Language learning | English » Dobronyiné Hajszán Gabriella - Fordítás és fordítás technikai elemzés

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR TÁRSADALOMTUDOMÁNY ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT SZAKDOLGOZAT Készítette: Dobronyiné Hajszán Gabriella Belső konzulens: Lisányi Endréné Beke Judit Külső konzulens: Kovácsné Wágner Anikó Budapest, 2009 http://www.doksihu 1. Szinopszis Dolgozatomban két fordítást szeretnék bemutatni és fordítástechnikai szempontból elemezni: egyik társadalomtudomány területéről, a másik az államigazgatási adatszolgáltatás témaköréből. Mindkét szöveghez külön szószedet készült, kiemelve azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek a témához kapcsolódnak. Angolról magyarra történő fordítás Political Sustainability in a redistributive system: The United Kingdom eredeti címmel az Egyesült Királyság társadalombiztosítási rendszerének felépítéséről, a társadalom elöregedéséről szól, valamint részletezi, melyek

lehetnek azok a kihívások, amivel a rendszernek a jövőben szembe kell néznie. A fordított fejezet The political future of social security in aging societies című 2006-ban megjelent könyv része, amely hat országban többek között Franciaországban, Németországban, Egyesült Királyságban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban elemzi a társadalombiztosítási rendszereket, főként arra koncentrálva, hogy a különböző rendszerek miként képesek az egyre idősödő társadalom nyugdíjigényeit kielégíteni, finanszírozni. A könyv írója 1967-ben Olaszországban született közgazdász Vincenzo Galasso. A magyarról angolra fordítás alapja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által készített Útmutató a hatósági statisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás rendjéről. Az önkormányzati ügyiratforgalmi és hatósági statisztikai adatgyűjtés célja, hogy átfogó képet adjon a hivatali munka

mennyiségéről és minőségéről. Eredetileg a Belügyminisztérium adta ki, majd azt minden évben a jogszabályok előírásait követve évente módosít. A fordítás alapjaként szolgáló útmutató 2006 december 8-án jelent meg Mindkét téma újszerűségével és aktualitásával ragadta meg a figyelmemet és ösztönzött arra, hogy fordításukra vállalkozzak. A dolgozat célja két olyan munka elkészítése, amely a mellékelt szószedettel, illetve a munka során felmerül problémák rövid elemzésével, megoldásaival átfogó képet nyújt a két téma jobb megismeréséhez. 2 http://www.doksihu 2. Tartalomjegyzék 1. Szinopszis2 2. Tartalomjegyzék 3 3. Értekezés 4 4. Fordítás angolról magyarra 6 4.1 Eredeti szöveg6 4.2 Fordítás26 4.3 Szószedet47 4.4 Tények és érdekességek a fordított szövegben51 5. Fordítás magyarról angolra 56 5.1 Eredeti szöveg56 5.2 Fordítás62 5.3 Szószedet68 6. Felhasznált irodalom71 3 http://www.doksihu 3.

Értekezés A következőkben a két fordításban előforduló nehézségeket, lehetséges megoldásukat illetve a munka során alkalmazott fordítási technikákat szeretném részletezni illetve bemutatni. Az angol-magyar fordításban sok nehézséget okozott a különböző nyugdíjrendszerek angol elnevezéseire a megfelelő magyar kifejezést megtalálni. Hosszú kutatómunka során sikerült például a Stakeholder Pension illetve a State Earning-related Pension Scheme rendszerekre a Takarékossági nyugdíj és az Állami Keresett-függő Nyugdíjrendszer magyar megfelelőit megtalálnom. Az „almost a quarter of the retirees are in relative poverty, receiving an income below 60 percent of the median household income” mondatrészben az általános a quarter általános jelentésű főnevet illetve az are általános jelentésű igét konkretizáltam. Az eredmény a következő: „nyugdíjasok mintegy 25%-a tengődik relatív szegénységben, azaz egy közepes háztartás

bevételeinek kevesebb, mint 60%-t kapják”. A következő mondat: „The British social security system features a rather unique mix of public and private provision of retirement income in the European landscape” magyar megfelelője „Az európai társadalombiztosítási palettát a brit rendszer állami és magán nyugdíjbiztosításának kivételes elegye teszi még színesebbé.” mondat lett, ahol landscape táj, vidék jelentését felcseréltem a paletta főnévvel, amihez az elegye illetve színesebbé teszi kifejezések megfelelőnek tűntek, anélkül, hogy az eredeti angol mondat üzenetét veszítené. This situation is mainly driven by the lack of indexation of pension benefits to economic growth mondatrészletből az indexation megfelelője a fordításban a célszöveg „dúsítása" azaz a magyarázó fordítás miatt juttatások gazdasági növekedést jelző mérőszámokhoz történő igazításának hiánya lett. Vegyük egy-két példát a magyar-angol

fordításban alkalmazott technikák közül is. Itt az olyan magyar szavak, mint illetékügy, ügyintézés vagy rovat angol megfelelőjének megfejtése, a magyar szöveg jellegzetes nyelvezetének visszaadása jelentette a kihívást. Antonim fordítási technika azon belül is tagadó mondat felcserélése állítóval: „activities in which the local government is not playing the role of an authoritative body, but as a subject in a civic or labour law procedure are excluded from the scope of statistical observation”. Az eredeti magyar megfelelő a következő: “Nem tartoznak a hatósági statisztikai megfigyelés körébe”. 4 http://www.doksihu Az eljárás még az Áe. alapján történik, mondatban szereplő Áe egy helyi önkormányzatnál vagy államigazgatásban dolgozó ügyintéző vagy jegyző számára, akihez az eredeti szöveg egyébként szól, minden bizonnyal jelentéssel bír. Mindez ugyanakkor nem mondható el egy angol anyanyelvű olvasó számára,

amennyiben a fordított szövegben a fordító meghagyná az Áe.-t Ez az oka annak, hogy a fordításba a törvény teljes elnevezése betoldásra került, azaz: Act IV. of 1957 on general rules of state administration procedures amended and integrated into a uniform framework by Act I. of 1981 És végül a körjegyzőségekhez tartozó települések önkormányzatai angol megfelelője a local governments of various towns constituting a joint regional secretary office. Mivel az angol közigazgatásban körjegyzőségek nem léteznek, ezért a fordításnak magyarázónak kell lennie. 5 http://www.doksihu 4. Fordítás angolról magyarra 4.1 Eredeti szöveg 9. Political Sustainability in a Redistributive System: The United Kingdom The British social security system features a rather unique mix of public and private provision of retirement income in the European landscape. Despite being composed of two programs – the Basic State Pension (BSP) and the State Earnings Related

Pension Scheme (SERPS) until 2002 or the State Second Pension (S2P) thereafter the entire public pension system is relatively small and highly redistributive. Most individuals depend also on private pension scheme - typically occupational plans for their retirement income, and employees are allowed to contract out of the second public pillar (SERPS or S2P) into occupational or private pension plans. In 2000 public pension spending in the United Kingdom amounted to 4.3 percent of GDP. According to the official estimates provided by the EC and the OECD (see table 2.3) pension spending is expected to decrease to 36 percent in 2050 Despite being relatively small, at least by European standards – the public pension system still represents the main program in the UK welfare state. In 2000 old age pensions accounted for 47 percent of total welfare expenditure. However, when survivor and disability pensions are included, this share reaches 58 percent, as displayed in figure 9.1 Another

characteristic feature of the British system is represented by its high degree of redistribution among individuals of the same cohort but with different incomes. The initial design of the system, and the successive reforms, aimed at providing a minimum level of old age income support to the poor, through a combination of flat (i.e, non-earning-related) pension benefits and means-tested programs (eg, the minimum income guaranteed, MIG). Its redistributive nature is achieved mainly by combining proportional contribution rates on labor earnings with a two-tier benefit scheme featuring a flat pension – the Basic State Pension (BSP) – and a pension that depends on the workers’ earnings – the State Earnings Related Pension Scheme (SERPS). With the 2002 Blair pension reform, however, the system has become even more redistributive, since SERPS has been replace by a partially flat benefit pension, the State Second Pension (S2P). 6 http://www.doksihu Unemployment and labor market; 12%

Health; 28% Family benefits; 11% Survivor pensions; 5% Disability pensions; 6% Old age and seniority pensions; 47% Figure 9.1 Welfare expenditure decomposition in 2000 (Source: OECD) The limited public commitment in the provision of retirement income, with public scheme mainly targeted at replacing the low-income workers’ earnings, has always been accompanied by a substantial private provision based, since the end of the nineteenth century, on occupational pensions. All reforms of the British system have managed to accommodate this mix, either by retaining the worker’s option of contracting-out of the second public pillar – during the 1975 and 1999 reforms that increased public responsibility for old age income – or by promoting more private arrangements – as in the 1986 Social Security Act by the Thatcher Conservative government. Since the British public pension system has long been expressively designed to provide sufficient retirement income to low-earner workers,

current concerns about poverty among the elderly indicate a major inadequacy of the system. According to a report by the Pension Policy Institute (PPI, 2003), almost a quarter of the retirees are in relative poverty, receiving an income below 60 percent of the median household income. Indeed table 91 table shows that the risk of poverty among the elderly (defined as people aged 65 years and over in the United Kingdom is only slightly above the European average and is in line with the date for people aged 0 to 64 years. The Difference in the poverty risk between the United Kingdom and the rest of Europe becomes more relevant if one concentrates only on the very elderly (people aged 75 years and more). This situation is mainly driven by the lack of indexation of pension benefits to economic growth, which rapidly reduces the relative purchasing 7 http://www.doksihu power of the benefits after retirement, and by the parsimoniousness of the survivors’ pensions, which tend to provide

surviving spouses with little retirement income. Unsurprisingly, very old retirees and elderly single women are more often in relative poverty. Table 9.1 Relative poverty risks in 1998 by age group Age group 0-64 65+ 75+ Austria 10% 24% 31% Belgium 11% 22% 25% Finland 10% 17% 20% France 14% 19% 23% Germany 11% 11% 12% Greece 18% 33% 39% Íceland 17% 34% 42% Italy 19% 14% 14% Netherlands 11% 7% 8% Portugal 18% 33% 39% Spain 10% 8% 12% United Kingdom 19% 21% 26% EU 15 15% 17% 19% Source: European Commission (2003). Note: For each age group the poverty risk is defined as the share of individuals below 60% of the median income At the turn of the twenty-first century the British public pension system hence presents a different set of concerns than most European schemes. Because of the 1986 Thatcher reform, which reduced the generosity of the public earning-related pillar, and because of the widespread use of occupational and private

plans, which limits the scope for public intervention in old age-retirement income, the future financial sustainability of the system does not represent a hot issue in the political debate (see table 2.3) The use of early retirement provisions is also less pervasive than in other European countries as the effective median retirement age is around 62 years and, perhaps more important, aging is less dramatic than elsewhere. The main element of concern for the public and private, pension system in the United Kingdom is the expected increase in poverty among elderly. A 2001 Eurobarometer 8 http://www.doksihu survey (see European Commission 2003), in which individuals were asked how they expect to get by in their old age with the state pension, captures the public perception on this issue: around 65 percent of the interviewed individuals in the United Kingdom expects some difficulty (almost 30 percent predicts great difficulty), as opposed to around 40 percent in Belgium, France and

Spain or about 50 percent in Ireland, Italy and Portugal. These concerns are more common among low- and middle-income retirees, who decided to contract out of the public earnings-related scheme into occupational or private pension plans, following the liberalization of the private pension industry during the 1986 Thatcher reform. The introduction of defined contribution (DC) occupational plan and the subsequent shift of several employees’ occupational plans from defined benefits (DB) to defined contributions (DC) will leave many low-income employees to bear the financial risk of their pension plans. Furthermore a massive mis-selling of personal pension plans occurred, leading in 1993 to a major scandal, as several employees were suggested to move to personal plans based on bad judgment by the financial companies. To mitigate these problems, the 1999 and 2002 reforms introduced by the Blair government increased the public involvement in the retirement income provision for low-income

individuals. Nevertheless, a large share of the elderly may still be forced to use means-tested benefits that are indexed to average earnings such as the minimum income guarantee. This chapter examines the long-run political sustainability of the UK public pension system, as shaped by almost three decades of radical reforms. Two features characterize the British system and will be relevant for this analysis: the expected process of mild population aging – as compared to other European countries (see chapter 2) - and the widespread concerns about old age poverty, induced by the expectation of low replacement rates at retirement. The former element indicates that the electoral push toward more public pension spending by aging population should be moderate in the United Kingdom - at least as compare to other societies. However, the latter aspect suggests that intragenerational redistributive motive may be relevant in shaping the future political sustainability of this social security

scheme. The next section introduces a brief historical detour of the public and private provision of retirement income in the United Kingdom while the mild aging process and its impact on the political representation by age are discussed in section 9.2 9 http://www.doksihu Section 9.31 analyzes the British public pension system as shaped by the 1999 and 2002 reforms, which replaces SERPS with new, partially flat, pension benefit scheme (S2P). The simulation results, presented in section 932, suggest that the political equilibrium in this new system will be characterized by a large increase in the contribution rate and more generous pension benefits for low-educated retirees, as measured by the replacement rate. 9.1 An Overview of the British Social Security System The first public old age income provision, introduced in 1908, constituted a form of financial help for the very elderly – those aged 70 years or more – and was made contingent on a “test of good character”. A few

years later, in 1911, the National Insurance Act instituted a basic state pension for the elderly, disabled, and unemployed. This system provided a minimal safety net for very low-income individuals but was means-tested. The British public pension system was completely re-shaped after WWII by the Beveridge Report, which argued in favour of more income protection to the elderly. In particular, the Report explicitly suggested abolishing means-testing to eliminate the stigma from drawing benefits, which had characterized the previous pension scheme. Pension benefits were still to be flat, and contributions not earnings related A pension reform inspired by the Beveridge Report was implemented in 1946. Unlike the scheme suggested by the Report, pensions were immediately awarded, with no transition period. The system shaped by the Beveridge Report soon faced two major problems: a diffused poverty among the retirees, many of whom had to recur to additional meanstested schemes, and lack of

funding. These financial troubles were mainly due to the growing number of retirees entitled to a pension, and to the financing method, which relied on a flat contribution, clearly designed so as to be payable also by the poorest workers. In 1959 the National Insurance Act tackled these issues by introducing earnings-related contributions, which made the system highly redistributive. Middleand high-income workers received low value for their contributions Yes, since thy typically enjoyed addition coverage through occupational plans, the Conservative government allowed for contracting out of the public system into occupational plans. The low return on the public scheme for these richer workers implicitly encouraged their contracting-out to occupation plans (see Hannah 1986). 10 http://www.doksihu By the seventies occupational schemes had become widespread among all but lowearnings workers and the private pension industry was well developed. As a consequence the 1969 White Paper

drafted by the Labour Party did not envisage any reduction in the private provision - via occupational plans - of retirement income. The 1975 Social Security Act, however, increased public involvement in the British old age pension system by introducing a second public pillar along with the existing Basic State Pension (BSP). While BSP paid out a flat rate pension, which only depended on the years of contribution, the new public pillar - called State Earnings Related Pension Scheme (SERPS) - provided a pension benefit based on the workers earnings. Both schemes’ pension benefits were indexed to the higher value between inflation and wage growth. The interests of the existing occupational plan industry were nevertheless preserved with the introduction of a partial exit option from the new public pension pillar: workers were allowed to contract out of SERPS toward occupational plans, by substituting part of their social security contribution to the public system with contributions to

occupational plans. The government also regulated the occupation plan industry: in order to qualify as a contracting-in plan, an occupational fund was required to guarantee at least a minimum pension (GMP), which, however, did not need to be indexed to inflation or wage growth. The following decade was characterized by the Conservative Party effort to retrench the welfare state. The commitment building phase of the 1986 social security reform featured publications by several think-tanks close to the government and the issue of the Green paper “Reform of Social Security” (DHSS 1985) by a governmentappointed committee. All these publications emphasized the urgency of reforming the social security systemdue to the demographic trend – and hence endorsed a reduction of the state intervention in the pension industry, to be achieved by eliminating completely the newly born SERPS, by deregulating this industry and by providing a more prominent role to financial institutions. Already in

