Asztrobiológia kurzus

Dátum: 2007. szeptember 03. 00:00:00.
Forrás : Origo

Van-e élet a Földön kívül? Hogyan született meg az élet bolygónkon? Mennyire egyedi égitest a Föld a Világegyetemben? Vajon az anyag fejlődése törvényszerűen elvezet az élet megjelenéséhez? Ha pedig igen, a hosszú út végén mindig ott áll egy értelmes lény, aki visszatekint a folyamatra? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ találni az origo.hu asztrobiológia kurzusán.

Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.

Egy lakható exobolygó fantáziarajza

Napjainkra jutott el a tudomány arra a szintre, hogy ezekről a témakörökről egzakt tudományos alapon, megfigyelésekkel alátámasztva vizsgálódhassunk. Ehhez az izgalmas, képzeletbeli utazáshoz ad vezérfonalat az [origo] új sorozata. Az Origo Asztrobiológiai Kurzus féléves, online tanfolyam jellegű cikksorozat a Világűr alrovatban. Ennek keretében havonta egy-két alkalommal az érdeklődők összefoglaló cikket olvashatnak az asztrobiológia egy-egy témaköréről, továbbá ajánlatot kapnak kapcsolódó cikkekről és egyéb hazai, valamint külföldi forrásokról. A sorozat végén pedig aki szeretné, tesztelheti tudását. A kurzus szorosan kapcsolódik az [origo] tudomány rovatához, azon belül is elsősorban a Világűr alrovathoz. Olyan keretet kíván nyújtani, amely segít az egymástól látszólag távoli hírek és felfedezések közötti kapcsolat bemutatásában, és a különböző helyekről szerzett információk egységes rendszerré történő összekapcsolásában. A kurzus keretében csak a tudományos közvélemény által elfogadott, rangos szakmai folyóiratokban leközölt, avagy megbízható kutatóhelyek honlapjain megjelent anyagokat használunk fel. Emellett néhány olyan népszerű hipotézisről és lehetőségről is beszámolunk, amelyek még nincsenek megfelelően alátámasztva - de ezeknél mindig jelezzük, hogy nem bizonyított teóriákkal van dolgunk. Mi az asztrobiológia? Az asztrobiológia nem egy új vagy önálló tudományág. Sokkal inkább olyan tudományterületnek nevezhető, ahol eltérő szakterületen dolgozó kutatók cserélnek ismereteket és dolgoznak együtt. Egy tudományok közötti, interdiszciplináris témakör, a csillagászat és a biológia határmezsgyéjén. Megnevezésére több kifejezést is alkalmaztak az elmúlt években. Az asztrobiológia mellett sokáig a bioasztronómia és az exobiológia kifejezést is használták, az elmúlt évek során azonban az asztrobiológia terjedt el és vált hivatalossá. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az asztrobiológia - munkamódszere miatt - természettudomány, és nem összekeverendő a hozzá hasonló hangzású, de természettudományos módszereket nem használó témakörrel. Természettudományos jellege abból ered, hogy megfigyeléseket végez, ezek alapján modelleket készít, majd a megfigyelt jelenségeket legjobban leíró modellt tekinti elfogadott elméletnek. Ezt további megfigyelésekkel igazolja, illetve cáfolja, és az elmélet fokozatosan változik, így közelítve a valóság egyre jobb leírását, amelynek révén fejlődik a tudományterület. Az elmúlt évek kutatásai igazolták, hogy nem csak a külön elnevezésnek, de a külön kutatóintézményeknek is van létjogosultsága az asztrobiológiában. Ez az a terület, ahol a különféle tudományágak egymástól távoli jellege miatt szükséges az intézményes együttműködés. A biológusnak a csillagásszal kell kooperálnia például, amikor egy műszert és észlelőprogramot terveznek a Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) vizsgálatára. A bolygó színképéből például a légkör összetételére, abból pedig az esetleges élettevékenységre tudunk következtetni. A geológus feladata például egy szonda leszállóhelyének a megtervezése lehet az alapján, hogy mondjuk a Marson mely felszínformák utalnak az egykori vizes állapotokra. A mikrobiológus akkor lép színre, ha azt kell megállapítani, van-e a kérdéses helyen kémiai avagy egyéb energiaforrás az esetleges élettevékenységhez. Fontos támpontokat kaphatunk a kutatáshoz, ha például a Földön a hasonlóan szélsőséges környezetben élő szervezeteket tanulmányozzuk. Végül a mérnök is közreműködik abban, miként kell megtervezni azt a szondát, amely a kérdéses célpontot a helyszínen vizsgálja. A témakör aktualitása Az elmúlt évtizedben több olyan tudományos felfedezés is született, amely közelebb visz minket a Földön kívüli élet kérdéseinek megválaszolásához: Kiderült, hogy az élet alapvető kémiai építőkövei már a csillagközi térben fejlődésnek indulnak. Felfedezték az első Naprendszeren kívüli bolygót és egyértelművé vált, hogy a bolygókeletkezés általános jelenség a Világegyetemben (jelenleg mintegy kétszázat ismerünk, és a számuk szinte napról napra nő). Kiderült, hogy egyes földi életformák sokkal szélsőségesebb körülményeket is kibírnak, mint eddig feltételeztük. Ugyanakkor az Europa (a Jupiter egyik holdja) és a Mars esetében elképzelhető, hogy napjainkban, illetve egykor hasonló körülmények uralkodtak a felszínükön (vagy a felszín alatt), mint a Földön az élet keletkezése idején.

A Nanedi Vallis nevű völgy a Marson.

