Economic subjects | Economic policy » Bodnár Zsófia - Görögország gazdasági fejlődése az 1950-es évektől napjainkig, helye és szerepe az európai integrációban

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció SZAK Nappali tagozat Európai Unió Üzleti Tanulmányok szakirány GÖRÖGORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE AZ 1950-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG, HELYE ÉS SZEREPE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN Készítette: Bodnár Zsófia Budapest, 2005 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS . 5 2. GÖRÖGORSZÁG GAZDASÁGÁNAK FŐBB MÉRFÖLDKÖVEI . 7 2.1 Görögország gazdasága az 50-es, 60-as és 70-es években. 7 2.2 Krízis Athén és Brüsszel kapcsolatában: A katonai junta (1967-1974) . 11 2.3 A külföldi tőke szerepe a növekedésben. 12 2.4 A csatlakozás előzményei. 14 2.41 A Társulási Megállapodás . 19 2.42 Belpolitikai viták. 20 2.43 A kibővülés gondjai az EK oldalán és a görög csatlakozás késleltetésére irányuló törekvések. 21 3. A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK . 26 3.1 A tárgyalások menete. 26 3.2 A csatlakozási szerződés intézményi rendelkezései (10 - 19. cikkelyek) 28 3.3 A csatlakozási szerződés vámokat érintő intézkedései (24 - 43.

cikkelyek) 30 3.4 A csatlakozási szerződés intézkedései a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásáról (44-48. cikkelyek) 33 3.5 A csatlakozási szerződés külgazdasági politikai rendelkezései (115-123 cikkelyek). 34 3.6 Intézményi változások . 35 3.7 Az átmeneti időszak főbb rendelkezései. 38 3.8 Az agrárszféra problémái. 39 3.9 A görög érdekek érvényesülése a tagsági státusz elnyerése után . 42 3.10 A csatlakozás hatása a gazdaságra. 46 3.101 3.102 4. Negatívumok. 46 Pozitívumok . 48 A GÖRÖG ÁLLAM INTEGRÁCIÓJA ÉS SZEREPE AZ EURÓPAI UNIÓBAN . 49 4.1 Az EU-harmonizáció hatása a görög államra . 49 4.2 Az állam felépítésének integrációs modellje . 50 4.3 A görög állam túlméretezettsége . 51 4.4 Az állam mint vállalkozó. 55 4.5 A belső piac és a szabályozási modell . 60 4.6 A komplex mediterrán program. 62 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. 6. 4.7 Támogatások az Európai Beruházási Bank kereteiből . 63 4.8 A görög ipar szerkezete és az ágazati változások a csatlakozást követően . 66 4.9 Görögország és a Gazdasági és Monetáris Unió . 74 4.10 Görögország és a maastrichti kritériumok . 76 4.12 Görögország a jövő Európájában. 82 4.13 A görög gazdaság a huszonegyedik század küszöbén . 83 4.14 Görögország napjainkban . 84 MAGYAR–GÖRÖG KAPCSOLATOK. 88 5.1 A kapcsolatok kialakulása . 88 5.2 A kapcsolatok alakulása a rendszerváltás után . 90 5.3 A magyarországi

görög kisebbség. 93 5.4 Magyar–görög gazdasági kapcsolatok. 94 5.5 Görög befektetések, magyar lehetőségek . 99 5.6 Magyar-görög üzleti tanács . 101 5.7 Idegenforgalom. 101 ÖSSZEGZÉS, TANULSÁGOK . 103 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE. 107 FELHASZNÁLT IRODALOM . 108 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. BEVEZETÉS Annak, hogy miért választottam pont ezt a témát, több magyarázata is van. Az egyik: Görögország iránti érdeklődésem már jóval a főiskolás évek előtt, egészen pontosan éppen 10 évvel ezelőtt, 1994-ben kezdődött, amikor is

– még mint általános iskolai tanuló – a családommal először jártam Görögországban, és csodálatosan emlékezetes heteket töltöttünk ezen a napfényes félszigeten széltében-hosszában bejárva az országot, ahol nem csak a ragyogó napsütés és a tenger ragadott meg, hanem megérintett az ókori görög történelem szele, s ezen keresztül a rendkívüli vendégszeretetéről híres mai görög ember, és a mai görög társadalom egésze is felkeltette maga iránt az érdeklődésemet. Ekkor határoztam el, hogy ide feltétlenül vissza kell jönnöm. Ez az „álmom” meg is valósult, hisz harmadéves főiskolai hallgatóként mint a Socrates/Erasmus program nyertes pályázója a görögországi Thesszaloniki Arisztotelész Egyetemen egy féléves részképzésen vehettem részt a 2003/2004-es tanév második félévében. Természetesen, nagyon megörültem ennek a lehetőségnek, és a Görögországról szerzett előismereteim ekkor arra sarkalltak, hogy

egy kicsit gazdasági szemmel is megvizsgáljam annak az országnak a fejlődéstörténetét, amely rendkívül meghatározó szerepet játszott az európai civilizáció kialakulásában, formálásában. Többek között elkezdett foglalkoztatni az a kérdés is, hogy vajon elért-e az ország olyan gazdasági fejlettségi szintet – vagy ha nem, akkor miért nem –, mint amilyenre őt történelmi fejlődése, múltja predesztinálhatja. Így hát a kint töltött szemeszter ideje alatt nekiláttam az intenzív anyaggyűjtésnek, s arra a kifejezésre jutottam, hogy az engem foglalkoztató kérdéseket talán a legjobban „G ö r ö g o r s z á g a z e u r ó p a i i n t e g r á c i ó b a n ” című témakör keretében tudnám kifejteni. Ezt a témát annál is inkább hozzám közel állónak érezhettem, mert a főiskolai tanulmányaim során a harmadik évfolyamon az Európai Unió üzleti tanulmányok szakirányt választottam, s amint kiderült, a tanult

elméleti-szakmai ismereteket módomban állt közvetlen gyakorlati megfigyeléseimmel is kiegészítenem és 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. maradandóbbá tennem, hisz Magyarország európai uniós csatlakozásának „hajrája” időben pontosan egybeesett a kapcsolódó elmélet elsajátításával. A szerencsés véletlen folytán a szakmai gyakorlatot is egy görög cégnél töltöttem Thesszalonikiben, így módomban állt további személyes tapasztalatokkal kiegészítenem a témával kapcsolatban korábban szerzett ismereteimet. Szakdolgozatomban az ország

gazdasági, politikai fejlődését igyekszem kronológiai sorrendben bemutatni közvetlenül a második világháború utáni „göröngyös” évektől kezdve az 50-es 60-as évek gazdasági konjuktúráján át – amikorra is Görögország a korábbi agrár országból közepesen fejlett ipari-agrár állammá lett –, a katonai diktatúra évein, a Társulási Megállapodáson, a belpolitikai vitákon, az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon, az EU-hoz majd a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozáson keresztül egészen napjaink gazdasági, kereskedelmi kapcsolataival bezárólag. Végül egy teljes fejezetben mutatom be a magyar – görög kapcsolatokat, majd Görögország uniós csatlakozásának tapasztalatait igyekszem megfogalmazni röviden. 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. GÖRÖGORSZÁG GAZDASÁGÁNAK FŐBB MÉRFÖLDKÖVEI 2.1 Görögország gazdasága az 50-es, 60-as és 70-es években Az 1940-es évek közepén polgárháború folyt Görögországban. A második világháború után, a többi balkáni országgal ellentétben, Görögország nem lépett a „szocialista fejlődés” útjára, hanem az Egyesült Államok támogatásával a kapitalista világrendszer tagja maradt, 1951-ben csatlakozott a NATO-hoz. Görögország rövid idő alatt kiheverte a mintegy tíz évig tartó háború következményeit, és a legdinamikusabban fejlődő kapitalista országok egyikévé vált: 1950 és 1973 között a nemzeti jövedelem évi növekedési rátája valamivel meghaladta a 6 százalékot. A

mezőgazdasági termelés két évtized alatt megkétszereződött, az ipari termelés a hatszorosára, a kereskedelmi flotta a tizenötszörösére növekedett. Korszerű úthálózat létesült, a villamosenergiatermelés megsokszorozódott, és milliónál több új lakás épült Számottevő volt az egy főre jutó nemzeti jövedelem növekedése is. Az 1950-60-as években az amerikai segélyek, majd a külföldön munkát vállalók hazautalásaiból, a turizmusból és a kereskedelmi flotta szolgáltatásaiból adódó láthatatlan bevételek, továbbá a külföldi beruházások gyarapították az ország jövedelmeit, ám e „gazdagodás” messze nem volt elegendő ahhoz, hogy számottevően modernizálja a görög gazdaságot és társadalmat. Ebben az időszakban (50-es, 60-as évek) a GDP igen dinamikusan nőtt, az olajárrobbanást követően azonban az átlagos ütem számottevően mérséklődött. A görög gazdaság 1960 és 1973 között az Európai Közösség

átlagához képest is szépen teljesített (sőt a GDP növekedési üteme még a 70-es évtized átlagában is meghaladta az EK-ét), tehát ebben az időszakban felzárkózási tendencia bontakozott ki. 1977-ben, a csatlakozási tárgyalások idején az egy főre jutó görög GDP a Kilencek átlagának 46, 4 %-át érte el. Jelentős változások következtek be a nemzetgazdaság szerkezetében is. Az agrárszféra aránya 1960 és 1975 között egynegyedről egyötöd alá esett, míg a feldolgozóiparé 17%-ról 20%-ra nőtt (1. és 2 táblázat) A 60-as évek elején a munkaerőnek még közel hat tizede dolgozott a mezőgazdaságban, az ipar részesedési aránya pedig alig érte el a 18%-ot. 1977-re viszont az agrárszférában 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. foglalkoztatottak aránya a felére (28,4 %-ra) esett, miközben az ipar aránya háromtizedre, a szolgáltatásoké pedig négytized fölé nőtt. Görögország elmaradott agrár-országból túltengő szolgáltatási szektorral rendelkező, közepesen fejlett ipari-agrár állammá lett. Ám az imponáló számadatok mögött súlyos ellentmondások, aránytalanságok és torzulások rejtőztek. A gyors ütemű gazdasági növekedés ára mindenekelőtt a külföldi tőkétől való függés fokozódása és az ország eladósodása volt. A nemzetgazdaság korszerűsítése szempontjából jelentős szerepet játszó nagy nehézipari objektumokkal együtt megjelentek a mamut monopóliumok. Az ország gazdasági potenciáljához viszonyítva óriásoknak számító nemzetközi

nagyvállalatok egész vidékek és gazdasági ágazatok sorsa felett döntöttek. 1. sz táblázat A görög gazdaság növekedése 1960-1977 (évi átlagok, %) 1960-65 1965-70 1970-73 1973-77 GDP (vol.) 7,9 7,3 7,8 2,9 GDP/fő (vol.) 7,3 6,7 7,2 2,1 feld. ipar 9,1 10,0 12,0 8,0 mezőgazd. 6,4 2,4 1,9 2,8 GDP (vol.) 4,8 4,7 4,5 - GDP/fő (vol.) 3,8 4,0 3,8 - GÖRÖGORSZÁG Európai Közösség (Hatok) Forrás: OECD In.: Donges et Al (1978) és Tsoukalis (1981) 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. sz táblázat A görög GDP szektorális

megoszlása 1960-1975 (%) mezőgazdaság, erdőgazdaság bányászat feldolgozóipar áramszolgáltatás, gáz, víz építőipar közlekedés., szállítás, telekommunikáció nagy- és kiskereskedelem bankszféra lakásépítés közszolgáltatás., honvédelem oktatás, egészségügy egyéb szolgáltatások 1960 1965 1970 1973 1975 24,6 1,1 17 1,4 6,9 24,9 1,1 16,5 1,7 7 18,9 1,3 19,5 2,1 7,6 20,4 1,4 20,1 1,7 10 18,7 1,4 19,9 1,6 7,2 6,9 6,9 7,5 6,8 8,1 11,2 2,2 10,4 7,9 3,9 6,5 10,8 2,3 8,8 8 4,7 7,1 10,7 2,4 8,6 9,1 4,7 7,5 13 2,2 6,7 7,5 4,1 6,1 13,9 2,8 6,5 8,8 4,7 6,5 Forrás: Tsoukalis (1981) Az 1960-as és 70-években nőtt ugyan a mezőgazdaság önellátása, szerkezete, azonban tovább konzerválódott. (Mindez nem volt független az Európai Közösséggel 1961-ben kötött s 1962-ben életbe lépett, az egymás közti kereskedelmet nagymértékben liberalizáló Társulási Megállapodás hatásától.) Lényegében nem változott a

növénytermesztés és az állattenyésztés aránya: továbbra is az előbbi ¾-es túlsúlya, ezen belül is a gabona és a citrusfélék dominanciája volt a jellemző. Növényi termékekből (főként déli gyümölcsből, gyapotból, dohányból és zöldségből) nettó exportőr, állati termékekből pedig nettó importőr maradt Görögország. A 70-es években a beruházások GDP-hez viszonyított aránya viszonylag magas volt (az EK-átlagnál magasabb), de igen hullámzó volt (1973-ban például 26,5%, 1975-76-ban viszont 20% alatt). A görög gazdaság belső egyensúlya a 60-as években még az EK9-nél is jobb képet mutatott: az infláció mindössze évi 2,1%-ot tett ki, szemben a Kilencek 3,7%-os 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. átlagával. Ez a kedvező kép azonban a 70-es évekre eltűnt: 1971 és 1979 között az áremelkedések évi átlaga Görögországban elérte a 13,2%-ot (miközben a Kilencek megfelelő adata csak 9,0% volt). A Közös Piachoz való társulás tartós és bővülő piacot teremtett a hagyományos és az új görög exportcikkek számára, és a nyugat-európai áruk előtt is megnyitotta a görög piacot. A növekvő görög kivitel, az idegenfogalomból, a hajózásból és a vendégmunkások átutalásaiból eredő tekintélyes pénzbevételek azonban együttesen sem bírták megállítani a görög külkereskedelmi és fizetési mérleg állandó romlását. Egyre újabb kölcsönök és hitelek felvételével kellett ezt ellensúlyozni, s Görögország eladósodása riasztó méreteket

öltött. A görög gazdaság külső kapcsolatait már a 60-as években is egyensúlytalanság jellemezte: a kereskedelmi mérleg hagyományosan negatív volt, a deficit a 60-as és a 70-es években meghaladta a GDP egy nyolcadát, 1977-ben 14,9%-ot (több mint 4 milliárd USD-t) ért el. Ezt a nagy hiányt nagyrészt ellentételezték a külföldi munkavállalók hazautalásai, valamint a hajózásból és a turizmusból adódó bevételek és a működőtőke beáramlása. A külkereskedelmi deficiten belül a Társulás hatására mindinkább nőtt az EK súlya: 1975-ben a hiány 67,1%-át, 1980-ban pedig már 79,3%-át adta a Közösség, s ezáltal jóval nagyobb aránnyal részesedett, mint a forgalomból (40-50%). A Közösséggel folytatott kereskedelem egyenlege főként az élelmiszerek és a nyersanyagok terén romlott, míg a feldolgozóiparban inkább javuló tendenciát mutatott. Közben az idegenforgalom fellendülése és a rendkívül gyors ütemű urbanizáció

megerősítette a nemzetgazdaságban amúgy is meglevő élősdi vonásokat. Ma már a szolgáltatások és a kereskedelem a nemzeti jövedelem termelésében megelőzi az ipart és a mezőgazdaságot. A görög ipar szerkezeti modernizációja lényegében a külföldi beruházóknak, s nem a hazai tőke fejlődésének köszönhető. A látványos gazdasági fejlődés eredményeiből az egyes társadalmi osztályok és rétegek rendkívül egyenlőtlenül részesültek. A munkások jövedelmének emelkedése nem tartott lépést a külföldi tőkével összefonódott nagybefektetők 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. példátlan mérvű gyarapodásával, a hirtelen felduzzadt városi középrétegek gazdagodásával és a tőkés profitok növekedésével. A tengődő parasztokat, a nyomorgó szigetlakókat és a városi nincsteleneket a nyugat-európai és az amerikai gazdasági konjunktúra szippantotta fel: a polgárháború óta több mint egymillió görög – a munkaképes lakosság legjava – keresett munkát és megélhetést külföldön, elsősorban Nyugat-Németországban. 1973 után az erőteljesen importfüggő, olajbehozatalra szoruló görög gazdaság jelentős cserearány-veszteséget szenvedett el, ami a fizetési mérleg folyamatos romlásában mutatkozott meg. A drachma stabilitásának 1975-ben történt feloldása (lebegtetés) után a valuta sokat vesztett értékéből, az évtized második felében (az olasz líra kivételével) minden közösségi valutával szemben leértékelődött. Ez hozzájárult az

inflációs spirál továbbéléséhez. 2.2 Krízis Athén és Brüsszel kapcsolatában: A katonai junta (1967-1974) 1967 és 1974 között katonai diktatúra uralta az országot. Politikai téren ez a hét év egy olyan szerencsétlen időszaka volt Görögországnak, amely a világ egyik – napjainkat is befolyásoló – legsúlyosabb konfliktusához vezetett el Európában, illetve a mediterrán régióban: a ciprusi válsághoz. Az európai államok sem a katonai diktatúra hatalomra kerülését, sem annak rezsimjét nem ismerték el legálisnak. Az antidemokratikus fordulattal szemben a közösség úgy fejezte ki tiltakozását, hogy hét évre (1967-től 1974-ig) részben befagyasztotta a társulási megállapodás teljesítését. A junta 1972-ig expanzionista fiskális és monetáris gazdaságpolitikát folytatott, amely azt a célt szolgálta, hogy a katonai diktatúra azonnali gazdasági eredményeket tudjon felmutatni népszerűségének növelése érdekében.

Kismértékű nominálbér-növekedést hajtottak végre, teljesen elhallgattatták a szakszervezeteket, és figyelmen kívül hagyták a növekvő bevétel-egyenlőtlenségeket. Hitelpolitikájuk kedvezett a vagyonspekulánsoknak és a turistaszektornak, de nem az ipar és az infrastruktúra fejlesztéseinek. Összességében a junta gazdasági lépései ugyan fejtettek ki némi közvetlen hatást rövidtávon a gazdaság bizonyos szektoraiban, hosszabb távon azonban ártottak a gazdaság fejlődési trendjének. 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A junta bukását

követőn lett Görögország írott alkotmánnyal rendelkező elnöki típusú, parlamentáris demokrácia. 2.3 A külföldi tőke szerepe a növekedésben Röviden a katonai diktatúra idejéről és az azt megelőző időszakokról. A II. világháború után egy ideig amerikai segélyek táplálták a görög termelést E segélyek elapadását követően az 50-es évek elején gazdasági reformok váltak szükségessé. Az egyensúlytalanság megszüntetése és a gazdaságstratégiai irányváltás érdekében 1953-ban 100%-kal értékelték le a nemzeti valutát, a drachmát, és liberalizálták az importot. Ez véget vetett az addigi protekcionista kurzusnak Az új drachma-USD árfolyam 1975-ig változatlan maradt. Ezen intézkedések a külföldi működőtőke becsalogatását és a gazdaság stabilizálását célozták, és nem is sikertelenül. A 70-es évek elejéig évente átlagosan 2,4 milliárd USD tőke áramlott az országba. Ezen belül ekkor még a működőtőke

volt túlsúlyban. Az 1974-gyel kezdődő évtizedben a tőkeimport éves összértéke 1,8 milliárd dollárra esett vissza, s ekkor a kölcsöntőke vette át a vezető helyet: 1980 és 1988 között már az összes beáramlás 61%-os hosszú lejáratú hitel, ami a görög gazdaság eladósodásának mértékét illusztrálja. A Társulás életbe lépése után fellendült a működőtőke-beáramlás. 1961 és 1977 között a külföldi beruházások értéke összesen 613 millió USD-t tett ki. 1975-ben az iparban az 50%-nál nagyobb külföldi részesedésű cégek aktívái 28,6%-kal részesedtek az összes aktívákból, ezen belül 11% jutott a külföldön élő görögökre, 7% a Hatokra és 6% az USA-ra. A külföldi tőke legnagyobb arányban az olajiparban (a termelés 97%-a), a közlekedési eszközök iparában (62,3%), az alapfém-iparokban (47%) és a vegyiparban (45,7%) képviseltette magát. A külföldi tőke által dominált ágazatokat fejlett technológia

(magas hozzáadott érték) és az intermedier-import iránti magas igény, valamint a görög vállalatoknál nagyobb exporthányad jellemzi. Teljes termelési vertikumot a külföldi tőke nem épít ki Ezen jellemzők lényegi változatlansága azonban a transznacionális vállalatok változó preferenciáját takarja: az 1970-es évek közepétől a TNC-k egyáltalán nem létesítettek új beruházásokat a tőkejavakat előállító ágazatokban. A korszerű ipartermékek exportcélú termelése helyett figyelmük a tradicionális ágazatok (fogyasztási cikkek), valamint a 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szolgáltató szféra (bank, biztosítás, közlekedés, telekommunikáció) belső piacot célzó bővítése felé fordult. Ez a változás pedig visszavetette az ipar súlyát, s rontotta a görög gazdaság versenyképességét. Miközben a 70-es évekig a külföldi tőke a húzóágazatokba való beruházás, a technológiaimport és az exportorientáció révén hozzájárult a görög gazdaság modernizálódásához, egyben realizálta az alkalmazott „nyitott kapu” – gazdaságpolitikában rejlő egyetlen reális lehetőséget, a görög gazdaság technológiai függő helyzetét. Mindez azzal járt, hogy a működő- és kölcsöntőke formájában beáramló és a hiteltörlesztés és profitrepatriálás formájában kiáramló tőke közötti különbség mindinkább csökkent, a tőkeimport mind nagyobb része szolgált tőkeexport-célokat: 1950-59-ben a tőkekiáramlás és a teljes tőkebeáramlás hányadosa még 0,189

volt, 198089-re viszont már 0,733-ra nőtt. Görögországban a transznacionális vállalatok (transnational companies, TNC-k) hagyományosan is jelentős szerepet játszottak, de a gazdasági nyitással és a fejlett európai országokkal való integrálódás előrehaladtával a külföldi működőtőke szerepe még nőtt is. A külföldi működőtőke (foreign direct investment, FDI) gazdasági súlya igen jelentős Görögországban. Mind az FDI-állomány, mind az éves áramlás tekintetében „előkelőbb” helyet foglal el Görögország, mint például a külföldi tőkevonzásáról híres-hírhedt Írország. (Különbség azonban, hogy a TNC-k a nagyobb görög piac miatt belföldre is termelnek, míg a kis piacú Írország esetében a kedvező belföldi adottságok exportcélú kihasználása végett települnek be.) Ez különösen igaz, ha az egy főre eső értékeket vesszük, hiszen Görögország lakosainak száma csupán háromszor akkora, mint Írországé.

Az egy főre eső FDI-állomány még a portugálénál is nagyobb, igaz a spanyol mellett eltörpül. A külföldi működőtőke termelésben játszott szerepe azonban még a spanyol értékekkel is felveszi a versenyt: a 80-as évek óta az FDI-beáramlás a bruttó állótőke-képződés 68%-át adja, miközben az EU-átlag nem éri el a 6%-ot sem. A külföldi működőtőke állománya pedig a 80-as évek közepe óta a GDP egyötödével-egynegyedével egyenlő, ami kétszerese-háromszorosa az európai átlagnak. Görögországot tehát a fejlett országok működőtőkéje igen sikeresen integrálta termelési hálózatába, ami egyben azt 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül

a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. is jelenti, hogy a görög gazdaság teljesítménye – nemzetközi összehasonlításban is – nagymértékben függ a TNC-k helybeli tevékenységétől. Az utóbbi években egyes európai országok nagyobb vonzerőt voltak képesek gyakorolni úgy a tengerentúli, mint az európai TNC-kre. A 80-as évek közepe után a Görögországba áramló FDI éves értéke ugyan megkétszereződött, de Spanyolország, Írország és Portugália esetében rendre négyszeres, ötszörös és nyolcszoros a növekedés! A görög GDP-hez mérten az FDI-beáramlás jóval kisebb, mint a spanyol-portugál, valamint az ír arány. A 90-es évek görög fejlődésében tehát kevésbé markáns szerepet játszanak a transznacionális vállalatok, mint az EU más perifériáin. Ez azonban egyfajta „kevert” s nemegyszer ellentmondásos gazdaságpolitikával valósult meg: a külföldi

(pénz- és termelő-) tőke becsalogatását célzó intézkedések mellett a hazai ipar védelmére is törekedtek protekcionista kereskedelempolitikát alkalmazva. 2.4 A csatlakozás előzményei A junta bukását követően, az 1974-ben hatalomra került demokratikus kormány 1975 júniusában beadta csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez. Kérését a következőkkel indokolta: el akarja kerülni egy újabb diktatúra hatalomra kerülését, és a társulási megállapodás lehetőségei a hetvenes évek közepére kimerültek. Görögország teljes jogú csatlakozási kérelme az Európai Közösséghez a római szerződés 237. cikkelyén alapult. Bár az Európai Bizottság ide vonatkozó véleményében (1976) indítványozta Görögország csatlakozásának az elhalasztását gazdasági és politikai okokra hivatkozva, a Miniszterek Tanácsa, mégis úgy határozott, hogy a csatlakozási tárgyalások 1976 júniusában kezdetüket vehetik. Érdemes kiemelni

néhány momentumot az Európai Bizottság 1979. május 23-ai véleményéből a Görög Köztársaság csatlakozási kérelmére vonatkozóan: „Miután a kérelmező állam leendő tagja a közösségnek, fenntartás nélkül elfogadja annak megállapodásait és politikai célkitűzéseit, mindennemű döntéseit, amelyeket a közösség a szerződésének a foganatosítására, fejlesztésére, valamint a stabilitás érdekében tesz . Mivel a közösség bővítése hozzájárul a Görög Köztársaságban a béke és szabadság megszilárdításához és megőrzéséhez, kinyilvánítja egyetértését a Görög Köztársaságnak 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. az Európai Közösséghez való csatlakozása mellett. []”1 (A Bizottság nevében Roy Jenkins akkori bizottsági elnök látta el kézjegyével a véleményt.) Görögország egy viszonylag ellentmondásos társulási időszakot követően 1975 júniusában nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Gazdasági Közösséghez. A társulási időszak, illetve a megállapodás ellentmondásainak köszönhetően – ideológiai, politikai és vélt gazdasági okok miatt – azonban a hetvenes évek politikai színterén nem volt teljes egyetértés abban, hogy a mediterrán állam jövője feltétlenül az Európai Közösség keretein belül képzelhető-e el. Az ellenzők véleményét nagymértékben alátámasztotta a görög népet sokként ért szerencsétlen tragédia: a ciprusi invázió. Erről számtalan tanulmány született a katonai diktatúra bukását követően.

