Betekintés: Úton a fenntarthatóság felé, Éghajlatvédelem a települési önkormányzatok szintjén

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Forrás: https://doksi.net Ûton a fenntarthatóság felé: éghajlatvédelem a települési önkormányzatok szintjén Kohéziós Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE 1 Forrás: https://doksi.net Ûton a fenntarthatóság felé: éghajlatvédelem a települési önkormányzatok szintjén Miért fontos kérdés az éghajlatváltozás? Az éghajlat változását mindannyian érzékeljük, de széles körű tudományos meggyőződés alapján az előidézésében is főszerepet játszunk, mindenekelőtt a fosszilis energiahordozók elégetése, a nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása, a nem megfelelő hulladékgazdálkodás és egyes ipari termelési folyamatok révén. Ennek eredménye, hogy az ipari forradalmat megelőző időszakhoz képest közel másfélszeresére emelkedett a legnagyobb men�nyiségben jelen lévő üvegházhatású gáz, a szén-dioxid tartalma a légkörben. Egyes egyéb üvegházhatású gázok – így például a szén-dioxidénál jelentősen erősebb

felmelegítő hatású metán – légköri koncentrációja pedig több mint kétszeresére emelkedett az elmúlt kétszáz év során. A Föld felszínének átlaghőmérséklete az ipari forradalom óta közel egy Celsius-fokkal emelkedett. Ám a légkör felmelegedésének üteme nem egyenletesen alakul bolygónkon, Magyarországon például a múlt század eleje óta tapasztalt 1,3 Celsius-fokos emelkedés meghaladja a globális változás mértékét. Hazánk az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa: a hőhullámok megszaporodására és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárásra kell felkészülnünk. Az éghajlatváltozás káros hatásai azonban az egyes településeken, térségekben eltérően jelentkeznek, és a települések az adottságaik szerint különböző módon képesek alkalmazkodni ezen hatásokhoz. Emiatt fontos a települési szintű éghajlatvédelmi tevékenység kialakítása.

Forrás: https://doksi.net ICLEI – egy nemzetközi szervezet a települési önkormányzatok fenntarthatóságáért Hogyan lehet az önkormányzatnak éghajlat-politikája? A szélsőséges időjárási jelenségek sokasodására, a tovagyűrűző helyi kedvezőtlen hatásokra csak egy átfogó felkészülési és alkalmazkodási keretrendszer kialakításával adható hathatós válasz az önkormányzatok, a lakosság, a helyi vállalkozások és civilszervezetek összefogásával. Az önkormányzat éghajlat-politikai tevékenységének kapcsolódnia kell a település vagy térség egyéb terveihez, valamint a hazai és nemzetközi éghajlatvédelmi dokumentumokhoz is. A kapcsolódási pontok kialakításával az önkormányzat a káros hatásokkal szemben összehangolt helyzetfeltárást, gyors megelőzést és hatékony alkalmazkodási lehetőségek kiválasztását, irányítását valósíthatja meg. A települési éghajlatpolitika három fő pillére a dekarbonizáció,

az éghajlatváltozáshoz való helyi szintű alkalmazkodás és a szemléletformálás. Mindhárom terület konkrét cselekvési tervek kidolgozását és tervezését igényli Ennek első és mind sürgetőbb lépése a települési/térségi klímastratégia elkészítése és a döntéseket előkészítő helyi érdekegyeztető fórum életre hívása. Az önkormányzati klímastratégiák kidolgozásához a Klímabarát Települések Szövetsége a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztályával együttműködve – a KEHOP-1.20-15-2016-00001 számú, Szakmai háttértámogatás biztosítása és koordináció a helyi klímastratégiákban című projekt keretében – módszertani útmutatót dolgozott ki, amellyel gyakorlatias „sorvezetőt” adunk az önkormányzatok kezébe. Mivel az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentős részben a lakossági felhasználáshoz kapcsolódik, ezért helyi szinten is csökkenteni kell a