1980 the adjustment criterion for the pension benefits had shifted to inflation only; however, the major retrenching measures were adopted with the 1986 Social Security Act. Because of internal opposition by the Treasury Minister within the Conservative government (see Bonoli 2000), SERPS was not abolished, but its replacement rate decreased from 25 to 20 percent of the workers earning. The number of years of calculation for the reference wage was increased from the best twenty years to the entire working history, thereby inducing a reduction in the 11 http://www.doksihu average replacement rate, and survival pensions were limited to 50 percent of the retiree’s pension. The 1986 Social Security Act also weakened the requirements for contracting-out. Individuals were allowed to opt out to defined contributions (DC) occupational plans and to newly introduced personal pension plans; these DC plans were not forced to guarantee a minimum pension (GMP) but only minimum requirements on

the contributions to the plan. The scope for private involvement in the pension market largely increased, since the reduced generosity of the public system encouraged workers to opt out, while lower requirements on occupational plans and the introduction of personal pension funds revitalized the private pension industry. The evolution of the British private pension industry in the following years has drawn large attention by the media and the academia due to the frequent and substantial mismanagements and scandals (e.g: see Blake 2003) To tackle these problems, the 1995 Pension Act introduced a 5 percent maximum limit on selfinvestment and the obligation for the trustees to control on these limits, launched a new Occupational Pension Regulatory Authority, and instituted a compensation fund to cover cases of insolvency. When the Labour government was appointed in 1997, several low- and middleincome workers had already been damaged by their use of this contracting out option, often

because of mis-information and mis-selling of private plans. The 1998 Green Paper hence put forward two proposals to improve the retirement income of the low-income workers. The State Earnings Related Pension Scheme (SERPS) was to be replaced, along a transition period, by a partially flat state pension, called the State Second Pension (S2P), and Stakeholder Pensions were to be introduced among the private contracting-out options. In order to qualify as a stakeholder pension, a scheme had to obey some rules, such as government-set maximum charge, not entry or exit fees, and no penalties for missing payments. 9.11 A Description of the System at the Turn of the Century The British social security system is composed of the relevant layers. The first pillar – called the Basic State Pension (BSP) – is public and provides a flat pension, which is not related to the worker’s earnings. The pension level depends, however, on the length of the contribution period, with at least 11 years

needed to become eligible. To achieve the largest BSP, a worker has to feature a period of contribution equal at 12 http://www.doksihu least to 44 years for men and 39 for women. Workers with fewer years of contribution receive a smaller pension, while deferring retirement increases pension benefits by 7.5 percent a year The public pension system provides also an earning-related pillar, which individuals may choose to opt out of, in order to enrol in occupational or private pension plans. From the 1975 Social Security Act till 2002 – when the program was abolished – the State Earnings Related Pension Scheme (SERPS) awarded pension benefits to those workers whose past earnings had been above the lower earning limit (LEL) for at least one year since April 1978. Originally SERPS was designed to provide 125 percent of band earnings for each of the 20 years of contribution with the largest earnings, where band earnings were defined as the earnings included between 52 times the weekly

Lower Earning Limit (LEL) and 53 times the weekly Upper Earning Limit (UEL). The 1986 Social Security Act decreased the accrual rate to 1 percent of band earnings per year - and hence the maximum replacement rate to 20 percent - and increased the years of contribution in the benefit calculation to the entire working history. In 2002, a new public scheme – called the State Second Pension (S2P) – was introduced to replace SERPS. During the initial phases – until 2007 – S2P will provide partially flat pension benefits, which only loosely depend on the worker’s labor earnings. Starting in 2007, however, this second public pillar is expected to provide a flat pension benefit, on the top of BSP. The financing of these two benefits is based on a complex system of contributions on labor earnings. The Primary National Insurance contribution, which is due by the employee, amounts to 10 percent of the income between the Primary Threshold (PT), corresponding to 87 GBP a week in 2001 and

Upper Earning Limit (UEL), corresponding to GBP 575 a week; the rights to SERPS benefit actually accrue for all earnings exceeding the Lower Earnings Limit (GBP 67 a week). If the worker contracts out of SERPS into occupational or private pension schemes, the contribution is rebated to 8.4 percent of income between the PT and the UEL The Secondary National Insurance contribution is instead paid by the employer. No contribution is due for labor income below the Secondary Threshold (ST), GBP 87 a week, while the tax rate is equal to 12.2 percent for the income above the ST If the employee contracts out, the Secondary National Insurance contribution is rebated to 9.2 percent 13 http://www.doksihu SERPS ; 6500000 SERPS affiliate; 1000000 Personal Pension Plans; 5000000 Occupational Pension Plans; 9000000 Figure 9.2 Second pension pillar affiliates in 1999(Source: Emmerson and Johnson 2001) Ever since the introduction in 1975 of a second state pension pillar, employees have been

allowed to contracting out of this program into occupational or private pension plans. By opting out, individuals give up their claims to a future pension benefit under SERPS or S2P in exchange for a rebate in their contributions – called National Insurance Contributions (NICs) – to the public pension system. However, these reductions in the NICs have to be dedicated to build up alternative retirement funds, in occupational or private pension plans. The relative share of each type of second pension pillar in 1999 and the number of retirees enrolled to each program are displayed in figure 9.2 Occupational pension schemes are provided by the employers to their employees and typically cover all workers in a firm or industry (see Blake 2003): for an employee who contracts out of the public program into an occupational plan, the accumulation in this scheme takes the form of contributions paid by the employer on top of labor cost and/or employee direct contributions from their earnings.

There exist four types of contract-out schemes: COSRS – contracted-out salary-related scheme; COMPS – contracted-out money-purchase scheme; COMBS – contracted-out mixed-benefit scheme; and COHS – contracted-out hybrid scheme. The first occupational fund is a defined benefit (DB) plan that promises a pension expressed as a percentage of the wage, based on the number of years spent within the scheme. In a DB plan employers are responsible for underwriting the costs of the plan; moreover, in order to be considered for contracting-out, a COSRS has to ensure a minimum pension at retirement. The second fund is defined contribution (DC) plan Individuals are 14 http://www.doksihu required to contribute to this scheme in order to build up investment fund that are converted into a stream of income at retirement. The level of pension benefits is not defined in the contract - employers are hence not responsible for underwriting the costs of the plan – and the uncertainty due to the

market value of the funds at retirement is beard by the employees. The only requirement for COMPS to be available for contracting-out is to receive as contribution at least the contracted-out rebate. The other two schemes, COMBS and COHS, are mixed systems After the 1986 Social Security Act, employees may also contract out into private pension plans, by contributing their NICs rebates to these funds, and on some occasions employers may offer to contribute to personal pension plans instead of offering an occupational scheme. Contributions to pension schemes approved by the Inland Revenue are tax relieved, and any buildup in the fund value due to investment returns is free of personal tax. Upon retirement and vesting of the fund, a proportion of the benefits can be taken as a tax-free lump sum (up to a maximum of 25 percent of the fund value), while the remainder is to be used to purchase an annuity. 9.2 Aging in the United Kingdom The aging phenomenon in the United Kingdom is more

limited than in most European countries, and hence the repercussion on the public pension spending should be less sizable. This discrepancy is due to a less dramatic reduction in the fertility rate, but also to a lower increase in the life expectancy at birth. Different magnitudes of the migration flows have also played a role in this difference. In the United Kingdom, the fertility rate - measuring the number of children per woman between 18 and 45 years - has dropped from 2.7 in the sixties - the years of the baby boom - to 1.8 in the eighties and nineties Analogously, longevity has increased, but less than in many other OECD countries, as life expectancy at birth for females has soared from 73.7 years in 1960 to 80 in 2000 (from 679 to 752 years for males) Estimates by the European Commission for the next 50 years suggest additional, mild aging, as further reductions in the old age mortality are forecasted, while the fertility rate is expect to remain relatively constant around 1.8

children per woman The expected population profile by age for the year 2050 and the actual profile for the year 2000 are shown in figure 9.3 The effect of the aging process is clearly visible. In the year 2000, the single largest generation in the population was composed of individuals in their thirties – the last of the baby boomers, and there 15 http://www.doksihu was a clear decay in the share of the population at older ages. In the year 2050 population is instead expected to be distributed more evenly across the different age Year 2000 90 and more Age 80 to 89 70 to 79 60 to 69 50 to 59 40 to 49 30 to 39 20 to 29 10 to 19 16 14 12 10 8 6 4 2 0 0 to 9 Share of population groups, with individuals in their fifties becoming the most numerous generation. Year 2050 Figure 9.3 Aging in the United Kingdom: Population by age group in 2000 and 2050 (Source: Eurostat) Aging will thus have some effect on the financing of the current public pension system because of the

decrease in the share of individuals in the active population and the contemporaneous increase in the fraction of elderly persons. In 2050 there will be slightly more than two individuals of working age for every elderly person, as compared to four workers in 2000. The shift in the political representation due to population aging is characterized for all countries in figure 2.2 by the median age among the voters In 2050, individuals in their fifties are expected to form the most numerous generation, and the median age among the voter is expected to rise to 53 years, from 45 years in 2000. According to the theoretical framework presented in chapters 3 and 4, these individuals will use their political power to defend their vested interests in pension issues. 9.3 Challenges for the Future Unlike in most other European countries, the future financial sustainability of the public pension system in the United Kingdom does not look gloomy. As shown at 16 http://www.doksihu table 2.3, the

mild population aging is expected to increase pension spending only by 1.7 percent of GDP However, if the effects of the 2002 Blair reform and the forecasted increase in the employment rate are considered, future pension spending in the United Kingdom may actually decrease. Table 9.2 Retirees income by composition and income quintile in 1996 Quintile 1 2 3 4 5 State pension 74,1% 59,9% 50,1% 38,8% 23,4% Means-tested benefits 9,4% 13,5% 19,9% 11,3% 5,5% Other benefits 6,4% 8,3% 8,9% 12,3% 9,6% Private pensions 8,0% 13,4% 15,1% 26,6% 38,1% Investment income 3,8% 3,6% 3,7% 6,7% 13,2% Earnings 1,0% 1,4% 2,3% 4,3% 10,2% Source: Emmerson és Johnson (2001). Note: Other benefits include non-means-tested benefits, such as invalidity or incapacity benefits. Several studies have argued that the main challenge for the future of the British social security system is in fact to ensure an adequate retirement income to all retirees (e.g, see PPI 2003 and EC

2003) At the turn of the century the British system featured a mix of private and public provision of retirement income, which varied according to the agent’s income, as shown at table 9.2 Low-income retirees – in the lowest quintile of the retirees’ income – receive more than 70 percent of their income from state pension and an additional 10 percent from means-tested programs. High income retirees - in the highest quintile - obtain less than 25 percent of their income from state pensions, almost 40 percent from private plans and more than 20 percent from earnings or capital income. The public sector has then to address mainly the needs of low-income individuals, as high-income persons rely more on private arrangements for their retirement income. The future level of the low-earners’ retirement income will likely depend on the evolution of the public pension schemes. According to Emmerson and Johnson (2001), the replacement rate for low-income single male, whose labor income

equals 50 percent of the median earnings, will drop from 62.5 percent in 1998 – when the individual was receiving BSP and SERPS benefits – to only 37.6 percent in 2045 – when he will enjoy BSP and S2P benefits – or to 35.8 percent – in the hypothetical 17 http://www.doksihu case where BSP and SERPS are still in place in 2045. These dismaying figures suggest that despite the introduction of a more redistributive program (S2P), public retirement income provision will not be sufficient to support low-income elderly. Furthermore, since pension benefits are indexed to the inflation, rather than to the average growth of the economy, the relative purchasing power of the elderly will decrease even more over time. The expected increase in poverty suggested by Emmerson and Johnson’s (2001) calculations may affect the future political sustainability of the British public pension system, since low-income middle aged and elderly individuals may be willing to provide strong support to

a larger system in order to increase its generosity. The next section provides a more detailed description of the public system, and section 9.32 addresses its future political sustainability. 9.31 A Closer Look at the British System Until 2002 the British public pension system was composed of two programs: BSP and SERPS. To an agent with education level (or income) q, the Basic State Pension provided a flat benefit that depends on the number of years of contribution, Nq, and on a reference wage, wt, corresponding for all retirees to the lower earning limit, LEL: (9.1) The SERPS pension benefits for an agent with education level q retiring at time t with a retirement age Jq were instead computed according to the relevant portion – the difference between the agents earnings not exceeding the upper earning limit (UEL) and the lower earning limit (LEL) - of the agents average earnings over her entire working history, to the number of years of contribution, and to a conversion

coefficient α, which was equal to 25 percent: (9.2) (9.3) 18 http://www.doksihu represents the earnings, at time tJq + i of a type-q agent born at where time i, is the upper earning limit (UEL), and sq characterizes the initial period in the working career of an agent of education q. Employees may contract out of SERPS, in which case they do not receive any SERPS benefit but obtain a rebate on their contributions (and on their employer’s contributions). Since 1980 both BSP and SERPS benefits were indexed to inflation After 2002 Blair reforms newly retired individual had their SERPS benefits replaced by a partially flat State Second Pension (S2P). Under S2P an agent with education level q retiring at time t with a retirement age Jq receives a pension benefit, which is still computed according to the agent’s relevant earnings, meaning between the lower (LEL) and Upper earning limit (UEL): (9.4) with as characterized in equation (9.3), and where the conversion coefficient

γ is defined as (9.5) In equation (9.5), LET and UET are respectively the lower and upper earning threshold. S2P benefits are indexed to inflation Moreover employees may choose to contract out of S2P – thereby forgoing any S2P benefit but receiving a rebate on their National Insurance contributions. Employees and employers contribute to the public pension system a fraction of the workers labor earnings, which may vary according to the workers earnings and to the use of the contracting out option as discussed in section 9.11 In each period total contributions thus depend on the employees and employers’ social security contribution and rates and on the rebate obtained by contracting out on the share of workers who do not 19 http://www.doksihu and on the retirement ages Jq. Total contributions to the system contract out at time t are given by (9.6) where and represents respectively the proportion of agents aged j with education qє[1,Q] and their actual earnings. The

labor earnings for the employee’s contribution is define as (9.7) with corresponding to the Primary Threshold (PT) and to the UEL (see section 9.11) In a balanced budged public pension system, the total amount of pensions (BSP and SERPS or S2P) transferred to retirees is equal to the aggregate contributions paid by current workers: (9.8) where Pj,q B,t, Pj,q S,t, and refer respectively to BSP, SERPS and S2P benefits provided at time t to an individual aged j with education level q, and G is the maximum longevity, which is the model is set equal to 95 years. The simulations on political sustainability discussed in the next section focus on the equilibrium contribution rate, which satisfies equations (9.8) This equilibrium contributions rate determines the total amount of contributions to the system and also 20 http://www.doksihu pins down the total amounts of pension. The sharing of resources however, is among retirees of different age and income (or education)

level, and this depends on the structure of the system (e.g, its composition between BSP, SERPS or S2P) As a result the preferences over the size of the public pension system of individuals who differ in their working history, lifetime earning profile, and retirement age will also depend on the structure of the system. To analyze the redistributive features that characterize the British public pension system and their impact on the individuals’ political decisions, I consider an economy populated by adults who differ in age, education, and income level. Individual are assumed to live from 18 to at most 95 years, While facing age-specific mortality rates, and to differ within age cohort by education level and, accordingly, by working history, income, and probability of survival. In particular, at every age, agents may be low or high educated. Individuals in the former group have competed secondary education, and according to an average over four waves (1993-96) of the European

Commission Household Panel (ECHP), they account for 59.4 percent of the British population. The high-educated have tertiary education and sum up to the remaining 40.6 percent Depending on their educational attainments, individuals typically differ in their working history and earning profile by age. According to the 1996 ECHP data, highly educated individuals begin to work at age 22 and retire at 63 years, while featuring a steep earning profile, as shown in figure 9.4 Agents in the low-education group enter the labor market earlier, at age 18, but retire still at 63, and enjoy lower lifetime earnings (see figure 9.4) 9.32 Political Constraints At the turn of the century, the United Kingdom featured a lower level of social security spending than most European countries, but a more complex structure. In 2001, the equilibrium social security tax rate – that is, the contribution rate equating total pension transfers to total contributions – was equal to 17.1 percent This equilibrium

contribution rate refers to the sum of the contribution rates paid by the employee and by the employer on an income between the Second Threshold (ST) and the Upper Earnings Level (UEL) for a worker who chooses not to contract out of the system The equilibrium contribution rate paid by the employer for the portion of earnings above the UEL is estimated to be equal to 9.4 percent For individuals who 21 http://www.doksihu contract out, these contribution rates are respectively 13.5 percent – for the earnings between ST and UEL – and 7.1 percent – for the earnings above the UEL Interestingly these equilibrium contribution rates are lower than the statutory National Income contributions, which finance also other social spending beyond public pensions. Figure 9.4 Earning profile by age EC and OECD official predictions for the year 2050 do not expect the aging process to produce major changes in the British demographic structure and hence in the level of pension spending (see table