Főleg azután, hogy az 1974-ben megtartott szabad, demokratikus választásokat megnyert jobbközép Új Demokrácia (ÚD) vezetője, Konsztantinosz Karamanlisz, 1975-ben benyújtotta az ország csatlakozási kérelmét Brüsszelhez. Karamanlisz a junta bukását követően alakította meg az Új Demokráciát, „megszabadítva a múlt minden emlékétől” jelszóval. Az 1974 november 17-én megtartott demokratikus, általános parlamenti választásokon az ÚD megszerezte a szavazatok 55 százalékát, s a 300 képviselői helyből 220-at a parlamentben. A Centrumunionista Párt – Új Erők koalíciója 20,5 szavazatot, s ezáltal 60 helyet, míg a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) 13,6 százalékot és 12 képviselői helyet kapott. A baloldali koalíció a voksok 9,5 százalékával 8 helyhez jutott a képviselőházban. Görögországban 1974 december 8-án népszavazást is tartottak az államformáról. Az állampolgárok a plurális demokrácia mellett tették le a

voksukat A királyság legendája a köztársaság kikiáltásával véget ért. A demokratikus választásokat megnyert Karamanlisz első intézkedései közé tartozott a polgári demokratikus intézmények megszilárdítása és a szabadságjogok helyreállítása. Több évtizedes illegalitásból kiléphetett a Görög Kommunista Párt (KKE) is. Emelte az új kormány tekintélyét az is, hogy a ciprusi tragédiát követően az ország kilépett a 1 Aleku-Hloru: I szinthiki tisz EOK ke i prakszi proszhoriszeosz tisz Elladosz. 235-237o 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. NATO-ból. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy Görögország csalódott az észak-atlanti szövetségben, mert az nem tett semmit Törökország ciprusi beavatkozása ellen. Az Új Demokrácia pont egy olyan időszakban került az ország élére, amikor a látványos gazdasági fellendülés megtorpant. Ennek a kedvezőtlen folyamatnak természetesen egyaránt voltak belső (a katonai junta következetlen gazdaságpolitikája) és külső okai is (például az olajárrobbanás, a hetvenes évek világgazdasági válsága, majd az ezt követő gazdasági recesszió a fejlett nyugati államokban). A kormányzó párt népszerűségét pozitív politikai intézkedései ellenére is csökkentette az, hogy komoly gazdaságmegszorító intézkedésekre kényszerült. A választók az 1981 októberében megtartott általános parlamenti választásokon elfordultak Karamanlisz kormányától, s többségükben a Pánhellén Szocialista Mozgalomra adták le voksukat (a

PASZOK 48,07 százalékot kapott, s ezzel a parlamentben abszolút többséget szerzett: 172 mandátumot a 300-ból). A PASZOK elsöprő győzelmének okait a következőkkel magyarázhatjuk: a gazdasági fellendülés érdekében tett szigorító intézkedések radikális változásokat eredményeztek a társadalom különböző rétegeiben, s bár a modernizáció, a fejlődés új igényeket teremtett, a versenyhelyzethez való alkalmazkodás szorításában számos vállalkozás tönkrement, sokak életkörülményei nehezebbé váltak. A PASZOK-ban tömörültek a radikalizálódott középrétegek képviselői (gazdálkodók, kis- és középvállalkozók, kereskedők, értelmiségiek). Andreasz Papandreunak, a Pánhellén Szocialista Mozgalom akkori elnökének „nagy változást” ígérő jelszavai komoly hatással voltak a dolgozó tömegekre, ők érzékelték a legközvetlenebbül életkörülményeik romlását. Papandreu választási jelszavai közé tartozott a

„hatalom demokratizálása”, a „nép bevonása a hatalom gyakorlásába”, a „gazdaság szocializálása”, az „életviszonyok javítása”, sőt hosszú távon a „szocializmus megvalósulását” ígérte. Kortes beszéde hatott, és megnyerte a választásokat Hozzá kell tenni, hogy ő és pártja egy évtizeden keresztül meg is tudta tartani vezető szerepét. Papandreu a kampány ideje alatt mindvégig ellenezte az európai közösségi és a NATOtagságot, ám 1981-ben mégis megszavazta. 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Pánhellén Szocialista

Mozgalom, annak ellenére, hogy gazdaságpolitikai lépéseit nem minden esetben hangolta össze a közösségi kívánalmakkal, nem kérdőjelezte meg az ország csatlakozásának célszerűségét. A párt politikai célkitűzéseit több ízben átértékelte e téren, s a kilencvenes évek második felétől (főleg Kosztasz Szimitisz elnökletével) mindent elkövetett annak érdekében, hogy az országot bevezesse a Gazdasági és Monetáris Unióba. Aligha vitatható, hogy a PASZOK Görögország elmúlt húsz évének az egyik legellentmondásosabb karriert „befutó” pártja. Éppen ezért érdemes áttekinteni a politikai tömörülés történetét. A Pánhellén Szocialista Mozgalom mint Nemzeti Felszabadító Mozgalom (PAK – Panellinio Apelefterotiko Kinima) indult útjára még a junta idején. Erős patriotizmusa szembehelyezte az Új Demokráciával és Karamanlisszal. „Görögország a görögöké!” – ez lett a PASZOK később elhíresült

jelszava. A PASZOK a polgárháborúért, a katonai diktatúráért, a ciprusi válságért a nagyhatalmakat tette felelőssé: előbb az Egyesült Királyságot, majd pedig az Egyesült Államokat. „Washington Görögország előtt nyilvánvalóan inkább Törökországot preferálja” – vélekedtek Papandreu hívei. A PASZOK szembenállása az európai integrációs törekvésekkel egyrészt abban keresendő, hogy a mozgalom szívesebben látott volna egy közelebbi kooperációt az akkori szocialista országokkal, másrészt pedig a hetvenes-nyolcvanas évtizedekben még élt az a felfogás, hogy „Görögország képes önerőre támaszkodni”. A Nemzeti Szakértői Tanács2 kidolgozott egy 1983-87-re vonatkozó ötéves gazdasági és szociális fejlesztési tervet, amelynek céljai között szerepelt többek között a komplex, önerőre támaszkodó fejlesztés3 és a hellenizáció (a termelés és az állami beszerzések hellenizációját értették ez alatt

elsősorban). Papandreu a megválasztása előtt éles ellenzéki politikát folytatott az Új Demokráciával szemben, hogy eltávolítsa a konzervatív jobboldalt. A hetvenes-nyolcvanas évtized tömegtüntetéseinek egyik jelszava például ekképpen hangzott: „EGK-NATO ugyanaz a szindikátus – egyre megy!” stb. Az 1981-es választások egyik kulcsszava például a „változás” (alaghi) volt. Ez fokozatos változást és egyben modernizációt jelentett 2 Sztergiosz Babanaszisz professzor, a tanács tagja személyes közlése alapján. Kosztasz Szimitisz, Görögország kormányfője (2003) ma is használja azt a kifejezést, hogy „öntápláló fejlődés”, ez alatt azt érti, hogy a hazai erőforrásokat felhasználó fejlődési modellt kell megvalósítani. 3 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Külpolitikájában a PASZOK függetlenséget hirdetett az Egyesült Államoktól, és megígérte, hogy felszámolja a görögországi amerikai katonai bázisokat. A szocialista párt, miután megnyerte az általános parlamenti választásokat, puhított ezeken a nézetein, olyannyira, hogy Athén 1983-ban szerződést kötött Washingtonnal, amelyben megállapodtak: maradnak a katonai bázisok, sőt Görögország hetven vadászrepülőgépet rendelt az Egyesült Államoktól. A görög memorandum benyújtásával száznyolcvan fokos fordulat következett be a PASZOK által hangoztatott álláspontban. Már nem a közösség ellen voltak, hanem azt hangoztatták, hogy a csatlakozás – amelybe Karamanlisz belement – nem volt kellően

jól előkészítve és kidolgozva. A másik jelentős, integrációt ellenző politikai erő a Görög Kommunista Párt (KKE) volt; álláspontján egyébként mind a mai napig nem változtatott. A kommunista párt, bár valójában nem jelentős tényezője a hellén politikának, ám mégis olyan politikai valóság, amely néha képes tömegeket befolyásolni, mozgósítani, s így szerepét helytelen lenne negligálni. Már csak azért is, mert szinte mindig eléri, sőt meg is haladja a minimális parlamentbe jutási küszöböt. A KKE meglehetősen dogmatikus felfogással rendelkezik. Nézetein napjainkig szinte alig változtatott. Átmeneti ideológiai válságot számára csak a kelet-közép-európai kommunista rezsimek összeomlása okozott. A kommunista párt színeiben és támogatásával több ezer hellén diák tanult a volt szocialista országokban. Eltartott pár évig a KKE-ben is az „eszmélés”, az identitáskeresés időszaka. Tevékenységének az újabb

lökést az európai egységtörekvések adták, pontosabban a Gazdasági és Monetáris Unió megalakítása. A KKE ellenez mindent, ami „kapitalista”, s álláspontja szerint a közösség is az. Üdvözítőbb lett volna – a kommunista párthoz közállók szerint – egy balkáni közösség kialakítása, illetve KGST-hez való csatlakozás, mint az Európai Közösség „lehetséges” alternatívájához. Természetesen – mint ahogy az akár Magyarország esetében is világosan látszik – ezek az alternatívák konzerválták volna a mediterrán állam lemaradását, nem beszélve arról, hogy nélkülöztek mindenfajta realitást. A kilencvenes évtized végén és az új évezred kezdetén azonban – a kommunista párt kivételével – nincs számottevő politikai erő, amely az integráció létjogosultságát, valamint Görögország részvételét az euroatlanti integrációs folyamatokban megkérdőjelezné. A 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hasonlóság politikai téren Görögország és Magyarország között legfőképpen az, hogy Magyarországon a politikai rendszerváltást követően egyetlen komolyabb politikai párt sem ellenzi az euroatlanti integrációs folyamatokat. Ez pedig jó hatással van a csatlakozást követően is Magyarország felzárkózási törekvéseire. 2.41 A Társulási Megállapodás Az 1962-ben életbe lépett Társulás két lépcsőben alakított ki vámuniót Görögország és a Hatok között: az esetek legnagyobb részében 1974-ig szűntették meg az egymás közti kereskedelem

tarifális és mennyiségi korlátait, de bizonyos görögországi feldolgozott termékekre ezt csak 1984-ig kellett elérni. Ez az eljárás az „infant industry”-érdekek de facto elismerését jelentette a Közösség részéről. A társulási egyezmény az agrárpolitikák későbbi harmonizációját is előre vetítette, továbbá kifejezte azt a kívánságot, hogy a felek liberalizálják a munkaerőt, a szolgáltatások és a tőkék áramlását, valamint harmonizálják verseny- és adópolitikájukat. Egyezmény született az EK-tól érkező pénzügyi segélyekről is A Görögországgal kötött Társulási Megállapodás igen átfogó volt (az EK azóta nem is ismételte ezt meg). Így Görögország a 70-es évek végén félig-meddig már tagja is volt a Közösségnek. Ez azonban korántsem tette egyértelművé a teljes jogú tagság gondolatának belpolitikai támogatottságát. Görögországban már a Társulási Megállapodást megelőzően is

voltak, akik vitatták a fejlettebb régióval való együttműködés feltétlen hasznát. A szerződés aláírása után pedig még a revízió, sőt visszavonás gondolatát is felvetették egyesek. Ez utóbbi lehetőséget Andreasz Papandreu, a PASZOK elnöke melegítette fel 1967-ben, az államosítások és a gazdasági tervezés gondolatával együtt. A közvéleményt természetesen mindezek a vélemények eléggé erőteljesen befolyásolták. A Társulási Megállapodás végrehajtásának előrehaladásával azonban a lakosság EK-val szembeni ellenérzései lassan elcsitultak. Így 1974-ben a közvéleménykutatások szerint a görögök 80%-a az EK-tagság mellett foglalt állást A csatlakozási kérelmet ebben a hangulatba adta be a kormány 1975 júniusában, talán nem is sejtve, hogy ezzel mennyire felszítja a kedélyeket. 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.42 Belpolitikai viták A csatlakozási kérelem benyújtását az alábbi fontosabb érvek látszottak támogatni: - az EK piacától való nagyfokú függőség, főként a transznacionális vállaltok által dominált dinamikus szektorban. - Görögország Társulási Egyezményből eredő kötelezettségei (melyek értelmében 1984-ig mindenképpen teljesen meg kell nyitnia piacát) a teljes jogú tagságból eredő jogok nélkül. - A CAP-ban való részvételtől várható előnyök. - Az EK fejlesztési forrásaihoz való hozzáférés lehetősége. - A függést valamelyest enyhíteni képes részvétel az EK döntéshozatalában. Mindehhez járult

hozzá a 7 éves jobboldali diktatúra bukását követő belpolitikai hangulat, melyet az USA-ból való kiábrándultság (a juntával kapcsolatos magatartása miatt), s így az USA-tól való függetlenedés vágya jellemzett. Ebben a helyzetben a kérelem benyújtása idején a csatlakozással kapcsolatban túlzott várakozások uralkodtak a belpolitika porondján, melyek a tárgyalások előrehaladtával még a csatlakozást igenlők körében is reálisabb képnek adták át helyüket. A „kijózanodásban” a csatlakozás ellenzőinek érvelése is közrejátszott. A belpolitikai viták következtében az emberek elbizonytalanodtak: 1977 tavaszán már csak egyharmaduk helyeselte a csatlakozást, s minden második ember nem tudta eldönteni, mi a helyes. A görög szocialista és kommunista párt (PASOK és KKE) 1977-es választásokon való megerősödése (nagyobb parlamenti részvétele) után a vita tovább erősödött. 1979-ben a csatlakozási szerződés

ratifikálásának évében a közvéleménykutatások szerint (az EK-tagság támogatottságának időleges növekedése után) az emberek 46%-a nem tudott sem igent, sem nemet mondani a teljes jogú tagságra. Az Andreasz Papandreu által vezetett ellenzők érvei a dependencia problémája köré csoportosultak. A görögországi kapitalizmus perifériás jellegét, s ebből eredően a csatlakozás függést konzerváló-erősítő hatását hangsúlyozták, megkérdőjelezve, hogy az EK valós alternatíva az USA-tól való függéssel szemben. 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. A csatlakozás politikai ellenzéke tehát igen erős volt. A csatlakozás ténnyé válása után a legfőbb ellenzéki párt (illetve vezére, Papandreu) álláspontja a kompromisszum felé mozdult el: Papandreu már az 1980 júniusában adott interjújában elképzelhetőnek tartotta az EK-országokkal való együttműködést. (Kormányra kerülve reálpolitikát folytatott, melyben azért bővelkedtek az EK-nak való ellentmondás mozzanatai. Ennek eredményeként tett szert Görögország az EK „rossz fiúja” image-ra.) A PASZOK és a KKE, valamint a befolyásuk alatt álló egyéb szervezetek, érdekszövetségek csatlakozásellenessége mellett a nagytőkések (SEV – gyáriparosok szövetsége) és a farmerek legnagyobb szervezete, a PASEGES (Görög Agrárszövetkezetek Szövetsége) a belépés mellett álltak ki. A SEV támogatása végig töretlen és egyöntetű volt, mivel tagjainak a nagy vállalati méretek miatt – szemben a

kistőkésekkel – nem sok félnivalójuk volt a csatlakozással megszigorodó versenyfeltételektől. A kisebb vállalkozókat tömörítő képviseletek már sokkal óvatosabban, árnyaltabban foglaltak állást. A PASEGES a belépés pártolása mellett hangsúlyozta a szervezeti és strukturális reformok szükségességét is. A mezőgazdasági termelők pozitív hozzáállását a CAP nyújtotta előnyök iránti vágyon túl az is magyarázza, hogy a csatlakozástól a szövetkezeti mozgalom megerősödését várták. Mindezért az agrárszférára vonatkozó átmenet (a farmerek által vártnál hosszabb) tartalma nagy csalódást okozott. A teljes jogú tagság mellett foglalt állást ezeken túlmenően az Általános Munkásszövetség (GSEE) is, aminek oka a görög munkaerőhelyzetben keresendő: az érdekérvényesítési lehetőségek szűkössége (a szakszervezeti mozgalom elnyomása a junta idején) a nyugat-európai szakszervezetekkel való együttműködésre

inspirálta a görög munkásokat. E kapcsolatoktól a munkatörvények modernizálását, a munkakörülmények javulását, alkupozíciójuk erősödését remélték. 2.43 A kibővülés gondjai az EK oldalán és a görög csatlakozás késleltetésére irányuló törekvések A Társulási Megállapodás Görögországot „féloldalasan” integrálta a Közösségbe: a görög piac nyitását előírta (s ez a csatlakozási tárgyalások idejére már jórészt meg is valósult), ám – az ilyen értelmű deklarációkon túl – nem garantálta az agrárrendtartások 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. harmonizálását. Sőt, az EK még a Társulási Megállapodásban „beígért” diszkriminációmentes agrárkereskedelmet sem biztosította maradéktalanul a görög termékek számára. A görög fél a csatlakozástól ezen problémák orvoslását várta, s a teljes jogú tagság minél gyorsabb elérésében (gyors lefolyású tárgyalásokban, rövid átmeneti időszakban) volt érdekelt. A tárgyalások hivatalosan a jelentkezés beadása után egy évvel, 1976. július 27-én kezdődtek meg, s majdnem 3 évig (1979. május 28-ig) tartottak E hosszú (az 1973-as kibővülési tárgyalások kétszeresét kitevő) időszak jelzi, hogy a görög felvétel jóval több problémát vetett fel az EK számára, mint a korábban csatlakozó 3 északi országé. Ez azért volt így, mert az EK számára a görög csatlakozás több ponton komoly problémát jelentett. A problémák két nagy csoportra oszthatók Egyfelől

– az új jelentkezőtől függetlenül – már az újabb kibővülés időpontja sem volt kedvező, mivel az EK maga is súlyos gondokkal küzdött (világgazdasági krízis, valutapiaci problémák – a monetáris unió kudarca, energia-gondok), s ráadásul az 1973-as kibővülés még be sem fejeződött (az átmeneti időszak 1978-ig tartott), s így hatásai sem voltak még tisztán láthatók. Másfelől a jelentkező Görögország is fejfájásra adott okot mind politikai (a közelmúlt jobboldali diktatúrája miatt), mind gazdasági szempontból. Görögország ezen túlmenően a társult tag Törökországgal való feszült viszonya miatt is kényes kérdést jelentett. A gondok csak tovább szaporodtak, mikor 1977-ben a másik két déli ország (Portugália és Spanyolország) is beadta jelentkezését. A Közösséget felkészületlenül érte ez a helyzet: 3 mediterrán (politikailag instabil és gazdaságilag elmaradott) ország kopogtatása a lényegében fejlett

országokat tömörítő „klub” ajtaján. A Közösség, akarata ellenére, egy második kibővülési hullámmal nézett szembe, melyben ráadásul az országok nem egyszerre jelentkeztek, s belépésüket nem tették függővé a többiek taggá válásától. Globális beléptetésről tehát nem lehetett szó Az elsőként jelentkező Görögország beléptetése és annak körülményei precedenst jelenthettek, így a tagországok számára a görög csatlakozás igen kényes kérdésként merült fel. 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mindez az EK

ellenállásának növekedése irányába hatott. Ezért kezdetben az EK minden erőfeszítése a görög (s így a spanyol és a portugál) csatlakozás halasztására irányult. Ilyen körülmények között a görög tagság csak a politikai motívumok, ügyes tárgyalási stratégia és Karamanlisz elnök hatékony „lobbyzása” segítségével valósulhatott meg. (Karamanlisz a csatlakozási kérelem beadása előtt és a tárgyalások holtpontra jutásának idején – 1978 januárjában, majd pedig decemberében – is körbejárta az európai fővárosokat.) A görög felvételtől való ódzkodás nyilvánult meg a tagországok javaslatainak bőségében. E javaslatok sorában merült fel először a feltételesség gondolata, amely azonban akkor még nem vált gyakorlattá. A késleltetésre irányuló törekvések első jelét maga a Bizottság adta, mikor 1976 januárjában (a tárgyalások megindulása előtt) azt javasolta, hogy a görög-EK kapcsolatok valamiféle

ideiglenes „pre-accession” formát öltsenek. Ez addig tartana, amíg a csatlakozáshoz szükséges reformokat (mind görög, mind EK részről) bevezetik. Ezt a javaslatot Franciaország (mely az EK-n belüli erőviszonyoknak a „Dél” javára való módosulása, valamint Konsztantin Karamanlisz és Giscard d’Estaing személyes jó kapcsolatai miatt végső soron a csatlakozás pártfogója volt), valamint Olaszország képviselői ellenezték, s a gyors taggá válás mellett szálltak síkra. Ezt követően a többi EK-tagország is kiállt Görögország mellett – pedig a Bizottság kezdeti álláspontja az ő véleményüket is tükrözte. A nyílt oppozíció vállalásától tehát mindenki ódzkodott Ez a diplomáciai „szemérmesség” végig Görögország csatlakozásának malmára hajtotta a vizet, s letompította a tagországok súlyos kifogásainak, ellenérdekeltségének érvényesülését. Ennek alapján a Tanács elutasította a Bizottság

„pre-accession”-javaslatát, s 1976. február 5-én igent mondott a görög felvételi kérelemre. A spanyol és a portugál felvételi kérelem benyújtását követően azonban a halogatást szolgáló ötletek megszaporodtak még az addigi pártfogók (Francia- és Olaszország) részéről is: - Franciaország felvetette az előfeltételek (preconditions) kérdését, mindenekelőtt a mediterrán agrártermékek piacszervezetére vonatkozóan. (Eszerint a görög 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. gyümölcs, zöldség és bor piaci szabályozását még a

csatlakozás előtt az EKéhoz kellett volna igazítani.) Később a görög agrárreform és a tárgyalások párhuzamos előrehaladását javasolták. Írország a kibővülés előfeltételeként intézményi reformokat kívánt, s ezt a Bizottság és a Benelux-államok is támogatták. Előfeltételeket végül is nem alkalmaztak a görög csatlakozáskor - Szintén Franciaország képviselői részéről merült fel a globalizáció alternatívája (harmonizált tárgyalások és beléptetés a három új jelentkező számára). Ezen Franciaország képviselői valójában egy „bújtatott”, „asztal alatti” globalizációt (informális egyeztetést) értettek. A globalizáció elvét végül is a Közösség elutasította. - Az olasz ex-agrárminiszter EK-bizottsági tagként 1977 szeptemberében előterjesztett javaslatában az átmeneti időszak elnyújtása mellett szállt síkra a három déli ország beléptetését illetően, melynek során szakaszonként

folynának a csatlakozási tárgyalások. Ez idő alatt koordinált intézkedésekkel csökkentenék a „Hármak” és a Kilencek közti fejlettségi szakadékot. Továbbá: speciális közösségi alap létrehozását javasolta a mediterrán országok és régiók felzárkóztatása végett. Az átmenet elnyújtását a Bizottság elutasította, de a mediterrán régió megsegítésének ideája napirenden maradt. - Belga részről a társult és a teljes fokú tagság közti státusz gyors életbe lépését javasolták. - Szintén francia felvetés volt az „európai tanácsi tagság teljes jogú EK-tagság nélkül”-verzió - Nagy-Britannia külügyminisztere javasolta, hogy a Római Szerződést bővítsék ki a plurális demokrácia követelményével. (Ez végül is minden új taggal szemben azóta is követelmény.) - A monetáris unió újraindítását szintén összekötötték a kibővüléssel. E javaslat visszaköszönt a Bizottság 1978-as

„fresco”-jában, melyben a kibővüléssel kapcsolatos végső politikai döntés öltött testet. A Közösség a hosszú huzavona után végül 1976 áprilisában meghozta a várva várt igenlő döntést a felvételi kérelmekkel kapcsolatban. Ezt követően a görög tárgyalások 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. felgyorsultak, s 1978 végéig be kellett volna fejeződniük. Erre azonban csak 1979 márciusában kerülhetett sor, mert francia és olasz részről az agrárszférát, német részről a (görög) munkaerő-áramlást illetően támasztottak

akadályokat: a tagországok e területeken a görög csatlakozás elnyújtását kívánták. 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK 3.1 A tárgyalások menete Bár a tárgyalások már 1976 közepén megindultak, konkrét előrehaladásra csak másfél év múltán került sor. 1976-77 ugyanis egyfajta alapozó, puhatolódzó időszak volt, ami kedvezett az EK késleltetési szándékának. Ekkor két kurzus ülésezett párhuzamosan: 1976 novemberétől az EK-beli és a görög törvénykezést egyeztető szakértői bizottság, és 1976

decemberétől az EK-val kapcsolatos véleményeket, elképzeléseket megvitató, delegációvezető-helyettesi szintű konferencia. Amikor 1977 elején kiderült, hogy a tárgyalások a vártnál nehezebben tudnak majd előrehaladni, a görög fél megváltoztatta tárgyalási taktikáját és a tárgyalódelegációt. Legfőbb céljukká a tárgyalások felgyorsítása lett, még a korábban esetleg elutasított kompromisszumok árán is. (Így például lemondtak annak követeléséről, hogy az EK teljesítse a Társulási Megállapodás agrárrendelkezéseit.) Erre a nagyobb engedékenységre különösen szükség volt az akkortájt foganatosított spanyol és portugál jelentkezés (s így megnövekvő EK-ellenállás) miatt. A tárgyalások felgyorsításához azonban még ez sem lett volna elegendő. Hogy 1978 elején az EK végre ténylegesen is elszánta magát a tárgyalások befejezésére, az az előbbi és az alábbi események együttes hatásának

köszönhető: - 1977 novemberében a görög választásokon előretört a baloldal (a PASOK és a KKE együtt 35%-ot kapott), s mivel félő volt, hogy a további baloldali eltolódás eredményeként baloldali kormány születhet (ez 1981-ben be is következett), amely visszavonhatja a csatlakozási kérelmet (ez nagy presztízsveszteség lett volna az EK-nak), a Közösségnek érdeke volt, hogy a tárgyalásokat még a vele szimpatizáló Karamanlisz elnökkel befejezze. - Karamanlisz elnök 1978 januárjában ismét (mint a kérelem beadása előtt is) körbejárta az EK fővárosait, hogy meggyőzze a tagországokat a csatlakozás kölcsönös hasznáról. - 1978 márciusában befejeződtek a franciaországi választások, melyek előtt nem születhetett érdemi döntés a Közösségben. 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mindezek után 1978 áprilisában az EK végre meghozta a vitákban kialakult kompromisszumokat tükröző döntését, mely a görög (és spanyol, valamint a portugál) csatlakozás melletti effektív politikai állásfoglalást jelentett. Ez a 3 dokumentumból álló „fresco” az alábbi főbb pontokat tartalmazza: - Az EK deklarálta, hogy elfogadja a 3 ország jelentkezését, s hogy ezek csatlakozását késedelem nélkül végbe kell vinni. - Az átmeneti időszak lehetséges hosszát 5-10 évben állapította meg, esetleg két lépcsőben. (Ezzel az EK lemondott a csatlakozás elnyújtásáról, de arról is, hogy az átmenetet Spanyolország és Portugália számára kedvezőtlenül rövid 5 évre

korlátozza.) Az átmeneti időszak konkrét nagyságát a tárgyalások során kell meghatározni. - A kibővülést össze kell egyeztetni az EK „mélységi” fejlődésével (EMU, strukturális reformok főleg a jelentkezők oldalán, intézményi reformok stb.) - A Közösség a rendelkezésére álló alapokkal segíti a görög és a spanyol csatlakozást, s külön eszközöket lát szükségesnek a portugál beléptetés támogatásához. - A kibővülés problémáinak kezelésére globális stratégiát kell kidolgozni. Ezt követően a tárgyalások felgyorsultak, s 1978 végéig be kellett volna fejeződniük. Ám 1978 decemberében, mikor már általános volt az egyetértés, hogy Görögországnak 1981-től taggá kell válnia, 3 tagország még mindig napirenden tartott 2 kérdést. 1. Franciaország és Olaszország saját farmereik érdekében ragaszkodott hozzá, hogy a görög mezőgazdaságra vonatkozó átmeneti időszak lassú(bb) legyen, miközben

Görögország csatlakozásának egyik legfőbb motívuma éppen a CAP-ban való mielőbbi részvétel vágya volt. 2. Az NSZK (amely egyébként politikai oldalról erősen pártfogolta a görög csatlakozást) a görög munkaerő szabad áramlásának biztosítását akarta hosszú időre (10 évre) elnyújtani. Ezzel szintén alapvető görög érdekeket sértett. 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. E három ország hozzáállását a küszöbön álló spanyol és portugál csatlakozás (a Görögországnak tett engedmények precedens-jellegétől való félelem) tette

különösen merevvé. A mediterrán kibővülésben tehát az elsőként csatlakozó Görögországnak jutott a „faltörő kos” főfájdító szerepe. Mivel a francia, olasz és német álláspont tükröződött a Bizottság pozíciójában, a tárgyalások ismét holtpontra jutottak: a görög külügyminiszter 1978 decemberében kénytelen volt deklarálni, hogy az átmeneti időszak elnyújtása az említett két területen elfogadhatatlan Görögország számára. Ekkor Karamanlisz elnök a közvetlen diplomáciai nyomásgyakorlás végett – a jelentkezés óta immár harmadszor – körbejárta az európai fővárosokat, s a görög hajthatatlanság, a jól definiált célok, világos álláspontok és nem utolsósorban a jól megválasztott tárgyalódelegáció meghozta gyümölcsét: az átmeneti időszakokat a görög érdekeknek megfelelően a lehető legkisebbre zsugorították: a mezőgazdaságban 5 évre (kivétel mindössze az őszibarack és a paradicsom: 7 év),

a munkaerő szabad mozgása tekintetében pedig (10 helyett) 7 évre. A tárgyalások 1979. március végére befejeződtek, s 1979 május 28-án aláírták a Treaty of Accession-t, melynek értelmében Görögország 1981. január 1-jétől az EK tizedik tagjává vált. 3.2 A csatlakozási szerződés intézményi rendelkezései (10 - 19. cikkelyek) A szerződés biztosította Görögország számára a részvételt a közösség politikai intézményeiben is. A csatlakozási szerződés 10 cikkelye 24 választott görög képviselő számára biztosított helyet az Európai Parlamentben. Ennek értelmében Belgium 24, Dánia 16, Németország 81, Görögország 24, Franciaország 81, Írország 15, Olaszország 81, Luxemburg 6, Hollandia 25, az Egyesült Királyság 81 mandátummal rendelkezett. (A hellén politikusok nem titkolták soha azt a véleményüket, hogy Athén befolyásolási lehetősége a 24 fővel meglehetősen korlátozott volt. De azt sem rejtették véka alá,

hogy a rendelkezések nem igazán kedveznek a kisebb tagállamoknak, mint amilyen például Görögország is, hiszen egy-egy döntés alkalmával meghatározott szavazatszámmal rendelkezik egy ország. Ezzel szemben a minisztertanácsban alkalmazható „vétójog” 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. bizonyos esetekben biztosítja a kis államok érdekét. Viszont az is igaz, hogy egy kiszélesített döntéshozatali és intézményi rendszerben – egy huszonöt vagy egy huszonnyolc, esetleg egy több tagállammal rendelkező Európai Unióban – a vétójog akár el

is lehetetlenítheti a döntési folyamatokat.) A vétójog megszüntetése ellen Athén többször is tiltakozott. Ennek a jognak az eltörlése ugyanis már korábban is felmerült. Például 1985 június 29-én Milánóban a németfrancia kezdeményezésre felvetett elképzelés ellen szavazott Görögország, Dánia és Nagy Britannia. „A néhai görög miniszterelnök, Andreasz Papandreu, a találkozót követően kijelentette: »Görögország semmiféleképpen sem fogadja el a vétójog elvesztését a nép vagy az ország által létfontosságúnak ítélt ügyekben. Semmi szín alatt nem mondunk le az egyhangú szavazás jogáról.«”4 A csatlakozási megállapodás 11. cikkelye a tagállamok által alkotott rotációs elnökségről rendelkezett. A 12 cikkely Görögország számára 5 szavazatot biztosított az Európai Közösségek Tanácsában. A minősített többségi szavazás a tagállamok nagysága szerint súlyoz, ennek értelmében Belgium 5, Dánia 3,

