaság fontosabb makromutatói (előző év = 100) GDP* Ipari termelés* Mezőgazdasági termelés* Állótőke-beruházások* Lakossági reáljövedelmek* Fogyasztói árindex (december/december) Munkanélküliek száma az év végén Költségvetési egyenlege/ GDP (%)* Nemzetközi tartalékok az év végén (milliárd USD)* *összehasonlító áron * folyó áron 1999 106,4 111 2000 110 111,9 2001 105,1 104,9 2002 104,7 103,7 2003 107,3 107 2004 107,2 106,1 2005 106,4 104 2006 107,4 103,9 104,1 107,7 107,5 101,5 101,5 101,6 101,3 103,6 105,3 117,4 110 102,8 112,5 110,9 110,7 113,7 87,6 112 108,7 111 114,6 109,9 111 110 136,5

120,2 118,6 115,1 112 111,7 110,9 109 102,2 77 90,1 97,6 92,9 101,6 90,2 96 0,9 1,9 2,9 0,9 1,4 4,4 3,3 3,3 12,5 27,6 36,6 47,8 76,9 124,5 168,4 303,7 Forrás: Ludvig Zsuzsa: Oroszország és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai Azonban pozitív változások mellett a fejlődést hátráltatta az, hogy a gazdaság, főleg az ipar szerkezeti átalakítása, valamint a gazdaságirányítás korszerűsítése az elvártnál lassabban haladt.9 Fennmaradtak az egyes régiók közötti fejlődésbeli különbségek, elsősorban azzal a megkülönböztetéssel, hogy közülük melyek rendelkeznek jelentős exportbevételekkel. Az ország gazdaságának fejlettségi szintje nyugatról keletre haladva csökken. 10 9 www.economygovru Weiner (2004) p. 4 10 11 http://www.doksihu II. Régiók Oroszországa 1. Oroszország közigazgatási felosztása Oroszország közigazgatása jelenleg, egyes összevonások után 83 egyenjogú föderatív

egységből (szubjektumból) áll. Minden régiónak saját kormánya, minisztériumai és költségvetése van.3 Szubjektumok • 21 köztársaság (республика) • 9 határterület (край) • 46 terület (область) • 2 szövetségi jelentőségű város (город федерального значения) • 1 autonóm terület (автономная область) • 4 autonóm körzet (автономный округ)11 Szövetségi Körzetek 2000-ben Putyin az oroszországi szubjektumokat elnöki rendelettel 7 nagy gazdasági körzetre osztotta. A körzeteket elnöki meghatalmazottak irányítják, ők ellenőrzik azt, hogy az egyes regionális vezetők betartják-e a szövetségi törvényeket és a költségvetési irányelveket.12 A fő cél Oroszország közigazgatásának központi reformokkal való egységesítése volt. Északnyugati Távol-keleti Központi Uráli Déli Szibériai Volga-menti 12 Horváth (2008) p. 54 12

http://www.doksihu 2. Területi különbségek Az 1990-es évek gazdasági és politikai változásai különböző mértékben érintették a Föderáció régióit. A népesség koncentráció, a kedvező földrajzi helyzet, nyersanyagok iránti kereslet, a fejlett infrastruktúra és a magas minőségű humán erőforrás került regionális fejlődés középpontjába. A szubjektumok fejlettségi szintjüknek megfelelően különböző hatékonysággal tudtak bekapcsolódni a világgazdaságba.13 Ennek következtében az ország egyes térségeinek gazdasága fejlődésnek indult, míg más részein különösebb változás nem történt.14 Oroszország fejlett régiói közé elsősorban a jelentős energiahordozókkal, leginkább kőolajjal és földgázzal rendelkező térségek számítanak, mint például a Tyumeni régió, Tatárföld vagy Baskíria. A Föderáció fontos jövedelemforrása, szénhidrogének exportálása, melyek kitermelését és feldolgozását e

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


régiók végzik. Ugyancsak előnyös helyzetben vannak a közlekedési csomópontban, vagy a főváros agglomerációjában található régiók, ugyanis a külföldi nagyvállalatok elsősorban a kedvező infrastruktúrával rendelkező területekre összpontosulnak. Az ország kevésbé fejlett régiói közé a dél-szibériai és a kaukázusi szubjektumok tartoznak. Előbbi esetében különösen rosszak a fejlődési lehetőségek, mely hátterében kedvezőtlen éghajlati viszonyok, alacsony népsűrűség és fejletlen infrastrukturális tényezők állnak. Ezen területek fejlődésének gátja továbbá, hogy nincsenek vagy nehezen hozzáférhetőek az erőforrások. A kaukázusi régiók esetében politikai okok is közrejátszanak, hiszen egyes köztársaságok a függetlenségi törekvéseiket a gazdaság fejlesztése elé helyezik. 15 Hatalmas különbségek tapasztalhatóak az ország európai és ázsiai részén. A fejlett szövetségi körzetek közé

tartozó központi és északnyugati körzetek fejlődéséhez hozzájárult Oroszország két legjelentősebb agglomerációja (Moszkva és Szentpétervár). 2007-ben az orosz GDP több mint 23%-át a főváros adta, míg a legfejletlenebb szibériai szubjektum az Ingus Köztársaság csupán 0,05%-át termelte. Az eltérés e két régió között döbbenetes, több mint 23%- os volt. 13 G.G Fetisov, VP Oreshin (2007) p 561 Ю.В Степанова (2008) p 6 15 Т.Г Морозовой (2008) p 14 14 http://www.doksihu 4. táblázat: A legfejlettebb és a legkevésbé fejlett régiók részesedése az orosz GDPből, 2007-ben Legfejlettebb régiók arány (%) Legkevésbé fejlett régiók arány (%) Moszkva 23,82 Ingus Köztársaság 0,05 Tyumeni terület 9,86 Altáji Köztársaság 0,05 Hanti- és Mansziföld 6,09 Kalmük Köztársaság 0,06 Moszkvai terület 4,62 Tuva Köztársaság 0,07 Szentpétervár 3,93 Csukcsföld 0,08 összesen 48,32 összesen

0,31 Forrás: saját szerkesztés az Oroszországi Statisztikai Hivatal adatai lapján (www.gksru) letöltés: 2009.1011 A statisztika alapján az ország második legfejlettebb térsége a Tyumeni régió, mely Oroszország első számú kőolajtermelő vidéke, Moszkvával együtt az ország össztermelésének 1/3-át adják. Hatalmas a különbség a kaukázusi és a dél-szibériai régiókkal szemben, ugyanis 2007-ben az öt leginkább lemaradó régió össztermelése is alig haladta meg a 0,3 %-ot. 3. Regionális politika Oroszországban Az Orosz Föderáció területén fennálló egyes régiók közötti fejlődésbeli különbségek komoly problémát okoznak. Az eltérések teljes mértékű kiegyenlítése nem lehetséges, azonban hatékony regionális politikával javíthatóak a lemaradások. Az országnak a regionális problémák megoldására döntések jól felépített rendszerére van szükség. Első lépésként ki kell alakítani egy olyan stratégiát,

melyben meghatározzák a szövetségi és a helyi szervek hatáskörét. A régiók társadalmi-gazdasági fejlesztésében a helyi szervek nagyfokú önállósággal rendelkeznek.16 A reformok meghozatalánál fontos figyelembe venni a helyi erőforrásokat és a fennálló társadalmi-gazdasági és ökológiai 16 Т. Г Морозовой (2008) p 15 14 http://www.doksihu problémákat. Az erőforrásokat olyan pólusokba célszerű helyezni, ahol leginkább lehetőség van a fejlesztési folyamatok elindítására.17 A regionális politika fő feladatai: • a lakosság életkörülményeinek megfelelő szinten tartása minden régióban • a tartós gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése • a régiók versenyképességének erősítése Az egyes régiók fejlesztése érdekében figyelembe kell venni a térségek munkaerő-piaci helyzetét is. Elsősorban a nagy munkanélküliséggel rendelkező területek szorulnak állami segítségre. A központi

föderációs szervek feladata, hogy a regionális forrásokat az egyes térségek preferenciájának megfelelően határozzák meg. Az oroszországi a régiókat foglalkozatás szempontjából 3 csoportra lehet osztani: a. ahol a munkaerő iránti kereslet van túlsúlyban; például az északkaukázusi terület b. ahol a munkaerő kínálata van túlsúlyban; példa erre a szibériai, távolkeleti, északi régiók (ennek oka lehet, hogy csak egyféle iparág van) c. olyan régiók, ahol egyensúlyban van a munkaerő kínálat és a munkaerő kereslet, például Szentpétervár vagy az Uráli régió18 A munkaerőhiányos területeken megoldást jelent a munkaerő- betelepítés és a munkaerőképzés. Az oktatási rendszer fejlesztésével növelni lehet a térségek munkaerőállományát A népesség növelésére pedig migrációs programok kidolgozása szükséges.19 17 Horváth (2008) p. 58 Морозовой (2008) p. 25 19 Horváth (2008) p. 60 18 15 http://www.doksihu

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Összefoglalva a regionális politika legfontosabb célkitűzései: 1. a posztindusztriális területek iparának rekonstrukciója 2. infrastruktúra modernizációja 3. ökológiai helyzet javítása 4. a krízishelyzet elkerülése az agráripari régiókban (Dél-Urál, Szibéria, TávolKelet) 5. helyi termelési és szociális infrastruktúra fejlesztése 6. elhagyott mezőgazdasági területek birtokbavétele 7. az export és importhelyettesítő termelések fejlesztésének serkentése olyan régiókba, amelyek rendelkeznek az ehhez legmegfelelőbb körülményekkel 8. a társadalmi-gazdasági fejlődés gyorsítása 9. a régiók közötti és a regionális infrastrukturális rendszerek fejlesztése, mint a közlekedésé vagy az informatikáé.20 Ezen politika legfontosabb célja, hogy megőrizze Oroszország egységét, és megakadályozza a szétesést a szuverén területeken. Ennek feltétele a szövetségi és a regionális érdekek egyensúlyának biztosítása. 4.

Napjaink fejlődő régiói – erőforrás orientált régiók Oroszország gazdaságának a motorját elsősorban az erőforrásai jelentik. Komparatív előnye sok országhoz képest vitathatatlan, hiszen a világ földgáztartalékainak egyharmadát, olajkészleteinek egytizedét és a szénkészletek közel 20%-át birtokolja.21 A kilencvenes években bekövetkező gazdasági visszaesést követően az újbóli felemelkedésben is jelentős szerepe volt az energiaszektornak. Az exporttermékek 20 21 Морозовой (2008) p. 304 Ludvig (2008) p. 123 16 http://www.doksihu legnagyobb hányadát a különböző nyersanyagok valamint a belőlük készített termékek adják. A fejlődő régiók fontos csoportját képezik az erőforrásokban gazdag térségek. Oroszország azon egységei tartoznak ide, ahol az ipari termelés szerkezetén belül súlya meghaladja az országos átlagot.22 Különösen kedvező helyzetben vannak a szénhidrogénnel rendelkező területeknek,

hiszen a jelentős exportbevételek mellett ezen erőforrások más több iparág fejlődésében is hozzájárulnak, mint például a gépgyártás vagy a vegyipar. Fontos tényező továbbá, hogy évente jelentős befektetések érkeznek az olajiparba, mely nagyban hozzájárul a régiók gazdaságának fejlődéséhez. Ezek után nem meglepő, hogy Oroszország GDP-jéhez a legnagyobb arányban ezen típusú régiók járulnak hozzá. 5. táblázat: Legfejlettebb régiók részesedése az oroszországi GDP-ből (%) 1998 2001 2004 2007 Moszkva 14,6 19,1 20,4 23,8 Tyumeni terület 8,4 10,5 11,0 9,9 6,9 6,8 6,1 Hanti- és Mansziföld Moszvai terület 3,6 3,3 3,8 4,6 Szentpétervár 3,8 3,5 3,9 3,9 Szverdlovszki terület 3,2 2,8 2,6 2,9 Tatárföld 2,9 3,0 2,8 2,7 Krasznojárszki terület 3,1 3,3 2,6 2,6 Krasznodárszki terület 2,3 2,5 2,2 2,3 Baskíria 2,5 2,3 2,2 2,1 Szamarai terület 3,0 2,5 2,3 2,1 Összesen 47,4 59,7

