Végzett diplomások esélyei

Dátum: 2009. február 16. 00:00:00.
Forrás : doksi.net/hu

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Üzleti Tudományok Intézet 2009. február 6-án nyílt napot tartott, amelyen a meghirdetett üzleti mesterszakok bemutatása mellett az egyetem Diákközpontjának képviseletében Szabó Imre igazgató beszámolt a magyar felsőoktatásban legnagyobb múltra visszatekintő felmérés-sorozatának legújabb eredményeiről.

A képzések általános bemutatásán kívül néhány új információ is elhangzott, ugyanis az eddigi részidős képzések szintjének megnevezése és besorolása a felsőoktatás kétszintűvé alakítása miatt megváltozott, ezért dr. Andor György, az egyetem általános rektorhelyettese, és dr. Ormos Mihály, a BME Pénzügyek Tanszék egyetemi docense az üzleti és a makrogazdasággal foglalkozó tárgyak különbségének ismertetése mellett, néhány fontos, a jelentkezésekkel kapcsolatos tudnivalóra is felhívta a figyelmet.

Elhangzott, hogy azok az úgynevezett részidős szakok (pl. MBA), amelyek eddig inkább diploma utáni továbbképzést adtak, a bolognai folyamat következtében rendes egyetemi diplomát adó mesterképzésekké váltak, ezért a felvételire való jelentkezés ezentúl ugyanúgy zajlik, mint bármelyik más képzés esetében, így a jelentkezési lapokat a korábbi gyakorlattól eltérően ezen szakok esetében is február 16-ig kell beküldeni. Fontos tudnivaló az, hogy aki ezt az időpontot lekéste, még reménykedhet egy augusztusi pótjelentkezésben, de azt, hogy ezen mely szakok vehetnek részt, csak nyáron, az addigi jelentkezési adatok ismeretében fogják eldönteni. Azt sem árt tudni, hogy pótfelvételit kizárólag költségtérítéses képzésekre hirdetnek meg, ezért azoknak a jelentkezőknek, akik állami finanszírozású, „ingyenes” tanulmányokat akarnak folytatni, most kell beküldeni a jelentkezési lapjaikat.

A kétszintű rendszer sokkal rugalmasabb, ha egy hallgató az egyetemi tanulmányok elkezdésének az idején még nem tudja eldönteni, hogy pontosan milyen szakon szeretne végezni. Az egyes mesterképzési szakok mégis szigorú bemeneti követelményekkel rendelkeznek, ami meghatározza azt, hogy milyen témakörben hány kredittel kell rendelkezni a hallgatóknak ahhoz, hogy egy sikeres felvételi esetén látogathassák a képzést. Ezért azt javasolják azoknak, akik az intézmény képzéseire szeretnék beadni a jelentkezési lapjukat, hogy vigyék vagy küldjék be az indexük fénymásolatát, amit az oktatók átnéznek, és a lehető leggyorsabban jelzik, hogy az adott jelentkező rendelkezik-e elég kredittel az intézmény mesterszakjainak a látogatásához. Az indexet a www.mesterek.bme.hu címen fel is lehet tölteni.

A nyílt napon az egyetemen végzett, gazdasági szakos diplomásokkal kapcsolatban a BME Diákközpont pályakövetési felméréseinek eredményeiről a következők hangzottak el:

Az első felmérés 1999-ben készült a Budapesti Műszaki Egyetem (1997-ben végzett) friss diplomásainak elhelyezkedési esélyeiről. A felmérést a Diákközpont szervezésében azóta minden évben megismételték. 2006 óta az utánkövetés vizsgálat részét képezi a négy éve végzett, két éve már felmért évfolyam ismételt megkeresése.

A végzett hallgatókat először telefonos úton megkérdezik, majd a felmérésbe beleegyezők részére postai úton elküldik a kérdőívet, amit a válaszadók postán, illetve interneten küldhetnek vissza. A megkérdezett hallgatóknak évente körülbelül a 20%-a válaszol a kérdésekre. A kapott válaszok rögzítése után az elkészült adatbázist tisztítják, és súlyozzák, vagyis az adott évfolyamon végzettek kar és nem szerinti megoszlásához igazítják. Ezek alapján elkészül a felmérés írásos elemzése, amelyet magyar és rövidített angol nyelvű kiadvány formában megjelentetnek, illetve a Diákközpont honlapján elérhetővé tesznek (www.sc.bme.hu).

A felmérés tanúsága szerint a 2006-ban egyetemi szintű gazdasági szakon végzettek 92%-a munkaviszonyban van, megbízási szerződéssel foglalkoztatják, vagy vállalkozó. 2007. évi havi bruttó átlagjövedelmük 328 000 Ft, a 2008. februári havi átlagkeresetük pedig 288 760 Ft volt. (Az egyhavi átlagjövedelem nem tartalmazza az összes jövedelmet, a felmérés készítői ezért kérdeztek rá a rendszeres vagy teljesítményhez kötött jutalmakat, bónuszokat is tartalmazó éves fizetésre.) Összehasonlításképpen a KSH szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagjövedelme 2007-ben 255 580 Ft. A 2004-ben végzettek 2007. évi havi bruttó átlagjövedelme 375 240 Ft, a 2008. februári havi átlagkeresete pedig 462 090 Ft volt. A kutatók jelentős növekedést figyelhettek meg ezen csoportnak a 2006-ban mért, 2005. évi havi bruttó átlagértékéhez (290 320 Ft) képest.

