Economic subjects | Economical geography » Szabó József Viktor - Spanyolország gazdasága napjainkban, különös tekintettel Katalónia autonóm tartományra

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT EU KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY SPANYOLORSZÁG GAZDASÁGA NAPJAINKBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL KATALÓNIA AUTONÓM TARTOMÁNYRA Készítette: Szabó József Viktor Budapest, 2009 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Bevezetés. 5 1.1 A magyar-spanyol kapcsolatok története 7 1.2 A spanyol gazdaság napjainkban 8 1.21 A spanyol gazdaság jelenlegi helyzete, teljesítménye 8 1.22 Magyarország, mint gazdasági partner megítélése 13 1.3 A spanyol külkereskedelmi forgalom alakulása, áruszerkezete, főbb partnerei 14 1.31 Relációs prioritások 16 1.32 A spanyol kereskedelempolitikai prioritások 17 1.33 Magyarország Spanyolországgal folytatott külkereskedelme 17 1.34 Kereskedelmi forgalom megoszlása a tartományokban 20 1.4 A spanyol FDI és a Spanyolországba irányuló FDI 21 1.41 A spanyol befektetések Magyarországon

22 1.42 A magyar befektetések Spanyolországban 23 1.5 Spanyolország és az Európai Unió 23 2.1 Katalónia, mint Spanyolország egyik legjelentősebb autonóm tartománya 24 2.11 Katalónia történelme 24 2.12 Katalónia bővülő autonómiája és politikai élete 27 2.13 Az út a 2006-os törvényhez 29 2.2 A katalán gazdaság teljesítményének értékelése 31 2.21 A katalán gazdaság napjainkban 33 2.22 Az ipar, mint a gazdaság egyik fő mozgatórugója A legfontosabb iparágak 35 2.23 A katalán külkereskedelem 46 2.24 A magyar-katalán kereskedelmi kapcsolatok 47 2.241 A Magyarországra irányuló katalán export 48 2.242 A Katalóniába irányuló magyar export 49 2.25 A magyar exportőrök és beruházók helyzete a katalán piacon 50 2.26 A katalán mezőgazdaság 50 3.1 A katalán cégek napjainkban, lehetőségeik a nemzetközi piacokon 53 3.11 A nemzetközi piacokra lépés különböző fajtái 54 3.2 A CIDEM és a COPCA tevékenysége, szerepe 55 3

http://www.doksihu 3.3 A katalán vállalatok támogatása 57 3.4 A katalán tőke Magyarországon 61 4. Katalónia külpolitikája 64 4.1 Katalónia helye és szerepe az Európai Unióban 67 Összegzés, következtetések. 71 Mellékletek. 75 Ábrajegyzék . 78 Irodalomjegyzék. 79 4 http://www.doksihu Bevezetés Szakdolgozatom témáját kétféle indíttatásból választottam, melyek össze is függnek egymással. Először is mindenképpen személyes ösztönzésből. Az előző szemesztert Katalóniában, azon belül is Gironában, Katalónia második legjelentősebb városában töltöttem az Erasmus program keretein belül. Személyesen tapasztalhattam meg, hogy milyen Katalóniában élni, egyáltalán milyen is Katalónia. Már akkor foglalkoztatott a gondolat, hogy a diplomadolgozatomban valamilyen Katalóniával kapcsolatos témáról írjak. Végül mikor témát kellett választani szinte adott volt, hogy megpróbálom Magyarországot és Katalóniát

összehasonlítani és a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat megvizsgálni. A másik indíttatás ebből fakadóan, de legalábbis ezzel összefüggésben a Katalóniáról szerzett információkon alapszik. Kutatásaim során megtudtam, hogy Katalónia a legfejlettebb, de legalábbis egy a legfejlettebb spanyol régiók közül. Autonómiája, GDP növekedés, külső érdekeltsége mindenképpen figyelemre méltó és olyan téma, amit érdemes elemezni, megvizsgálni. Kutatásaim során megpróbáltam széleskörűen minél több információt beszerezni. Nem volt célom a legmélyrehatóbb gazdasági elemzést elvégezni, hiszen akkor akár több száz oldalnyi anyagot is készíthettem volna, de megpróbáltam mindenképpen egy átfogó képet készíteni a jelenlegi spanyol és katalán gazdasági helyzetről. A szakdolgozat első részében górcső alá veszem a teljes spanyol gazdaságot. Megpróbáltam a minél aktuálisabb adatokra, gazdasági mutatókra hagyatkozni, ami

persze nem mindig volt egyszerű, hiszen a statisztikai hivatalok és gazdasági elemzések még nem tartalmazzák a legfrissebb adatokat. Spanyolország fontos helyet foglal el a magyar külkereskedelemben, de úgy gondolom, még mindig akadnak kiaknázatlan lehetőségek. A dolgozat második részében már konkrétan Katalóniával, a katalán gazdasággal foglalkozok. Megpróbáltam képet adni arról miért is mondják sokan, hogy Katalónia Spanyolország 5 http://www.doksihu gazdasági motorja. Különös figyelmet fordítok az iparra és a különböző iparágakra, mint a gazdaság és a GDP egyik legfontosabb összetevőjére. Fontosnak tartom kiemelni a katalánmagyar kereskedelmet, hiszen a magyar-spanyol viszonylatokban igen jelentős szerepet tölt be, de véleményem szerint ezen a téren is van mit fejlődni és fejleszteni. Kutatásaim során több céggel, intézménnyel és személlyel is kapcsolatba kerültem. A cégek, intézmények közül mindenképpen

kiemelkedő a budapesti COPCA iroda és az ITD Hungary segítsége, szakmai tapasztalata. Több tanulmányt és könyv fejezetet is elolvastam, de a legaktuálisabb információkat az internetről és újságcikkekből, folyóiratokból sikerült megszereznem. 6 http://www.doksihu 1.1 A magyar-spanyol kapcsolatok története1 Spanyolországgal 1977. február 9-én álltak helyre nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolataink. A két országot 1992 februárja óta Barátsági és Együttműködési Szerződés köti össze. Barcelonában 1992 februárja óta főkonzulátus működik Az államközi szerződéses kapcsolatok rendezettek. Kereskedelmi kapcsolataink gyors ütemben fejlődnek a rendszerváltás óta. Jelenleg kivitelünk cél országai között Spanyolország a 8. helyen áll A beruházások iránti érdeklődés csak EU csatlakozásunk óta kezd élénkülni. Intenzívek idegenforgalmi kapcsolataink Kulturális együttműködésünk fontos eszköze a 2004

szeptemberében felavatott budapesti Cervantes Intézet. I. János Károly király és Zsófia királyné 1987-ben tett először hivatalos állami látogatást Magyarországon, amit Göncz Árpád 1994. február 15-18 közötti hivatalos látogatása viszonzott. A királyi pár 1996 szeptember 10-13 között lezajlott második magyarországi látogatása a legutóbbi hivatalos spanyol állami látogatás. 2004 szeptember 6-9 között hivatalos látogatást tett hazánkban Felipe de Borbón y Grecia, a spanyol trón örököse, Asztúria Hercege és felesége. 2005 január 31 és február 3 között hivatalos állami látogatást tett Spanyolországban Mádl Ferenc köztársasági elnök. Miniszterelnöki szinten José María Aznar kormányfő 1999. április 6-7-én látogatott Magyarországra. 2004 év november 24-25-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalos látogatást tett Madridban. Útjára elkísérte Somogyi Ferenc külügyminiszter A parlamenti elnökök, ill. a két

parlament bizottsági szintű kapcsolatai rendszeresek A spanyol Kongresszus elnöke 2001. november 7-9 között látogatott Budapestre Szili Katalin házelnök 2002. október 14-15-én tett hivatalos látogatást Madridban A regionális együttműködés kiszélesítése céljából 2001 júliusában hivatalos látogatáson, Budapesten járt Jordi Pujol, a katalán autonóm kormány (Generalitat) elnöke, ill. 2000 tavaszán üzletemberekből álló népes kísérettel Budapesten tárgyalt Manuel Chaves andalúz tartományi elnök. 2002 nyarán az Asturias Hercegség autonóm terület elnöke látogatott 1 Http://www.kulugyminiszteriumhu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu kapcs/Europa/spanyolorszag Letöltés: 2009.0416 7 http://www.doksihu Magyarországra. 2004 november 8-9-én Pedro Sanz Alonso, La Rioja tartomány elnöke látogatott Magyarországra. 2005. március 4-én megnyitotta kereskedelmi képviseletét Budapesten Castilla-León tartomány helyettes kormányzója. Josep

Huguet katalán gazdasági miniszter 2005 június 30án felavatta a katalán exportösztönző testület – COPCA – budapesti irodáját, amivel 32-re nőtt Katalónia külgazdasági képviseleteinek száma. Az EU bővítését Spanyolország következetesen támogatta. Hazánkat a csatlakozásra legérettebbek között tartotta számon. Ugyanakkor az uniós csatlakozási feltételek kialakítása során a spanyol érdekeket következetesen és keményen igyekezett érvényesíteni. Az EU-ba való beilleszkedésben a spanyol fél kétoldalú alapon is kinyilvánította segítőkészségét (korábban a PHARE twinningek során Spanyolország négy projektben fő partner, négy projektben, pedig résztvevő partner volt). NATO- együttműködésünk fontos eleme, hogy mindkét ország a szövetség déli szárnyához tartozik. A spanyol fél nagyra értékeli a spanyolországi regionális NATO-parancsnokságokon (Madrid környéke, Valencia) szolgálatot teljesítő magyar katonák

teljesítményét. 1.2 A spanyol gazdaság napjainkban 1.21 A spanyol gazdaság jelenlegi helyzete, teljesítménye A spanyol gazdaság 2008. évi teljesítményét alapvetően 3 tényező határozta meg a legmarkánsabban: 1. 2007-ben és az azt megelőző 3 évben a spanyol gazdaság dinamikusan, az euróövezet növekedési átlagát messze meghaladó mértékben növekedett A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet volt, ami húzta magával az egyébként is túlméretezett ingatlan piacot és építőipart. Spanyolországban több új lakást építettek, mint Németországban, NagyBritanniában és Franciaországban együtt, gyors ütemben nőtt az új munkahelyek száma A kedvező makrogazdasági mutatók hatására a kormány nem fordított kellő figyelmet az olyan jelenségekre, mint a versenyképesség csökkenése, növekvő infláció és külső mérleg deficit, lemaradás a kutatás és fejlesztés terén. 8 http://www.doksihu 2. A spanyol GDP

egészségtelenül magas hányada, 18%-a származott az építőiparból, beleértve az ingatlan szektort is. Az építőipari boom évei során kialakult egy buborék, amelynek a létezésére a külföldi elemzők hiába figyelmeztettek; a mindenkori spanyol kormányok egyöntetűen léből kapottnak minősítették ezeket a véleményeket, és fenntarthatónak tartották az ingatlan piac gyors növekedését. 3. A spanyol kormány még a 2007 évi kimagasló gazdasági növekedést ünnepelte 2008 első negyedévében, amikor a hazai és nemzetközi közgazdasági és konjunktúra kutatók felhívták a figyelmet a romló növekedési kilátásokra, a közelgő válságra. Miután 2008 tavaszán került sor az országos parlamenti választásokra, a kormány mindent elkövetett, hogy kategorikusan cáfolja ezeket a prognózisokat, és egy prosperáló gazdaság képét kommunikálja a választók felé. Mind a kormányfő, mind a gazdasági és pénzügyminiszter, az ipari és

kereskedelmi miniszter a leghatározottabban tagadta, hogy Spanyolország a válság küszöbén áll. Visszatérő nyilatkozat volt az említett politikusok részéről, hogy Spanyolországban nincs válság. A szaporodó válság jelenségek hatására, a romló makrogazdasági mutatók nyomán a hivatalos retorika csak annyit volt hajlandó elismerni a II. negyedév végén, hogy átmenetileg lassul a gazdaság, és ez enyhe lefolyású lesz, amint gyorsan az éve végéig túljut az ország. Az igazi gondot az jelentette, hogy miután a kormány hivatalosan tagadta válság jelenlétét vagy akárcsak közeledtét, nem tett semmilyen olyan megelőző intézkedést, amellyel felkészítette volna a gazdaságot a válság hatásaira, illetve mérsékelte volna a hatásokat. A spanyol gazdaság alapvető problémája, hogy a GDP-ből 18%-kal részesedő építőipar és ingatlan szektor súlyos helyzetbe került annak nyomán, hogy a „subprime” válság hatására a bankok

drasztikusan visszafogták a hitelezést, ráadásul az ECB kamatemelései egyrészt megdrágították a hitel felvételt másrészt sok eladósodott spanyol, számára megnehezítették a hiteltörlesztést. Jól jellemzi az ágazat helyzetét, hogy az egyik legnagyobb ingatlan fejlesztő, a Magyarországon is nagy projektekkel rendelkező Fadesa 5 milliárd eurós hitelállományát akarta átütemezni a kereskedelmi bankokkal. A spanyol gazdaság visszaesése mind relatív, mind, pedig abszolút értelemben markáns volt. 2006-2007 folyamán Spanyolország volt az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, az éves növekedési ütem megközelítette a 4%-ot, ami a GDP tekintetében az euró9 http://www.doksihu övezetben vezető szerepet biztosított számára. Az ország élenjárt a munkahely teremtésben: 2007-ben a legtöbb új munkahely itt jött létre az EU-n belül. Az államháztartás aktívuma a GDP 2,2%-át tette ki. 2008-ra gyökeresen

megváltozott a helyzet. A GDP növekedés 0,7%-ra esett vissza, miután a gazdasági növekedés motorja, a belső fogyasztás drámaian csökkent. Leeresztett az ingatlan léggömb, az építőipar megrendelései összezsugorodtak, a hitelezés megszigorításával és a kereslet zuhanásával a megkezdett projektek többségét sem tudta folytatni, illetve befejezni, és egy sor nagyvállalat számára a felvett hitelek törlesztése is nehézséget okozott, olyannyira, hogy több cég ellen is csődeljárás indult. A tárgyévben 32%-kal esett a lakás adás-vételek száma és 50 ezer ingatlan iroda zárt be. A szektor magával rántotta a Spanyolországban nagy súlyt képviselő építőipart (tégla, cement, csempe, nyílászárók). 2008-ra Spanyolország az OECD és az EU-s munkanélküliségi statisztikák élére került: a 7,4%-os EU átlaghoz képest a spanyol mutató 14,4% volt. Ez azt jelenti, hogy 3,48 millió munkanélkülit regisztráltak a statisztikák. 5,0 4,0

3,0 2,0 1,0 0,0 -1,0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 -2,0 -3,0 -4,0 (saját szerkesztésű) 1.ábra: a spanyol reál GDP alakulása 2003-20092 Forrás: http://epp.eurostateceuropaeu 2 Előrejelzés 10 http://www.doksihu Letöltés: 2009.0415 Az államháztartási aktívuma egy év alatt 3,8%-os deficitté változott, amelyben a csökkenő adóbevételek és a növekvő szociális kiadások játszották a vezető szerepet. A legnagyobb mértékben, 39,1%-kal a társasági adó bevételek csökkentek. A személyi jövedelemadóból és az általános forgalmi adóból származó bevételek 1,8%-kal és 14%-kal estek vissza. Ezek az adatok világosan jelzik a fogyasztás visszaesését, a recesszió jelenlétét Az ipari termelés 6,8%-kal esett vissza. A fogyasztási cikkek termelése 12,6%-kal csökkent, ezen belül a tartós fogyasztási cikkeké 28%-kal. A legnagyobb mértékű kibocsátás visszaesést szeptembertől regisztrálták a statisztikák. Az infláció

4,1% volt a 2007. évi 2,8% után Júliusban történelmi rekordot ért el az árdrágulás üteme, amikor 5,3%-ra ugrott. Ezt követően gyorsan csökkent az infláció és decemberre 1,5%-ra állt be. A recesszió hatására a fizetési mérleg hiánya a 2007. évi rekord 104664 millió euróról 102.893 millió euróra csökkent, ami 1,16%-os mérséklődést jelent A deficit a GDP 9,6%-a volt. Az Egyesült Államok mögött Spanyolország rendelkezik a 2 legnagyobb deficittel abszolút értéken számolva. Eredménynek tekinthető, hogy hét év óta először csökkent a folyó fizetési mérleg deficitje. Ebben az elsődleges szerepet a kereskedelmi mérleg javulása játszotta. Növekedett a szolgáltatási mérleg aktívuma, amely kompenzálni tudta a jövedelem és átutalási mérlegek negatív szaldóját. A szolgáltatások terén 7,2%-kal javult az aktívum és elérte a 23762 eurót A kereskedelmi mérleg hiánya 5,3%-kal csökkent 2008-ban és a szaldó meghaladta a

84.949,6 millió eurót A javulás okai a következők: - A recesszió következtében csökkenő hazai kereslet visszafogta az importot, amely az év folyamán csak 0,9%-kal nőtt. Ezt meghaladta a kivitel növekedése, amely 3,7% volt. 11 http://www.doksihu - Az év második felében csökkent az energia számla az olaj és gáz árak visszaesése következtében. A vállalkozói szervezetek nyomására valamint az Európai Bizottság, az OECD és az IMF részéről publikált borúlátó vélemények hatására a kormány májusban elérkezettnek látta az időt, hogy lépjen a kedvezőtlen tendenciák megállítása érdekében és egy int5ézkedés csomagot dolgozott ki. A kereslet orientált csomag központi gondolata a beruházási tevékenység s a fogyasztás ösztönzése. A koncepció szerint az állami beruházások lehetnek a növekedés motorja. A tervek szerint évente 150000 állami bérlakás fog felépülni és az Infrastruktúra Minisztérium 9 milliárd eurót

fog autópályák építésére fordítani 2009 és 2012 között. További 3 milliárd eurót szánnak útkarbantartásra Kiemelt projektként tovább építik a nagysebességű vasutat. A kormány erdősítési programja keretében 45 millió fát kíván ültetni azzal a céllal, hogy egyrészt felgyorsítsa az eróziónak kitett hatalmas területek újra erdősítését, másrészt azért, hogy munkát biztosítson az építőiparból elbocsátott nagy számú szakképzetlen munkaerőnek További fontos eleme a csomagnak a személyi jövedelemadóban bevezetett kedvezmény. A kincstárnál egy 30 milliárd Euró értékű lapot hozott létre a kormány- ez maximum 50 milliárd euróra bővíthető- azzal a céllal, hogy az intézmény megvásárolja a kereskedelmi bankoktól és takarékpénztáraktól első osztályúnak minősített, 3-5 éves futamidejű követeléseket. Ezzel gyakorlatilag a pénzintézetek likviditását emeli a kormány, melynek következtében növelni

tudják a hitel kihelyezéseket a vállalati szektor és az egyéni hitelkérelmezők felé. Az alap működését a Gazdasági és Pénzügyminisztérium felügyeli, irányítására egy igazgatótanácsot és egy végrehajtó bizottságot állítottak fel. Az alapkezeléssel kapcsolatos tevékenységekről a gazdasági és pénzügyminiszter négyhavonta a parlament alsóházának beszámol. A spanyol kormány a 2008-as évre 100 milliárd eurós összeghatárig állami kezességet vállalt a Kongresszus által 2008. október 20-án elfogadott rendelet hatályba lépését követő időszakban spanyolországi rezidens hitelintézet által végrehajtott pénzügyi műveletekért. A rendelet hatálya a spanyol másodlagos piacokon realizált kötvényekre, váltókra és egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátására terjed ki, melyek lejárata maximum öt 12 http://www.doksihu év lehet. A rendelet továbbá kimondja, hogy a kezességvállalásokat- kivételes

jelleggel- a Gazdasági és Pénzügyminisztérium engedélyezi, és az 2009. december 31-vel megszűnik Bár Spanyolországot rendkívül súlyosan érintette a globális gazdasági válság és nagy ára fizetett a „struccpolitikáért”, le kell szögezni, hogy a pénzügyi krízis nem jelentkezett a beszámolási időszakban a spanyol pénzintézetek körében. A kormány szerint a szigorú pénzpiaci felügyeleti rendszer következtében a bankok az angolszász hitelezési politikánál lényegesen prudensebb tőke- és pénzkihelyezési leveket és gyakorlatot követtek. Ugyanakkor több olyan spanyol és külföldi szakértői véleményi is elhangzott, hogy az építőipari és ingatlanpiaci válság, amely Spanyolországban lényegesen akutabb, mint az EU egyéb tagállamaiban, nem fogja érintetlenül hagyni a pénzintézetek likviditását, és csak idő kérdése, hogy ez a probléma felszínre kerüljön. 1.22 Magyarország, mint gazdasági partner megítélése

