Legal knowledge | Criminal law » Birgenstok Vanda Alexandra - Az elítéltek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok módosításának gazdasági hatásai a büntetés-végrehajtási intézetekben

Gazdálkodástani Intézet Az elítéltek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok módosításának gazdasági hatásai a büntetés-végrehajtási intézetekben Birgenstok Vanda Alexandra 2017 Tartalomjegyzék Bevezetés. 1 1. Fejezet: A visszaeső bűnözés és a büntetés-végrehajtás helyzete Magyarországon3 2. Fejezet: A büntetés-végrehajtás és annak lehetséges önálló gazdálkodási formáinak fogalmi meghatározása 7 2.1 Költségvetési szerv 7 2.2 Büntetés-végrehajtási szervezet fogalmi meghatározása 8 2.3 Az önfenntartó-, önellátó- és részben önellátó büntetés-végrehajtási intézet fogalmi háttere. 10 3. Fejezet: A börtönfoglalkoztatás szerepéről röviden.12 3.1 A börtönfoglalkoztatás nemzetközi és hazai szabályai13 3.11 Nemzetközi szabályozások13 3.12 Hazai szabályozások14 3.2 A börtönfoglalkoztatás problematikája16 4. Fejezet: Büntetés-végrehajtási intézetek sajátos finanszírozási formája;

a magánbörtönök két ország modelljén keresztül.19 4.1 Önfenntartó börtönök Amerikában21 4.2 A magyarországi magánbörtön- konstrukció, a PPP24 5. Fejezet: A büntetés-végrehajtási intézetek és a velük kapcsolatban álló vállalkozások bemutatása.29 5.1 A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága29 5.2 A Büntetés-végrehajtási Intézetek30 5.3 Büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok43 6. Fejezet: Önellátó börtönökké alakulás folyamatához kapcsolódó hipotézisek.48 6.1 A foglalkoztatási arány változása48 6.2 Az „intézményen kívül” foglalkoztatottak létszáma48 6.3 A foglalkoztatás hatása a büntetés-végrehajtási intézetekre49 7. Fejezet: A hipotézisek igazolása és a tézisek megfogalmazása.54 7.1 A foglalkoztatási arány változása54 7.2 Az „intézményen kívül” foglalkoztatottak létszáma 56 7.3 A foglalkoztatás hatása a büntetés-végrehajtási intézetek bevételére58 A dolgozat

eredményeinek összefoglalása, további lehetséges irányai.62 Bevezetés A dolgozat központi témája az önállóan gazdálkodó büntetés-végrehajtási intézetek, mely tárgykör véleményem szerint aktuális, hiszen a magyarországi börtönök zsúfoltak, átlagos állapotuk meglehetősen rossz. A jelenlegi intézetek felújítása, valamint új, korszerű börtönök építése elsősorban a zsúfoltság csökkentése céljából Strasbourg nyomására sürgető. A legutolsó tájékoztatások szerint a második közbeszerzési eljárás sikeresnek bizonyult, így hamarosan megkezdődhet az ország területén nyolc új börtön építése. A börtönök hatalmas költségvonzata azonban a megépítéssel nem szűnik meg. A fogvatartottak napi költsége jelenleg 9-10 ezer forint körül mozog, ami éves szinten az összes foglalkoztatottra vetítve több, mint 60 milliárd forint, melynek jelentős részét az adófizetők teremtik meg. Ezzel szemben azonban a

büntetés-végrehajtási intézetek falain belül a büntetésüket letöltők személyében kihasználatlan munkaerő lakozik. 2015. január 1-jétől az elítéltek munkáltatása kötelező Dolgozatom célja a törvénymódosítás következtében végbemenő gazdasági hatékonysági változások felmérése a büntetés-végrehajtási munkáltatásban. A dolgozatot az alábbi pontok szerint gondolatmenet alapján építem fel. A dolgozat első fejezetében bemutatom a visszaeső bűnözés és a büntetés-végrehajtás helyzetét Magyarországon. Statisztikai adatok alapján szemléltetem a rendkívül nagy visszaeső bűnözési arányt, majd a börtönök telítettségi mutatóit. Ezután kitérek a resztoratív igazságszolgáltatásra, mint újfajta technikára a szabadságvesztés végrehajtásában. A második fejezetben a büntetés-végrehajtás fogalmát határozom meg, valamint az önfenntartó- önellátó börtönök közötti különbséget magyarázom meg. A

harmadik fejezetben a börtönfoglalkoztatás általános ismertetője után annak hazai és nemzetközi szabályozásával, majd annak problematikájával folytatom, melynek során igyekszem összefoglalni annak minden pozitív és negatív hatását egyaránt. A negyedik fejezet az önfenntartó büntetés-végrehajtási intézetek és a börtönfoglalkoztatás egyik sajátos formájának, a magánbörtönök bemutatásával folytatódik. A fejezetben megismerhetjük a megvalósítás előnyeit, hátrányait és fajtáit, illetve két ország, az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország mintáján keresztül közelebbről is megismerkedhetünk a konstrukcióval. A hatodik fejezetben a magyarországi Büntetés-végrehajtási Szervezetet a Büntetés1 végrehajtás Országos Parancsnokságának, a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek, végül az őket támogató gazdasági társaságok bemutatásával szemléltetem. A kutatás során négy hipotézist

fogalmaztam meg a feldolgozott szakirodalmakra alapozva a foglalkoztatási arány változásával, a „külső munkáltatás” létszámával és a foglalkoztatás hatásával kapcsolatosan. A kutatás hipotéziseihez kapcsolódó eredményeket és téziseket fogalmaztam meg. Végül az összegzés után megjelölök egy lehetséges kutatási irányt, és javaslatot teszek arra, miként lehetne nagyobb létszámban bevonni az elítélteket a börtönviseltek kötelezp munkavégzésébe. 2 1. Fejezet: A visszaeső bűnözés és a büntetés-végrehajtás helyzete Magyarországon Számos hírt hallani a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek, valamint a visszaeső bűnözés helyzetéről. Bár az összes ismert bűncselekmény, és a bűnelkövetők száma is egyaránt nagymértékben csökkent a 2010-2016-os időszakban, a visszaeső bűnözés azonban nem. 1. táblázat Elítéltek visszaesés szerinti száma Bűncselekmények száma Összes bűnelkövető

Visszaeső, különös visszaeső Többszörös visszaeső Visszaeső összesen 2010 447186 122528 3133 2505 5638 2011 451371 112894 3722 2937 6659 2012 472225 100238 3914 2899 6813 2013 377829 103615 4114 3087 7201 2014 329575 105584 4205 2851 7056 2015 280113 99018 4073 2770 6843 2016 290779 98136 3428 2578 6006 Forrás: Saját szerkesztés a Központi Statisztikai Hivatal és a Börtönstatisztikai Szemle adatai alapján 2010 után a visszaeső, különös visszaeső és többszörös visszaeső bűnözők száma folyamatosan nőtt 2013-ig. Ekkortól csökkenés figyelhető meg, habár a számok még nem érték el a 2010- es értéket. A fenti táblázat adatai alapján 2010-ben a visszaeső bűnözők 4, 6%-ot, 2013- ban 6,9 %-ot, 2016- ban pedig 6,1 %-ot tettek ki az összes bűnelkövetőhöz képest. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy bár csökkent a bűnözések száma, a bűnismétlés veszélye mégis növekedett az elmúlt

években. 3 Az alábbi diagramm megmutatja, hogy 2008–ban 14.782 fő, míg 2014-ben már 18.204 fő volt a fogvatartotti átlaglétszám az első negyedéves adatok alapján Ezen adatok 118-143% közötti telítettséget jelentettek az egyes büntetés-végrehajtási intézetek számára. A mutatók e téren is javulást mutatnak, 2016-ra már „csak” 128 % körüli telítettséget jeleznek. Fő Fogvatartotti létszám 2005-2016 19000 18146 146% 150% 18204 17796 17517 18000 17195 137% 17000 16203 15373 130% 131% 128% 128% 14821 15000 131% 141% 132% 16000 140% 139% 143% 136% 16410 17785 14782 14353 120% 118% 14000 110% 13000 12000 100% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Fogvatartottak átlaglétszáma (I. negyedév) 2012 2013 2014 2015 2016 Éves átlagos telítettség 1. ábra Fogvatartotti létszám alakulása 2005- 2016 Forrás: Saját szerkesztés a Börtönstatisztikai Szemle és a Büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyvei

alapján Ezen problémát igyekszik orvosolni továbbá azon kormányzati törekvés, ami 2018ra nyolc új börtön létrehozását helyezte kilátásba. A cél az 500, illetve 1000 fős új intézmények létesítésével, hogy a börtönök telítettségét 100 %-osra csökkentsék. A büntetés-végrehajtási intézeteknek azonban nem csak a létrehozásukkal kapcsolatban merülnek fel kiadások és költségek, hanem a fenntartásukkal és „üzemeltetésükkel” kapcsolatban is. 4 2. táblázat Fogvatartás ára/fogvatartott/év (2013) 2013 (FT/ fő) Költségtípus megnevezése Intézetek karbantartása 28.150 Bv Intézetek üzemeltetése (rezsi) 149.528 Személyzet 916.230 Dologi költségek 100.878 Élelmezés 143.988 Munkáltatás -34.350 Egészségügyi kiadások Perköltség Összesen 13.083 2.039 1.319546 Forrás: Magyar Helsinki Bizottság: A fogvatartás ára c. tanulmány (2014) A Magyar Helsinki bizottság 2013- as kimutatásában láthatjuk a

munkáltatás költségeit, ami negatív előjelű összegként szerepel a költségvetésben. Ez a tétel a fogvatartottak munkáltatásával járó bevételeket mutatja, ami azonban szinte elenyésző a ténylegesen felmerült költségek mellett. A szabadságvesztés végrehajtásában egyre inkább teret nyer az úgynevezett resztoratív, azaz helyreállító technikák alkalmazása, minek lényege nem csak az elrettentés, a büntetés kiszabása. A büntetés-végrehajtási intézetekbe való bekerülés ugyanis együtt jár az egyén hagyományos társadalmi kapcsolatrendszereinek felbomlásával, aminek egyfajta kísérőjelensége az identitásváltozás és a hagyományos életvezetési rendszereinek radikális átstrukturálása. „A resztoratív igazságszolgáltatás lehetőséget ad a bűnelkövetés utáni jóvátételre, mely elsősorban a bűncselekmény elkövetése által okozott egyéni, családi, szociális (társadalmi) károk helyreállítására irányul.” (L

Walgrave, 2008) Ezen alternatív módszer célja, hogy minél hatékonyabb legyen az egyén, a kapcsolatai, valamint közössége közötti károk helyreállításában. Főbb elemei a konfliktuskezelési, mediációs, illetve jóvátételi technikák elsajátítása, valamint belső és külső feladatellátás, a közösség érdekében végzett tevékenység. 5 A resztoratív módszer szerint a büntetés-végrehajtási intézetek esetében fontos a jó kapcsolat a helyi közösséggel, ami magába foglalja a börtön és a közösség egyfajta integrációját, a börtönszemélyzet és a helyi közösség aktív részvételét, valamint utóbbiak felé a tényleges jóvátételt. Ezek a programok segítik a büntetés-végrehajtási intézetek elfogadottságát, gördülékenyebbé teszik az elítéltek re- integrációját a társadalomba, valamint nincsenek pályázati ciklushoz kötve, tehát ismételt pályázati konstrukciót nem igényel. Ezen kitétel a társadalom

normakövető egyénei számára fontos elvárás, hiszen az adófizetők adóforintjai bizonyos mérték felett nem fordíthatók a deviáns viselkedésű személyek kezelésére. Éppen ezért logikus elvárás, hogy a társadalomból szegregált egyének büntetésük letöltése idején is végezzenek olyan tevékenységet, amivel előmozdítják, de legalábbis nem károsítják tovább a nemzetgazdasági érdekeket. 2008-ban ezen célok megvalósítása érdekében megkezdődött a „Felelősen, felkészülten” című projekt a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok racionalizálására, 2011-ben pedig megszületett a 9/2011. (III 23) számú BM rendelet, mely kötelezővé teszi a fogvatartottak foglalkoztatását, illetve részletesen taglalja annak körülményeit. 6 2. Fejezet: A büntetés-végrehajtás és annak lehetséges önálló gazdálkodási formáinak fogalmi meghatározása A dolgozat témája az önfenntartó börtönök rendszerének

kialakítása. Ennek megfelelően a következőkben tisztázni fogom az önálló gazdálkodási formák, nevezetesen az önfenntartó- önellátó- részben önellátó büntetés-végrehajtási intézetek fogalmát. Mindezek előtt azonban szükségesnek tartom a büntetés-végrehajtási intézetek fogalmi besorolását is. 2.1 Költségvetési szerv „A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy” (2011. évi CXCV. törvény- az államháztartásról). A költségvetési szerv tevékenysége lehet egyrészt az az alaptevékenység, amely alapfeladataként meg lett határozva a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. Ezen kívül tevékenysége lehet az a vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából,

államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.” (2011 évi CXCV törvény- az államháztartásról) A költségvetési szervek csoportosítása többféle szempontból lehetséges: az államháztartás alrendszerébe tartozás szerint, szervezeti formák szerint, valamint gazdálkodási jogkör szerint. Dolgozatom szempontjából azonban csak ez utóbbi lényeges, amely alapján két szervet különböztetünk meg: önállóan működő, valamint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet. A két szerv között egyetlen alapvető különbség van, hogy az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezhet gazdasági szervezettel, 7 míg a másik csoportba tartozó igen (Szamkó, 2013). A szakirodalom felsorolja az egyes kategóriába tartozó szervezeteket, azonban azt is megemlíti, hogy törvény vagy kormányrendelet ettől eltérően is rendelkezhet. Az önállóan

működő szervezet szakmai szervezeti egységekre tagozódik, de ide tartoznak az ellátó alaptevékenységű szervezetek is. Szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes. Nem hoz létre külön szervezeti egységet a szellemi, illetve fizikai támogató funkcióknak. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek jelentős terjedelmű és összetett feladatokat látnak el, területi illetékességük egy településnél nagyobb kiterjedésű (országos, megyei vagy egyéb) a közfeladat terjedelméből, az ellátottak vagy az ügyfélforgalom számából, az alaptevékenységet, és ezek működtetését támogató tevékenységek, szervezeti egységek számából kifolyólag (Szamkó, 2013) 2.2 Büntetés-végrehajtási szervezet fogalmi meghatározása A büntetés-végrehajtási szervezetek feladataik ellátása során a személyi szabadsághoz való jogot korlátozzák. Ez által egyedi, sajátos feladatot látnak el, hiszen nincs más olyan

törvényileg felhatalmazott szervezet, amelynek ilyen jellegű állami feladata lenne. Állami, tehát e feladatok megvalósítása kizárólag az állam szerveinek a kötelezettsége, pekuniáris (pénzbeli) hátterét a központi költségvetés biztosítja. Feladatának elvégzése során a közrend és közbiztonság érdekében kényszerítő eszközök alkalmazására is jogosult. Összefoglalva „a büntetés-végrehajtási szervezetek az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó, sajátos feladatokat ellátó, állami, fegyveres rendvédelmi szervezetek” (Kerettanterv munkapéldány, 2015, 3. oldal) A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai:  Szabadságelvonással járó büntetések végrehajtása  Előzetes letartóztatás végrehajtása  Kényszergyógykezelés végrehajtása 8  Ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása  Szabálysértési elzárás végrehajtása  A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői

feladatok végrehajtása (Kerettanterv munkapéldány, 2015, 8. oldal) A büntetés-végrehajtási szervezet szakfeladatai:  Biztonsági szakfeladat  Nevelési szakfeladat  Reintegrációs szakfeladat  Nyilvántartási szakfeladat  Foglalkoztatási szakfeladat  Egészségügyi szakfeladat (Büntetés-végrehajtási Szolgálati ismeretek jegyzet, 2015, 5. oldal) A büntetés-végrehajtási szervezet kapcsolt szakfeladatai:  Humánpolitikai szakfeladat  Jogi szakfeladat  Gazdasági szakfeladat (pénzügyi, számviteli, beruházási, anyagi, technikai)  Védelmi szakfeladat (objektumvédelem)  Informatikai szakfeladat  Energetikai szakfeladat  Munkavédelmi szakfeladat  Környezetvédelmi szakfeladat  Tűzvédelmi szakfeladat  Hivatali szakfeladat (tájékoztatási, titkársági, ügykezelési)  Jogszabály alapján egyéb feladatok (Kerettanterv munkapéldány, 2015, 8. oldal) 9 2.3 Az

önfenntartó-, önellátó- és részben önellátó büntetés-végrehajtási intézet fogalmi háttere Hétköznapi értelemben azt az életvitelt nevezzük önfenntartónak, aminek fenntartásához a szükséges alapvető energiát önmaga képes előállítani, egy önfenntartó rendszer külső segítség, szolgáltatás nélkül is képes effektíven működni. Hagyományosan az az életforma számít önellátónak, ami szükségleteit önállóan elő tudja állítani, illetve rendelkezik az ahhoz szükséges eszközökkel. „Önfenntartó büntetés-végrehajtási szervezet alatt egy olyan önelszámolási jogosultsággal rendelkező komplex szervezetrendszert értünk, amely a jogszabályban meghatározott tevékenységének (közfeladat) végrehajtásához szükséges költségvetési támogatás egészét vagy annak részét piaci alapon végzett saját üzleti tevékenységének fedezeti hányadából teljes körűen vagy részben önállóan termeli (téríti) meg.

