|
Dátum: 2007. május 19. 00:00:00. Forrás : Origo |
Az illegális másolatok terjesztői évtizedek alatt kimunkált módszerekkel dolgoznak, és a közösség olyan erős, hogy a razziák is csak meggyengíthetik, de nem lehet elsöpörni soha - állítja egy német kalóz-terjesztő. Manapság fájlcserélőkön keresztül lehet hozzájutni a legfrissebb szoftverekhez, zenékhez, filmekhez - kalózmásolatok formájában.
Azonban ezeket is egy, a piramis csúcsán álló elit közösség látja el új anyagokkal. Az informatikai undergounddal foglalkozó, Gulli.com nevű német szájt egy ilyen, bennfentes terjesztővel készített interjút.Minden az úgynevezett topsite-okon kezdődik, ahová a terjesztők először felteszik az anyagokat, ám ezekhez egyszerű halandó soha nem férhet hozzá: hosszú és kitartó munkával, a scene-nek (a terjesztők közössége) tett szívességekkel, bizalmi alapon lehet bejutni abba a körbe, amelyik üzemelteti ezeket. A Gulli.com-nak nyilatkozó terjesztő - aki még becenevét sem árulta el az interjúban - is így került be a legbelső körbe.
Egymással rivalizálnak a csapatok
A szcéna szereplői csapatokba tömörülnek, amelyek egymással versengve igyekeznek közzé tenni a legfrissebb "zsákmányt". Minden egyes kalózmásolathoz tartozik ugyanis egy infó-fájl, amelyben a csapat elbüszkélkedik a fogással - és hecceli a vetélytársakat. A scene-mozgalom pedig immár több évtizedes múltra tekint vissza: az egész a nyolcvanas évek elején indult, betárcsázós modemmel elérhető BBS-eken. (A BBS még az internet elterjedése előtt volt népszerű adatkommunikációs forma, a felhasználók segítségével feltárcsázhattak egy másik számítógépet, s a telefonvonalon keresztül adatokat tölthettek le arról, vagy küldhettek arra.)
Kezdetben nem is sokan foglalkoztak az egész jelenséggel, mivel a nagyközönség nem tudott ezekről a körökről. Az internetes kalózkodás, mint olyan, csupán az ezredforduló után, a fájlcserélők használatának tömeges elterjedésével került be a köztudatba - és esetenként az újságok címlapjaira. Ezt megelőzően az egész csak megszállottak szűk körében működött - és ez a kör továbbra is távol tartja magát a "köznéptől".
Soha nem kapnak el senkit
A Gulli-nak nyilatkozó terjesztő szerint lehetetlen legyőzni a scenét, még az olyan nagy razziákkal is, mint például a Fastlink-hadművelet. Ilyenkor a rendőrség lefoglal pár szervert, esetleg eltűnik egy-két csapat, és bár a közösség meggyengül, de általában hamar visszanyeri erejét. Az interjúalany elmondása szerint az ő köreiben még csak letartóztatásokra sem került eddig sor, mivel a scene tagjai eredményesen figyelmeztetik egymást az esetleges közelgő veszélyre.
A topsite-ok általában titkosított hálózati címen, titkosított merevlemezekkel működnek, hogy csak a beavatottak férkőzhessenek hozzájuk. A Gulli-n nyilatkozó terjesztő elmondása szerint mindig külföldön rejtik el őket, nem a célországban, és bár több tíz terabájtos forgalmat bonyolítanak le, a nagyobb biztonság érdekében nem naplózzák logfájlokban a működésüket. A kalózmásolatok pedig igen változatos módon kerülnek fel rájuk: a gyárakból kilopott lemezeken kívül kölcsönzött vagy megvásárolt példányok terjesztése is zajlik a titkos hálózaton keresztül.
A játék nem ér véget a DRM-mel sem
A terjesztő szerint a scene akkor is tovább él majd, ha esetleg a kiadók felhagynak a másolásvédelem alkalmazásával. A lényeg ugyanis a szórakozás: ki tudja hamarabb kihozni az anyagot, hiszen pénzt keresni alig lehet ezzel a tevékenységgel, különösebb hatalmat pedig nem ad a terjesztők kezébe. A legtöbben tehát hobbiból csinálják, a Gulli interjúalanya viszont úgy gondolja: a kalózkodás akár az eladásokat is segítheti, hiszen ha valakinek tényleg tetszett például egy film, akkor gyakran meg is vásárolja azt. A terjesztő szerint a szoftvercégek azon feltételezése is hibás, hogy minden egyes letöltés egy elvesztett vásárlót jelent - hiszen a drága szoftverek letöltőinek valószínűleg soha nem lenne pénzük azokra.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A berlini falról
A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Hány faj él a Földön?
A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.
Kapcsolódó doksik
- Kiss Viktor - A változtatás lehetetlensége
1999, 19 oldal