2008-ban fordulat következett be Magyarország eddigi pozitív megítélésében. Ennek elsődleges oka abban keresendő, hogy rendkívül rossz volt a sajtónk az év harmadik negyedévétől kezdve. Míg korábban Magyarországnak gyakorlatilag nem volt hír értéke az írott és elektronikus média számára, októbertől kezdve viszonylag nagy gyakorisággal jelentek meg hírek, tudósítások, kommentárok a magyar gazdaság mélyrepüléséről, az államcsőd közelségéről, sokszor erősen túlzó jelleggel, szenzacionalista stílusban. Miután ez a híranyag az üzleti-gazdasági lapokban is megjelent, ennek nyomán nemcsak a potenciális gazdasági partnerekben ébredtek kételyek a magyarországi perspektívákat illetően, hanem a már Magyarországon letelepedett kis- és közepes nagyságú cégek körében is némi aggodalom és nyugtalanság volt megfigyelhető befektetéseik jövője vonatkozásában. Kifejezetten kedvezőtlen volt, hogy Magyarországot olyan

országokkal együtt emlegette a szaksajtó, mint Ukrajna, Pakisztán, Izland. További gondot jelentett Magyarország relatív leértékelődése a térség többi államával történő összehasonlításban, bár ez a folyamat már 2007-ben megkezdődött, tavaly azonban hangsúlyosabbá vált. A befektetésekért folyó versenyfutásban legnagyobb versenytársaink, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia. A Spanyolországban megjelent hírek és kommentárok, különböző gazdasági fórumokon elhangzott elemzések szerint messze hazánk 13 http://www.doksihu nyújtja a legrosszabb gazdasági teljesítményt, itt a legnagyobb a gazdasági bizonytalanság ebben az ötös fogatban. Az euró-övezet tagállamai körében Spanyolország szenvedte el a legnagyobb gazdasági visszaesést. A gazdasági tevékenység jelentős mértékben hanyatlott, a bankok a „subprime válság” hatására elzárták a hitel csapokat, megugrott a csődeljárások száma, amely nem

kíméli a legnagyobb vállalat csoportokat sem. A kis- és közepes vállalatok körében az alapvető stratégia a túlélésre való törekvés volt. 1.3 A spanyol külkereskedelmi forgalom alakulása, áruszerkezete, főbb partnerei 2008-ban sikeres évet zárt a spanyol külkereskedelem: hosszú idő óta először csökkent a külkereskedelmi deficit nagysága és nőtt gyorsabban a kivitel, mint a behozatal. Spanyolország összexportja a tárgyévben 188.184,4 millió euró volt szemben a 282251, 3 millió eurot kitevő importtal. Az Európai Unióba irányul a teljes spanyol kivitel 69%-a, míg ugyaninnen származik a behozatal 55%-a. Exportban a legfontosabb kereskedelmi partnerek rangsora a következő: 1. Franciaország- 34,2 milliárd euró 2. Németország- 19,9 milliárd euró 3. Olaszország- 15,1 milliárd euró 4. Portugália- 15,0 milliárd euró 5. Egyesült Királyság- 13,2 milliárd euró 14 http://www.doksihu Franciaország 34,2 Németország 19,9

Olaszország 15,1 Portugália 15,0 Egyesült Királyság 13,2 (saját szerkesztésű) 2.ábra: Spanyolország legfontosabb export partnerei(milliárd euró) Forrás: Spanyol Statisztikai Hivatal A behozatal tekintetében a következőképpen néz ki a rangsor: 1. Németország- 39,9 milliárd euró 2. Franciaország- 30,3 milliárd euró 3. Kína- 20,1 milliárd euró 4. Olaszország- 21,4 milliárd euró 5. Egyesült Királyság- 12,8 milliárd euró 6. Hollandia 10,5 milliárd euró 15 http://www.doksihu Németország 39,9 Franciaország 30,3 Kína 20,1 Olaszország 21,4 Egyesült Királyság 12,8 Hollandia 10,5 (saját szerkesztésű) 3.ábra: Spanyolország legfontosabb import partnerei(milliárd euró) Forrás: Spanyol Statisztikai Hivatal 1.31 Relációs prioritások A spanyol külkereskedelem irányítója, az Ipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium megítélése szerint az export számra egyes Európai Unión kívüli piacok kínálják a legjobb felfutási

lehetőséget. A spanyol kivitelben domináns szerepet betöltő Európai Unió tagállamaiba még fokozható ugyan az export, azonban a lehetőségek végesek és csak szerény üzemű növekedés érhető el. Ezért fokozottan új relációk felé kell fordulni, amelyek elsősorban Európa peremén, és a tengerentúlon találhatók. Az ICEX (Instituto de Comercio Exterior, Külkereskedelmi Állami Intézet) összeállította a kiemelt országok listáját, amely a spanyol cégek számára legígéretesebb piacokat tartalmazza. Ez azt is jelenti, hogy a központi kereskedelem-fejlesztési és befektetés-ösztönzési akciók is ezekre a piacokra koncentrálnak. Ezek a relációk Európában Törökország és Oroszország Ázsia gyorsan növekvő gazdaságai közül Kína, India, Malajzia és Vietnám. Az észak- és délamerikai kontinensen az Egyesült Államok, Kanada, Brazília, Mexikó és Chile Ezen kívül még fontos megemlíteni a gazdag közel-keleti és észak-afrikai

olajtermelőket. 16 http://www.doksihu 1.32 A spanyol kereskedelempolitikai prioritások A spanyol kormány prioritásnak tartja a Doha tárgyalási forduló mielőbbi lezárását, bár elismeri, hogy reálisan ennek nem sok esélye van. Kulcskérdésnek tartja az új északamerikai adminisztráció álláspontját Világosan látni kell, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége nélkül nem lehet a forduló rövid határidőn belüli lezárására számítani. Nem szabad engedni a protekcionista kísértéseknek, a WTO-nak a leghatározottabban fel kell lépnie az ilyen irányú tendenciák ellen. 1.33 Magyarország Spanyolországgal folytatott külkereskedelme 2500 2000 1500 1000 500 0 2003 2004 2005 magyar import 2006 2007 2008 magyar export (saját szerkesztésű) 4.ábra: magyar-spanyol export-import 2003-2008 (millió euró) Forrás: Magyar Statisztikai Hivatal adatai alapján 2008-ban Spanyolország a 12. legnagyobb export-, 13 legnagyobb importpiacunk,

Románia és Nagy-Britannia után a 3. legnagyobb aktívum kitermelő viszonylatunk A magyar export szerkezetére a fejlett technológiát képviselő termékek túlsúlya jellemző. Legnagyobb súlyt az elektronikai és informatikai termékek képviselnek, második helyen a gépkocsi ipari részegységek, alkatrészek állnak. Ezt követik a háztartási elektronika, az 17 http://www.doksihu elektromos anyagok és berendezések, valamint a vegyipari termékek. Változás a korábbi évek struktúrájához képest, hogy előretörtek a mezőgazdasági termékek (összhangban a kukorica és búza eladásokkal) és a személygépkocsik. A Magyarországra irányuló spanyol exportban legnagyobb súllyal a következő termékcsoportok szerepelnek: gépjárművek, elektronikai és informatikai termékek, gépjármű alkatrészek és részegységek, vegyipari termékek, valamint friss és mélyhűtött zöldség és gyümölcs. 2008-ban exportunk csökkent, annak a

következtében is, hogy például a spanyol autógyárak kevesebb gépkocsit adtak el, ezért az oda irányuló autóalkatrész exportunk nyilvánvalóan szintén esett. A tavalyi bilaterális külkereskedelmi forgalom értéke a magyar statisztikai adatok szerint 3 milliárd euró volt, ami 4%-kal alacsonyabb a 2007-ben regisztrált összforgalomnál. Ezzel a teljesítménnyel Spanyolország a 11. legfontosabb kereskedelmi partnerünk Ellentétes irányú tendencia érvényesült a kétoldalú forgalomban: míg a magyar behozatal enyhén emelkedett, a Spanyolországban irányuló kivitelünk csökkent. A 2007. évi több mint 2 milliárd eurós magyar export után tavaly ennél kevesebb volt az áruexportunk értéke, ami közel 7%-os csökkenést jelent. Ezzel egy 12 év óta tartó növekedési tendencia tört meg. A Spanyolországból származó importunk 1%-kal nőtt A kereskedelmi aktívumunk a tavaly előtti 1,1 milliárd euróról 944 millió euróra, 14%-kal csökkent.

Amennyiben a kivitel csökkenésének okaira szeretnénk választ kapni, a lényegében részletesebb spanyol statisztikai adatokból kell kiinduljunk, azok ugyanis termék csoportbontást is tartalmaznak. A spanyol statisztika a magyarral azonos irányú folyamatokat regisztrált: 5,2%-kal csökkent a kivitelünk és 7,4%-kal nőtt a behozatalunk. A visszaesés okait vizsgálva ara a következtetésre jutunk, hogy elsősorban a magyar exportban 81%-os részarányt képviselő gépek, gépi berendezések árufőcsoportban történt kedvezőtlen folyamatok befolyásolták negatív módon az összteljesítményt. Gyakorlatilag minden fontosabb export tétel esetén csökkentek az eladásaink az alábbiak szerint: 18 http://www.doksihu - Spanyolországban az építőipar mellett a gépkocsigyártás volt azaz iparág, amelyet leginkább sújtott a gazdasági válság. A kereslet visszaesésére a gyárak hosszabbrövidebb ideig történő leállítása, a szériák csökkentése volt

a válasz, ami alapvetően befolyásolta a szentgotthárdi GM üzem motor szállításait az Opel zaragozai gyárába. Az export áruszerkezetben a második legfontosabb termékcsoport a gépkocsi motorok, amelyekben 2008. évi szállításaink 10%-kal csökkentek az azt megelőző évhez képest - A legfontosabb termékben, a mobil telefonokban 3%-kal csökkent az értékesítés. - A legjelentősebb hanyatlás a gépkocsi exportban következett be, ahol 2008-ban 40%kal kevesebb gépkocsit értékesítettünk, mint 2007-ben. - A 2007-ben 200 millió eurót megközelítő háztartási elektronika exportunk is 30%-kal esett vissza. - Csökkent az exportunk az olyan hagyományos gépipari termékek esetében is, mint pl. kompresszorok, vákuum szivattyúk. - Jelentős export növekedés történt a gépkocsi abroncsok terén, ahol az eladások a 2007 évi közel 12 millió euróról 29 millió euróra nőttek. - Csökkent a tradicionális sonka exportunk 20%-kal. Elektromos

anyagok és berendezések 14% Vegyipari termékek 16% Műanyag- és gumi termékek Építőanyagok 56% Gépkocsik és alkatrészek 6% 4% 4% Egyéb 19 http://www.doksihu (saját szerkesztésű) 5.ábra: a Spanyolországba irányuló magyar export termék csoportonkénti %-os megoszlása Forrás: Magyar Statisztikai Hivatal adatai alapján Elektromos anyagok és berendezések 19% 19% 7% Vegyipari termékek Gépkocsik és alkatrészek Műanyag- és gumi termékek 6% 11% 38% Fém alapanyagok és feldolgozott termékek Egyéb (saját szerkesztésű) 6.ábra: a Magyarországra irányuló spanyol export (magyar import) termék csoportonkénti %-os megoszlása Forrás: Magyar Statisztikai Hivatal adatai alapján 1.34 Kereskedelmi forgalom megoszlása a tartományokban Ebben a vonatkozásban kizárólag a spanyol statisztikai adatokra lehet hagyatkozni. Problémát jelent, hogy ezek nem a tényleges forgalmat rögzítik, hanem egy sor meghatározó jelentőségű termékkör

estén a Spanyolországba történő belépés helyét, ami többnyire Katalónia. Tehát az itteni statisztika akkor is ezt az autonóm tartományt tünteti fel végcélnak, amikor az áru továbbmegy. Jól tükrözi ezt az Opel motorok esete, amit az aragóniai(Zaragoza) üzembe szállít az Opel Hungary, de a belépés helyén, Katalóniában történik meg a vám regisztráció. A statisztikai adatok szerint Katalónia részaránya 38% a magyar exportban- még akkor is, ha nem ez a tartomány a Magyarországról kiszállított termékek címzettje és végfelhasználója. 20 http://www.doksihu Második helyen Madrid áll 28%-kal, amit Castilla La Mancha 9%-kal, Castilla y León 7%-kal és Valencia 7%-kal követ. A Spanyolországból származó importunk tekintetében Katalónia szerepel első helyen, megelőzve Aragóniát, Valenciát, Baszkföldet és Castilla y León-t és Madridot. 1.4 A spanyol FDI és a Spanyolországba irányuló FDI 2008-ban, a Spanyolországban

befektetett külföldi működő tőke nettó értéke 34.543 millió euró volt, 27%-kal több mint 2007-ben. Ez jelzi a külföldi befektetők bizalmát Spanyolország iránt. Becslések szerint a világranglista 6 helyén szerepel, mint a közvetlen külföldi befektetések célországa. Az Európai Unión belül a harmadik, ahová a legtöbb DDI áramlott. A befektetések 93%-a az EU tagállamaiból érkezett A befektetői rangsorban az Egyesült Királyság áll az első helyen, majd Németország, Franciaország és Hollandia következik. A befektetések közel fele a kereskedelembe, 27%-a az energia termelésbe, 9%-a a pénzügyi szektorba, 7%-a az ingatlan piacra irányult. A külföldre irányuló közvetlen befektetések tekintetében 2007-ben a spanyol FDI nettó értéke 90.955 millió euró volt, ami 44%-kal múlja felül az egy évvel korábbi számadatot A számadatokból egy tendencia kiolvasható: Spanyolország nettó tőke exportőr és változatlanul a külföldi

közvetlen tőkebefektetések egyik kiemelt célpontja. 21 http://www.doksihu 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 (saját szerkesztésű) 7.ábra: Spanyol tőkebefektetések Magyarországon 2002-2007 (millió euró) Forrás: Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 1.41 A spanyol befektetések Magyarországon A hivatalos spanyol statisztikai adatok szerint 2008. végéig a Magyarországon végrehajtott spanyol közvetlen befektetések kumulált értéke 10.8 milliárd euró volt Hosszabb idő óta gond az FDI mérésénél, hogy a spanyol statisztikák nem regisztrálják külön a klasszikus működő tőke beruházásokat, hanem a bruttó állományt tartják nyilván, ami magában foglalja a spekulatív célú pénzügyi betéteket. Becslések szerint az ingatlan piaci befektetésekkel együtt a spanyol működő tőke befektetések reális értéke 800 millió-1 milliárd euró között lehet. 2008 folyamán ismét az ingatlan piac

váltotta ki a legnagyobb érdeklődést a spanyol cégek részéről. Hét spanyol ingatlanfejlesztő vállalat is bejegyeztette a magyarországi leányvállalatát, így a Balzola, az Eurovalua, a Hercesa, a Danubio Homes, a CPQ és az Emerald. A legnagyobb projekt Hercesa nevéhez fűződik, amely 2008 második felében telepedett le Magyarországon és azonnal hozzákezdett egy 5000 lakásos lakópark projekt előkészítéséhez. Ugyancsak milliárdos nagyságrendű projektekbe kezdet a Balzola és az Eurovalua. 22 http://www.doksihu Az Absis szállodalánc is megtelepedett Magyarországon. Már megvásárolták azt a belvárosi telket, ahol egy négy csillagos szállodát fognak építeni, azonban a banki hitelezés megszigorodása miatt jelenleg finanszírozási problémákkal küzd a cég és késik az építkezés megindítása. Tavaly jegyezték be a divatcikk kiskereskedelemmel foglalkozó Tous magyarországi leányvállalatát, mely cég az Andrássy úton nyitott

üzletet. 1.42 A magyar befektetések Spanyolországban Az év folyamán élénk érdeklődés nyilvánult meg magyar magánszemélyek részéről a spanyolországi cégalapítás iránt. Ezek túlnyomó többsége a turizmus és vendéglátóipar felé irányult: étterem, bér-vitorlázás, cukrászda, fánksütő vállalkozás, kiskereskedelmi boltok a tengerparton (divatcikk, ajándék), valamint olyan vállalat alapítások, melyek a gyógyszer kiskereskedelmet, az energiaital és étrend kiegészítő kereskedelmet, a motor szalon és szerviz létesítését célozták meg. 1.5 Spanyolország és az Európai Unió A 2007-13-as pénzügyi időszakban Spanyolország 35.217 millió eurót vehet fel a kohéziós alapokból. Ezzel Lengyelország után még mindig a közösségi alapok második legnagyobb haszonélvezője. A CAP tekintetében Spanyolország álláspontja határozott: 2013-ig nem szabad a közös politikához nyúlni. A következő pénzügyi évben is meg kell