Önfenntartó tevékenységével hozzájárul a saját- azon keresztül a központi költségvetés- kiadásainak csökkentéséhez (Varga, 2013:18).” Egy ilyen felépítményrendszer tehát forrásszükségleteit jelentős mértékben képes kitermelni azon feltétellel, hogy állami feladatának kiegészítéseként szolgál, alaptevékenységét elsődlegesen és hiánytalanul elvégzi. A büntetés-végrehajtási intézetek esetében a költségvetésben szerepel egy kötelezően előírt saját bevételi terv. A kettő azonban nem azonos, ugyanis ezen bevételi terv a költségvetési hiány ellensúlyozására szolgál, az alaptevékenységnek nem képezi részét, és ellentétben az önfenntartáshoz kapcsolódó pénzügyi szükséglettel, mértékét a költségvetési hiány határozza meg. Mindezek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek esetében az önfenntartás kritériuma már akkor teljesül, ha kiadásainak jelentős

részét képes fedezni kiegészítő tevékenységeinek bevételével. Megjegyzendő azonban, hogy a definíció nem határozza meg, hogy az adott intézetnek hány százalékát kell kitermelnie önállóan, hogy önfenntartónak minősüljön. Kérdés, hogy forrásszükségleteinek csekély (akár 5-10) százalékát is elegendő kitermelnie, vagy csak jelentősebb hányadtól tartjuk számon az adott intézetet önfenntartóként? Ha csak utóbbi esetben bizonyul önfenntartónak, honnantól számít jelentős értéknek? 10 Az önfenntartó büntetés-végrehajtási szervezetek létrehozásához több tényező, illetve szereplő jelenléte szükségeltetik. Ezek a következők:  Elsősorban az egyes börtönöknek megfelelő üzemgazdasági, illetve műszaki paraméterekkel kell rendelkezniük. Ezen tényezők fejlesztése nagy beruházást igényel, kivitelezése komplikált.  Állami cégek, költségvetési szervek, illetve valós piaci szereplők részvétele

is indokolt, habár előbbi jelentős korlátokkal rendelkezik, utóbbi pedig a szükséges feltételekkel nem rendelkezik.  Stabil büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok létrehozása, amelyek üzleti tevékenységükkel megalapozhatják a tényleges önfenntartás kritériumát, jelentősen visszaszoríthatják a költségvetési hiány mértékét, illetve az állami támogatás összegét. (Varga, 2013) A fentiek alapján láthatjuk, hogy a tényleges önfenntartó büntetés-végrehajtási intézetek létrehozására a kritériumok nem állnak maradéktalanul rendelkezésünkre. Azonban az ez irányba ható intézkedések megkezdhetők a fent nevezett gazdasági társaságok által. „Önellátó, részben önellátó büntetés-végrehajtás alatt olyan szervezetrendszert értünk, amely közfeladatának végrehajtása során a tevékenységéhez szükséges termékeket, illetve szolgáltatásokat– teljes egészében vagy részben– saját maga állítja elő

(Varga, 2013:20).” A két gazdálkodási forma között tehát az alapvető különbség az, hogy az önfenntartó büntetés-végrehajtási intézetek tevékenységének eredménye a központi költségvetést közvetlenül módosítja, tehát általa a költségvetés büntetés-végrehajtásra fordított összege kisebb méreteket ölt. Az önellátó gazdálkodás ellenben a költségvetést nem módosítja, hanem a büntetés-végrehajtási intézetek működéséhez szükséges produktív tevékenységet jelenti: állattenyésztést, növénytermesztést, saját használatú eszközök előállítását 11 3. Fejezet: A börtönfoglalkoztatás szerepéről röviden A kirekesztés a társadalom egyfajta válaszreakciója az egyén normasértő magatartására. A deviáns viselkedésű személyeket a történelem során mindig is felelősségre vonták tettükért, bűnükért pedig büntetést kaptak. A büntetés célja többrétű Elsődleges célja az elrettentés, az

újabb bűnelkövetések megelőzése, tehát a prevenció. Másodlagos célja a hatalmon lévők tekintélyének rehabilitálása és ezzel párhuzamosan a társadalom elégedettségének, biztonságérzetének visszaállítása. A harmadlagos cél körülbelül a 16-17 században jelent meg az állami büntetőjogban. Ekkor fogalmazták meg először az elzárással kapcsolatos azon elvárásokat, amik az elítéltek foglalkoztatásán keresztül javító- nevelő hatást érnek el (Csiszér, 2011). A foglalkoztatás a modern büntetés-végrehajtási elvek egyik alappillére a nevelés és a re- integráció mellett. Az intézetek nevelő szándéka abban az esetben mehet végbe, ha az elítéltek elfogadják és alkalmazkodnak az intézetek norma- és szabályrendszeréhez, a foglalkoztatás pedig elsősorban ennek az eszköze, ezen kívül pedig az elítélt testi és szellemi erejének fenntartása és a szaktudás átadása, amivel a szabadulás után könnyebben

visszailleszkedhet a társadalomba. Kőszegi Szilvia a foglalkoztatás fogalmát még tágabban értelmezi, szerinte a munkáltatáson kívül ide tartozik ”az alapfokú iskolai oktatás, a szakirányú képzés, a terápiás foglalkoztatás, a művelődési, szabadidős, sport-, személyiségfejlesztő, gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel is. A foglalkoztatás a testi és mentális egészség fenntartásán túl a „kinti” társadalomban is felhasználható alap- és szaktudás megszerzését is biztosítja, normális életvitelhez szoktat, segít elkerülni a kényszerű semmittevés okozta agressziót vagy depressziót” (Kőszegi, 2010:55)”. A börtönviseltek foglalkoztatása három csoportra osztható. Az első csoport az oktatás, mely során a fogvatartottak a munkaerő- piacon alkalmazható tudást szereznek. A második csoport a munkáltatás, amely a tényleges munkavégzést jelenti. A harmadik csoport különböző személyiségfejlesztő

szervezett tevékenységeket foglal magába. 12 A 2013. évi CCXL a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény a fogvatartottak munkáltatását a következőképpen határozza meg. „A munkáltatás a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor az elítéltek vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető munkavégzése szervezetten, rendszeresen, haszon- vagy bevételszerzési céllal, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény által szabályozott munkaviszonytól eltérő, jogszabályban meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében történik, az így létrejövő munkáltatási jogviszony alanyai munkáltatóként a bv. intézet, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vagy a bv. szerv szerződése és az elítéltek vagy a

kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető hozzájárulása alapján más gazdálkodó szervezet, valamint munkavégzőként az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy vagy a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető” (2013. évi CCXL törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról). A fenti meghatározásból kiemelném, hogy a törvény kötelezőnek jelölte meg a fogvatartottak munkáltatását. A törvény további részeiben kitér természetesen azon elítéltekre, akikre nem vonatkozik a kötelező munkavégzés, például a megromlott egészségügyi állapotra tekintettel. 3.1 A börtönfoglalkoztatás nemzetközi és hazai szabályai A következőkben a nemzetközi szabályozásoktól indulva a hazai szabályozásokig bezáróan igyekszem teljes körűen bemutatni, hogy az elítéltek

munkáltatásának milyen szabályoknak kell megfelelnie, amelyek annak érdekében születtek, hogy a fogvatartottak méltósága és alapvető emberi jogai ne sérüljenek. 3.11 Nemzetközi szabályozások A börtönfoglalkoztatás kereteit számos szervezet szabályozza nemzetközi, és hazai szinten. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Róma, 1950 november 4) tiltja a rabszolgaságot, szolgaságot, a kényszer- és kötelezőmunkát, viszont elismeri a 13 büntetésvégrehajtáson belüli, illetve a feltételes szabadságra bocsájtás ideje alatti munkakötelezettséget, valamint a közérdekű munka büntetésként való alkalmazását. Az Európai Börtönszabályok előírják az elítéltek hasznos munkáltatását. Hasznosság alatt a fogvatartott érdekeit, valamint képességeinek és (szabadulás utáni) elhelyezkedési lehetőségeinek növelését érti. Hangsúlyozza az elítéltek tulajdonhoz való jogát, mely alapján a munkáért kapott fizetéssel mindenki

szabadon rendelkezhet. Engedélyezi az intézményen kívüli munkavégzést, bár ez a külvilágtól elkülönített esetekben lehetséges. A dokumentum ezen felül kilátásba helyezi a börtönviseltek választási lehetőségét a börtönmunka típusának kiválasztására a börtön feltételrendszerének megfelelően. A munkáltató személyét illetően megengedi az intézményt, mint gazdasági társaságot, vagy a magánvállalkozót, illetve a társas vállalkozót egyaránt. 3.12 Hazai szabályozások Az európai szabályozások bemutatása után a hazai irányvonalak bemutatásával folytatom. Először is az Alkotmányjog ide vágó pontjait szeretném felidézni:  „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.” (Nemzeti Hitvallás; Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) a))  „Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás

szabadságán alapszik.”( M) cikk (1))  „Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.” (XII cikk) 14 Ez alapján tudjuk, hogy a munkához való jog minden ember egyik legalapvetőbb joga. Az elzárásra ítélés azonban az egyén izolációjával, cselekvéseinek kontrollálásával alapvetően megfosztja ezen (és más) jogától az elítélteket. A 2013 évi CCXL törvény garantálja, 2015 január 1- jétől pedig kötelezővé teszi az elítéltek ezen jogát. A törvény megfogalmazza, hogy a büntetés-végrehajtási szerv az elítélt személyéhez igazodva végzi az elítéltek munkáltatását, munkaterápiás foglalkoztatását, illetve segíti

tanulmányaiban. Ezen tevékenysége közben törekszik az elítélt életkörülményeit a szabad élet általános körülményeihez igazítani (2013. évi CCXL törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról). A Munka Törvénykönyve, bár nem kifejezetten a börtönmunka szabályozásának céljából íródott, és az adott munkáltatás nem értelmezhető munkajogviszonyként (sokkal inkább jogszabályon alapuló, büntetés-végrehajtási jogviszony keretein belül szabályozott, elítéltet terhelő kötelező munkavégzésként (Palló, 2010)), bizonyos részei mégis vonatkoznak rá. E szerint a börtönfoglalkoztatásra is hatályos a diszkriminációt tiltó, a munka- és pihenőidőre, a munkavédelemre, valamint a munkáltatói kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezések. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának rendjéről szóló 6/1996. (VII

12) IM rendelet 73- 78 § hatályon kívül helyezése előtt meghatározta az elítéltek foglalkoztatásának két formáját. E szerint a börtönviseltek foglalkoztatása két módon valósulhat meg: oktatás vagy munkáltatás által. A munkáltatáson belül szintén két kategóriát különböztetett meg: a gazdasági társaságnál megvalósuló munkáltatást és a költségvetési munkáltatást. Előbbi által egy gazdálkodó szervezetnél, külső munkahelyen foglalkoztatják az elítélteket. Utóbbi során az elítéltek az intézet fenntartásában (úgy mint karbantartás, felújítás) illetve a működtetésében (úgy mint takarítás, konyhai- és könyvtári munkák) vesznek részt. Ehhez kapcsolódóan a már említett 2013 évi CCXL törvény az intézet fenntartásával kapcsolatosan felmerülő, alkalomszerűen végzett munkák nem minősülnek munkáltatásnak, tehát díjazás nélkül végzett takarítási, karbantartási és ellátási tevékenységnek

minősülnek (2013. évi CCXL törvény) 15 3.2 A börtönfoglalkoztatás problematikája A börtönviseltek foglalkoztatása, főként a dolgozat által középpontba helyezett, a fogvatartotti munkáltatás általi költségcsökkentő hatás, sok nehézségbe, valamint erkölcsietikai kérdésbe ütközik. Elsősorban az Európai Börtönszabályok által megfogalmazott, az elítéltek foglalkoztatása felé támasztott elvárást szeretném kiemelni. Ennek értelmében a munkáltatás elsődleges céljának az elítéltek társadalmi- és munkaerőpiaci re- integrációját, valamint munkához szoktatását kell tekinteni, és csak ezután várhatjuk el a költségvetési kiadások normalizálódásának követelményét. Ezen kívül kiemelt fontosságú, hogy a munkára fogást nem érzékelheti az elítélt büntetésként, mert az az elsődleges célokat hátráltathatja. Mint ahogy azt már említettem, a hazai szabályozások is fontosnak tartják az elítélt

életkörülményeinek a szabad élet körülményeihez lehető legnagyobb mértékű igazítását. Ebbe a Börtönszabályok állásfoglalása szerint az elvégzett munka után méltányos összegű munkabér is társul. Tehát, még ha csekély összegű fizetést is kapnak az elítéltek, a kereset a teljes ellátás és re- integrációs foglalkozások mellett is megilleti őket, amit megtarthatnak, a családjuk számára odaadhatnak, vagy az intézetek szabályzata által megengedett termékekre elkölthetnek. A következő probléma az intézetekben elhelyezett elítéltek számában rejlik. Ezt objektív akadálynak nevezzük. A börtönök nem képesek még gazdasági foglalkoztatással sem annyi munkahelyet teremteni, ahány fogvatartott él az intézetekben, ezen kívül a vállalkozások megrendelései csökkenő tendenciát mutatnak, nem állami vállalkozások pedig a jelentős kedvezmények ellenére sem szívesen foglalkoztatnak börtönviselteket, a külső

foglalkoztatásra pedig a legtöbb térségben nincs lehetőség. Szintén objektív akadálynak tekinthető a büntetés-végrehajtási intézetek és a hozzájuk tartozó gazdasági társaságok (jellemzően kft-k) elavult infrastruktúrája (Budai, 2009). A helyzetet tovább súlyosbíthatja az intézet területén kívül eső foglalkoztatás esetén a plusz szállítási- és őrzési költségek megjelenése. Az objektív akadályok mellett szubjektív gátak is jelen vannak. Ez alatt a börtönviseltek körében az átlagos képzettségi szint alacsony, tehát jelentős részük szakképzetlen, iskolázatlan, tehát maximum betanított munkára alkalmas. Szubjektív 16 nehézség továbbá az elítéltek egészségügyi állapotának az átlagnépességtől rosszabb volta, valamint a megváltozott munkaképességű elítéltek foglalkoztatása, mely esetekben állapotukra különös tekintettel kell lenni a munka típusának kiválasztásakor (Budai, 2009). A fentieket