2.3) Yet even this mild demographic dynamics and the replacement of SERPS with S2P may significantly affect the future political sustainability of the public pension system. The changes in the British demographic pyramid (see figure 9.3) will moderately reduce the long-term profitability of the social security system, while modifying the identity of the pivotal voter, since the median age among the voters is expected to reach 53 years in 2050. The substitution of an earnings-related scheme (SERPS) with a partially flat S2P will instead increase support for social security among low-educated individuals, while raising the opposition among high-educated agents. Table 9.3 displays the results of the simulations that evaluate the impact of the aging process and of the 2002 Blair reform on the political sustainability of the social security system for the year 2050. Several crucial questions may be addressed in this theoretical framework: Which contribution rate will prevail in 2050, after

the 22 http://www.doksihu introduction of a more redistributive scheme (S2P)? How does this contribution rate depend on the effective retirement age? What size would the public pension system have had in absence of the 2002 reform? Table 9.3 Simulation results Scheme Effective retirement age Replacement rate (low) Replacement rate (high) 63 Public pension contribution rate 17,1% 2000 BSP and SERPS 66,7% 48,5% 2050 BSP and SERPS 63 39,0% 75,3% 54,5% 2050 BSP and SERPS 64 36,5% 78,1% 58,0% 2050 BSP and SERPS 65 34,3% 81,4% 62,2% 2050 BSP and S2P 63 43,0% 85,4% 55,0% 2050 BSP and S2P 64 40,0% 88,2% 58,5% 2050 BSP and S2P 65 37,6% 92,0% 62,7% Source: Galasso and Profeta (2004). Note: The first line gives the year 2000 scenario; lines 2 to 4 give the simulations for the social security contribution rate under the 2050 economic, demographic, and political scenario in a hypothetical scenario with BSP and SERPS (i.e, had the 2003 reform not

occurred) for different retirement ages. All remaining lines show the simulations for 2050 in the scenario with BSP and S2P Contribution rates refer to the sum of the contribution rates paid by the employee and by the employer for an income between the second threshold (ST) and the upper earnings level (UEL) belonging to a worker, who chooses not to contract out of the system: replacement rates refer respectively to low and high educated retirees. The first line of table 9.3 describes the public pensions in the United Kingdom at the turn of the century, as composed by the BSP and SERPS schemes. The equilibrium contribution rate was equal to 17.1 percent and the replacement rate was almost 67 percent for the low-educated individuals but less than 50 percent for the higheducated, thereby showing the redistributive nature of the public pension scheme. The hypothetical case in which the 2002 Blair reform had not occurred and hence in 2050 the British public system was sill composed of BSP

and SERPS, in displayed at lines 2 to 4 in table 9.3 Under this scenario the political economy model suggest that with retirement ages at their 2000 levels (63 years), the equilibrium contribution rate would rise to 39 percent, while replacement rates would increase to around 75 percent for the low- and to almost 55 percent for the high-educated individuals. An increase in the retirement age to 65 years would reduce the contribution rate to 23 http://www.doksihu 34.3%, while replacement rates would increase because of the reduction in the fraction of retirees and to the contemporaneous increase in the share of workers. The effects of the Blair 2002 reform, which replaced the SERPS with a partially flat S2P, on the long-run political sustainability of the public pension system are displayed in the last three lines of table 9.3 According to these simulations, social security expenditure will increase even further. With retirement ages at 63 years, the equilibrium contribution rate

will jump to 43 percent – hence being four percentage points higher than the equilibrium rate under BSP and SERPS. This additional increase in the public pension spending is clearly due to the more redistributive nature of S2P vis-á-vis SERPS, Which induces low-educated agents to support a larger system. This effect emerges clearly in table 93, in the difference between the replacement rate of low- and high-educated individuals that widens under a BSP-S2P public system. Furthermore, as displayed in figure 95, the most preferred contribution rates by low-educated voters - calculated for the 2050 expected economic and demographic scenario – is always larger under a BSP-S2P system than under BSP-SERPS. As in the previous case, postponing retirement age to 65 years reduces public pension spending and the contribution rate drops to 37.6 percent These simulations portray a rather unconventional future scenario for the British pension system. Despite the mild population aging the

existence of a substantial redistributive component in the design of the system leads to a strong political demand for more pension spending – and hence to a larger system. The associated increase in the pensions’ generosity clearly attenuates the current concerns about old age poverty, but at the cost of a large rise in the contribution rate, and thus in the financial burden of the system. However, the economic scenario used in these simulations did not account for the likely changes in the education composition of the population from the year 2000 to 2050. Plausible modifications of the education structure would be particularly relevant for the political sustainability of the UK public pension system because of the highly redistributive nature of the pension system by income (or education) groups. Table 94 presents the results of the simulations carried out under the year 2050 demographic and economic scenario, with a BSP-S2P public pension system, but using a different

composition of the two education groups. In accordance with 1996 ECHP data on the education composition of the 26 to 35 years age group, loweducated individuals are assumed to amount to 39.5 percent of the population (down 24 http://www.doksihu from 59.4 percent in the year 2000) and the remaining 605 percent to be highly educated. Unsurprisingly, the smaller proportion of low-educated individual reduces the support for social security stemming from its redistributive nature, and hence the equilibrium contribution rates drops below 34 percent for a retirement age of 65 years. Social security contribution rate 60 50 BSP and SERPS BSP and S2P 40 30 20 10 0 44 46 48 50 52 54 Age Figure 9.5 Most preferred contribution rate by age for low-educated individuals Table 9.4 Simulation results with expected education groups in 2050 Scheme Effective retirement age Replacement rate (low) Replacement rate (high) 63 Public pension contribution rate 37,4% 2050 BSP and SERPS 86,5%

55,7% 2050 BSP and SERPS 64 35,5% 90,0% 59,7% 2050 BSP and SERPS 65 33,8% 94,2% 64,2% Note: All lines display the simulations for the social security contribution rate under the 2050 economic, demographic, and political scenario in a scenario with BSP and SERPS for different retirement ages. Contribution rates refer to the sum of the contribution rates paid by the employee and by the employer for an income between the second threshold (ST) and the upper earnings level (UEL) belonging to a worker, who chooses not to contract out of the system: replacement rates refer respectively to low and high educated retirees. 25 http://www.doksihu 4.2 Fordítás 9. Egyesült Királyság: Egy újraelosztó rendszer politikai fenntarthatósága Az európai társadalombiztosítási palettát a brit rendszer állami és magán nyugdíjbiztosításának kivételes elegye teszi még színesebbé. Annak ellenére, hogy a teljes brit állami nyugdíjrendszer két programból

tevődik össze: az Állami Alapnyugdíjból (Basic State Pension röviden BSP) illetve Kereset-függő Állami Nyugdíjrendszerből (State Eearnings Related Pension Scheme, SERPS), amit 2002 után az Állami Kiegészítő Nyugdíj (State Second Pension - S2P) váltott fel, mérete viszonylag kicsi és nagymértékben újraelosztó. A fenti rendszereket kiegészítve a legtöbb állampolgár nyugdíj ellátásuk biztosítása érdekében magán nyugdíjrendszerre – jellemzően foglalkoztatói rendszerre - is támaszkodik, tehát a munkavállalóknak lehetőségük van arra, hogy az Állami Második pillérből (a SERPS-ből vagy S2P-ből) munkáltatói vagy magán nyugdíjrendszerbe szerződjenek ki. Az Egyesült Királyságban a nyugdíjjal kapcsolatos állami kiadások az ezredfordulón a GDP 4,3%-át tették ki, 2050-re viszont az Európai Közösség és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (röviden OECD) által kibocsátott hivatalos becslések szerint

(lásd a 2.3 táblázatot) a kiadások előreláthatólag 3,6%-ra apadnak. Annak ellenére, hogy európai mértékkel mérve az állami nyugdíjrendszer viszonylag kicsi, mégis Egyesült Királyság jóléti államának jelentős részét képezi. 2000-ben a teljes jóléti kiadások 47%-át tették ki az időskori nyugdíjjáradékok, amennyiben az hátramaradott házastársi és a rokkantsági nyugdíjjáradékokat is beszámítjuk, ez a mutató eléri az 58%-t is, ahogy azt a 9.1 sz ábra is mutatja. A brit rendszer másik jellegzetes sajátsága az azonos életkorú és ugyanazon társadalmi csoportba tartozó azonban eltérő keresettel rendelkező egyének közötti nagy hatékonyságú újraelosztó funkció. Mind a rendszerrel kapcsolatos elsődleges elképzelés, mind az egymást követő reformok ugyanazt a célt szolgálták: a szegények számára minimális időskori juttatásokat biztosítsanak. A támogatás átalány alapú (azaz keresettől független)

járadék és rászorultságot ellenőrző vizsgálathoz kötött (mint például a legalacsonyabb garantált kereset, MIG) nyugdíj kombinációja. A rendszer újraelosztó jellegét úgy éri el, hogy a munkabér után fizetett arányos járulékot kétszintű támogatási rendszerrel kapcsolja össze. Ez a kétszintű rendszer egyszer egy átalány alapú nyugdíjból, azaz Állami Alapnyugdíjból és egy munkabéren alapuló nyugdíjból, azaz Kereset-függő Állami Nyugdíjrendszerből (SERPS) 26 http://www.doksihu tevődik össze. A 2002-es Blair nyugdíjreformmal, amely során a Kereset-függő Állami Nyugdíjrendszert, a SERPS-t felváltotta a részben átalány nyugdíjjáradékot biztosító Állami Kiegészítő Nyugdíj (S2P), a rendszer egyre inkább újraelosztóvá vált. 9.1 ábra Hátramaradotti ellátás; 5% Munkanélkülség és munkapiac; 12% Családi ellátás; 11% Fogyatékossági nyugdíj; 6% Egészségügy; 28% Öregségi és szolgálati évek száma

szerinti nyugdíj; 47% Jóléti kiadások felosztása 2000-ben (Forrás:OECD) A 19. század végétől a korlátozott állami elkötelezettséget egy olyan nyugdíjbiztosító rendszerrel szemben, amelynek legfőbb célja az alacsony munkavállalói jövedelem felváltása volt, egy jelentős magán, legfőképpen foglalkoztatói, biztosításon alapuló rendszer egészítette ki. Ezt a kettőséget a brit rendszer valamennyi reformjának sikerült fenntartania egyrészt a munkavállalók második állami pillérből történő kiszerződési jogának biztosításával, ahogy azt a 1975. és 1999 reformok tették, hiszen az időskori jövedelmek biztosításának állami felelősségét növelték. Másrészt több magán biztosítás ösztönzésével, mint ahogy azt az 1986os a Thatcher konzervatív kormányának Társadalombiztosítási törvénye tette Mivel a brit állami nyugdíjrendszert régóta kifejezetten arra tervezték, hogy az alacsony jövedelmű munkavállalók

számára megfelelő nyugdíjjáradékot biztosítson, az idősek közötti elszegényedésre irányuló jelenlegi aggályok azonban a rendszer jelentős alkalmatlanságát jelzik. A brit Nyugdíjigazgatási Intézet (Pension Policy Institute, 2003) egyik felmérése szerint a nyugdíjasok mintegy 25%-a tengődik relatív szegénységben, azaz egy közepes háztartás bevételeinek kevesebb, mint 60%-t kapják. Valójában, a 91 táblázat szerint, az Egyesült Királyságban az idősek (azaz a 65. életévet betöltöttek és idősebbek) között a szegénységi kockázat csak kis mértékben haladja meg az Európai Uniós átlagot és megegyezik a 0 és 64 év közötti egyénekre vonatkozó adatokkal. A szegénységi kockázatban rejlő különbség az Egyesült Királyság és Európa többi országa között akkor válik jelentőssé, 27 http://www.doksihu amikor csak a nagyon időseket (75. életévüket betöltötteket és annál idősebb személyeket) helyezzük a figyelem

középpontjába. A helyzetet a nyugdíjjuttatások gazdasági növekedési jelző mérőszámokhoz történő igazításának hiánya illetve az özvegyi nyugdíjak megtakarításainak csökkenése jellemzi. Az előbbi a nyugdíjkorhatár elérése után a nyugdíjjuttatások relatív vásárlóerejét csökkenti, az utóbbi pedig a hátramaradt házastárs számára biztosít kisebb nyugdíjjövedelmet. Nem meglepő tehát, hogy gyakran az aggkorú nyugdíjasok és az idős egyedülálló nők élnek relatív szegénységben. 9.1 táblázat Korcsoportonkénti relatív szegénységi kockázat 1998-ban Korcsoportok 0-64 65+ 75+ Ausztria 10% 24% 31% Belgium 11% 22% 25% Finnország 10% 17% 20% Franciaország 14% 19% 23% Németország 11% 11% 12% Görögország 18% 33% 39% Írország 17% 34% 42% Olaszország 19% 14% 14% Hollandia 11% 7% 8% Portugália 18% 33% 39% Spanyolország 10% 8% 12% Egyesült Királyság 19% 21% 26% EU 15

15% 17% 19% Forrás: Európai Bizottság (2003). Megjegyzés: a szegénységi kockázatot, minden egyes korcsoport esetén., a 60%-os átlagos kereset el nem érő egyének arányával definiáltuk A 21. század fordulóján ezért a brit állami nyugdíjrendszernek a legtöbb európai rendszertől eltérő aggályokkal kell szembenéznie. A rendszer jövőbeli pénzügyi fenntarthatósága már nem jelent központi témát a politikai vitákban, köszönhetően egyrészt az 1996-os Thatcher reformnak, ami az Állami Kereset-függő Pillér bőkezűségét csökkentette illetve másrészt a széles körben használatos foglalkoztatói és magán rendszerek, ami korlátozza az aggkori nyugdíjak állami beavatkozásának mértékét (lásd 2.3 táblázatot) Az előrehozott nyugdíj a többi európai országhoz képest kevésbé elterjedt, mivel az átlag nyugdíj korhatár 62 év körül van, és talán, ami még fontosabb, a népesség elöregedése nem olyan drámai, mint másutt.

28 http://www.doksihu Az Egyesült Királyság állami és magán nyugdíjrendszerével kapcsolatos aggodalom legfőbb eleme az idősek között elszegényedés várható megnövekedése. A 2001-es Eurobarométer felmérés (lásd Európai Bizottság 2003), amely során különböző egyéneket kérdeztek meg, miszerint állami nyugdíjjal, hogyan képzelik el a boldogulásukat, a társadalom véleményét ragadja meg e témában: az Egyesült Királyságban a megkérdezettek 65 %-a számol kisebb nehézségekkel (30%-uk számol nagy nehézséggel), a belgiumi, franciaországi és spanyolországi 40%-kal vagy az Írországban, Olaszországban és Portugáliában kapott 50%kal szemben. Ezek a kétségek az alacsony vagy közepes keresettel rendelkező nyugdíjasok között a leggyakoribbak, akik úgy döntöttek, hogy az 1986-os magánnyugdíj ágazat államosítására irányuló Thatcher reform után kiszerződnek az állami keresetfüggő rendszerből és a foglalkoztatói vagy

magán rendszerre váltottak át. A járulék-meghatározott (Defined Contribution) foglalkoztatói kiegészítő rendszer bevezetése és a munkavállalók foglalkoztatói kiegészítő rendszerének a járadék-meghatározottról (Defined Benefit) a járulék- meghatározottra (DC) történő váltása számos alacsony keresettel rendelkező munkavállalót arra kényszeríthet, hogy a nyugdíjrendszerek pénzügyi kockázatait saját maguk viseljék. Továbbá, 1993-ban súlyos botrányhoz vezető magánnyugdíjrendszerek súlyos, hibás értékesítése, amikor a pénzügyi intézetek téves döntésére alapozva számos munkavállaló azt a javaslatot kapta, hogy magán kiegészítő rendszere váltsanak. A fenti problémák csillapítása érdekében a Blair kormányzat által 1999 és 2002-ben bevezetett különböző reformok növelték az alacsony jövedelmű egyének nyugdíjjövedelmét érintő állami beavatkozás mértékét. Habár, az idősek nagyobb arányban

még minden a rászorultság ellenőrzése alapján nyújtott támogatást kénytelenek igénybe venni, amit átlagos keresethez igazítanak, mint például a létminimum szintű nyugdíjat. Ez a fejezet az Egyesült Királyság megközelítőleg három évtized radikális reformjaival kialakított állami nyugdíjrendszerének hosszú távú politikai fenntarthatóságát elemzi. Két jellemző vonása van a brit rendszernek és az elemzésünk szempontjából is fontos: a lassú népesség elöregedés várható folyamata a többi európai országhoz viszonyítva (lásd 2. fejezet) és az időkori szegénységet körülölelő széles aggodalom, amit nyugdíjazáskor a nyugdíj keresetpótló képességét kimutató helyettesítési rátával szembeni követelmény idézett elő. Az előző az idősödő korosztály által gyakorolt választói nyomást érzékelteti a nagyobb mértékű állami nyugdíjellátás irányába. Ez a választói nyomás Egyesült Királyságban még

mérsékelt, legalábbis ha más országokkal hasonlítjuk össze. Az utóbbi pedig azt sugallja, hogy a generációk közötti újraelosztási cél fontos a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer jövőbeli politikai fenntarthatóságának alakításában. 29 http://www.doksihu A következő rész egy rövid történeti áttekintést ad az Egyesült Királyság állami és magán és az ezredforduló állami rendszeréről, míg az elöregedési folyamatokat és az életkoronkénti politikai képviseletre gyakorolt hatásait a 9.2-es fejezetben tárgyaljuk Az 1999-es és 2002-es reformok által kialakított brit társadalmi nyugdíjrendszert elemzi a 9.31 fejezet, amely során a SERPS-t egy új, részben átalány nyugdíjjárulék rendszer (S2P) váltotta fel. A 932 fejezetben bemutatott modellezés eredménye azt sugallja, hogy az új rendszer politikai egyensúlyi helyzetét a járulék befizetések jelentős emelkedése és alacsony iskolai végzettségű nyugdíjasok

számára a helyettesítési ráta alapján igazán nagylelkű nyugdíjjuttatások fogják kialakítani. 9.1 A Brit társadalombiztosítási rendszer áttekintése Az első, 1908-ban bevezetett állami aggkori ellátást biztosító törvény a 70. életévüket betöltött vagy annál idősebb személyek számára jelentett pénzügyi segítséget, feltétele a ”jó jellem teszt„ volt. Néhány évvel később 1911-ben, a Nemzeti Biztosítási Törvény az idősek, mozgáskorlátozottak és munkanélküliek számára hozott létre állami alapnyugdíjrendszert, ami minimális biztonsági hálót biztosított minden alacsony bevétellel rendelkező egyén számára, azonban rászorultság felméréséhez volt kötött. A II. Világháború után a brit állami nyugdíjrendszer az idősek jövedelmének védelmére hangsúlyt helyező Beveridge Jelentésnek (Beveridge Report) köszönhetően teljesen átalakult. A Jelentés nyíltan a rászorultság felmérés eltörlését

szorgalmazta a jövedelmek meghatározását befolyásoló stigmákat kizárását, ami az előző nyugdíjrendszert egyébként jellemezte. A nyugellátások itt még egységesek és a járulékbefizetések sem kereset függőek A Beveridge Jelentés által inspirált nyugdíjreform 1946-ban került bevezetésre. A Jelentés által javasolt rendszerrel ellentétben, a nyugdíjakat azonnal kiosztották, átmeneti periódus nélkül. A Jelentés által kialakított rendszer hamarosan két fő problémával nézett szembe: a tőke hiányával és a nyugdíjasok között egyre terjedő a szegénységgel, emiatt több biztosítottnak vissza kellett térnie a további rászorultság felmérésen alapuló rendszerhez. Ezeket a pénzügyi problémákat a nyugdíjra jogosult nyugdíjasok számának növekedése és az átalányjuttatáson alapuló, egyszerűen kialakított finanszírozási módszer indukálta, ami alapján a legszegényebb munkások is fizetni tudták a hozzájárulásokat.

