Magyar innováció a biotechnológiában

Dátum: 2010. március 14. 00:00:00.
Forrás : Epresso

Immunológiai kísérleteink „melléktermékeként” vettük észre, hogy az általunk genetikailag módosított egerekben sokkal több ellenanyag termelődik, mint más ismert eljárások során - magyarázta az új immunglobulin termelő eljárás kidolgozásának előzményeit Kacskovics Imre, az ELTE Immunológiai Tanszékének docense, a technológia fejlesztésére és értékesítésére létrehozott Immunogenes Kft társtulajdonosa az mta.hu-nak.

Ha az általunk felismert eredményeken alapuló eljárás elterjed, akkor jóval kevesebb állat is elég lesz ugyannak az ellenanyag mennyiségnek a termeléséhez – összegezte az innovatív technológia előnyeit Kacskovics Imre, aki az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának ösztöndíjasaként a gödöllői Állatorvostudományi Egyetem Élettani és Biokémiai Tanszékén kezdte kutatói pályafutását.

A fehérje természetű ellenanyagok a szervezet védekezőrendszerének kritikus alkotóelemei. Egyes immunhiányos betegségekben az immunglobulinok nem termelődnek elégséges mennyiségben, ami a szervezet számára végzetes kimenetelű is lehet. E betegeket tünetmentessé lehet tenni, azzal hogy az emberi vérből tisztított ellenanyagokat rendszeres időközönként a betegek szervezetébe fecskendezik. Az ellenanyag terápia igen jelentős áttörésnek számított az 1980-as évek elején, mert így gyógyíthatóvá vált számos, korábban akár halálos kimenetelű immunbetegség - mondta Kacskovics Imre, majd kihangsúlyozta: sajnos manapság csökken a véradók száma, pedig többek között ebből a szempontból is egyre nagyobb szükség lenne rájuk. Bár kisebb mértékben, de állatokban termelt ellenanyagokat is alkalmaznak terápiás célokra (pl. kígyómarás ellen vagy vesetranszplantációt követően). Az állati eredetű ellenanyagok terápiás lehetőségeit azonban alapvetően korlátozza az a tény, hogy ezek az emberi szervezet számára idegen anyagoknak minősülnek és hosszabb távon ún. szérumbetegséget okoznak. A kutató elmondta, hogy ennek a problémának az egyik lehetséges megoldása azoknak a genetikailag módosított állatoknak a kifejlesztése, amelyek emberi ellenanyagokat termelnek. A terápia mellett az ellenanyagokat széles körben alkalmazzák diagnosztikai és kutatási célokra is. Újonnan kifejlesztett technológiánk mindezek hatékonyságát alapvetően fokozhatja – mondta az ELTE docense.

Az 1987-ben eredetileg állatorvosként végzett Kacskovics Imre kutatómunkájának kezdetén arra volt kíváncsi, hogy a tehenek véréből milyen mechanizmus juttatja át az immunglobulinokat, vagyis a specifikus immunválaszért felelős ellenanyagokat a tehéntejbe. Az immunológusnak sikerült azonosítania a tehén tejmirigysejtjeiben egy olyan receptor fehérjét, amelyről kiderült, hogy meghatározó szerepet játszik az antitestek lebomlásának és szervezeten belüli megoszlásának szabályozásában is. A folyamat jobb megértése érdekében Bősze Zsuzsanna kolléganőmmel (Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő) genetikailag módosított, ún. transzgenikus egerekben kezdtük el vizsgálni e receptor szerepét, kifejeződésének szabályozó faktorait – magyarázta a kutató, majd hozzátette: az egerek ideális alanyai az immunológiai kísérleteknek, mert a méretük miatt könnyű velük dolgozni, gyorsan szaporodnak és az egyes egyedek genetikailag nagymértékben hasonlítanak egymáshoz. Az egér zigótákba a kutatók a szarvasmarha immunglobulin termelését és lebontását szabályozó receptor génjét fecskendezték be, amely így beépült az egér sejtjeinek saját génállományába. Mivel a gén bejuttatása az egér egyedfejlődésének nagyon korai, egysejtes szakaszában történik, ezért a megszületendő, kifejlett egér valamennyi sejtje tartalmazza az idegen DNS szakaszt. A kutató elmagyarázta, hogy az idegen gén kifejeződése, azaz fehérjemolekulákká történő átírása sejt- és szövetspecifikus, így a gén által kódolt receptor az egér ugyanazon sejtjeiben és szöveteiben jelenik meg, mint a tehenekében. A meglepő eredmény az volt, hogy az idegen DNS hatására a transzgenikus egerek jelentősen nagyobb mennyiségű ellenanyagot termeltek, mint vártuk – mondta Kacskovics Imre. Így az ellenanyagok szervezeten belüli megoszlását vizsgáló alapkutatásból, mintegy nem várt melléktermékként az antitestek előállításának új, a meglévő eljárásoknál jóval hatékonyabb módjára bukkantunk – tette hozzá az immunológus.