összefoglalva láthatjuk, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek keretein belüli munkáltatás számos előnnyel és hátránnyal is rendelkezik. Pozitív hatások:  Elsődlegesen pozitívként ható eredménye az elítéltek munkaerőpiaci és társadalmi reintegrációjának elősegítése a munkára szoktatás és az esetleges betanítás, szakképzés által.  Ezen kívül egyes tevékenységek a resztoratív igazságszolgáltatási kategóriába is illeszkednek, mely által egyrészt a társadalom is befogadóbbá válhat a szubkultúra tagjainak befogadására, másrészt az elítélt is a társadalom hasznos tagjának érezheti magát, törvényszegő magatartásának következményeit enyhítheti, bizonyos mértékig jóvá is teheti azt.  Nem elhanyagolható pozitív hatása a munkáltatásnak a börtönök fenntartási költségeihez való hozzájárulás, legyen szó akár költségvetési, akár gazdasági társaságoknál végzett munkáról. Ugyanis

bár csak a gazdasági társaságoknál végzett tevékenység eredményez tényleges bevételnövekedést, a költségvetési munkáltatás költségcsökkentő hatással bír, ezáltal pedig közvetetten járul hozzá a fenntartáshoz. A munkáltatást hátráltató tényezők:  Elsődleges hátrány a börtönviseltek nagy számaránya, ugyanis minden egyes plusz elítélttel egy újabb munkahely szükségeltetik. A büntetés-végrehajtási intézetek falain belüli foglalkoztatás mértéke véges, tehát a munkahelyteremtés feladata a gazdasági társaságokra hárul.  A munkáltatás további nehézsége az infrastruktúra fejlesztése, ami egyaránt érinti az intézeteket és a hozzájuk tartozó gazdasági társaságokat. 17  Hátrány a börtönviseltek átlagos képzettségi szintje, ugyanis a büntetésüket töltők jelentős része aluliskolázott. A képesítés nélküli elítéltek csakis betanított munkára alkalmasak.  Az elítéltek

általános egészségügyi állapota tovább súlyosbítja a munkáltatás helyzetét. A költségek ugyanis ugyan olyan mértékben oszlanak el azon elítéltek között, akik képesek munkába állni, és azon fogvatartottak között, akik egészségi okok miatt képtelenek dolgozni, de az utóbbi csoport tagjai nem tudnak hozzájárulni a fenntartási költségekhez. 18 4. Fejezet: A büntetés-végrehajtási intézetek sajátos finanszírozási formája; a magánbörtönök két ország modelljén keresztül A börtönök önellátó gazdálkodásának egyik formája a közszférából kikerült, magánkézben működő börtönök, amelyek megfelelő üzemeltetés esetén jelentős mértékben tudják csökkenteni az állami költségvetési kiadásokat. Az ilyen jellegű börtönöknek többféle aspektusa létezik, Magyarországon is helyet kapott két magánbörtönkonstrukció, a börtönviseltek foglalkoztatása szempontjából pedig külön kategóriaként kezeli

a büntetésvégrehajtási szakirodalom a ppp- munkáltatást, ezért indokoltnak tartom bemutatásukat. A magánbörtönök a világ több országában nyújtanak segítséget az állam által kiszabott büntetések végrehajtásában. A börtönprivatizáció kialakulása a XVI századi Angliára tehető. Napjainkban megfigyelhetünk magánbörtönöket Brazíliában, Franciaországban, Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, illetve az Egyesült Államokban. A börtönprivatizáció mibenléte egy hosszútávú együttműködésben ragadható meg, amely során az állam üzleti alapú megállapodást köt egy gazdasági vállalattal. A kormánnyal szerződést kötött fél lehet for-profit vagy non-profit gazdasági szereplő egyaránt. A szerződésben megfogalmazott feladatok a megállapodás alapján osztódnak el a felek között. A magánbörtönök mellett szóló érvek:  A privatizáció mellett szóló elsődleges érv az állami

feladatok és költségek csökkenése. A költséghatékonyságot a szerződések értelmében a gazdasági társaság irányítása és költségvetése alá kerülő tevékenységek eredményezik, úgy mint például az elítéltek őrzése; egyéb kapcsolódó feladatokat ellátók (takarítás, karbantartás, orvosi ellátás stb.) biztosítása; étkeztetéssel összefüggő teendők, programok és képzések szervezése; illetve az ingatlan beruházások. 19  A privatizációs folyamat mellett szól a közfeladat minőségében történő változás, mely ideális esetben pozitív irányú, tehát javul a szolgáltatási színvonal, új, fejlesztett, kibővített programok jelennek meg, fokozódik a biztonság, a túlzsúfoltság mérséklődik, innovatív technológiai megoldások kerülnek bevezetésre mind az építészet, biztonságtechnika és a mindennapi élet terén (Varga, 2016). A magánbörtönök ellen szóló érvek:  Elsődleges negatív eredménye

lehet a börtönök privatizációjának a profitérdek előtérbe kerülése, a közérdek helyett. Ebbe a kategóriába számos tényező beletartozik. Sérülhetnek az elítéltek emberi jogai, illetve ütközhet a közérdekű adatok nyilvánosságának elve az üzleti titkok védelmének elvével.  Erősödhet a lobbytevékenység és korrupció.  A munkaerő minőségének romlása is a privatizáció egyik buktatója lehet, mely a költségcsökkentés jegyében alacsonyabb munkabér eredője lehet. Ez jelentkezhet a szakképzett munkaerő hiányaként, és/ vagy gyengült munkamorálként.  A nem megfelelően kialakított szerződés a törvény érdekeit, nevezetesen a költséghatékonyságot a céloktól ellentétesen alááshatja, többletköltséget okozva ez által.  Kockázati tényező lehet a szerződés időtartama, mely általában 5, vagy annál hosszabb időre szól, tehát hosszútávú a szerződés. Ez a jövő kiszámíthatatlansága miatt

veszélyeztető tényező, ami ellen a gazdasági társaság a bizonytalanságok beárazásával igyekszik védekezni (Varga, 2016). A magánbörtönök létesítésé során létrejövő szerződések alapvetően négy kategóriába sorolhatók a feladatok megoszlása alapján. a) Az első típus egy teljeskörű privatizációs modell, amikor is a szerződés értelmében a gazdasági társaság átvállalja az intézmény tervezését, kivitelezését, és a feladatokkal összefüggő finanszírozást is. Állami kézben a feladat- ellátás megszervezése marad. 20 b) A második esetén az állam kezében a büntetés-végrehajtással összefüggő feladatok. A felmerülő finanszírozási, tervezési és kivitelezési feladatokat pedig a szerződő fél vállalja át. c) A harmadik szerződés- változat esetén a finanszírozás állami feladatként szerepel, egyetemben a fogva tartás közvetlen költségeivel, tehát a szakfeladatokkal. A partner vállalja a tervezést és

kivitelezést, valamint a büntetés-végrehajtási intézet működtetéséhez szükséges egyéb teendők ellátását. d) A negyedik változat esetén a szerződött partner menedzseri tevékenységet végez a feladat- ellátás terén, a beruházás, finanszírozás, és kivitelezés, valamint a feladatok ellátása állami tevékenység marad (Varga, 2016). A fentiek alapján láthatjuk, hogy a börtönök magán jellegűvé alakítása rengeteg veszélyeztető tényezőt hordoz magában. Az, hogy a börtönprivatizáció elérheti- e célját, nagyban függ a szerződő felek általi megállapodás milyenségétől. Ha az állam a megállapodás által megfelelő mértékű megtakarítást tud kieszközölni a szerződő partnertől, de közben meghagyja a megfelelő mozgásteret és ösztönözni is tudja a minőségi feladatellátásra, a kezdeményezés sikeressé válik. Ellenkező esetben érdemi változás nem érzékelhető az állami költségvetésben, a

feladatellátás minősége pedig romlásnak indul. A világban mindkét kimenetelre található precedens. A továbbiakban az amerikai minta, majd a hazánkban alkalmazott modell kerül bemutatásra. 4.1 Önfenntartó börtönök Amerikában Az Amerikai Egyesült Államok területén és Európában is megtalálhatók a privatizált börtönök, de míg az európai kontinensen ugyan növekvő, de nem domináns a jelenlétük, az USA- ban annál nagyobb jelentőségűek a magán börtönök (private prison vagy for- profit prison). Noha a tavalyi év végén úgy látszott, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma felszámolja ezen létesítményeket morális és gazdasági okokra hivatkozva, idei hírek szerint az új kormányzati vezetésnek jelentős tervei vannak velük: az Egyesült 21 Államok migráció- ellenes politikájának eszközeivé válhatnak, elsősorban az illegális bevándorlók elhelyezését végzik majd. A magánbörtönök esetében a deviáns,

tehát a normaszegő személyek elzárását a kormányzati hivatal dönti el, annak lebonyolítását azonban szerződéses megállapodás szerint egy profitorientált vállalkozás. A szerződés szerint az állam továbbra is finanszírozza a bebörtönzés teljes megegyezés szerinti költségeit, a magánbörtön pedig díjat fizet az államnak, cserébe adókedvezményeket vehetnek igénybe. Amerika legjelentősebb magánbörtönöket működtető vállalatai:  Correction Corporation of America (CCA), új nevén a CoreCivic  GEO Group  Management and Training Corporation (MTC) Bár az amerikai kontinensen bevett büntetés-végrehajtási intézeti forma a magánbörtön konstrukció a hatalmas büntetés-végrehajtási intézményi igény okán, a helyi kriminológiai és közigazgatási szféra szakembereinek véleményét egyaránt megosztja a kezdeményezés. Általánosan elvárt kritérium a magánbörtönök ugyanolyan mértékű nyilvános

elszámoltathatósága, mint az állami működtetésű intézményeké. A kritikusok azonban már a kezdeti időszakban megkérdőjelezték ennek megvalósíthatóságát, ugyanis a privatizáció fogalmát is a jelenség mellé társították, miszerint az állami kézből kikerülő irányítás eredményeképp az addigi köztulajdont leválasztják, ezzel párhuzamosan pedig kikerül a központi ellenőrzés alól, második lépésként pedig a kollektív finanszírozás is átrendeződik: a pénzmozgás a magánszektorban történik. Ennek eredményeképp a közérdek háttérbe kerül, és a minél magasabb profit válik meghatározóvá (Donahue, 1989). Az American Civil Liberties Union (ACLU) nemzeti politikai igazgatója több ízben is ellenszenvét fejezte ki a rendszer ellen, mondván, hogy a büntető igazságszolgáltatásban nem játszhat ilyen meghatározó szerepet. A büntetés-végrehajtási intézetek magánkézbe kerülését ellenzők a létesítmények

biztonsági fokozatával kapcsolatban is kifogásokat fogalmaztak meg a kezdeti szakaszban, és napjainkban egyaránt. 22 A kritikusok további ellenvéleményére ad okot egyes tanulmányok eredménye. Bizonyos vizsgálatok szerint a magánkézben működtetett büntetés-végrehajtási intézmények létük célja ellen hatottak: a helyett, hogy csökkentették volna az állami kiadásokat, egyenesen megnövelték azokat a különböző igénybe vett kedvezmények által, illetve a szolgáltatás minőségének romlása is megfigyelhetővé vált. A megjelent tanulmányok azonban olykor teljesen eltérő eredményeket vonultatnak fel. Jelenleg a legnagyobb ellenszenvet az amerikai társadalomban és kritikusokban egy amerikai újságíró, Shane Bauer 2016- ban megjelent memoárja váltotta ki, mely a magánbörtönök embertelen helyzetét mutatta be úgy, ahogy a szerző börtönőrként látta. 2016 augusztusában Sally Yates főügyész-helyettes bejelentése után a

GEO Gropp és a CCA részvényei többéves mélypontra zuhantak, miszerint a magánbörtönökkel kötött szerződések a jövőben nem kerülnek megújításra, vagy jelentősen csökkentik azok alkalmazási területét. A GEO Group részvényei 18 %-kal, a hajdani Core Civic részvényei pedig 35 %-kal csökkentek. A fordulatot az amerikai választások másnapja hozta meg, amikor is az előbbi társaság részvényei 21%-os, utóbbié pedig 43 %-os emelkedést mutattak, és a következő időszakban is folyamatos emelkedés figyelhető meg (A marketwatch honlapja). Az amerikai magánbörtönök helyzete a tavalyi év végéig tehát bizonytalannak látszott megkérdőjelezhető működésüknek okán: egyes elemzők szerint költségesebbek a kormányzat számára, mint az állami intézmények, az emberi jogokat és méltóságot kevésbé tisztelik és a biztonságot sem tartják kellően szem előtt. Azonban 2017-ben, az új vezetési iránynak köszönhetően, helyzetük

újra megerősödött, és jelentős bővítéseket terveznek. 23 2. ábra A GEO Group Inc. és a CCA Inc részvényár- változása 2016 január-2017 január között Forrás: http://www.marketwatchcom/story/trump-inauguration-highlights-bestopportunity-to-buy-prison-stocks-in-years-2017-01-19 4.2 A magyarországi magánbörtön- konstrukció, a PPP Magyarországon is teret nyertek a hasonló elveken működő intézmények. Magyarországi változatuk a public private partnership (PPP) konstrukció. A köz- és magánszféra együttműködésének hagyományos modelljében az állam az adott közszolgáltatás sajátosságai alapján meghatározza infrastrukturális igényeit, és pályázati úton meghirdeti a tervezést és kivitelezést. A kész beruházás tulajdonjoga az államot illeti meg, a működtetés és a közszolgáltatás nyújtása vagy állami feladat marad, vagy szerződéses viszonyban a partner végzi. A következőkben láthatjuk, hogy a

magyarországi büntetésvégrehajtási intézeti konstrukció némiképp eltér a hagyományos, illetve az előző fejezetekben felsorakoztatott típusoktól. 24 A Kormány 2004- ben rendelte el az állami fenntartású börtönök túltelítettségének mérséklése céljából két, 700- 700 fő elhelyezésére képes büntetés-végrehajtási intézet megvalósítását. A börtön és fegyház fokozatú intézetek költségvetési és költségvetésen kívüli források felhasználásával épült meg Tiszalök, illetve Szombathely közigazgatási területén. Annak érdekében, hogy a konstrukció létre jöhessen, több kormányrendelet is született, habár megjegyzendő az a kissé ellentmondásos tény, hogy a jogalkotási folyamat és a kivitelezés egymással párhuzamosan zajlott. A megvalósítással kapcsolatos, Kormány által támasztott feltételek: 1) A két intézmény működtetéséhez szükséges, összesen 560 fős állományi létszám személyi

jellegű előirányzatainak, a kiképzés, az első felszerelés költségeinek biztosítására a szükséges költségvetési forrás 2006. június 1-től tervezhető legyen. 2) Az üzemelési díj és a lízingdíj (15 éves időtartamra) együttes összege nem haladhatja meg az 1910 millió forintot intézményenként (2004. jauár 1- jei árszinten számolva) 3) A beruházás egy valódi versenyhelyzet kialakulását segítse elő (Varga, 2016). A két magyarországi büntetés-végrehajtási intézet átadására 2008-ban került sor. A két intézmény nagyon hasonló módon valósult meg, és működik: A kivitelezés Design-Build-Operate-Finance, azaz DBFO konstrukcióban történt, ami annyit tesz, hogy szerződött cég kötelezettséget vállal az infrastruktúra tervezésére, kivitelezésére, vállalja annak működtetését, és az egész projektet ő finanszírozza. Ez alatt az állam díjat fizet a szerződött cég számára. A futamidő 25-30 év körül mozog

