Legal knowledge | Higher education » A jogdogmatika előkérdéseiről

A JOGDOGMATIKA ELŐKÉRDÉSEIRŐL 1.Könnyű eset, nehéz eset 2.ha meg akarjuk magyarázni a jogot 2.1a hasonlatért más tevékenységformához kell fordulnunk a)a játékhoz • szabályok betartásával kell célt elérniük 3.a jog közvetlenül meghatároz bizonyos cselekvéseket vagy azok feltételeit 3.1ezek teszik lehetővé a megértést --> szabályok 4.Hart analógiája 4.1 a jog szabályai nem egyszerűen parancsok 4.2vannak olyan szabályok melyek érvényessé teszik a cselekvést--> másodlagos szabályok a)elismerési szabály • ez a szabály nem tételezett 5.az életben követjük egyéni céljainkat a)de ezeket csak úgy érhetjük el, ha b)ha betartjuk a szabályokat 5.2így érhető el a rendezettség és együttműködés 6.a jogban a viták ténykérdéseken és jogkérdéseken folynak 6.1nagy számú résztvevők 6.2nagy számú szabályok 6.3ezért nem lehet jogautomatát létrehozni 7.a játék és a jog egy közös alapfogalomra a SZABÁLYra épül

7.1szabályok 2 fajtája a)konstitutív • meghatározzák, hogy mi minősül annak, amit meghatároznak • tárgyuk akkor jön létre, ha bizonyos cselekmények azt megvalósítják e szabályok szerint b)preskriptív • „kell” követelmény • jövőbeni magatartásra vonatkozó elvárás 8.a szabályok szerinti cselekvés igazolásához a jogban túl kell menni a szabályokon, azokhoz a normákhoz 8.1amelyek a szabályok igazolásának alapját képezik 8.2a norma értelme szolgál annak eldöntésére, hogy egy konkrét cselekvés valójában a szabályok szerint valósult e meg 9.van-e könnyű eset és nehéz eset a jogban 9.1 a konstitutív szabályok betartásának megítélése a jogban egyszerű 9.2a jogban lehetséges nehéz eset a)nem lehet azonnal és egyértelműen megállapítani egy magatartás jogszerűségét b)a nehézség az értelmezés körül kristályosodik ki • annál nehezebb minél kevésbé nyilvánvaló értelmezési javaslattal állunk elő

10.lehetséges -e könnyű eset 10.1 glosszátorok szerint a) ha a jogszabály nyilvánvalóan az adott esetre vonatkozik b)ha a jogszabály nyilvánvalóan nem vonatkozik az adott esetre 11.KÖNNYŰ ESET 11.1nem merül fel kétely az adott szabály értelmezésével vagy a tények osztálybasorolásával kapcsolatban 11.2senki sem tett vitatható vagy vitatott állítást, akár tényekkel akár szabályokkal kapcsolatban 11.3ha mégis elhangzott ilyen, azt a bíróság elvetette, s így kizárta a nehézség lehetséges forrásai közül 12.NEHÉZ ESET 12.1 a nehézség forrása a)fakadhat a tényállás megállapíthatóságának és bizonyíthatóságának feltételeiből b)a szabályok elvont megfogalmazásából c)a nyelvi kifejezések egyértelmű definiálhatatlanságának problémájából d)átalakításból e)nem elégséges a jogszabály, a tények ismerete • morális értékek is közrejátszanak f)a pozitív jog forrásain kívül nem formális jogforrások is szerepet

kapjanak 1.Az „egyetlen helyes válasz” doktrínája 2.fetételezzük, hogy létezik a helyes válasz csak meg kell találni 2.1 a jog csak egyetlen helyes választ ad a hozzáértő számára 2.2a hiba csak a képességeinkben van ha nem ismerjük fel azt 3.de keletkezhet egyet nem értés 3.1elméleti a) valahol megvan a helyes válasz csak meg kell találni 3.2gyakorlati kérdésekben a) nincs válasz csak kérdés b)a választ meg kell alkotni 4.a nehéz esetek a gyakorlati kérdések megválaszolásából fakadnak 4.1ha a jog működőképes akar maradni, akkor nem a helyes választ kell megadni, hanem a végleges választ 5.Ronald Dworkin 5.1 a döntési helyzet mindig poláris 5.2az adott eset mindig vagy egy norma alá esik a) akkor ennek megfelelően kell dönteni 5.3vagy nem a)a döntés ebben az esetben az ellenkezője 5.1a bivalencia ellen 3 ellenvetése van a)„harmadik megoldás tétele” • a vagy igen vagy nem nem tölti ki a logika teljes terét b)„

átmenetek tétele” • lehetséges két válasz között átmenet c)„pozitvizmus tétele” • döntés is csak akkor hozható ha az esetre pozitív szabály áll rendelkezésre 5.1ha a választ nem lehet kibontani a pozitív jogból a jogász a mögöttes jogelméletre hivatkozik a)tehát ha nincs is közvetlen válasz, az mindenképpen levezethető 6.Az egyetlen helyes válasz doktrínájának támadói 6.1a kérdéseket és válaszokat csak szavakkal tudjuk megragadni, de ezek jelentése nem tisztázott, pontosítani is csak újabb szavakkal lehetséges 6.2 a pozitív jog hallgatása megválaszolhatatlanná vagy tetszőlegesen megválaszolhatóvá tehet bizonyos kérdéseket 6.3az állítások bizonyíthatóságának bizonyíthatatlansága 7.Aarnio elmélete 7.1törést szenvedhet a hatlaommegosztás elve 7.2a doktrína érinti a jogbiztonság tételét a) nem jó ha minden jogkérdésre csak egyetlen helyes válasz van 8.Leader előfeltevésekkel kapcsolatos álláspontja 8.1

az egytelen helyes válasz lehet a) objektivista • a jogi kérdésekben megfogalmazott kijelentések igaz/hamis értékkel bírnak b) relativista • bármely kijelentés ki lehet téve a kételynek és az elutasításnak 8.1objektivista állásponton belül a)monista • az objektív módon létező igazság az egytelen helyes válasz formáját veszi fel b)pluralista • egyaránt helyes válaszok körülhatérolt csoportja 8.1kategorikus és a)monista kategorikus:mindig van egyetlen helyes válasz b)pluralista kategorikus:nincs mindig, esetleg soha sincs helyes válasz 8.2 kontingens tétel a)monista kontingens:gyakran érhető el a helyes válasz b)pluralista kontingens: gyakori hogy nem lelhető meg „a” helyes válasz A jogalkalmazás szerkezete 1.deduktív modell 1.1kodifikált szabályok zárt rendszere 1.2 a bíró dedukcióval vonja le a választ az adott eset kérdésére 2.induktív modell 2.1az eset léynegi sajátosságainak kibontásával meg kell fogalmazni az

esetre vonatkozó általános állítást és kérdést és ennek alapjánl az átalános elvet, amely a döntés alapjául szolgáló szabályt adja 3.Firkentscher 3 válaszmodellje 3.1szubszumpmpció-tan a)a konkrét esetet az elvont szabály alá rendeljük b)s levonjuk a következményt mint konklúziót /deduktív/ 3.2kiegyenlítés-tan a)az eset és a norma absztrakciós szintjét látja közelíteni egymáshoz, amíg e kettő félúton találkozik • konkretizálás-tan • a jog normáit a tényekhez közelíti • az eset tényeit pedig a normák szükségleteihez igazítja • analógia-tan • a feltalált norma valószínűleg megfelel a tényállásnak, azonban erre nem indukció útján jut el 3.3döntés norma nélkül-tan a)a hangsúly a bírói meggyőződésen van b)az esetnorma az objektív jog azon szabálya, amely egy megoldandó tényálláshoz egy azt szabályozó jogkövetkezményt rendel Dogma és dogmatika 1.dogma szó jelentése 1.1valaki vél, gondol

