Medical knowledge | Dietetics, human nutrition » Bekéné Zelencz Katalin - Az étkezés mint az anya-gyermek kapcsolat egyik legfontosabb színtere, az étkezés szerepe a szociális kompetencia élményének kialakulása szempontjából

AZ ÉTKEZÉS, MINT AZ ANYA-GYERMEK KAPCSOLAT EGYIK LEGFONTOSABB SZÍNTERE, AZ ÉTKEZÉS SZEREPE A SZOCIÁLIS KOMPETENCIA ÉLMÉNYÉNEK KIALAKULÁSA SZEMPONTJÁBÓL. Gyermekgondozási alapismeretek BA Készítette:Bekéné Zelencz Katalin A TÁPLÁLÁS JELENTŐSÉGE A csecsemő, a kisded és a kisgyermek testi, lelki,szociális fejlődésének egyik alapfeltétele. A fejlődést, a (súlygyarapodást, a hossznövekedést)a megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékkal tudjuk biztosítani.  További szerepe:az értelmi fejlődés segítése(beszéd, gondolkodás, más pszichikus funkciók)  Szociális fejlődés segítése  SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS-ANYAGYERMEK KAPCSOLAT- ÉTKEZÉS VONATKOZÁSÁBAN Olyan gondozási tevékenység, amelyet az élet kezdetétől már az anya végez. Születés utánmellre helyezés  Az anya-gyermek kapcsolat kialakításának egyik legfontosabb mozzanata(mozzanatai)  Fontos, hogy a csecsemő örömmel szopizzon, ha éhes.

A táplálkozási ösztön, a szopó reflex ezt segítik.  A szoptatási idő alatt az anya és a gyermeke olyan meghitt kapcsolatban van, amelyet máshoz nem lehet hasonlítani.  Együtt vannak, egymásra figyelnek, érzik egymás jelenlétét, közelségét, szeretetét.  SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS-ANYAGYERMEK KAPCSOLAT- ÉTKEZÉS VONATKOZÁSÁBAN Érzi anyja közelségét, biztonságot sugárzó jelenlétét.  A táplálás alatt az anya figyeli gyermeke igényeit, szükségleteit, jelzéseit és remélhetőleg ennek megfelelően reagál.  Az anyatejes táplálásról részletesen egy külön diasorban olvashatnak  SZOCIÁLIS KOMPETENCIA ÉLMÉNYÉNEK SZEMPONTJAI      Az anyagyermek kapcsolat meghatározó mozzanata az anyatejes táplálás A gyermek étkezéshez és az anyához való viszonyát is befolyásolja( velem foglalkozik, rám néz, hozzám beszél, fontos vagyok) Az anya arca, mosolya amit az újszülött, vagy a csecsemő

lát.(érzelmi kommunikáció)(szeret szerethető vagyok) A gyermek kötődése az anyához, anyával való kapcsolata befolyásolja majd későbbi kapcsolatait, segíti majd a szocializációját, önmaga megismerését. Tehát nem mindegy, hogy az anya rutin szerűen szoptat(„könyvből”), vagy a gyermek igényeit figyelembe véve szeretettel,odafigyeléssel végzi ezt a gondozási tevékenységet. HOZZÁTÁPLÁLÁS, MESTERSÉGES, KEVERT TÁPLÁLÁS Hozzátáplálás azt jelenti, hogy az anyatejhez adunk tápszert vagy női tejet  A mesterséges táplálás azt jelenti, hogy tápszert kap az újszülött/ csecsemő  Kevert táplálás az anyatejhez kap a csecsemő más tápanyagot pl: almát  A kép helye:http://andreadoktor.hu/csecsemotaplalas Letöltés ideje:2017.0225 A kép helye:http://www.csongradivedonokhuponthu/6/csecsemotaplalas letöltés ideje:2017.0225 AZ ELVÁLASZTÓDÁS  Az elválasztódás a következőképpen fogalmazható meg: „csecsemő