1959-ben a Nemzeti Társadalombiztosítási Törvény megoldotta ezeket a kérdéseket a kereset függő juttatások bevezetésével, ami a rendszert nagymértékben újraelosztóvá tette. Közép és magas jövedelmű munkások jelentéktelen összeget kaptak a befizetett hozzájárulásukhoz képest. Mégis mivel további 30 http://www.doksihu biztosításban részesültek a foglalkoztatói kiegészítő rendszereknek köszönhetően, a Konzervatív kormány lehetővé tette, hogy az állami rendszerből történő kiszerződést a foglalkoztató kiegészítő rendszerekbe. A gazdagabb munkásokat az állami rendszer alacsony nyugdíj juttatás következtetésképpen arra ösztönözte, hogy kiszerződjenek a foglalkoztatói kiegészítő rendszerekbe (lásd Hannah, 1986). A hetvenes évekre a foglalkoztatói kiegészítő rendszer az alacsony jövedelmű munkások kivételével széles körben elterjedt, s így a magánnyugdíj rendszer ágazat fejletté vált. Ennek hatására

a Munkáspárt által 1969-ben felvázolt Fehér Könyv nem tűzött ki célul semmifajta nyugdíjcsökkentést a magán nyugdíjrendszerben – a foglalkoztatási terveken keresztül. Ezzel szemben az 1975-ös Társadalombiztosítási Törvény megnövelte az állam szerepét a brit időskori nyugdíjrendszerben egy második pillér bevezetésével a már létező Állami Alapnyugdíjrendszerrel (BSP) együtt. Amíg a BSP átalány nyugdíjjáradékot biztosított, ami csak a járulék befizetés éveinek számának függvénye, addig az új állami pillérben, az Állami Keresethez igazodó Nyugdíjrendszerben (SERPS) a munkások keresetük alapján részesülnek nyugdíjjuttatásokban. Mindkét rendszerben a nyugdíjjuttatást az inflációi mutatóihoz és a bérnövekedés közötti magasabb értékhez viszonyították. A létező foglalkoztatási rendszer érdekeit megőrizte azzal, hogy az új állami nyugdíj pillérből részleges kilépés lehetőséget vezetett be: a

munkavállalóknak lehetőségük volt, hogy a SERPS-ből kiszerződjenek a foglalkoztatói rendszerbe, azzal, hogy az állami rendszerbe fizetett társadalmi biztosítási járulékuk egy részét a foglalkoztatói rendszerben fizetendő járulékokkal helyettesítsék. A kormány ugyancsak szabályozta a foglalkoztatói rendszert: beszerződőként történő minősítés érdekében, egy foglalkoztatói alap felállítására volt szükség. Ez az alap minimális összegű nyugdíjat (Guaranteed Minimum Pension - GMP) garantál, és nincs szükség sem az inflációhoz sem a bérnövekedéshez történő igazítására. A következő évszázadot a Konzervatív Párt jóléti állam korlátozására irányuló törekvése jellemezte. Az 1986 Társadalombiztosítási Reform iránti bizalom építésének fázisát számos, a kormányhoz közel álló szervezet és a kormány által kijelölt bizottság publikációi, például a Zöld Könyv „Társadalombiztosítási reform”

(DHSS 1985) jellemezték. Ezen publikációk a társadalombiztosítási rendszer demográfiai folyamatok által indukált reformjának szükségességét hangsúlyozták és támogatták a nyugdíjrendszerbe történő állami beavatkozás csökkentését, amit az újonnan keletkezett SEPRS teljes eltörlésével, az ágazat szabályozottsági mértékének csökkentésével és a pénzügyi intézetek számára kiemelkedőbb szerep biztosításával tervezték. 31 http://www.doksihu 1980-ban a nyugdíjjárulékok szabályozási kritériuma kizárólag csak az inflációhoz igazodott; a legfontosabb megszorító intézkedéseket az 1986-os Társadalombiztosítási törvény alkotta meg. A konzervatív kormány Pénzügyminiszterének belső ellenkezésének hatására (lásd Bonoli 2000) a SERPS-t nem törölték el, hanem a helyettesítési rátáját a munkások jövedelmének 25%-ról 20%-ra csökkentették. A referencia bér kiszámításához szükséges évek számát

a legjobb 20 évről a teljes szolgálati időre emelték, ezáltal az áltagos helyettesítési ráta csökkent és a nyugdíjas járadékának 50%-ára csökkentették az özvegyi nyugdíjakat. Az 1986-os Társadalombiztosítási Törvény ugyancsak gyengítette a kiszerződés követelményeit. Az egyéneknek lehetőségük adódott, hogy a járulék-meghatározott (DC) foglalkoztatói rendszerhez és az újonnan bevezetett magánnyugdíj tervhez csatlakozzanak; ezeknek a járulék-meghatározott rendszereknek nem kellett minimális összegű nyugdíj garanciát (GMP) vállalniuk, hanem csupán a rendszer járulékbefizetésének minimális követelményeit kellett meghatározniuk. A nyugdíjrendszerben történő egyéni részvétel nagyban növekedett azóta, hogy az állami rendszer lecsökkent bőkezűsége arra ösztönözte a munkavállalókat, hogy kimaradjanak belőle, eközben a foglalkoztatói rendszerek alacsonyabb követelményei és a személyi nyugdíjalapok

bevezetése életet lehet a magánnyugdíj szektorba. A brit magán nyugdíjrendszer fejlődése az elkövetkező években a média és az szakemberek figyelmének középpontjába került a gyakori és jelentős rossz gazdálkodásnak és a botrányoknak köszönhetően (pl.: lásd Blake 2003) A problémák a csökkentése érdekében az 1995-ös Nyugdíjbiztosítási törvény bevezetett egy 5%-os magán befektetési maximumot és a vagyonkezelő kötelessége, hogy ezeket a limiteket ellenőrizze, elindított egy új Foglalkoztatói Nyugdíj Ellenőrző Hatóságot, és intézményesített egy kompenzációs alapot fizetésképtelenség esetére. Amikor 1997-ben a Munkás párt került hatalomra, számos alacsony és közép keresettel rendelkező dolgozó szenvedet kárt a kiszerződési opció használatával, gyakran magán rendszerekről szóló téves információk és helytelen értékesítés miatt. Az 1998-as Zöld Könyv ettől kezdve két ajánlatott terjesztett

elő az alacsony bevétellel rendelkező munkások nyugdíjjövedelmének növelése érdekében. Az Állami Kereset-függő Nyugdíjrendszert (SERPS) egy átmeneti időszak után, részben egységes állami nyugdíjrendszer, azaz az Állami Kiegészítő Nyugdíj (S2P) váltaná fel, és bevezetésre kerülne a magán kiszerződési opcióhoz egy ún. takarékossági nyugdíj (Stakeholder pension) Takarékossági nyugdíjként történő minősítés érdekében, a rendszernek meg kell felelnie néhány szabálynak, mint például: kormány által meghatározott maximális költségplafon, belépési és kilépési díj alkalmazásának mellőzése, és elmaradt fizetések miatt büntetés elkerülése. 32 http://www.doksihu 9.11 A századforduló rendszerének leírása A brit társadalombiztosítási rendszer két lényeges szintből áll. Az első pillér az Állami Alapnyugdíj (BSP) állami szolgáltatás, általány nyugdíjat biztosít, és nem kapcsolódik a munkavállaló

keresetéhez. A nyugdíj összege nagyban függ a hozzájárulás éveinek számától, azaz legalább 11 év kell ahhoz, hogy valaki biztosított legyen. A legmagasabb BSP eléréséhez, egy munkavállalónak a férfiak esetében legalább 44, a nőknél legalább 39 évvel megegyező hozzájárulási időszakot kell felmutatnia. Munkások kisebb hozzájárulás esetén kevesebb nyugdíjat kapnak, évente pedig 7.5%-kal növelheti a nyugdíjat a késleltetett nyugdíjazás. Az állami nyugdíjrendszer azonban rendelkezik egy keresethez kapcsolódó pillérrel is, az egyének pedig dönthetnek úgy, hogy igénybe veszik juttatásait. Amennyiben nem így határoznak, úgy foglalkoztatói vagy magán nyugdíjrendszerhez csatlakozhatnak. 1975-ös Társadalombiztosítási Törvénytől 2002-ig – amikor is a programot eltörölték –az Állami Kereset-függő Nyugdíjrendszer (SERPS) azoknak a munkavállalóknak biztosított nyugdíjjáradékot, akiknek 1978 áprilisától

legalább egy évig az múltban kapott kereste a keresetek megállapított alsó határát (LEL) meghaladta. Eredetileg a SERPS minden 20 éves legnagyobb keresettel rendelkező befizetés után 1,25%-os átlag juttatást biztosít, ahol a közép kereset a heti Legalacsonyabb Kereseti Szint (LEL) 52-szerese és a heti Legmagasabb Kereseti Szint (UEL) 52-szorosa között van. Az 1986-os Társadalombiztosítási Törvény a növekményi rátát az éves kereseti sáv 1%-ra és így a maximális helyettesítési rátát 20%-ra a csökkentette. Mindamellett járadék számolás alapjául szolgáló járulékfizetés időtartamát a teljes szolgálati időre kiterjesztette. 2002-ben egy új állami rendszer, az úgynevezett Állami Kiegészítő nyugdíj (S2P) váltotta fel a SERPS-t. A kezdeti időszakban, egészen 2007-ig, az S2P részben általány nyugdíjjáradékot biztosít a BSP-n felül, ami csak kis mértékben függ a munkavállalók bérkeresetétől, a 2007ben bevezetésre

kerülő második állami pillér egy egységes nyugdíjjuttatást fog biztosítani. A két szolgáltatás finanszírozása a munkabéren alapuló járulékfizetések komplex rendszerén alapszik. A munkavállaló által fizetett Elsődleges Nemzeti Nyugdíjbiztosítási hozzájárulás, az elsődleges küszöb (PT), ami 2001-ben heti 87 angol fontnak megfelelő összeg illetve a Legmagasabb Kereseti Szint, heti 575 angolt font közötti bevételek 10%-át teszik ki; SERPS járadékra jogosult minden legalacsonyabb kereseti szintet (heti 67 GBP) meghaladó kereset. Amennyiben a munkavállaló kiszerződik a SERPS-ből foglalkoztatói vagy magán nyugdíjrendszerbe, hozzájárulásaikban engedményt kap, a PT és az UEL közötti keresetének 33 http://www.doksihu 8,4 százalékát kell így hozzájárulásként befizetnie. A másodlagos nemzeti nyugdíjbiztosítási járulékot ehelyett a munkaadó fizeti. A másodlagos határküszöb (ST), azaz heti 87 GBP alatti, munkabér

bevétel esetében nincs járulékfizetési kötelezettség, az adókulcs viszont 12,2 % az ST-t meghaladó bevétel esetén. Ha az alkalmazott kiszerződik a másodlagos nemzeti nyugdíjbiztosítási járulék 9.2%-ra csökken SERPS-hez kapcsolódó rendszerek 1 Munkáltatói nyugdíjrendszer 9 Privát nyugdíjrendszer 5 SERPS 6,5 9.2 ábra Kiegészítő nyugdíj pillér tagok 1999-ben (Forrás: Emmerson és Johnson 2001) Az állami második pillér az 1975-ös bevezetése óta, az munkavállalóknak lehetőségük volt arra, hogy ebből a programból kiszerződjenek foglalkoztatói vagy magán nyugdíjrendszerbe. Kimaradásukkal feladják egy jövőbeli nyugdíjigényüket a SERPS vagy S2P alapján a Nemzeti Nyugdíjbiztosítási Hozzájárulás (National Insurance Contribution, röviden NIC) néven az állami nyugdíjrendszerbe fizetet járulékból kapott kedvezményért cserébe. Habár az NIC kedvezményt kötelezően a foglalkoztatói vagy magán nyugdíjrendszerekben

alternatív nyugdíjalap létrehozására kell fordítani. A kiegészítő állami pillér különböző típusainak relatív részesedését 1999-ben és az egyes programban részt vevő nyugdíjasok számát a 9.2 ábra mutatja. Foglalkoztatói nyugdíjrendszert a munkáltató biztosítja a munkavállalójának és jellegzetesen minden dolgozót magában foglal egy cégen belül vagy iparban (lásd Balke 2003): egy munkavállaló számára a felhalmozás, aki az állami rendszerből kiszerződik egy foglalkoztatói rendszerbe, a munkáltató által fizetett járulék alapján történik, a munkabér költségén és/vagy a munkavállaló saját keresetéből fizetett közvetlen járulékokon felül. Négy kiszerződési terv létezik: COSRS – keresethez kapcsolódó kiszerződési terv; COMPS – járulék meghatározott 34 http://www.doksihu kiszerződési terv; COMBS – kiszerződött vegyes biztosítású terv; és COHS – hibrid kiszerződő rendszer. Az első

foglalkoztatói alap egy járadék-meghatározott (DB) terv, ami a kereset százalékos arányának megfelelő nyugdíjat ígér, és a rendszerben belül eltöltött évek számán alapszik. Itt a munkaadók felelősek a rendszer költségeinek fedezéséért, továbbá annak érdekében, hogy a kiszerződő programként definiálható legyen a COSRS nyugdíjazáskor egy minimális nyugdíjat kell biztosítson. A második alap egy keresetmeghatározott járulék (DC) rendszer Az egyének hozzájárulásaikkal új befektetési alapot hoznak létre, amiket a nyugdíjba lépéskor a nyugdíjhoz csatolnak. A nyugdíjjáradék szintjét a szerződésben nem határozzák meg, ezért a munkaadók nem felelősek a tervek költségeinek biztosításáért, a nyugdíjba vonuláskor alapok piaci értékéből adódó bizonytalanság a munkavállalót terheli. A kiszerződés lehetőségének biztosítása érdekében az egyetlen követelmény a COMPS-szal szemben, hogy járulékként a

kiszerződés okán kapott engedménynek megfelelő összeget kell befizetni. A másik két rendszer, a COMBS és a COHS vegyes rendszerek. Az 1986-os Társadalombiztosítási Törvény alapján, a munkavállalóknak lehetőségük van arra, hogy magán nyugdíjrendszerbe szerződjenek át, az NIC engedményeiket ezekbe az alapokba fizessék be, és néhány esetben maguk a munkáltatók foglalkoztatói nyugdíj helyett felajánlhatják hozzájárulásukat a magán nyugdíjrendszerbe. Az Inland Revenue, a Brit Adóhatóság által engedélyezett nyugdíjrendszerekhez történő hozzájárulások adómentesek és az alapban történő bármely felhalmozás, amely a befektetésekből ered személyi jövedelemadó mentes. A nyugdíjkorhatár elérésekor és az alap felhatalmazása után a részesedés egy összegű adómentes keresetnek tekinthető (az alap értékének 25%-át meg nem haladó értékig) a fennmaradó összeg pedig évjáradék vásárlására költhető. 9.2 Az

