A románok eredete

Dátum: 2008. május 14. 00:00:00.
Forrás : toriblog.blog.hu

A román nyelv az amely az egyik fő bizonyítéka a kontinuitás elméletnek. Az valóban nem vitakérdés, hogy a román nyelv alapjai latin eredetűek, a nyelv maga a balkáni vulgáris latin leszármazottja, amelynek legközelebbi rokona a már kihalt dalmát nyelv volt. Ugyanakkor ez a tény még önmagában semmire nézve nem bizonyító erejű.

A cikk az alábbi webhelyről származik: http://toriblog.blog.hu. Eredeti webcíme pedig a következő: http://toriblog.blog.hu/2008/02/15/a_romanok_eredete_ii
http://toriblog.blog.hu/2008/02/16/a_romanok_eredete_iii

A román nyelv, és eredetük állítólagos nyelvészeti bizonyítékai
A balkánt keresztül szelte a latin és a görög nyelv közötti határ, és voltak latin nyelvű területei: a kettő közötti határt szokás Jirecek vonalnak nevezni, amely egy kelet - nyugati határt feltételeze amely észak Albánián, dél Szerbián és a Balkán hegységen keresztül választotta el a két nyelvterületet. Természetesen a pontos nyelvhatár viták kérdése, de a mi szempontunkból ez nem fontos: a vonal azt mutatja meg, hol lehetett az a terület, ahol a román nyelv kialakult. A románok éppen ezért hivatkoznak rá előszeretettel, mivel ez megmutatja, hogy Dacia latin nyelvű provincia volt, csakhogy nem ez volt az egyetlen: a nyugat balkán is az volt.

Ha tovább ásunk a nyelvészetbe, akkor egyre több ellentmondást találunk
Kezdjük a dák nyelv problematikájával: Itt rögtön két kérdés merül fel: az egyik maga a dák nyelv: ilyen nyelvű forrásunk alig van, maga a dák nyelv sem ismert. Szokás bizonyos ma használt román szavakat dák eredetűnek tartani, de ezeket rögtön elvethetjük, mindez csak spekuláció, ugyanis a dák nyelv ismeretének hiányában az ilyen állítások eléggé khm.. légből kapottak. De, ettől függetlenül is, nagyon nagyon kevés az olyan szó, amely ebbe a kategóriába tartozhat, még ha a meghatározhatatlan eredetűeket ide is szokás sorolni. Ez mindösszesen azért érdekes, mert ha a nyelv maga nem bizonyíték a dák leszármazásra, akkor lényegében semmi sem marad ami ezt bizonyítaná. Az elmélet rugalmassága azonban kiállja ezt a próbált: a hangsúly ugyanis inkább a latin hatáson van, tehát hogy valójában dákok és rómaiak leszármazottai. Ha kevés a dák, nem gond, ott a latin.
A másik fő probléma a dák nyelvvel illetve az eltűnésével az, hogy Dacia mindössze kb. 150 évig volt római uralom alatt Traianustól Aurelianusig. A birodalom történetét ismerve ennyi idő sehol nem volt elég a teljes romanizációhoz, márpedig a románok nyelve minden kétséget kizárólag latin, minimális (azaz inkább nulla) dák elemmel. Persze azzal ez megmagyarázható, hogy ők elsősorban a betelepülő latinok leszármazottai, de akkor ugye felmerül a kérdés, hogy mi közük a dákokhoz. Ugyanis ha a románoknak tényleg közük lenne a dákokhoz, akkor nem csak dák szavaknak, hanem nyelvtani elemeknek, onnan átöröklődött speciális hangoknak is lennie kellene a román nyelvben. A magyar nyelv már legalább 1500 éve el van vágva a nyelvrokonaitól, és igen erős indoeurópai hatásnak van kitéve, ennek ellenére a nyelvtan kétségkívül finnugor. Az tehát, hogy a dákok 150 év alatt beolvadtak volna, és teljesen elvesztették volna a nyelvüket, elképzelhetetlen. Pláne, mert a dákok egy része nem is került római uralom alá, és a gótok megjelenésekor is léteztek még törzseik.
A zavaró problémák ezzel azonban nem érnek véget. A következő probléma a germán eredetű szavak teljes hiányával van: tudjuk, hogy Erdély kiürítése után a gótok uralma alá került, majd a hun fennhatóság után ők továbbálltak, de jöttek a helyükre a gepidák, akik az avarok megjelenéséig birtokolták a területet. Ez majdnem 300 év megszakítatlan germán jelenlétet jelent (ennek meglétét a románok sem tagadják) tehát lennie kellene germán eredetű szavaknak a nyelvükben, de nincs. 150 év római uralom nagy hatást gyakorolt a dák-román nyelvre, de 300 év germán nem?