maga határozza meg hogy nem fogadja el a szopást, mint táplálási módot(”kinövi”) és a szopást magától (külső segítség nélkül) abbahagyja. A szopás hirtelen abbahagyása nem elválasztódás, hanem szopási sztrájk amin át kell segíteni a csecsemőt”( Védőnői Szakmai Kollégium) ELVÁLASZTÁS Az elválasztás így definiálhatjuk: „a szopás nem a csecsemő döntése alapján szűnik meg. Az elválasztás hátterében az anya döntése, valamint egészségügyi –és szociális változások állhatnak”  (Védőnői Szakmai Kollégium)  A képek helye:http://andreadoktor.hu/csecsemotaplalas Letöltés ideje:2017.0225 CSECSEMŐ TÁPLÁLÁSA 6. HÓNAPOS KOR UTÁN Ha még van anyatej, nyugodtan adjuk a gyermeknek.  A csecsemő abszolút vízszükséglete 75-300ml naponta. A táplálás befolyásolja a vízszükségletet. Mesterséges táplálásnál, a vízszükséglet nő, mivel sóban és fehérjében dús.  A csecsemő

vízszükséglete: 150-160ml/kg( láz, hasmenés, hányás esetén ez változik!!!)  ÚJ TÁPANYAGOK BEVEZETÉSÉNEK SZABÁLYAI (ELVÁLASZTÁS/ELVÁLASZTÓDÁS) Egyszerre csak egy féle tápanyagot vezessünk be  Két különböző tápanyag között 3-5 nap teljen el (pl: almát vezettünk be, kb 1 hétig almát evett. A következő napokban folytathatjuk, majd 3-5 nap múlva vezethetjük be például a répát.  Figyeljük a gyermek reakcióit pl: kiütések, hasfájás, széklet elváltozásai  Fokozatosan vezessük be az új tápanyagot, adjunk időt a gyermeknek, hogy megtudjon vele „barátkozni” pl. először az alma levét adjuk először 1 kanállal, majd 2-vel, 3-mal ha már egy alma levét megitta, akkor a reszelt alma jöhet, ha nincs panasza a babának.  ÚJ TÁPANYAGOK BEVEZETÉSÉNEK SZABÁLYAI (ELVÁLASZTÁS/ELVÁLASZTÓDÁS) Gyümölcsökkel kezdjük lé,illetve pép formájában  Alma, őszibarack, meggy leve ajánlott elsőként(56

hónapos korban) A gyümölcsök bevezetése után 2-4 héttel jöhetnek a zöldségek burgonyával kezdhetjük, amit anyatejjel vagy tápszerrel ízesíthetünk  Ezután sárgarépa, cukkini, paradicsom, sütőtök, brokkoli, tök, sóska, cékla, stb  Először a délelőtti étkezést váltsuk ki, majd a délutánit végül utolsónak az esti vagy a reggeli szoptatást hagyjuk el.  A gyermek igényeit és szükségleteit vegyük figyelembe  AZ ÉTKEZÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPELVEK CSECSEMŐ ÉS KISGYERMEK ESETÉBEN Az etetések időpontjait és számát ne változtassuk (azért vannak kivételek, a lényeg a gyermek igényeinek felismerése)  Friss legyen az étel, kellemes ízű és hőmérsékletű  Vegyük figyelembe a fogai számát, a fogzást  életkori igényeit, szükségleteit is  Betegségét, allergiáját, lázas állapotát stb.  A gyermek korának, súlyának, igényeinek megfelelően etessük  Tartsuk be e higiénés szabályokat(az

étel elkészítése és az etetés során is)  Hagyjunk elég időt az étkezésre, de ne húzzuk el , például egy óra szoptatás az sok)  AZ ÉTKEZÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPELVEK CSECSEMŐ ÉS KISGYERMEK ESETÉBEN Kényelmes testhelyzetben etessünk, úgy hogy a gyermeknek és nekünk is jó legyen  Ne tegyünk sok ételt a szájába  Figyeljük a reakcióit  beszéljünk hozzá, pl: mit kap enni  Evés közben ne tereljük el a figyelmét  Ne erőltessük, annyit adjunk enni neki, amit szívesen elfogyaszt  Ne hasonlítgassuk az étkezését a testvéréhez, a másik gyermekhez  Alakítsuk ki a helyesés egészséges táplálkozási szokásokat  MIKOR ? MIT ? NE 6 hónapos kor alatt ne adjunk  Sót  Fűszereket  lisztet  Méz,  Mogyoró, dió  Tökmagot, mandulát  Napraforgó magot  Apró magvas gyümölcsök  Tej  Tojás  MIKOR ? MIT ? NE 1 éves kor alatt ne adjuk a következő táplálékokat 