1.2ami helyesnek látszik 2.dogma: bármely rögzített és szilárdan hitt vélkedést jelenthet, amely egyben valamilyen csoporthoz tartozásra és egy mögöttes autoritásra is utal 3.a dogmatika tapasztalati alapú és gyakorlati célú elméletképzésként született meg 4.ahol el vagyunk zárva a bizonyosságtól, 4.1ott a gyakorlati megfigyelések 4.2tapasztalati adatok általánosításával kell általános tételeket megfogalmaznunk 4.3ezek a DOGMÁK 5.a dogmák ésszerűen összefüggnek egymással és tecné-t /tant/ alkotnak 5.1segíti és vezérli a gyakorlati döntést 5.2lehetővé teszi a tanítást 6.a dogmatika nem önmagában vett tudás, hanem valamilyen célja van 6.1gyakorlati célja 7.dogmatikusok 7.1kijelentéseket tesznek és döntéseket hoznak a dolgokról, akkor is ha tudják, hogy ezek csak tapasztalati úton iagzolhatók 8.szkeptikusok 8.1a tévedés lehetőségének tudatában 8.2lemondanak erről 8.3még ha a döntés lehetne igaz is 9.a dogmák a

gondolkodás és a következtetés további igazolására nem szoruló vagy nem is igazolható, megerősített kiindulópontot kínálnak 10.a dogma szó csak a XIX: sz-ban vette fel a mai katolikus jelentését 10.1olyan tétel, amelyet az egyház Istentől kinyilatkoztatottként hirdet, tagadását pedig eretnekségnek bélyegezi 11.a jogdogmatika szerint a törvény szerint meghozott döntések képezik a tapasztalat forrását 11.1 azokat a szabályokat rekonstruálja , amelyek szerint ezeket a valóságos eseteket elbírálták 11.2a dogma a törvény alkalmazása és a törvény igazolása is egyben 12.jogi dogmatika 12.1a bizonyosságot és a tudoményosságot keresve az egzakt tudományok és mesterségek mintáját próbálja magára alkalmazni, miközben tárgya erre nem alkalmas 12.2a helyes cselekvés és a helyes döntés meghatározása 13.dogmatika jellemzői 13.1valószínűség síkján mozognak 13.2a vélemények igazolásra szorulnak 13.3mögöttes autoritásra

támaszkodnak 13.4rendszert alkotnak 13.5gyakorlati funkciót tölt be A jogdogmatika körülhatárolása 1.a dogmatika a folyton képződő joganyag kusza sokféleségében teremt rendet 1.1jogilag releváns szabályok alapján 2.a lehető legkevesebb fogalommal próbálja meg a lehető legnagyobb anyag értelmes rendbe szervezését 2.1szétválasztja az általánost és a különöst 2.2a szabályt és a kivételt 2.3általánost a specifikustól 3.Alexy szerint 3.1 a hatályos jog leírása 3.2fogalmi és rendszertani elemzés 3.3javaslatok tétele 3.1a dogmatika egyfajta társadalmi matematika a)jogi fogalmak logikai elemzése b)ezek rendszerbe foglalása c)döntések igazolásához való felhasználása 3.1a jogdogmatika ismérvei a)propozíciók halmaza b)a propozíciók normákra vonatkoznak c)a propozíciók koherensen összefüggő egészet alkotnak d)a propozíciókat a jogtudomány dolgozza ki és ellenőrzi e)a propozíciók érvként szolgálhatnak konkrét döntésekhez

3.1nem minden propozíció tartozik a dogmatika körébe csak ezek a)valódi jogi fogalmak b)egyéb fogalmak c)nem-jogszabályi norma tételezések d)tényállások leírása e)elvek megfogalmazása 3.1jogdogmatika funkciói a)stabilizáló funkció b)fejlesztési funkció c)tehermentesítő funkció d)technikai funkció e)kontroll funkció f)heurisztikus funkció A jogdogmatika helye a jogtudományok között 1.a jogdogmatikát elismerhetjük 2.önálló vagy 2.1jogtudomány 3.önállótlan tudományként 3.1juriszprudenciával azonosítás 3.2jogtudományokban alaklmazott módszer 4.a tudomány és a gyakorlat között ezek közvetítőjeként helyezhetjük el 4.1 a nehéz esetek megoldására kíván segítséget nyújtani 5.a joggyakorlat egyedi eseteket szubszumál általános esetek alá 6.a jogdogmatika általános eseteket szubszumál általános esetek alá 7.Bydlinski tétele 7.1a jogdogmatika nem más mint a voltaképpeni juriszprudencia, azaz jogtudomány a)gyakorlati

tudomány b)racionáls tudomány • jogrend fenntartása • jogbiztonság 8.a jogdogmatikát mint a jogtudomány egyik ágát el kell határolni a következő elméleti jogtudományoktól 8.1jogfilozófia a) a jogász kérdez, de a filozófus válaszol b)a dogmatika nem reflektál önmagára • biztosnak elfogadott előfeltevésekkel él c)a dogmatika rendszer immanens d)a dogmatikai elemzés nem kérdőjelezi meg a jogrend érvényességét e)a dogmatika gyakorlati érdeklődés? 8.2jogszociológia 8.3jogtörténet a)a hatályos jog eljárásának és fórumainak időbeli alakulásával foglalkozik b)értelem folytonosságot keres c)a jogtörténet dogmatikatörténet is d)a jogtörténet segít kitágítani a dogmatikai szemléletet 8.4jogösszehasonlítás a)különböző jogrendszerek egybevetése b)a jogösszehasonlítás mutatja ki a dogmatikai gondolkodás területi-kultúrális kiterjedését c)a jogdogmatika elemzési dimenziót kínál a jogösszehasonlítás számára

8.5jogpolitika a)a jogpolitika a politikai tudományokhoz tartozik b)a jogdogmatika a joghoz tartozik A pre-modern dogmatikai gondolkodás története 1.a dogmatika az elmélet és a gyakorlat között közvetít 1.1 a joggyakorlat számára kíván segítséget nyújtani a konkrét esetek megoldásában 1.2jogi kérdések megválaszolásában 2.a dogmatika központi célja 2.1általánosítható válaszokat lehessen adni konkrét ügyekben felmerülő kérdésekre 3.a szöveget értelmezni kell 3.1pontosítani kell 3.2be kell illeszteni egy értelmi, logikai rendbe 3.3fogalmakat kell képezni 3.4csoportosításokat kialakítani 3.5kivételeket megállapítani 4.a rómaiak a matematikához hasonló változók bevezetésére törekedtek a jogban 4.1jogi kereteket alkotnak a társadalom számára 4.2praktikus gondolkodás 4.3Aequitas--> törvényértelmezési elv a)a ius strictumot ki kell egészíteni az aequitassal 4.4jogi konstrukciók a)nyelvi kifejezések, amelyeknek nincs

empirikusan megragadható materiális megfelelőjük a fizikai világban b)--> ezek bevezetésével jött létre a jurisprudentia 4.5 Cicero a) ars juris felvázolása • alapja a tapasztalati tudás • meg kell jelölni a tudás célját • a tapasztalati tudás forrása a megfigyelés • cél a méltányosság megőrzése 4.1a klasszikus kor jogtudománya a)a bíráskodás rendjéből nőtt ki • a laikus bíró dönt a rutin esetekben • a nehéz eseteket független jogtudósok oldották meg 4.1Iustinianus a)kazuisztikus joganyag szisztematizálása b)szövegek értelmezése c)glosszátorok, kommentátorok végezték 5.az egyes esetek szabályossága összefüggésében a dogma helyét a regula veszi át A modern jogdogmatika kialakulása 1.Exegétikus iskola 1.11804 Code Napoleon-tól XIX sz Végéig 1.2kodifikáció forradalmi eszméje 1.3a jog visszavezetése a törvényre 1.4természetjogi gondolkodás 1.5akarat és értelem elválasztása 1.6a törvényben a

szuverén nép akarata nyilvánul meg 1.7a bíró kimondja a törvényt de nem alkotja és nem alakíthatja 1.8a jogbiztonság garanciája a bíró passzivitása 1.9a bíró személytelen és pártatlan résztvevő--> érzelem és indulat nélkül 1.10az exegétikus iskola elvárásai csak akkor érvényesíthetők, ha a)a törvényben rögzített jog axiomatikus rendszert alkot • minden kérdésre van egy helyes válasz 2.XIX sz-i pandekisztika 2.1Németországban a római jog még mindig hatályban volt 2.2a jogot mint értelmi rendet adottként volt kénytelen magyarázni 2.3belső iskolák a)F. C V Savigny • történeti jogi iskola • az elő római jog rekonstruálása • a cél az erdeti törvényhozói gondolat kipuhatolása, történeti rendszertani módszerrel • • • • • a római jog a fejlődésssel a népszellem részévé vált • organikus gyökerő jogviszonyok, melynek alapja valamely életbeli viszony és az ehhez tartozó szabály • a