60,6 63,0 Forrás: Oroszországi Statisztikai Hivatal (www.gksru) letöltés: 20091011 Dolgozatom további részében kiemelten foglalkozom Baskíriával, mely Oroszország egyik legdinamikusabban fejlődő erőforrás orientált régiója. 22 Horváth (2008) p. 259 17 http://www.doksihu III. Baskíria Oroszország régióinak élvonalában 1. Történelem Baskíria jelenleg az egyik legfejlettebb oroszországi köztársaság, azonban ahhoz, hogy idáig eljusson hosszú és rögös utat járt be történelme során. A köztársaság nevét az egyik legősibb eurázsiai népcsoportról kapta. A baskírokat először i.e 5 évszázadban Hérodotosz említette írásában A törzsek a 9 században egyesülni kezdtek és a 9-10 század között létrejött egy kezdetleges állam. Baskíria zászlóján található kuruj virág 7 szirma, a hét baskír törzset szimbolizálja. A baskírok még nem voltak elég erősek ahhoz, hogy önállóak maradhassanak, így 1219-1220

között Dzsingisz kán uralma alá kerültek. Az Arany horda szétesését követően a kazanyi és más kánságok vették át az uralmat felettük. Ez egy nehézségekkel teli alárendelt időszak volt Baskíria történelmében A változás a 16. közepén történt, miután az oroszok elfoglalták Kazanyt Ekkor a kánságok által veszélyeztetett baskír nép az oroszoknál keresett védelmet. Megállapodást kötöttek IV. (Rettegett) Ivánnal, mely szerint az oroszok védelmet biztosítanak a kánságokkal szemben, cserében a baskírok bevonulnak az orosz hadseregben, valamint évente mézzel és szőrmével adóznak.23 Az ezt követő békés időszak mát lehetőséget biztosított a fejlődéshez. Ekkor alakult a baskírok jelenlegi fővárosa, Ufa (baskírul Öfö).24 Azonban ez a nyugalom nem tartott sokáig, a 17. században a megerősödött cári hatalom baskír területek elfoglalásába kezdett, ahol várakat építettek és a körülöttük lévő földeket

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kolostoroknak és nemeseknek adományozták. A befolyásuk alá akarták kényszeríteni a baskírokat, többek között azzal, hogy többször is kereszténységre 23 24 www.kommersantcom Мажитов Н.А Султанова АН(1994) p 62 18 http://www.doksihu akarták kényszeríteni a muzulmán népet. Az oroszok több szempontból is elálltak a megegyezéstől, mely lázadásokhoz vezetett. 1773-1775-ben a baskírok is részt vettek a Pugacsov lázadásban. Az oroszok több alkalommal is megkísérelték elfoglalni Ufát, de ez egy alkalommal sem sikerült. A lázadásban vezető egyéniség volt Salavat Yulaev, akit ma is nemzeti hősként ünnepelnek, emlékére a fővárosban szobrot emeltek, mely Oroszország legnagyobb lovas szobra.25 Végül az oroszok kénytelenek voltak engedményeket adni. Ezt Baskíria történelmében az egyik leghősiesebb rész volt Azonban negatívumként említhető, hogy a mozgalmak során sokan életüket vesztették ami komoly

népességcsökkenéshez vezetett. Ezzel magyarázható az, hogy a baskírok jelenleg a köztársaság területén csak a második helyen állnak az oroszok után. A 20. század elején Baskíria főleg agrárterület volt, ipara a ’20-as, ’30-as években kezdett el fejlődni, ekkor kezdődött meg ugyanis a kőolaj területek feltárása.26 A Szovjetunió felbomlása után önállóságot kértek, majd 1992-ben az oroszokkal való szövetségi szerződés megkötését követően létrejött a Baskír Autonóm Köztársaság. 2.Földrajz A Baskír Köztársaság, az Orosz Föderáció területének 0,8%-át jelenti. 143 000 km2-en az ország európai területén terül el, magába foglalva az Urál déli területeit és annak nyugati előhegyeit. Határai északon a Permi- és a Szverdlovszki terület, keleten a Cseljabinszki, dél-, délkelet-, és délnyugaton az Orenburgi terület, nyugaton a Tatár Köztársaság, északnyugaton pedig az Udmurt Köztársaság. Hosszúsága

észak-nyugati viszonylatban 550km, nyugat-keletiben pedig 430 km.27 25 www.bashkortostanru Siraeva, Teplov, Mikhailova, Syrkin (2004) p. 2 27 www.bashkortostan450ru 26 19 http://www.doksihu Területén találkozik Európa és Ázsia, valamint a Kelet-európai síkság, és a Nyugatszibériai síkság. Földrajzi sokszínűség jellemzi, ugyanis a köztársaság 2/3-a síkság, ¼-e hegyvidéki terület, a fennmaradó rész pedig sztyepp vagy erdős sztyepp. Baskíria területén több mint 3000 lelőhelyen, közel 60 fajta nyersanyag rejtőzik. A nyugati részen találhatóak nagyobb részt a kőolaj- és fölgáz mezők, a keleti részen pedig, a különböző színesfémek bányászata történik. Az országban kitermelt réz 1012%-a Baskíriában került felszínre, ami az uráli bányászat 30%-át jelenti28 Az Urál második legnagyobb aranytermelője és Oroszország legnagyobb kősó termelője. Ezek mellett a Belaja folyóban kisebb gyémánt darabokat is találtak, mely

további kutatásokra buzdít. 3.Népesség Népességét tekintve az ország össznépességének 2,9%-át jelenti. A köztársaság lakossága a legfrissebb statisztikai adatok szerint 2009-ben 4 057 292 fő, ebből 59% városban, 40,2% pedig falvakban élnek. A lakosság nem arányosan oszlik meg, ugyanis jelentős túl súlyban több mint egy millióan a fővárosban élnek. A népesség összetételét tekintve a nők 53%-ban, a pedig férfiak pedig a 46,6%-ban vannak jelen a köztársaságban.29 6. táblázat: Népesség összetétele (2009jan) összesen városi arány (%) falusi arány (%) 1995 4062,6 2607,6 64,2 1455,0 35,8 2000 4119,8 2640,1 64,1 1479,7 35,9 2007 4051,0 2415,0 59,6 1636,0 40,4 2008 4052,7 2421,6 59,8 1631,1 40,2 2009 4057,3 2426,3 59,8 1631,0 40,2 Forrás: www.bashstatru (letöltés: 20091026) 28 29 www.bashkortostan450ru www.bashstatru 20 http://www.doksihu 4.Nemzetek közötti kapcsolat Baskíria egyedülálló

régiónak számít a Föderáció területén, több mint 4 milliós lakossága rendkívül sokszínű, hiszen területén különböző népek, vallások, nyelvek és kultúrák találkoznak. Összesen 130 nemzetiség képviselteti magát, melyek közül legnagyobb számban oroszok (36,3%), baskírok (298%), és tatárok (24,1%) vannak, rajtuk kívül számottevő létszámmal vannak jelen csuvasok, marik, ukránok, udmurtok és mordvák. A különböző népek békés együttélése vitathatatlan, hiszen a történelem során nem volt példa konfrontációra. Ehhez a jó viszonyhoz nagymértékben hozzájárul a köztársaság etnikumbarát politikája is. Baskíria vezetésének nem célja egyik népcsoportnak az elnyomása sem, sőt nagy hangsúlyt fektet a különböző népek nyelvének kultúrájának megőrzésére és fejlődésére. Erről tanúskodik, hogy a köztársaságban 14 nyelven folyik az oktatás, valamint különböző kulturális napokkal és egyéb

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


rendezvényekkel lehetőséget biztosít a különböző kultúrák megismerésére. A kormány legfőbb célja, hogy az ott élő népcsoportokat összefogásra és együttműködésre buzdítsa. 5.Vallás A köztársaság nem csak soknemzetiségű, hanem sokvallású is, ahol a közel 130 népcsoport szabadon gyakorolhatja hitét. A vallások közül legnagyobb számban az iszlám vallásúak vannak, hiszen a köztársaság 3 legnagyobb népcsoportja közül ketten a baskírok és a tatárok is ide tartoznak, ők az összes vallás 67%-át teszi ki. A második helyen, 19%-os megoszlással a főleg oroszok és ukránok által gyakorolt pravoszláv vallás áll. Ez a két vallás jelenti a vallások 86%-át Kisebb számban vannak evangélisták, babtisták, mormonok és más vallásúak.30 30 www.bashkortostanru 21 http://www.doksihu 6.Állam Baskíria államformája autonóm köztársaság az Orosz Föderáció területén, hivatalos nyelve az orosz és a baskír. Politikáját

erős autonómia jellemzi, a legfőbb törvényeket az ún. „baskír országgyűlés” a Kurultaj hozza, mely 120 tagját 5 évente választják Önálló alkotmánya 700 jogszabállyal rendelkezik.31 Az államhatalom formálisan a következő három szerv között oszlik meg: Kurultáj (törvényhozó hatalom), kormány (végrehajtó hatalom) és a bíróságok (igazságszolgáltatás).32 A köztársaság első és jelenlegi elnöke Murtaza Rakhimov, akit 1993-as megválasztását követően folyamatosan újraválasztottak. 7.Közigazgatás A köztársaság területén 54 adminisztratív körzet található. 21 városa közül a legjelentősebbek: Ufa (1 024800 fő), Sterlitamak (269 700 fő), Salavat (15 5800fő), Neftekamsk (118 700 fő) és Okjabrskij (109 000 fő)33 7. táblázat: Közigazgatási egységek körzet 54 város 21 község 2 falu 953 egyéb település 4513 Forrás: www.bashkortostanru (letöltés: 20091026) 8.Közlekedés A köztársaság

Oroszország közlekedésében fontos szerepet tölt be, mivel területén halad át a transz-szibériai és a dél–szibériai vasútvonal, valamint a fő csővezetékek és autóutak is, ezáltal fontos összeköttetést jelent az ország európai Urálon túli területei 31 www.tukaevaru www.gsrbru 33 www.bashstatru 32 22 http://www.doksihu számára. Közvetlen vasútvonal megy Kazahsztánba, Észak–Kaukázusra, Üzbegisztánba és Türkmenisztánba is. Legnagyobb folyója a Belaja, amely része az Egyesített Szállítási Rendszernek Oroszország európai területén, így könnyen megközelíthetőek a kaszpi-, balti-, fekete-, és az azovi–tengeri kikötők.34 A fővárosban található repülőteret több mint 40 légitársaság használja, köztük külföldiek is. Így lehetőség van nagy gyorsasággal eljutni, nem csak orosz nagy városokba, hanem más FÁK országok városai mellett közvetlen járat megy például Frankfurtba is. 35 34 35

www.bashkortostan450ru www.airportufaru 23 http://www.doksihu IV. Baskíria gazdasága Baskíria Oroszország egyik legjobban fejlődő, vezető nyersanyag-kitermelő és előállító vidéke, mely az innovatív gazdasági fejlődéséhez szükséges adottságokkal rendelkezik. Baskíria társadalmi-gazdasági fejlődéséhez hozzájárult: • természeti erőforrás és nyersanyag készlete • kedvező talaj és éghajlati tényezők • földrajzi és közlekedési előnyök • magasan képzett szakemberek alkalmazása az iparban és professzorok jelenléte a kutatóközpontokban valamint, hogy • munkaerőpiaca képes kielégíti a gazdasági szükségleteket. A társadalmi-gazdasági fejlődés pozitív eredményei szinte minden iparágban megfigyelhetőek. Az ipari termelés 2007-ről 2008-ra 9,2%-kal növekedett, míg az oroszországi átlag csupán 2,1%-os volt. Hasonlóan növekedés tapasztalható a kiskereskedelmi forgalom esetében mely 19,1%-os növekedésével