Németország 10, Görögország 5, Franciaország 10, Írország 3, Olaszország 10, Luxemburg 2, Hollandia 5, az Egyesült Királyság 10 szavazattal rendelkezett. A 15. cikkely az Európai Unió Bizottságában való részvételt szabályozta A Bizottság 1986-ig (Spanyolország és Portugália felvételéig) 14 tagból állt. Az elnökség tagjai és munkatársaik mellett az EU-bizottsági Trojka is részt vesz a működésben. A csatlakozási szerződés 16. cikkelye pedig az Európai Unió Bíróságáról és Görögország viszonyáról rendelkezett. A szerződés 17. cikkelye a Gazdasági és Szociális Bizottságban való részvételt fogalmazta meg. Eszerint Belgium 12, Dánia 9, Németország 24, Görögország 12, Franciaország 24, Írország 9, Olaszország 24, Luxemburg 6, Hollandia 12, az Egyesült Királyság 24 fővel vehetett részt a testület munkájában. 4 Babanaszisz: I idiomorfiesz tisz anaptikszisz szti Notia Evroi. 202o 29 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.3 A csatlakozási szerződés vámokat érintő intézkedései (24 - 43. cikkelyek) A vámok eltörlésére, illetve a közösség külső vámtarifáinak az alkalmazására harmadik országokkal szemben Görögország átmeneti időszakot kapott, amelyen belül progresszívan kellett csökkentenie a Görögország és a közösség között akkor még fennálló különbségeket. Ugyanígy járt az EGK-ból Görögországba irányuló termékekre vonatkozó importvámok eltörlésével kapcsolatban. A 25 cikkely a következőképpen rendelkezett: Az importvám

progresszívan szűnik meg a következő menetrend szerint: - minden vám a bázisvám 90 százalékára csökken 1981. január 1-jétől; - minden vám a bázisvám 80 százalékára csökken 1982. január 1-jétől; - az importvám a következő évtől évente (január 1-jétől) 20-20 százalékkal csökken 1986-ig. Az adóteher terén is progresszív csökkentésre került sor a közösség és Görögország között (29. cikkely) a következőképpen: - 1981. január 1-jétől minden adózási tehertétel az 1980 december 30-án érvényben lévő vám 90 százalékára csökken; - 1982. január 1-jétől minden adózási tehertétel az 1980 december 30-án érvényben lévő vám 80 százalékára csökken; - a következő évtől évente (január 1-jétől) 20-20 százalékkal csökken 1986-ig. A 30. cikkely értelmében az importvámokat és az azokkal egyenértékű adóterheket a közösség és Görögország között 1981. január 1-jével kellett megszüntetni

Görögországnak ugyanakkor a harmadik országok felé is meg kellett változtatnia vámszabályozását. Erről a 31 és 32 cikkely rendelkeztek A változásokat nem azonnal a csatlakozás időpontjától kellett bevezetnie, hanem erre vonatkozóan is kapott Athén átmeneti időszakot. A harmadik országokkal szembeni vámkorlátozásokat, azaz a közösség rendjéhez való alkalmazkodást a következőképpen szabályozták: - 1981. január 1-jétől Görögországnak a bázisvám és a közösségi vámszabályozás közötti különbséget 10 százalékkal kellett csökkentenie; 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - 1982. január 1-jétől pedig: • azokat a vámcsoportokat, ahol a bázisvámok nem álltak messze a közösségi vámszabályozástól – legfeljebb 15 százalékkal tértek el tőle felfelé vagy lefelé -, véglegesnek lehetett tekinteni; • ettől eltérő esetekben Görögországnak olyan vámot kellett alkalmaznia, amely 10 százalékkal volt kevesebb, mint a bázisvám és a közösség által alkalmazott vámszabályozás közötti különbség; - a fennmaradó különbségeket ezen a téren is a következő évtől évente (január 1jétől) 20-20 százalékkal kellett csökkentenie 1985-ig. A görög kormány számára a közösségi vámszabályozás teljes átvételét 1986. január 1jével írták elő a szerződésben A harmadik országokat érintő közösségi szabályozás tekintetében – főleg az agrárimport esetében – komoly nehézségekkel kellett Görögországnak szembenéznie. Ugyanis nemcsak

kereskedelemteremtés, hanem jelentős kereskedelemeltérítés is történt. (A kereskedelemteremtés a hazai termelés olcsóbb importforrásnak a drágábbal való felcserélése. Míg a kereskedelemteremtést a vámunió pozitív hatásának tekinthetjük, addig a kereskedelemeltérítést a negatív hatások közé sorolhatjuk. A vámunió összhatása a kettő mérlegéből tevődik össze.) Az export és az import mennyiségi korlátozásairól a 35. cikkelyben rendelkezett a csatlakozási szerződés: „A csatlakozástól kezdve felszámolásra kerülnek az importra és az exportra vonatkozó mennyiségi korlátozások, valamint mindazok az ezzel egyenértékű intézkedések, amelyek a jelenlegi összetételű közösség és Görögország között fennállnak.” (Ezek az egyenértékű intézkedések lehettek adók, miniszteri előírások, bürokratikus intézkedések vagy nem vámjellegű intézkedések stb.) A szerződés az eltérésekről, azaz néhány kivételről

is rendelkezett a 36-39. cikkelyben A 35. cikkelytől eltérő esetekre az alábbi kivételekről rendelkezett a 36 cikkely: 1. Görögország mennyiségi korlátozásokat tarthat fent 1985 december 31-éig azokra a közösségi tagállamokból származó termékekre, amelyeket a III. számú függelék tartalmazott a csatlakozási szerződésben. 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Az első paragrafusban szereplő korlátozásokat kvótákban foglalják össze Az 1981-es évre vonatkozó kvóták a III. függelékben vannak feltüntetve [.] 4. Ha a Bizottság

határozatban állapítja meg, hogy valamely görög importtermékből, amelyet a III. számú függelékben jelöltek meg, két éven keresztül (folyamatosan) kevesebbet importálnak, mint a kvóta 90 százaléka, akkor Görögország liberalizálja annak a terméknek a tagállamokból származó importját. 5. A kvótákat – amelyeket a műtrágyákra jelöltek ki, és a közösségi vámtarifáknak a 31.02, 3103 és 3105 A I, II és IV osztályát alkotják – a szükséges átmeneti intézkedések egyidejűleg alkalmazzák az import kizárólagos jogának eltörléséig. Ezek a kvóták rendelkezésre állnak minden Görögországba irányuló import tekintetében, és a behozatali termék ennek a kvótának a keretén belül nem vethető alá Görögországban kizárólagos kereskedelmi jogoknak. A 38. cikkely a 35 cikkelytől való eltéréseket szabályozza, a következőképpen: - A Görögországban 1980. december 31-én érvényben lévő, a közösség

tagállamaiból származó importra, a pénzügyi letétekre, valamint a készpénzben fizetendő mennyiségekre vonatkozó szabályozást progresszívan, három év leforgása alatt kellett eltörölnie 1981. január 1-jétől kezdődően - A pénzügyi letétek és a készpénzben fizetendő mennyiség (garancia) százalékban való eltörlésének a megállapodás értelmében a következőképpen kellett alakulnia: 1981. január 1-jétől négy éven át, évente, január 1-jével, 2525 százalékkal kellett csökkentenie A 39. cikkely rendelkezései szerint: „A 35. számú cikkelytől eltérően a Görög Köztársaság fokozatosan felszámolja a 8 százalékkal kapcsolatos általános preferenciáit, amelyeket Görögország a közületi piacon alkalmaz, a 25. cikkelyben meghatározott szabályozás előírásai szerint, amely az importvámok eltörléséről rendelkezik Görögország és a közösség között. Görögország 1981. január 1-jétől számítva kétéves

átmeneti időszakot alkalmazhat, hogy konkrét 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. beszerzői táblázatokat nyisson a közösségi szállítók előtt.” (E tekintetben elsősorban nyílt pályázatok kiírására gondoltak.) A 40. cikkely az állami monopóliumokról rendelkezett: „1. A jelen cikkely két paragrafusa rendelkezéseinek fenntartása értelmében a Görög Köztársaság progresszívan rendezi 1981. január 1-jétől az állami monopóliumok kereskedelmi jellegét az EGK szerződése 37. cikkelyének 1 bekezdése alapján, a következőképpen: 1985.

december 31-e előtt megszüntet mindenféle megkülönböztetést a tagállamok polgárai között az ellátás és az értékesítés feltételeiben. A jelenlegi tagállamok a fentiekkel egyenértékű kötelezettségeket vállalnak a Görög Köztársasággal szemben. 2. A Görög Köztársaság 1981 január 1-jétől megszünteti az exportra vonatkozó összes kizárólagos jogot. Hasonlóképpen megszünteti ugyanettől az időponttól az importra vonatkozó kizárólagos jogot a közösségi vámtarifarendszer ex 28.38 A II osztályozásába tartozó réz-szulfátra, a közösségi vámtarifarendszer ex 29.26 A I osztályozásába tartozó szaharinra és a közösségi vámtarifarendszer 48.18 osztályozásába tartozó vékony papírra.” A 41. cikkelyben a Bizottság a közösségi áruszállításra vonatkozóan meghatározta a közületi együttműködés módszerét. Ennek alapján 1981 január 1-jétől előírta, hogy azon áruk esetében, amelyek eleget tesznek a

szükséges kívánalmaknak, el kell törölni a vám- és adótehertételeket csakúgy, mint a mennyiségi korlátozásokat. A 42. cikkelyben rendelkeztek a vámok eltörléséről Görögország és a közösség között, illetve a közösség vámjainak progresszív alkalmazásáról. 3.4 A csatlakozási szerződés intézkedései a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásáról (44-48. cikkelyek) A személyek szabad áramlása területén a közösség kért átmeneti időszakot Görögországgal szemben. A szabad munkaerő-áramlásról a 44-48 cikkelyek rendelkeznek. A 44. cikkely megfogalmazása szerint: „Az EGK szerződésének 48 cikkelye értelmében, a dolgozók szabad áramlására vonatkozóan a tagállamok és Görögország 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. között fenntartást fogalmaznak meg átmeneti időszakra, amelyet a 45., 46 és 47 cikkelyek tartalmaznak a jelen szerződésben.” A 45. cikkely e szerint a következőket tartalmazza: az EGK szerződésének 1-6 és 1323 cikkelyei, valamint az 1612/68 számú rendelete, amely a személyek szabad áramlásáról rendelkezik a közösségen belül, a közösség és Görögország között (kölcsönösen, azaz a közösség állampolgárai számára Görögországba, illetve a görög állampolgárok számára a közösségbe irányuló szabad munkavállalásra vonatkozóan) átmeneti mentességet nyújt 1988. január 1-jéig A 49. cikkely megfogalmazása szerint az 50-53 cikkelyek szabályozzák azokat a határidőket, amelyek a tőke szabad

mozgására vonatkoznak: - 1985. december 31-éig a görög állampolgárok közvetlen befektetéseit a közösség tagállamaiba (50. cikkely), - a görög állampolgároknak a közösség tagállamaiba irányuló, ingatlanba való befektetéseit 1985. december 31-éig Az 52. cikkely a turistaforgalomból származó tranzakciókra vonatkozik A 2 pont meghatározásai alapján Görögország 1985. december 31-éig feltételesen fenntarthatja a turizmusból eredő devizaszállítás korlátozásait. Az 54 cikkely pedig arról is rendelkezett, hogy 1981. január 1-jétől nem lehet alacsonyabb az éves turistadeviza 400 európai elszámolási egységnél (ECU) fejenként. 3.5 A csatlakozási szerződés külgazdasági politikai rendelkezései (115- 123 cikkelyek) A külgazdaságra vonatkozó rendelkezések szabályozták a közös kereskedelem politikát; tartalmazták az egyes harmadik államokkal (például afrikai, Karib-szigeteki és csendesóceáni államokkal) kötött

szerződéseket; valamint szabályozták a textilipart. A 115. cikkely rendelkezései értelmében: „1985 december 31-éig a Görög Köztársaság fenntarthatja a mennyiségi korlátozásokat az általános kvótákban azokra a termékekre és mennyiségekre vonatkozóan, amelyeket az V. függelék sorol fel Ezeket a termékeket teljesen 1986. január 1-jétől kell liberalizálni, addig pedig progresszívan 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. növelni. A növekedés módszerének ugyanazt ez elvet kell követnie, mint amelyet a 36 cikkelyben írtak elő. Ha azoknak az

importtermékeknek a kvótái, amelyek két éven át behozatalra kerültek, alacsonyabbak az éves kvóták a 90 százalékánál., a Görög Köztársaság eltörli az érvényes mennyiségi korlátozásokat. 1985 december 31-éig fenntarthatja a harmadik országokkal szembeni mennyiségi korlátozásokat a kvótáknak megfelelően azokra a termékekre, amelyeket a VI. számú függelékben határoztak meg, melyeket nem liberalizált a közösség a jelen szerződésben, s amelyeket a Görög Köztársaság még vele szemben nem liberalizált.” A 117. cikkelyben a következőt fogalmazták meg: „1981 január 1-jétől a Görög Köztársaság alkalmazza a közösségi általános preferenciarendszert. A harmadik országokból Görögországba irányuló importra semmiféleképpen nem lehet kedvezőbb vámokat alkalmazni, mint amilyeneket a közösségből eredő importra alkalmaznak.” Ezek a rendelkezések nagymértékben átrendezték Görögország kereskedelmét az Európai

Közösséggel. Az alapvető változást főleg az jelentette, hogy 1984 január 1jétől a vámok legnagyobb részét eltörölték Görögország és a közösség között Egyebek mellett 1985. december 31-ével megszüntették az importengedélyt számos termékre A kereskedelmi kamara egyben eltörölte az importra vonatkozó preventív díjszabást is. A csatlakozási szerződés további rendelkezései a pénzügyi és a jogi szférát érintették. 3.6 Intézményi változások A csatlakozási szerződés alkalmazásakor Görögországban végrehajtott intézményi változtatások: a) A görög vámtarifa teljes harmonizálása az EK közös vámrendszerével. Ez a folyamat 1962-ben indult, és 1980-ig nagy lépésekkel haladt előre. 1981 január 1jétől 1986 január 1-jéig felszámolták az importvámokat Görögország és az EK többi tagállama között. Görögország 1986 január 1-jétől teljes mértékben alkalmazza a harmadik országokkal szemben a közös

vámtarifát és az Európai Szén- és Acélközösség egységesített vámtarifáját. 1981 január 1-jétől Görögország alkalmazza a közösség általános preferenciarendszerét. A harmadik 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. országokból származó, Görögországba importált termékek vámtételei nem lehetnek kedvezőbbek, mint a közösségből származó importtermékek vámtételei. b) Mennyiségi korlátozások és egyéb adminisztratív intézkedések felszámolása. Görögország megszüntette egyebek mellett az importengedélyeket és az importra

kivetett pénzelőlegeket (garanciákat). c) Azoknak a nemzeti exporttámogatásoknak a felszámolása, amelyeket a csatlakozás előtt nyújtottak a Pénzügyi Bizottság 1574. számú határozata alapján A nemzeti támogatásokat részben a közösségi támogatások váltották fel. d) A csatlakozás után felszámolták a vámokkal egyenértékű, azonos hatású adóterheket is (1981-1986). Az adórendszer harmonizálását a római szerződés 95 cikkelye írja elő. 1987-ben bevezették Görögországban a hozzáadottérték-adót Az adórendszer harmonizálásával megszűnt az az erős védelem, amelyet Görögországban a korábban létezett közvetett adórendszer nyújtott. Ez a változás döntő hatást gyakorolt a közösségből származó importra. e) A kompenzációs járulék és a lefölözési rendszer bevezetése az agrárpolitika keretében. Az agrárárak közelítése a feldolgozott agrártermékek, a paradicsom és a barack esetén hét, a többi

mezőgazdasági terméknél öt szakaszban valósult meg. A Görögország számára meghatározott agrárárak és a közös agrárárak közötti differencia kiegyenlítése harmadik országok által befizetett kompenzációs járulékkal történik. A fenti változás jelentős mértékben járult hozzá a közösségből eredő görög import növekedéséhez, a harmadik országokból eredő agrárimport eltereléséhez a közösség felé, amelynek mezőgazdasági termékei lényegesen drágábbak voltak a harmadik országok termékeinél. („Ezzel szemben a közösségbe irányuló görög mezőgazdasági termékexport nem növekedett gyorsan, aminek az eredményeképpen a közösségbe irányuló görög agrárexport és a közösségből eredő görög agrárimport értékének aránya egy év alatt – 1980 – 1981 – 1,3-ról 0,65-ra csökkent.”5 5 Babanaszisz: Görögország és az Európai Közösség. Külgazdaság, 1992 szeptember 52 o; Georgokopulosz: I Ellada

sztin Evropaiki Kinotita. Epilogi, 1992 (különszám) 78-79 o 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. f) A csatlakozás után eltelt több mint egy évtizedben jelentős lépések történtek a tőkemozgás, a munkaerőmozgás és a szolgáltatáskereskedelem liberalizálása terén. Röviden tehát ezeket a változásokat kellett Görögországnak a csatlakozást követően a szerződésben megállapított előírások alapján végrehajtania. A hellén csatlakozásra négy évig tartó – rendkívül feszült, nem kis vitákkal terhelt – tárgyalások után került sor.

Ezeken a tárgyalásokon ugyanakkor – mint később, a csatlakozást követően kiderült -, Görögország nem hangsúlyozta eléggé a saját érdekeit, és nem hívta fel kellőképpen a figyelmet a görög gazdaság elmaradottságának a mértékére. Ha ezt megtette volna, kritikus esetekben hosszabb átmeneti időt kérhetett és kaphatott volna a közösségtől. A görög gazdaság az import liberalizálása következtében védtelenné vált, s nem tudott lépést tartani a versenyképesebb közösségi termékekkel. A társulási időszak alatt elért jelentős fejlődési ütem megtorpant, sőt sokáig stagnált. Görögország hosszú távon lemaradt a közösség fejlettebb tagállamaihoz képest, s ezt a lemaradást mindössze a kilencvenes évek végére sikerült felszámolnia. A csatlakozási szerződés hátrányait Görögországban nem lehetett azonnal látni. Nem sokkal a csatlakozást követően Görögország kérelemmel fordult a közösséghez, amelyben

bizonyos rendelkezések módosítását kérte. „.a kérelem benyújtásának és elfogadásának egyik lényeges előfeltétele a jelölt államnak az a nyilatkozata, hogy elfogadja az EU jogrendszerét és vívmányait (acquis communautaire). A tárgyalások kizárólag azokra a speciálisabb feltételekre vonatkoznak, amelyek mellett viszonylag fájdalommentesen valósul meg ennek a rendszernek az elfogadása a jelölt állam részéről. Neki kell tehát megjelölnie a rendszer ama pontjait, amelyeknek az azonnali elfogadása megoldatlan problémákat teremtene. A fenti elvnek a gyakorlati következménye abban áll, hogy a jelölt államnak időben, még a tárgyalások előtt vagy elején kell megjelölnie és mérlegelnie a közösségi jogok és vívmányok mindazon pontjait, amelyeknek a közvetlen (azonnali) alkalmazása számára különösen nehéz problémákat idézne elő. Ha a jelölt állam figyelmét elkerüli bármelyik 37 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ilyen problémás pont, akkor az EU úgy tekinti, hogy azt a jelölt állam elfogadta, így társulás, illetve a csatlakozás után az is azonnal alkalmazásra kerül.”6 3.7 Az átmeneti időszak főbb rendelkezései A csatlakozási tárgyalások tehát Görögország számára alig remélt sikert hoztak. Figyelembe véve, hogy a társulás révén Görögország a 70-es évek végén már igen nagy mértékben integrálódott a Közösségbe, s több tekintetben alkalmazkodott szabályaihoz, a csatlakozás menetére vonatkozó előírások tartalmilag viszonylag

enyhének mondhatók: - Görögország elfogadta az EK összes szabályát, egyezményét stb., s a csatlakozás pillanatától a Közösség intézményeinek teljes jogú tagjává vált. - Az ipar területén 5 év alatt (1986. január 1-jéig) fokozatosan kellett lebontani az EK-ból érkező áruk vámját, s ezzel párhuzamosan külső vámrendszerét a közösségihez igazítani. (A 70-es évek végén az EK-relációjú görög import már 2/3-ad részben vámmentes volt). Az egyéb importilletékeket 3 év alatt, a mennyiségi korlátozásokat a csatlakozás napjától meg kellett szüntetni, kivéve 14 terméket, melyekre Görögország 5 évig kontingenst alkalmazhatott. - Az átmeneti időszakban fokozatosan épült ki a közös költségvetéshez való görög hozzájárulás, s ugyanakkor csökkentett mértékű, de jelentős pénzügyi eszközökhöz juthatott Görögország, ezáltal már a belépéstől kezdve nettó forrásbevonást élvezett. (1981-ben az EK-ból

származó tiszta bevétel a görög GDP 0,5%-át, az állami költségvetés 1,3%-át tette ki, a külkereskedelemi deficit 2,4%-át finanszírozta. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a külkereskedelmi deficit nyolc-tizede az EK-nak volt „köszönhető”.) - A VAT bevezetésére 3 év állt rendelkezésre, a tőkeáramlás szabaddá tételének átmeneti időszaka 5, a munkaerő-áramlásé (EK-részéről) 7 év volt. Ezen kívül a szerződéshez 7 „jegyzőkönyvet” (Protokollt) csatoltak, melyek közül itt négyet emelek ki. 6 Babanaszisz: Az Európai Unió bővítése a dél-európai tapasztalatok fényében. Előadás 8 o 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A 3.sz Jegyzőkönyv felmentést ad Görögország számára az EK közös külső vámjainak alkalmazása alól azon termékek esetében, melyek már 1979. január 1-je előtt is vámmentesen voltak importálhatók egyes görög törvények szerint. (Ezek a törvények: a nemzetgazdaság általános fejlesztésére, a beruházások és a külföldi tőke védelmére, valamint a határövezetek fejlesztésének ösztönzésére vonatkozó törvények.) E felmentés csak addig él, amíg az említett törvények értelmében fogant vámmentességi szerződések az adott termékeket illetően le nem járnak. A 4. sz Jegyzőkönyv a Közösség és Görögország gyapottermesztésének támogatását, segélyezését rögzíti. Az 5. sz Jegyzőkönyv Görögországnak az Európai Szén- és Acélközösséghez való hozzájárulásáról rendelkezik – Görögország számára

igen kedvezően: a hozzájárulás mértéke 3 millió elszámolási egység, melyet csak három, kamatmentes évi részletben és saját valutába kell befizetnie az alapba. A 7. sz Protokoll megegyezik az Írországnak 1972-ben adott, az ország gazdaságitársadalmi fejlődésének támogatását ígérő Jegyzőkönyvvel 3.8 Az agrárszféra problémái A Társulási Szerződés végrehajtásával kapcsolatban már rögtön a szerződés életbe lépése (1962 novembere) után problémaként merült fel az agrárpolitikák harmonizálásának kérdése. Görögország számára ugyanis e harmonizálás az EK intézményeiben való részvételt, az ártámogatási rendszert jelentette, a Hatok számára azonban csak valami ennél jóval kevesebbet és – főleg – olcsóbbat: mindössze a kereskedelem fokozatos liberalizálását. Az e tárgyban folyó, mindvégig meddőnek bizonyuló tárgyalásokat az 1967. április 21-i fasiszta fordulat szakította meg A puccsot

követő néhány hónap múltán az EK a Társulási Szerződés „befagyasztása” mellett döntött. E „befagyasztás” azonban nem jelentette a liberalizáció (EK-érdek!) leállítását: a vámlebontás ezt követően is tovább folyt mindkét oldalon. A politikák (addig sem túl sikeres) „harmonizálása” és az EK segélyek folyósítása azonban szünetelt – ami kétségkívül igen jól jött a Hatok számára. Így aztán a Társulási Szerződésnek 8 évig csak az ipari vámunió kialakítására vonatkozó rendelkezései 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. érvényesültek. Görögország tehát az 1976-77-es csatlakozási tárgyalásokon csak az 1963-ban elkezdett vitát próbálta folytatni – nem sok eredménnyel. Az EK agrárrendtartásának belső feszültségei ráadásul az eltelt időben inkább súlyosbodtak. Így a három mediterrán ország jelentkezése csak ürügyet szolgáltatott a mérsékelt övi és a mediterrán agrártermékek támogatása közti egyensúlytalanságban gyökerező viták újjáéledésére, és a mediterrán termékekben érdekelt országok (Franciaország, Olaszország) piacvédelmi törekvéseinek fellángolására. (A spanyol és a portugál jelentkezés ellen először a francia és a dél-olasz farmerek emelték fel szavukat.) Ugyanakkor mindez felszínre hozott egy általánosabb problémát is, nevezetesen az EKn belüli „Észak-Dél”-konfliktust, amely a kibővüléssel tovább erősödik. Ebből pedig a Közösség regionális és iparpolitikája körüli viták

feléledése származott, és általában az EK gazdaságfilozófiájának vitatása. Így játszott kiemelkedő szerepet az agrárkérdés a csatlakozási tárgyalások során. Az agrárkérdésben tehát az elmaradottság problémája jelent meg, illetve összegződött. Míg az EK (Kilencek) átlagában a GDP 8%-át tette ki az agrárszféra, addig Görögországban a jelentkezés idején 18-19%-ot. A görög mezőgazdaságot az állattenyésztés viszonylag kis súlya, a mediterrán termékekre való szakosodás jellemezte, ami nem egyszerűen éghajlati adottságoknak, hanem sokkal inkább gazdasági-társadalmi faktoroknak volt köszönhető (kis, családi farmok, bőséges munkaerő-kínálat). A görög mezőgazdaság termelékenysége ezért a Kilencek mediterrán (vagyis többnyire elmaradottabb) régióira jellemző termelékenységhez volt hasonlatos, ami azt jelenti, hogy elmaradt a teljes EK-agrárium átlagától. További lényeges különbséget jelentett, hogy

Görögországban (a perifériás gazdaságokra jellemző módon) az agrárszféra működésében és fejlődésében kiemelkedő szerepet játszott beruházásaival és piacvédelmével az állam. A csatlakozást megelőzően, 1977-80-ban, Görögország megemelte ún. biztonsági garantált árait, így a csatlakozáskor az agrárárak – kevés kivétellel – már lényegében egy szintre kerültek az EK-éval. Görögországnak tehát nem volt szüksége hosszú átmeneti időszakra a közösségi árak alkalmazásában. 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mindezek

miatt érthető, hogy Görögország miért ragaszkodott annyira a pénzügyi alapokhoz való teljes hozzáférést jelentő teljes jogú tagság mielőbbi eléréséhez – azaz az átmeneti időszak lehető legrövidebbre zsugorításához. A megfelelő (rugalmas és egyszerre kitartó) tárgyalási stratégia, valamint a diplomáciai erőfeszítések végül meghozták gyümölcsüket: az átmeneti időszak csak a paradicsom és a barack esetében haladta meg az 5 évet: - Az árak harmonizációját a barack és a paradicsom, valamint ezek feldolgozott formáinak esetében 7 év alatt, az összes többi termék esetében 5 év alatt kellett megvalósítani. Ez a görög és a közösségi árak különbözetének 7 és 5 lépcsőben történő csökkentését jelentette. Az előírt ütemezéstől a Tanács határozata alapján 1 évig, maximum 10%-os mértékben el lehetett térni, azt követően azonban az árakat arra a szintre kellett beállítani, amelyet a derogáció

nélküli harmonizáció az adott időre előírt. - Abban az esetben, ha a görög termék ára és a közösségi ár közti különbség minimális, vagy a görög ár, vagy a világpiaci ár magasabb a közösségi árnál, a Tanács elrendelhette, hogy az adott görög termékre az EK árait alkalmazzák. - Hacsak a görög és a közösségi ár különbözte nem minimális, e különbözetet az EK alapjaiból (Guarantee Section) fedezték. Ez a kompenzáció azonban nem lehetett nagyobb, mint a harmadik országokból származó legnagyobb kedvezményes elbánás keretében importált terméket terhelő adó. Ettől a szabályozástól piaczavarás esetén és a Bizottság javaslatára a Tanács minősített többségi szavazata alapján el lehetett térni. - Görögország a taggá válás pillanatától jogosult volt a CAP segélyeire, juttatásaira (termelői támogatások). Ezek nagyságát a korábbi nemzeti segélyek nagysága maximálta. Ez EK termelői támogatásai

fokozatosan érték el a maximumot. - 1985. december 31-éig (azaz 5 évig) a görög agrársegélyezési gyakorlat is fenntartható volt, de e segélyek mértékét fokozatosan csökkenteni kellett. - Az agrártermékek kereskedelmének szabályozása lényegében megegyezett az iparcikkekével: a belső vámokat 5 év alatt az 1980. július 1-jei görög szint 10, 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 10, 20, 20, 20, 20%-ával (a marha- és borjúhús esetében ötször 20%-os mértékben) csökkentve 1986. január 1-jéig kellett megszüntetni A közös külső vámokhoz

való alkalmazkodásnak a különbségek fentihez hasonló ütemű csökkentésével, egyes esetekben (ahol a különbség kicsi, vagy pl. a halászati termékek, bor esetében) ennél gyorsabban (1981. vagy 1982 január 1-jétől) kellett történnie. A mennyiségi korlátozásokat illetően már rögtön a belépés pillanatától kezdve az EK rendszerét kellett alkalmaznia Görögországnak. 3.9 A görög érdekek érvényesülése a tagsági státusz elnyerése után A csatlakozást követő időszak, melyben Görögország „az EK rossz fiúja” címet nyerte el, arra világít rá, hogy a csatlakozási egyezményben meg nem oldott kérdések, ki nem elégített igények a teljes jogú tagság birtokában könnyebben, de legalábbis kisebb kockázattal vethetők fel és jobban érvényesíthetők, mint „bebocsátást kérő” félként, a csatlakozási tárgyalások közepette. A görög gazdasági helyzet és az 1981-es kormányváltás (a PASZOK kormányzása)

következtében az EK 10. tagja nemegyszer kész helyzet elé állította a Közösséget, amikor is – úgy tűnik – az EK-nak nem volt más választása, mint – némi rosszallással – tudomásul venni Görögország „különutasságát”. Saját nemzetgazdasági érdekeinek szolgálatában Görögország nem egy „pótlólagos átmeneti időszakot” és a közösségi szabályok alóli „kivételt” ért el (adott esetben érvényesített önhatalmúan) a taggá válás után, amire álljon itt néhány példa. - Andreasz Papandreu miniszterelnök 1982 márciusában memorandumot terjesztett az Európa Tanács elé, amelynek lényege, hogy Görögország számára súlyos nehézségeket jelent az EK-ban való zökkenőmentes működés. Kérték, hogy a Közösség hozzon speciális intézkedéseket, amelyek figyelembe veszik Görögország 1983. január 1-jén életbe lépő 5 éves fejlesztési tervét (Ennek célja többek között a regionális különbségek

csökkentése és a mezőgazdasági jövedelmek fenntartása volt – mindkettő EK-konform cél, s mindkettő kiemelten szerepel a Csatlakozási Egyezményhez csatolt. 7 sz Protokollban mint támogatandó.) E memorandumot követően az EK több lépést is tett a görög fél megsegítésére, főleg a mezőgazdaság területén, továbbá a strukturális problémák orvoslása végett az Integrált Mediterrán Program keretében, 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. valamint az oktatásképzést, a közlekedést, a halászatot és az adminisztrációt illetően. A

Bizottság javaslata alapján továbbá a Tanács engedélyezte, hogy Görögország 2 évvel elhalassza a VAT bevezetését (1984. január 1-je helyett 1986. január 1-je) - Bár az 1982. júniusi irányelvek (guidelines) alapján a Bizottság hangsúlyozta, hogy nem lehet folyamatos kivételt kapni az EK szabályai alól („the idea that Greece might apply the rules of the Treaties or the Act of Accession in its own way or only part was ruled out from the beginning”), bizonyos ideiglenes „jogcsorbításokra” (derogation) azért hajlandónak mutatkozott. Az egyik ilyen az adóztatást érinti: Görögország megszegte a Római Szerződés 95-ös cikkelyét, amely tiltja, hogy egy tagállam nagyobb adót vessen ki az importra, mint a hasonló hazai termékre. A Bizottság mégis úgy döntött, hogy nem intézményesíti vele szemben a jogsértési („infringement”) eljárást, ha a görög fél ütemtervet készít e jogsértés megszűntetésére (és bevezeti a VAT-ot).