Aztán ott van az az érdekes dolog, hogy nagyon sok a közös szó az albán és a román nyelvben. Csakhogy, erdélyi tartózkodást feltételezve a két nép sosem élt egymás mellett, akkor ez hogy lehet? Mindenképpen egymás mellett kellett élnie a két nyelvet beszélő közösségnek, de ez erdélyben és környékén egész biztosan nem volt lehetséges. Ehhez kapcsolódóan van egy érdekes dolog a balkánon. A szláv nyelvek differenciálódása csak a X-XI. században indult meg, de még ez sem vezetett jelentősebb különbségek kialakulásához pl. a szerb és a horvát nyelv között. Ugyanakkor a szerbekkel (ma már) szintén határos bolgár nyelv azért jóval távolabb áll a szerbtől, és ez nem az eredetileg türk nyelvű bolgárok hatása miatt van. Feltételezések szerint ez annak köszönhető, hogy a két szláv nyelvterületet elválasztotta egymástól egy nem szláv nyelvű övezet. Ez lehetett talán az a terület, ahol a románok és albánok egymás mellett éltek.
És végül, a román nyelv tele van szláv eredetű szavakkal, sőt mi több, az egyházi nyelv is. a probléma ezzel csak az, hogy ismét erdélyi tartózkodást feltételezve, nagyon rövid az az időszak, amikor szláv környezetben élhettek: gyakorlatilag csak az avar uralom alatt, ez is pár száz év lehet maximum, de ráadásul a kárpát medence keleti részén igen gyér szláv lakosság élt, Erdély közepén pedig avar szállásterület is volt. Mindebből tehát a nagyon intenzív szláv hatás nem magyarázható. Az egyházi szláv hatás nagyjából semennyire se: a bolgárok 865-ben vették fel a kereszténységet, 30 év lett volna arra, hogy a románok által használt egyházi nyelv elszlávosodjon. Ez így ebben a formában nagyjából lehetetlen.
Az már csak hab a tortán, hogy a türk hatás is minimális a román nyelvben, és ami van, az is a kunokhoz kapcsolódik. Márpedig, az avarok megjelenésétől kezdve Erdély (nem is beszélve Havaselvéről és Moldváról) masszivan ki volt téve a türk nyelvű népek hatásának: először az avarok, majd a bolgárok uralták a területet a honfoglalásig, ez már eleve több, mint 300 év türk uralmat jelent, majd órománia besenyők, úzok és kunok fennhatósága alá került a 14. századig. a 6-14. század között tehát 800 (!) évig részben vagy egészben türk környezetben kellett volna élniük, ez nagyon hosszú idő! És még sincs a román nyelvben komoly türk hatás.
Tehát összefoglalva: a románok és a dákok közötti kapcsolat nyelvészetileg nem állapítható meg, és a különböző népek földrajzi tartózkodási helyét ismerve az is biztos, hogy a román nyelvet ért idegen hatások nem a Dunától északra érhették a román nyelvet.