jogviszonyokon alapulnak a jogintézmények, ezek absztrahálódásából jönnek létre a jogszabályok • a dogmatika feladata a jogintézmények és a jogszabályok viszonyának tisztázása • a külvilág a dogmatikai rendszer alapja is • a dogmatikának a jogviszonyok összefüggéseit kell megjelenítenie a rendszerezés és a magyarázat révén Puchta • a jog a társadalmi viszonyok reál rendszere és a dogmatikai tételek logikai rendszere egyetlen egységes organikus rendszerben olvad össze G. Windscheid • fogalmi jogtudomány képviselője • kodifikáció párti • analitikai, elemző és rendszeralkotó módszer • elvileg lehetséges a jog tudományos – hézagmentes – rendszerének kialakítása • deduktív következtetés • fogalmak zárt rendszerének kialakítása R. Jehring • érdekkutató jogtudomány • szokásjog mint jogforrás tagadása • általános kodifikáció követelése • pandekisztika elvetése • a konstruáló módszer

helyébe a kritikai-teleologikus kutatómódszert állítsa • jog szociológiai felfogása • a dogmatika gyakorlati tudomány • feladata a gyakorlati jogesetek eldöntésének elősegítése Bydlinski • értékelő jogtudomány • érdekkutató jogtudomány továbbvitele, de kritikusan • az érdekkutatás az ok-okozati és a cél-eszköz viszonyokra korlátozódva egyfajta jogászi naturalizmusba süppedt • belső irányzatok • törvény továbbfejlesztő • társadalom immanens • társadalom transzcendens Mai irányzatok a jogdogmatikában 1.a kodifikáció véget vetett a pandektatudománynak 2.átadta a helyét a poztivista tudománynak 3.két fő törekvés 3.1hagyományos 3.2új dogmatika érvei 4.hagyományos 4.1a jog maradjon fogalmi-logikai rendszer 5.új dogmatika 5.1a jog tényleges működésének és alkalmazásának egyes mozzanatairól rendre igyekszik kimutatni, hogy nem felel meg a hagyományos dogmatika jogszemléletének 6.A Hart 6.1a jog a

szuverén parancsaként definiálható 6.2a jog és erkölcs élesen elválasztandó 6.3a jog a fogalmak logikai elemzésén keresztül érthető meg 7.R Dworkin 7.1 szabályok mögött húzódó mögöttes jogelmélet feltárása 8.Jurimentia irányzat 8.1USA, 1950-es évektől 8.2 háttere a számítógépes nyelv és adatfeldolgozás, rendszerelemzés, kibernetika, kommunikáció elmélet 8.3a jogi szövegek is alaklmazhatók a szimbolikus logika mesterséges nyelvére a)kiküszöbölve a mesterséges nyelv minden bizonytalanságát, lehetségessé válik valamiféle számítógépes döntéshozatal 9.Behaviorizmus / magatartástudomány / 9.1USA 9.2felváltotta az introspektív pszichológiát 9.3a jogi döntés a politikai döntés egyik fajtája 10.Law & Economics / Jog és Gazdaság / 10.1 a jog sok szabálya a gazdasági hatékonyságot szolgálja 10.2a hatékonyság a jólét maximalizálását jelentő technikai fogalom a)maximális értéket akkor éri el, ha a jogok

úgy vannak elosztva, hogy az aggregált társadalmi jólét már nem növelhető • azaz valaki számára történő további juttatás már csak valami nagyobb hátránya árán valósulhat meg, s ezáltal a javak halmozott összege csökken 10.3ez nincs összefüggében a javak igazságos elosztásával 11.T Parsons – Funkcionális rendszerelmélet 11.1 a jog szabályai és döntései nem értelmezhetők önmagukban a)csak azon társadalom számára nyújtott teljesítményként, amelyet szolgálnak 12.N Luhmann 12.1vannak tehát a társadalmi egész által támasztott igények, amelyek különböző módokon teljesíthetők a)s e módok funkcionálisan egyenértékűek b)a jog és a jogdogmatika felcserélhetőségi feltételek alá esik • nincs oylan funkció amelyet csak jogi vagy dogmatikai eszközökkel lehetne ellátni 13.Filozófiai hermeneutika 13.1 XIX-XX század 13.2Montesquiei-i elképzelés a)elvileg lehetséges olyan szöveg létrehozása, amelyek közvetlenül

vonatkoztathatók az esetekre • s amelyek ekként a bírót ítélkező automatává változtatják 13.3a hermeneutika jegyében vonta ezt kétségbe Schleiermacher a)nem hiszi, hogy van egyetlen helyes válasz b)vannak olyan helyzetek, amikor a jogértelmezés semmiféle erdményre nem vezet--> végül is értékítélet alapján kell valamiféle helyes döntést hozni c)a jogászi érvelés és okfejtés egy nyitott rendszerben történik d)a megértés előfeltétele az előmegértés • a szöveg vagy jel értelmének előzetes körvonalazása 13.4az objektum és a szubjektum kétirányú kapcsolatában – a párbeszédben – fokozatosan és lépcsőzetesen bontakozik ki a megértés 13.5 az esetre alakalmazható konkrét jog inkább egy aktus a) a hermeneutikai értelemfeltárás produktuma, amely erdmény nem magyarázható kizárólagosan a törvényből 13.6a hermeneutikai szövegmegértés tehát gyakorlati cselekvés 14.Új Retorika 14.1azt vitatja, hogy a jog, olyan

zárt rendszer lenne, amelyből dedukció útján levonható az esetre a helyes következtetés 14.2a jogi gondolkodás nem rendszergondolkodás, hanem problémagondolkodás 14.3a jogászi tevékenység alapvetően argumentáció 14.4ez a felfogás nem mond le a racionalitás igényéről csak azt vallja, hogy ez a racionalitás nem azonos a természettudományok racionalitásával 15.Posztmodern dekonstruktizmus 15.1az irodalom tudomány, politika és a filozófia területén fejtik ki tanaikat 15.2pontot kell tenni a felvilágosodás végére és véget kell vetni a modern kornak 15.3a jogot autonómnal tételezi a)melynek alapja az emberi ész és képesség Racionalizmus és racionalitás 1.a tudás, amely a világ feletti hatalom kiterjesztésében igazolja magát 1.1szükségképpen insurumentális, azaz technikai 2.a megismerés célja nem a tudás, nem az igazság megközelítése 3.a felvilágosodás totalitárius, mert mindent kiszámíthatóvá akar tenni 3.1 az egyén

csak mint a rendszer egyede ragadható meg 4.az egységes tudomány hierarchiájának csúcsán a logika áll 5.a dolgok mértéke nem az ember, hanem a tudomány 6.a tudomány birtokolja a mértékeket, mércéket és a mérőeszközöket 7.egy kijelentés iagzként vagy egy cselekvés ésszerűként való elfogadása azon múlik hogy ilyenként elfogadható-e, azaz megindokolható-e 8.Habermas 8.1instrumentális a)világ feletti uralom szférája b)így a világ felszabadul az instrumentélis ész uralma alól, s átadja helyét az emberi önmeghatározásnak c)ennek eszköze a beszéd d)álláspontok kölcsönös kifejtése és meghallgatása, s ezek érvekkel való alátámasztása->konszenzus kialakítása e)diskurzus szabadsága f)nyilvánosság 8.2kommunikatív racionalitás 9.a racionalitás a modern társadalmakat jellemzi 10.a társadalmi rend válsága a racionalizmus válsága is 10.1joguralom gyengülése 10.2túlzott kormányzati beavatkozás 10.3szetnederdek és

generálklauzulák alkalmazása 10.4célkövető vagy politikára figyelő jog kialakulása 11.ahhoz, hogy eljussunk az autonómia korába 11.1a tekintélyelvű korszak minden kötelezettségét ét kell alakítani egyszerű választássá, opcióvá 12.a cselekvések racionalitása 12.1 Max Weber osztályozza a társadalmi cselekvéseket a)célracionalitás b)értékracionalitás c)indulati racionalitás • a racionalitás határán mozog d)tradicionális racionalitás • a racionalitás határán mozog 13.a tisztán racionális viselkedések körében is számolhatunk a racionalitás lehetetlenségével ill Fogyatékosságával 13.1indetermináció a)az előrelátás nehézségeiből fakadó információhiány 13.2irracionalitás a)racionális cselekvéssel szemben más viselkedés tanusítása • hiper racionalitás • akarathiány • túlzott akarás 14.racionalizálás 14.1egy erdendően nem, vagy nem úgy vagy nem annyira racionális cselekvés utólagos átstilizálása