kibocsátást. Az éghajlatvédelmi célok számos ponton összefüggenek a környezetvédelemi és fenntarthatósági célokkal, így az előbbieket érdemes szerepeltetni a település környezetvédelmi programjában is. Az éghajlatváltozás ugyanakkor nemcsak kihívásokat, hanem lehetőségeket is rejt magában Utóbbinak a szempontjait is figyelembe vehetjük tehát a helyi fejlesztéseknél, hogy a településeink vonzóbb életkörülményeket és jobb életminőséget biztosítsanak. A települési klímastratégia optimális esetben közösségi döntés, amely a lakosság, a közintézmények, a gazdálkodó szervezetek és a civilszervezetek többségi véleményét is kifejezi. A dokumentum így megfelelő hivatkozási alapot teremt az éghajlatváltozással összefüggő feladatok elvégzésére, de azok esetleges elmulasztásának számonkérésére is. A közösségi tervezésű klímastratégia arra ösztönzi a települést, hogy erőfeszítéseket tegyen az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


éghajlatvédelem és az alkalmazkodás érdekében. 4 Az ICLEI – Helyi Önkormányzatok a Fenntarthatóságért (ICLEI – Local Governments for Sustainability) több mint ezerötszáz, a fenntartható jövő megteremtése mellett elkötelezett város és régió vezető globális hálózata. A szervezet az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt (Botos, 2009), de attól függetlenül jött létre Az alapításában negyvenhárom ország több mint kétszáz helyi önkormányzata vett részt Jelenleg több mint nyolcvanhat országban vannak tagjai a világ minden részéről. Az ICLEI technikai konzultációval, tréningekkel és információs szolgáltatásokkal segíti a tagok kapacitásépítését és az egymás közti tudásmegosztást, továbbá a helyi önkormányzatokat a lokális fenntartható fejlesztések megvalósításában támogatja. Alapelvének tekinti, hogy a lokálisan tervezett és vezérelt kezdeményezések hatékony és költséghatékony módon

tudják biztosítani a helyi, a nemzeti és a globális fenntarthatósági célok elérését. (Botos, 2009) A szervezet hálózatként olyan helyi akciókat hív életre, amelyeknek célja a globális fenntarthatóság; tagjait városuk olyan alakítására ösztönzi, hogy az fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, a káros környezeti hatásokkal szemben ellenálló, erőforrás-hatékony és produktív legyen, egészséges és boldog közösségekkel, zöldgazdasággal, intelligens infrastruktúrával rendelkezzen. A helyi önkormányzat a közigazgatása alá eső területén pedig védje a fellelhető fajok sokféleségét. Az ICLEI tizenhét irodával működik. Az ICLEI World Titkárság (ICLEI World Secretariat) Bonnban (Németország) található. Az irodák a helyi önkormányzatok regionális igényeit szolgálják ki A ICLEI-programok és -projektek a helyi önkormányzat szükségleteitől függően régiónként jelentősen eltérhetnek egymástól. A

szervezet vezetői és koordinációs feladatait hat globális és tematikus központ végzi, és ezek biztosítják a működéshez szükséges szakmai hátteret és az erőforrásokat is. Az ICLEI tematikus központjai Kapacitásközpont (Capacity Centre), Bonn, Németország Az ICLEI kapacitásközpontja különböző kompetenciájú szakemberekből szervez átfogó megoldásokat szolgáltató csapatot, amely ezáltal a tudásmenedzsment, a városkutatás, az adatbázis-, a folyamat- és rendezvénymenedzsment, a képzés és a kapacitásépítés, a rendszermegoldások, valamint az információs és kommunikációs technológiai szolgáltatások területéről érkező feladatokat komplex módon képes kezelni és megoldani. A kapacitásközpont része az ICLEI World Titkárság (ICLEI World Secretariat) és az ICLEI Regionális Irodák segítője. Külső partnerként hozzájuk lehet fordulni a speciális projektigényekkel és -célokkal KarBonn Központ (carbonn® Center),