őrizni az alapvető célkitűzéseket és eszközrendszert. A spanyol kormány a Latin-Amerika országaival fennálló különleges és hagyományos történelmi és kulturális kapcsolatokra hivatkozva kezdeményezően lép fel a térség országaival illetve gazdasági tömörüléseivel aláírandó szabadkereskedelmi megállapodások mellett. Hangsúlyozza híd szerepét az EU és a földrész között, valójában azonban az elsődleges 23 http://www.doksihu motívum az, hogy ma Spanyolország a legnagyobb befektető Dél-Amerika legtöbb országában. Ennek megfelelően kiemelten kezeli a spanyol gazdaságdiplomácia a MERCOSUR-ral aláírandó egyezményt. Ugyanakkor csalódottan konstatálja, hogy a téma komplexitása, a gazdasági érdekek összetettsége miatt rendkívül lassan haladnak a tárgyalások. Ahol gyorsabb előrehaladást érzékel Spanyolország az a közép-amerikai országokkal megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás. A spanyol kormány szerint ez

kereskedelmi szempontból nem fontos reláció, nem vet fel problémákat, de politikai megfontolásokból, a térség stabilitása szempontjából rendkívül fontos. Az ASEAN országokkal folyó párbeszédet lényegesnek tartja, de tisztában van azzal, hogy nagy országokról és hatalmas gazdaságokról van szó, amelyek vonatkozásában a tárgyalásokon az Európai Unió offenzív és defenzív érdekeinek is érvényesülniük kell. A Dél-Koreával folyó tárgyalásokon maximális figyelmet kell az Európai Uniónak fordítania arra, hogy kiegyensúlyozott megállapodás jöjjön létre, amely feltételezi, hogy a koreai fél engedményeket tegyen. A tárgyalásokat komplikálja a jelentős dél-koreai gépkocsi ipar megléte. Kanada vonatkozásában Spanyolország ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodás ölelje fel az áruforgalmon túlmenően a szolgáltatási szektort és a közbeszerzést is. Az Ukrajnával folyó tárgyalásokat a spanyol fél úgy értékeli, hogy az

nem vet fel túlságosan sok problémát elsősorban azért, mert a kelet-európai ország konstruktív magatartást tanúsít abbéli meggyőződésében, hogy ezzel megalapozhatja a jövőbeli EU tagságát. 2.1 Katalónia, mint Spanyolország egyik legjelentősebb autonóm tartománya 2.11 Katalónia történelme A katalán a mai Spanyolország egyik legrégibb és legszilárdabb öntudatú nemzetisége. 24 http://www.doksihu Kevés olyan régiója van az országnak, amely ilyen jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik. A katalán emberek Spanyolország északkeleti részén, a következő területeken élnek: Katalóniában, Aragóniában, a Baleári-szigeteken valamint Andorrán és Roussillonban. A katalán identitástudat kialakulásában nagy szerepe volt az önálló nyelvnek, illetve nyelvi kultúrának. A katalán nyelv, amely a 9–12 század táján terjedt el mai területén, újlatin nyelv, mint – a baszkot leszámítva– minden más hivatalos

nyelv Spanyolországban. A katalán irodalom virágkora (a 12–15. század időszaka) egybeesett Katalónia középkori birodalmiságával. Ez a kettős élmény azóta is kiemelkedő jelentőségű a katalán nemzeti érzés szempontjából. A katalán nyelv fennmaradásában, modernizálódásában nagy szerepe volt a kiemelkedő kereskedelmi központnak: Barcelonának. Katalónia és Aragónia 1137-ben alakítottak önálló királyságot, amelynek minden tartománya önálló parlamenttel (cortes), illetve Katalónia saját törvényhozó és végrehajtó hatalommal is rendelkezett, 1359-ben hozták létre a parlament állandó bizottságát, amelynek Generalitat volt a neve. A 14. század elején élte fénykorát a középkori Katalónia, amikor 1137-ben megalapították a Katalán és Aragón Királyságot. A két királyság a következő területeket foglalta magába: Valencia, Katalónia, Aragónia és a Baleári-szigetek. A tartományok saját

intézményrendszereket, úgynevezett corteseket állítottak föl. A parlament a nemesség, az egyház és a városok küldötteiből állt. A törvényhozó és végrehajtó szerepet a kormányzószerv, vagyis a Generalitat látta el. Az Ibériai félsziget kis államainak egyesítése azonban Katalóniára, és a katalán nyelvre is negatív hatással volt. 1479-ben II. Aragóniai Ferdinánd (1452–1516) és Kasztíliai Izabella (1451–1504) egyesítette a két tartományt és létrehozta az egységes spanyol államot. Ennek következében a 16 századtól a katalán nyelviség lassan háttérbe kezd szorulni. A 18 század elejéig azonban egy jól megszervezett föderatív állam lakosságának maradt a nyelve a közigazgatásban és az irodalmi nyelvben egyaránt. Ezek után a kasztíliai nyelv bevezetése kétnyelvűvé tette az országot: a beszélt nyelv a katalán maradt, de kötelezővé tették az iskolákban és közintézményekben a kasztíliai nyelvet. A katalán nyelv

a 19. századra a közigazgatásból kiszorult, vissza a hétköznapi érintkezés szintjére. 1716-ban felszámolták a katalán cortest és a Generalitatot is, ezzel Katalónia elvesztette autonómiáját. Katalónia élére a központi hatalom nevezett ki kormányzót A18 században kezdődött központosítást fokozatosan vitték tovább a 19. században: ekkor törölték 25 http://www.doksihu el a katalán kereskedelmi kódexet, a tengeri kereskedelem és jog katalán gyűjteményének alkalmazását. Újabb virágkor a francia forradalmat követően: a szunnyadó nemzeti tudat újraformálódott és a romantika hatására kísérlet történt a katalán nyelv irodalmi használatára. A nyelvi megújulást követte a nemzetállamok korában a politikai szerveződések, mozgalmak létrejötte. A spanyol központosítási tervekkel szemben megjelentek a regionális igények, amelyeknek célja az ország föderalizálása lett. A föderalista köztársasági felfogás egyik

jeles képviselője Francisco Pi i Margall (1824-1901) katalán ügyvéd és politikus volt. Kiemelkedő eredményük Spanyolország 1873-as alkotmánya, amely az országot 17 államból álló föderációnak írta le. Az Alkotmány az államszervezet három szintjét írta el: község (municipio); a regionális állam, mely külön alkotmánnyal és politikai autonómiával rendelkezik, valamint a föderális állam, egy korlátozott hatalmú központi kormánnyal és törvényhozó testülettel az élén. Az Alaptörvény minden régiót államként értelmezett, a spanyol államot pedig föderatív alapon kívánta felépíteni.3 A katalán nemzeti alapú pártok az 1870-es években léptek színre, az 1906–1907-es év választásán a 44 katalóniai mandátumból 41-et katalán pártok szereztek meg, ez a tényszámszerű bizonyítéka a kollektív tudat erősségének, az összefogás erejének. A folyamatos belpolitikai bizonytalanság és a csökkenő külpolitikai

presztízs komoly belső feszültségeket eredményeztek az országban. Az ellentétes akaratú spanyol politikai erők harca váltakozó sikerrel folyt a századforduló után is, ennek következménye az 1912-ben elfogadott törvény a regionális önkormányzatokról, amely válasznak volt tekinthető az egyre erősödő – főleg katalán – autonómiaigényekre. 1914-ben megalakult a Katalónia széttagoltságát megszüntető Mancomunitat de Catalunya, amely az addigi négy katalán provincia gyűlésének közös szerveként a terület modernizálását tartotta fő feladatának, és amelynek hatásköre kiterjedt a közigazgatásra és a kultúrára. Az első világháború a semlegesség folytán bizonyos gazdasági fellendülést hozott, ám a ’20as években gazdasági nehézségekkel kellett szembesülniük az ország lakóinak, ennek következménye lett a belső viszályok kiújulása, illetve az 1923-ban hatalomra kerülő katonai diktatúra, amely indexre tette a

nemzetiségi mozgalmakat. A világháború utáni feszültségek nem kímélték Katalóniát sem, s 1922-ben megjelent a független, köztársasági államformájú Katalán Állam igénye. 3 SIPOS Katalin: Regionalizmus történeti és jogi aspektusai. Budapest, 1993, MTA Jogtudományi Intézet 26 http://www.doksihu A diktatúra bukása után, 1931-ben ismét kikiáltották a köztársaságot, Katalónia autonómiát szerzett. Saját parlamentet, kormányt, jogrendszert, közigazgatást, igazságszolgáltatást, költségvetést, valamint nyelvi és kulturális önállóságot kapott, amelyek gyakorlatilag teljes önállóságot biztosítottak Katalóniának. Az 1933-as általános választásokon a jobboldal jutott hatalomra, a baloldali erők felkelést robbantottak ki, Katalóniában megjelentek a szeparatista mozgalmak. 2.12 Katalónia bővülő autonómiája és politikai élete Az 1936-os választásokon a Népfront győzött, ekkor a jobboldal robbantott ki felkelést,

amely a polgárháborúba torkollott. Az 1939-ben a Franco tábornok vezette jobboldali erők győzelmével végződő polgárháború után centralizált hatalmat építettek ki Spanyolországban, a nemzetiségi autonómia minden formáját megsemmisítették, a nemzetiségi (kisebbségi) nyelveket betiltották, üldözték. A caudillo a katalánokat kollektív bűnösnek tekintette a köztársasággal való szoros kapcsolataik miatt, és minden erővel a katalán nemzeti mozgalmak megtörésére törekedett. A katalán nyelvet azonban – a szigorú korlátozások ellenére – a magánérintkezésben továbbra is használták. A katalán nyelv és identitás megőrzésében a középosztály, és az értelmiség játszott meghatározó szerepet. Az értelmiségi körök a Franco-rendszer represszív politikájával szemben a kulturális ellenállást választották. Az ellenállás kezdetben csak elszigetelt (főleg értelmiségi, családi és baráti körök) csoportok formájában

nyilvánult meg, később azonban civil szervezetek és egyetemisták is csatlakoztak a tiltakozó mozgalmakhoz.4 Az elnyomás katalán viszonylatban évtizedekig úgy-ahogy működött, ám 1971-ben létrejött a Katalán Gyűlés (Assemblea de Catalunya) nevű szervezet, amelynek egyik sarkalatos követelése az autonómia visszaállítása volt. 1974-ben Jordi Pujol pedig megalapította a Demokratikus Konvergencia Katalóniáért nevű pártot (Convergencia Democratica de Catalunya), amely mérsékelt konzervatív politikai erőként szövetségre lépett a Convergencia i Unio pártjával. 55-56 p. 4 VALANDRO, Franz: A nation of nations : nationalities’ policies in Spain. Frankfurt am Main, 2002 27 http://www.doksihu 1975-ben meghalt Franco, az ország pedig már az 1978-as alkotmány elfogadása előtt visszaállította az ideiglenes autonómiát, és a Generalitatot. Az autonómia a középosztály és a Katalónián kívüli gyökerekkel rendelkező alsóbb társadalmi

réteg összefogásának köszönhető. A tényleges jogi keretet az 1978 december 29-i népszavazás adta, amelyen az állampolgárok támogatták az új alkotmányt. A katalán statútumot végül a madridi képviselőház 1979. december 18-án fogadta el Fontos megemlíteni, hogy a tényleges katalán nyelvterület lényegesen nagyobb a mai Katalónia területénél, ide tartoznak még Valencia és a Baleári-szigetek autonóm közösségei, valamint Aragónia keleti sávja (Franja de Ponent), az Andorrai hercegség és a franciaországi PyrenéesOrientales megyében elhelyezkedő, a katalán nyelvterülettől 1659-ben elszakított ÉszakKatalónia, valamint az olaszországi Szardínia szigetén levő Alguer (olaszul Alghero) város. Katalónia politikai élete – Baszkföldhöz hasonlóan – némileg különbözik a többi autonóm közösségétől, ugyanis hagyományosan erősek a nacionalista pártok. Azonban Baszkfölddel ellentétben itt nem jellemzőek a szeparatista

mozgalmak, ahogy Győri Szabó Róbert helyesen állapítja meg könyvében „a katalán nacionalizmus hagyományosan pacifista, gazdasági előnyöket nem áldoznának fel a függetlenség érdekében. Az első demokratikus választásokon 1977-ben 5 párt jutott be a cortesbe mind régiós, mind országos szinten. A meghatározó azonban a két mérsékelt párt: a jobboldali Konvergencia és Unió (Convergencia i Unio – CiU), és a baloldali Katalán Szocialista Párt (Partit dels Socialistes de Catalunya – PSC). A katalán politikai életre alapvetően két törésvonal jellemző: a bal-jobboldali elkötelezettség, valamint a katalán és a spanyol nacionalizmus viaskodása. A politikai életet hosszú ideig (1980–2004) a kiegyensúlyozottság jellemezte, ebben az időszakban ugyanis az elszakadás-ellenes jobboldali CiU volt kormányon Katalóniában, illetve 1996–2000 között a PP (Néppárt – Partido Popular) koalíciós partnere volt a madridi Cortesben. A párt

vezére Jordi Pujol, aki 1980 óta volt a Generalitat elnöke, alakította ki a CiU programját, amelynek központjában a kantonizált, többnemzetiségű Spanyolország áll. A mérsékelt katalán nacionalizmust képviselő párt álláspontja szerint az igazi megoldást az ország föderalizálása jelentené. A spanyol politikai életben a ’90-es évek elejétől van hangsúlyos szerepe a kisebbségek képviselőinek, mert akkor egyenlítődtek ki olyannyira az erőviszonyok a Néppárt és a 28 http://www.doksihu Spanyol Szocialista Párt (Partido Socialista Obrero Español – PSOE) között, hogy kormányképes többséget alkotni csak a kisebbségi képviselők bevonásával lehetett (kivéve a 2000–2004 közötti néppárti kormányzat időszakát). A katalán politikai életben az 1980–2003-as választások során a CiU egyre csökkenő, majd a jelzett időszak végére elfogyó többsége volt a jellemző, míg az országos választások során általában a PSC

teljesített jobban. A katalán politikai életnek még egy jelentősebb pártja van: az 1931-ben alapított Katalán Republikánus Baloldal (ERC – Esquerra Repulicana de Catalunya). Ez a párt a 2003-as tartományi és a 2004-es országos választásokon erősödött meg, politikai programjának fő célja, pedig Katalónia Európán belüli függetlensége, amelyet azonban kimondottan nem erőszakos úton kíván elérni. 2.13 Az út a 2006-os törvényhez Az országos bal- és jobboldali nagy pártok közötti kiegyenlítődés magával hozta a kisebbségi pártok szavazatainak felértékelődését. Már az 1996–2000 közötti Néppárti kormány is komoly engedményeket tett a kormánytöbbség támogatásáért cserébe a baszk, katalán és más kisebbségi képviselőknek. Az autonóm közösségek beleszólást szereztek az EU-ügyekbe, több önálló hatáskört kaptak az oktatás, a környezetvédelem, a mezőgazdaság területén például, illetve a beszedett helyi

adók 15%-a helyett annak 30%-át tarthatták helyben. A két fő spanyol politikai erő közötti lényeges különbség az, hogy a szocialisták az állam modernizálásának érdekében hajlandóak párbeszédet folytatni a tartományok államigazgatásban betöltött szerepének reformjáról, míg a Néppárt ezt a spanyol alkotmányban rögzített nemzeti egységre hivatkozva utasítja el. A 2004. márciusi választásokon a PSOE szerezte meg a mandátumok többségét (164 – 47%) a 350 fős Cortesben, ám a kormánytöbbség kialakításához be kellett vonnia a kormányzásba a kisebbségi képviselők egy részét. A kormány még 2004 őszén tárgyalásokat kezdett a katalán önkormányzati törvény módosításáról, amelyeket követően Katalónia 2005-ben az eddigieknél szélesebb hatásköröket biztosító autonómiatörvény (Estatut) tervezetét nyújtotta be a madridi Cortesnek. 29 http://www.doksihu Novemberben minősítették vitára alkalmasnak a

törvénytervezetet, a Néppárt tiltakozása ellenére. A törvénytervezetnek több, az 1978-as Alkotmányt meghaladó, vagy legalábbis látszólag meghaladó eleme van.* A Statútum elfogadásának folyamata nem volt egyszerű. A 2003-as tartományi választásokat követően Katalóniában az addigi CiU-kormány helyett PSOE –ERC – ICV (Kezdeményezés Katalóniáért) koalíció alakult, melynek vezetője Pasqual Maragall lett és, amely 2004 februárjában terjesztette elő a Statútum-reform tervezetét a Parlamentben. Az egyeztetések lassan haladtak, de az öt párt vezetői 2004 novemberében Miravetben összeültek, és rögzítették azokat a kompromisszumokat, amelyek alapján a katalán parlamentben 2005. szeptember 30-án elfogadták az új Önkormányzati törvényt. (A 135 képviselőből csak a 15 néppárti szavazott ellene.) A tervezet szövegét több ponton módosították a spanyol kormányfő, José Luis Rodríguez Zapatero és a CiU vezetője, Artur Mas

alkujának eredményeként, és amely végül is 2006. március 30-án a madridi Cortes elfogadó határozatához vezetett. A szavazás eredménye 189 támogató, 154 ellenző (PP, ERC) és 2 tartózkodó voks lett. Megjegyzendő, hogy ennyire szűk, 54%-os többséggel még soha nem fogadtak el ilyen törvényt a Cortesben. A Statútumot népszavazáson kellett megerősíteni, amelyet 2006. június 18-ra írtak ki Katalóniában. A népszavazás alacsony, 49,4%-os részvétel mellett zajlott, és az igen szavazatok meggyőző fölényét adta: 73% igen, 20,8% nem, 6,2% érvénytelen. A népszavazás után már csak a király aláírása hiányzott a Statútum érvénybelépéséhez, valamint a közzététel Spanyolország és Katalónia hivatalos közlönyeiben. A törvénybeiktatás a 6/2006 (július 19) sz. alkotmányos törvénnyel (Ley orgánica) történt meg, majd 2006 augusztus 9-én lépett hatályba. Ennek megtörténtével Katalónia jogkörei több vonatkozásban a spanyol

Alkotmány szabályai biztosította határokhoz látszanak elérni. A Statútum elfogadásának következtében kialakult belpolitikai helyzetet érdemes áttekinteni. A kormányzó katalán szocialisták (PSC) teljesítették egyik legfontosabb választási ígéretüket, a társadalom által régen kívánt alkotmányreformot. Ugyanakkor vezetőjük, Maragall pozíciója meggyengült, hiszen kiszorult a végső alkudozásból. A radikális nacionalista – addig a kormánykoalícióban lévő – ERC kudarcként élte meg, hogy az eredeti tervet 30 http://www.doksihu megnyirbálták, emiatt 2006 nyarán ki is lépett a katalán kormányból, és bár a népszavazáson nem mozgósított ellene mégis az emberek érdektelenségére hivatkozott, amikor azt mondta, hogy a jogosultak több mint fele nem ment el szavazni. A konzervatív CiU számára nagy elégtétel, hogy ellenzéki pártként, baloldali vetélytársa ellenében sikerült tető alá hoznia a megegyezést, jelentősen

javítva ezzel az eléggé megtépázott hírnevén. Másik nagy nyertes a PSOE, hiszen a kormányzás hátralevő idejében számíthat a CiU támogatására. Az abszolút vesztes mind a spanyol, mind a katalán porondon a PP, amely egyedül maradt, és számára is világossá kellett váljon az, hogy az Alkotmány megszorító értelmezése felett eljárt az idő. 2006 novemberében Maragallt, José Montilla váltotta a Generalitat elnöki székében. A nagy kérdés ezzel kapcsolatban az lett, hogy meddig tágítható az autonómia köre anélkül, hogy a katalán érdekérvényesítők túlfeszítenék a húrt. 2.2 A katalán gazdaság teljesítményének értékelése Spanyolország Európai Unióhoz való csatlakozása utáni tíz évben a GDP éves növekedése 3,17% volt, míg az uniós átlag 2,23% körül alakult ugyanebben az időszakban. Az 1986-os belépés után gyors gazdasági növekedés (éves szinten 3,2%-os) indult meg a mediterrán régiókban. Katalónia

gazdasága a nyolcvanas évek második felében dinamikusan növekedett (4,82%), de 1991 és 1993 közötti gazdasági recesszió idején a növekedés évi üteme 1,56 százalék volt. A termelés növekedése (3,05%) a spanyol (2,96%) és az uniós átlagot (1,86%) is felülmúlta. Az előző két adatból megállapítható, hogy a katalán egy főre jutó bruttó nemzeti termék nagyobb ütemben növekedett és az autonóm tartomány közel 8%-kal csökkentette különbségét Európához képest az 1985 és 1995 közötti időszakban. A foglalkoztatás növekedése Katalóniában felülmúlta a nemzeti és az uniós átlagot. Az új munkahelyek teremtésében a Strukturális Alapok által finanszírozott programok mellett a munkaerő szakképzettségének javítása is meghatározó szerepet játszott. 31 http://www.doksihu A katalán gazdaság az elmúlt két évtizedben jelentős változásokon ment keresztül. A mezőgazdaság és az ipar szerepe háttérbe szorult. A

gazdaságban megnövekedett a szolgáltató szektor részesedése, ezen belül elsősorban a turizmus vált húzóágazattá. Katalónia a mai napig a spanyol autonóm közösségek gazdaságilag egyik legfejlettebb régiója – Madriddal és a Baleári-szigetekkel együtt– az egy főre jutó nemzeti jövedelmet tekintve, ami az uniós átlag körül van vásárlóerő paritáson számolva. Katalóniára jótékony hatással volt a közös európai valuta, az euró bevezetése. Az EMUtagság következtében nőtt a verseny és ezzel párhuzamosan a piaci átláthatóság is Az EMU kedvező makrogazdasági körülményeket teremtett a régióban alacsony inflációval és reálkamatlábakkal párosulva. Mivel a katalán piac integráltabb és nyitottabb az európaiba, ezért az árfolyammozgások is jobban érintették, mint általában a spanyol régiókat. A közös valuta bevezetésével azonban megszűnt az árfolyamkockázat veszélye. További pozitív elemként említhető

még a katalán termelés szerkezetének diverzifikációja. A piacok összekapcsolódása specializációhoz vezetett, ami a katalán feldolgozóipar közel húsz százalékát érintette fúziók és felvásárlások formájában. Az autonóm tartomány a jól kiépített infrastruktúrájának, gazdasági fejlettségének és ipari szerkezeti diverzifikáltságának köszönhetően a külföldi tőkeberuházások egyik fő központjává vált. A Spanyolországba jövő közvetlen külföldi működő tőke-befektetések közel 25 százaléka Katalóniába irányul. A térség komparatív előnye a munkaerő-intenzív szektorokban csökken és ezzel párhuzamosan a tőke intenzív és a magasabb hozzáadott értéket előállító technológia-intenzív szektor jelentősége pedig nő. A katalán külkereskedelemben mind az import, mind az export dinamikusan növekszik. A többi spanyol tartománnyal folytatott kereskedelemmérlege aktívumot mutat. A külfölddel folytatott