(Csonka, 2011) A feladatok megoszlása tekintetében állami ellátási feladat a fogvatartottakkal közvetlenül összefüggő tevékenységek ellátása, a magánszektor feladatköre az épületek működtetésére (állagvédelem, gondnokság, műszaki karbantartás), a fogvatartotti állomány ruházattal, felszerelési tárgyakkal való ellátására, mosatási teendőkre, telekommunikációs és informatikai szolgáltatásoka, takarítási feladatokra, a fogvatartottak élelmezésére, stb. terjed ki, tehát minden olyan egyéb feladatra, ami az őrzésen kívül esik. 25 Az üzemeltetői feladatok szolgáltatásnak minősülnek. Ennek megfelelően az esetlegesen előforduló hibák szankciókat vonnak maguk után. A nem megfelelő teljesítések következménye a szolgáltatási díj csökkentése. A két intézmény közötti alapvető különbséget a tulajdonosi jogviszony jelenti. Az ország északkeleti térségében zöldmezős beruházásban létrejött tiszalöki

büntetésvégrehajtási intézet tulajdonjoga, valamint a földterület haszonélvezeti joga a magánpartnert illeti. A szerződésbe foglalt megállapodás szerint a szerződési idő végén a felek gazdasági érdekeinek megfelelően megállapodnak az intézmény tulajdonosának személyéről. Az ország nyugati régiójában barnamezős beruházásként létrejött szombathelyi intézet a kivitelezés és működés teljes ideje alatt az állami tulajdon részét képezi a szerződő partner haszonélvezeti jogával kiegészülve. Ezen jogcím alapján az állam bérleti díjat fizet az intézmény használatáért (Varga, 2016). Mindezekből láthatjuk, hogy az itthon megvalósult konstrukciók eltérést mutatnak a nemzetközi mintákhoz képest az építési és ellátási feladatok alanyának tekintetében, valamint a büntetés-végrehajtási szakfeladatok ellátási alanyát illetően. Utóbbiból következtethető, hogy a feladatellátás minősége és eredményessége az

állami működtetésű intézmények által felállított szinten megy végbe. A Magyarországon megvalósított változat tehát kiküszöbölte az őrzési feladatok minőségének romlását, azonban ez a konstrukció sem működik hibátlanul. A rendszer legszembetűnőbb hibái a működés különböző szakaszaiban a következők:  Az előkészítési fázisban az első problémát az apparátusra vonatkozó joganyag jelentette, aminek megalkotása az intézmények megvalósításával párhuzamosan keletkeztek, és 2007- re váltak teljessé. A jogkövetést nehezíti, hogy a PPP konstrukcióra vonatkozó szabályozások szétszórva találhatók meg jogrendszerünkben.  Az előkészítési fázis hibáiból eredő, de a kivitelezési fázisban jelentkező problémák az állam részéről nem pontosan meghatározott tevékenységek, nem megrendelt szolgáltatások voltak.  Az üzemeltetési időszakban a szerződő fél profitorientált szemléletéből

adódó nehézségekkel a hazai intézetek is szembe találkoztak. A partner jelentős összeget 26 próbált megtakarítani az elítéltek étkeztetésén, ami viszont elégedetlenséget szült a fogvatartottak körében. Az ellenállásba ütközött állami személyi állomány a fő- és alvállalkozói rendszer kiépülése miatt szankcionálásra képtelen volt. Az üzemeltetés másik fő problémája a fogvatartotti munkáltatáshoz köthető. A szerződés értelmében az intézetek üzemeltetői kötelezettséget vállaltak az elítéltek munkáltatására egy bizonyos létszámig. E felett a létszám felett a magánvállalkozó nem köteles, és nem is érdekelt munkahelyek megteremtésében, hiszen a munkavégzésből származó bevétel nem nála jelentkezik. Ennek hátránya két fronton is érzékelhető: egyrészt a közpénzek csökkentése nem maximalizálódik, másrészt az elítéltek a reintegráció szempontjából fontos tevékenységből maradnak ki

(Varga, 2016). A finanszírozási forma létjogosultságával kapcsolatban 2010- ben kétely merült fel, melynek vizsgálatára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló Államtitkársága lett megbízva. Az Államtitkárság feladata a szerződések felülvizsgálata és az állam számára előnytelen egyezségek szűrése. Az egyes években elfogadott költségvetési és zárszámadási törvények előirányzataiból következtetve az állam kivásárlásokkal és jogszabályi módosításokkal élt a PPP konstrukciós intézmények korlátozása érdekében (Varga, 2016). A 2011. évi Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló CXCIV törvény a PPP szerződéseket adósság keletkeztető ügyleteknek minősítette, ezzel egyidejűleg szigorította a korábbi szabályanyagot a kiszervezési formákkal kapcsolatban. A 2011. évi CXCVI nemzeti vagyonról szóló törvény a következő szigorító intézkedés,

mellyel a kormány élt. A törvény rendelkezései meghatározzák a nemzeti vagyonkezelők körét. A jogszabály a vagyonkezelői körből a magánszektort kizárta, más törvényi vagy önkormányzati felhatalmazás által sem engedélyez kivételt. Összegezve, a PPP- konstrukcióban működtetett magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek 2008 évi átadásával (átmenetileg) elérték azon céljukat, hogy a börtönök telítettségét csökkentsék. 27 3. táblázat Büntetés-végrehajtási Intézetek éves átlagtelítettsége 2004-2009 2004 2005 2006 2007 2008 2009 145% 146% 137% 132% 118% 128% Forrás: Börtönstatisztikai Szemle; 2015/1. Azonban a várt költségcsökkentő hatást nem sikerült felmutatni, sőt, államadósságot keletkeztető, előnytelen megállapodásként könyvelte el a Kormány. Arról azonban, hogy az állami vezetésnek mik a tervei a konstrukcióval, nem tettek közzé közleményt, és a közösségi tájékoztatás

hiányát sem indokolták. Egyedül a költségvetési és zárszámadási törvények alakulása enged következtetni azokra a feltételezésekre, hogy a Kormányzat célja a konstrukció felszámolása, a PPP börtönök államosítása. 28 5. Fejezet: A büntetés-végrehajtási intézetek és a velük kapcsolatban álló vállalkozások bemutatása A magyar büntetés-végrehajtás szervezetének elmélyültebb ismerete érdekében a következőkben bemutatom a szervezet felépítését, majd ezután röviden bemutatom az ország területén működő büntetés-végrehajtási intézeteket, és azok támogatására alapított gazdasági társaságokat. 5.1 A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága A Büntetés-végrehajtás Szervezetének legfőbb vezetője a Belügyminisztérium, a törvényességi felügyeletét gyakorló szerv a Legfőbb Ügyészség, középirányító szerve pedig a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), jogi

személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A BVOP élén a bv országos parancsnok áll 5 szolgálattal, 17 főosztállyal és azok alosztályaival. Feladatuk felügyelni, ellenőrizni és irányítani a szervezet hatáskörébe tartozó intézeteket és társaságokat: 11 kiemelt területi, 8 területi, 12 helyi szervezetet, valamint 12 gazdasági társaságot (BVOP honlapja alapján). Fő feladatai:  A büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények és gazdasági társaságok szolgálati feladatainak végrehajtását felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja. A szolgálati feladatok a következők: a fogvatartás biztonsága, a fogvatartottak nevelése, foglalkoztatása, egészségügyi ellátása, szállítása, nyilvántartása, illetve az ezekkel kapcsolatos tevékenységek.  Ellátja a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok jogszabályok és a miniszter által meghatározott feladatait, illetve gyakorolja azok

tulajdonosi jogait és kötelezettségeit.  Biztosítja a büntetés-végrehajtási szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket költségvetési szinten. 29  Előkészíti a büntetés-végrehajtási országos parancsnok intézkedéseit, parancsait és előterjesztéseit.  Elvégzi azon központi feladatokat, melyek honvédelemmel, polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatosak.  Együttműködik az érintett állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel (BVOP honlapja). 5.2 A Büntetés-végrehajtási Intézetek A büntetés-végrehajtási intézetek a jogszabályok által deviáns magatartásúnak minősített egyének elzárása érdekében létesültek. Az intézetekben elhelyezésre kerülnek az előzetes letartóztatásban levők és a jogerősen elítéltek egyaránt, előbbiek

elsősorban a megyei házakban, míg utóbbiak az úgynevezett letöltőházakban. A jogerős ítéletnek három fokozatát különböztetjük meg, melyek a következők a leggyengébb minősítéstől a legerősebbig: fogház, börtön és fegyház. Az egyes büntetés-végrehajtási intézetek költségvetési szervek, jogi személyek. Külön kijelölés által meghatározott körben végzik el  az előzetes letartóztatással,  a biztonsági és egyéb fontos okból elhelyezett elítéltek szabadságvesztésével,  az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatokat kijelölt illetékes területükön. Az intézetek élén az intézetparancsnokok állnak, az egyes szakterületek élén pedig az osztályvezetők, akik a személyi állomány tagjaival közalkalmazotti jogviszonyban látják el tevékenységeiket (BVOP honlapja alapján) 30 A magyarországi büntetésvégrehajtási intézetek: 1. Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási

Intézet Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Bács-Kiskun Megyében, Harta és Solt községek között helyezkedik el, mindkét település közigazgatási területén elhelyezett egy- egy objektummal. Az intézet 922 fő befogadására alkalmas, ahol leginkább előzetes letartóztatásban lévő, illetve börtön és fogház fokozatra jogerősen elítélt felnőttkorú férfi elítélteket helyeznek. Nyitott jellegű börtön lévén, a köznyelv rács nélküli börtönként is emlegeti, ugyanis az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft-vel együttműködve az elítéltek foglalkoztatása az intézet melletti mezőgazdasági földterületeken történik (BVOP honlapja alapján). A Magyar Helsinki Bizottság 2015-ös, solti objektum látogatásáról szólójelentése alapján 65 fő vett részt munkáltatásban az alábbi megoszlásban 4. táblázat Fogvatartottak munkáltatása az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási

Intézetében Vízügyes brigád 25 fő Növénytermesztés 30 fő Pulykatelep 7 fő Takarmánykeverő 2 fő Gépműhely 1 fő Forrás: A Magyar Helsinki Bizottság jelentése az Állampusztai Országos Büntetésvégrehajtási Intézetében 2015. június 8-án tett látogatásáról 2. Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet A Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Kecskemét központjában helyezkedik el a Kecskeméti Törvényszékkel egy épületben. Az intézet épülete több, mint száz esztendős, de az európai elvárásokhoz igazodva az elítéltek egyszemélyes elhelyezésben is részesülhetnek zárkájukban, és foglalkozásait tekintve is korszerűnek 31 tekinthető. Részlegei „félig nyitottak”, ezen kívül az országban elsőként működtetett anya gyermek részleget Az intézet elvileg 94 férőhelyes előzetesházként funkcionál, a gyakorlatban több, mint 200 előzetes letartóztatásban lévő személy

tartózkodik az épületben (BVOP honlapja alapján). A Magyar Helsinki Bizottság 2013-as jelentése szerint a munkáltatás több helyszínen is megoldott. Külső munkahelyek a mosoda és egy bútorgyártó cég- utóbbiban csak bizonyos fogvatartottak vehetnek részt, és esetükben felügyelet nélküli a munkába járás. A költségvetési munkáltatás a konyhán és a házi műhelyben valósul meg. Probléma, hogy a női fogvatartottak részére nem létesült munkahely (A Magyar Helsinki Bizottság jelentése a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 2013. április 29-90-án tett látogatásáról). 3. Balassagyarmati Fegyház és Börtön A Balassagyarmati Fegyház és Börtön országos jellegű végrehajtó intézet, ahol több, mint 500 fogvatartott tartózkodik előzetes letartóztatásban, valamint fegyház és börtön fokozaton jogerősen elítélt. Az elítéltek az Ipoply Cipőgyár Kft- nél, illetve asztalosműhelyben végzett munkájukkal

járulnak hozzá az intézet fenntartásához, valamint a vezetőség kiemelt figyelmet fordít a fogvatartottak oktatására is (BVOP honlapja alapján). 4. Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet A pécsi Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet illetékessége a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetére is kiterjed. A megyei intézetben 121 fő, a fiatalkorúak intézetében 50 fő fiatalkorú férfi és nő elhelyezésére van lehetőség. A rendszerváltásig az intézet kizárólag női fogvatartottak elzárásával foglalkozott, napjainkra már női és férfi osztály is helyet kapott (BVOP honlapja alapján). Az intézet alapvetően költségvetési munkáltatást végeztet konyhai, takarító és intézet-fenntartó munkakörben. Gazdasági tevékenységre időszakos bádogosipari megrendelésekkor van lehetőség (A Magyar Helsinki Bizottság jelentése a Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 2006. október

25-26-án tett látogatásáról) 32 Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 5. A Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet befogadóképessége elvileg 86 fő, de jellemzően 100- 150 főt tartanak fogva. Az intézet zárkái kisméretűek, számos közülük egyszemélyes. Az épületben korszerű belgyógyászati és fogorvosi rendelő is kialakításra került (BVOP honlapja alapján). Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 6. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet felügyelete alá tartozik a szirmabesenyői telephelyként működő Fiatalkorúak Regionális Büntetésvégrehajtási Intézete, ahol fiatalkorú férfiak előzetes letartóztatása és fogva tartása történik. A megyei börtön befogadóképessége 220 fő (BVOP honlapja alapján) A fogvatartottak külső munkahelyen az Ábránd Kft-nél (36 fő) és költségvetési munkáltatással (51 fő) volt megoldott a Magyar Helsinki

Bizottság látogatásakor. Előbbinél teljesítménybérezést alkalmaznak, megfelelő teljesítmény esetén a bér a jogszabályi minimumnak megfelelő (A Magyar Helsinki Bizottság jelentése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 2006. szeptember 27-29-én tett látogatásáról) 7. Budapesti Fegyház és Börtön A Budapesti Fegyház és Börtön területi illetékességét tekintve nem csak hazai szinten, de európai börtönviszonylatban is a legnagyobb büntetés-végrehajtási intézetek közé tartozik. Az országos hatáskörű intézet előzetes letartóztatásban lévő, börtön és fegyház fokozaton jogerősen elítélt fogvatartottakat lát el. Területén három fő objektum áll, melyek külön- külön más funkcióval rendelkeznek. Az „A” objektumban átlagosan 550 fő van elhelyezve, itt kapott helyet a 44 fős Hosszúidős Speciális Részleg (HSR), illetve a heti rendszerességű országos körszállítások is innen

indulnak. A „B” objektumban 1000 fős fogva tartási körlet működik. A „C” objektum területén tevékenykedik a BUFA Kft, mely a fogvatartottak munkáltatását végzi, illetve az intézet kutyatelepe. Az intézethez tartozó területen működik a Szabadságharcosokért Közalapítvány által fenntartott Kisfogház Emlékhely, valamint a Központi Anyag Raktár (KAR), és az önálló jogi személyként 33 működő Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) épületei (BVOP honlapja alapján). 8. Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete és Tököli Országos Büntetésvégrehajtási Intézet közös területen helyezkedi el, ugyanis 2006- ig egy intézetként működtek. A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete közel 150 fő fiatalkorú fogvatartott elhelyezését biztosítja. Fiatalkorú fogvatartottak lévén, az intézet nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, legyen