Bonn, Németország A Bonnban 2009-ben létrehozott Center for Local Climate Action and Reporting (carbonn® Center) az ICLEI World Titkárságán alapul. Célja, hogy felgyorsítsa azokat a folyamatokat, amelyek által a városok alacsony szén-dioxid-kibocsátású közösségekké alakulhatnak át. Ebből a központból irányítják és koordinálják a városok technikai támogatását az egész világon A KarBonn Központ elsősorban olyan globális folyamatok és platformok létrehozásával és működtetésével foglalkozik, amelyek a helyi önkormányzatokat támogatják. Tanácsadói tevékenységük segít a helyi önkormányzatoknak abban, hogy megtalálják azokat a szabványokat és eszközöket, amelyeket figyelembe véve elkészíthetik beszámolóikat és éves jelentéseiket az éghajlatváltozást befolyásoló kibocsátásaikról. A központ az ICLEI nemzetközi klímavédelmi tevékenységének támogatója is 5 Forrás: https://doksi.net Városok

Biodiverzitás-központja (Cities Biodiversity Centre), Fokváros, Dél-afrikai Köztársaság Az ICLEI Afrika Titkársága (ICLEI Africa Secretariat) az ICLEI Városok Biodiverzitás-központját (Cities Biodiversity Centre) Fokvárosból, a Dél-afrikai Köztársaság fővárosából koordinálja. A központ, amelyben elhivatott és képzett biodiverzitás-szakértői csapat dolgozik, a biológiai sokféleséget érintő ügyekben globális felhatalmazással rendelkezik, és széles körű támogatást nyújt a városoknak például a kapacitásfejlesztés és a továbbképzés, a technikai tanácsadás, az érdekképviseleti támogatás, a hálózati fórumok területén. Ők nyújtanak szakmai támogatást mindemellett az eredmények alapján végzett profilalkotásban és a konferenciák szervezésében is. Kaohsziung Kapacitásközpont (Kaohsiung Capacity Center), Kínai Köztársaság A kelet-ázsiai városok klímaadaptációját a Kaohsziung Kapacitásközpont támogatja. A

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


központ tevékenységi körébe tartozik a biodiverzitás és a vízkészletgazdálkodásmenedzsment ügye is. Helyi Megújulóenergia-központ (Local Renewables Center), Újdelhi, India A Helyi Megújulóenergia-központ (Local Renewables Center) a helyi kormányzat egyablakos ügyintéző rendszere, amely a helyi megújuló erőforrásokhoz kapcsolódóan különböző juttatásokat, alkalmazásokat, sikertörténeteket, szakpolitikai modelleket és jó gyakorlatokat kínál. Fenntartható Beszerzési Központ (Sustainable Procurement Center), Freiburg, Németország A 2012-ben létrehozott Fenntartható Beszerzési Központ (Sustainable Procurement Center) a közjogi hatóságokat támogatja a végrehajtásban, az ICLEI eszmeiségének tudatosításában és népszerűsítésében, új megközelítések kidolgozásában, valamint ösztönzi a szakpolitikai fejlesztéseket.1 A települési éghajlatvédelem jó gyakorlata I.: fenntarthatóság és környezetvédelem a XII.

kerületben Budapest Főváros XII. Kerületi Hegyvidék Önkormányzata kiemelt felelősséggel kezeli a kerület környezeti állapotával kapcsolatos kérdéseket Ennek oka egyrészt az, hogy a Hegyvidék a környezetminőség alapján Budapest legjobb állapotú kerületei közé tartozik, másrészt az, hogy egyes területei összbudapesti igényeket is kiszolgálnak. Egyes épített, infrastrukturális attrakciói országosan is egyedülállóak. Az önkormányzat 2016 végén létrehozott egy önálló, célzottan a helyi környezet megőrzésével és fejlesztésével foglalkozó Zöld Irodát. A szakiroda csapatát a környezetvédelem területén képzett, a várostervezésben jártas és gyakorlott szakemberek alkotják. A stratégiai tervezést szolgálja a 2017-ben elfogadott Hegyvidéki Környezetvédelmi Program, amely többek között az éghajlatváltozással összefüggő szakterületekre is konkrét és gyakorlatias akcióterveket határoz meg 2022-ig.

