Economic subjects | Marketing » 90 kérdés és válasz marketingből

90 kérdés és válasz marketingből 1. Az értékláncon belüli elkülönülés formái (5) Helyi elkülönülés: a termék-előállítás és a vevők eltérő területi eloszlása, esetleges koncentrálódása. Az időbeni elkülönülés: a termék előállítása és felhasználása/fogyasztása közötti idő eltér egymástól, Tulajdonosi elkülönülés: annál nagyobb az elkülönülés, minél több közvetítő ékelődik a két fél közé, Értékbeli elkülönülés: a termelők, az erőforrások, költségei és azok hatékonysága szerint értékelik tevékenységüket, a vevők, illetve a fogyasztók a termékek hasznosságát tartják szem előtt, Az információs elkülönülés: a termelő és a vevő/fogyasztó eltérő helyzetben van az információ ellátottság szempontjából, ez az információs elkülönültség annál nagyobb, minél bonyolultabb termékről van szó. 2. Az értékláncon belüli vevőérték formái (4) Forma vevőérték: az

alapanyagok előállítása, feldolgozása (pl. a borszőlő termelése, feldolgozása, palackozása, címkézése, csomagolása). Hely vevőérték: a tájjellegű borokra nemcsak a termőhelyen vagy közvetlen közelükben van igény, távolabbi piacokra a fizikai áruelosztás rendszerének segítségével juthatnak el. Idő vevőérték: a megfelelő márkájú borokra nemcsak a termékfeldolgozás idején van kereslet, hanem folyamatosan, (pl. csúcs évjáratokból) több évvel vagy évtizeddel későbbre is, készleteznek Tulajdon vevőérték: a termék-előállító borászattól a termék hosszú utat tesz meg a végső fogyasztóig, felhasználóig, amely során több alkalommal gazdát (tulajdonost) cserél. 3. A marketing fejlődése során kialakult iskolák (5) A termékiskola: a termék fizikai tulajdonságai A marketingfunkcióra orientált iskola: a hagyományos csere, a fizikai elosztás és az elősegítő funkciók A regionális iskola: a fogyasztók, az

értékesítési egységek területi elhelyezkedése A szervezeti iskola: a piaci közvetítőszervezetek, az értékesítési csatorna, A marketingmenedzsment iskola: a célpiacok, a marketing mix elemeinek célszerű kombinációja, A magatartás-lélektani iskola: a vevők/fogyasztók magatartása, szociológiai és pszichológiai megközelítések, A társadalmi csereiskola: tágabb társadalmi értelmezés 4. A vállalati orientáltság fejlődésének szakaszai (5) termelési orientáció: a vállalat belső lehetőségei, erőforrása, olcsó tömegtermékeket a termékorientáció: a termékfejlesztés, minőség az értékesítési orientáció: kereslet teremtés agresszív módszere, erőszakos reklám, a marketingorientáció: a vállalat külső tényezői, a célpiac, a fogyasztók szükségletei és igényei, a versenyelőny a fogyasztói/vásárlói értékorientáció: az értékek kiválasztása, biztosítása és kommunikálása integrált folyamat keretében,

információs és kommunikációs technológia a társadalom központú marketingorientáció: a vállalati nyereségcélok, a fogyasztói igények és a társadalmi hosszú távú érdekek közti összhang megteremtése 5. Az integratív marketing alapstruktúrája (3) 6. A makrokörnyezet elemei (3) Demográfiai tényezők: a lakosság létszáma, a kor, a nem, a családi állapot szerinti összetétele, a háztartások nagysága és eloszlása, a lakosság iskolai végzettsége, a foglalkozás és a lakhely szerinti megoszlása. Gazdasági tényezők: a gazdasági növekedés üteme, a lakossági és a vállalati jövedelmek alakulása, az infláció, a támogatások, az adók, a vámok, az árfolyamok, stb. Természeti környezet: a természeti erőforrásokkal való ellátottság, az erőforrások költségei, a környezetvédelem szabályai és feltételei. Technológiai környezet: a fajta, a kitermelési, a feldolgozási, a tárolási, a szállítási technológiák, a

nagy- és kiskereskedelem értékesítési technológiái, a minőségszabályozás és minőségbiztosítás, az információs technológia, és a háztartási technológiák stb. Politikai és jogi környezet: a politikai stabilitás, a politikai rendszer jellege, a versenyszabályozás, a pénzügyi szabályozás, a külkereskedelem szabályozása, a fogyasztóvédelem szabályai, az élelmiszerszabályozás, stb. Társadalmi kulturális környezet: a társadalmi értékek, értékrendszerek, szokások, vallási hagyományok, egyéni és vállalati magatartási módok és szabályok. 7. A mikrokörnyezet elemei (3) A vállalat belső környezete (menedzsment, munkavállalók képzettsége, motiváltsága, szervezeti rendszer típusa). A vevők és a vásárlók A versenytársak A beszállítók A piaci közvetítő szervezetek: nagy- és kiskereskedelem, felvásárló-kereskedelem, Az elősegítő szervezetek (a pénzügyi, a biztosítási intézmények, szolgáltató szervezetek) A