árucsere deficites, azonban a szolgáltatáscsere már itt is többletet produkál. A katalán exportban jelentős a gépjármű-, a konfekció-, a vegyi és a gyógyszeripar. Az importban a mezőgazdasági termékek, a nyersanyagok és az energiahordozók súlya a jelentős. A nemzetközi verseny növekedésével és a tőke szabad áramlásával a katalán gazdaság sérülékenyebbé válik, ezért ennek leküzdése érdekében a kutatás-fejlesztés szerepének növelése és a humán erőforrás fejlesztése szükséges. 32 http://www.doksihu A központi kormány hatáskörébe tartozó nemzeti szintű fiskális politika célja a területi egyenlőtlenségek további csökkentése. Az európai költségvetési hozzájárulás nemzeti szinten történik, ami azt jelenti, hogy az adott ország gazdagabb régiói finanszírozzák. Ez a megoldási modell azonban hátrányos Katalóniára, ezért az autonóm tartomány a fiskális rendszer további reformját és harmonizációját

hangsúlyozza annak érdekében, hogy a területi szolidaritás régióközivé váljon. 2.21 A katalán gazdaság napjainkban A katalán gazdaság 2006-ban 3,9%-kal nőtt, mely a legmagasabb növekedési ráta 1999 óta. Ennél csak kevesebb a 2007-es és még annál is rosszabb a 2008-as adatok. 6 5 4 3 2 1 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 (saját szerkesztésű) 8.ábra: a katalán reál GDP %-os alakulása 2003-20085 Forrás: http://www.gencatnet/economia Letöltés ideje: 2009.0420 5 Nem teljes adat 33 http://www.doksihu A főbb nemzetközi pénzintézetek 2008-2009-re alacsony gazdasági növekedést prognosztizálnak, elsősorban a pénzügyi válság miatt, mely a fejlett országokra fejti ki leginkább hatását. A Spanyol Nemzeti Bank szerint a spanyol gazdaság lelassul és 2,8%-ra csökken a növekedési üteme, de egyes szakértők szerint ez a szám még tovább csökkenhet. A katalán gazdaság sem mentesül a fenti hatás alól és tovább

súlyosbítja a helyzetet az ingatlan szektor válsága. Lassult a növekedési üteme az építőiparnak, a szolgáltatásoknak és visszaesett az ipar teljesítménye is. Egyrészről megfigyelhető az építőipar egyértelmű visszaesése, növekedési ütemének csökkenése. Az elmúlt évek során az építőipar folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, negyedévről negyedévre alacsonyabb értékeket produkálva. 2006-ban egy év alatt 17 százalékponttal csökkent az építőipar növekedési üteme. Másrészről az ipari tevékenység megerősödése látszott, főként a kedvező külgazdasági folyamatoknak köszönhetően, melyek az utóbbi időben a növekedés egyik motorjává váltakellentétben az ezt megelőző évektől, amikor döntően a belső keresletet tartották a növekedés motorjának. Az ipar csak nagy erőfeszítések árán tudott visszaállni termelő tevékenységével a megfelelő szintre. Az Euró Zóna gazdaságainak megerősödése

aktivizálta az ipari szektort, mely a válság beköszönte előtt kimagasló növekedési ütemet ért el. Az ipari ágazatokon belül a termelési és termelékenységi adatokat figyelembe véve a vegyipar, gyógyszeripar és a papíripar számít a legdinamikusabbnak, szemben a textiliparral. A munkaerőpiac is megszenvedte a gazdasági visszaesést. Az új munkahelyek létesítése jelentősen lelassult és ezzel egy időben az aktív lakosság számának növekedése maga után vonta a munkanélküliség növekedését. Az infláció folyamatosan nő és nem ritka, hogy eléri a 4-5%-os mértéket. A munkaerő költségei 2007-ben folyamatosan emelkedtek, annak ellenére, hogy a havi átlag munkabér komponens kevésbé nőtt, mint az azt megelőző években. 34 http://www.doksihu Fontos szem előtt tartani a katalán gazdaság nagyfokú nyitottságát és ebből adódóan a világgazdaság alakulásának lehetséges változatait. A katalán gazdaság számára két

legfontosabb- a spanyol és az európai uniós- piac az, melynek perspektívái alapvetően befolyásolják a katalán gazdaság fejlődési lehetőségeit. A spanyol gazdaság növekedési üteme a válság előtt meghaladta az európai uniós átlagot, mely nagyrészt az export jobb teljesítőképességének volt köszönhető. Ugyanakkor az import növekedésének dinamizmusa egyensúlytalanságot okozott a külgazdasági mérlegben. A magas infláció a spanyol piac versenyképességének gyengülését okozz. Az előrejelzések az építőipar és a magánfogyasztások csökkenését jelzik a kamatlábak növekedésének tükrében. A kamatlábak növekedése az ingatlanpiacra is hatással volt: elkezdődött a lakásárak növekedési ütemének csökkenése és az értékesítési periódusok hosszának növekedése. Az építőipari befektetések visszafogottsága szintén ennek tudható be. A GDP értéke folyóáron A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó

GDP folyó áron Az infláció Munkanélküliségi ráta Az export értéke Az import értéke Közvetlen működő tőke import Közvetlen működő tőke export * első féléves adatok alapján Mrd Euró % 2005 181,029 3.3 2006 195,284 3.9 2007 202,509 3.7 Ezer Euró/fő % % Mrd Euró Mrd Euró Mrd Euró Mrd Euró 25,879 3.9 7.0 42,703 67,748 2,211 2,848 27,505 3.7 6.6 42,219 74,567 2,571 5,058 24,405 4.1 6.8 49,951 79,123 0,972* 2,854* (saját szerkesztésű) 1.táblázat: Katalónia főbb gazdasági mutatói 2005-2007 2.22 Az ipar, mint a gazdaság egyik fő mozgatórugója A legfontosabb iparágak Repülőgépgyártás és űrtechnológiai ipar 35 http://www.doksihu Világ szinten a repülőgépgyártás, mely magas szintű technológiai fejlettséget igényel szoros összefüggésben a kutatás-fejlesztéssel, 53,5%-ban az Egyesült Államokba és 39, 4%ban az Európai Unió országaira összpontosul. Spanyolország fontos szerepet játszik az EADS6 konzorciumban,

melynek egyik részlege az Airbus. A spanyol légi ipari szektor jelentősen nőtt az elmúlt években Katalónia szinte úttörő szerepet játszik a spanyol repülőgép gyártásban már a 20. század eleje óta Olyan cégek vannak jelen Katalóniában, mint az Elizalde vagy a Hispano-Suiza, melyek nagyban hozzájárultak az utóbbi évek eladási növekedéséhez, ezzel a szektor pozíciójának biztosításához. A katalán repülőgépgyártás több mint 75%-át a különböző repülőgép alkatrészek gyártása teszi ki. A termelő cégek főleg Barcelona körzetében találhatók, ezáltal hasznot húznak az autóalkatrész gyártó cégekkel meglévő összhangból. Az ágazat maradék 25%-át műholdak, és űrsiklók gyártása teszi ki. Katalóniában ezen ipari szektor több mint 50 cégből áll, melyek közül a legnagyobbak, legismertebbek a következők: Mier Comunicaciones, Nuevas Tecnologías Espaciales (NTE), Indra, Sener, Ingeniería y Sistemas, Atos Origin

Gutmar, Edag, Serra Soldadura, Enginyeria del Vallès, Rücker Ibérica, és Roga. A BAIE (BarcelonaAeronàuticai de lEspai)7 2000 novemberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a barcelonai és katalán régió versenyképességét a légi- és űriparban. A BAIE-t a Katalán Kormány és az Ipari Minisztérium hozta létre, több mint 60 magán céggel és más a légi iparban fontos szerepet játszó intézménnyel, személlyel együtt. Napjainkban 86 tagja van A CTAE-t (Centre Tecnològic per a la Indústria Aeronaùtica i de lEspai a Catalunya)8 2004ben azzal a céllal hozták létre, hogy a Galileo rendszerhez kapcsolódó alkalmazások és szolgáltatások, kutatás és kereskedelem fejlesztésében játsszon kiemelkedő szerepet. Tovább fontos megemlíteni a barcelonai repülőtér közelében található Katalán Légi Parkot, mely egy üzleti és technológiai park a légi ipar és légi közlekedés számára. 6 Európai Légvédelmi és Űrkutatási Társaság

Barcelonai Légi Közlekedési és Űrkutatási Egyesület 8 Légi Közlekedési Technológiai Központ 7 36 http://www.doksihu Eladási adatok 2006:190 M€ 2007:225 M€ 2008:270 M€ 2009.310 M€ 2010:310 M€ 350 1000 euro 300 250 200 150 100 50 0 2006 2007 2008 2009 2010 Év (saját szerkesztésű) 9.ábra: a repülőgépgyártás eladási forgalma 2006-20109 Forrás: proespacio.org Élelmiszeripar Katalónia széles választékkal rendelkezik az élelmiszer gyártási eljárások, valamint az élelmiszer technológia terén. Ösztökéli a beszállítókat, a csomagolás gyártókat valamint a gyártó cégeket, hogy Katalónia élelmiszer ipari központtá lépjen elő. Az élelmiszeripar az egyik legfontosabb ágazat az Európai Unió iparának évi 2,6%-os növekedéssel. Az élelmiszeripar Spanyolország ipari termelésének közel 20%-át teszi ki, mely Katalóniában az eladások 17,5%-át jelenti és 7,9%-ban járul hozzá a spanyol GDP-hez. Az

élelmiszeripar jelentőségét az is mutatja, hogy Spanyolországban több mint 4000 élelmiszeripari céget Katalóniában alapítottak. Ezen 4000 cég 22%-át teszi ki a teljes spanyol élelmiszeripari termelésnek és 1/5-ét foglalkoztatja az élelmiszeriparban dolgozóknak országszerte. 9 Várható érték 37 http://www.doksihu Néhány katalán alapítású cég már multinacionális vállalattá nőtte ki magát úgy, mint a Nutrexpa , Borges, Freixenet, Codorníu i Torres. További vezető cégek: Agrolimen, Gallo pasta, Panrico, Guissona, Argal, Noel and Damm. Katalónia a hazája további ám jóval kisebb cégeknek, mint például a Casa Tarradellas vagy az Europastry, melyet a 32. helyen rangsoroltak Európa 500 leggyorsabban növekvő kis- és középvállalkozása közül. Természetesen a legtöbb nemzetközi multinacionális vállalat is képviselteti magát Katalóniában gyártó üzemmel vagy irodával, mint például a Danone, Nestlé, United Biscuits,

Pepsico, Unilever, vagy a Bimbo. A két legismertebb nemzetközi étel-és ital vásár az Alimentaria Barcelona- mely mára már a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb élelmiszer-showja- és a Barcelona Tecnoalimentaria- mely az élelmiszeripart és élelmiszer technológiai újításokat támogatja. Audiovizuális piac Az audiovizuális piac a maga komplexitásával, összetettségével, az információs csatornák megosztottságával, a növekvő igényekkel egyre nagyobb hatással van az egész gazdaságra. Mára az Európai Unióban már több mint 1 millióan dolgoznak az audiovizuális szektorban. Katalónia audiovizuális szektora 4%-ban járul hozzá a régió GDP-jéhez és a foglalkoztatottak 5%-át vagyis körülbelül 145 ezer főt jelent. A régió nagyjából 1365 cég hazája Ez a mennyiség az ebben a szektorban tevékenykedő összes cég 19%-át teszi ki országszerte és 33%-át a teljes forgalomnak. Katalóniában nagyon sok az audiovizuális

iparban tevékenykedő cég található, melyek igen innovatívak és a jól képzett munkaerő segítségével nagy hangsúlyt fektetnek a kutatás és fejlesztésre. Spanyolországban minden negyedik televíziós adás készítésében részt vesznek katalán cégek is. Katalóniában nagyon dinamikusan fejlődnek a helyi és regionális televízió csatornák, és nagy hagyománya van a színháznak, mozinak, a televíziónak és a médiának. Évente körülbelül 20 katalán film születik, mely a teljes spanyol filmgyártás 20%-át teszi ki. Fontos megemlíteni két olyan tényezőt, melyek kedvelt befektetési célponttá teszik Katalóniát az audiovizuális ipar számára. 38 http://www.doksihu Először is az internet, a személyi számítógépek, és az információ technológia egyre nagyobb mértékű használata, valamint a mobil telefon egyre nagyobb elterjedése. Az mWatch Catalunya 2006-os tanulmánya10 szerint a régió, a világ a hét legfejlettebb mobil

kommunikációs térség egyike. Másrészről a közigazgatás és az üzleti élet példa értékű együttműködéséből több kiemelkedő kezdeményezés is született, melyek közül talán a következők a legfontosabbak: a Barcelona Media Park, a Barcelonai Film Bizottság, az Audiovizuális Fejlesztő Központ, valamint a Kulturális Iparágak Katalán Intézménye. Gépjárműipar Spanyolország, Európa harmadik, míg a világ hetedik legnagyobb gépjármű gyártója és exportőre. Ebből következően Katalónia az egyik vezető autógyártó és Európa egyik kulcsfontosságú régiója 3 nagy gépjármű gyárral: Seat, Nissan, Irisbus(Iveco). A spanyol gépjármű gyártás több mint 40%-a Katalóniában történik. A Katalóniában előállított gépjárművek 80%-a, az gépjármű alkatrészeknek pedig 60%-a kerül exportra. A gépjármű ipari ágazat Katalónia GDP-jének 10%-át teszi ki, 100 ezer embernek nyújt munkalehetőséget, és további 100 ezernek az

alvállalkozásokon és egyébe kapcsolódó ágazatokon keresztül. Szoros kapcsolatban van más ipari ágazatokkal, úgy, mint a vasút, a repülőgép gyártás, a motorkerékpár gyártás vagy akár a karosszéria gyártás. Az gépjárműipar sikerességének egyik kulcsfontosságú tényezője a fejlesztések. Ennek érdekében Katalónia egyre jobban Európa egyik meghatározó tervező központjává válik. A követező cégeknek van tervező központja a térségben: Audi, Fiat, Volvo, Renault.# Gyógyszeripar 10 Melyet az mClusters Konzorcium készített 2006-ban 39 http://www.doksihu A gyógyszeripari ágazat hagyományosan Katalónia egyik vezető iparága. Hosszú évtizedek óta szilárd alapokon nyugszik, összehasonlítva egész Spanyolországgal. Valójában Spanyolország gyógyszeripari termelésének nagy része Katalóniában található; a spanyol kutató laboratóriumok 50%-a, a gyógyszeripari forgalom 60%-a Katalóniához kötődik, valamint a finom

vegyiparral foglalkozó cégek 66%-a szintén itt található. Spanyolország 4 legnagyobb gyógyszeripari cégét- Almirall Prodesfarma, Esteve, Ferrer Internacional and Uriach- Katalóniában alapították és a székhelyük ma is ott található. Ez a 4 vállalat 2005-ben összesen 152,5 millió eurót költött kutatás és fejlesztésre. Ez a hagyomány és tettrekészség más nagyvállalatokat is a térségbe csábított. A világ 10 legjelentősebb gyógyszeripari cégéből 7 megtalálható Katalóniában: Pfizer, Bristol-Myers Squibb, Merck, Sanofi Aventis, Novartis, GlaxoSmithKline és a Roche Group. A mára már több mint 200 cégből álló katalán biotechnológiai szektort az elmúlt 5 évben hozták létre. Az ágazat fontossága,- mint ahogy a kémiáé és az orvostudományé-, valamint a tény, hogy Katalónia egyre híresebbé vált tudományos kutatásairól, kiemelkedő infrastruktúrájáról( értve ez alatt a Barcelonai Tudományos Parkot, az Orvos biológiai

Kutató Parkot, vagy a Biocampust stb.) és a nagynevű kórházi és egyetemi kutató csoportokról, mind hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a cégek itt telepedjenek meg. A most épülő Katalán Biorégió egy új regionális fejlesztési modell, melynek célja, hogy megerősítse a biotechnológiai szektort. A cél hangsúlyt helyezni a tudományos és ipari infrastruktúra fejlesztésére és a minél gyümölcsözőbb kapcsolat kialakítására a befektetők és a fejlesztők között. A Biorégió főleg orvos biológiai és biotechnológiai kutatásokkal foglalkozik, minél kedvezőbb környezetet kialakítva a tudás és technológiai transzfernek. Remélhetőleg mindez nagyban hozzájárul az innovatív biotechnológiai termékek fejlesztéséhez és kereskedelméhez, valamint egy erős üzleti szektor kialakításához. Szolgáltató központok 40 http://www.doksihu Katalónia- és főképp a barcelonai régió- igen közkedveltté vált azon cégek körében,

akik egy, biztos helyen szeretnék tudni back-office és/vagy front-office szolgáltatásaikat az EMEA régión11 belül. A magasan kvalifikált humán erőforrás, az újonnan fejújított iroda épületek- melyek könnyen elérhetőek tömegközlekedéssel-, a versenyképes működési költségek, mind hozzájárultak ahhoz, hogy több mint 20 multinacionális cég határozott úgy, hogy szolgáltató központjukat és/vagy ügyfélszolgálati központjukat a katalán EMEA régióban állítják föl. Ezek közül a legfontosabbak: Agilent Technologies, SL, Avis, Sara Lee, Euroservices Bayer, Citigroup,Hewlett Packard, Computer Associates, CEI Network, WL Gore and Associates, Acccenture és Colt Telecom. Elektronikai ipar A dinamikusan fejlődő elektronikai szektor- gondolva itt az alkatrész ágazatra, a fogyasztói és professzionális elektronikai termékekre, a telekommunikációs termékekre, az információ technológiára és a telekommunikációs szolgáltatásokra-

