Sereghajtó a magyarok nyelvtudása

Dátum: 2010. október 04. 00:00:00.
Forrás : Edupress

A 25 és 64 év közötti magyarok jelentős hányadának, 74,8 százalékának semmilyen idegennyelv-ismerete nincsen - számolt be az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szeptember 24-én közölt tanulmányáról az mfor.hu. A 2007-es felmérés alapján elkészült tanulmány rámutat, hogy a közösségen belül ez az egyik legrosszabb érték Románia 75, illetve Törökország 75,5 százalékos mutatója után. Magyarország ugyanakkor az általános iskolák nyelvoktatása tekintetében is az utolsók között szerepel az EU tagállamainak sorában.

Az Európai Unió statisztikai hivatala által elkészített elemzésből kiderül, hogy a magyar felnőttek csupán hat százaléka állítja azt, hogy nagyon jól beszél legalább egy idegen nyelvet. Hét százalék nyilatkozott úgy, hogy jó a saját idegennyelv-tudása, míg 12 százalék csak alapszintűnek becsülte azt. A 2007-es felmérés alapján készült tanulmányból tehát kiderült: a 25-64 év közötti magyarok 74,8 százalékának semmilyen nyelvismerete nincs a magyaron kívül. Romániát és Törökországot követve ez az egyik legrosszabb arány az Unión belül, szemben olyan eredményekkel, mint Svédország, vagy Norvégia mutatója, ahol öt illetve négy százalék az egyetlen idegen nyelvet sem beszélő emberek aránya.

A KSH Statisztikai Tükörben idén májusban publikált tanulmány szerint ugyanakkor Magyarország az általános iskolai nyelvoktatás tekintetében is az utolsók között található az EU tagállamainak sorában. A tanulmányból kiderül, hogy itt az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó idegen nyelvek száma a felső tagozaton. Szintén rossz az eredmény a középfokú oktatásra vonatkozóan, a hazai mutató az EU 27 tagállamának átlaga alatt foglal helyet, annak ellenére, hogy ebben a korosztályban már kisebb az elmaradás. Ez már annak köszönhető, hogy 2008-ban az általános iskolák nappali tagozatain tanulók 75 százaléka, mintegy 590 ezer diák, az alsó tagozatosok harmada, illetve a felsősök közül szinte mindenki részesült idegen nyelvi oktatásban.

A 203 ezer nappali tagozatos gimnazista majdnem mindegyike tanult valamilyen idegen nyelvet tavalyelőtt, míg a szakközépiskolásoknál 91,5, a szakiskolásoknál pedig 77 százalék volt ez az arány, miközben a KSH kimutatása szerint a felsőoktatásban végzettek negyede nyelvvizsga hiányában nem vehette át a diplomáját.
Míg az európai oktatáspolitika az Európai Tanács 2002. évi barcelonai ülésén elfogadta, hogy az iskolákban legalább két idegen nyelvet kell oktatni, addig Magyarországon a Nemzeti Alaptanterv értelmében legalább egy élő idegen nyelvet kötelező tanulnia minden diáknak a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Harakiri (Seppuku) története

A szeppuku (jelentése ’hasmetszés’), vagy nyugaton elterjedt, az írásjegyek felcserélésével kapott másik nevén harakiri a japán szamurájok rituális öngyilkossága, amely a szégyentől való megtisztulást szolgálja. A szeppuku elkövetője dicsőséges halált hal, családjának nem kell szégyenkezni. Szeppukut csak szamuráj követhet el az ura (a daimjó) engedélyével.

A székelyföldi autonóm tartományról

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

A léghajók tündöklése és bukása

Amióta léteznek léghajók, a "repülő szivarok" minden időben lenyűgözték az embert. Valaha szinte egyedüli urai voltak a légtérnek, mígnem a "Hindenburg" tragédiája véget vetett a léghajók fénykorának. Talán kevesen tudják, hogy ha egy magyar fakereskedő, Schwarz Dávid nem veszi kezébe Arisztotelész műszaki kérdéseket taglaló könyvét, nem születnek, vagy nem az általunk ismert formában születnek meg a léghajók.