Intézkedések az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének (mitigáció) területén: – – – – – – a Fogaskerekű meghosszabbítása; a Libegő fejlesztése; az elektromos közlekedés fejlesztése; a kerékpáros-infrastruktúra fejlesztése; energiahatékonyság a kerületi intézményekben; TOGETHER projekt (Towards a Goal of Efficiency Through Energy Reduction) – Együtt az energiahatékonyságért. Magyarországon jelenleg négy megyei jogú város, Miskolc, Tatabánya, Pécs és Kaposvár tagja az ICLEI-nek. Tatabánya jó példa arra, hogy miért érdemes csatlakozni a szervezethez „Tatabánya az ICLEI rendszeres tájékoztatásának és hírlevelének köszönheti azt, hogy indulhatott és nyerhetett egy uniós versenyen. A tatabányai önkormányzatnak a hőség és a magas ultraviola sugárzás elleni terve első helyezést ért el az uniós Klímaváltozás és az Egészségvédelem elnevezésű – települések közötti – verseny

»alkalmazkodás« kategóriájában. Az uniós szakmai szervezetek vezetői szerint a tatabányai cselekvési terv jó példa minden európai város számára A győztes pályázatért járó oklevelet a város képviselete Brüsszelben vette át [2008. június 24-én] Genon Jensentől, a HEAL (Egészség- és Környezetvédelmi Szövetség) elnökétől és Francesco Ronfinitől, az EUregha (Európai Regionális és Helyi Egészségvédelmi Hatóság) régióvezetőjétől Mivel országos intézkedési terv jelenleg nem létezik sem hőség-, sem UV-riadó esetén, a települési szintű cselekvési terv segítségére lehet minden magyar településnek a prevenció és az alkalmazkodás területén.”2 1 Az ICLEI globális és tematikus központjairól lásd az ICLEI – Local Governments for Sustainability hivatalos honlapját: iclei.org/about/ global-thematic-centers.html (2017 július 13) 2 klimabarat.bloghu/2011/02/13/az iclei bemutatasa 6 7 Forrás: https://doksi.net

Intézkedések az alkalmazkodás és a felkészülés (adaptáció) területén: – a hegyvidéki erdők gondozása; – parkok, fasorok megújítása; – zöldvagyonkataszter; – zöldtetők, zöldfalak kialakítása; – vadgesztenyekártevő-mentesítés; – utcai virágosítás (klímatűrő fajok); – társasházi udvarok zöldítése; – közterületi ivócsapok, párakapuk; – esővízgyűjtési program; – Urban Green Belts – Városi zöldövezetek projekt. Intézkedések a szemléletformálás területén: – szemléletformálás a kerületi nevelési-oktatási intézményekben; – intézményi közösségi kertek létrehozása; – Pillekő program; – zöldóvodák és ökoiskolák; – kerületi kertészklub; – fenntarthatósági fesztivál; – Föld napja, ökonap; – Klímabarát esték. 8 A települési éghajlatvédelem jó gyakorlata II.: Szekszárdi Klímakör Szekszárd 2009-ben csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez, és ezzel

