Alacsony a pályakezdők mobilitása

Dátum: 2010. április 08. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Alacsony a pályakezdők mobilitási hajlandósága, tízből nyolcan választják a szülőhelyüket a költözéssel szemben - derül ki a Figyelő-Hewitt KarrierStart TOP 30-as felméréséből.

Munkavállalási szempontból egyedül Közép-Magyarország, azon belül leginkább Budapest a vonzó célpont a megkérdezett vidékiek több mint 60 százaléka számára. Ha pedig egy vidéki a fővárosban végezte tanulmányait, akkor a legritkább esetben megy vissza a szülőhelyére egy állás miatt. A külföldi munkalehetőségeket viszont már jóval szívesebben választják a frissdiplomások.

A 36 ezer pályakezdő megkérdezésében készült kutatásból kiderül, hogy a válság következtében most még nehezebb munkát találni a friss diplomával rendelkező fiataloknak, mint korábban. Az új generáció mobilitási hajlandósága a tapasztalatok szerint átalakult, mivel korábban szinte elképzelhetetlen volt, hogy a fővárosból a munka kedvéért vidékre költözzenek, az utóbbi évben azonban ez többször előfordult. Az állások közül tehát kevésbé válogatnak a fiatalok, a legfőbb szempont, hogy elkezdhessenek dolgozni.

A frissdiplmások 65 százaléka gondolkodik el a külföldi munkavállaláson
Külföldre már jóval szívesebben mennek a frissdiplomások: kétharmaduk minimum néhány hónap erejéig kipróbálná magát az országhatárokon kívül. Minden ötödik pályakezdő akár három évre vagy többre is kimenne. Kiugró mértékben kívánkoznak külföldre a budapestiek, különösen a Corvinus, a Műegyetem, a Semmelweis Egyetem és az IBS hallgatói közül. Később azután magasabb fizetési igényekkel térnek vissza, és az országhatáron belül ragadt társaiknál jóval többen vágynak közülük vezetői pozícióra. Ugyanakkor feltehetőleg eleve az ambiciózusabbak próbálják ki magukat a határokon túl, s a visszatérőknek nyelvtudásuknak köszönhetően is jobb az alkupozíciójuk. A diákok 16 százaléka tervez egy és három év közötti külföldi munkavállalást, 12 százalék pedig a fél- és egyéves időtartamot preferálja. Nem tervez azonban hasonlót a frissdiplomások 35 százaléka.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A nagy gazdasági világválság

A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.

Amit Koszovóról tudni illik

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.

A szerencsejáték története

A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]