meghaladta a 13%-os országosat. Az állótőke befektetések aránya ugyan jóval kevesebb volt 2008-ban mint egy évvel korábban, de még így is megelőzi az átlagos értéket. Ezek a mutatók is arról tanúskodnak, hogy a köztársaság a fejlődésben élen jár. 8. táblázat: Baskíria és Oroszország összehasonlítása 2008 2005 2006 2007 Baskíria Oroszország Ipari termelési index 106,2 108,0 107,4 109,2 102,1 állótőke befektetés 110,6 113,5 130,1 110,92 109,82 felépített lakóházak 106,6 106,0 108,9 126,7 104,5 kiskereskedelmi forgalom 121,3 124,8 126,7 119,1 113,0 Export 171,8 126,1 88,0 121,5 133,0 Import 150,7 98,7 177 104,9 133,6 Forrás: Baskíria hivatalos honlapja (www.bashkortostanru) 20091126 24 http://www.doksihu 1. Bruttó Regionális Termék Baskíria gazdasági teljesítménye alatt értjük, a köztársaság területén egy évben előállított javak (áruk és szolgáltatások) mennyiségét (GRP). 2.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ábra: Baskíria bruttó regionális termék 2004-2007 (Mrd rubel) Forrás: saját készítés az Oroszországi Statisztikai Hivatal adatai alapján Statisztikai adatok Baskíria évről évre történő folyamatosan növekvő teljesítményéről árulkodnak, hiszen a bruttó regionális terméke 2005-ben 381,7, 2006-ban 505,2 és 2007-ben már 601,3 milliárd rubellel járult hozzá az összoroszországi termeléshez. Szektoronkénti hozzájárulás a GRP-hez A köztársaság össztermelésének 46%-át az ipar, 44,9%-át a tercier és 8,8%-át adja a primer szektor. 3. ábra: Bruttó regionális termék szektoronkénti megoszlása (%) GRP 8,8% mezőgazdaság 44,9% ipar 46,3% szolgáltatás Forrás: saját készítés az Oroszországi Statisztikai Hivatal adatai alapján 25 http://www.doksihu 2.Mezőgazdaság A köztársaság területének 2/3-a síkság, ezeken a területeken jelentős rízs- és gabonatermesztés folyik, az Urál déli, erdős részein pedig

erdőgazdálkodás jellemző. A hatékony agrárpolitikának köszönhetően a megtermelt termékek a lakosság szükségleteit teljes mértékben fedezni tudják.36 A bruttó regionális termék alapján évek óta az orosz szubjektumok élén, az öt legnagyobb mezőgazdasági termelést biztosító régió között szerepel. 4. ábra: Orosz szubjektumok mezőgazdasági termelése (2007) 100% 80% 60% 40% 20% 7% Oroszország 4,8% 4% 3,9% 3,4% szubjektumok 0% Forrás: Saját készítés az Oroszországi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2007-ben az agrártermékek kibocsátási aránya, az oroszországi össztermelés 4%-át képezte, ezzel a 3. legnagyobb termelője volt Országos viszonylatban élen jár a burgonyatermesztéssel, a szarvasmarha tenyésztéssel, valamint a tej- és méztermeléssel. Utóbbi jó minősége nemzetközi piacokon is elismert. 36 www.mcxrbru 26 http://www.doksihu 9. táblázat: Baskíria agráripari termelése (2007)

Oroszország Volga-menti körzet helyezés rész (%) helyezés rész (%) össztermelés 4 4 2 15,9 burgonya 1 8,4 1 26 szarvasmarha 3 4,5 1 17,7 ló 1 11,9 1 26 tej 1 7,1 1 21,6 tojás 6 3,4 1 13,1 méz 1 9,9 1 30 Forrás: www.bashstatru (letöltés: 20091026) 3.Ipar Az ipar adja a köztársaság bruttó regionális termékének legnagyobb hányadát. A köztársaság ipari komplexuma a legnagyobb közé tartozik Oroszországban.37 A baskírok büszkék arra, hogy a ’90-es évek nehézségei ellenére is végig megtartotta vezető pozícióját. Ipari össztermelésével az ország 10 legjelentősebbjei közé tartozik A területén található nagy mennyiségű kőolaj- és gáz mezők, valamint az Urálban bányászott nyersanyagok megannyi iparág fejlődését tették lehetővé. Vezető iparágai közé a fűtőipar, gépgyártás, a vegyipar és a petrolkémiai iparok tartoznak. 5. ábra: Baskíria iparának megoszlása (2008) Ipar 6%

fűtőipar 3% 2% 6% gépgyártás 7% vegyipar és petrolkémia energiaipar élelmiszeripar 8,8% 12,0% acélgyártás 56,2% színesfémipar egyéb Forrás: saját készítés az Oroszországi Statisztikai Hivatal adatai alapján 37 Филиппов В.Х, Хлесткин РН (2005) p 1 27 http://www.doksihu 3.1Szénhidrogénipar Az ipar legfontosabb területe a kőolaj-kitermelés, - feldolgozás és – finomítás. A köztársaság a Föderáció harmadik legnagyobb olajtermelő területe a Tyumeni régió és a Tatár Köztársaság után. Vezető szerepe van a kőolaj termékek gyártásában, mely még a szovjet időszakból maradt rá. Akkoriban a Szovjetunió nyersolajtermelésének egyik fő központja volt. Jelenleg kőolajfinomító komplexuma Európában a legnagyobbak közé tartozik. Évente több mint 20 millió tonna kőolajat dolgoznak fel, mely 17%-ban járul hozzá az oroszországi benzin és 15%-ban a dízel üzemanyag ellátáshoz. A kőolaj

termékek megfelelnek az „Euro 3” és „Euro 4” minőségi és ökológia normáknak, így igen nagy kereslet van rá mind a belső mind a külső piacokon egyaránt.38 3.11 A baskír szénhidrogénipar története Baskíria gazdasági fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a területén lévő kőolaj- és földgázmezők felfedezése.39 Olajiparának fejlődése magával vonta más iparágait is, mint például a gépgyártást vagy a vegyipart. Az egyre élénkülő szénhidrogén iparnak köszönhetően gyors ütemben fejlődött a közlekedés, a telekommunikáció, autóutak hidak épültek melyek mind a köztársaság infrastrukturális fejlődését tették lehetővé. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az egyre élénkülő szénhidrogénipar új munkahelyeket teremtett, és a lelőhelyek környékén új települések jöttek létre. Az első kutatásokat a Volga-Urál vidékén 19. század második felében végeztek, azonban nem sok sikerrel. A kezdeti

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kudarcok végett, sokáig szüneteltették a keresést Később az Ivan Gubkin által vezetett kutatási program (1929-1933) keretein belül sikerült felderíteni az uráli olaj területeket, majd az A. Blochin vezette kutatócsoport 1932-ben felfedezte a Baskíria területén található első kőolajmezőt Ishymbai 38 39 www.bashkortostanru http://new.oil‐industryru/images/upload/pozdravlenija/2007/004‐007 Bashneft‐75letpdf 28 http://www.doksihu környékén, mely megadta a reményt a további kutatásokhoz.40 1935-ig 500 tonna olajat sikerült kinyerni, 1937-ben pedig már 1 millió tonnánál tartottak. Az elkövetkező években újabb kőolaj mezőket tártak fel: Tuimanzki(1944), Serafimski (1948), Shkapovski (1953), Arlanski és Mancharski (1955), Igrovski (1961), Raevski (1970), Urshakski (1971), Buraevski (1972), Dobrovolski (1973), Buzovjazovski (1974), Shangack – kuli (1975), Gordeevski (1976), Orlovski (1977), Naratovski (1978), Kabackovski (1979) mezőket.41

1932-1991 között 245 kőolaj és földgáz mezőt tártak fel Baskíriában, 1380 tonna olaj és 57 milliárd köbméternyi földgáz került felszínre. Az 1950-es évek közepén kiépültek az első gázvezetékek Baskíria területén: Tuimazy – Ufa, Ishimby - Magnitogorsk, Shkapovo – Tubankyl között. A 60’-as években újabb vezetékek jöttek létre Kumertau – Ishimby, Magnitogrosk – Sterlitamak és Ishimby – Ufa vonalán. Így megoldódott a köztársaság gázellátásának Az elmúlt 10 évben a „Bashtransgas” 1139 km új csővezetéket épített. 5 év alatt a gázelosztó állomások száma 96-ról 127-re növekedett. 42 A „Bastransgas” folytatja a gázelosztó csővezeték rendszer terjesztését, azzal a céllal, h közvetlenül el tudjon jutni a fogyasztókhoz. 3.12 Az olajipar jelene Napjainkban a baskír olajipar legkiemeltebb szereplője a Basnyefty, mely Oroszország 10 legnagyobb olajtermelő vállalata közé tartozik. Eddig összesen

több mint 1,6 milliárd tonna olajat és 85 milliárd köbméter gázt termelt ki43 40 Szurovy (1993) p. 342 Siraeva, Teplov, Mikhailova, Syrkin (2004) p. 4 42 www.gaspromcom 43 www.russia‐todaystranaru 41 29 http://www.doksihu 10. táblázat Legnagyobb olajtermelő társaságok Oroszországban 2001 és 2005 között (M tonna) 2001 2002 2003 2004 2005 Lukoil 62,9 75,5 78,9 84,1 87,8 Jukosz 58,1 69,3 80,7 85,7 24,5 61,6 70,3 75,3 TNK-BP Szurgutnyeftyegaz 44 49,2 54 59,6 63,9 Szibnyefty 20,6 26,3 31,4 34 33 Tatnyefty 24,6 24,6 24,7 25,1 25,3 Rosznyefty 14,9 16,1 19,6 21,6 74,4 Szlavnyefty 14,9 14,7 18,1 22 24,2 Basnyefty 11,9 12 12 12,1 11,9 Gazprom 10,2 10,8 11 12 12,8 2,4 Noavtek Russznyefty Egyéb 35,5 27,3 27,3 6,6 12,2 25,8 19,4 Forrás: Weiner (2008) p. 116 Ez év augusztusában a Basnyefty szerződést írt alá a Lukoil és a TNK-BP vállalatokkal a nyugat-szibériai kőolaj szállítására

Baskíriába, azzal a céllal, hogy ott kerüljön feldolgozásra44 A köztársaságot Oroszország többi kőolaj termelő vidékével, több 10 000 km hosszú csővezeték köti össze. A vezetékek igen biztonságosak, így nagy hatékonysággal évente több millió olaj áramlik rajta keresztül. A csővezetékes szállítás, a vasútival szemben gazdaságosabb, mivel nagyobb mennyiségű szénhidrogént lehet szállítani, és alacsonyabb az egységre jutó költség is. 45 Kőolajat és kőolajtermékeket nemcsak orosz területekre juttatja el, hanem jelentős exportként kerül többek között Kazahsztánba, Magyarországba és több nyugat-európai országokba is. 44 45 www.itar‐tasscom Szegedi, Prezenszki (2003) p. 137 30 Ukrajnába, Csehországba, http://www.doksihu 3.2Vegyipar Az olaj- és gázfinomítás melléktermékeit a vegyipar és a petrolkémiai ipar hasznosítja. Ezek az iparágak elsősorban Ufa, Salavat és Sterlitamak városára

koncentrálódnak. Salavat azon városok közé tartozik, mely a környékén felfedezett kőolajmező hatására épült. A kőolaj kitermeléséhez és feldolgozásához munkaerőre volt szükség, így az új munkahelyek létrejöttével jelentős népesség települt oda. 3.3Kohászat Vezető iparágak közé tartozik az acél- és vaskohászat, melynek központjai Beloreck és Tyirljanszkij, ahol acéldrótokat és egyéb acéltermékeket állítanak elő, és amelyeket később szerszámgépek, kőolajfúró és bányászati berendezések, valamint villamos kábelek gyártásához használnak fel.46 Emellett említésre méltó a színesfém kohászat, mely nagy mennyiségben dolgoz fel rezet, piritet és aranyat. 3.4Gépgyártás A baskír gépgyártás sokat fejlődött, az elmúlt években. A köztársaság szinten tartása érdekében folyamatos fejlesztéseket végez. Élen jár az autó- és trolibusz valamint helikopterek gyártásában. Az egyedi technológiával