logisztikai szervezetek (szállítmányozók, raktározók, stb.) A marketing szervezetek (piackutató, reklám és marketing tanácsadó szervezetek) Az információs szervezetek Az érdekképviseletek A közvélemény 8. A környezetelemzés módszerei: marketing audit, STEEP-elemzés, SWOTelemzés (5) A marketing- audit: a vállalat szempontjából meghatározó makro- és mikrokörnyezeti elemek számbavétele, fontosabb jellemzőinek meghatározása. A STEP-elemzés: a marketing makro környezetének elemzési módszere, a makro környezet szűken értelmezett elemeinek kezdőbetűiből összeállított mozaikszó (Social/társadalmi, Technical/technikai, Economical/gazdasági, Political, /politikai és jogi környezet). A SWOT-elemzés a piaci makro és mikrokörnyezet elemzési módszere, amely a következő angol szavak kezdőbetűiből tevődik össze: Strengths: erősségek-Weaknesses: gyengeségek--Opportunities: lehetőségek--Threaths: fenyegetések 9. A marketing mix

4P és 4C rendszere (4) 4P rendszer a kínálat, eladó szempontjából határozza meg a marketingeszközöket: product/termék, price/ár, place/értékesítési csatorna, sales promotion/eladásösztönzés 4C rendszer a vásárló, fogyasztó szempontjából(Lauteborn 1990): costumer solution/megoldás a vevők szükségleteire, costumer cost/a vásárló költsége, convenience/kényelem, elérhetőség, communication/kommunikáció 10. Az egyén fogyasztói magatartását befolyásoló (távoli) kulturális környezet összetevői (3) kultúra (normák és értékek rendszere, a társadalmi beilleszkedés kerete, az egyén viszonya a természethez, a társadalomhoz ,igény, viselkedés, cél) szubkultúra (nemzetiségi, vallási, faji, földrajzi,az identitás erőssége,a szubkultúra homogenitása, zártsága) társadalmi osztály(társadalmi rétegződés,homogén, tartós és hierarchikus tagozódás,hasonló érték-, érdek-, magatartás- és

normarendszer,merevség/mobilitás,foglalkozás, jövedelem, vagyon, műveltség) 11. Az egyén fogyasztói magatartását befolyásoló (közeli) társadalmi környezet összetevői (3) tagsági csoport ( azon egyének közössége, ahol a kapcsolat folyamatos és kölcsönös) referenciacsoport (formális vagy informális közösség, ahol a fogyasztó azonosul a csoport érték és normarendszerével) véleményvezetők (erős a személyes befolyásuk a kommunikációs folyamatban, kiterjedt külső kapcsolattal rendelkeznek,kulcspozícióban vannak az információáramlás szempontjából,véleményalkotó szerepük elfogadott a csoporton belül, az információáramlás akadályait könnyen elhárítják) család (a társadalom gazdálkodó alapegysége, kollektív döntéshozó közösség) 12. A státusz szimbólum szerepe a fogyasztói magatartásban (2) 13. A csoport fogalma és formái (3) Tagsági csoportok: azon egyének közössége, ahol a kapcsolat folyamatos és

kölcsönös: Informális/elsődleges csoport: a közös cél és a kapcsolati rendszer hivatalos, formális rögzítése nem szükségszerű (pl.: baráti kör, szomszédság, klub, stb) formális/másodlagos csoport: tagsági viszony, a működési szabályzat formálisan szabályozott (pl.: iskola, vállalat, kamara, párt, stb.) Referencia csoportok: formális vagy informális közösség, ahol a fogyasztó azonosul a csoport érték és normarendszerével 14. A hagyományos és modern család szerepe az egyének fogyasztói-vásárlói magatartására (4) A hagyományos családok által vásárolt termékek jól elkülöníthetőek aszerint, hogy azok vásárlásánál a férfi vagy a nő jut meghatározó szerephez (férfi: műszaki cikkek, drágább termékek, nő: háztartási-lakberendezési cikkek).Viszonylag ritka a közös döntésen alapuló vásárlás. Modern család: vásárlási döntésekben egyenrangúság mutatkozik, termékszinten is egyre gyakoribb a közös