általános iskolai, vagy szakmai képzés, de a jogszabályi előírásoknak megfelelve a munkáltatás is szerepet kap (BVOP honlapja alapján). A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete bizonyos szempontból nem illeszkedik a dolgozat témakörébe, ugyanis a fiatalkorúak munkáltatása nem megengedett. 9. Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet az ország legnagyobb megyei jellegű intézete: átlagosan 1800 fő a fogvatartott kerül elhelyezésre falai között. Az intézet fő feladata az előzetes letartóztatás illetve az elhelyezettek előállítása bírósági tárgyalásra, ügyészi meghallgatásra, nyomozati cselekményekre. Az intézet három különálló objektumból áll. Az I és a II objektumban történik a megőrzéses fogvatartottak elhelyezése Az I. épületben továbbá a férfi és fiatalkorú előzetes letartóztatottak foganatosítása, elhelyezése befogadása, nyilvántartásba vétele,

valamint a külföldön bűnt elkövetett fogvatartottak őrzése történik. A II épületben elsősorban női előzetes és elítélt fogvatartottakat helyeznek el. A III objektumban kizárólag férfi fogvatartottak elhelyezése történik. Itt kapott helyet a kutyatelep is A szolgálati kutyák szervesen részt vesznek a fogvatartottak őrzésében az udvaron tartózkodás, nagyobb létszámú csoport kísérése, az intézet területén kívüli munkáltatás illetve járőrözések esetén (BVOP honlapja alapján). A Magyar Helsinki Bizottság 2015-ös jelentése a II. objektum látogatásakor készült E szerint 85 fogvatartott vett részt munkáltatásban, ami az összlétszám 25%-át tette ki. A foglalkoztatás során 9 fő dolgozott külső munkahelyen, a többiek intézmény-fenntartási, vécépapír-ülőke hajtogatási, párnatöltögetési és varrodai munkákat végeztek (A Magyar 34 Helsinki Bizottság jelentése a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet II.

objektumában 2015 november 24-25-én tett látogatásáról). 10. Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Győr belvárosában, a törvényszékkel egy épületegyüttesben található a Győr-MosonSopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet , melynek befogadóképessége 158 fő.A jogszabályok által meghatározott munkáltatás mellett kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a szabadidő hasznos eltöltésének. Ennek érdekében számos értékközvetítő és resztoratív program kerül megrendezésre helyi közösségekkel, egyházakkal, missziós szervezetekkel és civilekkel együttműködve (BVOP honlapja alapján). 11. Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet A Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 177 fő fogva tartására alkalmas 58 zárkájában. A fogvatartottak külső munkáltatása az Adorján-Tex Konfekcióipari és Kereskedelmi Kft. debreceni telepén történik, ahol a mezőgazdaságban használatos

papírzsákok hajtogatása történik (BVOP honlapja alapján). A Magyar Helsinki Bizottság jelentése szerint a fogvatartotti munkáltatás rendkívül alacsony arányú, a munkára alkalmas elítéltek 55%-ának nem jut munka. Intézetfenntartási munkáltatásban 63 főt alkalmaznak, az Adorjántex Kft. 12 főnek biztosít munkát (A Magyar Helsinki Bizottság jelentése a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 2015. május 11-12-én tett látogatásáról). 12. Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet közel 200 férőhelyes. Az intézet különösen fontosnak tartja, hogy a civilek ne egy kívülálló világként kezeljék a börtönt. Nyitott kapuk programjában igyekszik minél több látogatót meghívni a börtön falain belülre, hogy megismerkedhessenek a szakmai munka folyamatával. Esti Mese meseterápiás programjának kettős célja van: a családi kötelékek, illetve az elítéltek

olvasáskészségének fejlesztése. A program 2010- ben indult először, azóta önkéntes jelleggel terápiás 35 foglalkozást tartanak az Egri Fogyatékos Gyermekotthonban, 2012- ben tartottak először 13 gyermek bevonásával meseterápiás foglalkozásokat, a szülők börtönbe kerülésének könnyebb feldolgozása érdekében. Ugyan ebben az évben 26 női elítélt közreműködésével karácsonyi mese CD-t állítottak össze (BVOP honlapja alapján). A költségvetési munkáltatáson túl az Ipoly Cipőgyárnál van lehetőségük dolgozniuk a fogvatartottaknak, akik idő-, vagy darabbérben dolgoznak. Az alapbér 20833 Ft/hó-tehát az összeg a jogszabályi minimum felett helyezkedik el (A Magyar Helsinki Bizottság jelentése a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 2007. március 7-8-án tett látogatásáról). 13. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

befogadóképessége 140 fő. A fogvatartottakat költségvetési munkáltatás keretében mosodában, műhelyben és az intézet konyháján foglalkoztatják. A mosodai részlegben külső megrendelésre lepedők, ágyneműk, munkaruhák, törölközők mosását, vasalását, varrását, illetve éttermi asztalterítők mosását és vasalását végzik (BVOP honlapja alapján). 14. Kalocsai Fegyház és Börtön A Kalocsai Fegyház és Börtön előzetesen letartóztatottak, fegyház és börtön fokozatú, valamint életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt nőket, illetve az intézet fenntartási munkáinak elvégzése céljából börtön fokozatú férfi elítélteket fogad be. A fogvatartotti létszám több, mint 350 fő. A női fogvatartottak foglalkoztatása az Adorján Tex Kft.- nél történik, a férfi elítéltek a büntetés-végrehajtási intézet és a gazdasági társaság épületeinek karbantartását végzik el (BVOP honlapja alapján). Munkáltatásra

külső munkahelyen a Kalocsai Városi Tűzoltóságon van lehetősége három fogvatartottnak takarítói munkakörben, illetve idényjelleggel mezőgazdasági munkálatokra például a Fűszerpaprika Kutatónál, a Berta Bt.-nél, és a Karamell Rt-nél (A Magyar Helsinki Bizottság jelentése a Kalocsai Fegyház és Börtönben 2009. május 4-5-én tett látogatásáról). 36 15. Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet három objektummal országos hatáskörű intézet. A martonvásári objektum 126 alacsony biztonsági kockázati csoport- besorolású, külső munkahelyen foglalkoztatott elítélt elszállásolására alkalmas A székesfehérvári objektum nagyjából 200 fő elhelyezésére alkalmas, itt alapvetően előzetes letartóztatásban lévők elhelyezése folyik. A harmadik, baracskai objektum több, mint 1000 fogvatartott elhelyezését képes biztosítani fogház,

börtön és fegyház fokozaton egyaránt. Az intézet mellett különálló egységként működik az Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft, ahol péküzemi és mezőgazdasági jellegű munka folyik (BVOP honlapja alapján). 16. Márianosztrai Fegyház és Börtön A Márianosztrai Fegyház és Börtön fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésének végrehajtásával foglalkozik. Elsődleges céljuk a munkáltatáson kívül az elítéltek oktatása, szakképzése. Az elítéltek többsége a NOSTRA Kft- nél dolgozik, de folyamatosan igyekszik bővíteni az intézet a munkáltatás körét akár belső bővítés, akár külső kapcsolatok révén. Az intézet 524 fő befogadására alkalmas (BVOP honlapja alapján) 2016-ban a fogvatartottak 62 %- a végzett munkát (ami 444 főt jelentett) az intézet területén működő papír-, fa-, drótüzemi és kertészeti munkálatokban, illetve külső helyszíneken napi 8 órában. A munkabér 202-206

Ft/óra (A Magyar Helsinki Bizottság jelentése a Márianosztrai Fegyház és Börtönben 2016. április 26-27-én tett látogatásáról) 17. Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet az ország legnagyobb büntetésvégrehajtási intézete, illetékessége is az egész országra kiterjedő. Az 1161 fős befogadóképességűre tervezett intézet tényleges létszáma 1500- 1600 fő körüli. Az intézet alapvetően a jogerősen elítélt fogvatartottak őrzését végzi, az előzetes letartóztatásban lévők felügyeletét egy külön alegységben bonyolítják le. A fogvatartottak munkáltatása az Agrospeciál Kft.- nél történik, ahol állattenyésztés, növénytermesztés és ipari munkálatok egyaránt zajlanak (BVOP honlapja alapján). 37 18. Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön alapfeladata a fegyház és börtönfokozatú elitéltek

felügyelete, akik közül sokan súlyos, erőszakos, illetve kiemelt bűncselekményt követtek el, tehát esetenként az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését is végrehajtja. Az intézetben átlagosan 400 fő fogvatartott él. A börtönviseltek foglalkoztatása nagyrészt az ADORJÁN-TEX Kft- nél, PREC-CAST Öntödei Kft.- nél történik Előbbinél munka- és egyenruházat, valamint lakástextília gyártása, utóbbinál intézeti fenntartási, karbantartási, ellátási és felújítási munkálatok, valamint alumínium termékek sorjázása zajlik. A munkáltatáson kívül hangsúlyt kap a szakképzés, illetve a személyiség fejlesztés a fogvatartottak körében. Programjaik sokrétűek: konfliktuskezelő, agressziókezelő vagy munkaerő-piaci tréningek, életvezetési (dohányzásról, kábítószer használatról való leszoktató) és hitéleti foglalkozások, festő, kerámiakészítő, papírmakett-készítő, zene, foglalkoztató és testnevelés

szakkörök kerülnek megrendezésre. A szakköri tevékenységek végtermékei kiállításra kerülnek a börtönmúzeumban. 2008 óta jóvátételi program is működik, melynek keretében a fogvatartottak rászorulók részére gyűjtenek, szükség esetén segédkeznek az árvízi védekezésben (BVOP honlapja alapján). 19. Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet A Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet átlagosan 204 fő fogvatartott elhelyezését biztosítja. Alapvetően előzetesházként funkcionál Kiemelt figyelmet fordít a fogvatartottak munkáltatására, ezáltal folyamatos az irányú tevékenysége, mellyel felkutathatja az új lehetőségeket (BVOP honlapja alapján). A Magyar Helsinki Bizottság 2017-es jelentése szerint az intézet 129 fő befogasára lenne alkalmas. A fogvatartottak közül 35 fő vett részt kizárólag költségvetési munkáltatásban, akik közül 23 előzetes, 12 fő jogerős ítéletét töltötte. Külső helyszínen

való munkáltatásra az intézmény előzetesház jellege miatt nincs lehetőség. A költségvetési munkáltatás helyszínei a konyha és a műhely. Utóbbiban mosoda, karbantartóműhely, működik, illetve elektronikai alkatrészek összeszerelése, szappancsomagolás zajlik. A tanulmány szerint jogszabályi előírásoknak megfelelően a fogvatartottak díja a következők szerint alakult: 38 5. táblázat A Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben foglalkoztatottak havi munkadíja 37.000 Ft Segédmunkás Betanított munkás 37.500 Ft Szakmunkás 38.000 Ft Forrás: Magyar Helsinki Bizottság jelentése a Somogy Megyei Büntetésvégrehajtási Intézetben 2017. március 2-3-án tett látogatásáról 20. Sopronkőhidai Fegyház és Börtön A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön országos és megyei szakfeladatokat egyarán ellát, tehát, mint országos jellegű büntetés-végrehajtási intézet, fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztéssel és

elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatokat lát el, megyei büntetés-végrehajtási funkciójának megfelelően pedig előzetes letartóztatás alatt álló személyeket is fogva tart. Összességében több, mint 750 fő elhelyezésére alkalmas, akik különféle foglalkozásokon, oktatásban, képzésben, illetve munkáltatásban is részt vesznek. A munkáltatás a Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft.-nél zajlik textil,- ruha,- fa,- és vasipari, valamint egyéb bérmunka formájában, valamint mosodai szolgáltatásban. A szabadidő hasznos elvégzése érdekében sakk, römi, képzőművészeti, dráma, idegen nyelvi, valamint zenei foglalkozáson vehetnek részt a fogvatartottak (BVOP honlapja alapján). 21. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet A nyíregyházi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet alapvetően 142 fő befogadására alkalmas. A fogvatartottak munkáltatása az ADORJÁNTEX

Konfekcióipari és Kereskedelmi Kft helyi fióktelepén történik, ahol korábban cipő és ágynemű varrásával foglalkoztak, ma már kórházi munkaruhák és egészségügyi kiegészítők készülnek (BVOP honlapja alapján). 39 6. táblázat A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottjainak munkáltatása Varroda 25 fő Háziműhely 15 fő Mosoda 13 fő Rabkonyha 11 fő Felszerelési raktár 2 fő Könyvtár 1 fő Körlet (fodrász) 1 fő Forrás: A Magyar Helsinki Bizottság jelentése a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 2016. január 27-28-án tett látogatásról 22. Szegedi Fegyház és Börtön A Szegedi Fegyház és Börtön, az úgynevezett Csillagbörtön, három objektumban látja el funkcióit, ami mintegy 1600 fogvatartott elhelyezésére képes. Az elítéltekre 700 fős személyzeti állomány jut. Az intézet speciális csoportjai: átmeneti csoport , gyógyító-nevelő

csoport, drogprevenciós csoport, hosszúidős speciális rezsim HSR. Az elítéltek munkáltatása a Nagyfa – Alföld Kft. telephelyein történik (BVOP honlapja alapján) 23. Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet A Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet a Vas Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet jogutódjaként konstrukcióban kezdte meg működését 2008-ban. Az 1476 fő befogadására képes intézet építészeti, technikai, gépészeti és biztonságtechnikai szempontból is az ország egyik legkorszerűbb intézete. A munkáltatás külön munkacsarnokokban folyik, ahol tekercselést, sorjázást, válogatást végeznek a fogvatartottak. Biztosított az alap- középfokú oktatásuk és szakképzésük, illetve lehetőség van számukra különféle szakkörökön való részvétel, úgy mint életvezetési, számítástechnikai, képzőművészeti, dráma, festés, zene és kerámia szakkör (BVOP honlapja

alapján). 40 24. Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Az intézet 700 fő befogadására alkalmas fogház, börtön és fegyház fokozatban egyaránt. Az épület a köznyelvben csak erőd- ként jelenik meg monumentális megjelenése okán. Az üzemcsarnokokban a fogvatartottak fóliaválogatást végeznek (BVOP honlapja alapján). A Magyar Helsinki Bizottság 2009-es jelentése alapján az intézetben egy-, illetve két fős, valamint mozgáskorlátozott zárkák lettek kialakítva. Az akkori 737 fős fogvatartotti létszámra 280 fős intézeti állományi létszám jutott (A Magyar Helsinki Bizottság Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben 2009. február 23-25-án tett látogatásáról) 25. Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet A Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet előzetesházként funkcionál. A fogvatartottak elsősorbab felnőtt korú férfiak, kisebb számarányban pedig felnőtt korú nők,