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


gyártott helikopterek nem csak utas- és áru szállítására használnak, hanem mezőgazdasági és mentési célokra is. Ezekre a gyártmányokra nem csak Oroszországban, de többek között Magyarországon, Bulgáriában, Németországban és Japánban is nagy az érdeklődés. Állandó megrendelők közé tartozik Kanada, USA és India.47 46 47 www.terebesshu www.bashkortostan‐exportcom 31 http://www.doksihu 4.Szolgáltatás A szolgáltatás szektor a köztársaság bruttó regionális termékének 44,9%-át adja. Ide tartoznak a - termelő és termelési szolgáltatások, amelyek a mezőgazdaság és az ipar működését segítik elő, mint energia-gáz- és vízszolgáltatás, távközlés, kommunikáció, szállítás és a különböző pénzügyi elszámolások, - a közületi és társadalmi szolgáltatások, melyek az állampolgárok életmódjának megfelelő szinten tartásáról gondoskodik, mint az oktatás, egészségügy és a kulturális intézmények,

valamint - a személyes szolgáltatások, mint a háztartások víz, villany és fűtés ellátása. A szolgáltatási szféra Baskíriában a 21. században kezdett el fejlődni A fizetős szolgáltatások igénybevétele 1990 és 2000 között igen hullámzó volt. Azonban ezt követően stabil növekedésnek indult. 2006-ban a lakosság már 75 milliárd rubel költött különböző szolgáltatásokra. 11. táblázat: Igénybevett fizetős szolgáltatások 1990-2006 (millió rubel) fizetős szolgáltatások 1990 1995 2000 2003 2004 2005 2006 1032,0 1966,8 12087,5 34325,1 45427,2 59692,4 75000,0 Forrás: www.bashstatru (letöltés: 20091027) 32 http://www.doksihu 4.1Közlekedés A fizetős szolgáltatások egyik ága a közlekedés, mely az évek során sokat veszített pozíciójából. 1990-1995 között közel felére csökkent a tömegközlekedési eszközöket igénybevevők száma, mely egyrészt a dráguló jegyeknek, másrészről pedig a növekvő

személygépkocsik számának tulajdonítható. Míg a ’90-es években minden negyedik családnak volt autója, mára szinte minden második családban van.48 A lakosság utazásainak 70%-át közúton teszik meg. A közúti tömegközlekedési eszközök közül trolibusszal közlekedni a legolcsóbb, ezzel magyarázható az, hogy az elmúlt években a trolival utazók száma - ellenben a többi közlekedési formával növekedett. 12. táblázat: Utazók száma közlekedési eszközönként (millió fő/km) 1990 1995 2000 2003 2004 2005 vonat 3602,3 2884,8 2368,5 2219,3 2207,8 2231,5 autóbusz 7314,5 4645,7 3900,1 3691,4 3539,9 3203,9 taxi 129,5 18,2 8,6 3,2 2,6 3,5 trolibusz 688,2 978,2 872,6 935,1 973,5 916 villamos 470,2 600,5 584,5 535,7 461,5 382,8 hajó 148,9 26,8 44,9 26,3 28,6 28,8 repülő 2822,7 1546,6 504 643,3 994,7 808,8 összesen 15176,3 10700,8 8283,2 8054,3 8208,6 7575,3 Forrás: Х.А

Барлыбаева (2007) p 321 Rohamosan visszaesett a légi közlekedők száma, ez azzal magyarázható, hogy korábban nem volt olyan nagy különbség a repülőjegy és a vonatjegy ára között, így a gyorsabb közlekedés érdekében többen megengedhették maguknak a repülőt, ezáltal a közel 30 órás vonatút helyett, 2 óra alatt eljuthattak Ufából Moszkvába. 48 Х.А Барлыбаева (2007) p 321 33 http://www.doksihu Az utóbbi években az egyre nagyobb megjelenő magánbuszok hozzájárultak a köztársaság tömegközlekedésének változásához. Árban csak pár rubellel drágább, azonban nagyobb gyakorisággal közlekedik. Ennek tulajdonítható az, hogy jelenleg a tömegközlekedők közel felét ezek a buszok szállítják. Baskíria a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében 2010-ig jelentős útjavítás és a közlekedési eszközök modernizálását tűzte ki célul, ezáltal remélhetőleg a közlekedési ág is fejlődni fog.

4.2Oktatás Az oktatás egyre népszerűbbé válásával és új intézmények létrejöttével növekedett a költségtérítéses képzéseken résztvevők száma. Míg a 1995/1996-os tanévben a fizetős képzések közül a felsőfokú képzések 5,7%-a és a középfokú képzések 13,8%-a volt költségtérítéses, addig a 2005/2006-os tanévben ez megváltozott 50% és 40%-ra. E szolgáltatási ág az egyik legköltségesebbek közé tartozik, így az igénybevevők köre anyagi helyzet alapján komoly mértékben korlátozódik. 2005-ben a családok közel 30%-a engedhette meg gyermeke taníttatását nem államilag finanszírozott formában.49 4.3Távközlés Az elmúlt évek során a technika fejlődésének köszönhetően növekedtek a telekommunikációs szolgáltatások igénybevétele. A 2000-es években Baskíriában is, mint szinte mindenhol a világban rohamosan növekedett a mobiltelefonnal rendelkezők száma. 2005-ben már 100 háztartásból 88-nál volt A

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


telefontársaságok egyre kedvezőbb percdíjakkal ösztönzik a lakosságot a fizetős szolgáltatási ágak ezen típusának igénybevételére. 2005-ben a távközlés 56%-át már a mobil telefonok jelentették. A mobil telefonok használata mára sokak számára már létszükségletté vált Az Internet megjelenésével és legfőbb előnyével, a gyorsasággal hamar háttérbe szorította a postai távközlést. Az utóbbi években növekedett az internettel rendelkező 49 Х.А Барлыбаева (2007) p 323 34 http://www.doksihu családok száma, emellett Internet kávézókban is lehetőség van e szolgáltatás igénybevételére. 6. ábra: Távközlés formáinak változása 10 év alatt 1995 29,7 4,2 nemzetközi telefonvonal belföldi telefonvonal 36,3 posta 29,8 Forrás: www.bastatru (letöltés: 20091027) 4.4Turizmus A köztársaság turista látnivalókban igen gazdag. Különböző természetvédelmi területek, folyók és tavak sokasága, valamint a

területén található 300 barlang közül, a „ShulganTash” Oroszország egyetlen olyan barlangja, melyben 12 000 éves barlangrajz található.50 Azonban a turizmust, mint fizetős szolgáltatást, viszonylag kevesen veszik igénybe, külföldi turizmusról pedig szinte nem is beszélhetünk. E szolgáltatási ágban sok lehetőség rejlik, hiszen a külföldi turisták és beruházások megjelenésével jelentős tőkét lehetne a köztársaságba vonni, ami hozzájárulna a gazdaság fellendüléséhez. A szolgáltatások a lakosság életét hivatottak megkönnyíteni, azonban, a fizetős szolgáltatásokat az alacsony jövedelemmel rendelkezők nem engedhetik meg maguknak, ezért a köztársaság feladata a jövőre nézve, hogy fejlessze a szolgáltatási szférát oly módon, hogy az árak harmonikusak legyen és mindenki számára elérhetőek árban és földrajzilag egyaránt. 50 www.bashkortostan450ru 35 http://www.doksihu V. Munkaerőpiac Baskíriában Az

1990-es években végbemenő piacgazdaságra való áttérés, valamint az iparágak között kialakuló aránytalanság nagy hatással volt a baskír munkaerőpiacra. A köztársaságnak igazodnia kellett a megváltozott gazdasági körülményekhez. Például annak a szakember, aki elveszítette az állását, amikor lezárták az atomerőmű építését Adigel városban, két lehetősége maradt, az egyik, hogy egy másik régióba települ át, a másik lehetőséget pedig az átképzés jelentette.51 A foglalkoztatáspolitika fontos részét képezi a munkakeresletének és kínálatának egyensúlyra való törekvése. 1991-ben a munkakereslet még meghaladta a kínálatot, 1992 és 1993 között egyensúlyba került, majd ezt követően fokozatosan távolodni kezdett egymástól. A legnagyobb különbség 1998-ban volt, az orosz gazdasági válság hatására ekkor volt a legnagyobb a munkanélküliség. 7. ábra: A kereslet és a kínálat alakulása a munkaerőpiacon 1991

és 2007 között (1000 fő) 80 60 40 munkanélküliek száma 20 betöltetlen állás 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 0 Forrás: Х.А Барлыбаева (2007) p 402 51 Х.А Барлыбаева (2007) p 402 36 http://www.doksihu A köztársaság munkaerőpiacát elsősorban a következő tényezők határozzák meg: • népesség alakulása • munkaképes lakosság száma • munka mennyisége és minősége • szakképzettség 1.Népesség alakulása Az utóbbi 19 évben, a köztársaság lakosságának száma növekedett, míg 1990-ben 3 962 000 fő volt, addig 2009 elején 4 057 292 főt számoltak. Az elmúlt évek népességnövekedéséhez jelentősen hozzájárult a migráció. 52 13. táblázat: Népesség alakulása 1990-2007 (ezer fő) 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Oroszország 148274 148292 146304 145649 144964 144168 143474 142754 142221 142009 Baskíria

3962 4084 4115 4108 4102 4092 4079 4063 4051 4053 Forrás: Oroszországi Statisztikai Hivatal (www.gksru) letöltés: 20091027 2.Migráció A ’90-es években bekövetkező politikai és gazdasági változások következtében megerősödtek a migrációs folyamatok, mely jelentős hatással volt a munkaerőpiacra. A Baskíriából kivándorlók csökkentették, a bevándorlók száma növelte és a köztársaságon belüli migráció pedig újra elosztotta a munkaerőt. 52 www.bashstatru 37 http://www.doksihu A Szovjetunió felbomlásával úgy nevezett „kényszer migráció jött létre”, ugyanis különváltak a mostani FÁK országok, és az orosz állampolgárok jelentős része igyekezett visszaköltözni föderációs területre. Ebben az időszakban sokan települtek Baskíriába is. A folyamat 2000-re befejeződött, ezt követően népességvándorlás lecsillapodásával csökkent népességnövekedés is. Az egyre növekvő kőolajmezők

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


felfedezésével Oroszország földrajzának szénhidrogén térképe megváltozott. Baskíria elsősorban kőolajszakembereket képzett így, számukra jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítottak az új mezők. Azonban ez a típusú migráció negatívumként a köztársaság népességének csökkenéséhez vezetett. A belső migrációt tekintve elsősorban a központi és nyugati körzetek lakossága növekedett. Az ipari központok közül a legtöbben Sterlitamak városába költöztek, valamint növekedett a betelepülés az acélgyártó és bányászati központokban a köztársaság keleti részén (Beloreck, Sibay).53 A népesség csökkenés tapasztalható elsősorban olyan területeken, ahol csak egy fajta ipar jellemző. (például Baimak) Ezeken a helyeken új munkahelyek nem alakultak, így sok fiatal elhagyni kényszerült a várost. 14. táblázat: Migráció alakulása 2000-2008 között (fő) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 bevándorlás