A románok és a kereszténység - újabb fehér foltok az elméletben, amelyek bizonytalanságot okoznak
A kereszténység felvétele szintén homályba vész - na azért annyira nem, de azok a részletek nem érdekelték az elmélet kitalálóit, nem volt szükség zavaró adatokra. Ma a románok vagy ortodoxok vagy görög katolikusok, akik az ortodox egyházból váltak le, tehát a keleti kereszténységgel kerültek kapcsolatba és ezt vették fel végül. Azt, hogy mikor vették fel a kereszténységet, tényleg nem tudni. Nagyjából két elméleti lehetőség van, de mindezek előtt egy biztos: a barbár népvándorlás elsöpörte kereszténységet a dunától északra, a régészeti leletekben nem található meg a nyoma egy keresztény népességnek. a román magyarázatok tehát innentől kezdve sánták. Egyrészt a Balkánon a kereszténység a 3-4. századra már elterjedt a városokban és Daciában is a kiürítése előtt. Dacára mindennek, a román egyházi nyelvezet jelentős részt szláv eredetű, vagyis az biztos, hogy a kereszténységet a szlávokon keresztül vehették fel, vagy legalábbis ha korábban is keresztények voltak, akkor jelentős szláv hatás érte őket e tekintetben.

Ez azonban Erdélyben, vagy a dunától északra nem történhetett: a bolgár uralkodók 865-ben vették fel a kereszténységet, 30 év múlva pedig a térségből a magyarok kisöpörték őket. tehát ez esetben a kereszténységgel kapcsolatos szavaik jelentős részének vagy görögnek vagy magyar közvetítésűnek kellene lennie. És ráadásul katolikusnak, de erről kicsit később. Visszatérve a kereszténység kérdésére: elvben áttérhettek kereszténységre már a 2-4. század folyamán, ekkor még bőven az egyházszakadás előtt vagyunk, tehát a liturgia változhatott. A másik lehetőség a balkáni szlávok megtérésével egy időben van: a 8-9. században. De hogy melyik az igazi, az most a mi szempontunkból mellékes. Mindkettő lehetőség csak a Dunától délre volt lehetséges a szláv hatás miatt.
Ráadásul ott van az egyházszakadás problémája: ezzel az eseménnyel kizárólagos államvallássá vált az 1054-es határok mentén a katolicizmus vagy az ortodoxia függően az uralkodó választásától (már ahol felmerült). Magyarország a katolikus táborba került, annak ellenére, hogy az ország jelentős területén bizánci térítés hatására görög rítusú templomok és kolostorok is működtek, de mindegyik be lett tagozva az egységes egyházszervezetbe, majd a későbbiekben a rítus is megváltozott. Mivel Erdély ebben az időben magyar uralom alatt volt, az itt élő románokkal is ennek kellett volna történnie, azaz az egyházszakadással katolikussá kellett volna lenniük. Mivel nem lettek, adódik a következtetés, hogy akkor nem éltek Erdélyben románok.
És még egy dolog: nincs román legendárium a kereszténység felvételéről, nincs olyan történelmi személy, aki ezt szervezte vagy elindította volna a körükben, ami egyszersmind azt is bizonyítja, hogy nem külön térítették meg őket. Ez pedig a többi ténnyel együtt szintén a balkáni áttérést feltételezi, mivel amennyiben Erdélyben a magyarokkal együtt tértek volna át, akkor a fentiek alapján katolikusnak kellene lenniük.

Szerző: hami

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A vörösiszap

A vastól a bauxit is vörös. A vasásványok közül a hematit és a goethit nem vesz részt a kémiai folyamatokban és mint oldhatatlan maradék a vörösiszapba kerül. A vörösiszap többféle fémvegyület elegye, a timföld (alumínium-oxid) gyártásának mellékterméke. A fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozik. A környezetvédelmi szakemberek a II. veszélyességi kategóriába sorolták.

A Trianoni békeszerződésről

Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.

A székelyföldi autonóm tartományról

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.