önmagunk vagy a környezetünk számára, a racionalitás igénye kielégyítése végett a)kognitív disszonancia redukció b)szépítés c)elvárás Racionalitás és igazolás a jogban 1.a jog és az ésszerűség szervesen összekapcsolódó kategóriák 1.1az ésszerűség főként a common law-ban maradt meg 1.2a kontinensen a jogalkotás és a jogalkalmazás merev elválasztásával és a jogalkotás szinte teljes okkuoálásával járt együtt a politikailag kialakított intézmények alapvetően a parlamentek és a közigazgatási szervek által a)ezáltal elvált a jogalkotásnak tulajdonított voluntas és a jogalkalmazáshoz rendelt ratio fogalma 2.a jogalkotói voluntashoz képest a jogalkalmazói ratio az ésszerűség első értelmére korlátozódik 2.1az értelem a jogalkotói értelemmel azonosul, s a jogalkalmazó arra van korlátozva, hogy ezt értelmezés segítségével feltárja, s aszerint hozzon döntést 3.a logikai-deduktív racionalitás kiszorítja az

értékelő kreatív értelmet 3.1a jogalkalmazó nem tagadhatja meg egy jogszabály alkalmazását a jogalkotói értelem megkérdőjelezésével 3.2ha mégis ezt akarja tenni, azt „álcázni” kell értelmezéssel vagy ténymegállapítással 4.Zelermyer 4.1a jognak és a jogi döntéseknek az értelmen kell alapulniuk a)nem fakadhatnak önkényből b)az ésszerűség azonban nem feltétlenül azonos a logikával 5.a jogi racionalitás mesterséges értelem / MacCormick / 5.1természetes értelem--> józan ész 5.2mesterséges értelem a) a társadalmi tapasztalaton alapuló racionalitás b)eljárási racionalitás c)álláspontok, normák, cselekvések rendszere által hordozott racionalitás 6.a jogtudomány mint racionális tudomány pozitivizmus utáni felfogása a jog mögötti elvek, a szabályok tartalma a közvetített morális értékek jogból való kirekesztése árán kíván eljutni a szabályok olyan autoritatív és ellentmondásmentes rendszeréhez, amely

független az egyéni értékítéletektől 7. egy jogi okfejtés logikai érvényessége nem dönthető el közvetlenül 7.1a konklúziót is le kell fordítani a logika nyelvére 8.a jogban nem egyszerűen az okozatos törvények összjátékából következik a végkifejlet 8.1hanem a vélemények, 8.2 megítélések 8.3mérlegelések 8.4értékítéletek együtteséből is 9.ismereteink egy része elméleti tudás 9.1leíró jellegű--> igaz-hamis a)ezek természetük szerint • empirikusak • analitikusak 10.a másik részegyakorlati tudás 10.1értékelőek a)azt az ítéletünket fejezik ki, hogy valami szép, jó helyénvaló 10.2normatívak a)azt fejezik ki, hogy valami kötelező, tilos, megengedett Pozitivizmus és anti-pozitivizmus 1.a jogdogmatika nem jogelmélet és nem jogfilozófia 2.alapvető érdeklődése gyakorlati 2.1de az elméletet hívja segítségül a gyakorlati kérdések megválaszolásához 3.Hagyományos dogmatika 3.1pozitivista a)Ago nyomán •

minden jog pozitív jog • a pozitív jog akarati termék • általában szuverén azaz az állam akaratáé • tudományok egysége • tudományok sorrendbe állíthatósága • tudományosság kritériumai • pozitív tényekből való kiindulás • megfigyekés vagy kísérlet által bárki ellenőrízhető • dedukció útján a megtörtént eseményeket meg lehet magyarázni • a tudományosság elérését a logikai módszer biztosítja • ha valaki nem tudja bizonyítani matematikailag amit mond akkor nem mond semmit • a rend keresése a tudomány segítségével • a jogtudományt meg kell tisztítani a szociológiai, törtlneti, poltikai, erkölcsi megfontolásoktól • a jogtudomány kiindulópontja az empirikusan megragadható tény • a tény és a norma eredetére a jogtudomány nem kérdezhet rá • a jogtudomány feladata a jog piramidikus rendszerének kialakítása, amellyel minél több eset oldható meg • a tecné a maesterségbeli tudás a

pozitivizmus alapja • az erkölcsi tudás- -phronészisz- a gyakorlati következtetés egyik változata • gyakorlati következetések négy fajtája • imperatív következetés • projektív következetés • deontikus következetés • gyakorlati következetés • a törvények hiányosak, mert az meberi viszonyok, amire vonatkoznak is hiányosak • ezért van szükség méltányosságra • egyértelműen elkülöníthető, hogy mi a jog és mi nem az • jogbiztonság hordozója 4.Új dogmatika 4.1anti-pozitivista a)természetjog b)jogi realizmus 4.2nem rajzolhatók körül éles kontúrral a jogi szövegek 4.3az azonosítás csak empirikusan-->esetről esetre lehetséges 4.4a választ nem dedukáljuk a szövegből, hanem az eset és a norma körkörös egymásra vonatkoztatásával megalkotjuk a)a norma is módosulásokon mehet át--> amíg egyfajta nyugvópontra jut A logikai hagyomány 1.bizonyító érvek keresésének hajtóereje a diskurzus 2.a jog

világában az összes körülmény teljes és elfogoulatalan figyelembevételének, s az azon alapuló ésszerűen kialkított és megindokolt döntésnek kell uralkodnia 3.ideáltípusként a klasszikus kérértékű logika nevezhető meg 3.1 az adott rendszeren belüli érvényes következtetés szabályait rögzítik 3.2amely következtetés csak akkor lesz helyes is, ha a premisszák helyesek voltak 4.a jog racionalitását a logika mintájára elkézelt jogban keresik 4.1a ténybeli következtetés tényekből, azaz igaznak tételezett premisszákból következtet a tényállásra 4.2a jogi következtetés a logikai rendszerként feltételezett jogrendszerből kiindulva, a logikát az értelmezés eszközeként használva jut el az adott esetre érvényes normához 4.3a jogi döntés is egy logikai művelet 5.a logikai következtetés három modellje 5.1deduktív a)pl. szillogizmus 5.2induktív a) szabályok, általános feltételek felállítását szolgálja 5.3analógiás a) a

két konkrét eset közötti hasonlóság alapján, az előző eset következményét alkalmazzuk a későbbi esetre vonatkozó következtetésként 6.analitika 6.1levezetés 6.2demonstráció 6.3komklúzió 7.topika 7.1 a meg nem szerezhető ismeretekkel foglalkozik a) deduktív következtetések kiinduló premisszák felállítása b)következtetési szabályok kiválasztása c)ismeretek szerzése akkor mikor a dedktív módszer nem alkalmazható 8.dialektika 8.1 célja az igazságosság elérése 8.2 következtetési módja az indukció 9.Arisztotelész szillogizmus-elmélete 9.1kategorikus szillogizmusok a)két premisszája és konklúziója is kategorikus állítás • az állítás lehet egzisztenciális • vagy univerzális 9.1hipotetikus szillogizmusok a) mindkét premisszája és konklúziója hipotetikus állítást tartalmaz 9.1modális szillogizmusok a) az igaz és a hamis értékeit árnyaló modális szavak b)az erdeteileg kategorikus állytásokat modalizálják

Új törekvések a logikában 1.a logika három előfeltevéssel élt 1.1vizsgálat tárgyává csak összetett kifejezések tehetők 1.2vizsgálat tárgyává csak azok az összetett kifejezések tehetők, amelyek maguk is lehetnek igazak vagy hamisak 1.3 a vizsgálat tárgyát kizárólag logikai szerkezete képezi 2. materiális logika 2.1 milyen feltételek mellett tekinthető egy kijelentés más kijelentésekből levont következtetésnek 3.nem formális logika 3.1miként vonnak le következtetéseket a legkülönfélébb tudományterületeken 4.a joggyakorlatban jelen van a dialektika 4.1ha a következtetés elfogadhatatlan, akkor a premisszák ellen kell fordulni, hogy valamelyik kiejtésével más következtetésre lehessen jutni 5.a deduktív következtetés bizonyossága premisszáinak bizonyosságától függ 6. a jogászok nem-formális érvelése pedig a premisszák felállítására irányul 7.a nem formális logika körülveszi és kontextusba helyezi a formális