85142 78058 72263 72278 68450 72921 73816 88485 87068 kivándorlás 81152 76948 70318 71341 70757 74626 76128 83052 81432 népesség változása (+,-) 3990 1110 1945 937 -2307 -1705 -2312 5433 5636 Forrás: Oroszország Statisztikai Hivatal (www.gksru) letöltés: 20091028 2001-2004 között a bevándorló lakosság száma fokozatosan csökkent, azonban az elmúlt pár évben ismét erősödni látszik, hiszen 2007-ben és 2008-ban is nagyobb volt a betelepülők száma, mint kivándorló népességé. 53 www.socpolru 38 http://www.doksihu 3.Képzettség szerepe A köztársaság gazdaságában egyre fontosabb szerepe van a képzettségnek. Míg a ’90-es évek első felében sok felsőfokú végzettséggel rendelkező ember veszítette el az állását, az 1995-ös évtől kezdődően a munkanélküliek körében elsősorban alacsony vagy végzettség nélküliek szerepelnek. A piacgazdaságra való áttérést megelőzően a felső- és

középfokú szakképzések elsősorban a mérnöki szakokra specializálódtak, kifejezett vezetői képzés nem volt. Mára megváltozott a gazdasági struktúra, ennek hatására a szakemberek iránti kereslet is. 8. ábra: Oktatási rendszer változása egyetem, főiskola szakközépiskola 2005 1990 középiskola 1959 áltlános iskola 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Forrás: Х.А Барлыбаева (2007) p416 Míg 1990-ben a legtöbben megelégedtek a sima középfokú végzettséggel, addig napjainkban egyre többen döntenek úgy, hogy tovább tanulnak. Az egyetemi vagy főiskolai diploma megszerzésével bíznak a jobb elhelyezkedési lehetőségekben. Az elmúlt 19 évben a köztársaságban dinamikusan fejlődött az oktatás.54 A választható szakok között a legnépszerűbbek gazdasági-, humán- és menedzserképzések. Jelenleg Baskíria területén 12 felső- és 76 középfokú intézmény, 109 szakiskola és 17 állami 54

www.bashinformru/news/230300/ 39 http://www.doksihu kihelyezett intézmény van. A nem állami tulajdonú intézmények közül 5 magán felsőoktatási intézmény és 22 szakközépiskola, valamint 8 más régió kihelyezett intézménye tálható meg.55 A magánjellegű főiskolákon és egyetemeken leginkább a levelező képzéseket választják a hallgatók. 4.Foglalkoztatás Az ágazati foglalkoztatás a szovjet időkben és az átmeneti időszakban különösen magas volt az iparban és a mezőgazdaságban. 2000-től kezdve azonban a foglalkoztatási szerkezet megváltozott, egyre gyorsabban csökken a feldolgozó iparban tevékenykedők száma, mely 2006-ban közel 60 ezer emberrel, illetve 17%-kal jelentett kevesebbe. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is évről évre csökkenést mutat. Azonban ez az arány még mindig magasabb az összoroszországinál. Ez elsősorban a kedvező éghajlati viszonynak és a nagyarányú vidéki lakosságnak köszönhető.

Ezáltal a mostani csökkenés negatívumaként növeli a falusi lakosság munkanélküliségét. A gazdasági struktúra napjainkban egyre inkább a tercier szektor felé orientálódik.56 A szolgáltató iparágakban a foglalkoztatottság növekedése tapasztalható. Bár egyedül az oktatásban jelentősebb a foglalkoztatás a többi orosz régióhoz képest. 55 56 Х.А Барлыбаева (2007) p 405 www.gsrbru 40 http://www.doksihu 15. táblázat: foglalkoztatás az egyes gazdasági szektorokban 1000 fő összesen % 2006 1746 1846 100 100 366 294 21,0 15,9 mező- és erdőgazdálkodás bányászat feldolgozóipar 2000 Oroszország 2000 2006 2000 100 13,9 2006 100 10,6 49 38 2,8 2,1 1,7 1,6 356 295 20,4 16,0 19,1 16,9 villany,víz, gáz 51 45 2,9 2,4 2,9 2,9 ipar összesen 456 378 26,1 20,5 23,7 21,4 építőipar 109 141 6,2 7,6 6,7 7,6 kis- és nagykereskedelem 165 308 9,4 16,7 13,7 16,8 szállodák és éttermek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


25 28 1,4 1,5 1,5 1,8 szállítmányozás és telekommunikáció pénzügyi tevékenység 98 106 5,6 5,7 7,8 8,1 14 16 0,8 0,9 1,0 1,4 ingatlan tevékenység 97 121 5,5 6,6 7,0 7,4 állami irányítás 64 73 3,7 3,9 4,8 5,2 oktatás 187 201 10,7 10,9 9,3 8,9 egészségügyi és társadalmi szolgáltatás egyéb 111 123 6,4 6,6 6,8 6,8 55 59 3,1 3,2 3,8 4,0 szolgáltatás összesen 815 1033 46,7 56,0 55,7 60,4 Forrás: www.bashstatru (letöltés: 20091103) 5.Munkanélküliség A munkanélküliek aránya 2007-ben 6,6% volt, ezzel a Volga-menti régiók középmezőnyébe tartozik. A 2000-res évek elején a foglalkoztatottak aránya lényegesen javult, erre utal, az hogy 2003 és 2006 között a munkanélküliségi mutató az orosz átlag alatt volt. 16. táblázat: munkanélküliségi ráta (%) Munkanélküliségi ráta (%) 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Oroszország 9,4 10,6 9 7,9 8,2 7,8 7,2

7,2 6,1 Baskíria 7,6 11,6 10,7 8,3 8,1 7,1 7,1 6,5 6,6 Forrás: www.gksru (letöltés: 20091103) 41 http://www.doksihu A munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlását tekintve a legnagyobb százalékban a 20-29 év közöttiek szerepelnek, azonban ez az arány alacsonyabb, az orosz átlagnál. 17. táblázat: Munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlása 2007-ben (%) összes -20 20-29 30-39 40-49 50-59 60-72 átlag (év) Oroszország 100 9,4 33,8 20,8 22,2 12,3 1,4 34,3 Baskíria 100 7,6 30,8 22,1 27,8 11,6 35 Forrás: www.gksru (letöltés: 20091103) Az iparilag fejlett régiók közül foglalkoztatottság szempontjából Baskíria lemarad a nyugati régiókhoz képest, azonban az uráli régiókat tekintve, megelőzi a legtöbb szubjektumot, ugyanis az ország ezen részén sok olyat terület van, ahol csak egy iparág van, valamint a rossz földrajzi viszonyok miatt gyenge a mezőgazdaság. 57 Baskíriában a kőolaj és

földgáz kitermelés és feldolgozás több iparág fejlődését is biztosította, ennek köszönhető az, hogy köztársaság iparvidékein viszonylag alacsony a munkanélküliség. A legrosszabb helyzetben Adigel munkanélküliek aránya 23% volt. 58 város lakossága, 2003-ban a regisztrált Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy leállították az atomerőmű építését, így sokan munkanélküliekké váltak. Kedvezőtlen a helyzet az egyoldalú ipari termeléssel rendelkező városokban, mint Kumertau (bányászat) és Baimak (acélgyártás), továbbá az előhegyek és a hegyvidékek zónájában. Baskíria határmenti településeinek foglalkoztatási arányát javítja, hogy a lakosság egy része a szomszédos nagyvárosokba, mint például Magnitogorskba jár át dolgozni. Összességében elmondható, hogy az elmúlt közel 20 évben komoly változások történtek Baskíria munkaerőpiacát tekintve. Míg a ’90-es évek elején a gazdaság

elsősorban az ipari szektorra koncentrálódott, addig napjainkban egyre nagyobb tért nyer a 57 58 www.bashzanru www.bashstatru 42 http://www.doksihu szolgáltatási szektor. Az egyre népszerűbbé váló felsőoktatásnak köszönhetően növekszik a diplomások, és az oktatásban dolgozók száma. 43 http://www.doksihu VI. Kereskedelem és kapcsolatok A köztársaság kereskedelmi tevékenységébe beletartozik az országon belüli régióközi és a külföldre irányuló nemzetközi árucsere-forgalom. 1. Régióközi kereskedelem Régióközi kereskedelem alatt az oroszországi szubjektumokkal történő árucserét értjük. A köztársaság gazdaságában kiemelkedő szerepet tölt be a régiókkal való kereskedelem, ugyanis ezekről a területekről sokkal kedvezményesebben és vám megfizetése nélkül juthat árukhoz. Baskíria jelenleg 53 régióval áll szerződéses kapcsolatban, melyek közül legintenzívebb a kereskedelem a Cseljabinszki-, a Moszkvai-,

a Szverdlovszki-, a Szamarai-, a Tambovi- és az Orenburgi területekkel; valamint Moszkvával, a Tatár Köztársasággal és a Krasznodári határterülettel.59 A kiviteli termékek közel 1/3-a oroszországi régiókba kerül, melyek elsősorban fűtő- és energiaipari termékek, a behozatal tekintetében pedig számottevőek a gépgyártási termékek.60 Állandó kereslet mutatkozik az orosz piacon olyan baskíriai termékekre, mint benzin, dízel, kaucsuk, cukor, sör és autóbusz. 9. ábra: Régiók közötti kereskedelem 2005-ben (Mrdrubel) Régióközi kereskedelem Szamarai terület Szverlovi terület Moszkvai terület szubjektumok Udmurt Köztársaság 0 5 10 Forrás: www.bashstatru (letöltés: 20091005) 59 60 www.bashkortostanru www.mfrtbashkortostanru 44 15 http://www.doksihu 2.Külkereskedelem Mint minden körtársaságnak, a Baskír Köztársaság számára is fontos a külkereskedelmi kapcsolatok létrehozása, ápolása és folyamatos kiszélesítése. A

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Szovjetunió felbomlását követően már autonóm köztársaságként lehetősége nyílt önállóan fejleszteni külkereskedelmét, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a külkapcsolatok kiépítésére. A szuveniritás elnyerése előtt nem állt módjában részt venni a külkereskedelemben, mivel minden megtermelt áru a Szovjetunió tulajdona volt. Míg önállósága kezdetén 31 országgal kereskedett, jelenleg közel 100 országot tudhat a kereskedelmi partnerei között. Rendszeres kereskedelmet folytat több európai országgal is mint például Németországgal, Csehországgal és Hollandiával. Egyre gyakoribbak az üzletkötések Kazahsztánnal, Lettországgal, Ukrajnával, Finnországgal, Olaszországgal, az Egyesült Államokkal és Kínával. A legújabb partei között pedig napjainkban olyan országokat köszönthet, mint Banglades, a Dominikai Köztársaság és a Salamonszigetek.61 A köztársaság folyamatosan növekvő külkereskedelemi tevékenységét olyan

célok is vezérlik, mint multilaterális együttműködések elérése külföldi vállalatokkal és szervezetekkel, melynek köszönhetően fejlett technológia kerül a köztársaságban és végső soron Baskíria gazdaságának fellendülését eredményezi.62 Külkereskedelmi szempontból az ország vezető 10 régiója közé tartozik, míg a Volgamenti régiók közül a 3. legjelentősebb Az export és import együttesen 2007-ben 7,6 milliárd USD volt, ezzel az oroszországi áruforgalom 1,3%-át adta, a Volga-menti Szövetségi Körzet külkereskedelméhez pedig közel 15%-ban járult hozzá. 61 62 www.bashkortostanru Ministry of Industry, Foreign Relations and Trade of Bashkortostan Republic (2002) 45 http://www.doksihu 18. táblázat: Külkereskedelem (Mrd USD) 2000 2005 nem FÁK országokkal FÁK országokkal nem FÁK országokkal exp. imp. exp. imp. Oroszország 89,3 22,3 13,8 11,6 208,9 79,7 Volga-menti körzet 14,7 1,7 1,3 1,2 26 Baskír

