Language learning | Hungarian » Hangalak és jelentés viszonya a szavakban

18. Hangalak és jelentés viszonya a szavakban A szavakat úgy érzékeljük, hogy a leírt hangalakot látjuk, vagy a kiejtett hangsort halljuk. A szavak hangalakjához jelentés kapcsolódik. Nyelvünkben a hangalak és a jelentés viszonya alapján a következő csoportokat különböztetjük meg:  Egyjelentésű szavak: Egy hangalakhoz csak egy jelentés társul. Jelölése: A magyar nyelvben kevés ilyen szó van, elsősorban az összetett szavak és a szakszavak tartoznak ide. Például: esőcsatorna, napernyő, szék, vármegyerendszer, vagy Algopyrin.  Többjelentésű szavak: Egy hangalakhoz több jelentés is kapcsolódik, és az egyes jelentések valamilyen kapcsolatban állnak egymással. Például: fül, körte, toll, nyelv.  Azonos alakú szavak: Egy hangalakhoz több, egymástól független jelentés kapcsolódik. Például: tűz, ég, vár, fal, szél. Az azonos alakú szavakat idegen szóval homonimáknak nevezzük. Három fajtáját különböztetjük

meg: • Szótári homonimák: a szavak szótári alakjának azonossága; például: csap, dob, ég, vár. • Nyelvtani homonimák: a szavak toldalékos alakjának azonossága, például: merek (levest) – merek (úszni), sírt (ás ~ főnév) – sírt (miatta ~ ige) • Vegyes típusú homonimák: a szavak szótári- és toldalékos alakja azonos; például: hasad (a te hasad, vagy hasad a nadrágom), szemét (az ő szemét, vagy Dobd ki, mert az szemét!)  Rokon értelmű szavak: A szavak jelentése hasonló, de hangalakjuk különböző. A rokon értelmű szavakat idegen szóval szinonimáknak nevezzük. Két fajtáját különböztetjük meg: • Hasonló jelentésű szavak: a szavak hangalakja különböző, de a jelentésük hasonló, némileg eltérő; fokozati, hangulati különbség van köztük; például: fut  rohan  szalad, kiabál  ordít  üvölt, hízeleg  bókol  kedveskedik, nevet  mosolyog  kacag. • Azonos jelentésű szavak: a szavak

hangalakja különböző, de jelentésük teljesen megegyezik, más a szavak stílusértéke, más szövegkörnyezetben használatosak; például: kutya  eb, bicikli  kerékpár, diák  tanuló.  Hasonló alakú szavak: A szavak hangalakja hasonló, de jelentésük eltérő. Tagjai közös tőből származnak, de más-más képzővel kapcsolódnak össze. A hasonló hangzás miatt jelentésük gyakran - helytelenül - egybemosódik, vagy felcserélődik. A hasonló alakú szavakat idegen szóval paronimáknak nevezzük. Két fajtáját különböztetjük meg: • Alakváltozatok: a szavak jelentése megegyezik, de hangalakjukban eltérés van, például: vödör  veder, mienk  miénk. • Alakpárok: a szavak közös tőből származnak, ennek ellenére jelentésük különböző; például: fáradság (megterhelés)  fáradtság (eltikkadtság), egyelőre (még nem)  egyenlőre (ugyanannyira), helység (település)  helyiség (szoba). 

Ellentétes jelentésű szavak: A különböző hangalakokhoz ellentétes jelentések társulnak. Az ellentétes jelentésű szavakat idegen szóval antonímáknak nevezzük. Például: fény  sötét, szép  csúnya, fekete  fehér.  Hangutánzó és hangulatfestő szavak: A hangalak és a jelentés kapcsolata rendkívül szoros. A szavak hangalakja utal a jelentésre A hangutánzó szavak csoportjai: • állathangok utánzása: csiripel, mekeg, • természeti jelenségek hangjának utánzása: dörög, süvít, • tárgyak hangjának utánzása: kattog, zakatol, ketyeg, • emberi hangok utánzása: dörmög, füttyent, visít, A hangulatfestő szavak hangsora különféle cselekvések, tulajdonságok hangulatát idézik fel; például: pipogya, nyámnyila, otromba, bandukol, sündörög. ٩(̮̮̃)̃ ۶ Motivált és motiválatlan szavak: ٩(̮̾̃̾•̃̾)۶ Ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat áll fenn, vagyis, ha a hangalakból

következtetni tudunk a jelentésre, akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük. Ide soroljuk: • hangutánzó szavakat • hangulatfestő szavak • magas – és mély hangrendű alakpárok: az alakpárok magas hangrendű tagjai hangalakjukkal közelséget vagy kisebb intenzitást fejeznek ki, míg a mély hangrendűek távolságot vagy nagyobb intenzitást mutatnak (itt  ott, gyúr  gyűr, ez  az, tömpe  tompa). A legtöbb szavunkban azonban a hangalak és a jelentés kapcsolata csupán hagyományon, megszokáson alapul, nem valódi összefüggésen ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük. Ugyanannak a dolognak a megnevezésére a más - más nyelvek különböző hangalakot használnak