Ugyanakkor sok alapvető, az élettel kapcsolatos kérdésre még nincs válaszunk. Egyelőre nem ismerünk egyetlen olyan égitestet sem, amely erősen hasonlít a Földre - bár az ősi Mars és az ősi Föld hasonlíthatott egymásra. Emellett egyelőre nem ismerünk egyetlen földön kívüli életformát sem, sőt pontosan még azt sem tudjuk, mi is az élet, illetve a földi élet. A Földön kívüli élet létezése egyike a legalapvetőbb tudományos kérdéseknek. Ha egyszer választ kapunk arra, van-e élet és esetleg értelem bolygónkon kívül, függetlenül attól, hogy a válasz pozitív vagy esetleg negatív lesz, alapvetően befolyásolja majd az egész emberiség gondolkodásmódját, és önmagunk helyzetének megítélését a Világegyetemben. A kurzus tematikája A témakörök egyben az anyag fejlődésének fontos lépései: - Az elemek keletkezése a csillagokban, az összetett szerves molekulák kialakulása a csillagközi térben - Naprendszerünk születése, a ma ismert exobolygók jellemzői - A földi élet keletkezése és extrém életformák bolygónkon - Ideális bolygó-e a Föld az élet hordozására; milyen szerepet játszottak a kozmikus tényezők a bioszféra létrejöttében és változásaiban? - A Titan szaturnuszhold asztrobiológiai potenciálja - Az Europa jupiterhold asztrobiológiai potenciálja - A Mars bolygó asztrobiológiai potenciálja, az élet keresésével kapcsolatos eddigi eredmények - A Naprendszer egyéb égitesteinek asztrobiológiai jellemzői, az élet vándorlásának lehetősége az egyes égitestek között - Az élet lehetősége a Naprendszeren túl, az egyes csillagok és a galaktikus környezet hatásai - Hol és hogyan, milyen űrtávcsövekkel és szondákkal nyomoznak élet után a Földön kívül? - Összefoglalás: az élet és az értelem lehetősége a Világegyetemben Az asztrobiológiai kutatások keretében vizsgált témaköröket az ún. asztrobiológiai mátrix segítségével az egymással mutatott összefüggések szempontjából is áttekinthetjük. Ennek két függőleges oszlopa a planetológia (bolygótudomány) és a csillagászat (itt főleg asztrofizika) területeit öleli fel, noha ez a kettős felosztás a valóságban sok területen átfedi egymást. Vízszintesen három sorban a fizikai, a kémiai és a biológiai kutatások tárgykörei is megjelennek. A mátrix belső területén néhány konkrét témakör látható. Érdemes azt is megfigyelni, hogy fentről lefelé az anyagfejlődés egyre magasabban szervezett szintjeit figyelhetjük meg - azt is mondhatjuk, hogy az idő fentről lefelé halad. Ennek megfelelően néhány jellemző lépést a jobbra látható két oszlop képvisel.

Az asztrobiológiai mátrix a tudományterületek közötti kapcsolat bemutatására (MCSE)

Mire keres válaszokat az asztrobiológia? Az asztrobiológia többek között az alábbi kérdésekre keresi a választ: - Honnan származtak a földi élet kialakulásához szükséges alapanyagok? Hogyan keletkezett az élet? - Van-e élet a Fölön kívül a Világegyetemben? - Az esetleges Földön kívüli életformáknál általános-e az a séma, amelyet a földi élet követ? Melyek lehetnek az élőlények általános jellemzői a Világegyetemben? - Csak összetett, szénalapú szerves molekulák révén és víz közreműködésével lehetséges az élet? - Mely helyek kedveznek az élet kialakulásának a Világegyetemben, és ezek mennyire gyakoriak? - A más égitestekről szerzett tapasztalatok mennyiben módosítják a földi élet kialakulásának megítélését? - Melyek a földi élőlények tűrőképességének határai? - Milyen hatásokkal van a Földön kívüli térség a földi élet fejlődésére? - Hogyan befolyásolta a Földnek, mint bolygónak a fejlődését a rajta kialakult bioszféra? - Milyen jövő vár a földi életre? - Milyen következményekkel jár a kozmosz meghódítása biológiai szempontból, "megfertőzhetünk-e" más égitesteket? - Hol és miként érdemes űrszondákkal keresni egykori és mai életnyomokat, elsősorban a Marson? - Milyen távérzékeléses és helyszíni módszerekkel ismerhetjük fel egy egykori élőlény nyomát? - Milyen műszerekkel és hogyan tanulmányozzuk a távoli exobolygóknak az élet lehetősége szempontjából fontos adottságait? A fenti kérdésekre végső választ nem minden esetben kapunk, és sok válasz megszületését e sorok olvasói már nem fogják megélni. Ugyanakkor egyértelmű, hogy nagyon sok érdekes válasz, pontosabban annak egy-egy része a következő években születik meg. Ezeknek az új ismereteknek a befogadásában és áttekintésében nyújthat majd segítséget a kurzus. Keresztúri Ákos

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az isztambuli Hagia Sophia

A Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, aztán múzeumként volt látogatható. 2020 óta újra mecsetként funkcionál. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.

Megvannak a válaszok a leggyakoribb állásinterjú-kérdésekre

A doksi.net csapata a közelmúltban zárta le kutatásait azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus gazdasági hatásai hogyan változtatták meg az online álláspiacot. Meglepő eredmény, hogy egyre inkább elvárás a távoli munkavégzés legalább időszakos engedélyezése, illetve a Vállalat által biztosított IT-eszközök- és szolgáltatások színvonala. Az elemzés során fény derült arra is, hogy melyek a munkavállalók legújabb elképzelései a leendő munkahelyükkel szemben, illetve miért váltanának munkahelyet.

A Vöröstoronyi-szoros

A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.