Itt a tavasz és vele a pollenek

Dátum: 2010. április 23. 00:00:00.
Forrás : ÁNTSZ

Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának munkatársai 19 állomáson monitorozzák 32 növény pollen és 2 gomba spórakoncentrációját a levegőben. A pollencsapdák 60 kilométeres körzetből gyűjtik be a polleneket. Heti jelentéseket készítenek a különböző növények pollenjeinek megjelenéséről, mértékéről, illetve az emberi szervezetre gyakorolt esetleges hatásairól.

A 13. héten a jó idő hatására fokozódott a légkör pollenterhelése. Országszerte a ciprus- és tiszafafélék pollenje található meg a legnagyobb mennyiségben a levegőben – Győrött, Miskolcon és Szolnokon nagyon magas, a többi állomáson is magas koncentrációt mértek. Nagy mértékben felerősödött a kőris pollenszórása – Békéscsabán nagyon magas, Szekszárdon, Szolnokon, Szegeden és Pécsett magas, máshol még közepes, vagy alacsony szintet ért el. Jelentősen emelkedett a nyár pollenkoncentrációja is – a legnagyobb terhelést Győrött, Szolnokon és Pesten regisztrálták. Szintén erősen növekedett a fűz virágporának mennyisége. Emelkedett a szil virágporának mennyisége is.

Az első pollenszóró növények, így az éger és a mogyoró pollenjének koncentrációja már tetőzött, és lassan csökken a pollencsapdákban. Csökkent a légkörben az allergén gombaelemek mennyisége is.

Jó tudni, hogy az allergiára való hajlam öröklődik. Ha a családban nincs allergiás, a születendő csecsemőnél 10 százalék az esély az allergiás megbetegedésre. Ha mindkét szülő allergiás, a veszély mintegy 60-80 százalékra nőhet. Ez a hajlam még nem jelenti azt, hogy a gyermek meg is betegszik, csak a megbetegedés esélyét hordozza magában. Az allergia megjelenése nincs életkorhoz kötve. Nincs szabály, bármikor kialakulhatnak az első tünetek. Fontos, hogy a legegyszerűbb allergiás tünetekre, panaszokra se legyintsünk, hanem igyekezzünk azokat komolyan venni. Forduljunk orvoshoz, mert az időben elkezdett és megfelelően beállított orvosi kezelés jelentősen javítja az életminőséget.

Tájékoztató állásfoglalás a nyárfa repítőszőreinek allergológiai szerepéről
A nemesnyárak virágpora az allergiás gyermekek 1-3%-ában szerepel szenzibilizációt kiváltó tényezőként. Más belterületen telepített fafajok – a kőris, a nyír, a vadgesztenye, a tölgy, a fűz, az éger – pollenózisához képest a nyárfa szenzibilizáló hatása kisebb jelentőségű. A nyárfa telepítését lakott területek környékén elsősorban köztisztasági és esztétikai szempontból nem javasoljuk, mivel tavasszal ragadós, mézgás rügypikkely levelei a padokra, más tárgyakra (játszótéri elemekre, járdára, parkoló járművekre) szóródva panaszokat okoznak. Törékeny ágai miatt parkolók környékére sem ajánljuk – a szél által leszakított ágak kárt tehetnek a gépkocsikban.

A néphit tévesen a nyárfa repítőszőrökkel ellátott magvait allergizáló hatásúnak tartja, ez azonban főleg esztétikai problémákat okoz. Erős allergiás reakciókat, szénanáthát május közepén a pázsitfűfélék pollenje vált ki. Ezt hibásan a nyárfának tulajdonítják a nyárfa termésszórásának kezdetével egybeeső virágzás miatt. A nyárfatermést üres, levegővel telt allergén fehérjéket nem tartalmazó megnyúlt növényi sejtek, vagyis szösz borítja, mely a növény szél általi terjedését szolgálja. A nyárfa mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból igen hasznos, gyorsan növő, viszonylag rövid élettartamú, nagy szervesanyag-produkcióra képes faipari, fasor, illetve dísznövény.

Nincs jogszabály arra vonatkozóan, mely megtiltaná az allergén fajok telepítését. Meglevő állományok kivágását nem támogatjuk, de új telepítéseknél a fenti szempontokat az illetékesek figyelmébe ajánljuk.

dr. Magyar Donát levegőbiológus, Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A nagy gazdasági világválság

A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.

Az infláció és a hiperinfláció

Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.

Karácsony ünnepének eredete

A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.