|
Dátum: 2008. január 19. 00:00:00. Forrás : FISZ Hírügynökség |
Hamarosan a fejlett országok között jegyezhetik hazánkat egy olyan uniós támogatási csomag jóvoltából, amely 22,4 milliárd eurót biztosít Magyarország gazdasági és társadalmi felzárkózására 2007 és 2013 között. A közszolgáltatás kategóriájában ugyanis kiemelt helyen szerepel a felsőoktatás infrastruktúrájának fejlesztési programja, amely 2010-ig felülmúlja az elmúlt 17 év támogatási összegét, és 85 milliárd forintnyi uniós forrással járul hozzá az oktatási intézmények jövőképének megtervezéséhez.
A nemzetközi piacra bekapcsolódni, a lexikális ismeretek alól felszabadulni, és a gyakorlat irányába terelni az oktatást, mindezek azon ismérvek, amelyek a bolognai átállással megvalósuló radikális változások hátterében rejlenek – mondta Magyar Bálint az „Uniós pályázati források oktatási intézmények részére 2008-2009” című Oktatási Konferencia megnyitó beszédében.
Mind a felsőoktatás, mind a közoktatás, mind a szakképzés területén megtörtént aránytalan mennyiségi bővülés ellenében kell a továbbiakban a minőségre, mint vezérelvre tekinteni. Ahhoz, hogy kereslet-kínálat viszonya összhangba kerüljön, meg kell valósulnia egy többkomponensű szerkezeti változásnak, amely biztosíthatja az intézmények hatékony működését, mindemellett pedig elősegíti a felzárkózást az európai sztenderdekhez, ezzel kielégítve a tudásalapú gazdaság szükségleteit. Az érvényben lévő fejlesztési célok, elsősorban infrastrukturális változásokat, a minőség javítását, és a tanulni tudás képességének megszerzését szorgalmazzák. A versenyképessé válás érdekében tehát mindhárom szakágazatban erősíteni kell a stratégikus gondolkodásmódot, és kiaknázni az Európai Uniós pályázati forrásokban rejlő lehetőségeket – hívta fel az intézményvezetők figyelmét Sági Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás Programok Irányító Hatóságának igazgatója.
A 2008-2009-ig terjedő ciklus pályázati rendszerében kiemelt helyen szerepelnek az oktatási intézmények által elérhető, és főként infrastrukturális fejlesztésekre fordítható összegek, amelyek eltérő módon jelennek meg a különböző területeken. A közoktatásban a TÁMOP-on belül az „Intelligens iskola” és a kompetencia alapú oktatás programjával egészül ki, a szakképzés esetében a TIOP és a TÁMOP közel 35 milliárd forintnyi támogatást bocsát a szakképzési anyagok és a közgyűjtemények digitalizálására, a felsőoktatásban pedig a tananyagok és a tanárképzés megújítását vagy a kiemelkedő hallgatók és oktatók alkotótevékenységét lehetővé tevő pályázatok is megjelennek.
A nemzetközi vérkeringéshez való csatlakozás, és a kijelölt fejlődési irányok követése szempontjából az összes opció közül a pályázati forma a legideálisabb – derült ki dr. Gajda Tibor pályázati szakember előadásából. A 85 milliárdos uniós forrásnak az oktatási környezet élhetőbbé tétele mellett a szakmai-tartalmi átalakulás, és az eszközbeszerzés is súlypontja, de mindennek előfeltétele egy jól megtervezett projektmunka, és egy szakmailag jól összeállított pályázati anyag.
Szilágyi Anna a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola vezető pályázati szakértője előadásában a megvalósítás oldaláról közelített, és sorra vette azokat a pontokat, amelyek elengedhetetlen feltételei lehetnek egy nyertes projektnek. A közszolgáltatás kategóriájában megjelenő pályázatok – így kiemelten az oktatás tárgykörébe tartozóak is- a ROP, a TÁMOP és a TIOP keretösszegeire irányulnak, és régiónkénti eloszlásban érintik az intézményeket. Ennek értelmében az Új Magyarország Fejlesztési Terven belüli régiós Operatív Programok külön szabályozást alakítottak ki a Közép-Magyarország Régióra, amelynek következtében a régió kikerült abból az EU-s pályázati csomagból, amely a leginkább támogatott. Ez azonban motiváló erővel bírhat, és arra ösztönözheti a pályázatok készítőit, hogy figyelembe vegyék a partnerség, a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség szempontjait - amelyek most már követelményként jelentkeznek, és az előzetes tervezés, valamint a hosszútávú stratégia megteremtésének jegyében a komplexitásra törekedjenek a kidolgozás során.
Várbíró Petra projektmenedzser a fejlesztések szükségességének okaira hívta fel a figyelmet, és a minőség-hatékonyság-hozzáférés tengelyének mentén tárgyalta a TÁMOP struktúráját. Részletesen felsorolta azokat a problémákat – inaktivitás, munkanélküliség, népességfogyás -, amelyek előhívták az Európai Uniós támogatási rendszert, és amelyek megoldása nélkül nem működhet hatékonyan az oktatás. Azonban mindez tervezői feladatokat igényel, amelyek előzetes felméréssel egészülnek ki, így válhat világossá, hogy a célok milyen módon illeszkednek, és van-e lehetőség az elképzelések megvalósításra – hangsúlyozta dr. Juhász Gábor Zsolt projektmenedzser és jogi előadó a közoktatási intézmények által elérhető forrásokról szóló előadásában. A rendelkezésre álló keret folyamatos bővülésével egyetemben egyre több hasonló témájú pályázati kiírás lesz a közeljövőben, de ezúttal aktualitása miatt, a közoktatás szférájából az „Isi-ovi” és a „Digitális tábla projektekről” beszélt az előadó.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervből azonban kiemelendőek azok az összegek, amelyek a TÁMOP és a TIOP keretein belül felhasználhatóak, és a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére fordíthatóak. Sági Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás Programok Irányító Hatóságának igazgatója előadásában bár a pályázat-elbírálásra koncentrált, mégis konkrétan érintette a felsőoktatás-fejlesztés valamennyi lehetőségét. Így 2008-ban a korábban már említett infrastruktúra mellett a szolgáltatásfejlesztés, az innováció, a tananyagfejlesztés, a minőségi oktatás, valamint a tudományos eredmények népszerűsítése kapnak kulcsfontosságú szerepet.
A közoktatás, felsőoktatás és szakképzés pályázati rendszerén kívül, egy ingyenes képzésről is szó esett Bakonyváriné Kurdi Éva projektiroda vezető előadásban. Az Új Pálya program az Európai Unió és a kormányzat által finanszírozott térítésmentes projekt, amely a közszférából elbocsátott alkalmazottaknak kíván segítséget nyújtani olyan képzések támogatásával, melyek segítik az elhelyezkedést. A 2009. augusztus végéig tartó program számára rendelkezésre álló keretösszeg közel 2 milliárd forint, melyből 5500 közalkalmazottnak lesz lehetősége a részvételre. Jelenleg 284-en vesznek részt a képzéseken, amelyeken üzleti szakmenedzseri, illetve jogi szakmenedzseri képzettség szerezhető.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó doksik
- Bognár Edina Gizella - Az Európai Unió közösségi programjainak és a pályázás folyamatának bemutatása egy gyakorlati példán keresztül
2005, 59 oldal - Állás megpályázása
2009, 4 oldal