Egyesült Királyság népességének elöregedése Az Egyesült Királyságban az elöregedés jelensége csak szűkebb területekre korlátozódik, mint a legtöbb Európai országban, és ezért állami nyugdíjkiadásokra gyakorolt hatása kevésbé jelentős. A különbség a termékenységi arányszámokban bekövetkezett drámai csökkenés, és a születéskor várható élettartam növekedése hatására alakult ki. A különbség kialakításában ugyancsak szerepet játszottak a különböző nagyságú migrációs hullámok is. Az Egyesült Királyságban a termékenységi arányszám – azaz a 18 és 45 év között egy nőre jutó gyermekek száma – 2,7-ről a hatvanas években, az ún. baby boom idején a nyolcvanas és a kilencvenes évekre 1,8-ra csökkent. Ezzel szemben a várható élettartam növekedett, 35 http://www.doksihu alacsonyabb mértékkel ugyan, mint más OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagállamában, mivel a

születéskor várható élettartam a nők esetében 1960-as 73,7ről 2000-re 80 évre nőtt (férfiak tekintetében 67,9-ről 75,2-re változott). Az Európai Bizottság az elkövetkezett 50 évre vonatkozó előrejelzése további mérsékelt elöregedést jósol, mivel az időskori halálozás tovább csökkenhet, míg a termékenységi arányszám várhatóan állandó marad, azaz egy nőre megközelítőleg 1,8 gyermek jut. 2050-re a várható népességi profil koronként megoszlását és az aktuális profilt a 2000 évre vonatkozóan a 9.3 ábra mutatja Az öregedési folyamat hatásai világosan felismerhetőek 2000-ben a népesség legnagyobb generációját a harmincas éveikben járó egyének alkották - a „baby boom” időszakának utolsó tagjai, és egy nyilvánvaló hanyatlás figyelhető meg időskorú népesség arányában. 2050-ben ezzel szemben a népesség egyenletesebben oszlik el a különböző korcsoportok között, az ötvenes éveikben lévő egyének

alkotják a legjelentősebb számú generációt. Népesség aránya 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 0-9 10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80-89 Életkor 2000 2050 90 és idősebb 9.3 ábra Egyesült Királyság népességének elöregedése: Népesség korcsoportonként 2000-ben és 2050-ben (Forrás:Eurostat) Az elöregedés ezért a jelenlegi állami nyugdíjrendszer finanszírozására is hatással lesz, az aktív népességet alkotó egyének számának csökkenése és az idősebb emberek számának egyidejű emelkedése miatt. 2050-ben alig két dolgozó fő jut majd egy idős emberre, míg 2000-ben négy dolgozó jutott egy főre. A népesség elöregedése miatt politikai képviseletben bekövetkezett változás országonkénti eloszlását a szavazók átlag életkora szerint a 2.2 ábra mutatja 2050-ben az ötvenes éveikben járó egyének várhatóan legnagyobb generációt fogják alkotni és a szavazók átlag életkora 53 36

http://www.doksihu évre emelkedik a 2000-es 45 évről. 3 és a 4 fejezetben ismertetett elmélet szerint, ezek az egyének felhasználják politikai erejüket, hogy a nyugdíjkérdésben a szerzett jogaikat megvédjék. 9.3 A jövő kihívásai A legtöbb európai országgal ellentétben, az Egyesült Királyság állami nyugdíjrendszerének jövőbeli pénzügyi fenntarthatósága nem tűnik borúsnak. A lassú ütemű népesség elöregedés mindössze a GDP 1,7%-val növeli a nyugdíj kiadásokat, ahogy azt a 2.3 táblázat mutatja Habár, ha a 2002-es Blair reform hatásait és a munkavállalók számában bekövetkezett előre megjósolt növekedését figyelembe vesszük, a jövőbeli nyugdíj kiadások valójában csökkenhetnek is. Számos tanulmány szerint a brit társadalombiztosítási rendszer legnagyobb jövőbeli kihívása valójában a megfelelő összegű nyugdíj biztosítása minden nyugdíjas korú személy számára (pl: lásd PPI 2003 és EC 2003). Az

ezredfordulón a brit rendszer a magán és állami nyugdíjbiztosítás elegyét mutatta, ami az alany jövedelmének arányában változott, ahogy azt a 9.2-es táblázat is mutatja Alacsony keresettel rendelkező nyugdíjasok – a nyugdíjbevételük a legalacsonyabb ötödében található – a bevételeinek több mint 70%-át állami nyugdíjból kapják, további 10%-ot rászorultság vizsgálaton alapuló programokból. Magas keresettel rendelkező nyugdíjasok - a magas ötödbe tartozók - bevételeik kevesebb, mint 25%-át kapják állami nyugdíjból és majdnem 40%-t magán nyugdíjrendszerekből és több mint 20%-ot jövedelmekből vagy tőke bevételekből. Az állami szférának legfőképpen tehát az alacsony jövedelmű egyének igényeit kell megcéloznia, mivel magas jövedelmű személyek nyugdíjbevételei inkább a magán rendszerektől függnek. 9.2 táblázat Nyugdíj kereset 1996-ban összetétel és kereset ötöd alapján Ötödök 1 2 3 4 5 74,1%

59,9% 50,1% 38,8% 23,4% 9,4% 13,5% 19,9% 11,3% 5,5% 6,4% 8,3% 8,9% 12,3% 9,6% Magán nyugdíj 8,0% 13,4% 15,1% 26,6% 38,1% Befektetésből származó kereset Kereset 3,8% 3,6% 3,7% 6,7% 13,2% 1,0% 1,4% 2,3% 4,3% 10,2% Állami nyugdíj Rászorultság nyújtott ellátás Egyéb ellátás alapján Forrás: Emmerson és Johnson (2001). 37 http://www.doksihu Megjegyzés: Egyéb ellátás közé tartozik a nem rászorultság alapján biztosított ellátás, így rokkantsági vagy cselekvőképtelenségi támogatás is. Az alacsony keresettel rendelkező nyugdíjasok nyugdíjjáradékának szintje a jövőben valószínűleg az állami nyugdíjrendszer fejlődésén alapszik. Emmerson és Johnson (2001) szerint, az egyedül álló alacsony keresettel rendelkező egyén keresetpótló helyettesítési rátája, akinek a munkabér bevétele az átlag bevételek 50%-val egyezik meg, 1998-ban 62,5%-ról– amikor az egyén a BSP és SERPS juttatásokban

részesült – 2045-re 37,6%-ra esett vissza– amikor kizárólag csak BSP és S2P jövedelmekkel rendelkezik - vagy 35,8%-ra abban az esetben, ha ekkor a BSP és a SERPS-t még nem törölték el. Ezek a megdöbbentő adatok azt mutatják, hogy egy még inkább újraelosztó rendszer (S2P) bevezetésének ellenére az állami nyugdíj bevételek biztosítása nem lesz képes arra, hogy az alacsony keresettel rendelkezett időseket támogassa. Továbbá, mivel a nyugdíjakat inkább igazítják az inflációhoz, mint a gazdaság átlagos növekedéséhez, az idősek relatív vásárlóereje idővel még inkább csökken. Az Emmerson és Johnson (2001) számításai alapján jósolt elszegényedés növekedése a brit állami nyugdíjrendszer jövőbeli politikai fenntarthatóságát befolyásolhatja, mivel az alacsony jövedelmű középkorúak és idős egyének szándéka, hogy egy nagyobb rendszernek nyújtsanak erősebb támogatást a rendszer bőkezűségének növelése

érdekében. A következő rész az állami rendszerről ad részletesebb leírást és a 9.32 fejezet pedig a rendszer jövőbeli politikai fenntarthatóságát mutatja be. 9.31 A Brit rendszer közelebbről 2002-ig a brit nyugdíjrendszer két programból állt: BSP-ből és a SERPS-ből. Egy q végzettségi szinttel (vagy keresettel) rendelkező egyén számára, az Állami Alapnyugdíjrendszer általány nyugdíjat biztosít, ami az Nq járulékfizetés éveinek számától, és wt viszonyítási keresettől függ, minden nyugdíjasnak a Legalacsonyabb Kereseti Szintnek (LEL) megfelelően: (9.1) SERPS nyugdíj kiszámítása ehelyett egy q végzettséggel rendelkező, t időpontban, Jq életkorban nyugdíjba vonuló egyén számára a teljes szolgálati időre vonatkoztató az alany átlagkeresetének megfelelő részarányok alapján történt a járulékfizetés éveinek száma illetve az α átváltási együttes tényező alapján. A koefficiens 25%-nak felel meg

Részarányok az 38 http://www.doksihu egyén Legmagasabb Kereseti Szintje (UEL) és a Legalacsonyabb Kereseti Szintje közötti különbség (LEL). (9.2) együtt ahol wi,q t-Jq+i (9.3) az adott t - Jq + i időben q-típusú i időben született egyén által megkeresett jövedelmet jelenti, wu t-Jq+i a Legmagasabb Kereseti Szint (UEL) és sq szimbolizálja a q iskolai végzettséggel rendelkező egyén szolgálati idejének kezdeti szakaszát. Az alkalmazottak kiszerződhetnek a SERPS-ből, ebben esetben nem részesülnek juttatásokban, hanem a befizetett járulékaikra (és a munkaadó által fizetett járulékokra) engedményeket kapnak. 1980 óta a mind BSP-t és a SERPS-t az inflációhoz igazították A 2002-es a Blair reformoknak köszönhetően az újonnan nyugdíjba vonult egyének esetében a SERPS juttatások helyét részben általány díjas Állami Kiegészítő nyugdíj (S2P) vehette át. S2P alapján q iskolai végzettséggel, t időben Jq életkorban

nyugdíjba vonuló egyén, olyan nyugdíjjárulékot kap, amit még mindig az egyén keresete alapján számolnak ki, azaz az Legalacsonyabb (LEL) illetve a Legmagasabb Kereset Szint (UEL) közötti keresettel: (9.4) wi,q t-Jq+i –vel, ahogy azt a (9.3) egyenlet is mutatja és ahol az γ átváltási koefficienst a következőképpen határozták meg: (9.5) A (9.5) képletben, a LET és UET a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmi határértéket jelentik. S2P-t járadékokat az inflációhoz igazítják Továbbá munkavállalók kérhetik az S2Pből történő kiszerződés lehetőségét – ezért lemondanak bármely S2P juttatásról, azonban a Társadalombiztosítási járulékfizetésük tekintetében engedményeket kapnak. 39 http://www.doksihu A munkavállalók és a munkaadók keresetek egy részével hozzájárulnak a társadalmi nyugdíjrendszerhez. Ez a hozzájárulás a munkavállalók jövedelme és a kiszerződés lehetőségének biztosítása alapján

változhat, mint ahogy azt a 9.11 pontban taglaltuk A teljes járulékfizetés így minden időszakban a munkavállalók és munkaadók τWt és τEt társadalombiztosítási járulékfizetési arányától valamint ψWt és ψWt kedvezménytől, ami a kiszerződési lehetőség igénybevétele esetén jár, φj,q t munkavállalóik azon részétől, akik a kiszerződési opciót nem veszik igénybe Jq nyugdíjkortól függ. Egy adott t időben fizetett teljes járulékokat a következő képlet adja meg Tt(τWt, τEt, ψWt, ψWt Jqt) (9.6) ahol µ j,q t és wj,q t a j korú egyének arányát jelenti q ε[1,Q] iskolai végzettséggel és az aktuális keresetükkel. A wj,q t munkavállalói járulék munkabér keresetét a következőképpen határozzuk meg: (9.7) wt –vel, ami az elsődleges határértéknek (PT)-nek és a UEL-nek felel meg (lásd 9.11 fejezetet). Egy kiegyensúlyozott költségvetésű állami nyugdíjbiztosítási rendszerben, a nyugdíjjuttatások (BSP

és SERPS vagy S2P) teljes összege, amik a nyugdíjasok számára kerülnek átutalásra, megegyeznek a jelenleg is munkában álló munkavállalók által befizetett összesített járulékokkal: (9.8) 40 http://www.doksihu ahol Pj,q B,t, a BSP, Pj,q S,t, a SERPS és Pj,q P,t, S2P juttatásokra vonatkozik t időben j korú egyénnek q iskolai végzettséggel; G a maximális elérhető életkor, ami a fenti modellben 95 év. A következő rendszer politikai fenntarthatóságát modellező rész az egyensúlyi járulék mértékére koncentrál, ami a (9.8) egyenletnek felel meg Ez az egyensúlyi járulék határozza meg a rendszerbe fizetett Tt(τWt, τEt, ψWt, ψWt Jqt) járulékok teljes összegét és ugyancsak rögzíti a nyugdíj teljes összegét. Az erőforrások megosztása a különböző korú és keresetű (vagy iskolai végzettségű) nyugdíjasok között történik, ez azonban a rendszer struktúrájától függ (pl. BSP, SERPS vagy S2P összetételtől)

Ugyancsak a rendszer szerkezetétől függ, hogy a szolgálati évek számában, egy életen át kapott kereseti profilban illetve nyugdíjba vonulás időpontjában különböző egyének melyik társadalombiztosítási rendszert részesítik előnyben. A Brit társadalombiztosító rendszert jellemző újraelosztó tulajdonság, és az egyén politikai döntéseire gyakorolt hatásának elemzése során azt a J nemzetgazdasági rendszert vesszük figyelembe, amit olyan felnőttek alkotnak, akik mind korban, mind tanulmányi háttérben és jövedelmi szintben különböznek egymástól. Feltételezzük, hogy a várható élettartam 18 évtől 95 évig terjed, miközben kor-specifikus halálozási arányszámokkal kell számolnunk. Az egyének iskolai végzettsége, szolgálati ideje, jövedelme és a túlélés valószínűsége korcsoportonként különbözik. Egy adott korcsoportban az egyének lehetnek alacsony vagy magas képzettségűek. Az előző csoportba tartozó egyének

szakközépiskolai tanulmányokat folytattak és az Európai Bizottság Háztartáspanel 4 (European Commission Household Panel ECHP) vizsgálata (1993-96) alapján a brit népesség 59,4%-t teszik ki. A magasan képzettek felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és a maradék 40,6%-ot teszik ki. Tanulmányi hátterük alapján, az egyének életkor szerint különböznek szolgálati éveik számában és jövedelmi profilúkban. Az ECHP 1996-os adatai alapján a magas végzettséggel rendelkező egyének 22 évesen kezdenek el dolgozni és 63 évesen mennek nyugdíjba, miközben növekvő jövedelmi profillal rendelkeznek, ahogy azt a 9.4-es ábra is mutatja Az alacsony végzettséggel rendelkező egyének korábban lépnek be a munkaerőpiacra, már 18 évesen, és mégis 63 évesen hagyják el azt és alacsonyabb keresettel rendelkeznek (lásd 9.4 ábra). 9.32 Politikai kényszer Az ezredfordulón az Egyesült Királyság társadalombiztosítás kiadásai alacsonyabbak voltak, mint

a legtöbb Európai országban, ezzel szemben viszont a rendszer egy komplexebb 41 http://www.doksihu szerkezettel rendelkezett. 2001-ben, az egyensúlyi társadalombiztosítási adókulcs – azaz a járulékkulcs, ami a teljes nyugdíjbiztosítást teszi a teljes befizetett járulékokkal egyenlővé 17.1 % Az egyensúlyi járulék a befizetett járulékösszegekre vonatkozik, amit a munkavállaló és a munkaadó fizetett be a Második Küszöb (ST) és a Felső Jövedelmi Szint (UEL) közötti kereset alapján azon dolgozók számára, akik nem szerződnek ki a rendszerből. Az egyensúlyi járulék, amit a munkaadó fizet az UEL felett kereset arányában becslések szerint 9.4%-nak felel meg. Azok számára, akik kiszerződnek, ez a járulékkulcs 135% ST és UEL közötti kereset alapján illetve 7.1%-os UEL feletti kereset esetén Érdekesség, hogy ez az egyensúlyi járulékkulcs alacsonyabb, mint az Nemzeti Kereseti Hozzájárulás, ami egyéb társadalmi kiadásokat is

finanszíroz, nemcsak a nyugdíjjáradékokat. Alacsony iskolai végzettség Magas iskolai végzettség 1,6 Normalizált kereset 1,4 1,2 1 0,8 0,6 10 20 30 40 50 60 70 Életkorcsoport 9.4 ábra Kereseti profil koronkénti megoszlása Az Európai közösség és az OECD hivatalos 2050-re vonatkozó előrejelzése szerint az elöregedési folyamat a brit demográfiai szerkezetben és így a nyugdíjkiadások szintjében (lásd 2.3 táblázat) várhatóan nem fog jelentős változásokat előidézni Mégis ez a mérsékelt demográfiai változás és a SERPS helyettesítése S2P-vel jelentősen befolyásolhatja az állami nyugdíjrendszer politikai fenntarthatóságát. A brit demográfiai piramisban (lásd 93 táblázatot) bekövetkezett változások kismértékben csökkentik a társadalombiztosítási rendszer 42 http://www.doksihu hosszú-távú jövedelmezőségét, miközben a kulcsfontosságú szavazók politikai hovatartozását megváltoztatja, mivel a