átmenetijelleggel pedig fiatalkorú férfiak és nők. Az intézet befogadó képessége elvileg 97 fő, jelenleg 150 fő körüli a létszám. Az intézet a költségvetési munkáltatáson kívül a város szempontjából is hasznos munkák elvégzésére is kirendeli a fogvatartottakat, amennyiben azok által is elvégezhető, illetve széleskörű képzési, oktatási és egyéb programokat biztosít az elitéltek számára (BVOP honlapja alapján). 26. Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetétől 2016- ban vált ki a nevezett Büntetés-végrehajtási Intézet. Közel 700 elítélt befogadására alkalmas Munkáltatásuk a Duna Papír Kft-nél történik, valamint a költségvetési munkálatok mellett a Központi Kórházban is részt vesznek az intézetfenntartási munkálatokban. Az intézet állami feladatként ellátandó alaptevékenységei közé tartozik a HIV-fertőzött női, férfi fogvatartottak

elhelyezése és reintegrálása. Ezen tevékenysége külön részlegen történik (BVOP honlapja alapján). 41 27. Váci Fegyház és Börtön A Váci Fegyház és Börtön országos jellegű végrehajtó intézet. Az elítéltek a DunaMix Kft-nél végeznek nyomda- és könyvkötészeti munkát Emellett varrodai, fémtechnológiai területen és asztalosüzemben is foglalkoztatják a fogvatartottakat (BVOP honlapja alapján). 7. táblázat A Váci Fegyház és Börtön fogvatartottjainak munkáltatása Költségvetési munkáltatás 113 fő Vízügyi munkáltatás 5 fő, Szabad kapacitás terhére történő munkáltatás: Stefa-Pack, 33 fő Munkaterápiás foglalkoztatás 4 fő Bv. gazdasági társaság által történő munkáltatás 357 fő Külső munkáltatás 26 fő Terápiás foglalkoztatás 28 fő Forrás: A Magyar Helsinki Bizottság jelentése a Váci Fegyház és Börtönben 2016. augusztus 29-30-án tett látogatásáról 28. Veszprém Megyei

Büntetés-végrehajtási Intézet A Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 2003-ig várbörtönként funkcionált. Mára az ország egyik legmodernebb előzetesházává vált, mely 200 főt képes befogadni. A börtönviseltek munkáltatása költségvetési munkáltatás keretein belül történik (BVOP honlapja alapján). A Magyar Helsinki Bizottság 2009-es jelentése szerint 27 főnek adott munkát az Intézet hat főnek körlettakarítóként, egy főnek ruhakarbantartóként, öt főnek udvarosként, egy főnek fodrászként, két főnek külső takarítóként, négy főnek ételosztóként, egy főnek raktárosként, végül hét fő a házi műhelyben dolgozott (A Magyar Helsinki Bizottság a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 2009. szeptember 3-4én tett látogatásáról) 42 29. Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet A Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet elsősorban előzetes letartóztatásban lévő személyek

ellátását biztosítja. A fogvatartottak munkáltatása leginkább költségvetési munkáltatásként valósul meg. A fogvatartottak részére ezenkívül különböző foglalkozásokon való részvételre ad lehetőséget, úgy, mint drogprevenciós foglalkozások, valamint különböző fejlesztő, oktató, képző programokat (BVOP honlapja alapján). 5.3 Büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok A gazdasági társaságok tevékenységükkel közreműködnek a fogvatartottak szabadulás utáni sikeres társadalmi reintegrációjában, elősegítik a büntetés-végrehajtási intézetek költségeinek csökkentését, mindezek által pedig hozzájárulnak a társadalom egyre nagyobb elvárásához, miszerint a börtönviseltek saját maguk termeljék ki fogva tartásuk költségét, az intézetek pedig minél közelebb kerüljenek az önfenntartás rendszeréhez. A magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek mögött 11 kft. áll A hvghu értesülései

szerint a társaságok árbevétele 10 milliárd forint, foglalkoztatottjaik közül 1600 fő civil és 3500 fő fogvatartott 8 (HVG). Sokrétű tevékenységük során állami és hazai magánvállalkozásokkal is együttműködnek, melyek nemzetközi minőségbiztosítási rendszereken is megfelelnek magas technológia színvonaluknak köszönhetően. A gazdasági társaságok tulajdonosi jogainak képviselője, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), a leghatékonyabb tevékenység érdekében Állami Partner néven tanúsító védjegyet alapított, mely által a büntetés-végrehajtási gazdasági szervezetek is hatékonyan részt vehetnek a versenypiaci szférában. Az Állami Partner rendszer résztvevői jelenleg csak büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok, de a tervek szerint további állami gazdasági társaságok is követni fogják őket. A büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok tanúsító védjegy alatt való felsorakoztatása

azzal a céllal történt, hogy az állami megrendelések kiszámíthatók, hatékonyak, átláthatók legyenek, a társadalomban pedig bizalmat és elismerést ébresszenek. A társaságok működésükkel a fogva tartottak munkáltatását szolgálják értékteremtő, és 43 társadalmilag hasznos tevékenységek jegyében. Annak érdekében, hogy a társaságok minőségi termékeket tudjanak előállítani, szakképzett munkaerőt foglalkoztatnak, és képeznek ki, illetve különféle minőségirányítási rendszereket alkalmaznak. Az Állami Partner Balassagyarmaton, Sátoraljaújhelyen és Kalocsán kiskereskedelmi mintaboltokat is üzemeltet a társaságok által előállított termékek bemutatása és értékesítése érdekében. A magyarországi büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok: 1. Adorján- Tex Kft. A cég a Kalocsai Konfekcióipari Kft. és az Ábránd-Textil Kft összeolvadásából jött létre, melynek immár két fő profilja van. a)

Varroda és hímző szolgáltatások A munka-, védő- és egyenruházati termékcsaládok előállítására (melyekben ingek, blúzok, pólók, melles- és deréknadrágok, zubbonyok, téli és nyári dzsekik, illetve kabátok találhatók), 500 db ipari varrógép áll rendelkezésükre. b) Vegyesipari tevékenység: Egyszerű, élőmunkaerő igényes, betanított munkákat végeznek, úgy, mint csomagolás, válogatás, papíripari termékek, dossziék hajtogatása (A társaság honlapja). 2. Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Fő tevékenységei szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés, illetve az azon felüli növények értékesítése, melyek állatállomány ellátásához nem kellenek. A szántóföldön termesztett növények a következők: őszi búza, őszi árpa, kukorica, napraforgó, repce szója, bio tönköly, bio napraforgó. Az állattenyésztés keretein belül magyar merinó juhokat, szőke mangalicákat, nóniuszi lovakat,

valamint pulykákat és csirkéket nevelnek (A társaság honlapja). 44 3. Annamajori Kft. Fő ágazatuk a növénytermesztés, mely keretén belül búzát, árpát, napraforgót, repcét, borsót, tököt, az állattenyésztés számára lucernát és hibridfüvet termesztenek. Emellett gyógynövénytermesztéssel, illóolaj lepárlással, kardvirág hagyma előállítással, paradicsom, paprika, eper, saláta és egyéb levélzöldségek előállításával is foglalkoznak, valamint tokos mák termesztésével, morfintartalma miatt. Az Állami Partner az Annamajori Kft-nél oktatja a fogvatartottakat, melynek keretén belül pék, gépi fejő és kertészeti képzéseken szerezhetnek oklevelet (A társaság honlapja). 4. Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. (BUFA Kft) A Kft a központi államigazgatás, a rendvédelmi szervek, valamint a büntetésvégrehajtás számára gyárt laminált irodabútorokat, úgy, mint különböző méretű íróasztalokat,

görgős iratkonténereket, irat- és öltöző szekrényeket, egyszemélyes heverőket valamint egyedi méretű bútorokat is (A társaság honlapja). 5. Bv. Holding A Holding legfontosabb feladatai a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak egyenruhával való ellátása, a hatékonyság növelése a fogvatartottak foglalkoztatásában, illetve a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok működésében. Fő termékei és szolgáltatásai között nyomdaipari termékek és irodaszerek, iratmegsemmisítés, háztartási higiéniai papírtermékek és tisztítószerek, munka-, védő- és egyenruházati termékcsaládok, kórházi és egyéb textíliák, lábbelik, bőrtermékek, , mezőgazdasági termékek, különböző ipari növények, tejtermelés, feldolgozott húsipari termékek és egyéb élelmiszerek, faipari termékek, irodabútorok és mosodai szolgáltatás (A társaság honlapja). 45 6. DUNA- MIX Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft.

Fő tevékenységi területei nyomdaipari (például formanyomtatványok, egyedi könyvek, borítékok stb.), konfekcióipari (pl rendfokozati hímzések), fémmegmunkálóipari (pl. zárkaajtó, fémszekrény), valamint asztalosipari (például virágtartó, kulcsos szekrény) tevékenységek, melyeket bérmunka keretén belül saját, és külső területeken is végeznek (A társaság honlapja). 7. Ipoly Cipőgyár Kft. A társaságnál elsősorban munkavédelmi minősítéssel rendelkező munkavédelmi lábbelik készítésével foglalkozik. A termékeket kiskereskedelmi mintaboltjukban értékesítik a lakosság részére. Ezen kívül szolgáltatásaik között van különösebb szakmai tudást nem igénylő műanyagipari, fémipari, szerelési, csomagolási bérmunka (A társaság honlapja). 8. Nagyfa- Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. Az ipari park jellegű telephely partnereik tevékenységéhez munkaerőt és területet biztosít, melynek köszönhetően

különféle portfóliójú cégek veszik igénybe szolgáltatásait (A társaság honlapja). 9. NOSTRA Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A Kft két büntetés-végrehajtási intézetben, a Márianosztrai Fegyház és Börtönben, valamint a Váci Fegyház és Börtönben üzemeltet vegyeskereskedés jellegű („fogvatartotti”) boltot az elítéltek számára, valamint büfét a személyi állomány részére. Legjelentősebb tevékenysége a fafeldolgozás, mely során farönkökből egyszerű termékeket gyártanak, mint például raklapot, kültéri fa raklap bútorokat, virágtartó ládákat, kalodákat. Utóbbit elsősorban olasz exportra A gyártás során keletkezett hulladékfa és fűrészpor értékesítésre kerül (A társaság honlapja). 46 10. Pálhalmai Agrospeciál Kft. A társaság elsősorban növénytermesztéssel és erdőgazdálkodással foglalkozik. A szántóterületeken kalászosokat, szokvány- és silókukoricát, ipari és

takarmánynövényeket, valamint biotermékeket termelnek a legkorszerűbb nagyüzemi technológiákkal. A termékek nemzetközileg akkreditált laboratóriumi vizsgálatok után, jelentős tételben külföldi értékesítésre kerülnek. Ezen kívül Dunaújváros mellett mosodai szolgáltatásokat vállalnak- Az ÁNTSZengedélyével. A Kft mosodája a 2003-as jelentős építészeti és gépészeti technológiai rekonstrukciója által egészségügyi textíliák mosására is alkalmas (A társaság honlapja). 11. Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft. Textil- és ruhaipari tevékenységük keretében fogvatartotti ruházat, kórházi textíliák, orvosi ruházat, munkaruházat gyártásával, szegélyáru varrásával foglalkoznak. A büntetésvégrehajtás számára zárkaajtók, zárkafelszerelések készülnek, külső megrendelők részére konténergyártás,- javítás, préselési, fémforgácsolási munkákat, mosodai szolgáltatás keretében a

büntetés-végrehajtási intézeteknek, rendvédelmi szerveknek, kollégiumoknak, panzióknak darabáras és kilós mosást végeznek (A társaság honlapja). 47 6. Fejezet: A fogvatartottak foglalkoztatásához kapcsolódó hipotézisek 6.1 A foglalkoztatási arány változása A magyarországi törvények értelmében a büntetés letöltésének ideje alatt kötelező a munkavégzés, ami által az elítéltek hozzájárulnak fogva tartásuk költségeihez. Ezt az intézkedést 2015. január 1- jén léptette életbe a Magyar Kormány, az igazságügy, valamint a 2013. évi CCXL törvény reformja által A törvény meghatározta a kötelezően munkát végzők körét. Kimondta, hogy a szándékos egészségsértés, az általuk okozott sérülések miatt adódó költségek, illetve a mosás és az egyes többletszolgáltatások költségei a fogvatartottakat terhelik. H1 hipotézis: Tekintve, hogy 2015-től az elítélteknek kötelező a fogva tartásuk költségeihez

hozzájáruló munkát végezniük, az ilyen jellegű munkáltatás országos szinten a 100%-hoz közelít. 6.2 Az „intézményen kívül” foglalkoztatottak létszáma A fogvatartottak munkáltatásának többféle formája is létezik: büntetés-végrehajtási gazdasági társaságoknál történő munkáltatás, költségvetési munkáltatás és a PPP konstrukciós munkáltatás. A költségvetési munkáltatásban dolgozó fogvatartottak száma véges, az intézmény keretei szabják meg, hány főt tudnak foglalkoztatni az intézmény fenntartási munkálataira, úgy, mint például takarító, konyhai kisegítő, könyvtáros, karbantartó munkákra. Épületfelújítási munkálatoknál a létszám ideiglenesen megnőhet, például szobafestés, és egyéb kőművesmunkálatok esetén, azonban ez a tevékenység nem 48 állandó jellegű, és a 2013. évi CCXL törvény értelmében nem munkáltatásnak minősül, hanem alkalomszerűen végzett munkálatnak. A PPP

munkáltatás az úgynevezett Public Service Partnership konstrukcióban épült, privatizált büntetés-végrehajtási intézetek által végeztetett kötelező munkavégzést takarja. Ennek sajátossága, hogy a PPP szerződések értelmében a magánvállalkozás a fogvatartottak bizonyos százalékát köteles munkára fogni, a megállapított létszám felett azonban nem szükséges munkahelyeket teremtenie. Figyelembe véve, hogy a vállalkozó nem részesül a munkáltatás bevételeiből, nem fordít erőforrásokat ezen tevékenységre, a PPP munkáltatásban résztvevő fogvatartottak létszáma közel állandó. Ehhez kapcsolódóan a következő hipotézist fogalmazom meg: H2 Hipotézis: Tekintve, hogy a költségvetési munkáltatáshoz kapcsolódó feladatok és létszám bővítése egy bizonyos szint felett már nem célszerű, az „intézményen kívül” foglalkoztatottak létszámában jelentős emelkedés tapasztalható. 6.3 A foglalkoztatás hatása a

büntetés-végrehajtási intézetek bevételére A szabadságvesztés kiszabása az egyik legdrágább büntetési forma. Az intézetek működtetése, az elítéltek ellátása, bizonyos jogaiknak biztosítása, de még munkáltatása is költségvonzattal jár. A költségnövelő tényezők tehát több oldalról jelentkezhetnek, némelyik jelenléte egyértelmű, másik kevésbé. A továbbiakban két módszertant szemléltetek a szabadságvesztés költségvonzatáról. Az első módszertan szerint a költségek adódhatnak a fogvatartotti jogok biztosításából, a zárt légkör megteremtéséből közvetlen, általános illetve speciális módon. 49 A fogvatartotti jogokhoz kapcsolódó költségnövelő tényezők:  a védelemhez való jog és a szabad ügyvédválasztás joga- amennyiben nem hatalmaz meg ügyvédet;  levelezés költségei- amennyiben az elítéltnek igénye van rá, de fedezni nem tudja;  minimális anyagi támogatás rövid távú

eltávozásra- ez a tétel csak bizonyos elítélteknél jelentkezik  oktatás és művelődés költségei (Burik, 2011) Zárt légkör teremtésének költségei /a Közvetlen módon  „speciális épületek  biztonsági rendszerek  őrző személyzet  objektumokat kívülről látogatók felülvizsgálata” (Burik, 2011) /b Általános módon  „direkt működési költségek (pl. fogyóeszközök, fenntartási költségek, szolgáltatások díja),  direkt működési költségek az inaktív vagyon fenntartására, amortizációs költségek (pl. épület renoválás, új részleg építése, autófenntartás),  direkt személyi költségek (pl. munkabérek, egyéb juttatások) /c Speciális módon:  a személyzet és a szervezet katonai jellegéből adódó költségek,  a speciális őrzési alapfeladatból adódó költségek,  a fogvatartottak foglalkoztatásából adódó költségek,  a fogvatartottak

ellátásából adódó költségek,  a fogvatartottak elkerülhetetlen szállításából adódó költségek.” (Kövér, 1998:138) 50 Amint láthatjuk, a költségek ezen módszer szerint igen sokrétűek. Megjegyzendő azonban, hogy a költségek nincsenek arányosítva. Kövér egy későbbi számítási modelljében a nyomozói, az ügyészi és a bírói költségeket is a büntető igazságszolgáltatás költségeit növelő tényezői közé sorolta. A költségszámtás ezen módozatai megmutatják nekünk a büntető igazságszolgáltatásra fordított összegeket nemzetgazdasági szinten, tehát a közvetett és közvetlen költségeket egyaránt. A Magyar Helsinki Bizottság 2014-ben végzett vizsgálata az alábbi költségarányokat állapította meg a közvetlen és a közvetett költségek tekintetében. Egyes költségtételek százalékos évenkénti Egészségügyi megoszlása Intézet karbantartás 1,88% Foglalkoztatás -2,30% Dologi költségek 6,75%