Katalónia egyik stratégiai ágazatává vált. Spanyolországban az elektronikai ipar teljes forgalmának közel 44%-a Katalóniához köthető és az ebben az ágazatban alapított cégek közel fele külföldi tőkéből alakult. A Katalóniában előállított termékek 54%-a kerül exportra A Sony España, a Sharp Electronics, a Tenimagen, a Hitachi vagy a Mitsubishi Electric csak néhány azok közül, akik ezt az ágazatot fémjelzik Katalóniában. A háztartási gép ágazatnak hosszú hagyományai vannak Katalóniában, mely nagyjából 25%át jelenti a teljes spanyol háztartási gép szektornak, több mint 20 vállalattal és 4000 dolgozóval. A katalán fogyasztási ráta 12,2%-kal haladja meg a spanyol nemzeti átlagot Az elektronikai anyagok és gépek egy másik fontos ágazata az elektronikai iparnak. A vezető cégek- Siemens és Pirelli- már a 19. század óta jelen vannak Katalóniában A spanyol viszonylatokat tekintve, Katalónia piacvezető és a legfőbb

gyártó a kisebb elektronikai termékek terén. 11 EMEA régió: Europe-Middle-East-Africa Region (Európa-Közel-Kelet-Afrika régió) 41 http://www.doksihu Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások fejlesztése- kiváltképpen a víz, szél, nap és biomassza- az egyik legfőbb célja az Európai Bizottság energia politikájának. Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv azt a közösségi stratégiát támogatja, hogy 2010-re megkétszerezzék, vagyis a jelenlegi 6%-ról, 12%-ra növeljék a megújuló energiaforrások arányát a bruttó haza energiafogyasztásban. Katalónia az egyik úttörő a megújuló energiaforrások használatában és előállításában. Az egyik legszemléltetőbb példa az Ecotecnia cég. Ez az úttörő és újító szellem, mindazzal a fontos szereppel, amelyet ma a megújuló energiaforrások jelentenek Katalóniában és Spanyolországban, egy hatalmas hazai piacot jelent, erős növekedési potenciállal. A

2006-2015 időszakra szóló Energia Iránymutatási terv a következő célokat tűzte ki Katalóniában: - a megújuló energiaforrások mennyiségének megháromszorozása 2015-re - a 3000 MW-os szélenergia termelés elérése 2015-re - 22 MWp-nyi úgynevezett fotovoltaikus napkollektorok felszerelése a középületeken - a bioüzemanyagok terén a 700 ezer T/év mennyiség elérése Fontos továbbá megemlíteni a hamarosan megépülő Energia Parkot, melyben helyet kapnak majd oktatási intézmények, kutató-fejlesztő központok és egyéb cégek közel 150 ezer m2-en, valamint az ITER projectet, mely egy nemzetközi kezdeményezés a nukleáris energia fejlesztésére. Vasút Katalóniának egy igen jól működő vasúti ipara van. Az első spanyol vasúti vonalat 1848-ban nyitották meg, amely Barcelona és Mataró között közlekedett. A régió korai iparosodásának köszönhetően, már nagyon korán két meghatározó vállalatot hoztak létre: a La

Maquinista Terrestre y Maritíma-t és a Material y Construcciones-t. Mára a hírnökökből 42 http://www.doksihu az Alstrom-Santa Perpètua de la Mogoda-ban található- és a Siemens- Cornellában- maradtak meg. Azonban az ágazat nem csak e két cégből áll. A vasúti ipar mára már több mint 130 cégből áll, 1000 millió eurós éves forgalommal, 11 ezer dolgozónak nyújt megélhetést és szoros kapcsolatban áll más ágazatokkal. A katalán vasúti ágazat 40%-át teszi ki a teljes spanyol ágazatnak. Nagyon sokat fordítanak kutatás-fejlesztésre és újabb technológiák fejlesztésére, mely segítséget nyújt a spanyol gyorsvasút hálózat kiépítésére. Az áruszállítási szolgáltatások jelenleg változásokon mennek keresztül, melyek új lehetőségeket tartogatnak. Európai szinten a vasúti iparág egyre jobban liberalizálódik A következő néhány évre 6%-os növekedést jósolnak, mely nagymértékben befolyásolni fogja a Spanyolországban

és Katalóniában működő cégeket. Mi több az infrastrukturális változásoknak- a gyorsvasút hálózat kiépítése- hosszú távú pozitív hatásai lesznek. Katalóniának földrajzilag különösen előnyös az elhelyezkedése, mivel Európa egyik fő vasúti artériáján ( Skandinávia-Rajna-Rhone-Nyugat-Mediterráneum) helyezkedik el, és egyfajta „kapuként” szolgál Spanyolország más régióinak. Az anyagi haszon azt mutatja, hogy nagy igény van erre az ágazatra és fontos szerepet játszik a gazdaságban. Katalónia a vasúti áruszállítás 28%-ához kénytelen igénybe venni a spanyol nemzeti hálózatot. A vonatok karbantartása és a szolgáltatások ellenőrzése- például a vonatok összehangolása és a biztonság- főképp, amelyben a mérnöki munka és a kutatás-fejlesztés nagy szerepet kap, mind-mind fontos üzleti lehetőséget jelentenek az ágazat számára. Logisztika A logisztikai szektor különös jelentőséggel bír mai globalizálódó

világunkban. Az integrált logisztika, a fordított logisztika valamint a szektor kapcsolata az információs és kommunikációs technológiák szektorral és az intermodális közlekedési eszközökkel nagy szerepet játszik az ágazat fejlődésében. 43 http://www.doksihu Katalóniának nagyon jó az elhelyezkedése a bejövő és kimenő áruforgalom szempontjából. 11%-át birtokolja a teljes spanyol logisztikai szektornak és több intermodális logisztikai központtal rendelkezik Barcelonában és környékén. Ezek közül a Zona Franca Logisztikai Park, a Logistics Activities Area és a ProLogis nagyjából 300 hektárnyi területet tesznek ki, de megemlíthetünk más kiváló logisztikai kezdeményezéseket is, mint Vilafranca de Penedés vagy Girona. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a Barcelonai Kikötő és a Llobregat Delta logisztikai forgalma 2020-ra megduplázódik. A tervek között szerepel a kikötő átépítése, kibővítése körülbelül 204

hektárral való megnagyobbítása. A tarragonai kikötő valamint a barcelonai, a reusi és a gironai repterek is fontos szerepet töltenek be a logisztikai szektorban. A következő cégek, saját elosztó központtal és logisztikai tevékenységgel vannak jelen Katalóniában: Ikea, Sony, Schneider Electric, SCA, Roche, Sanofi Aventis, Haldex, Honda és a Nissan. Vegyipar Az Európai Unió a világ legnagyobb vegyipari gyártója, a termelés körülbelül egyharmadával. Spanyolország Európa ötödik, míg a világ hetedik legnagyobb vegyipari előállítója. A spanyol vegyipar főleg Katalóniára koncentrálódik, ahol a gyártás nagyjából fele történik. Ugyanakkor az előállított vegyipari termékek szintén felét exportálják. A legjelentősebb ágazat- 48%- az alapvető kémiai termékek gyártása. Katalónia állítja elő az ország alapvető kémiai termékeinek körülbelül a felét. A finomkémia- 66%-ával a teljes spanyol gyártásnak- szintén fontos

alágazat. A vegyipari szektor főleg Tarragona környékéra összpontosul, melynek petrokémia gyára az egyik legjelentősebb egész Dél-Európában. Tarragona térségében több mint 47 vegyiparral foglalkozó cég telepedett meg, közvetlenül 4900, míg közvetetten majd 25 ezer munkahelyet 44 http://www.doksihu teremtve. A régió gyártási kapacitása eléri a 18300 metrikus tonnát, 5600 eurós éves forgalommal, mely a teljes spanyol vegyipar 25%-át jelenti. A szektor legismertebb cégei Katalóniában: Basf Group, Dow Chemical Ibérica, Ercross Tarragona, Lanxess Chemicals, Henkel, Repsol Química, és a Bayer Hispania Industrial. Kétévente Barcelonában rendezik meg az Expoquimia vásárt, de más vásárokat is érdemes megemlíteni, mint az Equiplast- fő témája a műanyag és gumi- vagy az Eurosurface- fő témája a festékek és kezelő felületek. Információs és kommunikációs technológiák szektor Barcelona és Katalónia egyik kulcsfontosságú

iparága az információs és kommunikációs technológiák. Amellett, hogy egy igen termelékeny szektor nagyban hozzájárul más tradicionális és stratégiai ágazatok fejlődéséhez. Több mint 1700 cégével és 155 kutató központjával Katalónia Európa egyik fő innovációs központjává vált. A szektor erősen diverzifikált és főleg kisebb cégekből áll. A legjelentősebbek ezen kis cégek közül a következők: Tech Foundries, Scytl, Thera, Fractus, Kubi Wireless, Aspherio, Genaker, Futurlink, Sit Consulting és South Wing. Olyan nagyobb cégek is megtalálhatóak, mint Telefónica, Gedas Iberia, ABB Sistemas Industriales, CSC Computer Science España, Logic Control, Grupo Informática del Corte Inglés, Accenture- Coritel, Azertia, Athlas Technology, Strategy Consultors és Transiciel. Végül néhány példa a jelenlevő multinacionális vállalatokra: T-Systems, Getronics, EDS, Hewlett-Packard, IBM, GFT Iberia Solutions, Capgemini, Microsoft, Cisco Systems

vagy Fujitsu. Az információs és kommunikációs szektor ágazatait főleg a telekommunikációs szolgáltatások, a számítógépes szoftverek, valamint az elektronikus és telekommunikációs készülékek gyártása teszi ki. Az elektronikai termékek terén, európai szinten Barcelona a legnagyobb gyártó; nemzeti szinten pedig a teljes forgalom 63%-át tudhatja magáénak. A spanyol számítógépes szoftver gyártó cégek 29%-a található Katalóniában. 45 http://www.doksihu Barcelonában található a Telekommunikációs Piacok Bizottsága, mely felügyeli a telekommunikációs és audiovizuális piacokat Spanyolországban. 2.23 A katalán külkereskedelem Katalónia- kereskedelmi szempontból- a legfontosabb autonóm tartomány Spanyolországban. A katalán külgazdaság a teljes spanyol áruforgalom tekintélyes hányadát teszi ki, ez exportvonatkozásban a spanyol export több mint 27%-a, import vonatkozásában pedig a teljes spanyol import közel 30%-át

jelenti. Katalónia legfontosabb külgazdasági partnerei az Európai Unió országai. Közülük Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Portugália és az Egyesült Királyság a legjelentősebbek. Az Európai Unión kívüli országok közül az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Oroszország, Törökország és a Dél-Afrikai Köztársaság számít még jelentős cél országnak, melyek mindegyikébe 1 milliárd Eurót meghaladó értékben szállít árukat. 7 6 5 4 3 2 1 0 2004 2005 2006 2007 2008 (saját szerkesztésű) 10.ábra: a katalán export %-os változása 2004-200812 Forrás: http://www.gencatnet/economía Letöltés: 2009.0422 12 Nem teljes adat 46 http://www.doksihu 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2004 2005 2006 2007 2008 (saját szerkesztésű) 11.ábra: a katalán import %-os változása 2004-200813 Forrás: http://www.gencatnet/economía Letöltés: 2009.0422 2.24 A magyar-katalán kereskedelmi kapcsolatok A spanyol-magyar kétoldalú

kereskedelmi kapcsolatokban Katalóniának hagyományosan különleges szerepe van, ezt igazolja az a tény is, hogy a Magyarországról eredő összes spanyol import három negyedének Katalónia a célállomása. Nem kevésbé fontos érv eme állítás mellett az sem, hogy a Magyarországra irányuló spanyol export közel 40%-a Katalóniából eredeztethető. A kétoldalú áruforgalom szerkezetét tekintve elmondható, hogy az hasonló a spanyol-magyar áruforgalom szerkezetéhez: mind export, mind import vonatkozásában a magasan feldolgozott termékek, gépek, gépi berendezések vannak hangsúlyozott túlsúlyban. 13 Nem teljes adat 47 http://www.doksihu A teljes magyar kivitel értéke 2007-ben 68,461 milliárd Euró, melyből a Katalóniába irányuló exportunk 0,778 milliárd Euró volt, 1,14%. A magyar import Katalóniából 352,595 millió Euró, mely a teljes magyar import- 68,769 milliárd Euró- 0,5%-a. Más megközelítésből tekintve Katalónia, az EU

országokkal folytatott külkereskedelemben Magyarország 12. legfontosabb kereskedelmi partnerének számító spanyol autonóm tartomány, mely a spanyol-magyar áruforgalom egyharmadát generálja. 2.241 A Magyarországra irányuló katalán export A Magyarországra irányuló katalán exportban a járművek és ezek alkatrészei jelentik a legnagyobb részarányt, melynek döntő része a Barcelona melletti(Martorell-i) Seat és Nissan gyárából kerül ki. A forgalom 2007-ben már elérte a 90,616 millió Eurót A második legfontosabb árucsoportot a gépek, gépi berendezések, elektromos felszerelések és alkatrészeik alkotják, melyek közül meghatározó jelentőségű a háztartási és szórakoztatóipari elektronikai berendezések részaránya, mely újfent megerősíti, hogy Spanyolországon belül Katalónia a háztartási gépgyártás egyik központja. A forgalom 2007-ben már elérte a 84,779 millió Eurót. A harmadik legfontosabb termékkört a vegyipar

alkotja(78,72 millió Euró értékben 2007ben), ezek közül a fontosabb termékek megoszlása a katalán exportban a következő: - növényi olajok, eszenciák: 24,808 millió Euró - műanyagok és ezekből készült áruk: 17,371 millió Euró - gyógyszeripari anyagok: 8,159 millió Euró - szerves vegyi anyagok: 4,187 millió Euró - kaucsuk, gumi és ezekből készült áruk: 3,572 millió Euró - mosószerek: 3,006 millió Euró - szervetlen vegyi anyagok: 1,758 millió Euró. 48 http://www.doksihu A gépgyártásnak, köztük a szerszámgépgyártásnak is, nagy hagyományai vannak Katalóniában (bár utóbbinak inkább Baszkföld a központja), ebből következően az ehhez a tevékenységhez, ágazathoz kapcsolódó fémtermékek fontos szerepet játszanak a katalán exportban. Megoszlásuk a Magyarországra irányuló katalán exportban a következő: - vas- és acéláruk(öntvények, és abból készült termékek): 20,701 millió Euró - színesfém

öntvények és abból készült termékek: 2,293 millió Euró - egyéb(szerszámok stb.): 0,8103 millió Euró A katalán élelmiszeripar is jelentős mértékben exportált Magyarországra, bár ennek a jelentősége csökkent az elmúlt években. A fontosabb termékek a húsáruk és gyümölcsök, zöldségfélék. 2.242 A Katalóniába irányuló magyar export A Magyarországról származó katalán import- mely 2007-ben 778,038 millió Eurót tett ki- több mint kétszer nagyobb, mint a Magyarországra irányuló katalán export. Az import több mint kétharmadát- 68,9%-át- a gépek, mechanikai berendezések és azok részegységei alkotják. Elektronikai berendezéseket és alkatrészeiket, köztük háztartási- és szórakoztató elektronikai készülékeket, villamossági cikkeket a katalán vállalatok 188,030 millió Euró értékben importáltak Magyarországról 2007-ben. A magyar járműipar teljesítményének köszönhetően továbbra is jelentős a

gépjárművek és alkatrészei részaránya a katalán importban, mely 130,094 millió Eurót jelentett 2007-ben, de a gazdasági válság miatt, mely az autópiacra is rányomja bélyegét ez a szám erősen lecsökkent. Hagyományosan fontos a magyar vegyipari termékek jelenléte a katalán piacon, részarányuk a Magyarországról eredő katalán importban 57,902 millió Euró, melyből a műanyagipar részesedése 25,2 millió Euró. 49 http://www.doksihu Számottevő a fémipari termékek importja Magyarországról, 16,249 millió Euró értékben, melynek döntő többségét vas- és acél megmunkált öntvények alkotják. Említésre méltó még a gabona- 4,67 txt8 millió Euró- és a textilipari termékek- 2,614 millió Euró- importja Magyarországról. 2.25 A magyar exportőrök és beruházók helyzete a katalán piacon A magyar áruk és szolgáltatások katalán piacra jutását nem akadályozza semmilyen korlátozó intézkedés. A magyar befektetők száma