Kacskovics Imre, akinek teljesítményét a közelmúltban az ELTE Innovatív Kutatója díjjal ismerte el az egyetem, elmondta, hogy az általuk kidolgozott, transzgenikus egereken alapuló technológia az ELTE és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont közös szellemi tulajdona. Az új technológiát 2006 végén és 2007 közepén benyújtott szabadalmi bejelentések védik – említette az immunológus. Kacskovics Imre cége, az Immunogenes Kft. tulajdonképpen összetett feladatot lát el, amennyiben egyszerre foglalkozik kutatásfejlesztéssel, és az új technológia piacon történő értékesítésével. Örömmel mondhatom, hogy az új eljárás felkeltette a hazai és nemzetközi befektetők figyelmét – mondta az immunológus, hozzátéve, hogy a 2008-ban sikerült magyar és külföldi magántőkét egyaránt bevonni a biotechnológiai vállalkozás üzemeltetésébe. A cég 2008-ban megnyerte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatát, amelynek keretében transzgenikus nyulak előállításán és értékelésén dolgoznak.

Kacskovics Imre úgy véli az Immunogenes életében jelentős előrelépés, hogy sikerült szerződést kötniük a transzgenikus birkák létrehozásával foglalkozó skóciai Roslin Intézettel. A Roslin Intézetben a mi technológiánk alapján állítanak elő genetikailag módosított birkákat, amelyek hasznosítási joga az Immunogenes-t, ill. rajta keresztül az ELTE-t és az MBK-t illetik majd meg – hangsúlyozta a kutató, továbbá elmondta, hogy a magyar innováció védelme érdekében leszerződtek egy, a biotechnológiai ügyek jogi képviseletében kiemelkedően elismert amerikai ügyvédi irodával, amely az üzleti tárgyalások folyamán látja el a vállalat érdekképviseletét. A nemzetközi befektetők és partnerek növekvő érdeklődése, valamint az értékesítésről folytatott tárgyalások előrehaladása reményt ad arra, hogy az új biotechnológiai eljárásunk a gyakorlatba is utat találva az ellenanyagok előállításának egy nagyon hatékony módszerévé válhasson – mondta Kacskovics Imre.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Al Capone

Alphonse „Al” Gabby May Capone („a Sebhelyes”), (USA, New York, Brooklyn, 1899. január 17. – Florida, 1947. január 25.) gengszter. 26 éves korára ravasz és éleselméjű bűnözővé vált, aki hatalmas pénz felett uralkodott, minden idők egyik leghatalmasabb bűnvezéreként markában tartotta egész Chicagót, a város rendőreinek mintegy fele az ő alkalmazásában állt.

A forint története

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

10 dolog, amit a szójáról tudni kell

Cikkünkben sorra vesszük az egyre népszerűbb húshelyettesítő étel, a szója legfontosabb jellemzőit, előnyeit és hátrányait, mindössze tíz pontban. Köztudott, hogy a szója megítélése eléggé ellentmondásos - sokan érvelnek mellette, de ismertek bizonyos problémaforrások is.