Görögország tehát végső soron speciális átmeneti időszakot „harcolt ki” magának az adózás kérdésében a taggá válás után. - Görögország 1983. január 9-10-én „önhatalmúan” 15,5%-kal leértékelte a drachmát. Ezután a Bizottság állásfoglalást adott ki, amelyben megrótta Görögországot: jelezte, hogy tudomásul veszi a leértékelést, de sajnálja, hogy nem kapott róla előzetes tájékoztatást, s így nem volt lehetőség közösségi szintű konzultációra. „Az árfolyam-politika azon valuták esetén is közös érdekszféra, amelyek nem tartoznak az EMS-be”. Ezen a „figyelmeztetésen” kívül Görögországnak semmilyen egyéb szankcióban nem volt része az EK részéről, amiért nem tartotta be annak előírásait. - Görög kérés alapján a Tanács 1983. december 31-éig meghosszabbította a borpiaci rendtartásra vonatkozó átmeneti időszakot (tehát elhalasztotta a görög alkalmazkodás határidejét). - A Bizottság a

görög foglalkoztatási helyzetre való tekintettel – szintén görög kérésre – 1983 január-februárjában engedélyezte, hogy Görögország 1984. január 1-jéig ellenőrizze, illetve korlátozza egyes termékek (pl. sportcipő, bútor, pulóver, öltöny, cigaretta, bébiétel) EK-ból származó importját. (Az 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ilyen gyakorlatnak általában már a belépés pillanatában meg kellett – volna – szűnnie.) - 1983 augusztusában a Bizottság ajánlásban (recommendation) kérte Görögországtól az állami

monopóliumok megszűntetését. (A Csatlakozási Egyezmény 40. cikkelye kötelezte Görögországot, hogy 1985 január 1-jéig felszámolja a nemzeti és más tagállami vállalatok termelési-forgalmazási feltételei közti különbségeket.) A jogsértési eljárást is kilátásba helyezték, de nem léptették életbe. A vita megegyezéssel zárult Görögországot a 60-70-es években gazdasági dinamizmus jellemezte, amely az EK9-cel való összevetésben is nem egy tekintetben kedvező képet mutatott. A csatlakozási tárgyalások idején, s különösen a csatlakozás pillanatában ez már nem volt jellemző. A 70-es évek világgazdasági válsága, az olajárrobbanások hatása ugyanis akkorra vált teljesen érezhetővé, s a jellegzetesen perifériás fejlődési út (a külföldi tőkétől való fokozott függés) is mind meghatározóbbá vált. Görögország tipikusan alárendelt helyzetű gazdaságként csatlakozott az EK-hoz. Bár először a görög csatlakozás

idején merült fel az előfeltételek gondolata az EK részéről, ilyet végül is akkor még nem foganatosítottak. A követelmények pusztán technikai jellegűek voltak (acquis communautaire elismerése, VAT). A tárgyalások hivatalos megkezdése és a csatlakozási egyezmény aláírása (1976 júliusa – 1979 májusa) közti időszakban, a világgazdaságban a válság kibontakozása, a világpolitikában az enyhülés volt a jellemző. A tárgyalásokat azonban leginkább a spanyol és a portugál jelentkezés (1977) befolyásolta: a precedensteremtéstől való félelem megkeményítette az EK tárgyalási pozícióját. Görögországban a csatlakozást illetően heves belpolitikai vita dúlt, melyben az EK igenlőinek táborát a nagytőke, ellenzőit pedig a munkásbázisú baloldali pártok vezették. A belépés melletti legfőbb érv az volt, hogy a Társulási Szerződéssel Görögország már „megadott mindent”, ami az EK-nak kellhet (piacnyitás), viszont nem

jutott hozzá az EK-alapok húsos fazekához. Az ellenzők a dependencia problémájára koncentráltak A vita során az álláspontok ugyan valamelyest finomodtak, de a kérdés nem referendummal dőlt el: bár az ellenzők tábora nagy (az igenlőké kicsi) volt a görög 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. társadalmon belül, a parlamentben megvolt a belépés ratifikálásához szükséges 3/5-ös szavazati arány. Görögország a tárgyalások során igen rugalmas, s így végső soron – az adott viszonyok között – sikeresnek mondható stratégiát folytatott. A

tárgyalások holtpontra jutásakor kész volt feladni addigi prioritásait (a Társulási Szerződés agrárkérdései) és újjal helyettesíteni azokat (mielőbbi megegyezés). A siker érdekében a tárgyaló delegációt is lecserélték, s Karamanlisz elnök élénk diplomáciát folytatott. Így lényegében csak a paradicsom, a barack kompromisszumos és termékeik megoldásnak esetében, tekinthető – a valamint – bár ez inkább munkaerő-áramlásban alakult kedvezőtlenebbül az átmeneti időszak, mint azt a görög fél szerette volna. A 7 sz (az írhez hasonló) Protokoll és Görögország EK-tagként való viselkedése bizonyítja, hogy a Római Szerződés szellemének megfelelő érvekkel lehet a legnagyobb eséllyel védeni a csatlakozni vágyó (vagy már belépett) ország érdekeit az EK-ban. A csatlakozás EK-beli elfogadtatását és sikerre vitelét Görögország esetében legfőképpen a diplomáciai fáradozások, s ezen túl a

megfelelő (rugalmas, adott pillanatban engedékenyebb, de a saját érdekekről le nem mondó) tárgyalási stratégia segítette elő. Mindez egyszerre jelent meg 1978 végén, mikor a görög külügyminiszter kijelentette, hogy elfogadhatatlan országa számára az átmeneti időszak elnyújtása az agrárszférában és a munkaerő-áramlást illetően, aztán Karamanlisz elnök körbejárta az európai fővárosokat, s végül a tárgyaló delegáció is kész volt bizonyos kompromisszumra (paradicsom, barack, munkaerő-áramlás). A tagsági státusz elnyerése után Görögország egyáltalán nem törekedett az EK szabályainak maradéktalan betartására, sőt nemegyszer komolyan megsértette azokat, pótlólagos „derogációkat” érvényesítve ezzel. A gyakorlat azt mutatja, hogy az EK-nak nincs (nem volt) a kezében fegyver az ilyen magatartással szemben – vagy másként fogalmazva: a teljes jogú tagság birtokában nagyobb mozgástérhez is jut egy ország. Az

EK-tagság mérlegét nem is a szabályok betartásán, hanem a reálgazdasági hatásokon kell és lehet lemérni. 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.10 A csatlakozás hatása a gazdaságra 3.101 Negatívumok A csatlakozás utáni időszak a GDP egyre lassuló átlagos növekedési ütemét hozta. Míg a 70-es években a görög GDP évi átlagos növekedése (4,7%) az EU-átlag mintegy másfélszerese volt, addig a 80-as évek 1-2%-os növekedése annak alig kétharmadát tette ki. Csökkent – bár csak kismértékben – a foglalkoztatás növekedési üteme.

ECU-ban mérve 1981 óta csökkent, vásárlóerő-paritáson pedig gyakorlatilag nem nőtt a görög GDP/fő relatív nagysága az EU-átlaghoz képest. A különböző számítási módok közös tanulsága, hogy Görögország számára az integrációs tagság nem járt felzárkóztató hatással. Az ipari termelés növekedése lelassult: a 70-es évek mintegy 7%-os üteme az EUátlagnak még körülbelül két és félszerese volt, a 80-as években azonban ez 1%-ra csökkent, ami az uniós átlagnak csak 60%-át tette ki. Ennek megfelelően a GDP szerkezetének korábban megindult modernizációja megtorpant, sőt a tendencia megfordult, s ezzel tipikusan „fejlődő” országra emlékeztető jegyeket vett fel: az ipar és a feldolgozóipar aránya csökkent, még mielőtt meghatározó méretűvé vált volna, s e helyébe a szolgáltatások nyomultak. A görög GDP makroszerkezete napjainkban durván megegyezik az 1970-es állapottal! A görög szolgáltatási szektor

túlfejlettségének alapvető oka, hogy az nagyrészt a nemzetközi munkamegosztás részeként fejlődött ki. Még tovább romlik a kép a feldolgozóipar szerkezetét illetően. A taggá válás óta egyrészt a feldolgozóipari termelés szintje lényegében változatlan, miközben a bányászat és kőfejtés (1980 és 1995 között) 44 %-kal bővült. A feldolgozóiparon belül az egyedüli modernizációra utaló jel a vegyipar átlagon felüli dinamikája (és így aránynövekedése), miközben a tradicionális ágazatok (étel, ital, dohány) viszonylag gyors növekedéséhez a tőkejavak termelésének csökkenése járult. 1981 óta a foglalkoztatásban lényegesen csökkent az ipar és a mezőgazdaság részaránya a szolgáltatások javára. 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az egy foglalkoztatottra jutó GDP reálnövekedésének lassulása különösen szembetűnő: az 1974-85-ös időszak évi 1,6%-os átlagához képest a boom előtti 1991-95-ös időszakban csak 0,3%-os volt az ütem, ami lényegében stagnálást jelent. Miközben egyfelől a foglalkoztatás növekedési ütemcsökkenése elmaradt a GDP-étől, ami a munkaerő-felhasználás hatékonyságának romlásában öltött testet, addig a foglalkoztatás bővülésének alacsony szintje (0,9%/év) a munkanélküliség növekedését eredményezte. A 70-es évek 2,2%-os munkanélküliségével szemben a 80-as évek 6-7%os munkanélkülisége az EU-átlagnál kisebb, annak 80%-a volt A gazdasági teljesítményromlás közepette a foglalkoztatottak

reáljövedelmei alig nőttek a 80-as évek második felében, sőt a 90-es években kifejezetten csökkentek. Az egységnyi munkaerőköltségek az EU-átlagához viszonyítva a teljes jogú tagság időszakában növekvő tendenciát mutatnak. Ennek ugyan részben valutáris okai vannak, alapvetően azonban termelékenységi problémák húzódnak meg mögötte, hiszen a foglalkoztatottak jövedelmeinek reálértéke a 90-es években csökkenő tendenciájú volt. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya az 1961-85-ös időszakot átlagosan jellemző közel 29%-ról a 90-es évek első felére 20,3%-ra mérséklődött, implikálva, hogy a modernizációs beruházások elmaradtak. E helyzeten a 90-es évek második felében az EMU-ra való készülés hatására történt változás. 1996 után a beruházási ráta nőni kezdett, s 1999-ben már 25% körül alakult. A termelékenység növeléséhez elengedhetetlen beruházások elmaradása és ennek nyomán a munkaerő

hatékony felhasználásának hiánya a profitabilitás hullámzó, előbb csökkenő, majd a 90-es években valamelyest növekvő, de az 1964-73-as átlaghoz képest csökkenő trendjében is megnyilvánult. E bázisidőszakhoz viszonyítva a profitabilitás mélypontja a 80-as évek második felére esett. A 90-es években a trend javuló volt (s az 1995-től kezdődő fellendülésben komoly szerepet játszott), bár a 60-as évek fénykorától továbbra is messze elmaradt. Napjainkban a görög gazdaság profittermelő képessége az 1961-73-as átlagnak mindössze 66-68%-ával egyenlő. Az iparosodottság alacsony fokán bekövetkező makroszerkezeti „modernizáció”, azaz a tercier szektor előretörése szükségszerűen a kevésbé hatékony termelés bővülését jelenti: a tőke éppen azért áramlik a tercier szektorba, mert ott – szemben a produktív 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szektorok modernizálásához szükséges jelentős beruházás igénnyel – viszonylag kevés tőkével (kevesebb állótőke, alacsonyabb bérek) szerezhet profitot. Ez jól látszik abból, hogy a szolgáltatási szféra foglalkoztatási részesedése – mint Görögország esetében is – általában jóval nagyobb termelései részesedésénél, de az utóbbi sose haladja meg lényegesen az előbbit (ahogy az egyébként a feldolgozóipar esetében lenni szokott). Az EU-tagság a gazdaság nyitottságának növekedésével járt, de nem az exportnak, hanem az importnak köszönhetően: az export GDP-hez mért aránya hosszabb távon

lényegében változatlan (körülbelül egyötöd) maradt, az ország importfüggősége azonban nőtt, kereskedelmi mérlege romlott. Az olajárrobbanás hatásaként, valamint részben a tagság következtében a költségvetési egyenleg, az államadósság és a kamatteher mutatói jelentősen romlottak. A 90-es években csak a költségvetés helyzetén sikerült valamelyest javítani. 3.102 Pozitívumok A taggá válás óta, de különösen a 90-es években sikerült drasztikusan lefaragni az infláció szintjét. Igaz, a 80-asokban az áremelkedések üteme az EU-átlag háromszorosa volt, jelenleg azonban mindössze 20%. A kereskedelmi mérleg romlását a láthatatlan tételek (hajózás, külföldön dolgozók hazautalásai, valamint EU-transzferek) részben ellensúlyozni tudták, s így a hiány a GDP százalékában mérve lényegesen nem növekedett, bár tartósan csökkenteni sem sikerült azt. A taggá válással Görögország GDP-jéhez mérten is növekvő

transzfereket élvez a közösségi kasszából, melyek stabilan a görög GDP 4-4,5%-ával érnek fel. A külső forrásbevonás legnagyobb egyedi tételét képező „EU-pénzek” évente 4-5 milliárd USDvel gyarapítják Görögországot a 90-es években. 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. A GÖRÖG ÁLLAM INTEGRÁCIÓJA ÉS SZEREPE AZ EURÓPAI UNIÓBAN „Sokáig azt tartották Görögországról, hogy nem lesz képes alkalmazni azokat a szabályozásokat, törvényeket, amelyek az Európai Közösségben/Unióban való részvételhez szükségesek. Egyes

vélekedések szerint: Görögország csak a pénzforrásokért lett az Európai Gazdasági Közösség tagja, egyik lábával bent volt, míg a másikkal kint.”7 4.1 Az EU-harmonizáció hatása a görög államra A harmonizáció, az alkalmazkodás az Európai Unióhoz egyben azt is jelentette, hogy át kellett fogalmazni az állam és a társadalom addigi kapcsolatát. Ennek a kapcsolatnak az újraértékelése egyes elemzők szerint négy, egymástól kölcsönösen függő szint elemzését feltételezi:8 • normatív (regulatory), • funkcionális (functional), • intézményi (institutional), • területi (territorial). A görög csatlakozás tanulmányozása kapcsán megfogalmazható egy másik alapvető megállapítás is: eszerint elengedhetetlenül fontos tényező volt a civil társadalom (civil society) fejlesztése, amely a következőket jelentette: - a társadalmi intézmények autonómiájának a megerősítését, illetve új intézmények kialakítását;

- a társadalmi, valamint a lobbycsoportok érdeknyilvánítási lehetőségeinek, forrásainak, eszközrendszerének a fejlesztését; - a pártok ellenőrzésének és befolyásának csökkentését a társadalom felett, valamint a kliensrendszer zsugorítását, illetve felszámolását; - a főváros (Athén) ellenőrzésének, illetve befolyásának a gyengítését a periférián lévő régiók, területek felett; 7 8 Wyles: Athens and the EEC: only in it for the money. Financial Times, 1983 május 6 Joakimidisz: Evropaiki Enoszi ke elliniko kratosz. 50 o 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. - a külpolitika „externalizálását” (ha ugyanis autark politikát folytat egy állam, akkor autark a külpolitikája is. Az Európai Közösségekhez való csatlakozás viszont egyben azt is jelenti, hogy a külpolitika egy része kikerül az adott állam fennhatósága alól, más szóval minden tagállam kénytelen bizonyos hatásköröket átadni, vagyis lemondani róluk). A harmadik megállapítás a görög példa alapján, hogy a fent említett folyamatok nem zajlottak le „vér nélkül”. A változtatások, illetve a harmonizáció a közösséghez komoly összeütközésekhez vezettek a „haladók” és a „maradiak” között. 4.2 Az állam felépítésének integrációs modellje Ha a Balassa Béla által megadott formulát vesszük figyelembe (3. táblázat), akkor megállapítható, hogy Görögország mennyire tért el a közösségi kívánalmaktól a társadalom felépítése, illetve az EU-hoz való harmonizáció

tekintetében.9 3. sz táblázat Az európai integráció mintájának áttekintése az államban Az integráció formája Gazdasági integráció a) Negatív integráció - vámunió - közös piac egységes piac b) Pozitív integráció - gazdasági unió - közös politikák - a költségvetési politikák harmonizációja - külkapcsolatok - kereskedelempolitika - monetáris unió • egységes valuta • egységes monetáris politika Politikai integráció - külgazdasági kapcsolatok 9 Statikus következménye az államban Dinamikus következménye az államban Csökkenti az állam irányító szerepét Átrendezi az intézményi tevékenységet a gazdaság magánszektorának a javára Újra meghatározza az állam intervenciós szerepét Megfoszt bizonyos politikai jogköröktől Megváltoztatja a makrogazdasági politikai vezetést Alárendeli a külpolitikai és a belpolitikai vetületet a vezetési keret új intézményi Átrendezi a hatalom szerepét irányítási,

működési, intézményi, területi és ideológiai szinten Kibővíti a külpolitika választási és preferencialehetőségeit Balassa: The Theory of Economic Integration. Idézi Joakimidisz: Evropaiki Enoszi ke elliniko kratosz 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - közös külpolitika együttműködés jogi és belügyi téren kialakításában Forrás: Balassa: The Theory of Economic Integration. Idézi Joakidmidisz: Evropaiki Enoszi ke elliniko kratosz. 27 o 4.3 A görög állam túlméretezettsége Görögország esetében az állam szerepének sajátosságát

„az állam korábbi, erősen túlméretezett” szerepe, az úgynevezett „állami gigantizmus” jelentette. Tszukalasz szerint ez a szerep nemcsak hogy a visszájára fordult, hanem egyben oka és eredője volt a magánszektor erőtlenségének.10 Tszukalasz a megállapításait történelmi okokra vezeti vissza elemzésében. Joakimidisz rámutat: „Egyfelől az államszervezés, valamint az intézményi rendszer, melyek a görög államot alkotják, teljes mértékben igazodnak a fejlett nyugati társadalmak liberális polgári jellegéhez, másfelől viszont a termelési szerkezet, a módszer jószerével megmaradt az ipari fejlődés kezdetleges fázisában. A magánérdekeltségek, ha úgy tetszik, a magánszektor szervezetlen és csenevész maradt, s a különböző társadalmi kristályok, amelyek Nyugat-Európában a politikai intézményekkel párhuzamosan fejlődtek ki, de képesek voltak önállóan is működni, Görögországban vagy teljesen

hiányoztak, vagy erőtlenek maradtak.”11 A görög állam túlméretezettségének a szerepével foglalkozik Muzelisz professzor is. Az állam kései fejlődéséről és annak történelmi vetületeiről szóló elemzésében egyfajta „korai urbanizáció”-ról beszél, amelynek révén fennáll a lehetősége annak, hogy az állam egy túlméretezett „duzzanattá” fejlődik.12 Az állam ugyanis hatalmas kiadásokra kényszerül az állami hivatali alkalmazottak és szolgáltatások biztosítása érdekében, hiszen növeli a foglalkoztatottságot az állami szektorban. Ez egy viszonylag egyszerű és könnyű módszer a városi tömeges munkanélküliség csökkentésére. A görög államra teljes mértékig ráillett ez a megállapítás. Annak ellenére, hogy jelentős változások történtek a kilencvenes években az állam gazdasági intervenciós és 10 Tszukalasz: Kinoniki anaptikszi ke kratosz. I szigkrotiszi tu dimosziu horu sztin Ellada 16 o Joakimidisz: I

Evropaiki Enoszi ke elliniko kratosz. 27 o 12 Muzelisz: To kratosz sztin iszteri anaptikszi: isztorikesz ke szigkritikesz diasztaszisz. 72 o 11 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szabályozószerepének a csökkentésére, ám még mind a mai napig jelentős eltérés figyelhető meg az EU tagállamaihoz képest. Sztergiosz Babanaszisz a görög közületi szektor vállalatainak fejlődésére vonatkozóan négy történelmi szakaszt különít el:13 1. A második világháborút megelőző szakasz Az első állami vállalatok már a tizenkilencedik században

létrejöttek, így például a Görög Nemzeti Bank (Ethniki Trapeza tisz Elladasz). A két világháború közötti időszakban újabb állami vállalatokat alapítottak: a Bank of Greece-t (Trapeza tisz Elladasz), a Görög Agrár Bankot (Agrotiki Trapeza tisz Elladasz), a Pireuszi Kikötőszervezetet stb. 2. A háborút követő időszak: 1946-1974 Ebben a szakaszban a görög gazdaság egy részét államosították, s számos közületi vállalatot hoztak létre, főleg a társadalmi igényeket szolgáló területeken [a Görög Távközlési Vállalat (OTE) megalapítása 1949-ben, az Állami Elektromos Művek (DEI) létrehozása 1950-ben és így tovább]. 3. Az 1974-1989-ig terjedő időszak Ebben az időszakban számos új közületi vállalat „indult be”, mint például az Állami Olajvállalat (DEP) 1976-ban, valamint hadiipari üzemek 1977-ben. Az 1976-os esztendőre jellemző volt, hogy az állam megerősítette ellenőrző szerepét a banki szektorban. 4. Végül a

kilencvenes évek Ezekre az évekre főleg az állam vállalkozói szerepének a csökkentése, a privatizáció, valamint állami vállalatok részvénytársasággá való alakítása a jellemző. Több tucat állami vállalatot, illetve leányvállalatot privatizáltak 1990-97 között. Sztergiosz Babanaszisz egyúttal megjegyzi: „A görög állami vállalatok általában nagynak tekinthetők a privát görög vállalatokkal összehasonítva. Kicsinek számítanak ugyanakkor más országok vállalatihoz viszonyítva. A legnagyobb görög állami vállalat, 13 Babanaszisz: Dimosziesz epihiriszisz organoszi ke diikiszi. 389-391 o 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. a DEI, 31 000 embert foglalkoztat, ezt követi az OTE (28 500 fővel), majd a Görög Nemzeti Bank (Ethniki Trapeza tisz Elladasz – 16 000 fővel). Az állami gigantizmus alábbi megnyilvánulásait figyelhetjük meg Görögországban: 1. Túlfoglalkoztatottság az állami szektorban Ezzel mind a mai napig küszködik a görög állam, bár az elmúlt néhány esztendőben történtek reformtörekvések az állami szektorban foglalkoztatottak számának optimalizálására. A görög minisztériumok összköltsége az állami költségvetésből 1988-ban 10 661 044 millió drachma körül alakult, 1999-ben 11 050 000 millió drachmát terveztek, ezzel szemben az összeg meghaladta a 11 200 000 milliót, 2000-ben pedig több mint 11 500 000 millió drachma volt.14 2. Hatalmas költségvetési kiadások a GDP-hez viszonyítva 3. Széles körű irányító, normatív szerepvállalás és

általában részvétel a gazdasági tevékenységekben. A túlfoglalkoztatottság mind a mai napig az egyik legfőbb jellemzője a görög közületi szektornak. Ennek több oka is van Egyrészt minden egyes próbálkozás az állami szektorban dolgozók számának a csökkentésére a szakszervezetek hatalmas ellenállásába ütközött. Figyelemre méltó az az erő is, amellyel a szakszervezetek Görögországban oly jelentősen befolyásolni képesek gazdaságpolitikai döntéseket, és mozgósítani széles tömegeket. Másrészt az állami szektorban való munkavállalás, mondhatni egyfajta „életbiztosítást is jelentett, s jelent mind a mai napig. Nem sikerült megváltoztatni azt a törvényt, amely szerint az állami alkalmazottakat nem lehet elbocsátani, másrészt a hellén átlagfizetéshez képest bérük sem kevés. Ennek megfelelően alakították ki a valóban „gigantikus” méretű minisztériumokat, ahol rengeteg embert foglalkoztatnak. Ennek lett a

következménye a szervezetlenség, a bürokratikus és lassú ügyintézés, amelyekért oly sokan bírálták már Görögországot. 14 Babanaszisz: I.m 399 o 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A foglalkoztatottak száma a szélesebb állami szektorban 1981-ben 351 028 ember volt, míg ez a szám 1992-re 615 956 főre emelkedett, amely a munkaképes lakosság mintegy 17 százalékát jelentette.15 A „gigantizmus” természetesen nemcsak ezt jelentette a görög állam esetében, hanem szervezési, szervezettségi elégtelenséget is, amelyet egyebek mellett a

politikai pártok működésének anomáliái tett lehetővé.16 Ezen anomáliákat a hatalmi összefonódás, a protekció, az ismertségi csatornákon keresztüli érvényesülés jellemzi. A „gigantizmus” tehát sajátos társadalmi-gazdasági megállapodások következménye, valamint főleg a „kliens-patrónus” (client-patron) rendszer működésének. Ezeknek a tényeknek az összessége vezetett oda, hogy létrejött egy „törékeny lábakon álló monstrum”.17 A klientizmus kialakulása végigkísérhető a különböző történelmi szakaszokon a közösséghez való csatlakozást követően is. Az állami kiadások nagysága (azok növekedése, illetve csökkenése) a GDP-hez viszonyítva is árulkodó, hisz ez az egyik olyan, nemzetközileg elfogadott mutató, amelynek a segítségével próbálják felbecsülni az állami, közületi szektor nagyságát. A görög államháztartásnak a GDP-hez viszonyított teljes kiadása (total expenditure by general

government) – az Európai Unió adatai szerint – az 1970-es év 18 százalékáról 1981-re 32,1 százalékra emelkedett, 1996-ban pedig 45,5 százalékra.18 Más források szerint ugyanez a mutató még ennél is rosszabb: 1981-ben elérte a GDP 49,6 százalékát. Ez lényegesen magasabb, mint a közösségi tagállamok átlagértéke19 A Görög Köztársaság Nemzetgazdasági Minisztériumának hivatalos kiadványa szerint ugyanakkor a költségvetés kiadásai a GDP százalékában a következőképpen alakultak: 1981-ben ez az érték 38,0 százalék volt, majd fokozatosan nőtt, 1993-ban pedig elérte addigi legmagasabb értékét, 48,8 százalékot, majd fokozatosan csökkent.20 Görögországban meglehetősen magas az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya. Bár az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, még mindig itt az egyik 15 Makridimitrisz-Liverakosz: Poszi ine i dimoszii ipallili? (Hányan vannak az állami alkalmazottak?) Ikonomikosz