Apró magvas gyümölcsök(egyes tankönyvek 2 éves kort ajánlanak)  Tej  Tojás fehérje  2éves kor alatt ne adjuk  Méz,  Mogyoró, dió  Apró magvas gyümölcsök  ÁTÁLLÁS CSECSEMŐÉTRENDRŐL KISDED ÉTRENDRE        Az étkezések rendje a csecsemőkor végén általában megváltozik. Alapvető követelmény (itt is) hogy a tápanyagszükségletet biztosítsuk. A jól evő gyermekeknél egyes étkezések közötti időszak megnő, így 4-szeri étkezésre át lehet térni, majd látjuk, hogy éhes –e a gyermek, vagy nem. Segítsük, biztassuk az önálló étkezésre Fontos tápanyagok a túró, sajt, joghurt, hús Húst hetente 3-4 alkalommal kapjon a gyermek, e mellett még tojást vagy egyéb állati fehérjét még kell adni Tehéntej alapú tápszer 4-6dl adható(ha nincs tehéntej allergia) ez fedezi az ásványi anyag szükségletet ÁTÁLLÁS CSECSEMŐÉTRENDRŐL KISDED ÉTRENDRE Főzelékek a rosttartalmuk

miatt és a vitamin és a fehérje tartalom miatt is fontos  Lisztes árúk is belekerülnek a gyermek étrendjébe kenyér és péksütemény fogyasztás naponta 100-150 gr legyen nagyobb gyermekeknél 200-250 gr.  Folyadék szükséglet : minden étkezéshez kapjon folyadékot. Lehetőleg vizet kapjon a gyermek  A főétkezés általában egytál étel (1-3 éves gyermekeknél) pl főzelék és hús, nem tudnak 3om fogásos ebédet elfogyasztani.  1-3 ÉVES GYERMEK TÁPLÁLKOZÁSA Legyen változatos  A fogaknak és az életkornak megfelelő mennyiségű, minőségű  A só és fűszerek túlzott használatát kerüljük  Ne szoktassuk az édes ízekhez a gyermeket.  fokozatosan vezessük be a tejtermékeket.(1 éves kor után)  Fokozatosan vezessük be az új ízeket 1 éves kor után.  Szénsavas italokat és fekete teát ne adjunk a gyermeknek.  A zöldségek és gyümölcsök fogyasztását szorgalmazzuk, naponta több alkalommal is. 

1-3 ÉVES GYERMEK TÁPLÁLKOZÁSA Naponta egyszer adjuk főzeléket.  A napi élelmiszer tömegének 1/4-ét, 1/3-át a főzelék tegye ki.  Elegendő mennyiségű folyadékot adjunk a gyermeknek.  Naponta legalább 4 alkalommal adjunk a gyermeknek ételt.  Reggelire keveset esznek a gyermekek, inkább folyadékot fogyasztanak.( ha korán kelnek)  Tízóraira adhatunk bőségesebb mennyiséget.  Étkezési szokások kialakítására itt még lehetőség van, egészségi szokások szerepe: kézmosás, egészséges étkezés, ételek  1-3 ÉVES GYERMEK TÁPLÁLKOZÁSA Gusztusos tálalást válasszunk.  Változatosságra törekedjünk.  Ugyanazt az ételt 1 héten beül ne adjunk, hasonlót pedig 3 napon belül ne adjunk.  Az adagok kiosztásánál kisebb adagokat készítsünk, mivel a nagy mennyiséget úgysem eszi meg, illetve a nagy mennyiség gátlólag hathat, el sem kezdi az étkezést a gyermek.  Aki kér még, annak adhatunk.  A