Köztársaság 2,4 0,2 0,3 0,1 5,8 exp. imp. 2007 FÁK országokkal exp. nem FÁK országokkal imp. FÁK országokkal imp. exp. exp. 32,6 19 300 3,6 5,4 1,7 30,5 7,9 9,5 2,6 0,3 0,7 0,2 5,7 0,6 1 0,2 169,9 52,7 imp. 29,9 Forrás: Oroszországi Statisztikai Hivatal (www.gksru) letöltés: 20091011 A nemzetközi áruforgalom nagyobb részt nem FÁK országokkal történik. 2007-ben a külkereskedelem 16%-ban volt szovjet országokkal történt, míg 84%-ban egyéb országokkal. A statisztika alapján megfigyelhető, hogy hasonlóak az arányok országos és körzeti viszonylatban is. Bár a külkereskedelmi forgalom 2006-ról 2007 csökkent, a legfrissebb adatok szerint 2008-ban 9 milliárd USD volt, mely 21%-os export- és 19,7%-os importnövekedést jelent. Ezzel megőrizte 3 helyét a Volga-menti régióban, külön-külön nézve a kiviteli szempontból a 3. (14,8%), behozatal tekintetében pedig az 5 helyen áll63 Baskíria elsősorban

exportorientált köztársaság, hiszen az export mennyisége minden évben meghaladja az importot.64 Ennek legfőbb magyarázata az lehet, hogy nyersanyagokban, legfőképpen kőolajban gazdag térségről van szó. A kitermelt nyersanyagok bőven fedezik a helyi szükségleteket és nagy mennyiségben lehet más országoknak is juttatni belőle. Sokoldalú ipara a lakosság szükségleteit nagyobb részben kielégítik, és csak kisebb részben van szükség külföldi importra. 63 64 www.bashkortostanru Г. П Солодков (2008) p 344 46 http://www.doksihu Export Az exportált áruk körébe elsősorban, 70,5%-ban az ásványi és fűtőipari termékek tartoznak, második helyen a vegyipari termékek állnak (16,4%), majd a különböző gépek, berendezések és közlekedési eszközök, mint autó-, és trolibusz, de említésre méltó a baskír repülőgépmotor iránti kereslet is. 10. ábra: Export alakulása 2008-ben egyéb 1% fémek és faipari‐és papír

fémipari termékek termékek 1% gépek, 3% berendezések, közlekedési eszközökvegyipari 5% termékek mezőgazdasági termékek 0,6% ásványi‐ és fűtőipari termékek 78% 12% Forrás:www.bashstatru (letöltés: 20091103) Import A köztársaság túlnyomó többségben gépipari felszereléseket és berendezéseket importál (50,7%). A beszerzés közel negyedét az ásványi termékek teszik ki (24,6%), csekélyebb mértékben érkeznek vegyipari, fém- és fémipar, valamint élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek. 11. ábra: Import alakulása 2008-ban élelmiszer és ruha, cipő 1% mezőgazdasági fém‐ és nyersanyagok fémipari 7% termékek 7% vegyipari termékek 16% egyéb 3% gépipari felszerelések 64% ásványi termékek 2% Forrás:www.bashstatru (letöltés: 20091003) 47 http://www.doksihu 2.1Kereskedelem FÁK országokkal A Baskír Köztársaság a Szovjetunó felbomlását követően is fontosnak tartotta a kapcsolat ápolását a mostani FÁK

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


országokkal. 1991-1993 között helyreállította a gazdasági kapcsolatot az összes volt szovjet országgal, melyet azóta is ápol.65 A FÁK országokba történő import főleg Kazahsztánba, Ukrajnába, Üzbegisztánba és Fehéroroszországba irányul. A legfontosabb kiviteli áruk közé elsősorban a fűtőipari termékek tartoznak. A FÁK országokból nagyon csekély mértékű a behozatal. 2005-ben Örményország volt a legnagyobb partner, mely a volt szovjetuniós államokból történő importálás 80%-át jelentette. A behozott áruk körét elsősorban élelmiszeri ipari termékek, mint déli gyümölcsök és közlekedési eszközök jelentik. 19. táblázat: FÁK országokkal való kereskedelem 2005 2006 1000 USD arány (%) arány (%) 1000 USD arány (%) 2971,5 15,4 5042,5 25,1 1003,4 16,4 18 0,1 33,8 0,2 59,3 1 Kazahsztán 1862,7 9,6 4136,9 20,6 376,1 6,2 Üzbegisztán 10,9 0,1 366,3 1,8 158,6 2,6 Ukrajna 174,9 0,9 238,2 1,2

371,2 6,1 FÁK országok összesen Fehéroroszország 1000 USD Export 2007 Import FÁK országok összesen 607,4 7,2 76,2 2,5 57,7 1,3 Örményország 487,4 5,8 31,2 1 - - - - 27,2 0,9 53,7 1,2 16,9 0,2 6,7 0,2 - - Fehéroroszország Kazahsztán Forrás: Oroszországi Statisztikai Hivatal (www.gksru) letöltés: 20091011 65 Ministry of Industry, Foreign Relations and Trade of Bashkortostan Republic (2002) 48 http://www.doksihu 2.2Kereskedelem nem FÁK országokkal A külkereskedelem legnagyobb részét, szinte minden évben 80% körül nem FÁK országokkal, elsősorban európai és ázsiai országokkal bonyolítja. 2.21Európai országokkal Az európai partnerek közül kiemelkedő a Németországgal folytatott árucsere. 2007-ben az európai országokból történő import 74%-a ezen országból érkezett, mely az összes import 58,8%-át jelentette. Export szempontjából Franciaország állt az első helyen, ide irányult az EU-s országokba

történő import 35%-a. A kivitelt elsősorban a kőolaj és kőolaj termékek, valamint különböző fémek és alumínium termékek; a behozatalt pedig elsősorban elektromos gépek és berendezések jelentik. 20. táblázat: nem Fák országokkal történő kereskedelem 2005 2006 1000 USD arány (%) arány (%) 1000 USD arány (%) 16356,1 84,6 15016,3 74,9 5102,1 83,6 EU-s országok 294,9 1,5 191,6 1 680,8 11,2 Németország 151,5 0,8 84,6 0,4 149 2,4 Spanyolország 2,9 0 3,3 0 74,3 1,2 Franciaország 73,4 0,4 0,1 239,9 3,9 nem FÁK országok összesen 7775,3 92,8 3021,8 97,5 4381,2 98,7 EU-s országok 5253,3 62,7 2328,1 75,1 3518 79,3 Németország 1701,7 20,3 13,8 0,4 2608,8 58,8 Olaszország 1080 12,9 1180 38,1 - - 1908,9 22,8 782,9 25,3 782,9 17,6 - - 21,5 0,7 11,8 0,3 nem FÁK országok összesen Hollandia Franciaország 1000 USD Export 2007 17,2 Import Forrás: Oroszországi Statisztikai

Hivatal (www.gksru) letöltés: 20091025 49 http://www.doksihu 2.22Ázsiai országok Az ázsiai országok a köztársaság legjelentősebb exportpartnereinek számítanak. Közülük is elsősorban India és a Koreai Köztársaság. Az exportált áruk köre elsősorban vegyipari termékek, kaucsuk, papíripari- és gépipari termékek. Import tekintetében említésre méltóak a Kínából behozott műanyag- és üvegtermékek. Az elmúlt években egyre jobban élénkül a kereskedelem Indiával. Míg korábban a baskír teaimport elsősorban Sri Lankáról és Kubából érkezett, addig 2008-ban a köztársaság megállapodást írt alá Indiával havi 20 tonna teabehozatalra.66 21. táblázat: export- és import forgalom ázsiai országokkal 2005 2006 1000 USD arány (%) arány (%) 1000 USD arány (%) ázsiai országok összesen 14099,7 73 14312,1 71,4 4062,6 66,5 India 3538,5 18,3 12806,5 63,8 1536,1 25,2 Koreai Köztársaság 437 2,3 1034,7 5,2 1423

23,3 Kína 34,3 0,2 60,5 0,3 243,8 4 Szaud-Arábia 2439,2 12,6 - - - - Törökország 7055,2 36,5 332,3 Import 1,7 - - ázsiai országok összesen 1431,5 17,1 109,9 3,5 50 1,1 14,1 0,2 23,5 0,8 50 1,1 1297,8 15,5 85,2 2,8 - - Kína Törökország 1000 USD Export 2007 Forrás: Oroszországi Statisztikai Hivatal (www.gksru) letöltés: 20091025 66 www.thaindiancom 50 http://www.doksihu 3. Külföldi befektetések A köztársaság Oroszország azon régiói közé tartozik, mely szerencsés adottságai miatt több nyersanyag-kitermelő ágazatban tevékenykedő nagyvállalattal rendelkezik. Baskíria meglehetősen sok előnyt nyújt a külföldi vállalatok számára, hiszen jelentős eszközállománnyal rendelkezik az alapanyag-termelő ágazatok részére, valamint a feldolgozóipar fejlesztéséhez nélkülözhetetlen jó minőségű közlekedési infrastruktúrával. A legtöbb befektetés Nagy-Britanniából, Ausztriából,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Törökországból, Németországból, Írországból és Csehországból érkezik. 12. ábra: Külföldi befektetések (2009 január) Külföldi befektetések Nagy‐Britannia 17% Ausztria 23% 7% Törökország Németország 4% Irország 9% 21% 7% Csehország Ciprus 13% egyéb Forrás:www.bashkortostanru (letöltés: 20091005) A befektetések formáját tekintve 2008-ban a legtöbb 59,2% közvetlen, 2% portfólió és egyéb típusú befektetés volt. 51 http://www.doksihu 22. táblázat: Külföldi befektetések formánkénti megoszlása külföldi befektetések 2002 100,0 2003 100,0 2004 100,0 2005 100,0 2006 100,0 2007 100,0 2008 100,0 közvetlen 43,8 1,9 97,7 21,2 52,6 39,2 59,2 portfólió 2,2 0,0 1,7 1,6 7,4 1,2 2,0 54,0 98,1 0,6 77,2 40,0 59,6 38,8 összes befektetés egyéb Forrás: www.bashkortostanru (letöltés: 20091008) A befektetések túlnyomó többsége a feldolgozóiparba, valamint a kőolaj- és ásványi termékek

gyártásra irányul. 2007-ben a külföldi befektetések 71,5%-a a feldolgozóiparba érkezett. Kevésnek mondható a befektetések összege a szálloda iparban, mely a turizmus fejlesztésével, remélhetőleg növekedni fog. 23. táblázat: Külföldi befektetések ágazatonkénti megoszlása (millió USD) 2000 2005 2006 2007 összes befektetés 10447,2 242734,1 61276,6 319617,1 mező és erdőgazdálkodás 3973,4 0,1 0,1 732,8 - - 1,6 21213,8 feldolgozóipar 1791 240383,2 53869,5 228485,5 élelmiszeripar 1088,1 101,9 263,9 - bányászat textilipar 5,3 - - - bőráruk, táska, cipőkészítés - - 953,2 49,3 kőolajtermékek gyártása - 169912,4 - 92690 vegyipar - 3081,3 397,2 662,8 műanyag áruk gyártása 56,9 5310,4 3440,4 - ásványi termékek gyártása 8,6 61421,5 46099,2 132517,3 592,1 - 1713 1,9 40 528,8 900 2536 - - 1,8 28,2 építőipar 0,7 354,2 49,8 5,1 kis és nagykereskedelem 81,4

