Elfogadták a felsőoktatási törvény módosítását

Dátum: 2007. június 27. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadták a felsőoktatási és a közoktatási törvény módosítását. A napirend előtti felszólalásokban szó esett a tandíjemelésről is. Továbbá hétfőn hitelesítette az Országos Választási Bizottság a Fidesz és a KDNP képzési részhozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezésének aláírásgyűjtő íveit.

Változások a felsőoktatásban
A felsőoktatási törvény módosítását illető egyik fontos változás, hogy a képzési hozzájárulás (tandíj) alóli mentességi kör bővül. Nem kell tandíjat fizetniük a kismamáknak, vagyis a terhességi-gyermekágyi segélyben, a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülőknek.
A módosítás azt is tartalmazza, hogy nő a felsőoktatás állami támogatása, mégpedig az idei 214 milliárd forintról 2010-re 241 milliárdra. Ehhez a támogatáshoz az egyetemek és főiskolák ezentúl egy három évre szóló finanszírozási megállapodás alapján juthatnak hozzá, ahol az intézmény teljesítmény-mutatói jelentősen latba esnek. Vagyis az az intézmény, amelyik színvonalasabb oktatást nyújt, több támogatást kaphat, amelyik pedig rosszabbul teljesít, kevesebbet. Ez viszont nem érinti a képzési normatívát, annak elosztása változatlan marad - hangsúlyozza a szaktárca.

Az intercity professzorok kérdéskörét is szabályozza az új törvény, miszerint egy oktatót 2010-től kezdve kizárólag egy intézményben lehet akkreditálni. Változik a vezetői megbízások korhatára is: az ezután kinevezett egyetemi, főiskolai vezetők továbbra is csak 65 éves korukig tölthetik be posztjukat, de amennyiben a vezetői megbízás időtartama túlnyúlik a 65 éves korhatáron, akkor a szenátus kétharmados döntésével ez kitolódhat 69 éves korig.
A módosítás lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmények ezentúl saját vállalkozást alapíthassanak, így gazdasági társasági formában hasznosítsák a kutatóik által létrehozott szellemi terméket. Az eddig csak az oktatókra érvényes alkotói szabadságot kiterjesztik a kutatókra is. A kutatók ezentúl munkaköri feladatukon túl szerződéses megbízással máshol is vállalhatnak kutatói munkát és részükre is biztosítható hét évenkénti egy éves alkotói szabadság.
Ezentúl a felsőoktatási intézmények a felvételizőknek előírhatják az emelt szintű érettségit, de csakis akkor, ha erről a középiskolásokat a felvételi előtt két évvel értesítik.

Módosult a közoktatási törvény is
A közoktatási törvény is módosult, melynek célja a közoktatás hatékonyabb megszervezése, a kistérségi társulások ösztönzése, az esélyegyenlőség növelése, a szakképzés hatékonyságának erősítése, valamint a minőség fokozottabb ellenőrzése és jutalmazása.
A módosítás szerint 2007. szeptember 1-jétől a pedagógusokat nem kötelezhetik külön díjazás nélküli órák megtartására. A munkáltató továbbra is elrendelheti a heti kötelező óraszám feletti két plusz órát, ám kizárólag külön óradíjért.
A törvénymódosítás szigorítja a sajátos nevelési igényű tanulók vizsgálatát, a besorolási feltételeiket, és konkrétabban meghatározza az ellátásukban közreműködő szervezetek feladatait is.
A módosítás továbbá megteremti a szakképzés regionális szintű megszervezését, úgynevezett önkéntes társulások létrehozásával, és jelentősen kibővíti az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési jogkörét. A hivatal feladata továbbra is az lesz, hogy vizsgálja az egyenlő bánásmód megvalósulását, az alkalmazási feltételek törvényességét, illetve hogy betartassa a közoktatás ingyenességére vonatkozó előírásokat.

Lehet népszavazás a tandíjról
Hétfőn hitelesítette az Országos Választási Bizottság a Fidesz és a KDNP képzési részhozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezésének aláírásgyűjtő íveit.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A szerencsejáték története

A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

1922. március 30-án hunyt el Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetének lett bentlakásos tanulója.

A Rongyos Gárda és a Lajtabánság

A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.