logikát 8. gyakorlati következtetés logikája 8.1 a logikai következtetés cselekvésre alkalmazhatóságával foglalkozik 8.2 elméleti a)igaz vagy hamis kijelentések megtételére irányul 8.3 és gyakorlati ténykérdés különbsége a) a jó tudása és a jó ismerete miként kapcsolódik a jó magatartáshoz és a helyes cselekvéshez 8.1a jog számára a gyakorlati logikának kettős következménye van a) a gyakorlati következtetés hasonló szerepet játszik a humán tudományokban mint a nomologikus deduktív magyarázat a természettudományokban 9.deontikus logika vagy normalogika 9.1 a normák érvényességéről és érvénytelenségéről beszélhetünk 9.2 ha a klasszikus szillogizmus fels? tételét normatív tételre cseréljük ki, akkor érvényes normatív következtetést tudunk levonni 9.3egy kijelentés nem lehet igaz is és hamis is, vagy se nem igaz se nem hamis 10.Lukasiewicz háromértékű logikája 10.1 igaz, hamis és neutrális értékek 10.2 az

igaz és a hamis közötti átmenetet mint valószínűséget kell felfogni 11.Merloni életlen logikája 11.1 köztes árnyalatokat, viszonylagos megállapításokat is figyelembe vesz 11.2 a két érték helyett többet is megenged, azonban ezeket az értékeket is a kijelentések mellé kell rendelni Definíciók és fogalmak 1.a görögöknél a definíciók 1.1azoknak az általánosságoknak a megfogalmazása, amelyek lehetővé teszik az igaz kijelentések megtételét és igazolását 2.definiálás 2.1 a meghatározásra váró kifejezés / definendum / 2.2 és a definendum jelentését meghatározó kifejezés / defiens / 2.3közötti definiíciós azonosság tételezése 3.a fogalom megadás a dolog lényegének meghatározása 4.erős törekvés a jogban a terminus tecnicusok rögzítése és egyértelművé tétele 4.1ez a fogalomalkotás 5.a jelentés rögzítése történhet 5.1analitikus definícióval a) adott kifejezés adott nyelven való jelentésének

megállapításával 5.1szintetikus definícióval a) adott kifejezés más szóhasználattól független jelentésének megegyezéses meghatározása a jövőre nézve 6.a jelentés meghatározásának foka 6.1 egyértelmű a) egy másik tisztázott jelentésű kifejezésre utal 6.2alternatív a) ha nem csak egy jelentése lehet a szónak de a jelentések köre meghatározott 6.3pontosító a) egyes jelentéseknek a kizárása 7.korrekciós definíciók 7.1 egy meglévő jelentést további fogalmi elemek beiktatásával látják el pontosabb jelentéssel a) fogalommagyarázat 8.hozzárendelő definíciók 8.1a kifejezéshez nem a jelentést, hanem a valóság valamely jelenségét rendeljük hozzá 9.reál-definíciók 9.1 a szó által jelölt dolgoknak vagy azok valamely osztályának lényegét megadva határozzák meg a dolgot 10.a definiálás klasszikus módja 10.1 ha megadjuk a kifejezés legközelebbi nem-fogalmát 11.fordítás-definíciók 11.1 rövidítések vagy ábrák

jelentését adják meg 12.a definiálás alapelvei / Weinberger / 12.1 ügyelni kell a definíció logikai és nyelvi korrektségére 12.2a definíciók viszonylagosak 12.3 kerülni kell a definiálás körkörössége 13.Engisch „homályos fogalmai” 13.1értékfogalmak 13.2deskriptív fogalmak 13.3generálklauzulák 13.4belátásos fogalmak 14.K Larenz 14.1 típus fogalma--> ezt nem definiáljuk csak körülírjuk, amelynek az egyes eset csak kisebb-nagyobb mértékben felel meg Narráció 1.az idő csak annyiban emberi idő, amennyiben narratív módon strukturált 2.a narráció a mesélés köti össze az időben egymást követő cselekvéseket 3.gyakorlati megértés 3.1 a cselekvések megértése és magyarázata 3.2 az egyes mozzanatok időbeni struktúrájának megértése 4.az elbeszélt történetek révén való megértés csak szimbólumok segítségével lehetséges 4.1 ha egy cselekvés elmesélhető, akkor eleve szimbolikusan közvetített 5.történetek

közötti különbség 5.1 fiktív történetek 5.2valóságos történetek 6.a jogi folyamatban semmi más nem történik, mint beszéd 7.nem állank rendelkezésünkre a normák, hanem csak a szavak, amelyek e normákat kifejezik 8.a jogi döntés állításokról való döntés 8.1 ezen állítások megfogalmazása a beszéd 9.narrativitás 9.1 a gyakorlati tapasztalat és tudás nem közvetlenül, hanem történetek formájában, azaz kulturálisan meghatározott rendeben jut el hozzánk 9.2tehát bizonyos idődimenzióban átrendezve és a nyelv által konkretizálva Diskurzus 1.a diskurzus, társas beszéd 1.1 célzott közlés, ami lehetővé teszi, az arra való reakciót 2.a beszéd, tehát általában címzett--> amely egy diskurzus egyik mozzanata 3.a jogi tevékenység eleve a dialógus formáját veszi fel 3.1 vélemények ütköztetése 3.2 részletes szabáylok határozzák meg, hogy kinek van joga beszélni 4.a diskurzust általában korlátozó eljárások /

Foucault / 4.1a diskurzust kizáró eljárások a) tilialom--> a diskurzus tárgyára, alanyára b) megosztás és elutasítás c)igazságigény 4.1belső eljárások a) kommentár • korlátját egy másik szöveg képezi b)szerző c) diszciplína • egy tudományterület fogalmainak szervezett együttese 4.1alanyai számára felállított szabályok a) rituálé b) diskurzus-társaságok c) diskurzusok kisajátítása 5.Goodrich--> a jogi diskurzus négy ismérve 5.1 intézményesültség 5.2szótan és mondattan 5.3jelentéstan 5.4ideológia 6.normatív állítások helyességének garanciái 6.1 belső ellentmondásmentesség 6.2 őszinteség 6.3készség a szabályokkal kapcsolatos leíró és értékelő álláspont bemutatására 6.4beszélők azonos nyelvhasználata 7.diskurzus ideális modellje 7.1 minden állítást igazolni kell 7.2bármi mellett vagy ellen való érvelés joga 7.3 jogoktól senki sem foszthatja meg önmagát Retorika 1.meggyőzésre irányuló

beszéd 2.Platón és Arisztotelész 2.1 Platónnál a retorika mindig jó retorika--> mindig el?feltételezi a tudást, az igazságot 2.2Arisztotelész a) a dolgok lényegét a dolgokban keresi b) nem elég az igazság felmutatása, azt el is kell fogadtatni c)tiszta tudományon alapuló, szóbeli meggyőzés művészete 3.Arisztotelészi retorikai eszközök 3.1 szónok jelleme 3.2 a hallgatóságra tett hatás 3.3 maga a beszéd 4.ethosz 4.1 személyes kvalitások 5.pathosz 5.1 a hallgatóság érzelmeinek megindítása 6.logosz 6.1 a beszéd értelmi meggyőző ereje 7.a retorika három értelmezési területe / Arisztotelész / 7.1 bírósági retorika 7.2alkalmi beszéd 7.3 politikai szónoklat 8.Cicero--> a klassikus retorika szenderd elmélete 8.1 javarészt a görög hagyományon alapul 8.2 a retorika civilis ratio--> a politika része 8.3 a szónoknak meg kell találnia, mit mondjon 8.4 el kell rendeznie az anyagát 8.5fel kell öltöztetni gondolatait a nyelv

segytségével 8.6el kell raktározni az emlékezetében 8.7méltósággal előadni 9.Quintilianus 9.1 a retorika a jó beszéd tudománya 9.2 a retorika az oktatás része 9.3 az oktatás célja a „nagy szónok” 9.4a szónoknak jó embernek kell lennie a szofista hagyomány értelmében 10.Perelman 10.1 törekvése a retorika eredeti viszonyrendszerének helyreállítására irányult Érvelés és meggyőzés 1.emocionális argumentumok 1.1 a parancsnak való engedelmességről próbálnak meggyőzni 2.morális argumentumok 2.1szociális kényszert ültetnek az érvek helyére 3.a jog amíg hatlályos, nem tehető kritika tárgyává azon az alapon, hogy nem volt és nem is lesz mindig hatályos 4. amíg fennáll, egyféle természeti adottságként van jelen 5.hogyan igazolunk a joggal 5.1 felszólítással a)a normákat önmagukban létezőnek tekintjük 5.2kényszerrel a) a kényszert mint érvet bármikor félresöpörhetjük, ha pedig akaratunk ellenére sem tudjuk

félresöpörni, akkor természeti meghatározottsággal találkoznuk b) nem érv hanem feltétel és következmény 5.3érveléssel a) maga az autoritás a kényszert közvetíti b) ha egy normatartalom megállapítható, akkor azzal szemben más argumentum nem állhat meg, vagy pedig a normától való eltérést igazolni kell 6.racionalitás az argumentumban 6.1 az argumentáció nem aznos a demonstrációval 6.2 a meggyőzés diskurzusra korlátozódik 6.3 az érvek a hallgatósághoz szólnak 7.egy érvelés erdményességéhez a levezetés logikai érvényessége szükséges de nem élgséges 8. az érvelés nem lehet szubjektív 9.az érveléshez beszédhelyzetnek kell kialakulnia 9.1 ehez két fél hajlandósága szükséges a) az érvelő fontosnak tekinti a címzett meggyőződését b) a hajlandóség részéről figyelem a meggyőzettetésre 10.az érvelés során egy elképzelt, univerzális közönséghez kell igazodnunk 10.1 nem lehet egyszerre mindenkihez szólni

