Hulladékból termék Budapesten

Dátum: 2008. május 18. 00:00:00.
Forrás : Origo

A szelektív hulladékgyűjtésről sokan sokat, a hulladék további útjáról és a hasznosítási módjairól viszont már lényegesen kevesebbet tudunk. Valóban a megfelelő helyre kerül-e a gyűjtőhelyek tartalma? Milyen formában találkozhatunk újra a feldolgozott papír-, műanyag-, üveghulladékkal? A hulladékanyagok körforgását, valamint a hulladékból előállított változatos termékeket tárja elénk a Hulladékból termék című kiállítás, amely Budapestre, a Pataky Művelődési Házba érkezett.

A hazai lakosság 4500 gyűjtőszigetet használva évente mintegy 50 ezer tonna csomagolási hulladékot gyűjt anyaga szerint különválogatva; várhatóan a következő 4-5 év alatt elérjük a nyugat-európai szelektív hulladékgyűjtési arányokat. A szelektív hulladékgyűjtéssel értékes energiát, erőforrásokat és nyersanyagokat takarítunk meg, a hulladék feldolgozásával keletkező másodnyersanyagokat pedig újabb termékek gyártáshoz használhatjuk fel. Az anyagok efféle körforgását mutatja be a Hulladékból termék című kiállítás, amely 80 hazai hulladékfeldolgozó és -hasznosító vállalat kizárólag hulladékokból előállított termékeit vonultatja fel. A kiállítás másfél éve "járja az országot", s ez alatt az idő alatt, köszönhetően a téma iránti rendkívüli érdeklődésnek, 24 hazai nagyvárosban közel 100 ezer érdeklődő tapasztalta meg, hogyan válnak újra hasznos tárgyakká a mindennapokban elhasznált, kidobott hulladékaink.

A szelektív hulladékgyűjtéssel szembeni legelterjedtebb kétely az, hogy miután a begyűjtött hulladék elkerül a gyűjtőkből, nem keveredik-e össze a nem válogatott szeméttel, és valóban újrahasznosul-e. "A szelektív hulladékgyűjtés nem öncélú tevékenység, célja, hogy körforgásban tartsuk a nyersanyagokat. Ezen a kiállításon eloszlatjuk az esetleges kételyeket, és bemutatjuk, hogy ez valóban bekövetkezik" - mondta az [origo]-nak Viszkei György, a hulladék-újrahasznosítást koordináló legnagyobb hazai szervezet, az Öko-Pannon Kht. vezetője.

A hazai lakosság jól szelektál
A szakembertől megtudtuk: míg a lakossági szelektív gyűjtéssel rendszeresen találkozhatunk, a szelektív hulladékgyűjtés nagyobb részét képező ipari-kereskedelmi hulladékgyűjtés kevéssé érzékelhető, látható. Magyarországon ez utóbbi nemzetközi viszonylatban is magas színvonalat képvisel, gyakorlatilag minden hasznosítható anyag begyűjtésre kerül. A lakossági gyűjtés az iparinál később, csupán öt éve kezdődött el Magyarországon. Ez alatt az öt év alatt a lakosság mintegy 55%-a számára elérhetővé vált valamilyen hulladékgyűjtő rendszer a lakóhelyén, s az embereknek nagyjából fele él is a lehetőséggel. 2008-ban várhatóan több mint 50 ezer tonna szelektált lakossági hulladék gyűlik össze, míg az ipari-kereskedelmi gyűjtésből mintegy 400 ezer tonna származik. A cél az, hogy 2012-re a lakosság által beszolgáltatott szelektív hulladék mennyisége megduplázódjon - mondta Viszkei György. A Kht. adatai szerint a különféle anyagok közül a papírgyűjtés a legsikeresebb: 2007-ben közel 20 000 tonna újrahasznosítható papírhulladék került a gyűjtőkbe. Ezt követi az üveg (megközelítőleg 14 500 tonna) és a műanyag (közel 10 300 tonna).

A háztartási hulladékot szelektíven gyűjtőknek sem könnyű eligazodnunk a hulladékgyűjtő előtt állva a különféle italosdobozok, fémnyakú üvegek, változatos fajtájú műanyagok helyes csoportosításában. A legtöbb fejtörést feltehetőleg az italos kartondobozok okozzák, ezeket ugyanis papír, műanyag és fém alapanyagok összeillesztésével állítják elő, de hasonlóan zavarba ejtőek lehetnek a különféle, például hőre táguló és nem táguló műanyagok: vajon bekerülhet-e a műanyag konténerbe a pillepalack és a CD-tok is? Az eligazodást ma már számos ingyenesen elérhető kiadvány, plakát, tájékoztató anyag segíti, és mint Viszkei Györgytől megtudtuk, a magyar lakosság Európai összehasonlításban is kiemelkedően jól teljesít a szelektálás során: a lakossági begyűjtés 95%-a hasznosítható, és csak 5%-a nem oda való.

Hulladékból Termék kiállítás 2008. május 15-től június 8-ig; Pataky Művelődési Ház, 1105 Budapest, Szent László tér 7-14.
Nyitvatartás: hétköznap 9:00 és 20:00 óra között, hétvégén 9:00 és 18:00 óra között
A belépés ingyenes.
www.hulladekboltermek.hu

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az Antarktisz

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).

A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

A muffin

A muffin egy süteményfajta, melynek két fő változata az angol és az amerikai muffin. Legtöbbször kifejezetten erre a célra gyártott és vajjal vagy növényi zsiradékkal kikent muffinsütőben sütik meg. Magyarországon is egyre népszerűbbek az amerikai, francia és német családok körében méltán kedvelt muffinok.