várható életkor 2050-re elérheti az 53 évet. A kereset függő rendszer (SERPS) részben átalánydíjas S2P rendszerré történő átalakítása növeli a társadalombiztosítási rendszer támogatottságát az alacsony iskolai végzettségű egyének körében, ezzel szemben növeli a magas iskolai végzettséggel rendelkező egyének ellenszenvét. 9.3 táblázat Modellezési eredmények Rendszer Tényleges nyugdíjkorhatár 63 Állami nyugdíjjárulék kulcs 17,1% Helyettesítési arányszám (alacsony) 66,7% Helyettesítési arányszám (magas) 48,5% 2000 BSP és SERPS 2050 BSP és SERPS 63 39,0% 75,3% 54,5% 2050 BSP és SERPS 64 36,5% 78,1% 58,0% 2050 BSP és SERPS 65 34,3% 81,4% 62,2% 2050 BSP és S2P 63 43,0% 85,4% 55,0% 2050 BSP és S2P 64 40,0% 88,2% 58,5% 2050 BSP és S2P 65 37,6% 92,0% 62,7% Forrás: Galasso és Profeta (2004). Megjegyzés: Az első sor a 2000-es helyzetet mutatja; 2-4 sorok társadalombiztosítási

járulékkulcs modellt mutatja adja meg a 2050-es gazdasági, demográfiai és politikai helyzetben, BSP és SERPS rendszerrel (azaz mintha a 2003-as reformra nem került volna sor) különböző nyugdíjkorhatárokkal. Minden további sor egy 2050-es képet mutat BSP és S2P rendszerekkel. Járulékkulcs az az összeg, amit a munkaadó illetve a munkavállaló fizet a Második Küszöb (Second threshold-ST) és a Legmagasabb Kereseti szint (Upper earnings level - UEL) közötti kereset után. A kereset egy olyan egyéné, aki úgy döntött, hogy nem szerződik ki a rendszerből: a helyettesítési arányszám az alacsony illetve magas iskolai végzettséggel rendelkező nyugdíjasokra vonatkozik. A 9.3 sz táblázat a modellek eredményeit mutatja, ami a népesség elöregedésének folyamatát és a 2002-es Blair reformok a társadalombiztosítási rendszer politikai fenntarthatóságára gyakorolt hatásait értékeli a 2050 évre vonatkozóan. Ebben az elméleti helyzetben

számos fontos kérdést lehet feltenni: Milyen járulékkulcs fog 2050-ben dominálni egy még méltányosabb újraelosztó rendszer (S2P) bevezetésével? Hogyan függ a járulékkulcs a tényleges nyugdíjkorhatártól? Milyen lenne a társadalmi nyugdíjrendszer a 2002-es reform hiányában? 9.3 táblázat első sora az Egyesült Királyság társadalmi nyugdíjrendszerét írja le az ezredfordulón, amit a BSP és a SERPS rendszerek alkotnak. Az egyensúlyi járulékkulcs 171 %-nak felelt meg és a helyettesítési arány majdnem 67%-os az alacsony iskolai végzettséggel 43 http://www.doksihu rendelkező egyének számára, de kevesebb, mint 50%-os a magas iskolai végzettséggel rendelkező egyének esetén, ezzel is jellemezve a társadalmi nyugdíjrendszer újraelosztó jellegét. Az a feltételezett eset, amikor is a 2002-es Blair reformra nem került sor és így 2050-ben a brit társadalmi rendszer még mindig a BSP és a SERPS-ből áll, a 9.3 táblázat 2-4 sorában

kerül bemutatásra. Ebben az esetben a politikai gazdasági modell azt mutatja, hogy a 2000-s nyugdíj korhatárral (63 év) számolva az egyensúlyi járulékkulcs 39%-ra, amíg a helyettesítési ráta 75%-ra emelkedik az alacsony képzettségű illetve 55%-ra emelkedik a magas iskolai végzettséggel rendelkező egyének esetén. A nyugdíjkorhatár 65 évre történő emelése 34,3%ra csökkentené a hozzájárulási arányt, míg a helyettesítési arányok növekednének, a nyugdíjasok számának csökkenése és a munkavállalók arányának egyidejű növekedése miatt. A táblázat utolsó 3 sorában látható a Blair 2002-es reformjának hatása, amikor is a SERPS-t részben átalánydíjas S2P-vel helyettesítette a társadalmi nyugdíjrendszer hosszú távú politikai fenntarthatósága tekintetében. Ezen modellek szerint, társadalombiztosítási kiadások még tovább emelkednek. 63 év nyugdíjkorhatárral, az egyensúlyi járulékkulcs 43%-ra emelkedik – ez 4%

ponttal magasabb, mint a BSP és SERPS alatt lévő egyensúlyi arány. Az állami nyugdíjkiadások további emelkedésének oka az S2P rendszer újraelosztó jellegében keresendő, szemben a SERPS-rel, ami magában foglal alacsony iskolai végzettséggel rendelkező egyéneket, hogy a nagyobb rendszert fenntartsák. mindez 93 táblázatból világosan kitűnik alacsony és magas iskolai végzettségű egyének helyettesítési arányai közötti különbség, ami a BSP-S2P állami rendszer alapján csak tágul. Továbbá ahogyan azt a 95 ábrában lévő adatok is mutatják, az alacsony jövedelmű szavazók által előnyben részesített járulékkulcs - 2050 éves gazdasági és demográfiai forgatókönyv szerint számolva - mindig magasabb a BSP-S2P rendszer alapján, mint a BSP-SERPS szerint. Az előző esetben, a nyugdíj korhatár 65 évre való kitolása csökkenti az állami nyugdíjkiadásokat és a járulékfizetés 37.6%-ra csökkenne Ez a modell egy a társadalmi

szabályoktól eltérő jövőbeli hipotetikus szituációt fest le a brit nyugdíjrendszer esetében. A lassú népesség elidősödésének ellenére a jelentős újraelosztó elem megléte a rendszer tervezése során olyan jelentős politikai igényhez – és így egy nagyobb rendszerhez - vezet, amely jelentősebb nyugdíjkiadásokat követel. A nyugdíjrendszer nagylelkűségének növekedése csökkenti az időskori elszegényedéssel kapcsolatos aggályokat, és a járulékkulcs jelentős növekedésének árán csökkenti a rendszer pénzügyi terhét is. 44 http://www.doksihu Habár a gazdasági szcenárió, amit ebben a modellben leírtunk nem számol azzal a várható változással, ami a népesség iskolai végzettségének összetételében bekövetkezhet 2000 és 2050 között. Az oktatási szerkezet valószínű módosítása az Egyesült Királyság állami nyugdíjrendszerének politikai fenntarthatósága esetén különösen jelentős, a kereset (vagy

tanulmányi) csoport nyugdíjrendszerének újraelosztó jellege miatt. A 94 táblázat a BSP-S2P állami nyugdíjrendszerrel a 2050. év demográfiai és gazdasági helyzetben véghezvitt modellezés eredményei mutatja két különböző összetételű tanulmányi csoport alapján. Az 1996-os ECHP 26 és 35 év közötti korcsoport tanulmányi összetételére vonatkozó adatok szerint, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező egyének a teljes lakosságnak 39.5%-t teszik ki (2000-s év 59.4%-ához képest) és a maradék 605% a magas iskolai végzettségű Nem meglepő tehát, hogy az alacsony iskolai végzettségű egyének kisebb százaléka csökkenti a társadalombiztosítás támogatását visszaáramlását, ami az újraelosztó rendszer jellegéből Társadalombiztosítási járulékkulcs fakad, és ezért az egyensúlyi járulékkulcs 34% alá esik 65 éves nyugdíjkorhatár esetén. 60 50 BSP és SERPS BSP és S2P 40 30 20 10 0 44 46 48 50 52 54 Életkor 9.5

ábra Alacsony iskolai végzettséggel rendelkező egyének által előnyben részesített járulékkulcsok. 9.4 táblázat 2050-s szimulációs eredmények várható iskolai végzettségű csoportokkal Rendszer Tényleges nyugdíjkorhatár 63 Állami nyugdíjjárulék kulcs 37,4% Helyettesítési arányszám (alacsony) 86,5% Helyettesítési arányszám (magas) 55,7% 2050 BSP és S2P 2050 BSP és S2P 64 35,5% 90,0% 59,7% 2050 BSP és S2P 65 33,8% 94,2% 64,2% 45 http://www.doksihu Megjegyzés: Minden sor a társadalombiztosítási járulékkulcsra vonatkozó szimulációt adja meg a 2050-es gazdasági, demográfiai és politikai helyzetben BSP és S2P helyzetében különböző nyugdíjkorhatárok esetén. Járulékkulcs az az összeg, amit a munkaadó illetve a munkavállaló fizet a második küszöbszint (Second threshold-ST) és a Legmagasabb Kereseti szint (Upper earnings level - UEL) közötti kereset után. A kereset egy olyan egyéné, aki úgy döntött,

hogy nem szerződik ki a rendszerből: a helyettesítési arányszámok az alacsony illetve magas iskolai végzettséggel rendelkező nyugdíjasokra vonatkozik. 46 http://www.doksihu 4.3 Szószedet A lenti szószedet az eredeti angol nyelvű szövegben előforduló, a társadalombiztosítás témakörébe tartozó szavak, kifejezések magyar megfelelőjét sorolja fel a teljesség igénye nélkül. accrual növekmény, elhatárolás accumumation felhalmozás, felhalmozódás affiliate leányvállalat aggregate összesített aging elöregedés annuity életjáradék attainment teljesítmény attenuate gyengít benefit ellátás, segély, támogatás buildup felhalmozódás, felhalmozás cohort csoport commitment elkötelezettség vmi iránt compensation fund kompenzációs alap compute kiszámít contemporaneous egyidejű contribute to hozzájárul contribution to járulék, hozzájárulás contribution based járulékalapú contribution rate

járulékkulcs conversion coefficient átváltási együttes tényező 47 http://www.doksihu detour elterel disability pension rokkantsági nyugdíj dismay megdöbbent earning-related contribution keresett-függő hozzájárulás eligible for jogosult vmire enrol felvesz envisage mérlegel, számol (veszéllyel) equilibrium egyensúly expenditure kiadás, költség, ráfordítás fertility rate termékenységi arányszám flat egységes, átalány funding tőke inadequacy hiányosság, alkalmatlanság indexation értékkövetés, inflációkövetés insolvency fizetésképtelenség intervention beavatkozás life expenctancy várható élettartam lifetime earning életkereset longevitiy hosszú élettartam mismanagement rossz gazdálkodás to mitigate enyhít, csökken mortality rate halandósági arányszám National Insurance Contribution Társadalombiztosítási hozzájárulás non-contributory benefit nem járulékalapú

ellátások non-contributory pesnion scheme munkaadó által fizetett nyugdíjjárulék-fizetési rendszer 48 http://www.doksihu Non-earning related Kereset-független old age income öregségi nyugdíj opt out kimaradás, jog a kimaradáshoz parsimoniousness takarékosság pension nyugdíj Pension plan/scheme Nyugdíjbiztosítási rendszer pervasive széles körben elterjedt plausible valószínűnek túnő poverty szegénység, nyomor provision ellátás, biztosítás public pension system állami nyugdíjrendszer public earning-related pillar állami keresett-függő pillér redistribution újraelosztás repercussion következmény retiree nyugdíjas retrench csökkent, korlátoz sizable terjedelmes social insurance társadalombiztosítás statutory törvény által szabályozott survival pension hátramaradott élettársi nyugdíj sustainability fenntarthatóság tax relief adókedvezmény tertiary harmadlagos think-tank

agytröszt transition period átmeneti időszak 49 http://www.doksihu trustee meghatalmazott underwriting új kibocsátás átvételét garantálja welfare state jóléti állam 50 http://www.doksihu 4.4 Tények és érdekességek a fordított szövegben Az alábbiakban a fordításban szereplő legfontosabb kifejezésekhez szeretnék megértést segítő, kiegészítő információt adni. Basic State Pension Állami Alapnyugdíj A teljes összegű állami alapnyugdíj azoknak jár, akik munkával töltött éveik (16–60 ill. 65 éves életkoruk között) legalább 90%-a alatt az előírt szintű biztosítási járulékot megfizették. E jogosultsághoz szükséges szolgálati idő férfiaknál 44, nőknél 39 év, ami azonban gyermek, idős, vagy rokkant hozzátartozó gondozása esetén kevesebb lehet. Az állami alapnyugdíj átalánydíjas ellátás, melynek összege annak függvénye, hogy hány éven keresztül történt járulékfizetés. Maximális mértéke

heti 44, illetve 39 járulékfizetéssel fedett év után 75,50 font, minimuma pedig 11-12 év után ennek 25%-a. Beveridge Report Beveridge Jelentés William Beveridge közgazdászról kapta a nevét, aki a Társadalombiztosítás és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság elnöke volt. 1942-ben nyilvánosságra hozott jelentése, amelyben javaslatot tett a kormányzatnak az öt ’Óriás Rossz’ - Szükség, Betegség, Tudatlanság, Nyomor és Tétlenség - legyőzésére, lett a jóléti állam kialakításának kiindulópontja. Az állampolgárok között népszerű jelentés a háború utáni jóléti állami reformok alapját képezte. Magába foglalta a társadalombiztosítás kibővítését és a nemzeti egészségügyi szolgáltatás létrehozását. Contract-out Az idősekről való gondoskodásra fordított állami szolgáltatások Nagy-Britanniában igen alacsony színvonalúak. Ebből következően különösen a közepes és magas

jövedelemmel rendelkező biztosítottak kiegészítő időskori biztosítása elengedhetetlen. Annak érdekében, hogy a helyzet megváltoztatására a megfelelő előfeltételeket megteremtsék, fennáll annak a lehetősége, hogy a SERPS, valamint az ezt követő S2P fizetése helyett az összeget idősekről gondoskodó üzemi vagy privát szervezetekbe fizessék, és ennek ellentételezéseként egy társadalombiztosítási engedményt vegyenek igénybe. Ennek a lehetőségnek az igénybevételét contract-out-ként azaz kiszerződésként jelölik. Contracted-out mixed benefit shceme Foglalkoztatói nyugdíjrendszer, aminek van egy külön keresetfüggő illetve járulékhoz kötött része. 51 http://www.doksihu Contracted-out money purchase scheme Az állami kiegészítő nyugdíjrendszerből kiszerződött munkavállalók csatlakozhatnak a kiszerződött járulékhoz kötött nyugdíjrendszerhez. Az 1993-as Nyugdíjrendszerekre vonatkozó törvény határozza meg azokat

a feltételeket, amik teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy rendszer COMP rendszerként működhessen. Meghatározza például a munkaadó által befizetendő minimális összeget, ami a megfelelő állami nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kedvezmény összegének felel meg. Contracted-out salaryrelated scheme Az állami kiegészítő nyugdíjrendszerből kiszerződött munkavállalók csatlakozhatnak a kiszerződött jövedelemhez kötött nyugdíjrendszerhez. Az 1993-as Nyugdíjrendszerekre vonatkozó törvény határozza meg azokat a feltételeket, amik teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy rendszer COSR rendszerként működhessen. Minimális szintű juttatást kell biztosítania. Eurobarometer Eurobarométer Az Eurobarométer az Európai Unió tagállamaiban évente kétszer folytatott közvélemény-kutatás neve, melyet közvélemény-kutató cégek végeznek az Európai Bizottság nevében. Ezeket a kutatásokat 1973 óta rendszeresen végzik és teszik

közzé. European Commission Household Panel Európai Közösség Háztartási Panel Vizsgálata Egy reprezentatív háztartási panel megkérdezésével történő éves longitudinális felvétel, melyet az 1994-2001 időszakban hajtottak végre. A felvétel longitudinális jellege lehetővé teszi ugyanazon háztartás és ugyanazon személyek nyomon követését az egymást követő években. Az adatok a felvételnek mind a nyolc hullámára vonatkozóan rendelkezésre álltak (1994-2001). A felvétel által érintett legfőbb témák: jövedelem és életkörülmények, foglalkoztatási helyzet, egészség, oktatás, demográfia és lakáshelyzet. Az Eurostat standardizált kérdőívén alapul, melyet a nemzeti statisztikai hivatalok a hazai viszonyoknak megfelelően adaptáltak. Lower Earning Limit Legalacsonyabb kereseti szint: A brit kormány által minden évben meghatározott összeg, ami az feljogosítja az állampolgárokat, arra, hogy bizonyos állami juttatásokért

folyamodjanak. A 2009/2010 adóévben az alsó kereseti küszöb heti £95. Means-tested benefits Egy olyan ellenőrző vizsgálat, amely arra hivatott, hogy megállapítsa, hogy egy egyén vagy család jogosult-e állami segítségre. A támogatásra való jogosultság függ a kereset összegétől illetve a család vagy egyén megtakarításaitól. Az a minimális összeg, amit a brit munkáltatói nyugdíjrendszer biztosítani köteles azoknak a Minimum pension guaranteed 52 http://www.doksihu munkavállalóknak, akik az állami keresett-függő rendszerből kiszerződtek 1978. április 6 és 1997 április 5 között Az összeg megfelel annak az összegnek, amit a tagok abban az esetben kaptak volna, ha nem szerződnek ki az állami rendszerből. 1988. április 6-a után keletkezett minimális nyugdíjat a foglalkoztatói nyugdíjrendszereknek a kereskedelmi árindex alapján maximum 3%-kal kellett növelniük. Ez vezetett 1988 előtti és utáni Garantált minimum