Katalóniában továbbra is csekély, itteni letelepedésük kapcsán sem tapasztalható semmilyen korlátozó, vagy akadályozó intézkedés. A legtöbb nehézséget a piacra jutásban inkább a magyar vállalatok és vállalkozók hely- és nyelvismeretének hiánya, továbbá az esetenkénti nem elég körültekintő hozzáállása- üzleti kapcsolat létesítése nem kellően leinformált partnerrel, nyitva szállítás stb.- okozza 2.26 A katalán mezőgazdaság Katalónia nagy piacot jelent a mezőgazdasági , legfőképpen a mediterráneumban található termékeknek. 1995-ben Barcelona volt a helyszíne annak a találkozónak, ahol 12 mediterrán ország (Algéria, Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Jordánia, Libanon, Szíria, Izrael, Palesztina, Ciprus, Málta és Törökország) vett részt azzal a céllal, hogy összehangolják, összekapcsolják kereskedelmüket. Katalónia jelenti az egyik legfontosabb piacot a maga 7 millió fogyasztójával és az évi 32 millió

turistájával. Mind a két adat nagy arányú keresletet mutat A növekedési előrejelzések azt mutatják, hogy 2020-ra Katalónia népessége 7, 4 millió lesz és hosszú távon folyamatos gazdasági növekedést jósolnak. A cél, hogy 2020-ra nagyjából 11 millió embernek biztosítsák az élelmezést, viszonylag magas életszínvonalon. 50 http://www.doksihu Elmondhatjuk, hogy hosszú évszázadokig visszamenőleg a katalán élelmiszeripar mindig is „deficites” volt, vagyis többet kellett importálniuk, mint amennyit elő tudtak állítani és exportálni. Napjainkban ez a deficites mérleg nagyjából kiegyenlítődött köszönhetően az élelmiszeripar fejlődésének és az export növekedésének. A Barcelona környéki élelmiszer előállítás talán a legfontosabb és legjelentősebb. Az évről-évre megrendezésre kerülő vásárok nagy jelentőséggel bírnak, ahol főleg a Mediterrán országok mutatják be termékeiket. A fő importcikkek: hal és

tengeri termékek, növényi rost, zöldségek, gabona, olajos magvak, bárány- és borjúhús. A katalán mezőgazdaság gyenge pontjai A Közös Agrárpolitika Regionális Vizsgálata rámutat arra, hogy az uniós piacok megnyitása a mediterrán térségben elsősorban a gyümölcsöket, a zöldségeket és az olajat érintik. A Katalóniában és a környező mediterrán országokban megtalálható termékek közül főleg a következők tekinthetők érintettnek a piac nyitás következtében: a mogyoró, a citrus gyümölcsök, a virágok és díszítő növények és a zöldségek egy része. Azonban fontos megemlítenünk, hogy nem csak a dél-európai országok, hanem például Belgium és Hollandia is szenvedő alanyai a különböző szabályoknak. Értelemszerűen a mezőgazdaságban dolgozók is szenvedő alanyai a piac nyitás hatásainak. A mezőgazdaság ezen szektoraiban a munkaerő költség igen magas. Ez a legtöbbet vitatott kérdés, mely csökkenti a

versenyképességet. A jelenlegi termelési rendszerekkel, Katalóniában a munkaerő költség az összes költség 35%-át teszi ki. Több kísérlet is született a mechanizmus fejlesztésére, annak ellenére, hogy manapság megpróbálják visszaszorítani a nagyszámú marokkói és afrikai munkaerőt. Az alacsony munkaerő költségek a termelés áthelyezésével járhatnak, mint ahogy ezt láthatjuk a gyümölcsök, virágok és díszítő növények esetében. Azt láthatjuk, hogy az alább felsoroltak termelése a félsziget déli részére tevődtek át, a katalán termelők kárára. A termelés áthelyezésének lehet ipari és mezőgazdasági megoldása. Mindenképpen el kell érni a helyi alacsony munkaerő költséget és jobb munkahelyi környezetet, de főképpen szükség van a technológiai és kereskedelmi fejlesztésekre. 51 http://www.doksihu Ha összehasonlítjuk a szóban forgó ágazatokat a már a korábbiakban említett 12 országgal való versenyben,

akkor megfigyelhetjük, hogy globálisan a végső mezőgazdasági termékek 41%-a érdekelt a problémában. Azonban ha közelebbről megvizsgáljuk a konkrét problémát, akkor láthatjuk, hogy néhány évtizeden belül fog jelentkezni komolyabb hatása, az erőltetett földművelés és a magas termelési költségeknek köszönhetően. Így a verseny lecsökken és már csak 8%-át fogja érinteni a végső mezőgazdasági termékeknek. Katalóniában erős termelési növekedést figyelhetünk meg a citrusfélék területén, mint ahogy ez egész országban, pedig globálisan egyfajta szűkösséget tapasztalhatunk. Nagyjából 10 ezer hektárnyi területen művelnek citrusfélét, főleg mandarint. A termelés elsősorban a saját piacra és Észak-Európába irányul. A gyümölcstermesztés Katalóniában elsősorban a városok köré csoportosul. A 80-as évektől egyfajta területi csökkenésnek lehetünk tanúi a városiasodás következtében. Manapság a

gyümölcstermesztésnek újabb módszerekre, fejlesztésekre van szüksége. A fejlődést hátráltatja a versenyképesség kis arányú növekedése, az időjárási feltételek romlása, a támogatások hiánya és a magas munkaerő költségek. A bor és pezsgő termelés A bor importjának forgalma Katalóniában évi 38 millió euró körül mozog, míg az export évi 340 millió euró. A termelés 90%-a a minőségi borok, míg 8%-a asztali bor Túlnyomórészt, vagyis 70%-ban fehérbort gyártanak. Az évi egy főre jutó katalán borfogyasztás 19 liter szemben a spanyol átlaggal, mely 13 liter. A katalán bor és pezsgő termelés a teljes mezőgazdasági ágazat 6%-át teszi ki, mely több mint 20%-a teljes spanyol ágazatnak. A három legnagyobb katalán cég- Freixenet, Codorniu és Miguel Torres- magáénak tudhatja az eladások 75%-át, valamint a külföldre irányuló export 82%-át. 52 http://www.doksihu Egyesült Királyság 15,5% Kuba 0,8% Mexikó 0,9%

Ausztrália 0,3% Japán 4,3% Egyesült Államok 11,6% Kanada 2% Németország 35,5% Svédország 3,1% Svájc 4% Egyéb 18% Franciaország 4% (saját szerkesztésű) 12.ábra: a katalán bor és pezsgő legfontosabb piacai(%-os megoszlás) Forrás: Global Trade Atlas 3.1 A katalán cégek napjainkban, lehetőségeik a nemzetközi piacokon A katalán cégek több lehetőség közül is választhatnak, hogy átlépjék a nemzeti piac határait és kilépjenek a nemzetközi piacra, kezdve a termék exporttól a működő tőkebefektetésig, vagy a különböző erőforrás kihelyezésekig. A COPCA által készített, a nemzetközi piacokat elemző tanulmány14 szerint a katalán gazdaság az elkövetkezendő 20 évben új kihívások és lehetőségek elé néz, melyeket a katalán vállalatoknak is figyelembe kell venniük, amikor a nemzetközi piacokra való lépést fontolgatják A 2006-ban készített tanulmány szerint a következő évtizedeket az úgynevezett „Ázsianizáció”

fogja jellemezni. Ez alatt olyan jelenségeket kell értenünk, mint a természeti erőforrások iránt megnövekedő igények, a nagyvállalatok egyre növekvő szerepe, a piacok polarizációja, új termékek kifejlesztése a versenyképesség növelése érdekében, a tehetség és a kreativitás összekapcsolása a vállalkozó kedvvel valamint az információ és tudás növekvő igényei. 14 A tanulmányt a COPCA nemzetközi piacokat figyelő központja készítette 2006-ban 53 http://www.doksihu A tanulmány továbbá rámutat, hogy a cégek számára a legfontosabb versenyelőny a technológia szerepe. A jövőben az információs és kommunikációs technológiák széleskörű használata és a humán erőforrás által nyújtott tréningek egyre fontosabbá válnak a katalán cégek számára. 3.11 A nemzetközi piacokra lépés különböző fajtái Az egyik fajtája és talán a legegyszerűbb is a külföldre való exportálás. A cégeknek azért éri meg és

azért fontos, hogy exportáljanak, mert a hazai piac már túltelített, túl sok akadályba ütköznek, és már nem tudnak terjeszkedni. Ilyenkor választják a külföldi piacok felé való nyitást. Másik fajta lehet az úgynevezett „born global” vagy „re-born global”. A „born global” azt jelenti, hogy az adott céget már úgy hozzák létre, hogy az üzleti tervében a nemzetközi piacokra való törekvés szerepel. A „re-born global” cégek esetében pedig átalakítják, újra szerkesztik az üzleti tervet, annak érdekében, hogy a cég a nemzetközi piacok felé tendáljon. Erre jó példa a Lupo Barcelona cég, mely táskák, és bőr kiegészítők forgalmazásával foglalkozik. A céget 1990-ben hozták létre és már akkor céljuk volt a nemzetközi piacra való terjeszkedés. Másik példa lehet a VLex cég, az első internet szolgáltató Spanyolországban. Már megalapításának első évében elkezdte a nemzetközi piacokra való betörést és

mára már leányvállalattal rendelkezik az Egyesült Államokban. Végül fontos megemlíteni a kiszervezést, mint nemzetközi folyamatot. A kiszervezés során egy adott cég áthelyezi a gyártást vagy egyik szolgáltatási területét egy másik országba. Ez a két legjellemzőbb kiszervezési forma. Katalóniában leginkább a következő szektorokban fordul elő a kiszervezés: elektronikai anyagok és kellékek, autók és gépek, kemikáliák, irodai felszerelések és adatrögzítő berendezések, textil és élelmiszeripar. Felmérések mutatják, hogy Spanyolországban és tulajdonképpen Európában is a közigazgatásban, a bank szektorban, a telekommunikációs és az energia szektorokban szervezik ki a legtöbbet. Barcelona évek óta közkedvelt kiszervezési célpontja a multinacionális cégek call centereinek. Ennek egyik oka, hogy a katalán főváros igen közkedvelt a világ minden tájáról 54 http://www.doksihu ideérkező diákok és szakemberek

körében, akiknek a képzettsége és elképzelései megegyeznek a call centerekben elvártakkal. Az észak-amerikai, autókölcsönzéssel foglalkozó Avis és a német, kommunikációs megoldásokkal foglalkozó Sellbytel cégek már Barcelonából működnek. Nem tartozik a leggyakoribbak közé, de találatunk példát a technológiai kiszervezésre is. Erre példa lehet a katalán Fainsa cég- mely ipari járművekbe gyárt üléseket- kínai kiszervezése. A Fainsa technológiai transzfer megállapodást kötött az egyik kínai céggel. A megállapodás tartalma, hogy a kínai cég a Fainsa név alatt gyártja a továbbiakban üléseit. A katalán cég pedig folyamatosan felügyeli a kínai cég tevékenységét és havonta küld mérnököket, hogy felügyeljék a gyártást és tanácsokkal lássák el az ottani dolgozókat. Ezzel nagymértékben hozzájárulnak a minőség és ez által a versenyképesség fenntartásához. További szerződéseket kötöttek a fizetési

kötelezettségekről és jogdíjakról, melyek révén a katalán cég kiszervezése biztos profitot jelent. 3.2 A CIDEM15 és a COPCA16 tevékenysége, szerepe A CIDEM A Katalán Befektetés Ösztönző Ügynökség a maga nemében az első volt Spanyolországban, amikor 1985-ben megalakult. Az ügynökség 2004 áprilisától a katalán kormányon belül egy különleges helyet foglal el. A központja Barcelonában van, de további irodák találhatók Madridban, New Yorkban és Tokyoban is. Az ügynökség tanácsadói szolgáltatásokat és olyan segítséget nyújt azoknak a cégeknek a szükségleteihez igazítva, amelyek Katalóniában akarják létrehozni leányvállalatukat vagy egyáltalán Katalóniában akarnak terjeszkedni. Megalapítása óta a Katalán Befektetés Ösztönző Ügynökség kulcsszerepet játszott abban, hogy a külföldi működő tőkét Katalóniába csábítsa. Az elmúlt évek során, évi közel 150 15 16 Centre Innovacio i Desenvolupament

Empresarial(Üzletfejlesztési és Innovációs Központ) Consorci de Promoció Comercial de Catalunya(Katalán Kereskedelemfejlesztő Konzorcium) 55 http://www.doksihu projektben, ezzel több, mint 1800 millió euró eligazgatásában vett részt. Közreműködött 110 befektetési projekt megalapításában, mellyel 9200 új munkahelyet hoztak létre vagy tartottak meg 850 millió euró értékben. Az ügynökség célja, a promóció és hogy felkeltse a cégek érdeklődését Katalónia iránt. Főleg azokat a cégeket támogatják, amelyek biztos és hosszú távon megbízható munkahelyeket tudnak teremteni. Minden technikai segítséget megadnak a cégalapításhoz kezdve a beruházási tervektől a cég beindításáig. A COPCA A Katalán Kormány 1987-ben hozta létre Katalónia Kereskedelemfejlesztő Konzorciumát, mely felöleli a katalán gazdasági élet szinte valamennyi szereplőjét. A Konzorcium tagjai között mind az államigazgatási, költségvetési

intézmények, szakmai szervezetek, mind a magán vállalatok megtalálhatóak. A COPCA székhelye Barcelonában található. A Konzorcium tevékenységi köre, fő célkitűzése: - a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése - a katalán termelő vállalatok külpiaci tevékenységének elősegítése - a helyi viszonyok, körülmények bemutatása - a jogi, közgazdasági környezet megismertetése - szakember-találkozók, piacfeltáró utazások szervezése - külföldi kiállításokon való részvétel ösztönzése - információnyújtás befektetési lehetőségekről, stb. A fenti célok minél eredményesebb, hatékonyabb megvalósítása érdekében a Konzorcium széles körű külpiaci hálózatot működtet a mindenkori igények, illetve piaci lehetőségek figyelembevételével. 56 http://www.doksihu A COPCA képviseletek alapvető feladat az úgynevezett ország programokban résztvevő katalán vállalatok üzleti lehetőségeinek feltárása,

a kapcsolatteremtés elősegítése az adott piacon. A Kelet-Európában lezajlott változások hatására, a térség iránti fokozott érdeklődés következményeként, 1991 közepén szinte egy időben létesült önálló COPCA képviselet Prágában, Varsóba, Moszkvában és Budapesten. A 38 iroda mindegyike kizárólag kereskedelemfejlesztéssel, üzleti lehetőségek elősegítésével foglalkozik, gazdasági tevékenységet nem folytat, bevételre nem tesz szert. A katalán vállalatok részéről, a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok iránt mutatkozó és fokozatosan növekvő igényre tekintettel a COPCA 2004-től, „PLATAFORMA” néven új szolgáltatás nyújtásáról döntött. A „PLATAFORMA” üzleti inkubátorház irodái a Katalán Autonóm Kormány szolgáltatásait nyújtják nemzetközi üzleti tevékenységet folytató Katalán vállalatok számára. Az irodákat azon piacokon nyitják meg, amelyek rövid- és középtávon kínálnak üzleti

lehetőségeket a katalán vállalatok számára. A szolgáltatások célja, hogy elősegítsék új üzleti lehetőségek feltárását, a kereskedelmi kapcsolatok kialakítását és új projektek beindítását. A Katalán Autonóm Kormány azért választotta az új irodák helyszínéül Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot, mert a befektetési környezet, az ipari adottságok és a munkaerő képzettsége kiváló, az Európai Uniós források hozzáférhetőek, továbbá a gazdasági növekedés lehetősége arra ösztönzi az európai ki- és középvállalkozásokat, hogy erősítsék versenypozíciójukat a régióban. 3.3 A katalán vállalatok támogatása A katalán kormány- a COPCA-n keresztül- olyan programokat szervez, mely elősegíti a kapcsolatot a katalán vállalatok és a külföldi országok között. Segítséget nyújt a pénzügyi 57 http://www.doksihu tervezéshez és megfelelő információkkal látja el a vállalatokat a nemzetközi

pénzpiacokkal kapcsolatban. Ehhez további segítséget nyújt a Katalán Pénzügyi Intézet is A COPCA programjai a működő tőke beáramlás elősegítésére Külföldi működő tőke beáramlás segítése program Cél az információ szolgáltatás és a tanácsadás, hogy a cégek hogyan tervezzék meg befektetéseiket és ehhez hogyan válasszák meg az elérhető segítséget, csökkentve a költségeket. A program olyan cégeket céloz meg akik már egy magasabb szinten vannak a nemzetközi piacokon való részvételben. Már meglévő projectekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a befektetni kívánt országban. A nemzetközi piacokon jelenlevő új vállalatok stratégiai tervezése program Cél a stratégiai tervezés, hogy a cég minél könnyebben tudjon reagálni a változásokra, a közép- és hosszú távú üzleti szemlélet kialakítása, a döntés hozatal fejlesztése és a különböző projectek minél hatékonyabb végrehajtása. A nemzetközi piacokon

jelenlevő új vállalatok egyesüléseivel és felvásárlásaival kapcsolatos program Olyan katalán cégeknek ad tanácsot, amelyek nemzetközi szinten más vállaltokkal akarnak összeolvadni, vagy más vállalatokat akarnak felvásárolni. Azokat a vállalatokat célozza meg, amelyek már biztos nemzetközi piaccal rendelkeznek, de mégis szakértők segítségére van szükségük, például egy felvásárlás esetén vagy a minél jobb üzleti lehetőség megragadásánál. A nemzetközi piacokon jelenlevő vállalatok adózásával kapcsolatos program A vállalatoknak nyújt segítséget a különböző adórendszerekben mielőtt a külföldi piacra lépnének. Segítséget nyújtanak a spanyol adózás útvesztőiben és az adó visszaigénylések terén. A nemzetközi piacokon jelenlevő vállalatok pénzügyi programja 58 http://www.doksihu Segítséget nyújt a nemzetközi piacokon jelenlevő vállalatok pénzügyi stratégiájának kidolgozásában. Vizsgálja a

vállalat kiadásait, banki költségeit, a különböző fizetési rendszereket és a kereskedelmi kockázatokat. A nemzetközi piacokon jelenlévő vállalatok E-programja Célja a vállalatok technológiai változásainak megtervezése a különböző üzleti és technológiai modellek átvételével és alkalmazásával, továbbá a kis- és közepes vállalkozások online jelenlétének fejlesztése. Üzleti Promóciós Központok A COPCA 38 ilyen központtal rendelkezik világszerte. Fókusz területek A katalán cégek multinacionálissá válását ösztönzi azáltal, hogy megteremti a környezetet és a szükséges szolgáltatásokat ahhoz, hogy a vállalatok gyártó és logisztikai központokat tudjanak létrehozni az adott ország stratégiai pontjain, illetve az ipari körzetekben. Az elmúlt évek katalán vállalatainak külföldi befektetéseiben a következő folyamatokat figyelhetjük meg. A külföldi országokba befektető katalán cégek egyre fiatalabbak.