Perköltség 0,13% kiadások 7,94% Személyzet 61,35% Intézet üzemeltetése 10,01% Élelmezés 9,64% Építés 0,00% Személyzet Építés Élelmezés Intézet üzemeltetése Dologi költségek Foglalkoztatás Intézet karbantartás Egészségügyi kiadások Perköltség 3. ábra Büntetés-végrehajtási intézetek költségtételeinek évenkénti megoszlása Forrás: Magyar Helsinki Bizottság: A fogvatartás ára című tanulmány (2014) 51 A fenti kimutatás az előtt a 2015-ös törvényi szabályozás előtt készült, ami kötelezővé tette a fogvatartotti munkáltatást. Láthatjuk, hogy a legnagyobb arányt a személyzeti költségek jelentették 61,35 %-kal, majd 10,01%-ot tettek ki az üzemeltetési és 9,64%-ot az élelmezési költségek. Az egészségügyi kiadások 7,94%-ban, a dologi költségek pedig 6,75%-ban jelentkeztek éves szinten. Az intézet karbantartási és a perköltségek viszonylag kis arányúak voltak, előbbi 1,88%-ot, utóbbi

0,13%-ot tettek ki, míg az építési költségek egyáltalán nem jelentek meg. Tekintve, hogy az elítéltek foglalkoztatása költségcsökkentő hatású, ez a tétel negatív előjellel szerepel a diagramon és mintegy 2,3%ot tesz ki. A második szemléltetett módszer szintén számon tartja a közvetett és közvetlen költségeket. A közvetett és közvetlen költségek aránya nagyjából 40-60% (Magyar Helsinki Bizottság). Több publikáció is felhívja a figyelmet arra, hogy a fogvatartás költségei folyamatosan emelkednek és egyre nagyobb anyagi terhet rónak a társadalomra. A 2015-ös törvényi módosításnak épp az volt az egyik célja, hogy a fogvatartottak bevételszerző tevékenységet folytassanak, vagyis járuljanak hozzá a költségek csökkentéséhez. Ez alapján a következő két hipotézist fogalmazom meg: H3 Hipotézis: Tekintettel arra, hogy kötelező a foglalkoztatás, a börtönök éves nettó árbevétele ugrásszerűen megnőtt a 2015-ös

évet követően. H4 Hipotézis: Tekintve, hogy az elítéltek foglalkoztatása kötelező, a büntetésvégrehajtási intézetek a költségeik nagy részét saját bevételükből fedezni tudják. 52 8. táblázat A kutatás hipotézisei H1 Hipotézis Tekintve, hogy 2015-től az elítélteknek kötelező a fogva tartásuk költségeihez hozzájáruló munkát végezniük, az ilyen jellegű munkáltatás országos szinten a 100%-hoz közelít. H2 Hipotézis Tekintve, hogy a költségvetési munkáltatáshoz kapcsolódó feladatok és létszám bővítése egy bizonyos szint felett már nem célszerű, az „intézményen kívül” foglalkoztatottak létszámában jelentős emelkedés tapasztalható. H3 Hipotézis Tekintettel arra, hogy kötelező a foglalkoztatás, a börtönök éves nettó árbevétele ugrásszerűen megnőtt a 2015-ös évet követően H4 Hipotézis Tekintve, hogy az elítéltek foglalkoztatása kötelező, a büntetésvégrehajtási

intézetek a költségeik nagy részét saját bevételükből fedezni tudják. Forrás: Saját szerkesztés 53 7. Fejezet A hipotézisek igazolása és a tézisek megfogalmazása A dolgozat során elmélyülten tanulmányoztam a központi témához, nevezetesen a börtönviseltek foglalkoztatásához, az önállóan gazdálkodó büntetés-végrehajtási intézetekhez, illetve az önálló gazdálkodás hatásaihoz kapcsolódó szakirodalmat. A szakirodalmi adatok és jogszabályi változások alapján az elmúlt évek büntetésvégrehajtási intézetek gazdálkodási tendenciáiból kiindulva hipotéziseiket fogalmaztam meg, melyek igazolását a továbbiakban mutatom be. A kutatás során bizonyításhoz elsősorban szekunder, azaz a Büntetés-végrehajtási Szervezet által közzétett adatokat használtam, a hiányzó információk pedig az egyik legjelentősebb civil szervezet, a Helsinki Bizottság által közzétett hivatalos jelentéseiből származnak. A

tézisek megfogalmazása érdekében több évet átfogóan vizsgáltam a végbement változásokat. 7.1 A foglalkoztatási arány változása H1 hipotézisemet a 2015. január 1- jén életbe lépett jogszabályi változásokra, a büntetés-végrehajtási intézetben büntetésüket töltők munkavégzése kötelezővé tételére alapoztam. Hipotézisemben azt feltételeztem, hogy a törvénymódosítás következtében az országos elítélti foglalkoztatási ráta a 100%-hoz közelít. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának hivatalos álláspontja szerint 2015-ben a foglalkoztatási ráta elérte a 87 %-ot (BVOP honlapja). 54 9. táblázat Börtönviseltek munkáltatása, százalékos változása Változás előző 2012 2013 2014 2015 időszakhoz Változás előző 2016 képest Fogvatartottak időszakhoz képest 17.517 18.146 18.204 17.796 - 17.785 - n.a n.a 11.746 11.933 +1,59% 10.166 -17,38% 6.781 7.241 7.562 8.040 +6,32 %

8.631 +7,35% gazdasági társaságok által 3.570 3.753 4.137 4.405 +6,48% 4.548 +3,25% bv. intézetek által 2.430 2.765 2.741 2.963 +8,10 3.228 +8,94% 781 723 684 672 -1,79% 749 +11,45% Egyéb foglalkoztatott n.a n.a 1.819 1.654 - 2.040 - Foglalkoztatott összesen n.a n.a 9.381 9.694 - 9.991 - átlaglétszáma Munkára kötelezett fogvatartottak átlaglétszáma Munkáltatott ebből: PPP keretében Forrás: Saját szerkesztés a Börtönstatisztikai Szemle adatai alapján A fenti táblázat jól összefoglalja a büntetés-végrehajtás foglalkoztatási- és munkáltatási helyzetét. Mint említettem, a BVOP közleménye szerint a foglalkoztatási ráta 2015-ben 87%-os a büntetés-végrehajtási intézetekben. A táblázat adatai alapján azonban a munkáltatott elítéltek és a fogvatartottak aránya 2015-ben csupán 48,53 %-ot tesz ki, a munkáltatás pedig 2014-ről 2015-re 6,32%-ot, 2015-ről 2016-re pedig 7,35%-ot emelkedett. A

magyarázat erre a számítási módban rejlik. A szakma egyrészt nem a teljes fogvatartotti létszámhoz viszonyít, a munkára képtelen elítéltekkel nem számol a ráta meghatározásakor, csak a munkára kötelezett elítéltekkel. Másrészt a viszonyított szám sem egyezik: a hivatalos adat nem csak a munkáltatásban részt vevők számával viszonyít, hanem a teljes foglalkoztatotti létszámmal, amiben benne vannak a terápiás foglalkoztatáson, illetve a kizárólag oktatáson, képzésen résztvevő elítéltek is. 55 Hipotézisem igazolása tehát attól függ, hogy melyik arányszámot vesszük alapul. A szakirodalom erre nem közöl egységes módszertant, viszont dolgozatom, tehát a börtönök önellátó gazdálkodása szempontjából a munkáltatásban ténylegesen résztvevők viszonyítása a teljes börtönpopulációhoz a célszerű módszertan, ugyanis egy önállóan gazdálkodó büntetés-végrehajtási intézetben a nem dolgozó elítéltek

költségeit a dolgozó fogvatartottaknak kell kitermelniük. Ezzel szemben a hivatalos álláspont mutatója a reintegrációs foglalkoztatásra alkalmas elítéltek arányát hivatott megmutatni. Tekintve, hogy 2015-ben az elítéltek foglalkoztatása 45,16 %-os, 2016-ban pedig 48,53 %-os volt, ezért a H1 hipotézisem nem igazolódott be. Az eredmények alapján a következő tézist fogalmazom meg: T1 Tézis: Annak ellenére, hogy az érvényes törvényi előírások szerint az elítéltek fogva tartásuk költségeihez hozzájáruló munkavégzése kötelező, a fogvatartottak ilyen jellegű foglalkoztatása messze elmarad a 100%-os szinttől. 7.2 Az „intézményen kívül” foglalkoztatottak létszáma H2 Hipotézisem szerint a büntetésüket töltő elítéltek munkahelyének bővítési lehetősége a gazdasági társaságok által biztosított „külső helyszíneken” lehetséges. Feltevésemet egyrészt a büntetés-végrehajtási intézetek korlátolt

lehetőségeire, másrészt a magánvállalkozók által megvalósított PPP konstrukciós munkáltatások vállalkozói érdekellentétjére alapoztam. A 9. táblázat megmutatja a 2014-2015-ös, illetve a 2015-2016-os évek dolgozói létszámváltozását is. Látható, hogy bár a legtöbb elítéltet a gazdasági társaságok foglalkoztatják, a 2015. január 1-jei határozat a foglalkoztatás ezen ágát módosította a legkevésbé: 2014-ről 2015-ra 6,48%-os növekedést, 2015-ről 2016-ra 3,25%-os növekedést figyelhetünk meg. Ezzel szemben az általam véges lehetőségekkel rendelkezőnek vélt 56 büntetés-végrehajtási intézetek a vizsgált időszakban előbb 8,1%-os, majd 8,94%-os növekedést értek el a munkáltatottak számában. A PPP munkáltatás 2015-re 1,79%-os csökkenést mutat ugyan, de 2016-ra 11,45%-kal növelte a munkahelyek számát. Gazdasági társaságok munkáltatási átlaglétszámának alakulása 273 290,6 Sopronkőhidai Kft. 859 801,4

Pálhalmai Agrospeciál Kft. 324 306,1 Nostra Kft. 375 377,1 Nagyfa-Alföld Kft. 296 313 Ipoly Cipőgyár Kft. Duna Papír Kft. 348 362,4 Duna-Mix Kft. 328 370,7 5 15 Bv. Holding Kft 265 BUFA Kft. 251 Annamajori Kft. 375,2 306,7 520 542,4 Állampusztai Kft. 498 487,4 Adorján-Tex Kft. 0 100 200 2016. január 1 300 400 500 600 700 800 900 1000 2016. jan 1-dec 31 átlaglétszám 4. számú ábra Gazdasági társaságok munkáltatási átlaglétszámának alakulása (2016) Forrás: Büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyve, 2016 A Büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyvében található gazdasági társaságok szerinti lebontás alapján is megállapíthatjuk, hogy a 2016 nyitó állományához képest a 2016os átlagos foglalkoztatotti létszám összességében nem mutat érdemi különbséget a külső foglalkoztatásban. Az adatok alapján a H2 hipotézisem nem igazolódott be, ám lehetővé vált a következő tézis megfogalmazása: 57

T2 Tézis: A 2015-ös törvénymódosítást követően sem tapasztalható az elítéltek „intézményen kívüli” foglalkoztatotti létszámában jelentős emelkedés. 7.3 A foglalkoztatás hatása a büntetés-végrehajtási intézetek bevételére H3 és H4 Hipotéziseim szerint a kötelező fogvatartotti munkáltatásból kifolyólag a börtönök éves nettó árbevétele ugrásszerűen megnőtt a 2015-ös évet követően, melynek köszönhetően a büntetésvégrehajtási intézetek képesek a költségeik nagy részét saját bevételükből fedezni. 10. táblázat Büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok főbb gazdálkodási adatai, millió forint (2013-2016) 2013 2014 2015 2016 Értékesítés nettó árbevétele 12.525 17.034 19.594 22.367 Értékesítés közvetlen költségei 10.423 14.255 17.081 19.450 Értékesítés közvetett költségei 1.986 2.320 3.269 4.275 Bruttó eredmény n.a 2.780 2.513 2.917 Egyéb bevétel n.a n.a

2.352 9.271 Egyéb ráfordítás n.a n.a 835 7.613 Üzemi tevékenység eredménye n.a n.a 761 300 1.231 1.259 726 277 Mérleg szerinti/Adózott eredmény Forrás: Büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyvei (2013-2016) 58 A büntetés-végrehajtási intézetek nettó árbevétele 2013-hoz képest 2016-ra közel megduplázódott, azonban a H4 Hipotézisemben megfogalmazottak ellenére 2015-öt követően nem figyelhető meg erőteljes emelkedés. Az elemzett adatok nem támasztották alá a H3 hipotézisben feltételezett ugrásszerű növekedést, csupán lassú emelkedést mutatnak. A H3 hipotézis ezért nem igazolódott be A fentiek alapján a következő tézist fogalmazom meg T3 Tézis: A börtönök éves nettó árbevétele – az elítéltek kötelező foglalkoztatása ellenére is – csak lassan növekvő tendenciát mutat. A fogvatartotti költségek az alábbiak szerint alakultak 2004, 2009 és 2013-ban: 11. táblázat A fogvatartottak

költségeinek változása 2004-2013 között Év Egy főre jutó Egy főre jutó éves Fogvatartotti napi költség költség létszám 2004 5.672 Ft 2.070280 Ft 16.543 Fő 34.248642040 Ft 2009 8.024 Ft 2.928760 Ft 15.373 Fő 45.023827480 Ft 2013 8.905 Ft 3.250325 Ft 18.146 Fő 58.980397450 Ft Éves költség Saját szerkesztés Burik Mónika (2011): A magyar és külföldiek büntetés-végrehajtási intézetek pénzügyi és gazdasági tevékenységének összehasonlításac. PhD dolgozat és a Magyar Helsinki Bizottság (2014): A fogvatartás ára c. tanulmány adatai alapján A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a fogvatartás költségei jelentős mértékben növekedtek az elmúlt évek során. 2013-ban az egy főre jutó (közvetlen és közvetett) napi költség 8.905 Ft volt, a büntetés-végrehajtás teljes évi (közvetlen és közvetett) költsége pedig 58.980 millió Ft Az alábbi 11 számú táblázatból kiderül, 1231 millió Ft volt a

gazdasági társaságok mérleg szerinti eredménye 2013-ban. Ezek az értékek messze elmaradnak egymástól. 59 A költségeknél azonban figyelembe vehetjük a közvetett és közvetlen költségek arányát. A közvetlen költségek ugyanis a teljes költség mindössze 40%-át teszik ki A teljes költség felszámítása nemzetgazdasági szempontból indokolt, ez az összeg ugyanis a rendszer fenntartásának fix költségeit is tartalmazza, tehát például a fogvatartottak számától független költségeket, a BVOP üzemeltetését és fenntartását (Magyar Helsinki Bizottság, 2014). A 2013-as közvetlen költségek tehát a következőképp alakultak: egy főre jutó napi költség 3.562 Ft; egy főre jutó éves költség 1300130 Ft; éves összes költség 23592158980 Ft. A 2013- ban felmerült 23592 millió forintos összes közvetett költségnek mindössze 5,217 %-a a kimagaslónak számító 2013-as 1.231 millió forintot elérő mérleg szerinti eredmény.