Tachidromosz 1996. május 9 16 Sotiropoulos: A Colossus with a Feet of Clay: The State in Post-Authoritarian Greece. 49 o 17 Szotiropulosz: Grfiokratia ke politiki ekszuszia 18 European Commission. European Economy, 1996 62 szám 19 Kazakosz: O rithmikosz rolosz tu kratusz sztin ikonomia . 132 és 163 o 20 I elliniki ikonomia (1960-1997). A Görög Köztársaság Nemzetgazdasági Minisztériumának hivatalos kiadványa. Athén, 1998 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. legmagasabb érték az EU tagállamai között. (A csökkenés nagymértékben köszönhető a PASZOK

gazdaságszigorító intézkedéseinek, amelyeket főleg az EMU-tagság érdekében foganosítottak.) Az államháztartás hiányának a felduzzasztása egyes szerzők szerint nem más, mint „szú a görög gazdaságban”.21 Az állam kiterjedt irányító szerepe és terjedelmes részvétele a gazdaságban szintén az állami gigantizmus egyik erőteljes kifejezője, amely természetesen sajátos jelentőséggel bírt az integrációs folyamatokban. A mutatók egyértelműen jelzik, hogy a görög állam a gazdaság szinte mindegyik szektorában jelentős irányító és szabályozó szereppel rendelkezett, a termelési ágazatokban (a termékek gyártásának szabályozásában) és a munkaerőpiacon egyaránt. Görögországról nem véletlenül tartotta magát sokáig az a nézet, hogy a legerősebben szabályozott állam az Európai Unióban. Az irányítási szabályok, törvények, rendelkezések, amelyeket számtalan átláthatatlan bürokratikus jogszabály rögzített,

lehetővé tették az állam szabályozó szerepének a kiterjesztését a dotációs és segélyezési rendszer minden formájára (vállalatokra, exportra, gazdasági tevékenységekre stb.) 4.4 Az állam mint vállalkozó Az állam közvetlen részvétele a gazdasági tevékenységekben, közületi vállalatok létrehozásában és működésében, a cégek nyíltan vagy a háttérből végrehajtott irányításában elválaszthatatlan vetülete volt Görögországban az állami irányító szerep megnyilvánulásának. A hatvanas évek elejétől egészen a közösséghez való csatlakozásig az egyik vitathatatlan jellemzője volt a gazdaságpolitikának, hogy növelték a közületi szektor lehetőségeit. Az ideológiai magyarázatoktól függetlenül is kitűnik, hogy az állami szerepvállalás növelése a különböző gazdaságpolitikákban szinte minden kormányra jellemző volt a második világháborút követő években (jóléti állam – welfare state –

kialakítása). „A fejlett országok egy jelentős részében főként a második világháború után kialakult, és viszonylag hosszú ideig megmaradt a gazdasági stabilitással és többé-kevésbé teljes 21 Agapitosz: Dimosziosz tomeasz: to „szaraki” tisz ellinikisz ikonomiasz. Ikonomikosz Tachidromosz, 1996. december 12 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. foglalkoztatással együtt járó »szociális piacgazdaság« eszméjének megfelelő intézményi és kormányzási rendszer, amely széles körű és magas színvonalú szociális ellátást,

közegészségügyi, közoktatási, kulturális és egyéb szolgáltatásokat igyekezett biztosítani a társadalom tagjai számára, és igyekezett gondoskodni elsősorban a rászorultak ellátásáról is.”22 Ez a folyamat volt érzékelhető Görögországban is, ám míg a nyugati államok többségében a jóléti állam rendszere a hetvenes évek végétől hanyatlóban volt, addig Görögországban egyre erősebben próbálta az állam a szabadpiac gazdasági mechanizmusainak ellentmondó intézményeit kiépíteni. A hetvenes évek közepétől erőteljes folyamat indult meg az állami szerepvállalás kiterjesztésére a vállalkozási szektorban, valamint más fontosabb szektorokban (Olympic Airways – a görög nemzeti légitársaság, Kereskedelmi Bank stb.) 1981-re pedig, mire Görögország csatlakozhatott a közösséghez, az állam lett „a legnagyobb munkaadó és a legnagyobb vállalkozó is egyben”.23 „Görögországban a közületi vállalatok 1982-85

között az összes vállalkozásnak csupán 2 százalékát tették ki, azonban a gazdasági tevékenységek 73,3 százalékát adták.”24 A görög állami vállalatok 1982-ben a munkaképes lakosság 13 százalékát foglalkoztatták (az agrárszektorban dolgozókat nem számítva).25 Ennek a folyamatnak politikai okai is voltak. Nem véletlen, hogy a PASZOK, amely 1981-ben megnyerte az általános parlamenti választásokat, a szociális jólét megteremtésének az ígéretével lépett a politikai porondra. Mindenesetre a viszonylagos szociális és társadalmi jólét fenntartása, a szociális háló nagyfokú kiterjesztése (az Európai Közösségből származó támogatások széles körű felhasználásával, amelyet elsősorban a fogyasztásra, nem pedig strukturális változásokra és a beruházások elősegítésének támogatására fordítottak) vezetett el oda, hogy közel tíz éven keresztül (1981-1990) állhatott a Pánhellén Szocialista Mozgalom az ország

élén, Andreasz Papandreu vezetésével. Az őket követő és lényegesen szigorúbb gazdaságpolitikát 22 Szentes: A világgazdaságtan elméleti és módszertani alapjai. 770 o Kolmer: I elliniki ikonomia sze kriszimo sztavrodromi.300 o 24 Liuka: Epihiriszteisz tu dimosziu: parusza katasztaszi, idiotikopiiszi. 307 o; Babanaszisz: Dimosziesz epihiriszisz organoszi ke diikiszi. 396o 25 Babanaszisz: Uo. 23 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. bevezetni szándékozó Új Demokráciát (1990-1993) pedig a görögök idő előtt leváltották. Összesen negyvennyolc nagyobb

közületi vállalatot és sok száz kisebb közületi leányvállalatot hoztak létre, nem számítva a bankokat. Ezek között a vállalatok között nemcsak közületi nagyvállalatok voltak – mint például az elektromos művek (DEI), a vízművek (Eteria Idraton), a távközlési vállalat (OTE) -, hanem szállítási vállalatok is (kivéve a hajózást). Közéjük tartoztak a kikötők, a kereskedelmi cégek s az ipari szektornak (az aszpropirgoszi finomítónak, a hordozható fegyverek előállításának, a görög vasfeldolgozásnak stb.) néhány nagyvállalata is Ezek legtöbbje veszteséget termelt, mégis, mindezek ellenére 1981-től még több ilyen állami vállalat létrehozását tervezték (ammóniagyár, telekommunikációs eszközök gyára, az athéni metró stb.) A vállalati tevékenységekben való közvetlen bekapcsolódáson túl az állam normatív úton, a bankrendszer szoros ellenőrzésén keresztül is befolyást gyakorolt a gazdaságra. Ezek a

beavatkozások, a kölcsönök engedélyezése egyaránt megfeleltek a politikai előírásoknak, valamint a kliensrendszer gyakorlatának. Ez a megoldás ugyanakkor törvényszerűen „mellőzte” a bankrendszer beavatkozási lehetőségeit, a racionalista gazdasági feltételeket. „A privát vállalkozások pénzügyi támogatása politikai kritériumok alapján történt. Ez pedig számos átláthatatlan, az államtól függő, veszteséges vállalat működését eredményezte. Alapjában véve tehát egy paternalista állam működését figyelhetjük meg ebben az időszakban Görögországban.”26 Nehéz megszabadulnia Görögországnak ettől az örökségtől, s ugyan több próbálkozás látott napvilágot, az állam erőteljes szerepe mind a mai napig rányomja bélyegét a hellén gazdaságra és az állami berendezkedésre. Figyelemre méltó változások csak a kilencvenes évek közepétől érezhetők. Történtek kísérletek az 1990-ben választásokat nyert Új

Demokrácia kormányzása idején is az állam befolyásának és erőteljes szerepének a csökkentésére. Az általuk meghirdetett átfogó privatizációs programot azonban nem sikerült keresztülvinni. A privatizáció érintette volna egyebek mellett a legnagyobb telekommunikációs állami vállalat, az OTE menedzsmentjének a magánkézbe adását is. Az ÚD gazdaságpolitikája nem talált széles körű támogatottságra, s ez még tetéződött szintén ellenérzéseket 26 Joakimidisz: I Evropaiki Enoszi ke elliniko kratosz. 64o 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. kiváltó külpolitikájával (Macedónia elismerése, török-görög viszály), nem csoda, hogy előrehozott választásokon buktatták meg a konzervatív kormányt. Görögország csatlakozásakor a közösség javasolta, hogy Athén csökkentse az állam szerepvállalását, illetve a közületi cégeket szabadpiaci keretek között, tisztességes versenyfeltételek mellett működtesse; vagyis alkalmazkodjon az EU-normákhoz e tekintetben is. Különösen a PASZOK kormányzásának az első éveiben az állam szerepének átértékelése konfrontációkhoz vezetett a közösség és Athén között. A közösség versenyszabályozása, valamint a római szerződések rendelkezései, amelyek irányelveket tartalmaznak az állam és a közületi vállalatok közötti viszonyra, súrlódásokat okoztak a hellén-EK kapcsolatokban, főleg az 1981-től 1986-ig terjedő időszakban, amikor Görögország megkísérelte kibővíteni a paternalista rendszer

befolyásoló szerepét a vállalkozói szférában, egyebek mellett a Vállalatok Rekonstrukciós Ügynökségének (OAE), illetve a Nemzeti Gyógyszer-forgalmazási Szervezetnek (EOF) stb. létrehozásával 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. sz táblázat Állami támogatás az ipari szektorban a közösség tagállamaiban 1988-90 és 1990-92 között (évi középátlagon számolva) EU-tagállamok Belgium Dánia Egyesült Királyság Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország EK-12 A GDP-hez

viszonyítva Foglalkoztatottanként (hozzáadott ECU-ben megadva értéken számolva) 19881990 5 2,3 1,9 3,7 16,9 3,2 3,9 3,4 2,6 7,8 7,3 3,7 3,8 19901992 4,3 2 1,5 3 12,3 2,6 2,9 4,1 2,1 8,9 5,2 1,7 3,7 19881990 1744 6858 756 1449 2420 1266 1821 1369 1099 2425 911 1080 1372 19901992 1527 638 525 1138 1579 978 1411 1573 979 2611 625 493 1293 Millió ECU 19881990 1 280 365 4 067 6 424 1 764 1 177 389 51 8 488 12 162 736 2 902 40 704 19901992 1 119 336 2 661 5 044 1 032 929 307 58 7 134 12 526 479 1 349 37 822 Forrás: Európai Bizottság, COM (96), 385. 1995 07 27 Néhány hónappal a görög csatlakozást megelőzően, 1980 júniusában az Európai Bizottság javaslatot adott ki „Az állam és a közületi vállalatok közötti gazdasági kapcsolatok átláthatósága” címmel, amelyet a szerződés 90. cikkelyébe iktattak be27 A görög állam számára az említett okok miatt nehézségekbe ütközött, hogy alkalmazza a fent említett szabályozási rendszert, és

elfogadja az új szabályozási modellt. Az ugyanis kompromisszumot jelentett volna a harmonizációs folyamatban. Athén szinte azonnal, még a csatlakozási folyamat kezdetén kinyilvánította erre vonatkozó „nemtetszését”. A csatlakozási szerződésben (40. cikkely) szerepeltek a kereskedelmi jellegű állami monopóliumok helyzetének progresszív rendezésére irányuló előírások is. Erre 27 Az Európai Bizottság javaslata (80/723/EOK): Az állam és a közületi vállalatok közötti gazdasági kapcsolatok átláthatósága. 1980 június 25 Journal Officiel, L195/35, 1980 június 29 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással,

de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vonatkozóan egy ötéves átmeneti időszakot írtak elő (csakúgy, mint a kivételezett exportjog felszámolására 1981. január 1-jétől) Ezeknek a rendelkezéseknek az alkalmazásait a hellén kormány „mellőzte”, hiszen nem akarta elveszíteni ellenőrzési monopóliumát a gazdasági tevékenységek jelentősebb szektorai felett. Ez az elutasítás vezetett oda, hogy végül Görögországot az Európai Közösség Bírósága elé állították, s elmarasztalták. Görögország számos közösségi szabályt sértett meg, s ezek közé tartozott az állam vállalkozói és szabályozó szerepével kapcsolatos közösségi szabályozás megszegése. Az ítélet a következő megállapításokat, határozásokat tartalmazta: 1. Meg kell szüntetni az olajtermékek monopóliumát, mert ez volt az egyik oka a bizottság általi eljárás kezdeményezésének, illetve annak, hogy Görögországot az Európai

Közösség Bírósága elé citálták. 2. Fellebbezés az 1316/1983-as törvény, a Nemzeti Gyógyszerforgalmazási Szervezet (EOF) és a Vállalatok Rekonstrukciós Ügynökségének (OAE) létrehozása ellen. 3. Megsértették az állami beszerzésekkel kapcsolatos állami szerződés közösségi szabályait (Görögország egyébként el is titkolta, hogy megsérti a közösség törvényhozási rendszerét). 4. A határ menti területek hellén szabályozása ellentétes a közösségi tagállamok állampolgárai letelepedési jog szabályozásával. 4.5 A belső piac és a szabályozási modell A görög állam az oktatásban is megőrizte ellenőrző szerepét: az idegen nyelvet oktató intézményekben sokáig csak görög állampolgárok taníthattak. Nem fogadta el Athén a diplomák kölcsönös akkreditálását érintő javaslatot, valamint törekedett arra is, hogy megőrizze a part menti hajózás, a cabotage jogát 2003-ig. Az állam szabályozói és vállalkozói

modellje természetesen nem tette lehetővé, hogy Görögország alkalmazza a közösség előírásait és rendeleteit, különösen az egységes piac kialakításában nem. Nehézségekkel találta magát szemben a görög kormány, amikor olyan „új szabályozási rendszert” kellett volna bevezetnie, amely kijelöli az 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. egységes piac rendszerét, egy időben a gazdasági szektoroknak az állami ellenőrzés alóli felszabadításával. Mindenesetre a külső és az egyre növekvő belső nyomás hatására Görögország elkezdte

csökkenteni a paternalista állam szabályozó szerepét, eleget téve ezáltal az Európai Közösség/Unió elvárásaink. Ennek következtében a görög vezetés is arra „kényszerült”, hogy 1981 és 1995 között hetvennyolc, intervenciót engedélyező jogszabályt hatályon kívül helyezzen. Ezek közé tartozott például az exporttámogatásra vonatkozó szabályozás megszüntetése (a törvényhozás pénzügyi bizottságának 1574/70. határozata). A bizottságnak erről a határozatáról úgy vélekedtek, hogy az ellentétes a római szerződés 93. cikkelyével (tisztességtelen állami támogatás) A tőkeáramlás (1994. május), valamint a bankrendszer és az árak fölötti állami ellenőrzés megszüntetése meghatározó lépést jelentettek a paternalista szabályozói rendszer és a görög állam vállalkozói lehetőségeinek az újraértékelésében. A paternalista rendszer felszámolásának része volt az állami vállalatok privatizációja,

a magánszektor fejlesztése. A nehézségek kiküszöbölésén és a privatizációs program koncepciótlanságának megváltoztatásán túl fontos volt, hogy az ország politikai elitjének egyre nagyobb hányada fogadta el az állam vállalkozói tevékenységének az átértékelését, a vállalkozói egységek „átadását” a magánszektornak.28 Az állam szerepének újraértékelése szélesebb értelemben és körben azonban csak a kilencvenes évek közepén történt meg. Az Európai Unió Bíróságának 1996 novemberi ítélete a görög állami beszerzésekre vonatkozóan (ebbe nem foglalták bele az állami szerződéseket szabályozó 92/50-es javaslatot) végül elvezetett az állami beszerzések szabályozásának harmonizációjához, EU-konformmá tételéhez. „Végeredményben az új szabályozási modellt, valamint az új vállalkozói szerepet részletesen rögzítették a görög jogrendszerben, annak ellenére, hogy a gazdasági szabadság

alacsony mutatókkal rendelkezett.”29 (Az idézett tanulmány szerint, amely a világ 103 országában vizsgálta a gazdasági szabadságfokát, Görögország az 54. helyen állt A felmérés besorolta a mediterrán államot ugyanakkor azon 15 állam közé is, amely ezt a mutatót javítani nem tudta 1990-1995 között. Ez a kedvező tendencia a különböző intervenciós 28 Olokliromeno szhedio gia „ligotero kratosz” proetimasze to ipurgio ikonomikon. To Vima, 1996 február 11. 29 Gwartney-Lawson-Block: Economic Freedom of the World. 1975-1995 65 és 79 o 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. szabályozások fokozatos megszüntetése nyomán mutatkozott meg az árakban, tőkemozgásokban stb.) A privatizáció, a magánosítás, vagyis a görög állami vállalatok „fejlődésének” negyedik szakasza (Sztergiosz Babanaszisz felosztása) a kilencvenes években indult útjára. Addig ugyanis a már említett állami szerepvállalás terjeszkedése volt a jellemző. A kilencvenes években annyiban változott a helyzet, hogy a különböző stabilizációs programokhoz ígért és folyósított közösségi támogatásoknak az egyik feltétele az állami költségvetés hiányának, illetve a közületi szektor költségeinek a csökkentése volt. Nem véletlen tehát, hogy az 1991-994-es stabilizációs program alapvető célkitűzései között ennek a kedvezőtlen folyamatnak a megfékezése szerepelt. A tulajdon kérdésében valójában semleges állásponton van az unió. Azt azonban nem fogadja el, hogy a működési feltételek eltérőek

az állami és a magánvállalatok között, kiváltképpen pedig azt kifogásolja, ha az állam dotálja az előbbieket vagy a veszteségeiket a magánvállalatok rovására, hiszen az egységes piacon való részvétel így nem valósulhat meg egyenlő esélyekkel. Az Európai Uniónak napjainkban is a célkitűzései közé tartozik a piaci monopóliumok letörése és az állami támogatások EU-konformmá tétele. Görögország tehát e tekintetben sem halogatta tovább a szükséges lépések megtételét. 4.6 A komplex mediterrán program A regionális fejlesztésre vonatkozó egyik legátfogóbb közösségi erőfeszítés 1984-1988 között jött létre, amelyet kellő támogatás is kísért a komplex mediterrán program által felölelt országokban: Görögországban, Dél-Franciaországban és Olaszországban. A program célja az volt, hogy elősegítse a közösség mediterrán régióinak a fejlesztését. Az Európai Bizottság már a nyolcvanas évek elejétől

megpróbált megfelelő erőforrásokat biztosítani a mediterrán térség fejlesztésére az ibériai államok közelgő csatlakozásának az idejére. Görögország csatlakozását követően 1981-ben az olasz és a francia aggodalmak és félelmek miatt – amely Spanyolország és Portugália csatlakozásának következtével a hasonló mezőgazdasági termékek versenyképességére vonatkoztak – dolgozta ki az Európai Bizottság ezt az elképzelést. 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Európai Bizottság 1981 júniusában megbeszélést folytatott a

mediterrán országok (Görögország, Olaszország, Franciaország) mezőgazdasági ágazatának fejlesztése érdekében. Az Európai Tanács 1983-ban Stuttgartban jóváhagyta a cselekvési tervezetet a komplex mediterrán program létrehozásáról. Végül 1985-ben az EK rendelkezésben (EOK/2088/85) eldöntötte a program beindítását a mediterrán régióban. A rendelet értelmében a közösség a három államnak összesen 6,6 milliárd ECU-t irányzott elő egy mintegy hétéves időszakra, azaz 1992-ig. A költségvetésből az erre elkülönített új forrás mindössze 1,6 milliárd ECU volt. A többit az Európai Beruházási Bank (2,5 milliárd) és a strukturális alapok (2,5 milliárd) biztosították. Görögország 1984-ben hat programot jelölt meg, amelyek az ország elmaradottabb régióit ölelték fel, valamint egy tervezetet informatikai fejlesztésre. Mindennek a teljes költsége elérte a 3,2 milliárd ECU-t. Yannopoulos megállapítása szerint ezt a

próbálkozást vehetjük akár a regionális politika első igazi kísérletének.30 4.7 Támogatások az Európai Beruházási Bank kereteiből Az Európai Beruházási Bank már jóval a csatlakozás előtt, 1962-től juttatott támogatásokat Görögországnak. Az első pénzügyi támogatásokat kilátásba helyező protokoll 1962 novemberében lépett életbe, a második 1979 augusztusában. A bank a két pénzügyi megállapodás értelmében összesen 351,1 millió ECU-t folyósított Görögországnak (megközelítőleg 15,7 milliárd drachmát) különböző, befektetést támogató és elősegítő programokra a görög gazdaság fejlesztése érdekében. A bank kölcsöneinek folyósítása megnőtt a csatlakozást követően. Elsősorban azok a kölcsönök növekedtek, amelyeket a bank az állami és a magánbefektetések elősegítésére irányzott elő 1981. január 1-jétől 1985 december 31-éig Öt év alatt összesen 1836 millió ECU (mintegy 150 milliárd drachma)

áramlott a mediterrán államba. Ez az összeg ötször magasabb volt, mint amennyi kölcsönt Görögország a csatlakozás előtt kapott (1962-1981-ig).31 30 31 Yannopoulos: The Management of Trade Journal of Common Market Studies, 23. szám Areteosz: Hrimatodotiszi tisz Evropaikisz Trapezasz Ependiszeon 98.o 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A csatlakozást követő első évben mintegy 159,2 millió ECU érkezett Görögországba, 1982-ben ez az összeg már elérte a 459 millió ECU-t. Az EIB kölcsönei 1985-ben elérték a 423,6 millió ECU-t. A NIC támogatási

keretéből 22 millió ECU érkezett (5 táblázat). 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. sz táblázat EIB-kölcsönök Görögországnak 1981-1985 között Változás az Év Millió ECU Millió drachma előző évhez képest (%) 1981 195,2 9 810 - 1982 458,8 (Ebből NIC: 125,0) 29 827 +204,0 1983 449,6 (Ebből NIC: 85,4) 35 362 +18,6 1984 344,7 (Ebből NIC: 69,3) 31 260 -11,6 1985 423,6 (Ebből NIC: 22,0) 43 730 +39,9 1981-1985* 1835,9 149 989 - *A kölcsön növekménye 1985-ben 1981-hez képest drachmában: +345,8%. A kölcsön

növekménye 1985-ben 1981-hez képest ECU-ben: +166,0% Forrás: EIB-adatok.; Areteosz: Hrimatodoszisz tisz Evropaikisz Trapeszasz Ependiszeon 6. sz táblázat Az EIB által Görögországnak és a kelet-közép-európai országoknak nyújtott kölcsönök (millió ECU, valamint az egész kölcsönmennyiséghez viszonyított százalékos megosztás) Év 1988-92 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Görögország 1378,6 377,5 511,1 534,7 525,2 721 730 736 Kelet- és Közép-Európa 2 2,2 2,6 3 2,8 3,4 3,2 2,9 Forrás: EU General Report 1991-1998 65 820 320 882 957 1005 1076 1486 2387 1,2 1,9 4,5 42,6 35,8 47,7 45,8 54,1 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az EIB 1981 és 1985 között 1836 millió ECU-t folyósított Görögországnak, kölcsöneinek mintegy 7,2 százalékát. Ezeket a beruházásokat Görögországban elsősorban infrastrukturális, telekommunikációs fejlesztésekre, energetikai beruházásokra, valamint a mezőgazdasági szektor és a turizmus fejlesztésére fordították 4.8 A görög ipar szerkezete és az ágazati változások a csatlakozást követően Görögország gazdaságára – csakúgy, mint a dél-európai államok többségére – nagymértékben jellemző a nagyfokú függőség a világgazdaságtól. Ez többnyire a magas értékű külkereskedelmi együtthatónak köszönhető. Az import értéke messze meghaladja az export értékét. Görögországban az ipari termékek előállításához ugyanis nagy volumenű importbehozatalra van szükség az alapvető fejlesztési forrásokból (állóeszközök,

technológia, know-how stb.) A javak és a szolgáltatások importja a GDP függvényében 1960-ban 22,6 százalék volt a mediterrán államban, míg ez az érték 1976-ra elérte a 30,9 százalékot. Az export ugyanakkor jóval alacsonyabb volt: a GDP százalékában kifejezve 1960-ban 6,5, míg 1976-ban is csak mindössze 13,0 százalékot ért el.32 A javak importja a GDP százalékában kifejezve (nemzeti elszámolási alapon) 1960-ban 14,6 százalék, 1970-ben 15,1 százalék volt, 1980-ban 26,1 százalékra nőtt, majd 1990re 25,8 százalékra csökkent, 1997-re pedig ez az érték 22 százalék lett. A javak exportja a következőképpen alakult (a GDP százalékában kifejezve, nemzeti elszámolási alapon): 1960-ban 7,6, 1970-ben 5,9 százalék, 1980-ban 16,8, 1990-ben 11,3 százalék, 1997-re pedig 9,7 százalékra csökkent. Külön figyelemre méltó, hogy a csatlakozást követően hogyan alakult a kereskedelmi mérleg az áruk exportja-importja terén (7. sz táblázat)

Bár az export volumene is nőtt, de egyszer sem sikerült meghaladnia az importét. Az 7. táblázat is alátámasztja azt a korábbi megállapítást, hogy a görög kereskedelmi mérleg számottevő negatívuma is tükrözi a görög gazdaság importfüggőségét. A hellén ipar a termékeinek előállításához jelentős behozatalra szorul, viszont a strukturális 32 Babanaszisz: I idiomorfiesz tisz anaptikszisz szti Notia Evropi. 215o 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. problémái miatt nem tudott kellő hatékonysággal fellépni termékeinek a kivitele

védelmében. 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 7. sz táblázat Az áruk exportjának és importjának a változása Export Év 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 Import Kereskedelmi mérleg Átváltási Átváltási Átváltási Átváltási Átváltási Átváltási árfolyam árfolyam a árfolyam árfolyam a árfolyam árfolyam a (millió GDP (millió GDP (millió GDP USD) százalékában USD) százalékában USD) százalékában 4771,3 4141,3 4105,4 4394,0 4293,2 4512,5 5613,6 5933,6 5994,4 6364,8 6797,1 6008,8

5034,3 5218,9 5782,8 5769,9 5372,1 10,7 8,9 9,8 10,8 10,6 9,4 10,1 9,2 8,9 7,7 7,6 6,1 5,5 5,3 5,0 4,7 4,5 11468,1 10068,2 9491,3 9744,8 10561,1 10198,3 12556,1 13564,7 15114,7 18692,5 19104,6 19902,0 17615,5 18741,7 22928,6 24135,5 23643,4 25,8 21,7 22,6 23,9 26,0 21,3 22,6 21,0 22,5 22,5 21,5 20,2 19,1 19,0 19,8 19,6 19,7 -6696,8 -5926,9 -5385,9 -5350,8 -6267,9 -5685,8 -6942,5 -7631,1 -9120,3 -12327,7 -12307,5 -13893,2 -12581,2 -13522,8 -17145,8 -18365,6 -18271,3 -15,0 -12,8 -12,8 -13,1 -15,4 -11,9 -12,5 -11,8 -13,6 -14,9 -13,8 -14,1 -13,6 -13,7 -14,8 -14,9 -15,2 Forrás: I elliniki ikonomia (1960-1997) A Görög Köztársaság Nemzetgazdasági Minisztériumának hivatalos kiadványa. 1998 A kereskedelmi mérleg romlásában szerepet játszott az is, hogy a görög csatlakozást követően érvényesült az integráció kereskedelemteremtő és kereskedelemelterelő hatása. Megnőtt a tagállamokkal, ezzel párhuzamosan csökkent a harmadik országokkal folytatott

kereskedelem súlya. Ez a trend főleg a vámunió megteremtésének köszönhető, amelynek következtében egyben kibővült a külső piac a görög ipari termékek számára. A társulás hatására a közösség országaiba irányuló görög export részesedése az összexportból az 1962. évi 35,3 százalékról 1981-ben 54,1 százalékra nőtt 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Részesedésük az EGK tagállamaiba irányuló görög ipari exportban az 1961. évi 19,7 százalékról 1973-ban 65 százalékra nőtt, ugyanakkor a mezőgazdasági termékek részesedése

80,3 százalékról 35 százalékra csökkent. A közösségből eredő görög import részesedése az összes importból az 1962. évi 43,4 százalékról 1981-ben 49,7 százalékra nőtt. A közösségből származó import szerkezetében nem következtek be jelentős változások. Változatlanul az ipari termékek vannak túlsúlyban33 A csatlakozás tehát tovább fokozta a kereskedelemteremtést. Az Európai Unió részesedése a görög importban 1980 és 1990 között 57,1 százalékról 70,4 százalékra emelkedett.34 Mint a 7 táblázatból is jól érzékelhető, a külkereskedelmi mérleg a csatlakozás után is deficites maradt, sőt a társulás idejéhez viszonyítva romlott. A külkereskedelmi deficitnek a GDP-hez viszonyított aránya az 1980. évi 10,4 százalékról 14,9 százalékra nőtt 1990-ben. A külkereskedelmi mérleg romlása természetesen veszteséget jelent egy ország számára. Ehhez a veszteséghez azonban számos más tényező is hozzájárult, így

egyebek mellett a cserearányok általános rosszabbodása, a késedelmes alkalmazkodás a két olajválsághoz, illetve a megváltozott világgazdasági feltételekhez. „A csatlakozás hozzájárulása a kereskedelmi deficit növekedéséhez egyrészt a közösségből származó importvolumen növekedéséből, másrészt az agrárszektorban bevezetett kompenzációs járulékokból, harmadrészt pedig a közösség egységes vámtarifájának az alkalmazásából adódott. A kereskedelmi mérleg deficitjének növelését okozó tényezők hatásai lényegében azt jelentik, hogy közvetve jövedelemkiáramlás történt Görögországból az EU felé. Ugyanakkor jelentős összegű jövedelem áramlott be közvetlenül az EU-ból Görögországba.”35 Az általános kereskedelmi mérleg – ahogy ezt az 7. táblázat is érzékelteti – deficites Görögországban. A hiány 1996-ban elérte a 18 365,6 millió USA-dollárt, az export az importnak nem egészen a 24

százalékát fedezte. Némileg jobb, ám még mindig jelentős deficitet könyvelhetett el az általános kereskedelmi mérleg 1997-ben, amikor is a hiány 18 271,3 millió USA-dollárt tett ki. Az export az importnak viszont csak a 22,7 33 Babanászisz: Görögország és az Európai Közösség. Külgazdaság, 1992 szeptember 49o Georgokopulosz: I Ellada sztin Evropaiki Kinotita Epilogi, 1992. 80o 35 Babanaszisz: A görög gazdaság és vállalkozói környezet. 10o 34 69 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. százalékát fedezte, ugyanis egyaránt csökkent az export és

az import volumene. Mindemellett jelentős változások következtek be az elmúlt évtizedekben a hellén gazdaság makrostruktúrájában.36 A mezőgazdaság hozzájárulása a GNP termeléséhez 1950 és 1990 között 28,6 százalékról 12,9 százalékra csökkent, és 2000-ig tovább korlátozódott. Az ipar részesedése ugyanebben az időszakban 19,9 százalékról 28,5 százalékra nőtt, viszont 2000-ig csökkent. A szolgáltatások aránya az 1950 évi 50,8 százalékról 1990-re 58,6 százalékra nőtt, s várhatóan még tovább növekszik. Sztergiosz Babanaszisz megállapítása szerinte jól érzékelhető, hogy Görögország az új évezred elejére szolgáltató jellegű országgá alakult át. (8 táblázat) 8. sz táblázat A görög gazdaság makrostruktúrájának alakulása 1938-2000 között (százalék) Szektor Primer szektor Szekunder szektor Tercier szektor Külföldről származó jövedelem GNP 1938 1950 1960 1970 1980 1990 2000 43,3 28,6 24,1