szezonalitás elvét kövessük.  Nagy melegben bőségesen adjuk inni a gyermek  1-3 ÉVES GYERMEK TÁPLÁLKOZÁSA Ha később kelnek (8 körül, akkor a reggeli a bőségesebb)  Az ebédet kb 1 óra körül , uzsonna lehet bőséges, az utolsó étkezést úgy időzítsük, hogy a lefekvésig a gyermeknek legyen , 1 -1 ½ órája.  A kisgyermekek gyomrának a befogadó képessége nem nagy, ezért arra kell törekedni, hogy értékes ételeket egyen. .  1-3 ÉVES GYERMEK TÁPLÁLKOZÁSA Éppen ezért a főzelékféléket, második fogásokat részesítsük előnyben, a kevésbé tápláló leveseket ne alkalmazzuk. Mivel az első fogás a gyermek éhségét már csillapítja, ezért a második fogásnál már általában befejezi az evést.  Ha levest adunk mégis, akkor olyat válasszunk amelyben bőséges a zöldség, tartalmaz húst.  Másodiknak a gyermek ehet péksüteményt  ÓVODÁSOK TÁPLÁLKOZÁSA Törekedjünk a változatosságra! 

Igyekezzünk az apróság minél többféle érzékszervét (látás, szaglás, tapintás, hallás) is bevonni a megismerés folyamatába.  Itt már a leves is helyet kap az ebéd során  Nagy a mozgás igényük, fejlődnek, ezért biztosítani kell a megfelelő mennyiségű fehérje, vitamin, zsír és szénhidrát bevitelét.  Étkezési szokások kialakítására itt még lehetőség van, egészségi szokások szerepe: kézmosás, egészséges étkezés, ételek stb  ÖNÁLLÓ ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSA Étkezések ideje Korán kelő Későn kelő 1. étkezés 6.00-700 8-8.30(930-1000) 2. étkezés 10.30-1000 11.30-1200 3.étkezés 13.00-1330 16.00-1630 4.étkezés 17.301800 19.00-1930 Dr. Majoros Mária, Lajtai Zsoltné, Kollár Mónika, Dr Dravai Sarolta: Az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása c. könyvből származik a táblázat: 197oldal ÖNÁLLÓ ÉTKEZÉSRE NEVELÉS Feltételei:  Nyugodt környezet 

Kellemes légkör  Meg kell ismertetni vele a különböző ízű, színű sűrűségű ételeket  Majd ezeket meg is kell szeretttni vele  Meg kell tanítani rágni, valamint azt, hogy melyik ételt hogyan, mivel esszük meg  pohár, kanál használatának megtanítása, adott kultúra étkezési szokásait  ÖNÁLLÓ ÉTKEZÉSRE NEVELÉS SZEMPONTJAI Egyéni szükségletek figyelembe vétele  életkor  Táplálékallergia, érzékenységek(liszt érzékenység stb)  egyéni érzékenység(, pl: paprikától mindig fáj a hasa )figyelembe vétele  betegség (cukorbetegség)  család kérése  ÖNÁLLÓ ÉTKEZÉSRE NEVELÉS SIKERESSÉGE FÜGG Az eddigiektől  A gondozó milyen nevelési elveket vesz figyelembe az új ételek bevezetésének időszakában  ha beteg a gyermek új ételeket ne vezessünk be  Fokozatosság  türelem  szeretet  12-22.diákban leírtak   RÁGÁSRA NEVELÉS        

Első táplálék, amit rágni lehet a kenyér felügyelet mellett 7-8 hónapos gyermek rághat kenyeret , ha hasra tud fordulni 9-10 hónaposan omlósabb gyümölcsöt pl őszibarack puhább körtét kaphat Rágásra nevelésről akkor beszélünk, ha a gyermeknek vannak rágó fogai, vagyis fel tudja az ételt aprítani. Helyesen úgy tudjuk a rágást tanítani, ha finomra tört ételben vannak nagyobb darabok, amiket meg kell rágni A felügyelet itt is szükséges! ha visszautasítja, pár napig szüneteltetjük ezt a „kísérletet” majd újra kezdhetjük. a hús megrágásához zárt fogsorra van szükség, ezt figyelembe kell venni! naponta legyen olyan étel, amit meg kell rágnia! AZ EVŐESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK MEGTANÍTÁSA POHÁR Pohárból történő táplálás-folyadékot adhatunk a gyermeknek  Már újszülött kortól taníthatjuk pohárból inni  a poharat az újszülött szájához érintjük, akkor a szopó reflex kiváltható és kinyitja a