Tekintettel arra, hogy a fogvatartás költségei a 2013-as felmérések óta tovább növekedtek, az adózott eredmény pedig drasztikusan lecsökkent, H4 Hipotézisem nem igazolódott be. Az eredmények alapján a következő tézist fogalmazom meg: T4 Tézis: A büntetés-végrehajtási intézetek az elítéltek foglalkoztatásának a kötelező volta ellenére is a fogvatartás költségeinek csupán csekély részét képesek a foglalkoztatásból származó bevételekből fedezni. 60 12. táblázat Megállapítások összefoglalása H1 Nem igazolódott be T1 Az elítéltek fogva tartásuk költségeihez hozzájáruló munkavégzése a dolgozat relevanciáját figyelembe véve nem közelíti meg a 100%-ot. H2 Nem igazolódott be T2 Az „intézményen kívül” foglalkoztatottak létszámában nem tapasztalható jelentős emelkedés. H3 Nem igazolódott be T3 A börtönök éves nettó árbevétele lassan növekvő tendenciát mutat. H4 Nem igazolódott be T4 A

büntetés-végrehajtási intézetek az elítéltek foglalkoztatásának a kötelező volta ellenére is a fogvatartás költségeinek csupán csekély részét képesek a foglalkoztatásból származó bevételekből fedezni. Forrás: Saját szerkesztés 61 A dolgozat eredményeinek összefoglalása, további lehetséges irányai A dolgozat témája a börtönök önálló gazdálkodása, célja pedig a jogszabályi módosulások hatásainak felmérése volt. A téma alapos megismerése érdekében bemutatásra kerültek a nemzetközi és a hazai szabályozások, illetve ismertetésre került a börtönfoglalkoztatás pozitív és negatív aspektusai. A büntetés-végrehajtási intézetek egyfajta önálló gazdálkodási formája a magánbörtön, mely két ország modelljén keresztül lett demonstrálva, végül a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek, és a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságok lettek bemutatva. Az eredmények alapján elmondható, hogy

az általam felállított hipotézisek, miszerint az elítéltek fogva tartásuk költségeihez hozzájáruló munkavégzése a 100%-hoz közelít, a gazdasági társaságok általi foglalkoztatás létszámában jelentős emelkedés következett be, a munkáltatás bevételei a keletkező költségek nagy részét fedezni tudják, illetve a börtönök nettó árbevétele a jogszabály bevezetése után ugrásszerűen megnőtt, rendre megdőltek. A feldolgozott adatok alapján megállapítottam, hogy a teljes börtönpopuláció mindössze 48,5 %-a végez munkát a börtönökben. A jogszabályi módosítás a gazdasági társaságok által foglalkoztatottak létszámát nem növelte meg jelentős mértékben, nem volt kiemelkedő hatással sem a költségekhez való hozzájárulás mértékére, sem a nettó árbevételre. Ez arra enged következtetni, hogy a 2015-ös törvénymódosítás célja sem érte el azt az eredményt, amit elérni hivatott, nevezetesen a társadalom

büntető igazságszolgáltatásra fordított költségeinek csökkentését. A dolgozat jelentős része a Büntetés-végrehajtási Szervezet által kiadott dokumentumok alapján készült, melynek véghezvitelét nehezítette az adatok korlátos fellelhetősége- a hiányzó részek javarészt civil szervezetek vizsgálatai alapján elérhető jelentésekből származnak. A tézisek megfogalmazása érdekében a változások több évet átfogó vizsgálata történt. A jövőben a hasonló témájú vizsgálódások azonban még nehezebbé válnak, ugyanis a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egyoldalúan felmondta a civil 62 szervezetekkel való együttműködést 2017. október 1-jei hatállyal Ezen intézkedés hosszútávon az objektív adatok hiányát eredményezhetik. A kutatás további lehetséges irányának a fogvatartotti munkáltatás gazdasági hatékonyságának növelő és hátráltató tényezőinek felmérését jelölöm meg. Előzetes

javaslatom az elítéltek munkáltatásának növelésére, a munkára kötelezettek körének kibővítése. Mint tudjuk, a fogvatartottak a kötelező munkáltatás köréből abban az esetben maradnak ki, ha egészségügyi, vagy mentális állapotuk azt nem teszi lehetővé, ha részt vesznek nem munkáltatás jellegű foglalkoztatásban (oktatásban), illetve ha előzetes letartóztatásban vannak. Utóbbi két esetben az elítélt kérheti munkában való részvételét. A fogvatartottak munkáltatásának növelése elsősorban az előzetes fogvatartotti állomány kötelező munkába való bevonásával lenne elérhető. Az egészségügyi és mentális gondokkal küzdő elítéltek munkába állítása fejlettebb egészségügyi szolgáltatással és speciális munkahelyek megteremtésével lenne megvalósítható. 63 Irodalomjegyzék 1. 2011. évi CXCV törvény az államháztartásról https://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=A1100195TV (Letöltés dátuma:

2017.1007 07) 2. 2013. évi CCXL törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról https://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=A1300240TV (Letöltve: 2017. 10 08) 3. 6/1996. (VII 12) IM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól https://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=99600006IM&txtreferer=A030003 0.IM (Letöltés dátuma: 2017. 0920) 4. A Büntetés- végrehajtási Szervezet Évkönyvei 2008- 2016 5. Adorján-Tex Kft. http://www.adorjantexhu/kezdolap 6. Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. http://www.allampusztaikfthu/kezdolap 7. Állami Partner Honlapja http://www.allamipartnerhu/allami+partnerseg/koszonto+2html (Letöltve: 2017.1012) 8. Annamajor Kft. http://www.annamajorhu/kezdolap 9. Budai István (2009): Az elítéltek költségvetési foglalkoztatása In.: Börtönügyi Szemle 28 évf 2 szám 13-16 o

10. Budai István (2009): A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben alkalmazott reintegrációs módszerek az intézményi együttműködések tükrében. http://www.kimiszgovhu/data/cms19468/Budai Istvan 2009 09 24pdf (Letöltve: 2017.1009) 11. Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft http://www.bufahu/kezdolap 12. Burik Mónika (2010): A magyar és külföldi Büntetés- végrehajtási intézetek pénzügyi és gazdasági tevékenységének összehasonlítása PhD értekezés, Sopron 13. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (2016): 5 éves a központi ellátás http://bv.govhu/download/5/a4/91000/5%20%C3%A9ves%20a%20k%C3%B6zpont i%20ell%C3%A1t%C3%A1s.pdf 14. Büntetés- végrehajtási Szervezet: Börtönstatisztikai Szemle 2015- 2016- os számok 15. Büntetés- végrehajtási Szervezet: Bv. Hírlevél 2016/1 szám 16. Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja (2015): Büntetés-végrehajtási Szolgálati ismeretek jegyzet 17. Bv.

Holding Kft http://www.bvholdingkfthu/ 18. CNN http://edition.cnncom/2017/08/18/politics/private-prison-department-ofjustice/indexhtml (Letöltve: 2017.1018) 19. Cséri Zoltán- Hirják András Péter (2009): A fogvatartottak foglalkoztatása és a kapcsolódó gyakorlati problémák a Közép-Dunántúli Országos Bv. Intézetben és az Annamajori Kft.-nél In.: Börtönügyi Szemle 28 évf 2 szám 17-24 oldal 20. Csiszér Balázs (2011): Elítélt munkáltatás múltja jelene és jövője Magyarországon Szakdolgozat, Budapest 21. Csonka Zsuzsa (2011): PPP beruházások Magyarországon, az M6-os autópálya esettanulmányán keresztül; Budapest 22. DUNA- MIX Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. http://www.dunamixhu/kezdolap 23. Dr. Hágelmayer Istvánné (1989) A fogvatartottak munkáltatásával összefüggő kérdések In: Módszertani füzetek, 1989, 3. szám 12- 16 oldal 24. Dr. Kövér Ágnes (1998): Bevezetés a jogok és költségek összefüggéseinek

elemzéséhez a zárt intézetek működésében (Alapfogalmak) Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok XXXV Budapest: Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet, 120-145.oldal 25. Dr. Kövér Ágnes (2000): Számítási modell: a büntető igazságszolgáltatás működésének költség-összefüggései In: Börtönügyi szemle 19. évf 4 szám 43-69 oldal 26. Dr. Németh Gyula (1989) Az őrzésbiztonság technikai rendszereinek fejlesztése In: Módszertani füzetek, 1989, 3. szám 35- 39 oldal 27. Dr. Sinkovics Alfréd (2007): Költség- és pénzügyi kontrolling CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. , Budapest 28. Dr. Varga Judit (2016): A partnerség (PPP) szerepének változása a közpénzügyek jogában Doktori (PhD) értekezés, Debrecen 29. HVG http://hvg.hu/kkv/20131022 Indul a borton franchise bolthalozat 30. Ipoly Cipőgyár Kft. http://www.ipolycipohu/kezdolap 31. Kerettanterv (a XXXVIII. Rendészet Ágazathoz)

alapján; Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 – 12. Középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei; Munkapéldány (2015); (http://www.rakoczi-derecskesulinethu/files/09 evf bvpdf ) (Letöltés dátuma: 2017. 08 15) 32. Központi Statisztikai Hivatal (2008): Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal, 2008 33. Kőszegi Szilvia(2010) A fogvatartottak oktatása és képzése In.: Börtönügyi Szemle, 2010, 3 szám, 55- 62 oldal 34. Magyar Helsinki Bizottság jelentései a büntetés-végrehajtási intézetekben tett látogatásairól 2004-2007 http://www.helsinkihu/jelentesek-a-buntetes-vegrehajtasi-intezetekben-tettlatogatasokrol/ (Letöltve: 2017.1021) 35. Magyar Hírlap http://magyarhirlap.hu/cikk/13472/Kotelezo munkavegzes a bortonben (Letöltve: 2017. 10 12) 36. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25)

https://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=A1100425ATV#lbj0id2098 (Letöltés dátuma: 2017. 10 08) 37. Marketwatch http://www.marketwatchcom/story/trump-inauguration-highlights-best-opportunityto-buy-prison-stocks-in-years-2017-01-19 (Letöltve: 2017.1021) 38. Matthew J. Baker, Metin Cosgel, Thomas J Miceli (2011): Journal of Economic Behaviour & Organization 39. Márk Lili, Váradi Balázs (2014): A fogvatartás ára című tanulmány a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából, 2014 40. Michael A. Hallett : Private Prisons in America: A Critical Race Perspective 41. Nagyfa- Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. http://www.nagyfaalfoldhu/kezdolap 42. NOSTRA Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft http://www.nostrakfthu/kezdolap 43. Pallo József (2010): Az elítéltek foglalkoztatása az európai büntetés-végrehajtási gyakorlatban In Börtönügyi Szemle 29. évf 4 sz 35-58 o 44. Pálhalmai Agrospeciál Kft.

http://www.agrospecialhu/kezdolap 45. Richard W. Harding : Private Prisons and public accountability (Letöltés dátuma: 2017. 08 26) 46. Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft. http://www.skhkfthu/kezdolap 47. Szamkó Józsefné (2013): Költségvetési szervek gazdálkodása és pénzügyei CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 48. Tikász Sándor (2009): A PPP-munkáltatás tapasztalatai a Tiszalöki Országos Bv. Intézetben In.: Börtönügyi Szemle 28 évf 2 szám 25- 28 oldal 49. Tóth Ferenc (2002): Innováció a bv. munkáltatásban Szakdolgozat, Budapest 50. Tóth László (2009): A gazdasági társaságok jelene, a gazdasági működés jövőbeni tervei In.: Börtönügyi Szemle28 évf 2 szám 1-12 o 51. Tóth Viktória (2013): Az elítéltek foglalkoztatásának (munkáltatás, oktatás, szakképzés, közművelődési tevékenység stb.) aktuális kérdései Szakdolgozat, Miskolc 52. Travis C. Pratt, Jeff Maahs (1999)

Are Private Prisons More Cost- Effective Than Public Prisons? A Meta- Analysis of Evaluation Research Studies (Letöltés dátuma: 2017. 08 26) 53. Varga Valéria (2013): Önfenntartó börtönök – realitás vagy utópia? In.: Börtönügyi Szemle 32 évf 1 szám 17-32 o 54. Veerle Hennebel, Richard Simper, Marijn Verschelde (2015): European Journal of Operational Research 55. Végh Marianna (2002): A fogvatartottak foglalkoztatásáról In: Börtönügyi Szemle 21. évf 4 szám 9- 24 o 56. Zoltán Mezei & Ákos Guban (2017): Modeling Economic Processes of Hungarian Prison Service http:// doi.org1020849/abrv2il131 (Letöltés dátuma: 2017. 08 26) Ábra- és táblajegyzék A dolgozat ábrái 1. számú ábra Fogvatartotti létszám alakulása 2005- 2016 .4 2. számú ábra A GEO Group Inc. és a CCA Inc részvényár- változása 2016 január-2017 január között.24 3. számú ábra Büntetés-végrehajtási intézetek költségtételeinek évenkénti

megoszlása .51 4. számú ábra Gazdasági társaságok munkáltatási átlaglétszámának alakulása (2016)57 A dolgozat táblázatai 1. számú táblázat Elítéltek visszaesés szerinti száma.3 2. számú táblázat Fogvatartás ára/fogvatartott/év (2013).5 3. számú táblázat Büntetés-végrehajtási Intézetek éves átlagtelítettsége 2004-2009.28 4. számú táblázat Fogvatartottak munkáltatása az Állampusztai Országos Büntetésvégrehajtási Intézetében.31 5. számú táblázat A Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben foglalkoztatottak havi munkadíja.39 6. számú táblázat A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottjainak munkáltatása.40 7. számú táblázat A Váci Fegyház és Börtön fogvatartottjainak munkáltatása42 8. számú táblázat A kutatás hipotézisei.53 9. számú táblázat Börtönviseltek munkáltatása, százalékos változása.55 10. számú táblázat

Büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok főbb gazdálkodási adatai, millió forint (2013-2016)58 11. számú táblázat A fogvatartottak költségeinek változása 2004-2013 között59 12. számú táblázat Megállapítások összefoglalása60 Summary The effects of the modification of the law concerning the convicts’ employment in the prisons The topic of the dissertation was the self-management of the prisons and the aim was to assess the effects of the legislative changes. In order to get to know the topic carefully, international and domestic regulations have been presented and positive and negative aspects of prison employment have been described. Determinants of the penitentiary institutions are a form of self-management of private prisoners, demonstrated through the model of two countries, and finally, the Hungarian penitentiary institutions and associated companies have been presented. Based on the results, I can say that the hypotheses I set up according to

that • the work of the convicts contributing to the cost of their detention is approaching 100% • there has been a significant increase in the number of employment by companies, • the income of the employer can cover most of the costs incurred, or • the net income of prisons has increased dramatically after the introduction of the law, they stumbled. Based on the processed data, I found that only 485% of the total prison population work in the prisons. The statutory amendment did not significantly increase the number of employees employed by companies, and did not have a significant impact on the level of contribution to the cost or the net revenue. This suggests that the purpose of the 2015 amendment of the law was not to achieve the result it intended to achieve, namely to reduce the costs of social justice for the judiciary