19,6 16,0 12,9 10-12 18,6 19,9 25,9 30,0 31,0 28,5 25-28 47,1 50,8 47,6 50,4 53,0 58,6 65-60 - 0,7 2,3 - - - - 100 100 100 100 100 100 100 Forrás: Babanaszisz: Makrohroniesz ropesz ke prooptikesz anaptikszisz tisz ellinikisz ikonomiasz A görög gazdaság a strukturális gondjai mellett nem tudott kellőképpen alkalmazkodni a megváltozott nemzetközi kívánalmakhoz sem. A csatlakozást követően a növekedési ütem jelentősen lelassult (9. sz táblázat) Ez a változás több összetevőből állt, s éppen úgy hatottak rá külső, mint belső okok. Többek között a görög kormány gazdaságpolitikája, a szerkezetátalakítási törekvések elodázása, a romló kereskedelmi mérleg, a nagyfokú állami eladósodás, az állam ellenőrző szerepének a fenntartása a gazdaság bizonyos szektorai fölött, az állami szerepvállalás kiterjesztése, illetve hogy a közösségből befolyó összegek egy részét – politikai

megfontolásoktól is vezérelve – 36 Babanaszisz: Makrohroniesz ropesz ke prooptikesz anaptikszisz tisz ellinikisz ikonomiasz. 328 o 70 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. fogyasztásra és nem strukturális átalakításokra költötték. Az állami beavatkozás növelése, a drachma állandó leértékelése pedig súlyos gazdasági problémához vezetett. Romlott a kereskedelmi cserearány és a versenyképesség is. A kereskedelmi mérleg romlásában szerepet játszott a csatlakozást követően a már említett kereskedelemelterelés, amely nemcsak az

agrárszektort érintette érzékenyen, hanem az importtól nagymértékben függő görög ipart is, ugyanakkor a kereskedelemteremtő hatások jelentéktelenek maradtak. 9. sz táblázat A görög gazdaság fejlődési trendjének alakulása a görög csatlakozást követően, összehasonlítva az Európai Unió átlagával Év 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 A GDP-növekedés üteme (%) Az infláció változása (%) Görögország Európai Unió Görögország Európai Unió -1,6 -1,1 -1,1 2,0 2,5 0,5 -2,3 4,3 3,8 0,0 3,1 0,7 -1,6 2,0 2,1 2,4 3,2 3,7 3,5 4,3 0,1 0,9 1,7 2,3 2,5 2,9 2,9 4,2 3,5 2,9 1,5 0,9 -0,5 2,9 2,5 1,8 2,7 2,8 1,9 3,4 24,5 21,1 20,2 18,5 19,3 23,0 16,4 13,5 13,7 20,4 19,5 15,9 14,4 10,9 8,9 8,2 5,5 4,8 2,9 3,1 12,0 10,6 8,5 7,4 5,8 3,8 3,6 3,9 4,9 4,8 5,6 4,5 4,1 3,2 3,0 2,6 1,7 1,8 1,2 2,3 71 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2001 4,1 1,5 3,4 2,5 Forrás: I elliniki ikonomia (1960-1997) A Görög Köztársaság Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos kiadványa. 1998; Kratikosz proipoligiszmosz a görög Nemzetgazdasági Minisztérium félévente megjelenő kiadványa. 2001, 2002 június Hiányosan hatott a fejlődésre, hogy a befektetések nem áramlottak olyan mértékben Görögországba, mint ahogyan azt a görög politikusok remélték, s ez a tény is megnehezítette a szerkezetátalakítást, a modernizációt. Mindez pedig a feldolgozóipar stagnálásához, az exportpiac részesedés csökkenéséhez vezetett. Ezenkívül

Görögország későn alkalmazkodott a korszakváltásokhoz, a gazdasági világválságokhoz. Ezeknek a késedelmes alkalmazkodásoknak főleg politikai okai voltak. Az egyik ilyen késedelem a katonai junta idejére tehető: az 1972-1973-as olajválsághoz való alkalmazkodás fontosságát a rezsim figyelmen kívül hagyta. Később, 1978-1979-ben, Rallisz miniszterelnöksége idején pedig már nem merték megtenni az alkalmazkodáshoz szükséges lépéseket. Andreasz Papandreura hárult tehát 1981-ben a feladat, hogy kihasználva az EK-csatlakozás adta lehetőségeket, megtegye a megfelelő gazdaságszorító intézkedéseket. De ő sem tette meg, óriási veszteségeket okozva ezzel a mediterrán államnak. Alkalmazkodási kísérletre csak jócskán megkésve került sor, 1985-ben, amikor elindították a kétéves stabilizációs programot, ám a vitathatatlan sikerek és eredmények ellenére – politikai okok miatt – Athén azt idő előtt leállította. Az 1981-ben

választásokat nyert Pánhellén Szocialista Mozgalom, hogy választási ígéreteit betartsa, s növelje népszerűségét, gazdaságpolitikai célkitűzései közé sorolta a nyolcvanas évek elején a lakosság vásárlóerejének emelését. 1982-ben bevezették a bérek indexálását s az elbocsátások szigorú szabályozását. Nehezen küzdött meg a kormány a hátrányos régiók felzárkóztatásával, s a kilencvenes évek elejéig átütő változást nem sikerült elérni. A görög vállalatok zöme kis és közepes magánvállalat, nagy részük családi vállalkozások, betéti társaságok formájában működik. Számuk a kilencvenes években megközelítőleg egymillió volt. Magánvállalatok és magánvállalkozások főleg a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és az ipari és szolgáltatószektorban működnek. Az állami vállalatok száma még mindig jelentős, bár számukat erőteljesen korlátozták az elmúlt években. Egy részüket 72

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. privatizálták, illetve bevezették a tőzsdére. Állami vállalatok főleg a légi közlekedésben, a vasútnál, a városi közlekedésben és az energiaszektorban (vízművek, villamos energia), valamint a távközlés és a hitelvilág terén működnek. Görögországban közel hatvan bank működik, melyeknek a fele görög érdekeltségű, a többi külföldi, illetve annak fiókjai. A hitelélet mintegy 70 százalékát az állami szektor ellenőrizte a kilencvenes évekig. A görög ipar szerkezetében azonban a nyolcvanas évek

folyamán nem történt áttörő strukturális változás. Az ipari szektor gyengeségének az okai között főleg az alacsony versenyképességet (amely a csatlakozás idején jellemezte), valamint a magas importfüggőséget említhetjük. Az olcsóbb importok drágábbal való felcserélésével a termelők növelték a termékek előállítási árát, a minőség azonban nem változott jelentősen. A növekvő vásárlói igények pedig nem a termelékenységet növelték, illetve nem a görög ipari szektort ösztönözték elsősorban a versenyképesség javítására. A gazdaság inkább megnövelt árubehozatallal próbálta kielégíteni a fokozódó keresletet, vagyis az import növelése volt a válasz. Az iparszerkezet-átalakítást, a modernizációt és az új technológiák tömeges alkalmazását befolyásolta, hogy kevés működő tőke áramlott az országba a csatlakozást követően. A vállalkozásokat kis méretük (pláne ha még tőkehiánnyal is

küszködnek, vagyis nincs elegendő pénzforrásuk a fejlesztésekre) korlátozza tőkepiachoz jutási lehetőségeikben is. Az állami és közületi vállalatok versenyképességét nagymértékben befolyásolta, hogy veszteségeiket az állam finanszírozta (és bizonyos esetekben finanszírozza mind a mai napig). A piaci jelzéseket ebből kifolyólag a nyolcvanas években a magas támogatásokkal torzították el. (Az Olympic Airways légitársaság többek között például azért tudta alacsonyan tartani a jegyárakat, mert az ebből adódó veszteségét az állam finanszírozta, hozzásegítve ezzel a céget, hogy a piaci versenyben ne maradjon le a versenytársak mögött. 73 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az ipar termelékenységének a problémáira rávilágítva, mindezeket összegezve a következőket lehet megállapítani:37 a) A csatlakozást követően a görög kormány gazdaságpolitikája nem elemezte kellőképpen az ipari szektor gyengeségeit, s nem fordított kellő figyelmet a felmerült gondok enyhítésére, a tünetek kezelésére. A gazdaságpolitika keretei nem feleltek meg a versenyképes ipari szektor megtervezésének, mindemellett jellemző volt az alacsony befektetési kedv. b) Az állami közigazgatás nem törődött kellőképpen a szektor fejlesztésével, ráadásul nőtt az állam politikai befolyása az ágazat egy része fölött. c) A veszteséges állami vállalatok fenntartása tisztességtelen versenyhez vezetett a magánvállalkozásokkal szemben. Az állami szektor kiszorította a magánszektort

a hitelpiacról, ezzel is csökkentve a tőkeforrásokhoz való jutás lehetőségét. d) A kiélezett versenyben és a kereskedelem liberalizálását követően, illetve a szélesebb piacra jutási lehetőségek közepette a görög vállalatok nem tudtak kellőképpen helytállni, az alacsony termelékenység, versenyképesség, tőkehiány stb. miatt 4.9 Görögország és a Gazdasági és Monetáris Unió Görögország a kilencvenes évek közepétől tudatosan készült arra, hogy lemaradását gyorsan felszámolja, s mihamarabb csatlakozhasson a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU). Nem volt könnyű ezzel a gazdasági és politikai örökséggel egyetlen kormánynak sem megküzdenie. Annak érdekében, hogy jól érzékelhetőek legyenek Athén törekvései, érdemes először dióhéjban magát a Gazdasági és Monetáris Unió lényegét áttekinteni. A Gazdasági és Monetáris Unió szinte értelemszerűen következett az egységes európai piac tervéből. Az EMU-ra

vonatkozó Delors-tervet 1989 áprilisában ismertették Az EMU egyik elsődleges célja az egységes valuta megteremtése volt. A Delors-terv a monetáris unió megvalósítására három szakaszt jelölt meg. A maastrichti csúcstalálkozó 37 Sztilianu: Paragontesz kathiszteriszisz tisz viomihanikisz paragogisz ta televtea 17 eti. Epilogi, 1998 207.o 74 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1991-ben jóváhagyta a Delors-terv által javasolt menetrendet a pénzügyi unió megvalósítására. A terv a következőket tartalmazta:38 ƒ A nemzeti valuták teljes és

visszavonhatatlan konvertibilitását, ƒ A tőkeátutalások teljes liberalizálását, a bankok és a pénzpiacok teljes integrációja mellett, ƒ Az árfolyam-lebegési sávok szűkítését, valamint a valutaparitások visszavonhatatlan rögzítését. Az első szakaszt 1990 júniusában indították útjára. Ennek értelmében 1994 január 1jéig szabaddá tették az Európai Unió minden tagállamában, valamint a tagállamok és a harmadik országok között a tőkék szabad áramlását, továbbá megszüntették az árfolyam-ellenőrzéseket. Az elképzelés szerint mindegyik tagállamnak ezen időszak alatt be kellett volna lépnie az árfolyam-stabilizációs mechanizmusba. Görögország esetében ez nem történt meg a kijelölt időpontig. Athén a nemzeti valutáját az európai monetáris rendszerbe (EMS) csak 1998-ban vitte be. Az EU megállapodása értelmében ugyanis csak olyan tagállam vezetheti be az eurót, amely azt megelőzően legalább két

évig részese volt az EMS-nek. A második szakasz 1994. január 1-jével indult Ennek keretében létrehozták az Európai Monetáris Intézetet. Az intézet feladata, hogy erősítse a monetáris együttműködést a központi bankok között, ellenőrizze az EMS működését, elősegítse a tagállamok közötti pénzügy-politikai koordinációt az árstabilitás érdekében, stb. A harmadik szakasz 1999. január 1-jével vette kezdetét Ekkor a maastrichti kritériumokat teljesítő tagállamokban – illetve azokban, amelyeknek szándékában állt a részvétel – beindították a monetáris uniót. Az egységes európai valuta, az euró, ezzel megkezdte önálló életét. A maastrichti kritériumok érdekében nagyfokú konvergálást, kohéziót tűztek ki a tagállamok számára célként, amelynek Görögországban részei voltak a fent említett konvergenciaprogramok is (de más EU-tagállamokban ugyanígy hasonló programok) 38 Palánkai: Az európai integráció

gazdaságtan. 288-289o 75 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.10 Görögország és a maastrichti kritériumok A monetáris unió elindítása érdekében szigorú konvergenciakritériumokat határoztak meg: 1. A tagállamoknak magas fokú árstabilitást kell elérniük Az infláció, amelyet a fogyasztói árindexszel mérnek, a vizsgált egyéves időszakban nem térhet el többel, mint 1,5 százalékponttal a három legjobb inflációs teljesítményű tagország átlagos színvonalától. 2. Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók értelmében a költségvetési

deficit nem lehet magasabb, mint a GDP 3 százaléka. 3. Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát 4. A kamatokra vonatkozóan a vizsgált egy évben az átlagos, nominális hosszú lejáratú kamatráta nem térhet el 2 százaléknál többel a három legjobb teljesítményű ország átlagától. 5. Az EMS-árfolyam mechanizmusában a nemzeti valuta stabilitását kell biztosítani. Két éven belül nem szükséges a leértékelés egyetlen másik tagállam valutájával szemben sem. Görögországnak hosszú ideig nem sikerült megfelelnie a maastrichti kritériumoknak. Most sem minden tekintetben tudja kielégíteni az idevonatkozó uniós elvárásokat, ám bizonyos mértékig puhultak ezek a feltételek is, s döntő tényezőnek számít, hogy a mediterrán ország az elmúlt években növekvő gazdasági trendet, illetve folyamatosan javuló mutatókat tudott produkálni. Brüsszelben 2000-ben jóváhagyták Görögország csatlakozását „Euroland”-hez.

Megkésve bár, de 2001 januárjában ez be is következett. (A hellén lapok gyakran fogalmaztak így: „Görögország jegyet kapott az EMU-vonatra.”) A mediterrán országnak sikerült némely tekintetben jobb mutatókat is elérnie a tervezetteknél ( . táblázat) Az államadósság 1999-ben a GDP 104 százaléka körül mozgott (. Táblázat) A költségvetési deficitet is sikerült 3 százalék alá szorítani 2002re 76 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 10. sz táblázat Az államadósság a GDP százalékában az Európai Unió tagállamaiban Az adósság aránya

a GDP százalékában kifejezve Országok Változás 1996 1997 1998 1999 1999-1996 126,8 121,9 117,2 113,7 -13,1 Olaszország 124 121,6 118,8 115,3 -8,7 Görögország 111,3 108,5 105,4 104,4 -7,4 Hollandia 77,1 71,4 68,6 66,6 -10,5 Svédország 77,2 76,9 74,0 69,5 -7,7 Írország 71,4 63,4 53,3 44,1 -27,3 Spanyolország 70,2 68,9 67,7 66,0 -4,2 Ausztria 69,6 64,3 64 63,6 -6,0 Dánia 68,4 64,1 58,8 54,3 -14,1 Portugália 64,9 61,5 57,4 55,3 -9,6 Németország 60,8 61,5 61,3 61,0 0,2 Finnország 57,8 55,1 52,9 50,2 -7,6 Franciaország Egyesült Királyság Luxemburg 55,7 58,1 58,3 58,6 2,9 54,7 53,5 51,5 49,9 -4,8 6,6 6,7 7,1 7,5 0,9 EU-átlag 73,1 70,5 67,8 65,3 -7,8 Belgium Forrás: Az European Economy, 1998. 66 számának adatai a frissebb görög adatokkal pontosítva. A következő konvergenciaprogram (1999-2002) elsődleges céljai közé tartozott a gazdasági stabilizáció

megteremtése annak érdekében, hogy Görögország sikeresen vehessen részt a monetáris unióban. Egyes közgazdászok véleménye szerint Görögország csatlakozása az EMU-hoz inkább a politika által befolyásolt döntés eredménye volt, mivel a gazdaság bizonyos tényezői nem úgy működtek, mint az EU más tagállamaiban.39 Az államháztartás hiányát tekintve az 1999. évi 1,5 százalék, illetve a 2000 évi 1,8 százalék már elfogadható adat, 39 Kefalasz: Plithoriszmosz ke dimoszionomiki diahiriszi. Ikonomikosz Tachidromosz, 1999 november 25. 28o 77 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hiszen a maastrichti kritérium megfogalmazása szerint ez az érték nem haladhatja meg a 3 százalékot. E tekintetben tehát Görögország jóval a kritikus értéken belül van A költségvetési hiány tekintetében még mindig tartja magát az a nézet, miszerint a hiány gerjeszti az inflációt. Ellentmond ennek ugyanakkor az a tény, hogy a központi bank illetékes az infláció féken tartásában. Az EMU tagjai úgy vélik, hogy a GDP 3 százalékos költségvetési deficitjével több célt is elérhetnek: ez az érték nem olyan nagyságú, hogy semlegesíteni tudjon egy szoros antiinflációs pénzügypolitikát; elegendő viszont ahhoz, hogy a kormányok ösztönözzék a fejlődést, valamint megkönnyítsék olyan társadalmi problémák „orvoslását”, mint például a munkanélküliség vagy a szociális gondok. Maastricht értelmezésében a közületi vállalatok vesztesége nem tartozik bele a központi

állami költségvetés tételeibe, miután azt feltételezik, hogy azok magángazdasági alapon tevékenykednek. Ha pedig tőkére van szükségük, akkor a tőkepiacon keresnek megfelelő forrásokat. Görögországban ugyanakkor nem pontosan ez történt Másrészt a közületi beruházási program kamatinak egy részét nem számítják bele a költségvetési hiányba. Az elért eredmények ellenére is sok kritika érte a görög kormánynak a kilencvenes évekbeli költségvetési és gazdaságpolitikáját. Az inflációért Görögországban a viszonylag magas költségvetési deficit, a rövidlejáratú tőkék túlsúlya, valamint a központi bank túlzott pénzkínálata voltak a legfőbb felelősök. Ám a problémák ellenére Görögországnak jelentős előrelépést sikerült tennie a korábbi évek lemaradásaihoz képest. A nominális hosszú lejáratú kamatokra vonatkozó feltételeket nagyjából teljesíteni tudta a mediterrán állam. A valutastabilitás

tekintetében pedig, mint arról már szó esett, jelentős előrelépésnek számított, hogy a görög nemzeti valutát bevezették az EMS-be. A tényleges konvergencia nagymértékben függ a befektetések ritmusától is, valamint attól, hogy azok hány százalékát teszik ki a GDP-nek. A csatlakozást követően nőtt Görögországban a közösségből származó tőkebehozatal, valamint a fúziók és a vegyes vállalatok száma. A külföldi tőke a hellén iparban elsősorban tőkeintenzív iparfejlesztést valósított meg, s főleg az ingatlanpiacon mutatott érdeklődést a többi 78 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szektor rovására. A beáramló tőke ily módon nem oldotta meg a belső tőkefelhalmozás elégtelenségét.40 Összegezve a fent említetteket, Görögország a makrogazdasági konvergencia terén három hiányossággal küszködött a kilencvenes években, amelyeket csak részben sikerült kiküszöbölnie az évezred végére: 1. A fejlesztési politika elégtelensége: a kormány a közösségi transzfereket nem minden esetben a megfelelő módon használta fel. 2. Erőtlen inflációellenes politika: a kilencvenes évtized első felében komoly jelentőséget tulajdonítottak a bel- (munkaköltség) és az importpolitikának (valutapolitikának). A valutapolitika 1994 után azonban már túlzottan nagy hangsúlyt kapott, s nem fordítottak megfelelő figyelmet a munkaköltségek csökkentésére. A kedvezőtlen fordulat miatt lelassult az infláció csökkenése, s az ország versenyképessége sem javult a várt

mértékben. 3. A pénzügyi konvergencia elégtelensége: túl nagy súlyt fektettek az adóbevételek növelésére, az elsődleges állami kiadások csökkentése helyett. Az infláció lelassulása miatt pedig a kamatköltségek sem csökkentek kellő, illetve az elvárt mértékben. Kérdések fogalmazódnak meg az állami beavatkozás mértékének tekintetében is. Az állami szektor még mindig jelentős Görögországban. Az állam (bár a tendencia csökken) bizonyos mértékig dotálja a közületi szektor veszteségeit. A közületi, illetve állami vállalatok nem az EU által elvárt szint mértékéig működnek a szabadpiac keretei között. Görögország EMU-tagságával viszont a nemzeti-központi irányítás elveszíti gazdasági beavatkozási lehetőségeinek, intervencióinak egy részét. Az állami vállalatok egy része privatizációra szorul, erre azonban a kilencvenes évek végéig nem került sor. A 2000. áprilisi általános parlamenti választásokat

követően ez a kérdés ismét napirendre került (Olympic Airways stb.) és a pénzügypolitikát is, főleg a magas kamatlábak leszorítása érdekében, továbbra is nagyon szigorúan kell kezelni. 40 Éltető: Az Európai Unió kibővülése a déli tagországok érdekei alapján. In Kőrősi-Szemlér-Mádi-Éltető: I.m 79 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Vizsgáljuk meg, hogy a Bizottság konvergenciajelentései41 hogyan ítélik meg a hellén felzárkózási folyamatokat, az elért eredményeket. A Bizottság jelentése 1998-ban még úgy találta, hogy

Görögország egyetlen konvergenciakritériumnak sem tud megfelelni. Ennek ellenére a következő években olyan jelentős sikereket ért el, amelyeknek köszönhetően végül is felvétel nyert az EMU-ba. Az inflációt 1999 márciusától 2000 márciusáig, tizenkét hónap alatt sikerült 2 százalék körüli értékre szorítani. Mindezek ellenére az esetleges további kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére szoros monetáris politikát javasolt a jelentés. A Gazdasági és Pénzügyi Unióba való belépés érdekében a görög kormány 1998 elején drasztikusan, 14 százalékkal leértékelte a drachmát, a hellén valuta ezzel tagjává válthatott az ERM-nek42 1998-ban. Az ERM-ben 1998 decemberéig vett részt, majd 1999 januárjától az ERM II-be került. 2000 januárjában a drachma központi árfolyamát az euróhoz igazítva az eredeti értékére visszaállították (revalorizáció). Görögország ezzel tulajdonképpen teljesítette az árfolyam-lebegtetési

mechanizmusra vonatkozó feltételeket. A vizsgált időszak alatt (1998-2000) a drachma lebegtetési sávja +/-2,25 körüli volt (1999-től az euró rögzített árfolyamához viszonyítva). Az átlagos hosszú lejáratú kamat Görögországban 2000 márciusáig 6,4 százalékos értéket ért el, vagyis a javasolt érték (7,2 százalék) alatt maradt. 4.11 A nemzeti törvényhozás harmonizációja a maastrichti megállapodással és az ESCB-rendelettel A szükséges törvényeket a görög parlament 1997 decemberében fogadta el. Ez a folyamat módosítást igényelt a Bank of Greece alapszabályában is. Az új törvényt végül 1998-ban hagyta jóvá a parlament. Az 1998-as konvergenciariport megállapította, hogy a törvény megfelel a megállapodás követelményeinek és a European System of Central Banksről (ESCB) szóló EU-rendeletnek. Mindemellett megállapította az akkori jelentés azt is, hogy a hellén jogszabály-módosítás hiányossága bizonyos hatalmi

jogköröket meghagyott a Bank of Greece számára. Ezeket a jogköröket ugyanakkor csak addig élvezhette Görögország, amíg az „eurózóna” tagja nem lett, s a Bank of Greece integrált része nem lett az ESCB-nek. Ez két részből állt: egyrészt a görög bank jogkörében volt, 41 42 Convergence Riport 2000-2001, European Commission. ERM: átváltási árfolyam-mechanizmus. 80 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hogy minimumtartalékokat és büntetést rójon ki meg nem felelés esetén, egyfajta províziót, azokra, akik nem ismerték el az Európai Központi

Bank (ECB) kompetenciáját ezen a területen. Másrészt pedig lehetősége volt a részvételre a nemzetközi monetáris és gazdasági szervezetekben az ECB hozzájárulási jogának említése nélkül. Végül a teljesen EU-konform törvényt 2000-ben fogadta el a görög parlament. A Bank of Greece részvényeseinek 2000. április 25-én tartott közgyűlése számos változtatást fogadott el a pénzintézet alapszabályában. Ezek szerint a görög bank elsődleges célja, hogy biztosítsa az árstabilizációt, s támogassa a kormány általános gazdaságpolitikáját. Az árstabilitásra vonatkozó kritériumot Görögország – a bizottság jelentése szerint – 1998-ban még nem tudta teljesíteni. Az éves inflációs ráta 1998-ban 5,2 százalék volt, jóval magasabb, mint az előírt 2,7 százalékos érték. A kilencvenes évek elejétől a kormány stabilitást megcélzó gazdaságpolitikának a kialakítására törekedett. Ez a törekvés nagymértékben

elősegítette az infláció megfékezését; a fogyasztói árak növekedése pedig mintegy 50 százalékkal nagyobb ütemű volt, mint a kilencvenes évek közepén. Az antiinflációs politika 1996-ig az úgynevezett „kemény drachma”-politikán alapult. Ebben az időszakban a pénzügypolitika célja az volt, hogy csökkentsék az inflációt, fenntartva a drachma szilárd, széles középárfolyamát az ECU-vel szemben. Görögország felzárkózása az európai országokhoz az évezred végére egyértelműen sikeresnek mondható. Ezt a folyamatot nagymértékben segítette a mediterrán állam európai uniós tagsága. Görögország EMU-tagsága pedig várhatóan még jobban elősegíti a gyorsabb felzárkózást az európai élvonalhoz, illetve a gazdasági fejlesztést és a még szükséges vagy halogatott szerkezetátalakítási törekvések véghezvitelét. A konvergencia és a stabilitási programok eredményeit tükrözik: a csökkenő infláció, a

munkanélküliséget, valamint a GDP növekedési ritmuság ábrázoló diagramok is. 81 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.12 Görögország a jövő Európájában Kosztasz Szimitisz görög kormányfő az europolgárok közül elsőként vehette kezébe az eurót, Európa első közös valutáját, a 2002. esztendőt köszöntő hajnalon (Igaz, ebbe az elsőségbe némileg besegített az időeltolódás is., de ez egy cseppet sem zavarta meg a hellén „EU-fóriát”, vagy ahogy a görög média jellemezte, az „eurófóriát”.) Az euró megjelenése ugyanakkor

némi nosztalgikus hangulattal is színezte az örömujjongásokat, hiszen a kontinens „legöregebb” valutájától, a drachmától kellett most végleg elbúcsúzni. A banki átállást sikeresnek minősítette a hellén média, s ez nagyon fontos volt Athén számára. A napfényes Hellászban ugyanis – talán nem ok nélkül – a történelmi bizonyítási kényszer okán éppen ott, s éppen akkor mindennek flottul kellett működnie. ĺgy legalább – az európai történelem újkori fejezetének ebben a szakaszában – a mediterrán állam ismét mint „első” vonulhatott be a köztudatba. A 2002-es újévi másodpercek jelképes jelentőségűek voltak Görögország számára, hisz a tizenkilencedik század nagy nemzeti szabadságmozgalmainak is itt robbant ki az első szikrája. Szabadságharcuk sikerrel végződött Londonban 1830-ban deklarálták Görögország függetlenségét. Abban az időben a „nemzetállam” eszméje volt a legszentebb politikai célja

egy népnek. A huszadik század óriási fordulatot hozott Európában: az új eszme a nemzetek fölötti európai államközösség megteremtése lett és Klió, a történetírás múzsája, ismét „dicső” szerepben örökíthette meg hazáját: a szimbolikus jelentőségű közös pénzt, az eurót, „szülőföldje” vehette át elsőként. A 2002. január 1-jei görög szilveszter és az „EU-fória” tévéközvetítései minduntalan becsempészték élőképeikbe az athéni Akropolitszt is. Aki járt már Athénban, tudja, hogy egyenes út nem vezet a Fellegvárhoz, csak egy kis tereken, sikátorokon keresztül vezető szerpentinen juthatunk el oda. Az ösvény éles fordulókkal kígyózik, kanyarog fölfelé, így meglehetősen hosszú időbe telik, míg felérünk, de a nyaktörő függőleges feljutásnál biztonságosabban érjük el így úti célunkat. Hasonló „szerpentint” járt be Görögország is az európai integráció történetében: kanyarokkal,

kitérőkkel, de végül megérkezett a képzeletbeli „hármas pillérű EU-Akropoliszhoz”. Ne feledkezzünk meg azonban a szerpentin szó másik jelentéséről, a mulatság résztvevői közé dobált keskeny 82 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. papírszalagról sem! Athénban 2001. szilveszter éjszakáján olyan papírkígyókat is hajigáltak a mulatozók, amelyeket az addig használt papírpénzekből vagdostak és ragasztottak össze, de a két végén már az új euró címletei díszelegtek. A „görög szerpentin” 2002. új évének hajnalán az euróban

végződött 4.13 A görög gazdaság a huszonegyedik század küszöbén „Egy ország EU-tagságának sikere vagy sikertelensége alapvetően függ attól, hogy gazdasági szervezetei mennyire tudnak megfelelő túlélési stratégiát alkalmazni a nagyfokú versenyhelyzetet teremtő környezet kihívásaival szemben, és mennyire tudnak megbirkózni a folytonos változásokkal. A végeredmény egyben függ attól a kollektív képességtől is, hogy az állam mennyire képes aktív szerepet játszani azoknak a véget nem érő tárgyalásoknak a folyamataiban, amelyek eltérő szinteken zajlanak, bevonva mind a kormány, mind a különböző érdekcsoportok képviselőit. Az EU mindennapi működése még mindig inkább a diplomáciáról, mint a demokráciáról szól (Laffan 1996). Minden országnak szüksége van arra, hogy aktívan képviselje érdekeit, és jól meghatározza azokat a tárgyalásokon, ahol az érvek birkóznak az erőpolitikával, és igyekeznek

szövetségeket létrehozni a közösen megállapított szabályok ellen.”43 A kilencvenes évek első komolyabb gazdaságstabilizációs törekvései a jobbközép Új Demokrácia nevéhez fűződtek. Próbálkozások azonban, főleg a politikai ellenállás okán félbemaradtak. A nyolcvanas évek gazdasági pangása, az ijesztően rossz gazdasági mutatók már-már olyan fenyegető jövőképet körvonalaztak, hogy az IMF például 55,6 százalékos inflációt prognosztizált.44 Kazakosz megjegyzi: a „könnyen jött” pénzek (nemcsak a különböző forrásokból, hanem az EU-ból is) magasan tartották az átváltási árfolyamot és az inflációt. A nyolcvanas években a görög gazdaság komoly strukturális nehézségekkel küszködött, és még a kilencvenes évek elején is az EU leglassabban növekvő gazdasága volt. Később viszont már széles konszenzus alakult ki a görög politikai erők között abban, hogy Görögország jövője a Gazdasági és Monetáris