Ezalatt azt kell érteni, hogy míg 2003-ban a külföldre befektető cégek nagy része 35 évnél idősebb volt, addig például 2007-ben már nagy részük 15 évnél fiatalabb. Ezen fiatal cégeknek a nagy része már megalapításuk korai stádiumában- tehát a „born global” koncepcióban- tudatosan elkezd külföldi országok felé tendálni. A külföldön alapított cégek alapvetően már rendelkeznek nemzetközi tapasztalatokkal, hiszen exportjuk, teljes forgalmuk 25-75%-át is kiteheti. Azonban a nem exportáló, de befektető vállalatok aránya megnőtt az elmúlt években, valószínűleg a szolgáltató szektor előre törése révén. 59 http://www.doksihu Szintén megnőtt azon vállalatok száma, amelyek először fektetnek be külföldön. Ennek magyarázata lehet a már előbbiekben tárgyalt nemzetközivé válás és a „born-global” koncepció. Jelentős változás figyelhető meg a munkáltatók számát tekintve is. A kis- és közepes

vállalkozások egyre fontosabbá válnak, a számuk is folyamatosan nő a nemzetközi színtéren. A vállalkozások több mint 60%-a családi vállalkozás. A vállalkozások forgalmát tekintve szintén nagy változásokat figyelhetünk meg. Az elmúlt években- nyilván a növekvő külföldi jelenlétből is adódóan- több millió euróval növekedett a katalán cégek éves forgalma. Érdekes adat lehet, hogy a külföldön befektető katalán cégek több mint 40%-a 3 millió euró körüli éves forgalmat tudhat magáénak, míg ez az arány egész Spanyolországot tekintve 25% körül mozog. A legtöbb befektetés az ipari szektorokba érkezett, azonban mégis egyfajta csökkenés látható az elmúlt években a szolgáltató szektor előretörése következtében. Tradicionálisan mindig is Európa volt a katalán cégek fő befektetési célpontja, értve ez alatt Németországot, Franciaországot, Angliát, Olaszországot és Portugáliát. Az Európai Unió keleti

bővítése révén olyan fontosabb piacok nyíltak meg mint Szlovákia, Málta, Magyarország, Románia vagy az Európai Unión kívül, az ország stabilizációja révén Oroszország. Az afrikai országok közül Marokkó mondható kedvelt célpontnak. Az amerikai kontinensen még mindig korlátozott a befektetések mennyisége például a NAFTA miatt, de a legfontosabb partnerek Argentína és Brazília. A befektetések mennyisége leggyorsabban az ázsiai kontinensen növekszik, vagyis Kínában és Indiában. A tulajdonosi részesedést tekintve 50% körüli a külföldi piacon jelenlévő egyéni vállalkozások aránya. Jellemző, hogy a vállalkozások az adott országban egy helyi céggel kötnek partneri szerződést. Ilyenkor általában a katalán cég rendelkezik többségi tulajdonnal Változást jelent az is, hogy míg régebben általában cégekkel kötöttek szerződést, addig újabban inkább egyéni vállalkozókkal, akik sokkal elkötelezettebbek munkájuk és a

közös szerződés iránt. 60 http://www.doksihu A cégek által a külföldi országba kiküldött munkatársak aránya viszonylag alacsony. Persze ez függ az adott országtól is. Minél bonyolultabb a tőkekihelyezés annál nagyobb szükség van saját emberre. Függ attól is, hogy a célországban megvan-e a megfelelő ember a feladatok elvégzésére. A katalán töke kihelyezés szinte mindig jóval produktívabb volt, mint a spanyol, hiszen mindig meghaladta a spanyol átlagot. Viszont a kereskedelmi befektetések terén nagyjából megegyezik a két adat. A külföldre irányuló befektetéseknek számos oka van. Ezek közül a két legfontosabbat említeném. Egyrészről- talán a legfontosabb- nyitás az új piacok felé Másodsorban a termelési költségek csökkentése. Újfajta indok lehet az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások fejlesztése. Egyéb hagyományos okai: a kockázatok csökkentésére irányuló stratégiák fejlesztése, közelebb kerülni az

ügyfelekhez, a cégről alkotott imázs fejlesztése, a nyersanyagok kedvezőbb beszerzése, vámok és adók kiküszöbölése és újabban a termelékenységi kapacitás bővítése. 3.4 A katalán tőke Magyarországon Mintegy 70 spanyol- ezen belül katalán is- tőkével alapított cég működik hazánkban, melyek többsége a kis- és középvállalati kategóriát képviseli a gépkocsi alkatrészipar, elektronika, fémfeldolgozás, pénzügyi szektor, építőipar, ingatlanfejlesztés, idegenforgalom, divatcikk kiskereskedelem, szállítmányozás területén, de jelentős, a disztribútori, beszállítói hálózat kiépítésére irányuló letelepedés is. Budapest fontos célpontja az ingatlan befektetéseknek. Érezhetően nő a spanyol energiaszektor, mindenekelőtt a megújuló erőforrásokat kiaknázó cégek érdeklődése Magyarország iránt. A spanyol vállalatok által Magyarországon befektetett tőke meghaladja az egymilliárd eurót. 61

http://www.doksihu Katalán cégek Magyarországon E.DP Hungary Kft A Pécelen működő katalán tulajdonú cég elektronikai termékeket gyárt. Micra Metripond Kft. A MICRA-METRIPOND Kft 1991. decemberében alakult meg a spanyolországi CAMPESA S.A, valamint a hódmezővásárhelyi nagy múltú METRIPOND Mérleggyár összefogásával Jelenleg mérlegek és pénztárgépek forgalmazásával foglalkozik. Marca-Delta Magyarország Kft. Kereskedelmi szolgáltató cég, mely főként háztartási vegyi áruk forgalmazásával foglalkozik. Skins-International Kft. Fő tevékenysége: bőrruházat kis- és nagykereskedelme. Celo Hungária Kft. A csavarokat és kötőelemeket gyártó spanyol Celo közép-európai ügyfeleinek kiszolgálására 375 millió forintos beruházással raktárházat épített a Tatabányai Ipari Parkban. Az autó- és az elektronikai ipar számára szállít csavarokat és kötőelemeket. A Celo csoport Barcelonában és kínai Taicangban működtet gyárakat,

leányvállalatai vannak még Franciaországban, Lengyelországban és Magyarországon. Max Magyar Kft. A Max Magyar Kft, egy 100%-os katalán tulajdonú családi vállalkozás, a Max Grup első nemzetközi üzeme, amelyet 1999. július 2-án alapítottak Székhelyük Tarjánban, egy Tatabányától 15 km-re fekvő festői szépségű községben található. 62 http://www.doksihu Fő tevékenységük a precíziós műanyag fröccsöntés, hőre lágyuló műanyagból. Továbbá profilukba tartoznak még egyéb, a műanyag fröccsöntéshez kapcsolódó szolgáltatások, mint mechanikai és elektromechanikai összeszerelés, ultrahangos hegesztés, préselés, szerszám gyártatás és karbantartás, anyagkiválasztás és új termékek kifejlesztésének támogatása. Vopi-H Kft. A Vopi-H Kft.2003-ban alakult, a VOPI4 , egyik legdinamikusabb barcelonai építőipari vállalat magyar leányvállalataként. A Vopi-H Kft integrált szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, mely a

tanácsadástól kezdve a közvetítésen keresztül, egészen a beruházás megvalósításáig terjed. Magyar cégek Katalóniában Richter Gedeon Nyrt. Kelet-Közép-Európa vezető regionális gyógyszercége kereskedelmi kirendeltséggel rendelkezik Barcelonában. Waberer’s Holding Zrt. A fuvarozással, szállítmányozással és logisztikai szolgáltatások nyújtásával foglalkozó cégnek Katalóniában is van telephelye. AGM-Recycling Kft. A budapesti cég műanyag hulladékok kezelésével foglalkozik. Avermann Hungária Kft. Az Avermann Hungária Kft., mint az ASA csoport tagja komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával és üzemeltetésével foglalkozik. 63 http://www.doksihu 4. Katalónia külpolitikája17 Spanyolország fontos szereplője a nemzetközi politikai életnek, regionális középhatalomnak számít az Európai Unió országai között. Meghatározó szerepet játszott az ország sikeres európai uniós csatlakozásában az a

konszenzus és egyetértés, mely a társadalmi és politikai erők között jött létre. Emellett fontos szerepe volt még az uniós politikát irányító és koordináló intézményrendszernek. Az elmúlt években a katalán kormány erőteljes törekvéseket tett az autonóm tartomány külpolitikai hatáskörének a növelése érdekében. Mindezt tette annak ellenére, hogy a spanyol alkotmány kimondja: a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok irányítása a mindenkori spanyol kormány kompetenciájába tartozik. Katalónia ez irányú- a külpolitikai önállóság kiszélesítése- törekvése az európai uniós politikában és az uniós döntéshozatali mechanizmusban való részvételt célozza meg. A külpolitikában fontos szerepe van a tartomány külgazdaságának is; a világgazdasághoz és az egységes belső piachoz történő integrációja révén. Katalónia erősebben kötődik az európai és nemzetközi gazdasági együttműködéshez, mint

Spanyolország más tartományai, hiszen gazdasági fejlettségénél fogva a spanyol GDP csaknem 19%-át állítja elő. A spanyol európai uniós politika intézményi háttere A spanyol európai uniós intézményrendszer és a közösségi politikához kapcsolódó döntéshozatali mechanizmus jelentős változásokon ment keresztül. A változások főleg belső tényezőkkel magyarázhatók, amelyek a központi kormány és az önkormányzati közösségek közötti megegyezéseken alapultak. Már 1978-ban felállították Leopoldo Calvo Sotelo miniszterelnök vezetésével az európai ügyekkel foglalkozó minisztériumot, melynek feladata a bizottsági jelentéssel kapcsolatos ország tanulmány elkészítése és az Európai Közösséggel való kapcsolattartás biztosítása volt. 1981-ben ez a minisztérium átalakult a külügyminisztérium EK-államtitkárságává, amely a csatlakozási tárgyalások lebonyolításáért volt felelős. Ez a szerv rendszeresen tartotta a

kapcsolatot az 17 Domonkos Endre: A spanyol autonóm közösségek és Katalónia részvétele az európai uniós politikában, Külügyi szemle, 2008 tavasz 64 http://www.doksihu egyes ágazati minisztériumok európai ügyekkel foglalkozó részlegeivel és a többi intézménnyel. Az integrációs politika kormányzati összehangolása érdekében pedig létrehozták az európai ügyek minisztériumközi bizottságát. Különösen fontos szerepet töltött be a Cortez (parlament) által felállított európai ügyekkel foglalkozó bizottság, amelynek minden csatlakozási tárgyalással kapcsolatos információról tájékoztatnia kellett a munkaadó és a gazdasági-társadalmi érdekképviseleti szervezeteket. A bizottság konzultatív fórumként működött és a csatlakozási tárgyalások megkönnyítését végezte. A spanyol álláspontot kormányzati és szakértői szinten egyeztették, s a törvényhozás jóváhagyását követően, a KM EK-államtitkárságán és

a brüsszeli misszió útján juttatták el a közösséghez. A csatlakozási tárgyalások aláírása után a külügyminisztériumon belül az Európai Közösségek államtitkársága alakult meg. Ezzel párhuzamosan, 1985 szeptemberében, az Európai Közösségekkel kapcsolatos gazdasági ügyek minisztériumközi bizottságát is létrehozták. E szervnek az elnöke az Európai Közösségek államtitkára lett. A szervezet titkárból, hét minisztériumi főtitkárból és főtitkárhelyettesekből állt. A bizottság az Európai Közösséghez kötődő gazdasági ügyek koordinálását látta el és tájékozódott a minisztériumok által az EK kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokról. A szerv a minisztériumközi bizottság kompetenciáit meghaladó kérdéseket a gazdasági ügyek delegált bizottsága elé terjesztette. 1998. december 4-én kihirdetett királyi rendelet értelmében az Európai Közösségek államtitkársága európai uniós

államtitkársággá alakult át. Ennek fő okai a nemzetközi politikában és az integrációs folyamatban végbement változásokkal magyarázhatók. Az amszterdami szerződés hatására az Európai Unió hatásköre kibővült, az EU külpolitikai súlya a nemzetközi színtéren pedig megnövekedett. Az Agenda 2000-hez kapcsolódó tárgyalások és a kelet-közép-európai országokkal megkezdett bővítési folyamat az európai uniós államtitkárság funkcióinak átszervezését követelte meg. Ennek eredményeként a külügyminisztériumban működő EU-államtitkárság szervezetét átalakították. Az államtitkárság a külpolitikai és európai uniós titkárságot, az Egyesült Nemzetek politikai ügyeinek főigazgatóságát, az európai külpolitikai főigazgatóságot, az észak-amerikai biztonsági és leszerelési főigazgatóságot, az afrikai, ázsiai és csendes-óceáni külpolitikai főigazgatóságot és az európai uniós általános és technikai ügyek

koordinációs főigazgatóságát irányítja. Az önkormányzati közösségek (communidad autonoma) a spanyol európai uniós politika alakításában aktív szerepet játszanak. Az uniós politika végrehajtásában való részvétel közvetett, illetve közvetlen módon történik. A közvetlen részvétel elsősorban az uniós intézményeken keresztül történik, a közvetett, pedig az önkormányzati képviseletek, lobby szervezetek, a Brüsszelben működő regionális irodák, tanácsadó és szakmai szervezetek által kialakított álláspontok, programok útján valósul meg. 65 http://www.doksihu Az autonóm közösségek a közösségi jog alkalmazásában és végrehajtásában is részt vesznek. A spanyol önkormányzatok intézményi és szervezeti autonómiája az alkotmányból vezethető le. Külpolitikai téren a központi kormány hatásköre nem kizárólagos, mert az autonóm közösségek nemzeti álláspontot alakíthatnak ki és a külpolitikai

koncepciójuk megfogalmazása háromféleképpen történhet: bilaterális, multilaterális, valamint ágazati együttműködés alapján. 1. A kétoldalú együttműködés és megegyezés célja a központi állam és az egyes régiók közötti kapcsolattartás elősegítése. A döntések előkészítésének és az érdekérvényesítésnek az a módja alapvetően 1989-ig működött a spanyol külpolitikában. Ez a módszer a régiókat érintő problémák megoldására alkalmas ugyan, de az egységes nemzeti álláspont megfogalmazására nem. 2. A multilaterális intézményi kooperáció szakértői és szektoriális konferenciák formájában történik. A központi államhatalom és valamennyi autonóm tartomány képviselőinek részvételével megtartott együttes ülések a döntések előkészítéséért felelősek. 3. A közigazgatási minisztérium képviselőiből és a regionális önkormányzatok tanácsosaiból álló ágazati konferenciák munkáját

az európai ügyek koordinációs bizottsága segíti, mely a közigazgatási minisztériumból, külpolitikai és európai államtitkárságból, az autonóm tartományok főigazgatóiból, a KM európai uniós általános és technikai ügyek főigazgatóságának munkatársaiból áll. Az autonóm közösségeknek emellett önálló regionális irodájuk van Brüsszelben, és részt vesznek szakértőikkel a Spanyol Királyság Állandó Képviseletének munkájában is. A spanyol európai uniós intézményrendszer legfőbb előnye, hogy az uniós politika megvalósítása során sikerült minden gazdasági és társadalmi szereplőt (munkaadók, munkavállalók, kamarák szervezeteit) bevonni az egyeztetési mechanizmusba, ezért a spanyolok egységes álláspontot képviselve jeleníthetik meg nemzeti érdekeiket a különböző uniós szervekben és nemzetközi fórumokon. Az egyes minisztériumok közötti informális egyeztetés során mindig kikérték az érdek-képviseletek

és a szakmai-ágazati szervezetek véleményét. A kormányzat tájékoztatási kötelezettsége pedig nagymértékben hozzájárult 66 http://www.doksihu ahhoz, hogy az európai uniós csatlakozás kezdettől fogva széleskörű belpolitikai konszenzust élvezett nemcsak a gazdasági-társadalmi szervezetek, hanem a lakosság körében is. 4.1 Katalónia helye és szerepe az Európai Unióban A spanyol autonóm közösségekkel kapcsolatban megállapítható, hogy ezekben az európai uniós átlagnál alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem. Ugyanakkor elmondható, hogy a spanyolországi autonóm tartományok az unió legjelentősebb növekedést felmutató régiói közé tartoznak. A 16 legdinamikusabban fejlődő uniós régió közül öt volt spanyol: Madrid; Baleári-szigetek; Aragónia; Katalónia és Extremadúra A régiók közötti polarizáció azonban nem jelentősebb, mint a többi tagállamban. Az egy főre jutó GDP-ben megmutatkozó különbségek nem

nagyobbak, mint az Európai Unió többi nagy területű országában. Katalónia területe 1999 végéig a Strukturális Alapok 2 és 5/b célkitűzése alá tartozott. Az előbbi az iparilag hanyatló, határ menti, míg az utóbbi a vidéki, szerkezeti átalakuláson átmenő NUTS 3-as egységeket érintette. Ezekkel a célkitűzésekkel kapcsolatos támogatások a Strukturális Alapokból származó források 12-15 százalékát adták Spanyolország tekintetében. A regionális fejlesztések biztosítását regionális fejlesztési társaságok (Sociedades de Desarrollo Regional) végzik, és 1986 óta érvényesülnek a közösségi szintű regionális politikák is. A nemzeti szintű regionális politika végrehajtásában meghatározó szerephez jut a régiók közötti Kompenzációs Alap (Fondo de Compensación Interregional), amelyet a régiók közötti különbségek csökkentése és felzárkózásuk előmozdítása érdekében hoztak létre. Katalónia esetében a

közösségi regionális politika célja a területi különbségek mérséklése és az életszínvonal közösségi átlagot elérő növelése volt. Az 1989 és 1993 közötti időszakban a Strukturális Alapokból juttatott támogatások (összesen 263 milliárd peseta) 52 ezer új munkahelyet teremtettek, valamint infrastrukturális (autópályák építése, vasútvonalak korszerűsítése) beruházásokat tettek lehetővé. 67 http://www.doksihu A következő költségvetési periódusban a támogatások volumene jelentősen megnövekedett (1997. és 1999. között majdnem elérte az 1989 és 1993 között mért szintet) Katalóniában 1997 és 1999 között 64ezer új munkahely jött létre a Strukturális Alapok által támogatott programoknak köszönhetően. A források elosztását a központi kormány végezte, de a területi projektek kiválasztásában és koordinálásában a Generalitat is szerepet játszott. Az egységes belső piac kialakítása erős

versenyhelyzetet eredményezett és feloldotta a spanyol belső piac és a többi tagállam belső piaca között fennálló különbségeket. A katalán gazdaságnak is szembesülnie kellett ezekkel a kihívásokkal és ki kellett használnia az ebben rejlő lehetőségeket. Az Európai Unión belül létrejött mediterrán ívnek, az olasz, a francia és a spanyol mediterrán partvidéknek fontos szerepe van a regionális fejlődés előmozdításában. A spanyol tartományok közül Katalónia, Valencia és Murcia tartozik ehhez az egységhez. A Mediterrán Együttműködéshez tartozó három autonóm közösséggel kapcsolatban megállapítható, hogy gazdaságukra az erőteljes külpiaci orientáltság, a tercier szektor meghatározó szerepe és ipari termelésük diverzifikáltabb szerkezete a jellemző. A három térség Spanyolország GDP-jének közel 32 százalékát és a nemzeti export 42 százalékát adja. Nemzeti szintű összehasonlításban a három tartomány az

átlagnál nagyobb gazdasági növekedéssel és fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Mindhárom régió híd „funkcióval” bír más uniós tagállamok és Spanyolország többi része között. A kereskedelmi árucserében az Ebro menti tartományok (Navarra, La Rioja, Aragónia) és az Andalúziával való kapcsolatok a legjelentősebbek. A mediterrán régió országaival megkötött együttműködési megállapodások hagyományosan nagy jelentőséggel bírnak Katalónia szempontjából, mivel céljuk a katalán tőkeberuházások elősegítése és gazdasági segítség nyújtása az észak-afrikai államok számára. Katalónia és a Maghreb-országok között létrejött megállapodások a gazdaság, a kereskedelem, a turizmus és a kulturális kapcsolatok területeire terjednek ki. Nem véletlen, hogy az Európai Unió Mediterrán-politikáját 1995-ben, Barcelonában hirdette meg, mivel a tartomány az északafrikai államokkal való gazdasági-kereskedelmi és

kulturális kapcsolatok további fejlesztésében érdekelt, ezért támogatta az EU Mediterrán-térség irányába történő kezdeményezését. A katalán gazdaság – amely a spanyol GDP közel 19 százalékát állítja elő – bekapcsolása az európai és a mediterrán térség piacába az autonóm tartomány alapvető 68 http://www.doksihu érdekei közé tartozik, melyet a turizmus fejlesztésével és a külföldi tőkeberuházások serkentésével lehet elősegíteni. Katalónia aktív szerepet játszik az Európai Unión belül kialakított interregionális együttműködés terén. Különösen fontosak Franciaország régióival megkötött együttműködési megállapodások az oktatás, a kultúra, a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén. Katalónia – a Rhone-Alpok, Baden-Würtemberg és Lombardia mellett– az Európai Unió négy gazdaságilag legfejlettebb régiójához tartozik. Katalónia emellett az Európai Régiók Bizottságában is

jelen van. Katalóniában a külpolitika a nemzetépítés és egyben a nemzeti identitás megőrzésének egyik fő eszköze. A katalán politikai pártok ezért arra törekednek, hogy nemzeti szinten maximálják a spanyol politikára való befolyásukat és növeljék részvételüket az európai uniós döntéshozatalban. Ennek a célnak az elérését szolgálja a 2006 június 18-án népszavazás útján elfogadott katalán autonómia kibővítését tartalmazó autonómia statútum, amely az eddigieknél nagyobb szerepet biztosít a katalán regionális kormánynak az európai uniós politika alakításában. A Generalitat szerepe az európai uniós politikában Katalónia bár önálló külpolitikával nem rendelkezik, de a nemzetközi és az európai uniós politikában meghatározó szereplőként van jelen. A Katalán Autonóm Közösség intenzív gazdasági-kereskedelmi és kulturális tevékenységet folytat. A külkapcsolatok irányítása az alkotmány szerint a

központi kormány hatáskörébe tartozik, így az autonóm közösségek külpolitikái a spanyol állam függvényében alakulnak. Az egyes autonóm tartományok külső függősége nem azonos mértékű, ezért regionális aszimmetria figyelhető meg az aktivitás terén. Katalónia a nemzetközi kapcsolatok erősítésével egyrészt a saját nemzeti identitását és a többi spanyol régiótól való különbözőségét kívánja hangsúlyozni, másrészt saját gazdasági érdekeit szeretné megfelelő mértékben képviselni. Az első célkitűzés megvalósítása során a mindenkori katalán kormánynak tiszteletben kell tartania a spanyol alkotmányt – ha a tárgyaló fél az állam, akkor ez különösen fontos –, de ezzel párhuzamosan saját nemzetközi teret próbálnak megnyerni. Az autonóm tartomány tehát külpolitikai téren is megfogalmazhat önálló kezdeményezéseket és érdekeket, amelyeket aztán nemzeti szinten egyeztetnek. 69 http://www.doksihu