11.az érveléshez egy szilárd pontra van szükség 11.1 valóságos dolog a) tény b)igazság c) vélelem 11.2kívánatos dolog a) értékekhierarchia b)loci /topoi/--> az érvelés menetének meghatározása • közhely • mennyiség • minőség Az argumentáció technikái 1.argumentum az, amit valaki argumentumként ad elő 2.az érvelés azonos szerkezetet mutat a legkülönfélébb érvelési helyzetekben 3.az argumentáció általános modelljének szerkezeti elemei / Toulmin / 3.1 az érvelésnek általában két fő iránya lehetséges a) asszociáció • egymás alátámasztására kapcsolunk össze elemeket b)disszociáció • elemeket választunk el egymástól 4.asszociációs technikák 4.1 az érveket valamely vitathatatlan összefüggéshez kapcsolják 5.kvázi-logikai argumentumok 5.1 a logika és a matematika eljárásaira kívánnak emlékeztetni 5.2logikai minták a) kontradikció b)azonosság c)tranzitivitás 5.3matematikai minták a) rész és egész

összefüggésének felhasználása b)összehasonlítás c) frekvencia előfordulásának gyakorisága 6.valóság struktúráján alapuló argumentumok 6.1 a valóság szerkezetét képezik le 6.2 szekvencia argumentumai a) időbeni egymásra következtetés összefüggéseire építenek 6.3koegzisztencia argumentumai a) a dolgok együtt járására hivatkoznak b) bizonyos érvelés lehet cáfolhatatlan, ha magas autoritású személytől származik 7.a valóság struktúráját magyarázó argumentumok 7.1 nem a valósághoz való hasonlóságot használják érvként 7.2 hanem e viszonyok értelmezéseként szolgáló gondolati rekonstrukciókat 8.disszociációs tecnikák 8.1 annak igazolására törekszik, hogy bizonyos elemeket alaptalanul kapcsoltak össze 8.2 bizonyos fogalmakat helytelenül használtak 8.3 látszat-valóság különbségtétel a) a valóság koherens és ha inkoherenciával találkozunk, az csak a látszt lehet, ezt pedig le kell választani a jogról 9.a

disszociáció gyengítése egy másik disszociációval lehetséges 9.1 állítólagos-tényleges kategóriapár a) a szóban forgó különbségtevésnek nincs valóságos csupán verbális alapja 10.az érvek kiválsztásának a hibája 10.1 ellenmondásos érvelés 10.2érvelési tévút 10.3elvont érvelés 10.4irreális érvelés 10.5pontatlan érvelés 10.6merev érvelés 10.7pót-érvelés 11.az érvelés felépítésének hibája 11.1 az érvelés túltengése 11.2 az érvelés elgtelensége 11.3 fordított érvelés 11.4 körkörös érvelés 11.5 hézagos érvelés 11.6 érvelési inkoherencia 11.7 inhomogén érvelés 11.8rugalmatlan érvelés 12.az érvelés és a következtetés közötti viszony fogyatékossága 12.1 érvelési inkompetencia 12.2 önkényes érvelés 12.3 inadekvát érvelés 12.4 kettős érvelés 12.5 hajthatatlan érvelés 12.6 elégtelen érvelés 12.7 érvénytelen érvelés Argumentumok a jogban 1.az argumentációs technikák függetlenek a

beszédhelyzettől 2.a jogi argumentumokat a jog értelmezésétől és a logikai következtetésekt?l kell elhatárolnunk 3.az értelmezés során egy adott jogi norma tartalmát pontosítjuk egy adott eset szempontjából 4.az argumentáció annak rögzítésére irányul, hogy alkalmazható-e az adott norma ill melyik norma alkalmazható 5.a logikai érvényesség nem pótolja a jogi érvényességet 6.a jogi nyelv természetes nyelv a logikai pedig mesterséges nyelv, esetén használható deduktív biztonsággal 7.a jogban a premisszák meghatározása ki van téve az értelmezés, tehát az ellenvélemény lehetőségének 8.a jogi argumentumok csak kvázi-logikai argumentumokként foghatók fel 9.jogi argumentumok csoportosítása 9.1 argumentum per autoritatem a) tekintéllyel való érvelés 9.2megállapított normák a) argumentum per analogiam • hasonlóságon alapuló érv b)argumentum a similibus ad similia • a lehetséges döntéshez a nem az alkalmazandó norma

felől közelít, hanem fordítva • a már meghozott döntéseket használja fel érvként az alkalmazandó szabály mikénti meghatározásához c)argumentum a contrario • ez ellentétből való következtetés d)argmentum a fortiori • analógia továbbfejlesztése e)argumentum ad absurdum • lehetséges következtetési láncolat végigvezetése addig a pontig, ahol nyilvánvalóvá válik annak tarthatatlansága 9.3nem fennálló normák / szubsztantív argumentumok / a) argumentum ad finem • a céllal való érvelés b)argumentum per consequentiam • egy norma bizonyos alkalmazásának, vagy bizonyos módon való döntésnek a következményeit használjuk érvként a)argumentum per coherentiam • koherenciával való érvelés a)argmentum ad personam • jogi érvek pótlására vagy meggyengítésére szolgál Szöveg – jelentés – értelem 1.jelentés 1.1 az adott szöveg szavainak jelentéséből és a szavak egymáshoz kapcsolásának szabályaiból

kibontható tartalom 2.értelem 2.1 a beszélő célját, szándékát, indokát is hozzáteszi a szöveg tartalmához 2.2 mintegy átfogóbb értelmi rendbe illeszti 3.a minden mástól megcsupaszított szövegek grammatikája alkalmas arra, hogy a szöveg megértését egzakt módon biztosítsa 4.a nyelv tehát önmagában alkalmas volna az egyértelmű közlésre 4.1 de a nyelv modellje nem merül ki a grammatikában, hanem azt kiegészíti a) a logika b)és a retorika 5.nyelv 5.1 jelentéstartalmak átvitelének eszköze és hordozója 5.2 emberi cselekvés 6.Austin 6.1 beszédaktusok a) nem mint bizonyos jelentésű nyelvi kifejezések, hanem mint sikeres vagy eredményes cselekvések töltik be szerepüket 7.a világ felfoghatóságát tekintve a nyelv börtönébe vagyunk zárva 8.nem létezik a szavakhoz dologilag egyértelműen tapadó értelem, amit csak be kellene fogadnunk 9.Gadamer megközelítése 9.1 kezdetben természetes a megértés 9.2ha a megértés nem vezet

sikerre, akkor válik esedékessé a szöveg szó szerinti jelentése 9.3az értelem kibontásához a szövegből kell kiindulnunk 10.jogi szövegek 10.1 szubjektív és objektív értelmezés hadakozik 10.2 a jogi szövegek mögött mindig meghúzódik valamiféle autoritás 10.3 az értelmezés a joghoz mint szöveghez közelít 10.4 az írásba foglalás szükséges, hogy a szöveg vitathatatlan kiindulópont lehessen 10.5a törvény szövegéből ki kell bontani a törvény értelmét 11.a nyelvi kifejezések jelentéséről tett kijelentések 11.1 egyértelmű 11.2 alternatív 11.3 pontosító Értelmezés, az értelmezés technikái 1.az értelmezés veszélye, hogy olyan erdmény jön ki amire senki sem gondolt 2.értelmezésre csak egyetlen esetben nem kerül sor 2.1 logikailag érvényes tautológiák esetén--> nem visz közelebb a norma értelméhez 3.értelmezés mai értelme 3.1 minden a jelenségek mögött meghúzódó értelem felfejtésére irányuló törekvés 3.2

nyelvi szövegek jelentésének rekonstruálása--> derivatív felfogás 3.3 ha kételyek támadnak a szöveg tartalmával kapcsolatban--> klarifikatív felfogás 4.jogi értelmezés 4.1 írott szöveg értelmezése 4.2 a szöveg minden esetben nyitott 5.az értelmezés három típusa Dworkin szerint 5.1 artisztikus vagy konstruktív értelmezés 5.2 kreatív értelmezés 5.3 tudományos értelmezés 6.az értelmezés a szöveg tartalmára vonatkozó állítás 7.Aarnio szerint 7.1 egy kijelentés lehet a)elméleti kijelentés • empirikus • logikai b)gyakorlati kijelentés • hatás kiváltására irányuló kijelentések • előírások • meggyőzés • alanyiságot kifejező kijelentések • egyszerű megnyilvánulások • álláspontok 8.a normaállítás megfogalmazhatja azt, hogy 8.1 a hivatkozott norma a jogrend része 8.2 ésszerű és helyes az adott normát az érvényes jogrend részeként elfogadni 8.3 normaajánlásként fogalmazható meg az, hogy