nyugdíjjáradékhoz. A rendszer komplexitását egy példával szeretném illusztrálni: Kovács Úr foglalkoztatói nyugdíjrendszer tagja volt 1980 és 1995 között és ez alapján havonta 500 fontos nyugdíjjáradékra jogosult. Mivel az állami keresett-függő rendszerből kiszerződött, a kormány szerint havonta 110 fontos minimális nyugdíjra jogostul beleértve 50 fontos 1988 utáni minimális nyugdíjat. A minimálisan garantált nyugdíjon kívül elemet többletnek nevezzük. A következőképpen tevődik össze a nyugdíj teljes összege: Többlet nyugdíj £390 1988 előtt GMP £60 1988 után GMP £50 1997 áprilisa után a garantált minimum nyugdíjat egy referencia rendszer váltotta fel. National Insurance Act, 1911 Nagy-Britanniában megszavazzák a „Társadalombiztosítási törvény”-t (National Insurance Act), mely a munkások, a munkáltatók és a köz által befizetett pénzekből egészségügyi és kompenzációs programokat szervezett. Az 1909-es

rendkívül magas munkanélküli arány hatására, a törvény bevezette a világ első kötelező munkanélküli segélyét, mely már elegendőnek bizonyult a munkanélküliekről való gondoskodáshoz. Állami, kötelező jellegű volt és a munkáltatók és munkások adóiból fedezték. Occupational Pension Regulatory Authority Foglalkoztatói nyugdíjrendszereket szabályzó hatóságot az 1995-ös Nyugdíjbiztosítási törvény hozta létre és annak érdekében, hogy a munkavállalók foglalkozatói nyugdíjait védje egy sor jogi követelményt felügyel. Felügyeli a munkavállalókat is, aki a kifizetéseket munkavállalóik nevében intézi. Szükség esetén közbeavatkozhat illetve intézkedhet, amennyiben hanyagságot vagy gondatlanságot tapasztal, ami veszélyeztetheti a nyugdíjrendszert. Occupational Plan Scheme Foglalkoztató nyugdíjrendszer: munkaadó által a munkavállalók nyugdíjának biztosítása érdekében létrehozott rendszer, amely lehet

járulék-meghatározott illetve járadék- 53 http://www.doksihu meghatározott illetve ennek ötvözete. Járulék meghatározott foglalkoztatói rendszer esetén a munkavállaló halál vagy nyugdíjba vonulás esetén meghatározott összeget kap, amely a munkavállaló keresete alapján határoznak meg. A munkavállalók hozzájárulásai a rendszer működtetésének fedezésére szolgálnak. Járadék-meghatározott rendszer esetén a munkavállaló által befizetett hozzájárulások határozzák meg a halál vagy nyugdíjazáskor kapott befektetésekkel megemelt juttatás összegét. A kapott összeget a munkavállaló életjáradék illetve egyéb nyugdíjjáradék vásárlására költheti. Pension Polidy Insitute Független szervezet, az állami nyugdíjrendszerről illetve nyugellátás biztosításának feltételeiről készít politikailag független elemzéseket és megjegyzéseket. Primary Threshold Elsődleges küszöbszint, amit másképpen kereseti

küszöbnek is nevezhetünk. A kormány által meghatározott összeg, amelynek elérése kötelezi a munkavállalót vagy bármely munkaadót, hogy társadalombiztosítási járulékot fizessen. A 2009/2010 adóévben ez a küszöb heti £110. Secondary Threshold Másodlagos küszöbszint ugyancsak a kormány által meghatározott összeg, ami után a munkavállaló járulékot köteles fizetni. A 2009/2010 adóévben ez a küszöb heti £110. Stakeholder Pension Ezt a nyugdíjrendszer 2001. április 6-a után vezette be a brit kormány a hosszú távú nyugdíj megtakarításokat ösztönözze, különösen alacsony vagy közepes keresettel rendelkező nyugdíjasok között. Bizonyos jogilag meghatározott feltételeknek meg kell felelnie, például hozzájárulások befizetésének elindításának és leállításának rugalmasnak kell lennie, költségek felső határának megállapítása. 5 vagy több alkalmazottal rendelkező munkaadóknak lehetőséget kell biztosítaniuk

alkalmazottainak, hogy ehhez a rendszerhez csatlakozzanak. State Earning-related Pension Scheme Az állami keresett-függő nyugdíjrendszer 1978. április 6 és 2002. április 5 között működött A rendszer fő célkitűzése közé tartozott, hogy az állami alapnyugdíj mellett további nyugdíjat biztosítson tagjai számára. Amennyiben a nyugdíjba vonuláskor a nyugdíjas rendszerben eltöltött időtartama megfelel a minimális évek számának, a keresetének 25%-át kapja nyugdíjként. A teljes nyugdíj biztosítás érdekében a minimális igényelt évek száma függ az egyén korától, amikor a rendszert bevezették. Ezt gondoskodott arról, hogy az idősebb emberek is jelentős megtakarítást érjenek el nyugdíjba vonulás előtt. Ezzel szemben fiatalabb munkavállalóknak többet kellett 54 http://www.doksihu dolgozniuk, hogy ugyanakkora nyugdíjat kapjanak. 1988. április 6 után a 25% a keresetek 20% csökkentették 2002. áprilisában SERPS-t felváltotta

az állami kiegészítő nyugdíj. State Second Pension Scheme Állami Kiegészítő Nyugdíjrendszer A Munkáspárt irányította kormány vezette be 2002. április 6án annak érdekében, hogy a munkavállalók számára kedvezőbb nyugdíjjuttatásokat biztosítson. Bevezetésével a rendszer legfőbb célja a már meglévő kiegészítő nyugdíjrendszer biztosításainak mértékének javítása az alacsony illetve közepes keresettel rendelkezők számára, illetve bizonyos pozíciókban lévő és hosszan tartó betegséggel rendelkező embereket, mozgáskorlátozottak belefoglalása a biztosítottak körébe. Test of good character Az Egyesült Királyság kormánya által 1908-ban elfogadott Aggkori nyugellátást biztosító törvény teremtette meg a modern jóléti állam alapjait, az 1906 és 1914 közötti liberális kormány szélesebb körű jóléti reformjainak egy részét képezi. A törvény 70 év fölötti személyek számára biztosított járulék független

nyugdíjjáradékot. 1909 januárjában lépett életbe és heti 5 penny-t (7 penny-t házaspárok számára) fizetett annak a fél millió embernek, aki jogosult volt. Az éves keresetnek el kell érnie a 31.50 fontot és alá kellett vetnie magát egy úgynevezett jellem tesztnek, és kizárólag azok jogosultak, akik jó jellemzést kaptak. Nem részesültek juttatásban az örültek, börtönből szabadultak szabadulásuk után még 10 évig, ittasság vádjával elítéltek, illetve a rendszeres munkavégzés hiányával vádoltak. Upper Earning limit (UEL) Legfelső kereseti szint: A brit kormány által minden évben meghatározott összeg, ami segít a társadalombiztosítási járulék kiszámításában. A 2009/2010 adóévben az alsó kereseti küszöb heti £844. Az UEL és az elsődleges küszöbszint közötti kereset után a munkavállaló 11%-os TB járulékot, UEL feletti összeg esetén plusz 1%-ot köteles fizetni. 55 http://www.doksihu 5. Fordítás magyarról

angolra 5.1 Eredeti szöveg ÚTMUTATÓ a hatósági statisztikai adatgyűjtés és -szolgáltatás rendjéről (Az Útmutató a 2006. évi adatszolgáltatásra és a 2007 évi adatgyűjtésre vonatkozik) 1. Az adatgyűjtés célja, követelményei A Belügyminisztérium a hatósági statisztikai adatgyűjtést - az eljárási szabályok módosulása, a feladat- és hatáskörök, valamint a fórumrendszer megváltozása, az adatszolgáltatás- és feldolgozás szervezeti, személyi, technikai feltételeinek átmeneti hiánya miatt - 1990-től felfüggesztette. Időközben a jelzett problémák jórésze megoldódott Ezért a hatósági statisztikai adatgyűjtés újraindítására - szűkített adattartalommal és egyszerűsített formában - az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében, 1996. január 1-től kerül sor. Az adatgyűjtés megszervezése a Belügyminisztérium megszűnésével az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium feladata. 2. A

statisztikai megfigyelés tárgya, tartalma A statisztikai adatgyűjtés az önkormányzatok teljes ügyiratforgalmára, első fokú eljárásban intézett - államigazgatási és önkormányzati - hatósági ügyeire terjed ki. A megfigyelés a következő adatkörökre irányul: - az iktatott ügyek száma, ágazati besorolása, - a hatósági határozatok száma a döntési hatáskörök gyakorlói szerint, - a hatósági határozatok jellege [önálló határozat, egyezség jóváhagyását tartalmazó határozat, hatósági szerződés, alap- illetve végrehajtási eljárásban hozott végzés] - az eljárás, ügyintézés időtartama, - a jogorvoslatok száma, eredménye ágazatonként, eljáró szervenként. A szabálysértési eljárás során hozott határozatok megfigyelése nem a hatósági, hanem - külön szabályozott rend szerint - a szabálysértési statisztikai rendszerben történik (A Belügyminisztérium megszűnésével a szabálysértési statisztikával

kapcsolatos feladatok az 56 http://www.doksihu Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz tartoznak). [Az általános ügyiratforgalmi adatoknál (I. számú statisztikai tábla) azonban az iktatott szabálysértési ügyiratokat is regisztrálni kell.] Nem tartoznak a hatósági statisztikai megfigyelés körébe a normatív államigazgatási aktusok (rendeletek, határozatok), az intézményirányító- és a szerven belüli konkrét aktusok, illetve azon cselekmények, amelyekben az önkormányzat nem hatóságként, hanem polgári jogi, munkajogi jogalanyként szerepel a jogviszonyban. 3. Az adatszolgáltatók, az adatfelvétel és -szolgáltatás rendje A statisztikai rendszer adatszolgáltatói a települési önkormányzatok a megyei főjegyző (pl. – 2006 évben még – illetékügyek), a közigazgatási hivatal Az adatszolgáltatás országos, éves gyakoriságú. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése statisztikai táblákon történik. Az

adatszolgáltatók az államigazgatási és a hatósági önkormányzati ügyekben, hatósági jogkörben - elsőfokú, jogorvoslati és végrehajtási eljárásaik során - hozott minden döntésükről (határozat, végzés, hatósági szerződés) külön-külön (egyedi ún. „A”) adatlapot töltenek ki. A tárgyéven kitöltött adatlapok adatait év végi zárással (II/1 és a II/2 számú) statisztikai táblán kell összegezni. Az adatszolgáltatóknak az iktatott irataikról nem kell egyedi adatlapokat kiállítani, viszont az év végi zárás után az iktatókönyvből vagy számítógépes iratkezelő rendszerből minden iktatott irat (beleértve a döntéseket is) tárgyévi összefoglaló adatairól elő kell előállítani az I. számú statisztikai táblát (A statisztikai táblák mellékelve.) Az előbbiek szerint tehát az önkormányzatok: - az I. számú táblán ágazati bontásban rögzítik tárgyévi teljes ügyiratforgalmukat (a sorszámra, a gyűjtőív

sorszámára, valamint alszámra iktatott irataik számát), - a II/1. számú táblán ágazati bontásban rögzítik az államigazgatási ügyekben hozott elsőfokú hatósági döntéseik és az azokkal kapcsolatos jogorvoslatok összefoglaló adatait, - a II/2. számú táblán ágazati bontásban rögzítik az elsőfokú önkormányzati ügyekben hozott elsőfokú hatósági döntéseik és az azokkal kapcsolatos jogorvoslatok összefoglaló adatait, Az egyedi adatlapok elkészítéséről, vagy azok kitöltendő rovatainak az előadói ívekbe, illetve a számítógépes iratkezelési programba építéséről az önkormányzatok gondoskodnak. A kitöltendő statisztikai táblák elektronikus formában az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapján elérhetőek. 57 http://www.doksihu A körjegyzőségekhez tartozó települések önkormányzatai együttes statisztikai adatgyűjtést teljesítenek. Ezért a közös statisztikai táblákat a székhely

település önkormányzatának nevén és KSH településkódján kell megküldeni a közigazgatási hivatalnak. Hatósági igazgatási társulás esetén a társulásban ellátott ügyek adatai a társulás székhely településének önkormányzata statisztikai tábláinak megfelelő rovataiban szerepelnek. A hatósági igazgatási társulásban résztvevő nem székhely települések önkormányzatai statisztikai tábláinak megfelelő rovataiból ezek az adatok értelemszerűen kimaradnak. Az adatgyűjtés az államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyekben tárgyév során hozott döntésekre terjed ki, attól függetlenül, hogy az eljárás melyik évben indult, illetve azok jogerőre emelkedtek vagy sem. A jogorvoslati fórumon hozott döntésről abban az évben kell számot adni, amikor az született. Ugyanígy a kiegészítő határozatot is abban az évben kell regisztrálni, amelyben azt hozták. A statisztikai táblák kitöltésénél figyelni kell az

ágazati betűjelek és az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó hatásköri szabályok összefüggéseire (pl. a szociális igazgatás területén önkormányzati hatósági jogkörben történik a segélyek elosztása, az ilyen ügyekben hozott érdemi döntést nem lehet jegyzői hatáskörben hozott határozatként statisztikailag kimutatni.) Külön felhívjuk a figyelmet a az adatok számszaki és logikai ellenőrzésére (pl. az egyes összefoglaló adatok és részadatok összegének egyezőségére). Az önkormányzatok december 31-i zárással készített összefoglaló statisztikai tábláikat a tárgyévet követő január 31-ig, elektronikus formában küldik meg a területileg illetékes közigazgatási hivatalnak, ahol elvégzik azok megyei szintű egységes számítógépes feldolgozását, A közigazgatási hivatalok a feldolgozott önkormányzati adatokat - a tárgyévet követő február 28-ig - távadat-átvitel útján megküldik az Önkormányzati és

Területfejlesztési Minisztériumnak. A hibás adatszolgáltatást a közigazgatási hivatal javítás céljából – határidő megjelölésével – visszaküldi az adatszolgáltatónak. 4. A 2007 évre vonatkozó adatlapok kitöltésének szabályai Az adatok felvétele az iratkezelés és ügyintézés során folyamatosan történik a körülményekhez igazodó, helyileg szabályozott rend szerint. 58 http://www.doksihu Elsőfokú hatósági jogkörben hozott döntéseikről az adatszolgáltatók az ún. "A" típusú adatlapot a következők figyelembevételével töltik ki: - Az adatlap iktatószáma mindig azonos az ügyirat (döntés) iktatószámával. - Az 1. rovatban szereplő "IRATTÁRI JEL" kódkockáit a hatályos iratkezelési szabályok szerint, a helyi önkormányzatok irattári tervének megfelelően kell kitölteni: az első három kódkockába az ágazati betűjelet és számjelet (ahol van) a következő három kódkockába pedig az

ügykörszámot kell beírni. Az első három kódkocka kitöltése kötelező, az ügykörszámok az esetleges mélyebb helyi statisztikai feldolgozási igények kielégítését szolgálják. Az irattári jel további adatai (a selejtezés, illetve a levéltárba átadás idejének kódja) jelenleg statisztikai szempontból nem releváns, ezért az adatlapra nem kell felvenni. A 2. rovatot az ügy államigazgatási vagy önkormányzati hatósági jellegének megfelelően kell kitölteni. A 3. rovat a döntéshozóra, a 4 rovat pedig a döntés típusára vonatkozik (amennyiben az eljárás még az Áe. alapján történik, a nem érdemi határozatokat a végzések között kell szerepeltetni). - Az 5. rovatban arra kell válaszolni, hogy mennyi volt az elsőfokú "ÜGYINTÉZÉS IDŐTARTAMA". Az eljárás megindulásától a határozat expediálásáig eltelt időt kell alapul venni - a határidőkre vonatkozó szabályozások szerint - annak megítéléséhez, hogy az