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


párhuzamosan megalakította a Szekszárdi Klímakört. A klímakörbe meghívták a polgármesteri hivatal érintett munkatársait, az önkormányzati cégek vezetőit, valamint a városban tevékenykedő vállalkozókat és civilszervezeteket. A klímakör egyik első jelentős feladata a szekszárdi klímastratégia elkészítése volt, amely a Zöldtárs Alapítvány koordinálásával, negyven-ötven fő részvételével 2010-ben készült el. A város közgyűlése 2010 november 25-én a képviselő-testület egyhangú támogatásával fogadta el a város klímastratégiáját és a 2011. évi cselekvési terv megvalósítására szolgáló klímaalapot. A klímaalap támogatásával az elmúlt években több mint félszáz programot valósítottak meg Szekszárd klímastratégiájának céljaival összhangban. A klímakör kezdeményezésére vagy szervezésében megvalósult főbb programok, akciók a következők: – nyolc alkalommal autómentes nap, az öt éve tartó

tanösvénytúrák szervezése; – kétezer darab ezerliteres komposztláda kiosztása, lombkomposztálás az iskolák udvarán; – tizenkét társasháznak a lapos tetejére szerelt napelem termeli a közösségi áramot; – napkollektoros aszaló bemutatója; – Víz a tanyán előadás-sorozat rendezése, esővíz tárolására alkalmas IBC-tartályok kiosztása; – magaságyás kialakítása, működtetése, gyakorlati bemutatók szervezése. A Szekszárdi Klímakör újabb programok segítségével szeretné erősíteni a helyiek környezeti érzékenységét és tudatosságát. 9 Forrás: https://doksi.net A klímabiztos településtervezés egy további eszköze: energia-klíma akciótervek A Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségének világszerte több mint 6600 város – Magyarországról huszonhat település – tagja. A korábban Polgármesterek Szövetségének nevezett nemzetközi szervezethez 2015 előtt csatlakozó településeknek – egységes

tartalmi útmutató alapján – „Fenntartható energia” akciótervet (SEAP) kellett készíteniük, amelyben többek között a települési energiamérleget, a szén-dioxid-kibocsátási leltárt és szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési vállalásaikat rögzítették. A szervezet 2015-ben nevet változtatott (Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége), és profiljába bekerült a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás is. A csatlakozó települési önkormányzatoknak így már az éghajlati alkalmazkodás helyi beavatkozásait is tervezniük kell. Az új, kibővített dokumentum a „Fenntartható energia-klíma” akcióterv (SECAP) nevet viseli 2015-től a csatlakozó városok vállalják, hogy – a kibocsátáscsökkentési tervezésen túl – átfogó adaptációs stratégiát és akciótervet is kidolgoznak. Ennek keretében éghajlatikockázat- és veszélyeztetettségi elemzést kell végezni, amely feltárja a település éghajlati

sérülékenységét, és SWOT-elemzés révén segíti az adaptációs beavatkozások meghatározását. A SEAP-dokumentummal már rendelkező településeknek 2018-ig kell felülvizsgálatot végezniük és új akciótervüket benyújtaniuk a szervezethez. A SECAP segítheti az önkormányzatok a közlekedési villamosításával, a smart city fejlesztésekkel kapcsolatos törekvéseit is. Az akcióterv egyúttal feltárja az éghajlatváltozás szempontjából sérülékeny területeket, azonosítja az alkalmazkodás kulcsterületeit (például árvíz-, belvízvédelem, felkészülés a hőhullámokra, kedvezőtlen ökológiai következményekre, az épített környezetben jelentkező károk stb.) A SECAP lehetőséget teremt továbbá a településen élők energia- és klímatudatos szemléletének kialakítására, illetve a helyi érdekcsoportok „korai” bevonására A Klímabarát Települések Szövetsége – széles körű szakértői hálózatra, valamint tagjainak

tapasztalatára alapozva – segíti a településeket SECAP-dokumentumaik kidolgozásában, elfogadtatásában. Emellett szervezetünk a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában meghatározott Országos Dekarbonizációs Terv végrehajtását is támogatja. www.klimabarathu +36 1 2495469 10 11 Forrás: https://doksi.net Kiadja a Klímabarát Települések Szövetsége. A tájékoztató füzet a KEHOP-1.20-15-2016-00001 azonosító számú pályázat kommunikációs tevékenységének támogatása céljából, újrahasznosított papírra nyomtatva készült.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!