ésszerű valamely normát érvényesnek elfogadni 9.az értelmező állítás az elméleti és a gyakorlati kijelentések sajátos vegyülete 9.1 ez az összeolvadás a normatív gyakorlatban következik be 10.az értelmezés a jogalkalmazás eszköze 10.1 a jogrendszer egyetlen és egységes 10.2 a döntés az értelmezéstől függ 10.3 az értelmezésnek van sajátos jogi formája 11.Alexy és Dreier – az értelmezés szükségességének magyarázata 11.1 a jogszabályi szövegek nyitottsága a nyelvi jelentések nyitottságából következik 11.2 a szavak lehetnek többértelműek 11.3az alkalmazott fogalmak lehetnek homályosak 11.4a jogi módszer bizonytalan a)nem áll rendelkezésre olyan módszer, ami elvezetne az egyetlen helyesválaszhoz 11.5a helyességre és az igazságosságra vonatkozó elképzelések különbözősége AZ ÉRTELMEZÉS TECHNIKÁI 11.1 a modern értelmezés a glosszátorokkal veszi kezdetét a) ahol a szöveg nem igazít el, ott logikai módszerrel

kell élni b) a logikai módszert a törvényhozó akaratának kipuhatolása egészíti ki 11.1Donellus a) kötelező ereje nem annak van ami le van írva, hanem annak ami a törvény szelleméből következik b) néha korrigálni kell a törvény szavait • törvény külöböző rendelkezéseinek egybevetésével • a törvény alapokának megvizsgálása • aequitas használata • egyéb törvényekkel való összehasonlítás 11.1Savigny értelmezés tana a) az értelmezés a jogalkotástól élesen elválasztandó egyságes művelet b) célja a jogalkotói gondolat kipuhatolása c) a módszer alapja a nyelvtudomány d)nyelvtani, logikai, történelmi, rendszertani értelmezés 11.1Jehring és Stammler--> érdekkutató irányzat a) a célmomentumot állítja az értelmezés középpontjába b) az értemezésnek a törvényben védett érdekek feltárásán és az azt vezérlő értékek szerinti súlyozásán kell alapulnia c) a norma konkretizálása során az

érelmezés sokféle szerepet tölthet be • interpretatio secundum legem • interpretatio praeter legem • interpretatio contra legem Értelmezés, az értelmezés technikái 1.az értelmezés veszélye, hogy olyan erdmény jön ki amire senki sem gondolt 2.értelmezésre csak egyetlen esetben nem kerül sor 2.1 logikailag érvényes tautológiák esetén--> nem visz közelebb a norma értelméhez 3.értelmezés mai értelme 3.1 minden a jelenségek mögött meghúzódó értelem felfejtésére irányuló törekvés 3.2 nyelvi szövegek jelentésének rekonstruálása--> derivatív felfogás 3.3 ha kételyek támadnak a szöveg tartalmával kapcsolatban--> klarifikatív felfogás 4.jogi értelmezés 4.1 írott szöveg értelmezése 4.2 a szöveg minden esetben nyitott 5.az értelmezés három típusa Dworkin szerint 5.1 artisztikus vagy konstruktív értelmezés 5.2 kreatív értelmezés 5.3 tudományos értelmezés 6.az értelmezés a szöveg tartalmára vonatkozó

állítás 7.Aarnio szerint 7.1 egy kijelentés lehet a)elméleti kijelentés • empirikus • logikai b)gyakorlati kijelentés • hatás kiváltására irányuló kijelentések • előírások • meggyőzés • alanyiságot kifejező kijelentések • egyszerű megnyilvánulások • álláspontok 8.a normaállítás megfogalmazhatja azt, hogy 8.1 a hivatkozott norma a jogrend része 8.2 ésszerű és helyes az adott normát az érvényes jogrend részeként elfogadni 8.3 normaajánlásként fogalmazható meg az, hogy ésszerű valamely normát érvényesnek elfogadni 9.az értelmező állítás az elméleti és a gyakorlati kijelentések sajátos vegyülete 9.1 ez az összeolvadás a normatív gyakorlatban következik be 10.az értelmezés a jogalkalmazás eszköze 10.1 a jogrendszer egyetlen és egységes 10.2 a döntés az értelmezéstől függ 10.3 az értelmezésnek van sajátos jogi formája 11.Alexy és Dreier – az értelmezés szükségességének magyarázata 11.1

a jogszabályi szövegek nyitottsága a nyelvi jelentések nyitottságából következik 11.2 a szavak lehetnek többértelműek 11.3az alkalmazott fogalmak lehetnek homályosak 11.4a jogi módszer bizonytalan a)nem áll rendelkezésre olyan módszer, ami elvezetne az egyetlen helyesválaszhoz 11.5a helyességre és az igazságosságra vonatkozó elképzelések különbözősége AZ ÉRTELMEZÉS TECHNIKÁI 11.1 a modern értelmezés a glosszátorokkal veszi kezdetét a) ahol a szöveg nem igazít el, ott logikai módszerrel kell élni b) a logikai módszert a törvényhozó akaratának kipuhatolása egészíti ki 11.1Donellus a) kötelező ereje nem annak van ami le van írva, hanem annak ami a törvény szelleméből következik b) néha korrigálni kell a törvény szavait • törvény különböző rendelkezéseinek egybevetésével • a törvény alapokának megvizsgálása • aequitas használata • egyéb törvényekkel való összehasonlítás 11.1Savigny értelmezés

tana a) az értelmezés a jogalkotástól élesen elválasztandó egységes művelet b) célja a jogalkotói gondolat kipuhatolása c) a módszer alapja a nyelvtudomány d)nyelvtani, logikai, történelmi, rendszertani értelmezés 11.1Jehring és Stammler--> érdekkutató irányzat a) a célmomentumot állítja az értelmezés középpontjába b) az értemezésnek a törvényben védett érdekek feltárásán és az azt vezérlő értékek szerinti súlyozásán kell alapulnia c) a norma konkretizálása során az érelmezés sokféle szerepet tölthet be • interpretatio secundum legem • interpretatio praeter legem • interpretatio contra legem A jog rendszer-szerűsége, jogmentes tér, joghézag 1.a formális érvényesség krtériumai révén a jog és a nemjog határainak éles megvonhatóságát hirdeti 2.a társadalmi viszonyok lehetőségeiből kimetsz egy mezőt, amelyet a jog alá tartozónak nyilvánít 3.a jogi szabályozás hiánya a jogon belül is megmutatkozhat