Az álláskeresés a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végzettek háromnegyedénél már a tanulmányok befejezése előtt elkezdődik. Ennek eredményeként a végzettek több mint fele már a tanulmányai alatt elhelyezkedett, annak ellenére, hogy a nappali munkarendben történő képzések órarendjének összeállításakor a Kar nincs tekintettel arra, hogy a hallgatók közül ki dolgozik és ki nem. Erre csak a részidős képzések, illetve a levelező munkarendben történő képzések esetében van lehetőség. Erre külön felhívta a figyelmet dr. Andor György az egyetem általános rektorhelyettese. Azok a hallgatók, akik nem helyezkedtek el a záróvizsgájukig, átlagosan 4 hónapon belül találtak munkát. Az elhelyezkedésben a legnagyobb segítséget az ismerősöktől, családtagoktól kapják. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói között, a többi kar hallgatóihoz képest meglepően magas, közel 25% azoknak az aránya, akik állásbörzén találnak munkát.

Érdekes módon, a gazdasági szakokon végzettek szinte valamennyi vizsgált munkakörben és ágazatban megtalálhatóak (például a gazdaság, pénzügy, tanácsadás, tervezés, kutatás, kereskedelem, üzletkötés, kivitelezés területén). Legtöbben az 500 fő feletti létszámot foglalkoztató cégeknél helyezkednek el.

A válaszadók egyharmada nyilatkozta azt, hogy az egyetemen oktatott anyag ismerete a munkájához elengedhetetlen illetve jól hasznosítható, további 50% szerint használható. A válaszadók több mint a fele szerint szakmája erkölcsileg legalább jól megbecsült, és 80% szerint szakmája anyagilag a legnagyobb megbecsülésben részesül.

Szabó Imre a Műegyetem Diákközpontjának igazgatója a felmérésről a következőket mondta:

„A műegyetem tíz éve követi nyomon a végzett hallgatókat. A pillanatnyi munkapiaci és szociális helyzetével kapcsolatos információkat gyűjti össze. Az így nyert információkat felhasználja az egyetem, és felhasználhatják a felvételizők is.

Legfontosabb kérdés a végzett hallgatók elhelyezkedési helyzete. Feltételezzük azt, hogy aki rosszabb helyzetben van, az kevésbé szívesen válaszol a kérdésekre, mint az, aki rögtön az egyetem elvégzése után sikereket ért el, de a válaszadási hajlandóság esetlegességeit súlyozással igyekszünk korrigálni.

Ma már, az új felsőoktatási törvény megjelenése óta kötelező a diplomások pályakövetési rendszerének működtetése, de a műegyetemi felmérés már tíz éve folyik, és ezért folyamatok és trendek vizsgálatára is alkalmas. 2006 óta nem csak a kettő, hanem a négy évvel korábban végzetteket is megkérdezzük, így egy évfolyamon belül is látjuk a változási irányokat. Nem érdemes összehasonlítani a felmérést más felsőoktatási intézmények felméréseivel, mert jelenleg nincs egységes rendszer az utánkövetés vizsgálatára, és ennek megfelelően a különféle intézmények különböző módon feltett kérdései erősen eltérő hangsúlyú válaszokat adhatnak.

Azt látjuk, hogy a Műegyetemen végzettek már a végzés után jóval az átlagfizetés fölött keresnek, mert olyan munkaadóknál, olyan pozíciókban sikerül elhelyezkedniük, ahol jó fizetésre van kilátásuk. A most kapott eredmények egy relatíve rosszabbak voltak, mint a korábbi években mértek. Feltételezhető, hogy a nyár elején készült felmérés már mutatta a romló gazdasági helyzetet, ami akkor még az emberek nagy része számára nem vált egyértelművé.”

A végzettek utókövetéses felmérésének további fontos megállapításai:

- Jelentős a migráció a fővárosba. Míg a 2006-ban végzettek szüleinek mindössze 34,0%-a budapesti, a végzettek esetén ez az arány 63,6%. A fővárosi hallgatók 10,6%-a költözött el a városból, a vidékiek 50,0%-a költözött a fővárosba, illetve maradt itt tanulmányai végeztével.

- A felsőfokú tanulmányok alatt a hallgatók 96,5%-át támogatta anyagilag a családja. Állami támogatásban a volt hallgatók 78,2%-a részesült, munkajövedelemről 47,3% tett említést. A tavalyi évhez képest kismértékben nőtt a tanulmányaik során diákhitelt igénybe vevők aránya(30,3%).