177,7 447,8 3535,3 gépgyártás elektronikaipar egyéb ipar szálloda és étterem közlekedés és távközlés pénzügyi tevékenység 0,3 4,9 247,9 - 4532,2 - 2043,3 753 - 3,5 2662,2 12742,1 Forrás:www.bashstatru (letöltés: 20091008) 52 http://www.doksihu A területi közigazgatás egyik fontos feladata lett a befektetési klíma javítása, a regionális szervek beruházásokat vonzó kedvező feltételeket igyekeznek teremteni.67 2007-2008 között a Baskír Köztársaság és a külföldi befektetők szerződést írtak alá, közel 1 milliárd dolláros befektetésre a feldolgozóipar, szállodák és éttermek, a kereskedelem, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére.68 4.Kapcsolatok A köztársaság egyaránt fontosnak tartja az orosz régiókkal és külföldi országokkal történő jó kapcsolat folyamatos ápolása. 4.1Régióközi kapcsolatok A Baskír Köztársaság kapcsolata az oroszországi régiókkal évről évre egyre

jobban fejlődik. Jelenleg 36 orosz régióban dolgoznak baskír képviseletek Ezek közül a szentpétervári, a cseljabinszki, a szverdlovszki és a moszkvai irodák működését az állam finanszírozza. Önfinanszírozási alapon működnek a Krasznodári-, a Magnitogorski-, az Orenburgi- és a Szaratovi területen, valamint a Hanti-Manszi Autonóm körzetben.69 Legújabb megállapodás 2008-ban történt az udmurt kormánnyal, kereskedelmi-, gazdasági-, tudományos-, szociális- és kulturális együttműködésre.70 A régiók közötti szorosabb kapcsolatok a kereskedelem növekedéséhez is hozzájárul, mely évről évre jelentősebb. 67 www.mineconbashkortostanru www.bashkortostanru 69 Ministry of Industry, Foreign Relations and Trade of Bashkortostan Republic(2002) 70 www. bashkortostanru 68 53 http://www.doksihu 24. táblázat: Kereskedelmi forgalom változása 2000-2008 (az előző év %-ában) kereskedelmi forgalom 2000 2001 2002 2003 2004 2005

2006 2007 2008 104,7 113,9 113 115,9 117,8 121,3 124,8 126,7 119,1 Forrás: www.bashstatru (20091130) 4.2 Nemzetközi kapcsolatok A nemzetközi kapcsolatok kialakítása kulcs fontosságú a köztársaság életében, hiszen a külföldi befektetések és a külföldről beérkező modern technológia növeli a baskír gazdaság versenyképességét. Emellett olyan célok is vezérlik, mint a pozitív kép kialakítása a köztársaságról a nemzetközi üzleti környezetben. A külkapcsolatok fejlődő kiszélesítéséről tanúskodik, hogy külföldön a köztársaság már 3 képviselettel is rendelkezik, melyek Ausztriában, Törökországban és Kazahsztánban találhatóak. A képviseletek elsődleges feladata a kétoldali együttműködés fejlesztése, segítség nyújtása a hazai vállalatoknak a piac felkutatására, üzletember találkozók, kiállítások és rendezvények szervezése. A kormány aktívan dolgozik a külkapcsolatok további fejlesztésén,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


többek között oly módon, hogy prezentációkat tart a köztársaságról, melynek elsődleges célja, a Baskír Köztársaság népszerűsítése valamint, hogy felhívja a külföldi vállalatok figyelmét a köztársaságban rejlő lehetőségekre. Ennek érdekében számos kiállításon vesz részt, mint például - Berlinben a „Zöld hét” alkalmával rendezett mezőgazdasági kiállításon, melyen a köztársaság elsősorban méhészetét és a baskír mézet helyezte előadása középpontjába71 - az UNESCO Párizsban rendezett kiállításán, melynek címe: „Baskíria 450 éve Oroszország része” 71 www.ufacityinfo 54 http://www.doksihu - Csehországban a cseh-baskír üzleti fórumon - Finnországban rendezett az orosz-finn kulturális fórumon A köztársaság 30 kormányközi szerződést kötött, köztük egyik legjelentősebb európai kereskedelmi partnerével, Németországgal. Fejlődő tendenciát mutatnak a Csehországgal, Szlovákiával,

Magyarországgal, Törökországgal és Kínával való külkapcsolatok72 Az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá vált a különböző nemzetközi szervezetekkel való együttműködés. 5.Nemzetközi szervezetek A Baskír Köztársaság több nemzetközi szervezettel is együttműködik, ezek közül a legjelentősebbek az UNESCO, az UNIDO és a TURKSOY. 5.1UNESCO „Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete. A Szervezet fő feladatai az oktatás, kultúra, tudomány és kommunikáció etikai aspektusainak vizsgálata, a pluralizmus erősítése, a kisebbségek jogainak elismertetése, az interdiszciplináris probléma-megközelítés "népszerűsítése" a döntéshozók körében, a regionális együttműködés erősítése, ugyanakkor a normatívjogi, az információs-dokumentációs és tájékoztatási, a "gondolat-laboratóriumi" és világfórum típusú funkciók megtartása.”73 A Szervezet

elsődleges célja, hogy erősítse a népek és kultúrák közötti együttműködést. Ehhez a tevékenységhez aktívan csatlakozott a soknemzetiségű Baskíriai is. 72 73 www.bashkortostan450ru www.unescohu 55 http://www.doksihu 1998-ban a köztársaság elnöke Murtaza Rakhimov rendelete alapján megalakult Baskíriában az UNESCO Bizottsága.74 Az intézmény célja, hogy különböző oktatási, tudományos és kulturális együttműködést segítsen elő a köztársaság számára, külföldi országokkal és orosz szubjektumokkal egyaránt. Programjai között szerepel, az UNESCO Nap, az UNESCO Fórum, valamint különféle sportrendezvények és nemzetközi fesztiválok. A németországi Baden-Württemberggel megkötött együttműködési szerződést keretében, diákcsere programok biztosítanak lehetőségek a diákoknak egy egészen más európai kultúra megismerésére. 2007-ben ünnepelte a köztársaság 450 éves évfordulóját annak, hogy önként

csatlakozott Oroszországhoz, ebben az ünneplésben az UNESCO Bizottsága is részt vett, különböző rendezvények keretében, ahol a fő téma Baskíria lakóinak sokszínűsége volt. Ennek kapcsán nemzetközi kiállítást rendeztek Párizsban, melynek címe: „Baskíria 450 éve Oroszország része”volt. 5.2UNIDO Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete. Elsődleges célja az ipari fejlődés támogatása és gyorsítása a fejlődő és az átalakuló gazdasággal rendelkező országokban. Az UNIDO kormányokkal, üzleti és egyéni vállalatokkal összefogva leginkább a fejlődő országokban tevékenykedik. Fő területei az iparosítási politika és statisztika, beruházás és technológiai támogatás, ipari versenyképesség és kereskedelem, magángazdaságok fejlődése, mezőgazdasági üzemek, megújuló energiaforrás és klímaváltozás, a Montreáli megállapodás és a környezetmenedzselés75 2007–ben Baskíria együttműködési szerződést írt alá az

UNIDO-val infrastruktúra fejlesztésére, valamint kis- és közép vállalatok segítésére. A köztársaság legfőbb célját a nemzetközi befektetési projektek és a versenyképesség növelése jelenti76 Az együttműködés sikerességének köszönhetően modernizálták az ufai nemzetközi repteret és megépült a Jumanguzin víztároló77 74 www.bashkortostan450ru www.unidoorg 76 http://www.adigelru/?param1=5719&tab=1 75 56 http://www.doksihu 5.3TURKSOY A szervezetet a Szovjetunió felbomlása után hozta létre a már függetlenné vált Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán valamint Törökország. Tevékenységi köre az UNESCO-éhoz hasonló, szintén a kultúrák közötti együttműködést segíti, azonban működése kizárólagosan a türk népekre terjed ki. Az évek során olyan országok csatlakoztak a szervezethez, mint Türkmenisztán, Kirgizisztán, Gagauzia (Moldova), Észak-Ciprus, valamint az oroszországi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


autonóm köztársaságok közül az Altáji-, a Baskír-, a Tatár-, a Jakut-, a Hakasz-, valamint a Tuvai Köztársaság.78 Baskíria csatlakozása a szervezethez 1993-ban történt Aktív tagjaként folyamatosan rész vesz a TURKSOY által szervezett színházi és zenei fesztiválokon, ezzel is erősítve a kapcsolatot a türk népekkel. 77 78 http://adigel.ru/?param1=4268&tab=2 www.tursoycom 57 http://www.doksihu VII. A siker kulcsa A ’90-es évek nehéz gazdasági helyzetében minden orosz régió maga választott meg a kilábaláshoz vezető utat. Baskíria számára a gazdaság átstrukturálása mellett fontos szerepet játszott az emberek jó életkörülményeinek biztosítása. Az hogy jó irányt választott az évek során bebizonyosodott, hiszen, míg 1979-ben az orosz szubjektumok között a 37. volt, addig mostanra a 10 vezető régió közé tartozik79 • 4. a mezőgazdasági termelésben, • 5. a lakóházak felépítésében, • 7. a kiskereskedelmi

forgalom tekintetében, • 8. az állótőke befektetések terén, és • 9. helyen áll a bruttó regionális terméke alapján A köztársaság gazdasági fellendülésére utal az, hogy 10 év alatt duplájára növekedett bruttó regionális termék, 1,8-szorosára az ipari termelés, 1,6-szor a mezőgazdasági termelés, 3 szorosára a befektetések összege és 5,6-szor lett nagyobb a külkereskedelmi forgalom.80 Az emberek életkörülményei javultak azáltal, hogy 2000-2008 között az átlagfizetés több mint háromszorosára, az átlagos nyugdíj pedig több mint ötszörösére növekedett. 81 A köztársaság továbbiakban nagy hangsúlyt fektet a nehéz körülmények között élők támogatására is. Ezt bizonyítják a növekedő gyermekápolási támogatások, és a lakásvásárlási támogatások is. A nagycsaládosok számára különleges formában nyújt segítséget, oly módon, hogy minden 9-nél több gyermekkel rendelkező család számára mikrobuszt

biztosít. Az utóbbi években növekedett a népesség, melyhez sokban hozzájárul a születések számának emelkedése, valamint egyre növekvő élettartamnak köszönhetően jelentősen csökkent az elhalálozások száma. 79 Татьяна Майорова (2009) www.bashkortostanru 81 Sokolov, Shashnov (2007) 80 58 http://www.doksihu 13. ábra: Népességváltozás 1990-2008 (ezer fő) 80 60 40 születések 20 elhalálozások 0 természetes növekedés ‐20 születések Forrás:www.bashstatru (letöltés: 20091112) 2008-ban Baskíriát is elérte a pénzügyi válság, azonban a köztársaságot nem viselte meg olyan nagymértékben, mint sok orosz régiót. Ebben kiemelkedő szerepet játszik a ’90-es évektől fogva alkalmazott hatékony irányítás, valamint az időben végrehajtott modernizáció. Nem utolsó sorban fontos megemlíteni azt, hogy a köztársaság a gazdasági növekedés idején kifogástalanul gazdálkodott vagyonával és

erőforrásaival, ezáltal szilárd tartalékokra tett szert.82 82 http://eng.bashvestru 59 http://www.doksihu Befejezés 1998-ban Oroszország gazdasága súlyos válságba került, csökkentek az olajárak, összeomlott a nemzeti valuta és a külföldi befektetők kivonták tőkéjüket. Az egyre halmozódó adósságok rendezésére és a gazdaság helyreállítására haladéktalanul megoldást kellett találni. A változás Putyin kormányra kerülésekor következett be, a sikeres politikai irányítás mellett az ország gazdasági javulásában közrejátszott a hirtelen megemelkedő kőolaj ára is. A 21 század elején a gazdaság stabilizálódott, és a GDP értéke évről évre dinamikusan emelkedett. Azonban a sok pozitív változás mellett a Föderáció további fejlődésének gátját jelentik az orosz régiók között fennálló fejlődésbeli különbségek. Erre megoldást egyes térségek fejlesztési preferenciáinak figyelembe vételével a regionális

politika próbál találni. Míg egyes térségek lemaradnak, és komoly állami segítségre szorulnak, addig intenzív növekedést mutatnak az ország energiahordozókban gazdag régiói. E térségek elsősorban jelentős exportbevételeikből és a nagyarányú külföldi befektetések révén fejleszteni tudják gazdaságukat. Ilyen szerencsés helyzetben van az Európa és Ázsia határán fekvő Baskíria is, e köztársaság fejlődése páratlan, hiszen 1979-ben az orosz szubjektumok fejlettségi listáján még csak a 37. volt, addig jelenleg az első tíz közé tartozik A Szovjetunió felbomlását követően létrejött autonóm köztársaság, a ’90-es évek elején maga határozta meg a gazdaságának fejlődési irányait és eszközeit. A köztársaság ekkor jó utat választott, erre bizonyítékul szolgálnak a növekvő makrogazdasági mutatók. Baskíria sikeréhez hozzájárul az is, hogy felismerte, hogy a fejlődéséhez a területén élő közel 130