3.1 ez a célja a szabadságjogoknak a) az egyéni autonómia védelme érdekében tilitják meg az állami beavatkozást 3.2diszpozitív szabályok a) sajátos mozgásteret engednek a jogalanyoknak 4.a jog nemjog határvonala 4.1 annak egyértelmű eldöntése, hogy az adott eset a jog alá tartozik-e vagy sem 5.a bizonytalanság forrása lehet a jogon kívüli szféra is 6.nemcsak az egyes szavakat, hanem magát a jogot is holdudvar veszi körül 6.1 ezt nevezi Firkentscher jogmentes térnek a) a jogmentes tér annyit mond, hogy ott nem lelhető fel érvényes jogi norma 7.a mentesség normativitása szempontjából a következő esetek különíthetők el 7.1 érvényesíthető és érvényesítendő szabályok köre 7.2 csupán az érvényesíthető szabályok köre 7.3 az empirikusan érvényesíthetetlen szabályok csoportja 7.4 normatvan érvényesíthetetlen szabályok köre 8.joghézag 8.1 amikor a jog nem szabályoz egy esetet de nyilvánvalóan kellett volna 9.a

joghézagok jellegük szerint lehetnek-->Peczenik szerint 9.1 inszufiencia-hézag 9.2 inkonzisztencia-hézag 9.3 indetermencia-hézag 9.4axiológiai-hézag Analógia általában és a jogban 1.az analógia az összehasonlításon alapul 2. két terület hasonló struktúráján alapul 3.fajtái 3.1 aritmetikai analógia 3.2 geometriai analógia 3.3 harmonikus analógia 4.a jogi analógia az eljárást kiterjesztő eszköz 4.1 a praetor utilis actio révén keresetet biztosít a hasonló igény kielégítésére 5.el kell határolnunk az anlógiát az argumentum contrariótól 5.1 alaphelyzet--> elbírálásra váró eset, de nincs arra vonatkoztatható norma 5.2el kell döntenünk, melyik módszert alkalmazzuk a) ha egy magatartás nincs kifejezetten megtiltva, akkor lehet megengedettségre következtetni, azaz a tilalmakat contrario kell érteni b) csak a releváns tényállási elemekben mutatkozó hasonlóság alapozhatja meg az anlógia alkalmazását c)időpontokat,

időtartamokat, időbeli korlátokat nem szabad analógiás úton alkalmazni d) egy norma kifejezett rendelkezése alól nem adhat felmentést vagy nem teremthet kivételt egy másik norma analógiás alkalmazása e) csak igen kivételes esetben lehet analógiával érvelni, hogy egy törvény szövege hibás vagy téves 6.Ahhoz, hogy a jogképzés igazolható legyen 6.1 szükséges, hogy az eset jogképzési igényt támasszon 6.2 a jogfejlesztés nem lehet szubjektív vagy önkényes 6.3 a kiegészítésnek igazodnia kell a jogrendszerhez 7.analógia alkalmazásának technikai elemei 7.1 joghézag fennállásának és az analógiás megoldás alkalmazásának szükségességét rögzítő megállapítás sz eszköz alkalmazásának előfeltétele 7.2 olyan absztrakt tényállást kell konstruálni, amely alkalmas a jogkérdés megfogalmazására és a szabály hiányának igazolására „Tényhézagok” - fictio, praesumptio 1.a fikció és a vélelem is a tényekre vonatkozik

1.1 valóságnak fogad el valótlan tényállást-->fikció 1.2 valóságnak fogad el valószínű tényállást-->vélelem 2.gyakorlati ok 2.1 a bíró ítélkezési kötelezettsége 3.elméleti ok 3.1 átfogó rendszerre törekvés 4.a fikció csak látszólag a tényeken végzett művelet 4.1 a jog egyenetlenségeit simítja el 5.a fikció sajátosságai / Vaihinger / 5.1 előfeltevései erőltetettek 5.2 alkalmazásuk időleges 5.3 helytelenségük tudatos 5.4 vmlyen célt szolgáló eszközök 6.fikció fajtái 6.1 valóságos 6.2 álfikció a) mesterséges osztályozások b) sematikus fikciók c)paradigmatikus ficiók d)tropikus fikciók e) heurisztikus fikciók 7.fikció a római szövegekben 7.1 fictio 7.2fingere 7.3finge, fingamus 8.a vélelem tényállást tételez ott, ahol az tudottan nem áll fenn 8.1 megdönthetetlen 8.2 megdönthető 9.a vélelem gazdasági funkciója 9.1 rövidítés 9.2 részletes magyarázat megtakarítása 9.3 árnyalt szemléltetés

9.4nyilatkozatok pótlása 10.jogfejlesztő funkció 10.1 jog kazuisztikus továbbfejlesztése 11.hátrányai 11.1 valótlanságra épít 11.2 bizonytalanságot idéz elő 11.3 leplezi a bírói kreativitást 11.4 hátráltatja és összekuszálja a jog rendszerezését 11.5 aláássa a jog tekintélyét Az „igazság” kategóriája a jogban 1.tény az, amit tényként elfogadunk 2.igazságelméletek 2.1 fundacionalista a) az igazságnak van valamiféle alapja a valóságban 2.2 koherencionalista a) semmilyen tudás nem biztos 3.Wittgenstein álláspontja 3.1 a tudásnak vannak objektív elemei, abban az értelemben, hogy megkérdőjelezhetetlenek 4.megfelelés-elmélet 4.1 vélekedés és valóság közötti viszony kétértékű --> igaz vagy hamis 5.koherenciaelmélet 5.1 ha a kijelentések iagzsága a külső valósághoz viszonyítva nem dönthető el, akkor egymáshoz kell őket viszonyítani 5.2 ekkor az a kijelentés minősül igaznak, ami igazodik más elfogadott

kijelentésekhez 6.konszenzuselmélet 6.1 az igazság a tudás függvénye 6.2 igaz az, ami megfelel a valóságról meglévő ismereteinknek A „tény” kategóriája a jogban 1.tény 1.1 tényként való megállapítás 1.2 tény az is amit annak fogadunk el 2.„nyers tények” 2.1 a természeti világ jelenségeit és körülményeit rögzítik 3.„intézményes tények” 3.1 valamely konvenció vagy előírás révén minősülnek valamilyen ténynek 4.bizonyos dolgok csak akkor minősülnek ténynek, ha bizonyos szabályok normák betartásával és bizonyos értelemmel valósultak meg 5.egy dolog léte önmagában kevés ahhoz, hogy ténnyé válhasson 6.nem a tény valódisága az elsődleges szempont, hanem a jog működése és a jogbiztonság 7. a tény alá van rendelve a gyakorlati mefontolásoknak 8.a tény a jog szempontjából, a tényállás alá van rendelve 9.a tényálás bizonyos típusú tények előzetesen meghatározott séma szerinti elrendeződése

9.1 közvetlen kapcsolatban áll a jogi konstrukciókkal 10.az eset tényeit, Wrobleski három szempont szerint osztályozza 10.1 leíróan meghatározott tények-értékelően meghatározott tények 10.2 pozitívan meghatározott tények-negatívan meghatározott tények 10.3 egyszerűen meghatározott ténnyek – viszonylagosan meghatározott tények 11.Pascal modellje 11.1 meghatározott tények korábbi együttjárásának gykoriságát alakítja át későbbi együtt járásának valószínűségévé 11.2 a valószínűségi érték mutatja a következtetés erjét 12.Bacon modellje 12.1 a tények okozatos együttjárásának valószínűségét próbálja megállapítani A tény megállapítása és igazolása 1.a jogon kívüli megfontolások mindig jelen vannak 2.igazság megállapításának módszere / MacCormick / 2.1 a tények megállapítása 2.2 a tények értelmezése 2.3 a szabályok értelmezése 2.4 ezek értékelése és beillesztése a rendszerként felfogott

jogrendbe 2.5 tények felkutatása és különválasztása 2.6 osztályozásuk 2.7 tények definiálása 2.8 különböző definíciók közötti kölcsönkapcsolatok feltárása 3.a tények nem adottak, hanem meg kell állapítani őket 3.1 a bizonyosságot általában nem lehet elérni, azt meg kell teremteni 4.a múltat a jelen céljai és érdekei szemszögéből vizsgáljuk, se célok a jövőbe mutatnak 5.a nyomozás vagy vizsgálat az igazság megismerésének tipikus formája 6. a tudás semleges és pártatlan megállapításának garanciája: az autoritással rendelkező döntőbíró 7.a tény megállapítása a tudósításokat közvetítő szövegek jelentésének megállapítása vagy meghatározása 8.nem azt kell bizonyítanunk, hogy valami megtörtént, hanem azt, hogy ami megtörtént az hihető 8.1 a bizonyítás csak a lehető legnagyobb valószínűségre irányulhat 9.a ténymegállapításnak meghatározott helyen és időben kell megtörténnie 10. a

bizonyítás szabályainak megfelelően 10.1nem feltétlenül az igazság feltárását szolgálja 11.a tény megállapítása döntés eredménye 12.bizonyításelméletek 12.1 normatív 12.2 racionalista 12.3izolált 12.4homogén 13.bíró szerepe 13.1 aktív a) a bizonyítás felvétele a bíróra esik 13.2 passzív a) a bizonyítás a felek kezében van