száját és kiszürcsöli a folyadékot, amint nem szürcsöl el, el kell venni a poharat  Kezdetben kb két kortynyit öntünk a pohárba, majd emeljük a mennyiséget  Ösztönösen a csecsemő ráteszi a kezét a pohárra, 4-5 hónaposan kis segítséggel már képes a poharat fogni., pár hónap múlva már képes a poharat dönteni, majd felvenni, letenni  AZ EVŐESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK MEGTANÍTÁSA KANÁL     Kanállal pépes és darabos ételt adhatunk a gyermeknek. Először a kanállal ismertetjük meg az első alkalommal a csecsemő a kanál érintésére nyitja ki a száját és szopja le róla a rajta lévő táplálékot. Vannak csecsemők, akik újszülött kortól ismerkednek a kanállal a teáztatás kapcsán, így ők már a pépes ételek, vagy a gyümölcsök bevezetésénél már ismerik az evőeszközt. A pépes ételt nem lehet leszürcsölni a kanálról. A gondozónak rá kell vezetnie a csecsemőt, hogy a kanál láttára nyissa

ki a száját . Ezt úgy tudjuk elérni, ha minden alkalommal megnevezzük az ételt, elmondjuk, hogy nyissa ki a száját, megmutatjuk az evőeszközt, közben a pépet tartalmazó kanalat, alsó ajkát finoman lenyomva becsúsztatjuk a szájába, majd nem várjuk meg, míg leszürcsöli az ételt, hanem felső ajkához érintve a kanalat kihúzzuk a szájából AZ EVŐESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK MEGTANÍTÁSA KANÁL      Van olyan csecsemő, aki ezt a technikát könnyen megtanulja, van akinél türelemre van szükség ha a csecsemő kezét ölben etetés során nem fogják le, bizonyos idő után képessé válik arra, hogy a gondozója kezét, majd a kanalat megfogja Ekkor jött el az idő, hogy kapjon egy kanalat, hogy ha van kedve ő is próbálkozhasson az evéssel, a kanál használatával ez a „két kanalas módszer „ jól működik az önálló étkezére való nevelésben kezdetben még nem minden tökéletes és az étel nem mindig a gyermek

szájában „ landol”. De hát ez is hozzá tartozik a fejlődéshez és a minden napi örömökhöz  AZ EVŐESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK MEGTANÍTÁSA 9-12 hónapos csecsemő képes önállóan inni  1,5 -2 éves korában tud már enni sűrű ételt, 3-4 tagú csoportban  2,5-3 éves korra képessé válnak a arra, hogy a terítésben segédkezzenek, önállóan, tisztán egyenek  Bölcsődében az etetési sorrend kialakítása:  Kisebb vagy érzékenyebb gyermek kerüljön a sor elejére  beszoktatás idejében lévő gyermek kerüljön a sor elejére  AZ ADOTT KULTÚRA HELYES ÉTKEZÉSI SZOKÁSAINAK ELSAJÁTÍTÁSA         Kézmosás (csecsemőkortól kezdve akár) evés közben ne ugráljon, ne álljon fel, ne szaladgáljon , erre kezdettől fogva nevelni kell a gyermeket Az étel nem játék, nem ehet bilin, ne játszon az étellel Mutassuk meg hogyan kell helyesen fogni a kanalat Ne engedjük, hogy a saját, vagy a

társai tányérjába/ poharába belenyúljon/ belegyen/ igyon Ha már nagyobbak, például a saját kenyerüket kivehetik a kosárból. tanítsuk meg a szalvéta használatát a kérem - köszönöm szavakat FELHASZNÁLT /AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Majoros Mária, Lajtai Zsoltné, Kollár Mónika, Dr. Dravai Sarolta: Az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása c. könyv, Líceum Kiadó, Eger, 2012.  Védőnői Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja  Vízvári L: Gondozástan, Műszaki Kiadó, Budapest, 2008  Szél É.:A csecsemő és gyermek fejlődése, Budapest, Medicina Kiadó, 1993 