Unión belül képzelhető el. Elemzők rámutattak, hogy a 2001-es dátumú csatlakozás politikai presztízskérdés volt a 43 44 Tsoukalis: Greece in the European Union: Political and Economic Aspects Kazakos: Greece: Stabilization and Reform in the 90s. In Greece in the European Union 83 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mediterrán állam számára. Jannisz Papntoniu volt pénzügyminiszter így nyilatkozott erről: „Ha lemaradunk a 2001. évi csatlakozás lehetőségéről, akkor várnunk kell az EMU-bővítésre, míg megérkezik Magyarország, Lengyelország és

a Cseh Köztársaság. Ez pedig azt jelentené, hogy elveszítjük húszéves EU-tagságunk minden előnyét!” A hellén kormány gazdaságpolitikájának célja a kilencvenes években az úgynevezett nominális konvergencia elérése volt. Különös hangsúlyt fektetve a maastrichti kritériumok elérésére, elsősorban az infláció, valamint a közületi szektor adósságának a csökkentésére. Az ÚD a nagyszabású stabilizációs terveit nem tudta keresztülvinni Kazakosz megfogalmazása szerint ennek a legfőbb oka a különböző szervezett, széles körű (illetve a nyolcvanas évek populista ígéreteihez ragaszkodó nagyszámú) érdekcsoportok erős ellenállása volt. 4.14 Görögország napjainkban A kilencvenes évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy Athén már nem halogathatja tovább stabilizációs programjának elindítását. Számos erőfeszítés ellenére sem sikerült azonban a kívánt eredményeket elérni 1998-ig. A Bizottság az akkori

jelentésében megemlíti, hogy Görögország bár jelentős előrelépéseket tett, ám egy feltételt sem tud teljesíteni az EMU-tagság eléréséhez. Két évvel később jelentésükön már a Bizottság tagjai is meglepődtek. Az inflációellenes politika – köszönhetően a restriktív fiskális politikának – eredményes volt. A kemény drachma politikája szintén része volt a pénzromlás megállításának. Athénnak „sikerült” a valós konvergenciát megközelítenie, s így 2000 júniusában az eurózóna teljes jogú tagja lehetett. A görög kormány által nemrégiben nyilvánosságra hozott adatok szerint az ország már az euróövezethez való csatlakozás idején megszegte a stabilitási paktumot. A közelmúltban napvilágra került ellentmondásos deficit-prognózisok hatására Athén 2000-ig visszamenőleg megvizsgálta az államháztartási adatokat. Így derült ki, hogy az egységes valuta görögországi bevezetése (2001) előtti évben 4,1

százalék volt a deficit, szemben az akkor közzétett 2 százalékkal. (A stabilitási paktum legfeljebb 3 százalékos hiányt enged meg.) Az ország 2000-től kezdve 2 százalék vagy jócskán ettől elmaradó GDP-arányos államháztartási deficitadatot közölt, miközben rendre elérte vagy túllépte a 3,7 84 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. százalékot is. 2003-ra például 1,7 százalékot jelentett, a most korrigált adat 4,6 százalék volt. Görögország erre az évre deficitként utólag 5,3 százalékot jelzett, de eredetileg 1,2 százalékot jelölt meg

célként. Az EU statisztikusai szerint a görög kormány tavaly olyan tételeket számolt el költségvetési bevételként, amelyeket adósságcsökkentésként kellett volna feltüntetni, alábecsülte a védelmi kiadások egy részét, és hiányoznak a megbízható adatok a társadalombiztosítási alapokról is. A görög pénzügyminiszter az előző kormányt okolja a fiskális csúsztatásokért. Az olimpia zárása utáni napokban a görög kormány rekord nagyságú, 5,3 százalékos várható hiányt jelentett be erre az évre. Bár a hellén gazdaság egyértelműen pozitív fejlődési pályára állt, Athén a magas munkanélküliségi rátán sem tudott jelentősen javítani, s a külföldi befektetések is változatlanul elmaradnak a várakozásoktól. Egyes felmérések szerint a következő húsz évben a GDP reálnövekedésének mindenféleképpen túl kell szárnyalnia az EU-átlagot annak érdekében, hogy az egy főre jutó bevételek elérjék a közösségi

szintet. A gazdaság felzárkóztatásához a stabilizációs programban meghirdetett privatizációs tervet is folytatni kell, növelni kell a versenyképességet, a hatékonyságot. A külföldi és a hazai befektetők „étvágyát” pedig talán jobban felkelthetné egy „befektetőbarát” adórendszer kialakítása is. A mediterrán államnak továbbá nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a jövőben a kutatásra és a fejlesztésre csakúgy, mint az oktatási rendszer reformjára, amely a gazdaság hosszú távú igényeit megfelelőbben szolgálhatná. A görög stabilizációs és fejlesztési program, amelyet a 2001-2006 közötti időszakra dolgozott ki a hellén kormány, optimista jövőképpel indult útjára. „Görögország csatlakozása az eurózónához (2001. január) egy új korszak kezdetét jelentette Hellász számára, biztosítva a szükséges feltételeket a fenntartható növekedéshez. Ezek a feltételek bár fontosak az egészséges gazdaság

működéséhez, mégsem elégségesek. A görög gazdaság dinamizmusának és versenyképességének az új gazdasági környezetben való biztosítása érdekében megfontolt fiskális politikát kell követniük. Megvalósítunk 85 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. minden szükséges szerkezeti átalakítást, hogy növeljük a termelékenységet, és biztosítsuk a magas növekedési ritmust és az alacsony inflációt.”45 Összességében megállapíthatjuk, hogy a GDP növekedésében a 2000. esztendő fordulópontot jelentett. Az éves növekedés a huszonegyedik

század küszöbére meghaladta már az EU átlagát is, és várhatóan a következő években is 4 százalékpont körül marad. Nagymértékben sikerült leszorítani az államháztartás hiányát is a GDP mintegy 107 százalékára. Az ipari termelés a kilencvenes évek eleji szinthez képest közel 30 százalékkal emelkedett. Különösen figyelemreméltó az a pozitív változás, amely a privatizációs folyamat beindulását követően érzékelhető a banki, az energetikai, a telekommunikációs és a szállítási szektorban. A privatizációból és az állami vállalatok tőzsdére bocsátásából származó bevételek 1994 és 1999 között a GDP 9,9 százalékát érték el. A privatizációból származó bevételek 2000 és 2001 között 3,2 milliárd eurót hoztak az államkasszának. A harmadik közösségi támogatási keretből a 2000-2006 közötti időszakra 48 milliárd eurót irányoztak elő az EU büdzséjéből. A támogatás nagy részét az

infrastrukturális beruházások, fejlesztések megvalósítására fordítják. A görög kormány mindemellett nagyszabású beruházási programot is útjára bocsátott a 2004-ben megrendezendő olimpiai játékok megszervezése érdekében. A felkészülés a rangos sporteseményre mintegy 5,6 milliárd eurójába került a mediterrán államnak. A költségekhez hozzájárul az EU, csakúgy mint a magánszektor. A 2004 évi játékok megszervezésétől a dicsőségen túl, amelyet egy ország számára az olimpia megrendezése jelent, jelentős bevételeket is remélt Athén. A gazdaság néhány speciális tényező (az EU-támogatások, a 2004. évi athéni olimpiai játékok előkészületeivel összefüggő beruházások) és a belső fogyasztás növekedése következtében 2003-ban az EU tagállamok között a legmagasabb ütemben, 4,7 százalékkal bővült. A bruttó hazai termék 15 százalékát adó idegenforgalom bevételei 10 százalékkal, 8,6 milliárd euróra

emelkedtek. Javult a gazdaság versenyképessége Nem sikerült csökkenteni az inflációt, a munkanélküliség mérséklődött ugyan, de még mindig magas. 45 A Görög Nemzetgazdasági és Pénzügyminisztérium jelentése: The 2000 Stability and Growth Program. 86 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 11. sz táblázat Görögország gazdasági mutatói 2000 2001 2002 Mrd EUR 133,6 135,6 141,1 153,5 % ezer EUR/fő % 4,2 4,1 4,0 4,7 12,7 13,0 12,9 14,1 3,9 3,0 3,6 3,6 % 11,1 10,4 10,4 9,1 Az export értéke Mrd EUR 12,3 11,5 10,4 8,8 Az

import értéke Mrd EUR 31,9 33,1 33,1 29,5 Folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd EUR -6,0 -8,1 -9,1 -7,1 % -1,8 -1,2 -1,2 -1,4 29,6 52,0 A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó GDP folyó áron Az infláció Munkanélküliségi ráta Költségvetés egyenlege a GDP %-ban Közvetlen külföldi tőkebefektetések M EUR 1202,8 1776,1 2003 Forrás: Magyarország külgazdasága 2003, 6/22/04 1:04 PM Page 88 http://www.kulugyminiszteriumhu/NR/rdonlyres/427A6E5F-ACB6-473D-BFD9-111012FDD356/ 0/22gorogorszag2003.pdf A gyors gazdasági növekedés ellenére az ország egyensúlyi és szerkezeti problémákkal küzd: a folyó fizetési mérleg hiánya meghaladta a GDP 6 százalékát, az államadósság a GDP 101 százaléka fölé emelkedett. Az import értéke 3,7, az exporté mindössze 1,6 százalékkal bővült, a külkereskedelmi forgalomban jelentős passzívum képződött. Az export ösztönzés érdekében a

kormány hároméves támogatási keretet állapított meg. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: Németország és Olaszország. A behozatalban olajszállításai révén Oroszország a harmadik helyre zárkózott fel. A gazdaság attraktivitásának hiánya miatt a külföldi tőkeáramlás messze elmaradt a görög vállalatok külföldi beruházásaitól (132 millió euró). A görög tőkekihelyezések jelentős része az újjáépítés keretében a balkáni térségbe irányult. 87 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. MAGYAR–GÖRÖG KAPCSOLATOK 5.1 A kapcsolatok

kialakulása Az első kapcsolat népeink között az államalapítás előtti időszakban jött létre, hogy az elkövetkezendő évszázadok folyamán jelentős politikai-dinasztikus kapcsolatrendszer alakuljon ki. A történelem során hazánk többször adott otthont görög emigránsoknak (oszmán birodalom hódítása, görög diktatúrák), akik jelentős szerepet vállaltak Magyarország fejlődésében mind politikailag, gazdaságilag, illetve kulturálisan és a két nép közötti viszony ápolásában. A második világháborút követő rendezési politika eredményeképpen Görögország és Magyarország két egymással ideológiailag és katonailag is szemben álló ország és szövetség befolyása alá került, amely évtizedekre meghatározta a két ország irányelveit, fejlődését és egymással való kapcsolatait. Magyarország szovjet befolyás alá került és tagja lett a KGST-nek 1949-ben, majd a Varsói Szerződésnek 1955-ben. Görögország

az amerikai érdekszférához tartozott, csatlakozott az Európai Újjáépítési Programhoz (Marshall-terv), majd a NATO-hoz és a hatvanas években társult státuszt kapott az EGK-tól. A két ország hivatalosan 1956. július 23-án vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatot, amely 1964. augusztus 24-én emelkedett nagyköveti szintre A hidegháború éveiben országaink között nem voltak jelentős kapcsolatok, mivel hazánk külpolitikája alárendelődött a közös szocialista kül- és biztonságpolitikának, Görögország pedig a jól körülvonalazott ellenséges táborba (NATO) tartozott. A szakági kapcsolatok is átitatódtak politikával és centralizáltak voltak, ezért más területeken sem épülhettek ki rendszeres kapcsolatok a két ország között. Hazánknak itt is követnie kellett a központi utasításokat, ami annyit jelentett, hogy kereskedelmi, kulturális és egyéb kapcsolatainkban a KGST-tagországokat részesítettük előnyben és távol

maradtunk számos nemzetközi szakmai szervezettől, amelyekben kapcsolatainkat fejleszthettük volna. Pártszintű kapcsolataink annak ellenére fennmaradtak, hogy a Görög Kommunista Párt 1949-től illegalitásban működött. 88 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1967-ből 1974-ig hatalmon lévő katonai diktatúrával Magyarország politikai szinten a lehető legminimálisabbra csökkentette kapcsolatát, gazdasági és kulturális együttműködését viszont fenntartotta Görögországgal. (1971 február 5-én magyargörög államközi kereskedelmi jegyzőkönyv

aláírására került sor Budapesten) A katonai diktatúrát követő polgári demokráciával Görögország ismét az európai integráció irányába indult meg. A hetvenes években kapcsolataink helyreálltak, a nyolcvanas években pedig némileg fellendültek. Az általános (ismerkedést szolgáló) kormányzati látogatások és kapcsolatok kiépítése mellett (1979 októberében Karamanlisz, 1983 májusában pedig Papandreou miniszterelnök is hazánkba látogatott) rendszeressé váltak a külügyminisztériumi megbeszélések, és egyre több magyar és görög szaktárca folytatott tárgyalásokat és kezdte kialakítani kapcsolatrendszerét partnereivel. Több két oldalú egyezmény aláírására került sor, amelyek alapvető fontosságúak voltak országaink kapcsolataihoz, mint például a konzuli egyezmény (1977), a kulturális, oktatási és tudományos egyezmény (1979), a műszaki-tudományos egyezmény (1979), a polgári és bűnügyi egyezmény (1979),

az állategészségügyi egyezmény (1983), az egészségügyi együttműködési egyezmény (1986), az idegenforgalmi együttműködési egyezmény (1987), stb. A Kommunista Párt legalizálása után a pártközi kapcsolatok is jobban felerősödtek és rendszeressé váltak a magyar illetve a görög pártküldöttségek látogatásai és megbeszélései. A hetvenes évek közepétől a gazdasági kapcsolataink is rendeződtek, egyben fel is lendültek. Több gazdasági természetű kormányközi megállapodás jött létre, amelyek biztos hátteret nyújtanak a két ország gazdasági kapcsolataihoz: például a nemzetközi közúti fuvarozási megállapodás (1977), a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséről (1980), a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és vagyonadók területén (1983) stb. A magyar-görög kereskedelmi forgalom az 1976. évi 52 millió USD-ról 140 millió USD-ra, vagyis 2,7-szeresére növekedett 1980-ban,

köszönhetően olyan vállalatoknak, mint a Tungsram, a Lehel, az Ikarus. 1986-ra a két ország kereskedelmi forgalma visszaesett 59 millió dollárra, hogy azután ismét növekvő tendenciát mutasson és a kilencvenes évek elejére elérje a 100 millió USD-t. A nyolcvanas évek közepén 89 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megfigyelt csökkenés fő oka Görögország 1981-ben történt belépése az Európai Közösségbe. Az első tőkebefektetésekre és vegyes vállalatok alapítására viszonylag korán került sor, bár ezek a nyolcvanas évek elejéig

korlátozott eredményekkel szolgáltak. Jelentős eredményeket ért el az Olympos görög-magyar vegyes vállalat, amely üdítőitalok előállításával és forgalmazásával foglalkozik. Még egy sikeres együttműködést lehet említeni, mégpedig a Medicorét, amely a nyolcvanas években több görög egészségügyi központ létesítésében és felszerelésében működött közre (ennek az együttműködésnek egy vegyes vállalat lett az eredménye a Medicor és a Szkutasz cégek részvételével). A kilencvenes évek elejéig mintegy húsz kisebb görög vállalat működött Magyarországon körülbelül 3 millió USD befektetett tőkével. Összességében fellendülés volt tehát a kapcsolatokban, amit a hetvenes évek politikai és gazdasági enyhülése, a katonai diktatúrát követően (1975) Görögország külkapcsolatainak újjáépítése, az 1981-es EK-csatlakozás magyaráz. A kétoldalú és regionális kapcsolatok fejlődésében, országaink

közeledésében fontos szerepet játszott az 1981-ben megalakult első szocialista kormány - Papandreou Pánhellén Uniója – moszkvai orientációja, illetve a görög külpolitika Törökország balkáni befolyásának csökkentését célzó lépései, amibe beletartozott a balkáni országokkal és Magyarországgal fenntartott kapcsolatok kiszélesítése. 5.2 A kapcsolatok alakulása a rendszerváltás után Az 1990. évi rendszerváltozás a politikai-, gazdasági- és társadalmi változásokkal újabb kihívások és válaszutak elé állította az újból független Magyarországot. A fő cél a demokratikus állam megteremtése, a piacgazdaságra való áttérés illetve az euratlanti integrációhoz (EU, NATO) való csatlakozás volt. Közben Görögországban is változások történtek: több politikai botrány után megbukott a szocialista kormány, 1989 után újabb választások és kormányok követték egymást, majd rövid konzervatív kormányzás (Új

Demokrácia) után, 1993-ban ismét a baloldal került kormányra. A két ország kapcsolatiban számottevő változásokat nem engedélyezett sem a görög belpolitika változása, sem hazánk EU-integrációs törekvése. Magyarország és 90 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Görögország – hagyományos kereskedelmi, történelmi és kulturális alapokon nyugvó – kapcsolatai barátiak: Athén támogatja hazánk EU-csatlakozását, emellett a görög parlament az elsők közt szavazta meg Magyarország NATO-tagságát. Ebben az időszakban újabb megállapodások

jöttek létre, mint például a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről (1989), a vízummentességről és vízumkönnyítésről (1991) szóló megállapodás, a barátsági és együttműködési szerződés (1992). Ezt az alapszerződést a rendszerváltás utáni első miniszterelnöki találkozó alkalmával, Konsztantinosz Micotakisz magyarországi látogatásakor – 1992. április 3-án – írták alá Az első hivatalos államfői találkozóra Göncz Árpád köztársasági elnök görögországi látogatásával 1996 májusában került sor, amelyet a görög elnök, Kosztasz Sztefanopulosz 1998 áprilisában viszonzott. 1998 márciusában Horn Gyula miniszterelnök tett látogatást Athénban az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel. Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök budapesti látogatására 2000 november 28-29-én került sor, amikor is találkozott a magyar köztársasági elnökkel. Útjára 30 fős

üzletember–delegáció élén elkísérte őt Zafiropoulosz nemzetgazdasági miniszterhelyettes. A két ország parlamenti elnökeinek és külügyminisztereinek találkozói hasonló gyakorisággal zajlanak. 1990 után a szakminiszterek konzultációi is rendszeresebbekké váltak Jelentős előrelépés történt a parlamenti kapcsolatok terén: 1992 májusában a görög parlament elnöke látogatott Budapestre, 1999. május 9-14 között pedig Athénban tett hivatalos látogatást Áder János, a magyar országgyűlés elnöke. A parlamentek bizottságainak együttműködése keretében került sor a Magyar Országgyűlés EU Integrációs Bizottsága, a Külügyi Bizottság, illetve a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság hivatalos görögországi látogatására, a görög parlament részéről pedig az Európai Integrációs Bizottsága látogatott Budapestre. A külügyminiszteri találkozók is sokasodtak: 1994 áprilisában Jeszenszky Géza külügyminiszter Athénban

az EU soros elnökségét betöltő Görög Köztársaság útján benyújtotta a Magyar Köztársaság csatlakozási kérelmét az EU-nak. 1995 májusában Karolos Papoulias külügyminiszter Budapesten, Kovács László pedig 1996. október 1415-én Athénban tett hivatalos látogatást 2000 január 20-21-én Chrisztosz Rohofyllosz 91 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. EU-ügyekért felelős görög társkülügyminiszter látogatott Budapestre. 2000 október 30án a görög külügyminiszter multilaterális tárgyalásokra érkezett Budapestre 2001 októberi tárgyalásain

Papandreou külügyminiszter és partnerei áttekintették a kedvezőnek értékelt gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseit. A két ország megteremtette a szerződéses kapcsolatok alapjait, ennek megfelelően több szakegyezmény aláírása még napirenden van: kormányközi visszafogadási egyezmény, az oktatási, tudományos és kulturális együttműködésről szóló munkaterv, kormányközi mezőgazdasági megállapodás, titokvédelmi megállapodás továbbá a környezetvédelmi és területfejlesztési megállapodás. Görögországban 1993. május 20-án ratifikálták Magyarország Európai Megállapodását, s Magyarország a görög EU-elnökség idején, 1994 áprilisában, Athénban adta át a hivatalos csatlakozási kérelmet. Hazánk csatlakozási okmányát ismét a görög elnökség ideje alatt 2003 tavaszán írták alá. Érdekesség, hogy amikor 1994 első félévében sor került Görögország sorrendben harmadik EK-, illetve EU-beli elnökségére,

az akkori görög elnökségnek is érdeme volt, hogy a legutóbbi kibővítést célzó tárgyalások a három skandináv országgal és Ausztriával sikeresen lezárultak és a csatlakozási szerződéseket 1994 júniusában szintén Görögországban, a korfui csúcstalálkozón írták alá. Az elmúlt években görög részről a csatlakozás előtt számos kérdésben segítséget kaptunk; az illetékes görög minisztérium például több alkalommal szemináriumot is szervezett a magyar kormányzati tisztviselők részére. Gazdasági-politikai felkészültségünket a görögök kedvezően ítélik meg, többször kinyilvánították, hogy Magyarországot az egyik leginkább érett tagjelöltnek tartják. Az egyes tárgyalási fejezetek vitáiban, egyeztetéseiben tapasztalhattuk, hogy Athén több fontos kérdésben például a szabad munkaerő-áramlásban - számunkra kedvezően foglalt állást. A két ország állami és intézményi kapcsolataiban 2003 is

kiemelkedő év volt. Az év első felében Görögország vette át az Európai Unió soros elnökségét, amellyel összefüggésben mintegy 90 magyar delegáció érkezett az országba. A köztársasági elnök üzletember delegáció kíséretében szeptemberben látogatott Görögországba. A miniszterelnöki látogatás mellett több miniszter és magas beosztású állami vezető használta fel görögországi tartózkodását a gazdasági kapcsolatok építésére. 92 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az ITD-H szervezésében számos kiállításon és vásáron

vettek részt a magyar vállalatok. A 2003 szeptemberében megrendezett Thesszaloniki Nemzetközi Vásáron 23 magyar vállalat képviseltette magát. Az állam- és kormányközi kapcsolatok és a létrejött megállapodások, egyezmények megteremtették a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi, műszaki, tudományos és kulturális kapcsolatok kereteit. Ugyanakkor e keretek kiterjesztéséhez, az állami akarat megvalósításához jelentős mértékben hozzájárulnak egyéb tényezők is. A görög-magyar relációban e tényezők közé sorolható többek között a Magyarországon élő görög kisebbség és az idegenforgalom alakulása. 5.3 A magyarországi görög kisebbség A kétoldalú kapcsolatok fontos pillérét jelenti a magyarországi görög kisebbség, amely több hullámban érkezett hazánkba. A 17 századtól folyamatosan betelepülő görög kereskedőcsaládok – Agorasztó, Dumtsa, Haris, Lyka, Manno, Manoli, Monaszterly, Nákó, Rósa, Sina, Szakellarosz –

kiemelkedő szerepet játszottak a pesti magyar polgárság és a város életében. A görög származású Boráros János 1790–1807 között főbíró, 1803–1807 és 1827–1829 között ügyvezető helyettes polgármester, illetve a pesti polgárőrség ezredese volt. Báró Sina György tekintélyes vagyonával járult hozzá a Lánchíd megépítéséhez. Konsztantinosz Terzisz pedig Pest polgármestere volt 1848ban E görög családok, a pesti szerb egyházközségből kiválva építtették 1791–1801 között a Petőfi téri ortodox templomot, amely 1949-ben Konstantinápolytól a Moszkvai Patriarchátus kánoni joghatósága alá került. A legnagyobb, 7 ezer fős görög hullám 1950-ben, a polgárháború után érkezett és Budapesten, illetve a fővárostól 50 km-re épített Görögfaluban, Európa legfiatalabb településén talált otthonra. A 263 görög településről érkező 1850 menekült faluja 1952-től a kivégzett görög kommunista, Nikosz Beloiannisz

nevét vette fel. Beloiannisz lett a központja a Mihail Staikos bécsi metropolita által 1994–1996 között újjászervezett, a Konstantinápolyi Patriarchátushoz tartozó Magyarországi Orthodox Exarchátusnak is. 1986-ban nyílt meg Miskolcon a Magyar Ortodox Egyházi Múzeum, amelynek anyagát kilenc magyarországi ortodox templomból – Budapest, Eger, Gyöngyös, Karcag, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Szentes, Üröm – gyűjtötték össze. Az 93 1998-as választásokat követően a http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Magyarországon élő 4-4500

görög 19 önkormányzatot alakított. A budapesti önkormányzat negyedévenként kétnyelvű információs folyóiratot jelentet meg Enimerotiki Deltio címmel, amely tájékoztatást nyújt a görögség életét érintő eseményekről. Magyarország és Görögország – hagyományos kereskedelmi, történelmi és kulturális alapokon nyugvó – kapcsolatai barátiak: Athén támogatja hazánk EU-csatlakozását, emellett a görög parlament az elsők közt szavazta meg Magyarország NATO-tagságát. Az első hivatalos államfői találkozóra Göncz Árpád köztársasági elnök görögországi látogatásával 1996 májusában került sor, amelyet a görög elnök, Kosztisz Sztefanopulosz 1998 áprilisában viszonzott. A rendszerváltás utáni első miniszterelnöki találkozóra 1992-ig kellett várni. Konsztantinosz Micotakisz görög miniszterelnök magyarországi látogatásakor, 1992. április 3-án aláírták alá a két ország alapszerződését. 1998 tavaszán

Horn Gyula miniszterelnök tett látogatást Athénban A két ország parlamenti elnökeinek és külügyminisztereinek találkozói hasonló gyakorisággal zajlanak. 1990 után a szakminiszterek konzultációi is rendszeresebbekké váltak. 5.4 Magyar–görög gazdasági kapcsolatok A Görögországba irányuló magyar export rendszerint meghaladja a görög importot. A kétoldalú forgalom 1979–1980-ban és 1996–1998-ban egyaránt megközelítette a 140 millió dollárt. A legmagasabb magyar aktívumot 1989 (64,5 millió dollár), a legalacsonyabbat 1994 (1,8 millió dollár) hozta. 1998-ban Görögország a magyar exportban a 29., az importban a 40 helyet foglalta el, míg Magyarország a görög exportban a 34., az importban a 35 helyen végzett A magyar–görög kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról, az EU többi tagállamával való kapcsolatainkhoz viszonyítva elmondható, hogy Görögország nem tartozik az élmezőnybe. A Görögországgal azonos nagyságrendűnek

tekinthető országokkal – Portugália, Finnország, Írország, Dánia – a magyar kereskedelmi forgalom 200–400 millió dollár körül mozog, így Athén csupán Luxemburgot előzi meg az EU-tagállamok Magyarországgal folytatott kereskedelmi kapcsolatainak listáján. 94 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Export szempontjából 1979 bizonyult a legkiemelkedőbb évnek (94,4 millió dollár), míg a görög fél vélhetően 1998-at tartja legsikeresebb esztendőnek (55 millió dollár). Az 1976–1979 közötti gyors növekedés (33 millióról 94,4 millió dollárra)

a nyolcvanas évek közepére 40 millió dollárra zsugorodott, majd folyamatosan ismét növekedni kezdett, 1989–1990-re meghaladta a 82 millió dollárt. A magyar gazdaság szerkezetének átalakítása és a délszláv háború azonban rányomta bélyegét exportunkra, az 1990-es évek első fele meglehetősen hullámzó volt. Az 1994-es mélypont elérését követően a magyar export új erőre kapva az évtized második felében meghaladta a 80 millió dollárt (1996 – 83 millió, 1997 – 81 millió). Az ezredfordulón a magyar export jelentős részét a vas- és acéláruk, papíripari termékek, fa- és vegyi áru, videomagnók, varrócérna, valamint élőállat (marha, juh) teszi ki. A görög behozatal 1976–1980 között folyamatosan emelkedett és 18 millió dollárról 52,5 millióra nőtt, a nyolcvanas évek azonban hullámzó eredményeket mutattak: a forgalom 1985-re ismét 18 millió dollárra csökkent! Változás a kilencvenes évek elején köszöntött be:

az 1992-es 31,2 millió dolláros görög import évről évre emelkedve 1998ra elérte az addig mért legjobb, 55 millió dolláros eredményt. A görög importot főként élelmiszer-, papír- és textilipari termékek, paradicsom- és gyümölcssűrítmények, citrusfélék és dohány alkotják, de a kilencvenes évek közepén hűtővitrinek, telefonkábelek és vonalsokszorozó berendezések is megjelentek a magyar piacon. 2000-ben a magyar-görög áruforgalomban az export értéke 95,2 M USD, az importé 54,2 M USD volt, ez 29, illetve 2,5%-os emelkedést jelent. A dinamikus exportnövekedést az okozta, hogy jelentős forgalmú új cikkek jelentek meg (mobiltelefonok, rézrudak, gőzkazánok), és nőtt számos volumenhordozó cikkcsoport forgalma (személygépkocsi, acéláru, TV- és videokészülék, vegyi- és műanyag, gumiabroncs, hűtőszekrény). A papíráruk kivitele stagnált, a faáruké némileg csökkent A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok az

elmúlt évek során dinamikusan fejlődtek. Kétszámjegyű növekedés évei után 2002-ben a kétoldalú forgalom meghaladta a 210 millió eurót, melyből a magyar kivitel 142,2 millió eurót ért el, míg az import Görögországból 70,5 millió eurót tett ki. 2003-ban kivitelünk értéke az export átlagos növekedését meghaladóan, közel 12 százalékkal bővült, behozatalunk értéke elmaradt az előző évitől. 95 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 12. sz táblázat A magyar-görög külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG 2002

