Cikkek » A Kultúra Magyar Városa 2009

A Kultúra Magyar Városa 2009 Dátum: 2009. február 07. 00:00:00.
Forrás : Oktatási Minisztérium



Szombathely és Balatonfüred nyerte el a Kultúra Magyar Városa 2009 címet. Az elismerést olyan városok önkormányzatai kaphatják meg, melyek a kulturális, művészeti életüket kiemelkedően fejlesztik, támogatják, kulturális értékeiket példaértékűen mutatják be. A városok képviselői a kitüntető címet csütörtökön vették át Schneider Márta kulturális szakállamtitkártól és Kovács Miklóstól, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkárától Budapesten.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium - együttműködésben az Önkormányzati Minisztériummal, a Külügyminisztériummal, a Magyar Turizmus Zrt-vel, a Megyei Jogú Városok szövetségével, valamint a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségével erre az évre is meghirdette A kultúra magyar városa elnevezésű pályázatot.

A díj olyan városi helyi önkormányzat elismerése, amely kiemelkedően támogatja és fejleszti kulturális életét, s értékeit példásan mutatja be. A címre évente lehet pályázni, lakosságszám szerint három kategóriában: megyei jogú városok, 10 000 lakosúnál nagyobb, illetve 10 000 lakosúnál kisebb városok nevében.

A bírálóbizottság elsősorban a városok eddig elért kulturális szintjét értékeli. Fontos szempontot jelentenek a kulturális aktivitás, a városfejlesztési tervek kulturális elemei, a kulturális beruházások, a kortárs művészet és kreatív ipar szerepe és teljesítményei, a város külső-belső kapcsolatai, a kulturális turisztikai helyzetkép (pl. fesztiválok, kulturális turisztikai programok), a turisztikai infrastruktúra állapota, a fenntartható fejlesztések és az esélyegyenlőség.

2005-ben Kecskemét, Keszthely és Vasvár, 2006-ban Székesfehérvár és Sárospatak, 2008-ban pedig Miskolc, Gyula és Tokaj nyerte el a címet.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a bíráló bizottság javaslata alapján a tavaly meghirdetett pályázat első kategóriájában Szombathelynek, a második kategóriában Balatonfürednek adományozta a címet. A harmadik kategóriában a bizottság idén nem javasolta díj kiosztását.

Szombathely elsősorban gazdag és sokszínű rendezvénykínálatával, az új színház létrehozásával és az évszázadokon átívelő épített örökség megőrzése, bemutatása, hasznosítása érdekében kifejtett tevékenységével, illetve e munka folytatásának terveivel vált méltóvá a cím viselésére. Az elmúlt időszakban évente újabb és újabb kulturális eseményekre várták az érdeklődőket a városban. A művészeti és közművelődési intézmények mellett a civil szervezetek, egyesületek is számos programot kínálnak tagjaiknak és a nagyközönségnek. Szombathely jelenkori arculatának kialakításában kiemelt szerepet kap a kultúra: a szellemi örökség megőrzése és továbbadása, a hagyományok felelevenítése, az épített örökség adottságainak a kultúra szolgálatába állítása.

A második csoport győztese Balatonfüred lett, ahol az elmúlt néhány esztendőben rendkívül erőteljes és eredményes fejlesztő munkával a Balaton-parton új városközpontot alakítottak ki, amelynek további fejlesztésére reális és konkrét programmal készülnek. Füred tudatosan épít reformkori örökségére, arra a korszakra, amelyben a magyar nemzeti kultúra térképére rákerült (gyógy- és fürdőkultúra, társadalmi élet, irodalmi hagyományok). Épített örökségének fennmaradt elemeit ennek megfelelően hasznosítja. A város sikeresen épít a civil kezdeményezésekre, országos és helyi vállalkozások támogatására és nemzetközi kapcsolataira.

Az OKM az önkormányzatok részére 1-1 millió forint jutalmat ad.
A nyertes városoknak az ÖM promóciós lehetőséget ajánlott föl - a Magyar Turizmus Zrt-n keresztül.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


A vörös róka

A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja. A valódi kutyaformáktól külsőleg a napvilágon tojásdad alakú pupillája, lapos szembolti íve és aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg; életmódja többnyire magányos, míg a kutyáké inkább csapatos. Az emberek általában irtják. Mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének, emellett a házi szárnyasok tolvajának tekintik. Sokan mégis kedvelik.


Grúziáról bővebben

Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.


Amit Albániáról tudni illik

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.


Kapcsolódó doksik



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!