- A válaszadók 17,8%-a vélte úgy, hogy az egyetemen megtanult ismeretlenek elengedhetetlenek, 35,2%-a úgy, hogy jól használhatók, 37,8%-a csak részben használhatónak tartja azokat. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy egyes szakok ismeretanyagának egy része hamar elavul, ez érthető is. Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása nem minden esetben tűnik sikeresnek, hiszen a válaszadók egyharmada maximálisan egyetértett azzal a megállapítással, hogy „kevés volt a szakmai gyakorlati lehetőség”.

- A 2006-ban végzettek 64,1%-a a végzést követő időszakban részt vett vagy jelenleg is részt vesz továbbképzésen. A végzettek többsége vagy a munkaadójuk nem csupán a távoli jövőben, hanem már gyakorlatilag a munkakezdés időszakában igényli a megszerzett tudásának kiegészítését, bővítését. Az igényeket nem befolyásolja, hogy valaki részt vett-e már továbbképzésen. Azok, akik eddig még nem vettek részt ilyenen, a jövőben is kisebb hajlandóságot mutatnak rá, 77,6%-uk jelezte igényét, míg továbbképzésben korábban részt vevők 92,0%-a, a jelenleg részt vevőknek pedig 93,0%-a. A 2004-ben végzettek 82,2%-a jelezte, hogy a diploma megszerzése óta részt vett, vagy jelenleg is részt vesz valamilyen továbbképzésen. A már megvalósult továbbképzések nagy száma ellenére a kérdőívet kitöltők 88,9%-a továbbra is szükségesnek látja a továbbképzést önmaga számára.

- A 2006-ban végzettek körében a diplomaszerzés utáni továbbtanulás legfőbb motivációja a karrier (51,5%), illetve az ismeretek frissítése (32,7%). Gyakoribb volt a továbbképzés azok körében, akik jelenlegi munkakörüket tekintve csak részben kapcsolódnak a szakmájukhoz és azok körében, akik gazdasági, pénzügyi, adminisztratív, vagy tanácsadói munkakörökben nyertek alkalmazást, illetve folytatnak vállalkozást.

- A továbbképzésben résztvevők közül a legtöbben a szakirányú továbbképzésen vettek/vesznek részt (71,4%-a). Nagy a nyelvi képzések aránya (39,4%), és a menedzsmenttel, gazdasági ismeretekkel kapcsolatos képzéseké is (27,3%). Gazdasági témájú továbbképzésben a legtöbb kar hallgatóinak legalább egytizede vett részt.

- A megkérdezettek több mint egynegyede ismerősök segítségével helyezkedett el, így továbbra is ez a legsikeresebb álláskeresési csatorna, és az elhelyezkedésben betöltött szerepe az előző évhez képest nőtt. A kapcsolati tőke ilyen formán történő kihasználása főként a Gépészmérnöki Karra, az Építészmérnöki Karra, valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karra volt jellemző.

- Az online állásközvetítő oldalak aránya csökkent az előző évhez képest. Ezen oldalaknak a Műegyetemen végzettek elhelyezkedésében betöltött szerepe az elmúlt hat évben mégis ötszörösére nőtt, a nyomtatott termékek sikeressége a 2000-ben végzettek körében mért érték negyedére esett vissza. A nők az online állásközvetítőket jelentősen gyakrabban használják a férfiaknál, ugyanakkor a férfiakra jellemző az állásbörzék és a kapcsolati tőke aktívabb használata.

- A végzettek 91,5%-a tartja szükségesnek, hogy az egyetem segítsen a hallgatóknak az álláskeresésében, elhelyezkedésben. Leggyakrabban a Műegyetemi Állásbörze megszervezését, vagy valamely tanszék, oktató beajánlását említették. Az állásinterjúra való felkészítés fontossága az elmúlt öt évben folyamatosan növekedik.

- A végzettek döntő többsége (90,7%) a piaci szférában dolgozik, és csak a válaszadók 7,5%-ának a munkahelye valamely közintézmény. A közszférában leginkább a Vegyészmérnöki és Biomérnöki, valamint az Építőmérnöki Karon végzettek helyezkedtek el.

- A felmérés pillanatában az egy főre jutó közép- és felsőfokú nyelvvizsgák száma 1,48. A válaszadók 46,1%-a kettő, míg 6,2%-a három nyelven beszél. A végzettek legnagyobb részének angol nyelvből van igazolt nyelvtudása, a négy éve a végzettek 62,5%-a beszélte ezt a nyelvet, a 2006-ban diplomát szerzettek 81,5%-a beszél angolul közép- vagy felsőfokon, ugyanilyen szintű nyelvtudása van német nyelvből a válaszadók 51,7%-ának. A nyelvvizsga különböző szintjeit tekintve a középfokú nyelvvizsgák aránya 84,1%, a felsőfokúaké 15,9% volt. A végzettek nyelvtudása a használat célját tekintve 32,4%-ban a fordítást, 37,7%-ban a társalgást, 29,8%-ban a tárgyalást segíti

- Idegen nyelv ismeret nélkül elképzelhetetlen a külföldi csereprogramokban való részvétel. A volt hallgatók 23,0%-a jelezte, hogy egyetemi évei során szerzett valamilyen külföldi tapasztalatot.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Nagy Imre újratemetésének története

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

Fidel Castro élete és Kuba története

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.