2003 2002 2003 2002 2003 Összesen: 140,2 156,7 70,6 65,9 69,6 90,8 Élelmiszer, ital, dohány 10,4 17,4 31,3 28,5 -21 -11,0 Nyersanyagok 2,7 1,9 2,0 1,6 0,7 0,2 Energiahordozók 0,6 0,9 0,3 0,2 0,3 0,7 Feldolgozott termékek 45,5 37,6 33,0 32,1 12,5 5,5 Gépek, gépi berendezések 81,0 98,9 3,9 3,5 77,1 95,4 13. sz táblázat Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2003. évben (%) Index (2003/2002) Megosztás KIVITEL BEHOZATAL KIVITEL BEHOZATAL Összesen: 111,8 93,4 100,0 100,0 Élelmiszer, ital, dohány 167,9 90,8 11,1 43,2 Nyersanyagok 67,8 80,8 1,2 2,5 Energiahordozók 162,3 77,5 0,6 0,3 Feldolgozott termékek 82,5 97,2 24,0 48,7 Gépek, gépi berendezések 122,1 88,7 63,1 5,3 Forrás: Magyarország külgazdasága 2003, 6/22/04 1:04 PM Page 89 http://www.kulugyminiszteriumhu/NR/rdonlyres/427A6E5F-ACB6-473D-BFD9-111012FDD356/ 0/22gorogorszag2003.pdf A magyar kivitel szerkezeti összetétele igen

korszerű és sokrétű. Az export több mint 87 %-a gépekből és feldogozott ipari termékekből áll. A kivitel dinamikus növekedését elsősorban az elmúlt években Magyarországon letelepült nemzetközi cégek beruházásainak köszönhetően olyan korszerű termékek megjelenése eredményezte, mint a mobiltelefonok, személygépkocsik, TV és videó készülékek, számítógépek és hűtőszekrények. Kivitelünk fő termékei: mobiltelefonok, rádiós és videomagnók, gépjárművek. Ugyanakkor jó néhány hagyományos „régi” termék, mint acéllemezek, műanyagtermékek, fa és papíráruk, élőállatok, hús is megőrizték pozícióikat. A görög 96 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. export oldalon a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek dominálnak, mint a citrusfélék, dohány és gyümölcs konzervek. Importunk 43 százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari termék (narancs, görögdinnye, mandarin). Az ipari áruk között már nem csak textil és papírféleségek az egyedül meghatározóak, hanem az alumínium termékek, telefonkészülékek, árammérők és más műszaki cikkek is növekvő részaránnyal szerepelnek. 97 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 14. sz táblázat A görög-magyar árucsere 10 legnagyobb forgalmú tétele KIVITEL Megnevezés Vtsz. Értéke M. Euróban 2001 Értéke M. Euróban 2002 852520 Mobiltelefon 44,1 24,2 870321-22 Személygépkocsi 10,5 13,2 841182 Gázturbina - 12,7 852812 Színes TV-készülék 5,3 5,4 720837 Melegen hengerelt acéltekercs 6,1 4,5 852731 Magnós rádió 1,3 3,4 847141 Számítógép részegység - 3,4 852190 Videó-magnó 0,5 3,3 841821 Hűtőszekrény 3,2 3,3 390110 Polietilén 1,0 2,4 BEHOZATAL Vtsz. Megnevezés Értéke M. Euróban 2001 Értéke M. Euróban 2002 80510 Narancs 9,8 11,9 200870 Őszibarack konzerv 2,5 4,2 200290 Paradicsom konzerv 1,3 5,6 721012 Ónozott lemez 3,3 2,9 902830 Elektromos árammérő 2,7 2,7 760820 Alumínium cső 0,6 2,4 240110 Dohány 2,8 2,1 520942 Pamutszövet 2,9 2,0 80520 Mandarin 0,7

1,5 80711 Görögdinnye 0,7 1,3 Forrás: http://www.itdhhu/kepek/upload/2004-01/gorog-table5-2002rtf 98 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5.5 Görög befektetések, magyar lehetőségek A magyarországi görög tőkebefektetések összege mintegy 140 millió euró. A legnagyobb görög befektető változatlanul a Zeritisz-csoport, amely a Piszkei és Szentendrei Papírgyárak megvásárlása és fejlesztése révén mintegy 40 millió dollárt ruházott be. Jelentős befektetés a Plias cég folyékonyszappan-gyártó üzeme és a legrégebbi görög tulajdonú

magyarországi vállalkozás, az Olympos Top gyümölcslégyártó üzem. 1998-ban jelent meg hazánkban az alumínium-nyílászáró festő üzemet felépítő Alumil SA, illetve a csomagolóanyag és csomagológépek gyártásával foglalkozó M. I Maillis SA Packaging A Mailis csomagolóanyag-gyártó és csomagolási rendszereket forgalmazó cég Danubiuspack néven raktárbázist üzemeltet. A magyar üdítőital gyártás nagy része is görög tulajdonban van, miután a görög CocaCola Buttling Co. Átvette az amerikai márkatermék magyarországi előállítását A legnagyobb görög IT cég (Intracom) a Fornax Rt-ben, a Q & R csoport pedig a Revolution kft-ben szerzett meghatározó részesedést. A görög piac viszonylag könnyen felmérhető, mivel a lakosság 40, a vásárlóerő 60 százaléka az athéni-attikai térségre koncentrálódik. Némi problémát jelent a nyelvismeret hiánya, bár egyes ágazatokban találni Magyarországot, a magyar nyelvet ismerő

partnereket. Érdemes az üzletek lebonyolításába helyi képviselőt, illetve importőrt is bevonni, mivel Görögországban még mindig jelentős a bürokrácia. A fuvarozás terén a már tradicionális kamion mellett kedvező lehetőséget kínál a Sopron és Thesszaloniki között menetrendszerűen közlekedő teher-irányvonat, tömegáruk esetében pedig érdemes mérlegelni az adriai kikötőkön keresztüli vízi szállítás lehetőségeit. Görögországi cégalapításhoz, partnerre találáshoz támogatást nyújt az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. athéni kereskedelmi szolgálata, amely tapasztalatain és céglistáján kívül a kapcsolatépítésben támaszkodik az EOMMEH görög kisvállalkozás-fejlesztési intézet, nagyobb beruházás esetén pedig az ELKE görög befektetés-ösztönző központ, illetve a görög kamarák támogatására is. Több példa is igazolja, hogy lehet partnert találni a megfelelően kiválasztott

görögországi szakkiállításokon is. 99 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Görögország évi több mint 35 milliárd eurós importjában az alig 150 milliós magyar összeg még mindig elenyésző, a teljes behozatal fél százalékát sem teszi ki. Márpedig a belső fogyasztás - mint a gazdaság első számú mozgatója - továbbra is lendületesen bővül, s ennek arányában növelnie kell az országnak behozatalát is. A görög gazdaságra és benne a kereskedelemre is a nemzeti tőke a jellemző. A görögök kitűnő üzletemberek, több ezer éves tradícióval

- érdekesség, hogy például a tokaji borral a XVII. században valójában ők kezdtek el kereskedni Mindenütt jelen vannak, a föld szinte minden pontján megtalálhatók a görög kolóniák, amelyek részt vesznek a világméretű kereskedelemben. A görög piac nyitott, nem monopolizált, tehát bőven van választási lehetőség, ha a magyar üzletember partnert keres, csakhogy minden eredményért meg kell küzdeni. Ennek ellenére több száz magyar vállalkozó vesz már részt a kétoldalú kereskedelemben, és a példák alapján nem is sikertelenül. A néhány nagy magyarországi székhelyű szállító - Suzuki, Siemens, Electrolux - mellett a kis üzletek a jellemzőek, a néhány százezer eurós tételek dominálnak. Görögországban magasabb az életszínvonal, mint nálunk, nagyobb a vásárlóerő is. Az uniós tagság elnyerése további könnyítéseket hoz majd cégeink számára. Igaz, az ipari termékek gyakorlatilag teljes egészében, az agrárcikkek

pedig minimális vámtétellel jutnak már most is a görög piacra. Ajánlatos azonban az itteni üzleti tárgyalásokra alaposan felkészülni, mert a görög nagyon jó és türelmes kereskedő. "Kibeszéli", kivárja a legjobb ajánlatot Az ismeretség ebben a térségben különösen nagy előny, igen hasznos kiállításokon, szakmai bemutatókon részt venni, személyes kontaktust teremteni, mert az első egy-két jó üzlet alapja lehet a hosszú távú együttműködésnek. Görögországban elsősorban fogyasztási cikkekkel érdemes próbálkozni, ezekből jelentős az importja. Kiemelkedő lehetőségeket rejtenek a magas technikai színvonalú műszaki termékek, és sikerrel kecsegtet egyes mezőgazdasági termékek (tejtermékek, egyes gyümölcsfélék, mindenekelőtt a nagy becsben tartott és drága cseresznye) eladása is. 100 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5.6 Magyar-görög üzleti tanács A kapcsolatok bővítéséhez jó lehetőséget kínál az athéni és budapesti székhelyű görögmagyar, illetve magyar-görög üzleti tanács, amely szélesedő tagsága révén nemcsak általános információkkal, hanem sok hasznos üzleti tapasztalattal is rendelkezik a magyar-görög kapcsolatok terén. Görögországban sok a barát, az ismerős, akiknek egy része magyarul is tud. Ismerik a magyarországi viszonyokat és lehetőségeket, ami gyakran meg is mozgatja a befektetők fantáziáját. Ugyanakkor jól ismerik a görög piacot is, tudják mibe, mikor érdemes befektetni. A magyar vállalkozók viszont kevésbé

tájékozottak a görögországi lehetőségekről. Ehhez szeretne a Magyar-görög üzleti tanács támogatást nyújtani egymás jobb megismertetésével, rendszeres találkozásokkal és információcserével. Máris felvetődött például a közös fellépés lehetősége a Balkánon, esetleg más térségekben is. Az üzleti tanács beruházási lehetőségeket keres Magyarországon a görög nagytőke számára. Lehetőség kínálkozik például birkatenyésztésre, és érdeklődés tapasztalható a tököli repülőtér iránt is, ahol a görögök ipari parkot és kereskedelmi légi bázist hoznának létre. A görögországi lehetőségek egyikeként a Mol elnyert egy olajfúrási pályázatot, az Ikarus - amely húsz éve adta el első ötszáz autóbuszát a görög piacra - termékeit pedig akár közös vállalkozásban is lehetne forgalmazni. Magyar vállalatok részvételével jelentős fejlesztések folynak a görög vasutaknál, aminek további kilátásai

is igen biztatóak. Kis- vagy közepes vállalkozó nem jelenhet meg előkészületlenül az ismeretlen piacon, ha üzleti vállalkozásba akar kezdeni, pontos taktikát kell kidolgoznia. Nincs kész recept, de ha jó az ötlet, az áru vagy a szolgáltatás, akkor a tőkeerős Görögországban mindig lehet partnert találni. 5.7 Idegenforgalom A tíz új tag belépésével a kibővített Európai Unió immáron mintegy 430 milliós lakosú piacot jelent a görög turizmus számára. A görög idegenforgalom szempontjából az új tagok közül különösen Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország bír nagy jelentőséggel. A görög-magyar idegenforgalom kiemelkedő jelentőségű: évente 200– 250 ezer magyar turista keresi fel Görögországot, míg a hazánkba érkező görög turisták száma meghaladja a 100 ezer főt. Rendszeres charterjáratok repülnek Krétára, Korfura, 101 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Rhodoszra, emellett a MALÉV hetente több járatot üzemeltet a Budapest–Athén és a Budapest–Thesszaloniki vonalon. A charterjáratok jelentőségét mutatja, hogy a magyar turisták – akik számára Görögország az első számú célországgá vált –, mintegy fele ezt az utazási módot választja. A budapesti Utazáskiállítás díszvendége 1998-ban Görögország volt. 1997 őszén Athénban megalakult a Görög–Magyar Üzleti Tanács; magyar tagozatának budapesti megnyitását, görög üzletemberek részvételével 1998 februárjában tartották. A Tanács elnöke Bartha Ferenc, a Trigránit Rt

vezérigazgatója A Magyar Köztársaságot Thesszalonikiben tiszteletbeli főkonzul, Krétán és Pireuszban tiszteletbeli konzul képviseli. Testvérvárosi kapcsolat működik Beloiannisz–Ajosz Dimitriosz, Budaörs–Pirgosz Iliász, Fehérgyarmat–Szkidra, Pécs–Joánina, Tiszakécske– Sztavrosz települések között. A magyar–görög kapcsolatok a 21. század folyamán politikai és gazdasági téren tovább fognak fejlődni. A két ország azonos katonai–politikai szövetséghez, a NATOhoz tartozik, kül- és biztonságpolitikai érdekeink számos ponton egybeesnek Közös érdekünk a délkelet-európai térség stabilitása, gazdasági talpra állítása, az országainkat fenyegető kihívások (kábítószer-csempészet, illegális migráció, szervezett bűnözés) elleni együttes fellépés. Országaink területe és népessége azonos kategóriába esik, így az Európai Unióhoz való magyar csatlakozást követően ugyanazon országok csoportjába

kerültünk, és ez a tény együttműködésünk összehangolását igényli. 102 kapcsolataink további fejlesztését, http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. ÖSSZEGZÉS, TANULSÁGOK Összegzőmben – különös tekintettel az európai integráció magyarországi aktualitására – igyekszem a görög integrációs folyamat számunkra is fontos tapasztalatait, tanulságait megfogalmazni. Ezen tanulságok közül: „ Az egyik az, hogy az Európai Közösség sok kedvező lehetőséget nyújt az újonnan társuló, illetve csatlakozó országok számára, de ezek

kihasználása és realizálása nem automatikus, és döntően az érdekelt országok erőfeszítésitől függ. A második tanulság az, hogy a társult, illetve teljes jogú tagállamok és vállalatok pozícióját az EK-ban végső soron és döntően a versenyképesség dönti el, hiszen működésének alapelve az egyenlő versenyfeltételek elve. A közösségi szolidaritás és preferencia elvét, valamint az átmeneti időszakot jól fel kell használni az alkalmazkodásra, a versenyképesség fokozására. A passzív alkalmazkodás azonban nem elégséges, ezt egy aktív fejlesztési politikával kell összekapcsolni. A harmadik tanulság az, hogy az új, nagyobb nemzetközi környezetben az országok, a vállalatok és az egységek szereplése akkor sikeresebb, ha kialakul egy európai szintű gondolkodási mód és cselekvési stratégia.”46 Görögország integrációja egyedülálló az Európai Unió történetében, bár természetesen minden állam integrációja

specifikus. A különböző tagállamok esettanulmányainak jelentősége nem kis mértékben abban áll, hogy Magyarország mennyire tudja integrációs folyamatában hasznosítani őket. Görögországot tartják több szempontból is a „legkeletibbnek” a dél-európai országok közül, ami azt is jelenti, hogy a három ország közül (Spanyolország és Portugália) a legkevésbé volt sikeres az alkalmazkodása az európai integrációhoz. Ezt annál is inkább meglepőnek lehet tartani, mivel 1961-ben elsőként írta alá az Európai Közösséggel a társulási megállapodást, és a kevésbe fejlett dél-európai országok közül elsőként lett az Európai Közösség teljes jogú tagja 1981-ben, vagyis közel húsz éve volt a felkészülésre. Görögország gazdaságilag is, társadalmilag is viszonylag elmaradott ország volt a csatlakozás idején a nyugat-európai országokhoz képest, és korainak tűnő csatlakozásának mind görög, mind az Európai

Közösség 46 Babanaszisz: Görögország és az Európai Közösség. 1992 szeptember 59o 103 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. részéről főként politikai és nemzetközi stratégiai okai voltak. Kényes üggyé vált nemcsak a Ciprus ügyében Törökországgal kialakult feszültsége, de a katonai diktatúra visszatérésének veszélye is. Ugyanakkor a hidegháború kiéleződése, Afganisztán megszállása és az újabb olajárrobbanás stratégiailag fontossá tette a helyzetét. Sem az EK, sem Görögország nem volt kellőképpen felkészült a csatlakozásra:

az „ezredesek uralma” idején az ország nemzetközileg erősen elszigetelődött, és gyakorlatilag felfüggesztette a társulási megállapodásban rögzített program végrehajtását. De ezeknél az okoknál talán még lényegesebb volt, hogy a csatlakozással szinte egy időben hatalomra került baloldali kormány erősen jövedelem- és fogyasztásorientált, jóléti jellegű gazdaságpolitikát vezetett be anélkül, hogy ehhez a nyitás és a versenyképesség növelése útján, a gazdaság jobb teljesítményével megteremtette volna a feltételeket. Görögország ezzel leszakadt Nyugat-Európa éppen ellentétes irányú fejlődéséről, és hosszú időre elzárta az utolérés forrásait. Az 1990 körül megkezdett korrekció idáig hosszadalmas és rögös útnak bizonyult. Görögország példája számunkra az utóbbi időben különösen felértékelődött. Az egyre erőteljesebb kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok mellett sok hasznos tapasztalatot

szerezhetünk arról az útról, amelyet az ország a több mint 20 évvel ezelőtti uniós csatlakozástól megtett, hiszen területének nagysága, népessége és a belépéskori gazdasági felkészültsége hasonló volt a mienkhez. Még akkor is, ha a két ország gazdasági struktúrája sok tekintetben eltér egymástól. A görög alkalmazkodás negatív tapasztalataiból azt a tanulságot is le lehet vonni, hogy a csatlakozó országoknak – saját érdekükben – érdemes a gazdaságot a lehető legalaposabban átvilágítani, még akkor is, ha ez lassítja a csatlakozási folyamatot. A kevésbé fejlett gazdaságok rejtve maradt gyengeségei ugyanis a csatlakozás után viharosan felszínre kerülnek, és nagy nehézségeket okozhatnak. Görögország a legjobban támogatott országa volt az Európai Uniónak. Különböző címeken évente mintegy 4 milliárd euróhoz jut a közös kasszából, és nem titkolja: arra számít, hogy az olyan közepes nagyságú tagállamok

felvételével, mint amilyen Magyarország, erősítheti pozícióját, magyarán jövendő szövetségest is lát bennünk. 104 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Igen sok függ attól, hogy az EU támogatásait (a transzfereket) mire fordítják, és milyen hatékonyan használják fel a csatlakozók. A dél-európai országok tapasztalatai szerint érdemes a megjelölt célokra fordítani. A görög alkalmazkodás elmaradása részben azzal is magyarázható, hogy az igen jelentős támogatásokat nem az ipari vagy mezőgazdasági termelés korszerűsítésére és csak kis

részben az infrastruktúra fejlesztésére fordították, ehelyett azokat a jövedelmek emelésére használták. Rövidtávon bármennyire népszerű is az ilyen politika, hosszabb távon súlyos árat kell ezért a társadalomnak fizetnie. Görögország esete jól tükrözi, hogy az integrációs központ irányításán túl mennyire jelentős szerepet játszanak egy állam belső gazdaságpolitikai törekvései a fejlett nyugateurópai központhoz való felzárkózásban. Az alkalmazkodási folyamat felgyorsítható, ha a megfelelő gazdaságpolitikai törekvésekkel párosulnak. A felzárkózás pedig szinte törvényszerű a gyengén fejlett államok esetében is, hiszen az integrációnak az az egyik alapvető célja, hogy húzóerőt biztosítson az eredeti elképzelések megvalósítása, azaz a teljes mértékű integráció s a széles értelemben vett közös célok megvalósítása érdekében. Görögország esete egyben sok hasonlóságot tükröz Magyarország

helyzetével is. Ahhoz, hogy választ találjunk hazánk uniós csatlakozásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre, a múlt hasonló példáihoz kell visszafordulnunk. Bár olyan tapasztalatokkal is találkozunk, amelyek térben és időben eltérnek Magyarország esetétől, de a kérdéses problémákra adott válaszok megfontolandó tapasztalatként kell, hogy szolgáljanak számunkra. Hazai és külföldi kutatók Magyarországgal kapcsolatosan két példát emelnek ki: Portugáliát és Görögországot. Mindkét állam hasonló feltételekkel és politikai rendszerrel kapcsolódott be az európai integrációba, ott azonban eltérő eredményeket értek el. Míg Görögországnak az elmúlt évek folyamán csak nehezen sikerült az Európai Unióhoz felzárkóznia, addig Portugália az EU-tagságnak köszönhetően gyorsan dinamikus fejlődésnek indult. Ennek a fejlődésnek az okai azonban nemcsak a csatlakozás során kialakuló eltérő körülményeikben keresendők,

hanem abban is, hogy a két ország különbözőképpen aknázta ki a csatlakozás kínálta lehetőségeket, valamint a felkészülési időszakot a 105 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. közösségi tagságra. Míg Görögország esetében a strukturális, szerkezetátalakítási törekvéseket jelentősen elodázták, addig Portugáliában összehangoltabb kormányprogramokat dolgoztak ki és alkalmaztak, már jóval a csatlakozás előtt. Magyarországon a megváltozott világgazdasági és világpolitikai körülmények diktálta feltételek miatt a strukturális

változásokat gyorsabb ütemben és nagyobb léptékben kellett és kell megvalósítani. A sikeres integráció összehangolt integrációs, felkészülési koncepciót követel meg az újonnan csatlakozott államoktól, annak érdekében, hogy a csatlakozás okozta túlzott várakozások minél kevesebb csalódással járjanak., és felesleges várakozásokat indukáljanak. Magyarországnak érdeke, hogy a különböző csatlakozási tapasztalatokat tanulmányozva előre felkészüljön, hogy elkerülje vagy minimalizálja azokat a veszélyeket, amelyek egy fejlettebb régióhoz való integrálódással, valamint a megváltozott versenyfeltételeknek való megfeleléssel együtt járhatnak. Bár Görögországban – és a csatlakozó másik dél-európai országokban is - erős támogatottsága volt az európai integrációhoz való csatlakozásnak, sokakban erős kételyek éltek a csatlakozás előtt és a hosszú tárgyalási folyamat alatt is, az attól várható

előnyöket illetően. A tőkebeáramlás növekedésére, a termelés korszerűbbé válására, exportpiacaik bővülésére és a közösségi alapokból jelentős transzferekre is számítottak, de a várható hasznokkal szemben kétségesnek tartották, hogy a tagságból származnak-e jelentős további előnyök a korábbi szabadkereskedelmi megállapodásban biztosítottakhoz képest, és érdemes-e ezért vállalni az importverseny további erősödését, illetve az abból származó kockázatokat és hátrányokat. Ezzel szemben természetesen mérlegelni kellett a nyugat-európai integrációból való kimaradás igen jelentős hosszú távú hátrányait is. A tapasztalatok bebizonyították, hogy helyes gazdaságpolitika esetén ezek a kételyek megalapozatlanok, a csatlakozásból származó előnyök is, valamint az azzal párhuzamosan végbemenő intézményi és modernizációs változások is olyan fejlődést eredményeztek, amely a legtöbb szakértő

várakozásait felülmúlta. Talán ez a dél-európai országok – és köztük Görögország – európai integrációjából levonható legfontosabb tapasztalat. 106 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. sz táblázat A görög gazdaság növekedése 1960-1977 (évi átlagok, %). 8 2. sz táblázat A görög GDP szektorális megoszlása 1960-1975 (%) . 9 3. sz táblázat Az európai integráció mintájának áttekintése az államban . 48 4. sz táblázat Állami támogatás az ipari szektorban a közösség tagállamaiban 1988-90 és

1990-92 között (évi középátlagon számolva) . 56 5. sz táblázat EIB-kölcsönök Görögországnak 1981-1985 között . 61 6. sz táblázat Az EIB által Görögországnak és a kelet-közép-európai országoknak nyújtott kölcsönök (millió ECU, valamint az egész kölcsönmennyiséghez viszonyított százalékos megosztás). 61 7. sz táblázat Az áruk exportjának és importjának a változása . 63 8. sz táblázat A görög gazdaság makrostruktúrájának alakulása 1938-2000 között (százalék). 65 9. sz táblázat A görög gazdaság fejlődési trendjének alakulása a görög csatlakozást követően, összehasonlítva az Európai Unió átlagával . 66 10. sz táblázat Az államadósság a GDP százalékában az Európai Unió tagállamaiban. 72 11. sz táblázat Görögország gazdasági mutatói . 81 12. sz táblázat A magyar-görög külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) . 90 13. sz táblázat Értékváltozás és a forgalom

megoszlása a 2003. évben (%) 91 14. sz táblázat A görög-magyar árucsere 10 legnagyobb forgalmú tétele . 92 107 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Almássy Eszter: A görög szerpentin, avagy Athén és az európai integráció; Századvégi Kiadó, Budapest 2003, 53-75., 170-199 oldal 2. Artner Annamária: Az európai felzárkózási tapasztalatok Görögország példáján; MTA Világgazdasági Kutatóintézet: Kihívások 127. szám, 2000 április 3. Artner Annamária - Éltető Andrea: Országtanulmányok az EU-val kapcsolatban EURÓPAI

TÜKÖR Műhelytanulmányok, 1. Munkacsoport; Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa 17. 41-59 oldal 4. Constas, Dimitri and Stavrou G, Theofanis: Greece Prepares for the Twenty- first century; The Woodrow Wilson Center Press, Washington, D.C; The Johns Hopkins University Press, Baltimore and London, 1995, Part III.: The Economy: Integrating into the European community, 101-124.oldal 5. Featherstone, Kevin and Ifantis, Kostas: Europe in Change: Greece in a changing Europe – Between European integration and Balkan disintegration? Manchester University Press, Manchester and New York, 1996, 31-72. oldal 6. Forgács András: Görögország és a NATO, a görög nemzetbiztonsági stratégia, Hadtudomány X. évfolyam, 1 szám BIZTONSÁGPOLITIKA 7. Forgács András – Szabó Miklós: Görögország, Panorama, 1979, 21-25, 59-64 oldal 8. Horváth Zoltánné: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2002 9. IRÁNY AZ EU: Ismerkedés az EU-tagállamokkal

vállalkozói szemmel (3-10 oldal) 26. Szám, Budapest, 2002 február 10. Lavdas, A Kostas: The Europeanization of Greece: Interest Politics and the Crises of Integration, Lecturer in Politics and Faculty Research Fellow University of the West of England, Bristol, 1997 11. Magyarország külgazdasága 2003, Görögország, 88-90 oldal, Külgazdasági Szabályozók és Statisztikai Főosztály, Budapest, 2004. június 108 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 12. Nagy Lajos: Külpiaci rejtelmek: Görögország: szövetséges az Unióban, Cégvezetés – Határesetek, 2003/2. p

119-122 oldal INTERNETES FORRÁSOK o Pintér Attila: Görögország külkapcsolatai, A tudás 365 napja, 49. előadás – 2002. február 18 http://www.valtozovilaghu/t365/tux0218htm o The World Factbook: Adatok Görögországról http://www.ciagov/cia/publications/factbook/geos/grhtml o ELKE – Hellenic Center for Investment http://www.elkegr o Görögország megsérti az uniós gazdasági előírásokat, 2004. szeptember 13 FigyelőNet http://www.fnhu/cikkphp?id=3&cid=86564 o Hamisak a görög számok? 2004. szeptember 21 FigyelőNet http://www.fnhu/cikkphp?id=3&cid=87060 o Ministry of Tourism – Greek National Tourism Organization http://www.gntogr/ o Görögországról általánosan www.greececom, wwwgreecegr o Spyros: Az EU-bővítés hatása a görög turizmusra, Forrás: Athener Zeitung, 2003. 04 21 http://www.greekcafenet/newsphp?news=225 o Poór Csabáné: Tájékoztató a magyar-görög gazdasági kapcsolatokról, 2003. 04 23.

http://www.greekcafenet/newsphp?news=235 o A görög gazdaság tapasztalati az EU-csatlakozás után, Forrás: Üzleti7, 2003. április 22. http://www.greekcafenet/newsphp?news=242 o Nikos-Boti Attila: Görög vita az euróról, 2003. 05 21 http://www.greekcafenet/newsphp?news=301 o Keleti Miklós: Görögország volt az EU fekete báránya, Forrás: Magyar Rádió Online, 2003. 12 02 http://www.greekcafenet/newsphp?news=474 o A görög példa: amikor a belépés sem gyógyír, HVG, 2004. május 04 http://hvg.hu/gazdasag/0000000000562181aspx 109 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. o ITD Hungary – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. - Gazdasági információk Görögországról Gazdasági útmutató Görög üzleti érdeklődések http://www.itdhhu/kulkepviseletivy?colid=0cac2559-8d0f-473b-bb2327ad59a3187d&object-id=0cac2559-8d0f-473b-bb23-27ad59a3187d o Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma: Görögország politikai, diplomáciai kapcsolatai Magyarországgal http://www.kulugyminiszteriumhu/Kulugyminiszterium/HU/Vilag orszagai/Eu ropa/gorogorszag/gorogpol.htm o HELLENIC REPUBLIC Ministry of Foreign Affairs www.mfagr o Az EU-bővítés tapasztalatai, Cégvezetés – Határesetek, 2002. október 1 http://www.cegnethu/startphp?x=3&cid=3005 o Nagy Lajos: Külpiaci rejtelmek: Karnyújtásnyira Görögországtól, Cégvezetés – Határesetek, 1998. szeptember 1 http://www.cegnethu/startphp?x=3&cid=301 o Udvarhelyi Szabolcs: A görög mentalitás sok szempontból tanulságos lehet a magyaroknak, Kossuth

Rádió / Görög hét, 2003. december 12 www.radiohu/indexphp?cikk id=67635&rid=PT1nTTNBVE0= o INFOTE – Information for all http://www.xogr/indexjsp o Nagy András: A dél-európai országok európai integrációja és annak tanulságai I. http://epa.oszkhu/00000/00017/00046/nagyandraspdf 110