Legal knowledge | Higher education » Az információs társadalom jogi szabályozása

http://www.doksihu Az információs társadalom jogi szabályozása Az információs társadalom joga: a kommunikációs hálózatra épülő társadalmi viszonyokat szabályozó normák. Magában foglalja a hozzáférési kérdéseket, a szellemi alkotások jogát, a személyes adatok védelmét, a szólásszabadságát, a távol levők közti kereskedelmet, sajtójogot, a számítástechnikai bűncselekmények egyes típusait, az elektronikus aláírást, stb. Az állam és állampolgárok, állami szervek egymás közötti jogviszonyát a közjog tartalmazza. A civil szféra egymás közötti viszonyait rendező normákat magánjoginak nevezzük. A közjogi jogviszonyban szereplőkre az alá - fölé rendeltség, míg a magánjogi jogviszonyra a mellérendeltség jellemző. A polgári jog területére tartozik az információs jogok közül: - elektronikus aláírás szerzői jog, iparjogvédelem médiajog versenyjog tartalomszolgáltatás Közigazgatási jog: állami feladatok

szabályozási rendszere: - elektronikus kormányzat elektronikus cégeljárás közigazgatási eljárás (ügyfélkapu) elektronikus közbeszerzés Alkotmányjog: - elektronikus információszabadság személyes adatok védelme sajtó- és szólásszabadság Büntetőjog: számítástechnikai eszközökre irányuló, azzal végrehajtott bűncselekmények: - személyes adatokkal való visszaélés szerzői jogsértések számítástechnikai adatok / rendszer elleni bűncselekmények tartalommal kapcsolatos bűncselekmény – gyermekpornográfia, gyűlölt beszéd Az információs társadalom szabályozásával kapcsolatos elméletek: Jogmentes tér mítosza: Egyetlen államnak sincs kizárólagos joghatása az internet felett. Az internetet szabályozásának egyetlen módja a felhasználók által kialakított etikai normarendszer a „netikett” követése. Sem az állam, sem egyetlen nemzetközi szervezet nem szabályozhatja azt a teret, amelyet a felhasználók alakítanak

ki. http://www.doksihu Speciális szabályozási tér: Az elmélet az internetet, mint szuverén államot veszi számításba, ami a hálózatokon létezik, függetlenül a számítógépek és felhasználók helyétől. Integrált szabályozás: Az internetes jogviszonyokat nem kell elkülöníteni a már létező struktúrától, annak részei: internetes könyvvásárlás, reklámok, felhasználók társalognak, újságot olvasnak, stb. Lényeges az önszabályozás! A piaci igények hozták létre a domainnév intézményét. A domain név alfanumerikus karakterekből álló, műszaki azonosító, melyet elsősorban könnyebb megjegyezhetősége miatt – az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlen IP helyett használunk. A szabályozás iránya: ex ante: a várhatóan kialakuló életviszonyokat, míg az ex post a fejlődési folyamatot kivárva utólag szabályoz. A szabályozás tárgya: - az internethez való hozzáférést szabályozó, infrastruktúrát érintő

szabályok csoportja (internetszűrés – hozzáférés korlátozva) tartalmi kérdésekre vonatkozó szabályok (információs jogon van a hangsúly) Becsületsértő állítás nyomtatott sajtóban vagy televízióban jelenik meg eredményesen lehet kártérítést követelni. Ha ugyanez az interneten jelenik meg, a becsületsértés megvalósul és a jogkövetkezmények is fennállnak. A különbség, hogy a becsületsértés közzétételének helye más országban van, vagy az adott honlap más országban lévő szerveren van. Megtörténhet az is, hogy a becsületsértő kijelentés más ország sajtójában jelenik meg, más országból sugárzott televízióban követik el a jogsértést. Gyakorlatban felmerült kérdés, hogy a határok megszűnésével mennyiben szükséges a nemzetközi szuverenitás eszméjének feladása. Egy amerikai cég honlapján náci tárgyakat árverezett a felhasználó. Emiatt hét francia szervezet pert indított a hazai bíróság előtt arra

hivatkozva, hogy az árverésen kínált náci relikviák forgalmazása a francia törvények szerint jogellenes. A francia Legfelsőbb Bíróság ítéletében kimondta, hogy az amerikai cég köteles olyan szűrőt beépíteni, mely kizárja a francia internetezőket a náci relikviák árveréséből. Az amerikai cég – a francia ítéletet magára nézve nem ismerte el kötelezőnek – és a kaliforniai bíróságtól annak megállapítását kérte, hogy egy amerikai székhelyű cégre nem érvényes a Franciaországban hozott ítélet. Az amerikai bíróság ítélete szerint a cég nem köteles betartani tartalomkorlátozó ítéletet: az Amerikából üzemeltetett weboldalra az amerikai törvények vonatkoznak és az alkotmány értelmében a tulajdonosnak joga van a szólásszabadsághoz. Ezért a külföldi bíróság ítéletét nem hajtják végre