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


népcsoport együttműködésére van szükség. Míg a világ sok országában komoly összeférhetetlenséget okoz a különböző etnikumok együttélése, addig köztársaság egyik legfőbb előnyének sokszínűségét tekinti. 60 http://www.doksihu Napjainkban az ország más területeivel való régióközi kapcsolatok ápolása mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a nemzetközi kooperációra. Ennek bizonyítékaként több nemzetközi szervezettel is együttműködik, mint például az UNESCO, az UNIDO vagy a TURKSOY. Több ezer évvel ezelőtt Baskíria őshazaként igencsak közel állt a magyarokhoz. Sokan nem is gondolnák, de ma sincs olyan távol, hiszen önálló külképviselettel rendelkezik a szomszédos Ausztriában. 61 http://www.doksihu Irodalomjegyzék Könyvek: Horváth Gyula (2008): Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban, Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs Ludvig Zsuzsa (2008):

Oroszország és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai, Akadémia Kiadó, Budapest Szegedi Zoltán, Prezenszki József (2003): Logisztikai menedzsment, Kossuth kiadó, Szekszárd Szurovy Géza (1993): A kőolaj regénye, Hírlapkiadó vállalat, Budapest Г. Ю Волков, Г П Солодков (2008): Международная Торговля, Феникс, Ростов на Дону Мажитов Н.А, Султанова АН(1994) История Башкортостана с древнейших времен до XI в., Китап, Уфа П.В Савченко (2005): Национальная Экономика, Экономисть, Москва Т.Г Морозовой (2008): Региональная Экономика, Юнити, Москва Х.А Барлыбаева (2007): Экономика Башкортостана, Министерство Образование Республики Башкортостан, Башкирский

Государственный Университет, Уфа Ю.В Степанова (2008) Экономическая География России, ИНФРА-М, Москва Folyóirat 75лет башкирской нефти (2007) http://new.oilindustryru/images/upload/pozdravlenija/2007/004-007 Bashneft-75letpdf (letöltve: 2009 november 11.) Foreign Economic Relations Department (2008): Agricultural producers of BAshkortostan to participate in International Green Week in Berlin http://ufacity.info/en/news/16701html (letöltés: 2009november 5) Foreign Economic Relations Department (2009) Twenty-five families in Ufa have received the keys from new apartments http://www.ufacityinfo/en/news/16694html (letöltés 2009. december 3) 62 http://www.doksihu Hudák Emese (2007): Az orosz gazdaság kettős arca, http://kitekinto.hu/hatter/2007/12/02/az orosz gazdasag ketts arca (letöltés: 2009 november 5.) India to export Tea to Bashkortostan (2008):

http://www.thaindiancom/newsportal/india-news/india-to-export-tea-tobashkortostan 10053097html (letöltés: 2009 november 5) LUKOIL, Bashneft sign agreement on oil deliveries to Ufa refineries (2009) http://www.itar-tasscom/eng/level2html?NewsID=14289403&PageNum=45 (letöltés: 2009.október 11) Ministry of Industry, Foreign Relations and Trade of Bashkortostan Republic (2002): Bashkortostan at the intertanional arena http://ne govori.narkotikamnet/english version/pages/rb inter englhtm (letöltés: 2009. november 11) Olga Zatsepina (2009) Through Crisis to Prosperity http://eng.bashvestru/showinfphp?id=2911 (letöltés: 2009december 5) Башкортостан – ЮНИДО: новый этап сотрудничецтва (2006) = Республиканская общественно-политическая газета No. 80http://wwwadigelru/?param1=5719&tab=1 (letöltés: 2009.október 26) Миництерство Экономического Развития

Республии Башкортостан (2009): Инвецтиционная делятельноцть б Рецпублике Башкортостан http://minecon.bashkortostanru/activity/investments/development (letöltés: 2009.november 26) Николай Граханцев (2009): Традиции <Башнефту> = Республиканская общественно-политическая газета, Nr.170 http://www.adigelru/?param1=16081&tab=3 (letöltés: 2009november 5) Сотрудничецтво с ЮНИДО крепнет (2005) = Республиканская общественнополитическая газета No. 229 http://adigelru/?param1=4268&tab=2 (letöltés: 2009 október 26.) Татьяна Майорова (2009): В первой десятке =Российская газета – федеральный выпуск No. 5013 http://rgru/2009/10/08/rahimovhtml (letöltés: 2009 október 26) Эльмира Сабирова

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


(2009):Бышее профецциональное образование Башкортостана занимает доцтойное мецто в России http://bashinform.ru/news/230300 (letöltés: 2009. december 5) Internetes források: 63 http://www.doksihu Baskíria export honlapja www.bashkortostan-exportcom (letöltés: 2009október 5) Baskíria hivatalos honlapja: www.bashkortostanru ( letöltés: 2009október 5) Baskíria jubileumi honlapja www.bashkortostan450ru (letöltés: 2009október 5) Baskíriai Statisztikai Hivatal: www.bashstatru (letöltés: 2009október 5) Gazprom honlapja www.gazpromcom (letöltés: 2009 november 5) Kommersant novosti online www.kommersantcom (letöltés: 2009 november 3) Oroszországi Statisztikai Hivatal: www.gksru (letöltés: 2009október 5) Russia Today honlajpa www.russiatodaystranaru/en/biz/business/lead com/3207html (letöltés: 2009. november 5) Terebess Online www.terebesshu (letöltés: 2009október 5) TURKSOY honlapja

www.turksoycom (letöltés: 2009 október 11) Ufa nemzetközi repülőtér www.airportufaru (letöltés: 2009 november 5) Ufa város hivatalos honlapja www.ufacityru (letöltés: 2009 november 3) UNESCO magyarországi honlapja www.unescohu (letöltés: 2009október 11) UNIDO honlapja www.unidoorg ( letöltés: 2009október 11) Государственное Собрание – Курултай Республики Башкортостан (официалньый портал) http://www.gsrbru/News GS/detailphp?ID=6491 (letöltés: 2009 november 3.) Министерства внешнеэкономических связей и торговли РБ: www.mfrtbashkortostanru (letöltés: 2009 novmeber 12) Министерство Экономического Развития Российской Федерации: www.economygovru (letöltés: 2009 október 5) Миництерство сельского хозяйцтва Республики Башкортостан www.mcxrbru

(letöltés: 2009. október 11) Независимый Институт Социальной Политики: www.socpolru (letöltés 2009 október 11.) Официалный портал Правительства Республику Башкортостан www.tukaevaru (letöltés: 2009. november 3) Управление государственной службы занятости нацеления при Миництерцтве труда и социальной защиты населения Республики Башкортостан: http://www.bashzanru (letöltés 2009 november 3) 64 http://www.doksihu Ábrák jegyzéke 1. ÁBRA: GDP ALAKULÁSA 9 2. ÁBRA: BASKÍRIA BRUTTÓ REGIONÁLIS TERMÉK 2004-2007 25 3. ÁBRA: BRUTTÓ REGIONÁLIS TERMÉK SZEKTORONKÉNTI MEGOSZLÁSA 25 4. ÁBRA: OROSZ SZUBJEKTUMOK MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSE 26 5. ÁBRA: BASKÍRIA IPARÁNAK MEGOSZLÁSA 27 6. ÁBRA: TÁVKÖZLÉS FORMÁINAK VÁLTOZÁSA 10 ÉV ALATT 35 7. ÁBRA: A KERESLET

ÉS A KÍNÁLAT ALAKULÁSA A MUNKAERŐPIACON 1991 ÉS 2007 KÖZÖTT . 36 8. ÁBRA: OKTATÁSI RENDSZER VÁLTOZÁSA 39 9. ÁBRA: RÉGIÓK KÖZÖTTI KERESKEDELEM 2005-BEN 44 10. ÁBRA: EXPORT ALAKULÁSA 2008-BEN 47 11. ÁBRA: IMPORT ALAKULÁSA 2008-BAN 47 12. ÁBRA: KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK 51 13. ÁBRA: NÉPESSÉGVÁLTOZÁS 1990-2008 59 65 http://www.doksihu Táblázatok jegyzéke 1. TÁBLÁZAT: AZ OROSZ GAZDASÁG FŐBB MUTATÓI 1996-2002 KÖZÖTT 7 2. TÁBLÁZAT: MIGRÁCIÓ 2000-2007 10 3. TÁBLÁZAT: AZ OROSZ GAZDASÁG FONTOSABB MAKROMUTATÓI 11 4. TÁBLÁZAT: A LEGFEJLETTEBB ÉS A LEGKEVÉSBÉ FEJLETT RÉGIÓK RÉSZESEDÉSE AZ OROSZ GDP-BŐL, 2007-BEN . 14 5. TÁBLÁZAT: LEGFEJLETTEBB RÉGIÓK RÉSZESEDÉSE AZ OROSZORSZÁGI GDP-BŐL 17 6. TÁBLÁZAT: NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE 20 7. TÁBLÁZAT: KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK 22 8. TÁBLÁZAT: BASKÍRIA ÉS OROSZORSZÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA 24 9. TÁBLÁZAT: BASKÍRIA AGRÁRIPARI TERMELÉSE 27 10. TÁBLÁZAT LEGNAGYOBB

OLAJTERMELŐ TÁRSASÁGOK OROSZORSZÁGBAN 2001 ÉS 2005 KÖZÖTT . 30 11. TÁBLÁZAT: IGÉNYBEVETT FIZETŐS SZOLGÁLTATÁSOK 1990-2006 32 12. TÁBLÁZAT: UTAZÓK SZÁMA KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖNKÉNT 33 13. TÁBLÁZAT: NÉPESSÉG ALAKULÁSA 1990-2007 37 14. TÁBLÁZAT: MIGRÁCIÓ ALAKULÁSA 2000-2008 KÖZÖTT 38 15. TÁBLÁZAT: FOGLALKOZTATÁS AZ EGYES GAZDASÁGI SZEKTOROKBAN 41 16. TÁBLÁZAT: MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA 41 17. TÁBLÁZAT: MUNKANÉLKÜLIEK KORCSOPORTONKÉNTI MEGOSZLÁSA 2007-BEN 42 18. TÁBLÁZAT: KÜLKERESKEDELEM 46 19. TÁBLÁZAT: FÁK ORSZÁGOKKAL VALÓ KERESKEDELEM 48 20. TÁBLÁZAT: NEM FÁK ORSZÁGOKKAL TÖRTÉNŐ KERESKEDELEM 49 21. TÁBLÁZAT: EXPORT- ÉS IMPORT FORGALOM ÁZSIAI ORSZÁGOKKAL 50 22. TÁBLÁZAT: KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK FORMÁNKÉNTI MEGOSZLÁSA 52 23. TÁBLÁZAT: KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK ÁGAZATONKÉNTI MEGOSZLÁSA 52 24. TÁBLÁZAT: KERESKEDELMI FORGALOM VÁLTOZÁSA 2000-2008 54 66 http://www.doksihu Mellékletek 1. számú

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


melléklet: Baskíria szénhidrogén mezői Forrás: www.blackbourncouk/databases/hydrocarbon/bashkortostanhtml 67 http://www.doksihu 2. számú melléklet: Baskíria földgáz vezetékei Forrás: www.gazpromcom 68 http://www.doksihu 3. számú melléklet: Baskíria elhelyezkedése Forrás: www.rupeenewscom 69 http://www.doksihu 4. számú melléklet: Baskíria közigazgatási felosztása Forrás: www.rupeenewscom 70 http://www.doksihu 5. számú melléklet: Volga-menti Szövetségi Körzet Forrás: http://www.fnpr-pforu/images/map bigjpg 71