A második célkitűzés esetében fontos hangsúlyoznunk azt, hogy az erőteljes külgazdasági nyitottsággal rendelkező tartomány számára a szerteágazó nemzetközi tevékenység folytatása alapvető fontosságú kérdés. A világgazdaság kölcsönös függőségi rendszerében fontos szempontnak tekinthető a gazdaság modernizációja és a versenyképesség javítása. Katalónia intenzív promóciós tevékenységet folytat, amelynek célja a katalán gazdaság kompetitív előnyeinek megteremtése, az ipari szerkezet rugalmasságának és alkalmazkodóképességének biztosítása a változó piaci szükségletekhez igazodva, valamint a magántőke szerepének növelése. A Katalán Autonóm Közösség számára az „ideális” megoldást ezért a régiók Európájának koncepciója jelenti, ahol az állam nem kellő hatékonyságát megfelelő mértékben ellensúlyozhatja a tartomány nagyobb szerepvállalása. A katalán külpolitika irányításáért az Elnöki

Hivatal a felelős. Az 1992/190-es dekrétum létrehozta a Generalitat-on belül a külügyi hivatalt. E szerv a külkapcsolatok általános irányvonalait határozza meg. Az ágazati tevékenységekből származó külkapcsolatok vezetését az egyes szakminisztériumok végzik. Az Elnöki Hivatal koordináló és intézményesülés folyamatát irányító feladatot lát el. 1980-tól kezdve a kormányközi kapcsolatok államtitkára volt felelős ezekért a feladatokért, majd 1984ben felállították a külkapcsolatok általános igazgatóságát, amely szervezte és koordinálta a külkapcsolatokat. 1990-től a külkapcsolatok kabinetje foglalkozott a volumenében és intenzitásában megnövekedett kapcsolatokkal, majd1992-ben létrehozták a már említett külügyi hivatalt. Ezt az intézményt azonban 1994-ben újjászervezték, és elkülönítették benne az Európai Unióval és az unión kívüli ügyekkel foglalkozó részleget. Az elmúlt évtizedben a Generalitat

elnöke, Jordi Pujol politikai súlya lehetővé tette, hogy Katalónia saját képviselethez jusson az Európai Unió minden olyan bizottságában, ahol az őket érintő regionális témák szerepelnek. A katalán regionális kormány ugyanis nyomást gyakorolt a központi kormányzatra, hogy a spanyol Állandó EU-képviseletek mellett vagy azon belül mindenütt jelen legyenek Katalónia képviselői. A katalán külpolitika fő irányítója továbbra is az elnök, akinek személyes jó viszonya, illetve barátsága a kontinens vezető politikusaival döntő fontosságú Katalónia külkapcsolatai számára. 70 http://www.doksihu Összegzés, következtetések A szakdolgozat első részében Spanyolországgal foglalkoztam, a spanyol gazdaságot próbáltam meg elemezni. Fontosnak tartottam külön a külkereskedelem és a magyar-spanyol kapcsolatok elemzését. A második rész már magával Katalóniával, mint az egyik legjelentősebb spanyol tartománnyal foglalkozik. A

gazdaság általános elemzése után külön fejezetet szenteltem a különböző iparágak elemzésének, mivel úgy gondolom, hogy ezek az iparágak a katalán gazdaság egyik alapvető tényezői. Végül fontosnak és érdekesnek találtam megvizsgálni a katalán cégek mai helyzetét, különös tekintettel a Magyarországon működő katalán cégekre és fordítva, a Katalóniában működő magyar cégekre. Úgy gondolom, mindenképpen meg kell említenem a napjainkban igen lényeges és sok mindenre hatást kifejtő gazdasági válságot- főképpen, ha egy gazdasági témájú diplomát írok. Sajnos az élet szinte minden területére hatással van, így nincs ez máshogy a spanyol-magyar vagy katalán-magyar kapcsolatokban sem. Tekintettel a kedvezőtlen gazdasági környezetre, a romló növekedési kilátásokra mind Spanyolországban, mind pedig Magyarországon, nem számíthatunk a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fellendülésére. Több elemzés szerint ez a

két ország a globális válság legnagyobb vesztesei között van Európában, ahol a gazdasági talpra állás tovább fog tartani, mint általában az Európai Unióban. Az európai gépkocsi ipar válsága, a járművek iránti kereslet visszaesése még nem érte el mélypontját s ez azt valószínűsíti, hogy a Spanyolországba irányuló magyar exportban forgalomhordozó szerepet játszó motorszállítások (GM, Audi) és az egyéb részegységek, valamint komplett gépkocsik eladása a korábbinál alacsonyabb szinten fog stabilizálódni. Hasonló tendencia érvényesülhet a gumiabroncs eladások terén is, bár itt a magyar exportban még számottevő tartalékok vannak. 71 http://www.doksihu A válság túlélésére törekvő kis vállalatok nem fogják tudni kompenzálni gépkocsi ipari és híradástechnikai cikkek eladásának visszaesését. Ez a vállalati kör olyan mértékben tőkehiányos, hogy az esetek többségében a legkisebb ráfordítást sem

engedheti meg magának a piacra lépés érdekében. A magyarországi spanyol befektetések lassú emelkedése várható 2009-ben. Ez elsősorban a most futó beruházások következménye, például az Iberdrola második szélerőmű parkja, egyes ingatlan és szálloda projektek. Minőségi ugrás nem várható, nincsenek folyamatban olyan befektetési tárgyalások, amelyek a magyarországi spanyol FDI tőkeállomány jelentős mértékű emelkedését eredményezné. Néhány előkészületi stádiumban levő jelentősebb szálloda projektet befagyasztottak a spanyol tulajdonosok a pénzügyigazdasági válság miatt. A legnagyobb spanyol bankok terjeszkedési stratégiájába bekerült ugyan Kelet-Európa, azonban Magyarország nem szerepel az elképzelések között. Ez alól az egyetlen kivétel az lehet, ha valamelyik Magyarországon is jelenlevő bank hálózatot felvásárolják a spanyol bankok. Amikor a nemzetközi pénzügy világban elterjedt, hogy az Unicreditnek

pénzügyi gondjai vannak Közép-Kelet Európában, a Banco Santander azonnal jelezte, hogy kész átvenni a régióban lévő Unicredit fiókhálózatát. 2008. nem várt és gyökeres fordulatot hozott a spanyol gazdaság- egyben Katalónia – számára. 2006. és 2007-ben az Európai Unió átlagát meghaladó közel 4%-os gazdasági növekedés után zuhanórepülésbe kezdett a gazdaság, a korábbi kiemelkedő makrogazdasági mutatók terén jelentős visszaesés következett be. A válság előhozta és felerősítette a spanyol gazdaságban már korábban is jelenlevő látens problémákat, gyengeségeket. A krízis negatív hatását fokozta, hogy a spanyol kormány hónapokig nem vett tudomást a válságról, így csak jelentős késéssel reagált a már akuttá váló problémákra. Bár a kormány csak enyhe és gyors lefolyású visszaesésre számított, ma már nyilvánvaló, hogy hosszú és súlyos válságra kell számítani. A kormány előzetes várakozásai

ellenére „Annus horribilis” lesz 2009. Bár a kormány 1,6%-os gazdasági visszaesést jósol, a szakértők szerint 3% körüli lesz a GDP csökkenése. 72 http://www.doksihu Független elemzők szerint a munkanélküliség drámai módon fog növekedni, a munkanélküliek száma 4,5 millió körül lesz, ami 19,8%-os rátát jelent. Az államháztartás hiánya elérheti a GDP 5%-át. Ilyen gazdasági környezetben a kis- és közepes vállalkozások sokkal inkább a túlélésre összpontosítanak, mint az expanzióra. Még a nagy cégek esetében is a piaci szereplők részéről a vásárlási és befektetési hajlandóság kifejezetten visszafogott lesz. Mindezek a körülmények alapvetően behatárolják és determinálják a 2009. évei bilaterális gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok eredményességét. Nem valószínű, hogy idén visszatér az export korábbi növekedési üteme. Már az is eredménynek könyvelhető el, ha nem lesz további csökkenés.

Véleményem szerint, Katalónia sokkal nagyobb potenciállal rendelkezik, mint ahogy azt a magyar cégek jelenleg kihasználják. Látnunk kell azt, hogy a mai globalizálódó világunkban szinte szó szerint lecsökkentek a távolságok, így ma már a Katalónia-Magyarország távolság nem számottevő. Látnunk kell azt is, hogy az Európai Unióba való belépésünkkel nagyon sok olyan tényező megszűnt, mely gátolná a kereskedelmet, a gazdasági kapcsolatokat a két ország között. Nézzük csak a legkézenfekvőbbet, hogy már nincsenek határok Magyarország és Katalónia között. Kutatásaim során több céggel, szervezettel és intézménnyel is kapcsolatba kerültem. Mint ahogy már említettem, ezek közül a két legnevesebb és legjelentősebb a COPCA budapesti képviselete és az ITD Hungary voltak. Ezek mellett- ha nem is személyesen- még sok más katalán érdekeltségű magyar céggel is kapcsolatba kerültem. Tapasztalataim szerint a magyar

ingatlanpiacon- Spanyolország esetében- főleg spanyol cégek vannak jelen, míg katalán céget alig találtam. Ugyanakkor a katalánok is igen érdekeltek az ingatlan szektorban. Kezembe került egy érdekes újságcikk, mely szerint a katalánok nagyon jók és híresek a lift gyártásban. Megpróbáltam kutakodni ezen a területen magyarországi katalán cégek után, de 73 http://www.doksihu egyet sem találtam. Tehát az ezen a területen ténykedő magyar cégeknek érdemes lenne fölvenni a kapcsolatot hasonló profilú katalán cégekkel. A katalánok nagyon jó és minőségi bőrtermékeket készítenek és híresek termékeik e téren. Ugyanakkor Magyarországon egy olyan céget találtam, amely ezzel foglalkozik. Mindenképpen egy nagyon jó kezdeményezésnek tartom a COPCA és hasonló szervezetek létrehozását, hiszen mint láthatjuk már 38 országban van jelen és folyamatosan bővül. A kisés középvállalkozásoknak szükségük van az ilyen fajta

segítségre, főképp a mai gazdasági helyzetben. Ezek a szervezetek sok szempontból megkönnyítik a cégek külföldre való terjeszkedését és sok területen tudnak tanácsot adni. Viszont úgy gondolom sokkal jobban kellene magukat hirdetni, promotálni, mert véleményem szerint kevés cég szerez tudomást létezésükről. Végül érdemesnek találtam megvizsgálni Katalónia külpolitikáját, mely érdekes helyet foglal el a spanyol külpolitikán belül és ugyebár befolyásolja a külgazdasági tevékenységet, tehát a külkereskedelmet is. Összességében elmondhatom, hogy számomra egy igen érdekes és tanulságos témát dolgoztam föl. Személyes tapasztalataim, kutatásaim révén rengeteg érdekes információt tudtam meg Európa e régiójáról. Itt nem csak a gazdaságra, hanem a katalán kultúrára, gondolkodásra, emberekre is gondolok. Remélem a jövőben e tudást és tapasztalatot minél többet tudom majd hasznosítani. 74 http://www.doksihu

Mellékletek 1.számú melléklet: a katalán GDP szektoronkénti, negyedéves alakulása 2004-2008(%os megoszlás) Mezőgazdaság 8 6 4 2 0 II 2004 IV 2004 II 2005 IV 2005 II 2006 IV 2006 II 2007 IV 2007 II 2008 IV 2008 IV 2004 II 2005 IV 2005 II 2006 IV 2006 II 2007 IV 2007 II 2008 IV 2008 -4 II 2004 -2 -6 Ipar 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 75 IV 2008 III 2008 II 2008 I 2008 IV 2007 III 2007 II 2007 I 2007 IV 2006 III 2006 II 2006 I 2006 IV 2005 III 2005 II 2005 I 2005 IV 2004 III 2004 IV 2008 II 2008 IV 2007 II 2007 IV 2006 II 2006 IV 2005 II 2005 IV 2004 II 2004 -4 II 2004 http://www.doksihu Építőipar 8 6 4 2 0 -2 -6 -8 Szolgáltatások 6 5 4 3 2 1 0 76 http://www.doksihu 2.számú melléklet: Katalónia- Magyarországgal folytatott külkereskedelmének áruszerkezete(millió euró) Kivitel Behozatal Egyenleg Áruosztály Összesen 2006 329,613 2007 352,595 2006 633,485 2007 778,038 2006

2007 -303,872 -425,443 I. Élőállatok, állati termékek 8,653 9,404 1,410 3,028 7,243 6,376 II. Növényi termékek 3,423 4,532 13,470 7,836 -10,047 -3,304 III: Zsír, olaj, viasz 0,395 0,328 1,649 - -1,254 0,328 IV. Élelmiszerkészítmény, ital, 10,330 dohány 1,577 V. Ásványi termékek 15,275 2,422 3,007 7,908 12,268 1,458 0,001 2,659 1,576 -1,201 VI. Vegyipari termékek 50,328 57,777 32,024 32,702 18,304 25,075 VII. Műanyagok, gumiáruk 16,378 20,943 26,159 25,200 -9,781 -4,257 VIII: Bőr és szőrme, ezekből készült áruk IX. Fa, faipari termékek, fonásáruk X. Papíripari alapanyagok és áruk XI. Textilipari alapanyagok, textiláruk XII. Lábbeli, fejfedők, ernyők, toll XIII. Kő- és cementáru, kerámia, üveg XIV. Gyöngy, drágakő, nemesfém XV. Nem nemesfémek, ezekből készült áruk XVI. Gépek és villamossági cikkek XVII: Járművek és szállítási célú áruk XVIII. Optikai, orvosi mérőműszerek XIX.

Fegyver és lőszer 0,957 1,046 0,972 0,084 -0,015 0,962 0,276 0,240 2,192 1,336 -1,916 -1,096 4,112 6,631 1,213 0,408 2,899 6,223 15,637 21,473 10,391 2,614 5,246 18,859 0,302 1,192 0,039 0,018 0,263 1,174 1,687 3,254 0,563 1,789 1,124 1,465 0,222 0,777 0,006 - 0,216 0,777 11,985 23,804 8,915 16,249 3,070 7,555 99,994 84,779 450,782 535,934 -350,788 -451,155 97,991 90,616 71,498 130,094 26,493 -39,478 1,835 2,548 2,895 7,716 -1,060 -5,168 0,075 0,097 - - 0,075 0,097 XX. Különféle áruk 3,031 5,181 6,885 7,365 -3,854 -2,184 XXI. Művészeti tárgyak 0,427 1,239 - - 0,427 1,239 77 http://www.doksihu Ábrajegyzék 1.ábra: a spanyol reál GDP alakulása 2003-2009 10 2.ábra: Spanyolország legfontosabb export partnerei 15 3.ábra: Spanyolország legfontosabb import partnerei 16 4.ábra: magyar-spanyol export-import 2003-2008 17 5.ábra: a Spanyolországba irányuló magyar export termék

csoportonkénti %-os megoszlása . 19 6.ábra: a Magyarországra irányuló spanyol export (magyar import) termék csoportonkénti %os megoszlása 20 7.ábra: Spanyol tőkebefektetések Magyarországon 2002-2007 22 8.ábra: a katalán reál GDP %-os alakulása 2003-2008 33 1.táblázat: Katalónia főbb gazdasági mutatói 2005-2007 35 9.ábra: a repülőgépgyártás eladási forgalma 2006-2010 37 10.ábra: a katalán export %-os változása 2004-2008 46 11.ábra: a katalán import %-os változása 2004-2008 47 12.ábra: a katalán bor és pezsgő legfontosabb piacai 53 1. számú melléklet 75 2. számú melléklet 77 78 http://www.doksihu Irodalomjegyzék Könyvek, tanulmányok, cikkek, folyóiratok Giró- Szász András: A katalán politikai és közigazgatási autonómia, Budapest, Kisebbségkutatás, 2004/3. szám Domonkos Endre: Katalónia mint regionális autonóm közösség- egy európai példa, Teleki László Intézet, TLI Tanulmányok, Foreign Policy Papers, No. 78

(2006) Éltető Andrea- Hercsuth Andrea: Katalónia modernizációja és a katalán modell, Magyar Tudomány 2003/6. VALANDRO, Franz: A nation of nations: nationalities’ policies in Spain. Frankfurt am Main, 2002, Lang. SZILÁGYI István: „Spanyolország az európai integrációban – egy sikertörténet anatómiája.” (KISS J. László: Huszonötök Európái Osiris Kiadó, Budapest, 2004) SIPOS Katalin: Regionalizmus történeti és jogi aspektusai. Budapest, 1993, MTA Jogtudományi Intézet. Giró- Szász András: A spanyol út Európába. Budapest: Századvég Kiadó, 2002 Domonkos Endre: A spanyol autonóm közösségek és Katalónia részvétele az európai uniós politikában, Külügyi Szemle, Budapest 2008 tavasz. I Scotoni, Pau Puig: „A nemzeti megmaradás, a nyelvpolitika és a belső összetartozás katalán modellje”, Pro Minoritate, 2006 nyár 79 http://www.doksihu Internetes oldalak Ec.europaeu/eurostat www.nolhu www.hvghu www.vghu www.fnhu

www.investinspainorg www.itdhhu www.narancshu www.gkmgovhu www.mnbhu www.europaeu www.wikipediahu www.idescatnet datacomex.comercioes www.gencatcat www.cidemcom www.copcacat www.comercioes www.catfinancesnet www.cataloniacom www.acc10cat www.elapises www.lavanguardiaes www.bdees www.barcelonareportercom www.icexes 80 http://www.doksihu Külön szeretném megköszönni Nyári Miklósnénak, a budapesti COPCA képviselet vezetőjének és Francisco Pellicernek, a Külkereskedelmi Főiskola oktatójának, hogy szakértelmükkel és tudásukkal hozzájárultak szakdolgozatom elkészítéséhez 81