ügyintézés határidőn belül történt vagy sem. Természetesen az ügy meghosszabbított határidőn belüli elintézése esetében is az 1-es kódszámot kell a kódkockába írni. - A 6-7-8-9. rovat a Ket jogorvoslati rendszerét képezi le A 6. rovat kitöltésének célja a két fő csoport, a kérelemre, illetve a hivatalból indult eljárások megkülönböztetése. Jogorvoslati kérelem előterjesztése esetén a jogorvoslati eljárás kérelemre indul (a felügyeleti intézkedéseket a hivatalbóli jogorvoslatok között kell szerepeltetni , akkor is ha azt valamiféle ügyféli beadvány előzte meg). A 7. rovatban a jogorvoslati eljárás során érintett döntés típusa szerepel, a 8 pontban a jogorvoslati döntést meghozó hatóságot kell megjelölni. Amennyiben az első fokú hatóság korábbi döntését újrafelvételi vagy méltányossági eljárásban érintette, úgy azt külön kóddal kell jelölni. Amennyiben a képviselő-testület első fokú

hatáskörben vizsgálja felül saját döntését, a rovatba „az elsőfokú hatóság”, amennyiben másodfokon dönt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyben, „a képviselő-testület másodfokú hatáskörben” kódja kerül. A felügyeleti szervet - a Ket szóhasználata miatt - akkor kell a rovatban szerepeltetni, ha felügyeleti intézkedés megtételére került sor. 59 http://www.doksihu A 9. rovat kódkockájába a 8 rovatban megjelölt fórum jogorvoslati eljárásának eredményét kell regisztrálni. (Amennyiben a jogorvoslati döntés a következő évre húzódik át, úgy azt akkor kell regisztrálni és a statisztikai táblán jelenteni.) Az adatlapokat az ügyintézés befejezésekor (expediáláskor, irattárba helyezéskor) az ügykezelő az ügy iratai közül kiemeli és gondoskodik a hiányzó adatok pótlásra, a pontatlan adatok kijavításra történő visszaadásáról. A kiemelt adatlapokat ágazati betűjelenként emelkedő számsorrendbe

rendezve bizonylatként, elkülönítetten kell kezelni olymódon, hogy az éves feldolgozáshoz felhasználhatók legyenek. (Ha az adatlap a számítógépes iratkezelő programba, vagy az előadói ívbe lett beépítve, papírlapú egyedi adatlap kitöltésére nincs szükség. a statisztikai adatgyűjtés bizonylatának szerepét az előadói ív tölti be) Budapest, 2006. december 8 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály 60 http://www.doksihu ./2007 (Iktatószám) „A” ADATLAP az elsőfokú hatósági eljárás statisztikájához 1.) AZ IRATTÁRI JEL 2.) AZ ÜGY FAJTÁJA: államigazgatási hatósági ügy (1), önkormányzati hatósági ügy (2)







3.) A DÖNTÉST: a képviselő-testület (1), a képviselő-testület bizottsága (2), a részönkormányzat testülete (3), a (fő)polgármester (4), a (fő)jegyző (5), a (fő)polgármesteri hivatal ügyintézője (6) hozta 4.) A

DÖNTÉS FORMÁJA: Határozat (1), egyezség jóváhagyását tartalmazó határozat (2), hatósági szerződés (3), a Ket. 30 § alapján történő elutasítás (4),a Ket. 31 § alapján történő megszüntetés (5), az elsőfokú eljárásban hozott egyéb végzés (6), végrehajtási eljárásban hozott végzés (7)
5.) AZ ÜGYINTÉZÉS IDŐTARTAMA: határidőn belül (1), határidőn túl (2)
6.) A JOGORVOSLATI ELJÁRÁS TÍPUSA: kérelem alapján indult (1), hivatalból indult (2)

7.) JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SORÁN ÉRINTETT DÖNTÉS TÍPUSA: végzés (1), érdemi döntés (2) 8.) A JOGORVOSLATI ELJÁRÁSBAN SZÜLETETT DÖNTÉST MEGHOZTA: az elsőfokú hatóság (1), az elsőfokú hatóság újrafelvételi eljárásban (2), az elsőfokú hatóság méltányossági eljárásban (3), a képviselő-testület másodfokú hatáskörben (4), a közigazgatási hivatal (5), a dekoncentrált szerv (6), a bíróság (7), a felügyeleti szerv /felügyeleti intézkedés

esetén/ (8) 9.) A JOGORVOSLATI ELJÁRÁSBAN SZÜLETETT DÖNTÉS TARTALMA: kicserélés, kiegészítés vagy kijavítás (1), módosítás (2), visszavonás (3), új döntés (4), helybenhagyás /kereset ill. kérelem, újrafelvételi vagy méltányossági kérelem elutasítása/ (5), megváltoztatás (6), megsemmisítés vagy hatályon kívül helyezés (7), megsemmisítés vagy hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás (8) Az expediálás dátuma: 2007. év hó nap . kiállító aláírása  61

http://www.doksihu 5.2 Fordítás GUIDELINES for authorities on collecting and supplying statistical data (These guidelines apply to data supply of 2006 and data collection of 2007) 1. Aim and requirement of data collection The Hungarian Ministry of Internal Affairs suspended collection of statistical data from year 1990, due to modifications in the principles set out in statistical code of practice, changes in the competencies and tasks, and in the system of

decision-making board, temporary absence of structural, personal and technical conditions regarding data supply and processing. Meantime, solutions for a great part of the above mentioned problems were found Re-launching the statistical data collection from different authorities was thus initiated with narrowed data content and in a simplified form with the help of National Statistical Data Collection Programme from 1st January, 1996. Responsibility for organising collection is being borne by Ministry of Local Government and Regional Development now substituting the former Ministry of Internal Affairs. 2. Subject of statistical observation and its content Statistical data collection shall apply to the complete document exchange of local governments, to cases of local governments and state administrative offices concluded in first instance procedures. Observation focuses on the following data: - number of registered cases, and grading according to different sectors, - number of

decisions according to decision-making authorities when exercising their power, - type of decisions made by different authorities [independent decision, decision containing confirmation of a settlement, contracts of authorities, decree concluded in basic and implementation procedure] - duration of administration process and procedure, - number of legal remedies, their result broken down by sectors, and by the authority exercising their right. 62 http://www.doksihu Statistical observation of decisions adopted during various infringement procedures is not performed in a statistical system for authorities. It is done, following a special regulation, in a system drawn up for registering infringement procedures. (As the Ministry of Internal Affairs does not exist any more, performing tasks in relation with statistics on infringement procedures belong to the Ministry of Police and Law Enforcement. [Registered infringement documents have to be included in the statistics at general

document change (Statistical board nr. 1)] Normative state administrative acts (such as regulations, decisions), particular cases dealt within any institution and its management, and those activities in which the local government is acting as an official body, but as an entity in a contract of civic or labour law are excluded from the scope of statistical observation. 3. Data suppliers, the way of data collection and supply Data to the statistical system are supplied by local governments, county secretaries (e.g in the year of 2006 cases which required duty payment), and administration offices Obligation for data supply is performed via statistical boards annually and throughout the whole nation. The data suppliers in their own competency in state administrative and local government cases shall fill in a single and separate (a so called “A”) data sheet about all their decisions (such as resolutions, decrees, and contracts) made during first instance, legal remedy and executive

procedures. Data of data sheets filled in in a reference year have to be totalled on a statistical board (statistical board number II/1. and II/2) with a year-end closing No “A” data sheet need to be filled in by data suppliers based on the registered documents, but after year-end closing a statistical board nr. 1 has to be completed with all aggregate data of such registered documents (including the decisions as well) from the registers or computer based document handling systems in that reference year. Thus, according to the aforementioned local governments state: - on statistical board number I. their complete document exchange (the number of documents registered by a serial number, a serial number of a subscriptions list and a subnumber) broken down by sectors in a reference year - on statistical board number II/1 all aggregate data of first instance decisions taken in state administrative cases and legal remedies connected to it broken down by sectors, 63 http://www.doksihu

- on statistical board number II/2 all aggregate data of first instance decisions made in local government cases and legal remedies connected to it, broken down by sectors. Local governments shall arrange the preparation of single “A” data sheets or the implementation of the to-be-filled-in sections in a computer based document handling programme and into an administrative sheet. The statistical boards can be downloaded from the homepage of Ministry of Local Government and Regional Development in electronic format. Local governments of various towns constituting a joint regional secretary office shall perform joint statistical data collection. Therefore joint statistical boards shall be sent to the administrative office in the name of local government giving seat to the regional secretary office with an indication of the town code given by the Hungarian Central Statistical Office (HCSO). In case of administrative association, the data of cases dealt with under this association

shall be represented in the proper sections of statistical boards of local government seating in this relationship. Therefore same data are excluded implicitly from the respective sections of statistical board of the local governments other than the seat of the partnership. Data collection applies to decisions arrived at state administration and local governmental cases in reference year, regardless in which year did the procedure start and whether it has became final or not. Decision reached on forum of legal remedy has to be supplied in year, when it has been concluded. Supplemental decisions likewise have to be registered in year, when they have been concluded. When filling statistical boards in, special care must be taken to the coherence of letters indicating a given sector and rules on competencies regarding local government cases (for example on the field of social administration, local governments as a competence authorities are responsible for aid distribution, decisions made

in such cases can not be statistically demonstrated as a decision made by a secretary). Extra care must be taken to control the data logically and arithmetical check (for example the sum of the aggregate data and partial data should be equal). Local governments shall send electronically their aggregate statistical board until 31st January next year with data up to a closing date of 31st December to the state administrative office being regionally competent, where their computer- and county-based evaluation will be made. The state administrative offices send the evaluated data from local governments – until 28th February following year – to Ministry of Local Government and Regional Development 64 http://www.doksihu via data transfer. Erroneous data supply is sent back to the data supplier for correction by the state administrative office with an indication on deadline. 4. Rules on filling data sheets in for year 2007 Data collection is done continuously during document handling

and administration following a locally controlled way adjusted to local circumstances. In case of decisions taken as an authority on first instance, the data suppliers have to fill in a so called „A” type data sheet with special attention taken to the followings: - Register number of data sheet should be equal with that of document (decision). - The boxes of „ARCHIVES NUMBER” in Section 1 have to be filled in according to the valid documentation handling rules, and to the register plan of the local governments: in the first three cubes the letter and number of the sector (if there is any), in the following three boxes the case number has to be written. Filling in the first three code cubes is compulsory, while the case numbers may satisfy the needs of an occasional deeper local statistical evaluation. Further data of the archives (sorting and time code of giving into archives) is not relevant at the present, therefore, due to statistical reasons it is not necessary to record it

on the data sheet. Section 2 has to be filled in according to type of the state administration or local government. Section 3 refers to the decision maker, and 4th to the type of the decision (in case the procedure is based on Act IV. of 1957 on general rules of state administration procedures amended and integrated into a uniform frame by Act I. of 1981, the non substantive decisions have to be presented among the decrees). Section 5 requires an answer about the „DURATION OF ADMINISTRATION” of a first instance procedure. The time, based on rules on deadlines, taken from launching the procedure until forwarding has to be taken into consideration in order to judge whether the administration has been done on time or not. Of course in case it was done within prolonged deadline the code number 1 has to be indicated in the code cube. Sections 6-7-8-9 are part of the legal remedy system provided by the Act CXL of 2004 on general rules of state administration procedures and services. The

aim of filling Section 6 in is to make distinction between the two main procedure groups, i.e between procedures launched on petition or by an authority of its own motion In case a request for legal remedy is submitted, the procedure is launched on petition 65 http://www.doksihu (supervisory actions must be indicated among legal remedies on an authority’s own motion, even if it was preceded by some sort of communication from a client). In the Section 7 the decision type, which was dealt with during legal remedy procedure, and in the Section 8 the authority concluding the legal remedy decision must be stated. In case the first instance authority re-dealt with its decision made earlier by reopening or by equity procedure, it must be indicated by a separate code. In case the board of representatives inspected their own decision by first instance “first instance authority”, in case the commission makes decisions in its scope on appeal “the board of representatives on appeal”

is indicated. The supervising body – due to word use in the Act CXL of 2004 on the general rules of state administration procedures and services– should be stated in the head only if supervisory activity took place. In the Section 9 the result of the legal remedy procedure indicated in Section 8 registered. (In case the legal remedy decision falls to the next year, it has to be registered and included in statistical board in that given year.) The data sheet when closing the administration (putting into the archives, forwarding) is taken out from the other documents of the case by the administrator. He also takes care to return in order to recover the missing information, and amend the erroneous data. The data sheets taken out must be arranged in ascending order based on letters indicating each section, it must be handled as attestation and separately in such a way that they are applicable for annual evaluation. (If the data sheet has been implemented in a computer data handling

program or included in an administration sheet, paper-based, single “A” type data sheet does not have to be filled in. The role of attestation of the statistical data collection is taken by an administrative sheet.) Budapest, 8th December, 2006. Ministry of Local Government and Regional Development Department of State Administration, Secretary and Authority 66 http://www.doksihu ./2007 (register number) „A” DATA SHEET for the statistical data of first instance procedures by authorities 1.) ARCHIVES NUMBER 2.) TYPE OF CASES: state administrative (1), local government authority (2)






3.) THE DECISION MADE BY: the board of representatives (1), council of board of representatives (2), board of partial council (3), (lord) mayor (4), (senior) secretary (5), administrator of (lord) mayor office (6) 4.) FORM OF DECISIONS: Decision (1), decision containing confirmation of a settlement (2), authority contract (3), rejection according to 4th section of 30 paragraph of Act

CXL of 2004,cessation according to 5th section of 31 paragraph of Act CXL of 2004, other decrees concluded within first instance procedure (6), decree concluded in executive procedure (7)




5.) LENGTH OF THE ADMINISTRATION: within deadline (1), over the deadline (2) 6.) TYPE OF LEGAL REMEDY PROCEDURE: based on a petition (1), initiated by an authority on its own motion(2) 7.) TYPE OF DECISION COVERED DURING LEGAL REMEDY PROCEDURE: decree (1), decision (2) 8.) DECISION IN A LEGAL REMEDY PROCEDURE CONCLUDED BY: first instance authority (1), first instance authority in a re-opening procedure (2), first instance authority in an equity procedure (3),board of local representatives in the scope of second instance (4), state administration office (5), aurthority not centrally controlled (6),court of justice (7), supervisory body/only in case of supervising measures/ (8) 9.) CONTENT OF DECISION MADE IN LEGAL REMEDY PROCEDURE: Substitution, amendment or correction (1), modification

(2), withdrawal (3), new decision (4), affirmation / claim and petition, Refusing re-opening or equity petition/ (5), modification (6), annulation or repealing (7), annulation or repealing and instruction for new procedure (8) Being forwarded on day month year 2007 . signatue  67

http://www.doksihu 5.3 Szószedet adatfeldolgozás data processing adat felvétel sampling adatgyűjtés data collection adatlap data sheet adatszolgáltatás data supply Áe. ágazat Act IV. of 1957 on general rules of state administration procedures amended and integrated into a uniform frame by Act I. of 1981 sector államigazgatás state administration beadvány communication dokumentumforgalom document exchange döntéshozó hatalom power of decision döntéshozó eljárás decision-making procedure egyezség settlement eljárás process, procedure elsőfokú eljárás first instance procedure elutasítás rejection, refusal érdemi döntés Substantive decision

évvégi zárás year-end closing expediálás forwarding felügyeleti szerv regulatory body, supervisory body főjegyző secretary gyűjtőív subscription list 68 http://www.doksihu hatályon kívül helyezés repeal hatáskör responsibility, competency határozat decision helybenhagyás accept hivatalból indult eljárás iktat procedure initiated on an authority’s own motion register iktatókönyv register illeték duty irattár archives jegyző secretary jogerő legal force joghatóság, hatáskör jurisdiction jogkör authority jogorvoslat legal remedy Ket. kiegészítés Act CXL of 2004 on general rules of state administration procedures and services supplement körjegyzőség regional secretary office közigazgatás administration Központi Statisztikai Hivatal Hungarian Central Statistical Office levéltár archives másodfokú appeal megsemmisítés annul megszüntetés eliminate, annulment méltányossági eljárás

equity procedure munkajogi jogalany entity in labour law 69 http://www.doksihu Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Ministry of Local Government and Regional Development pótlás replacement polgári jog Civil law rendelet regulation rovat section segély aid, assistence selejtezés sorting szabálysértési eljárás offense procedure számszaki ellenőrzés arithmetical check tárgyév reference year újrafelvételi eljárás reopening of the proceeding utasítás instruction útmutató guidline ügyintézés administration ügyintéző administrator ügyiratforgalom cocument exchange végrehajtási eljárás implementation, executive procedure végzés decree 70 http://www.doksihu 6. Felhasznált irodalom 1. Erdei József, Fekete Éva, Homolya Katalin, Jablonkai Réka, Nagy Éva: Angol-magyar tematikus gazdasági szókincstár, Aula Kiadó, 2004. 2. Klaudy Kinga, Simigné Fenyő Sarolta: Angol-magyar fordítástechnika,

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. 3. Longman Dictionary of Contemporary English, Pearson Publication Limited, Essex, England, 1995. 4. http://wwweselyorg/kiadvanyok/1992 5/bevezetesazekpdf Danny Pieters: Bevezetés az EK országainak társadalombiztosítási törvényhozásba: Nagy Britannia 5. http://wwwnpkhu/public/palyak/eu/mappa/anglia/c tbpdf Társadalombiztosítás/megélhetés Nagy-Britannia 6. http://eur-lexeuropaeu/hu/indexhtm 7. http://wwwldoceonlinecom 8. wwwbmhu 9. http://wwwwebsters-online-dictionarycom/ 10. http://wwwredgoldfishcouk/glossaryasp 71