döntés, eltűnik az árküszöb-effektus) 15. A véleményvezetők szerepe a fogyasztásra (2) Erős személyes befolyást gyakorolnak magatartásukkal, fogyasztási szokásaikkal a csoport tagjaira, jelentős mértékben hozzájárulhatnak az újdonságok fogyasztói elfogadásához, gyakran alkalmazzák őket reklámkampányokban. 16. Az egyén fogyasztói magatartását befolyásoló személyes jellemzők (3) kor és életciklus, gazdasági körülmények, foglalkozás,személyiség, énképéletmód,észlelt kockázat, 17. Az egyén fogyasztói magatartását befolyásoló pszichológiai tényezők (3) 1. Aktivizáló tényezők • motiváció • attitűd 2. Kognitív tényezők • észlelés • tanulás, gondolkodásmód • 18. Az attitűd fogalma és elemei (4) Definíció: Az egyén belső készenléti állapota, amely relatíve állandó, kedvező vagy kedvezőtlen válasz formájában nyilvánul meg egy meghatározott ingerrel szemben. Ezek az állandó válaszok az

egyén múltbeli ismereteiben gyökereznek. 3 fő alkotóelem mentén értelmezhető:az ismeretekhez kötött kognitív elem, az érzelmekhez kötött affektív elem, és a cselekvéshez kötött konatív elem. 19. A vásárlási döntési folyamat öt szakasza (5) problémafelismerés, információgyűjtés, választási lehetőségek kiértékelése, vásárlási döntés, vásárlás utáni magatartás 20. Ismertesse a szervezeti piacok négy típusának jellemzőit! (4) Ipari piacok: tipikus vásárlói gyárak, feldolgozóüzemek, általában profitorientáltak, és nem végfelhasználók Közvetítői piacok:tipikus vásárlói kereskedelmi egységek, ált. változtatás nélkül értékesítik a vásárolt árut, szerepük, hogy egy helyen, egyszerre elérhetők legyenek az árucikkek Intézményi piacok: tipikus vásárlói oktatási, egészségügyi, szociális intézmények, ezek ált. végfelhasználók, nem profitorientáltak Kormányzati piacok: vásárlói

önkormányzatok, kormányzati szervek.Végfelhasználók, vásárlásaikat törvény szabályozza. 21. Ismertesse, hogy melyek a legfontosabb különbségek a fogyasztói és a szervezeti piac között! ) A szervezeti piacon a vevők száma kevesebb, a csere nagyobb értékű, a beszerzett termékek bonyolultabbak, csoportos a beszerzéssel kapcsolatos döntéshozatal, a beszerzés során erősebbek a racionális szempontok, a vevők piaci részesedése magasabb 22. Ismertesse a beszerzés szűkebb és tágabb funkcióját! (2) A beszerzés szűkebb funkciója a termeléshez szükséges anyagok, segédanyagokbiztosítása,ugyanakkor nemcsak a termelés kiszolgálója,hanem a vállalati stratégia része is. Tágabb funkció: a vállalat tevékenységéhez szükséges valamennyi erőforrás biztosítása a vállalat stratégiai céljainak elérése érdekében 23. Ismertesse Baily és Farmer klasszikus beszerzés definícióját! (1) A megfelelő minőségű, és mennyiségű anyag

beszerzése a megfelelő időben, megfelelő áron és megfelelő forrásból. 24. Ismertesse a beszerzési folyamat lépéseit! (3) Szükségletek megismerése, szükségletek pontos leírása, megfelelő szállító kiválasztása, ármeghatározás, áru megrendelése-szerződéskötés, megrendelés nyomon követése, partnerkapcsolatok fejlesztése, megrendelt áru fuvarozása, minőség-ellenőrzés, raktározás, számítógépes nyilvántartás folyamatos ellenőrzése, személyzet továbbképzése 25. Ismertesse a beszerzési döntési központ (DMU) szereplőit! (4) Kezdeményező: felismeri a problémát, felveti a beszerzést Felhasználó: a terméket használja Információközvetítő, szelektáló: a vásárlás szempontjából lényeges információkat birtokol Befolyásoló: választási szempontok, specifikációs kritériumok meghatározása Döntéshozók: vásárlási döntést hoz hatáskörétől függetlenül Az egyén többféle szerepet tölthet be

egyidejűleg, de az a gyakoribb, hogy egy személy egy szerepet tölt be. 26. Ismertesse a három beszerzési alapszituációt! (3) Egyszerű/közvetlen újravásárlás: kipróbált termék beszerzése megszokott forrásból, megszokott feltételek mellett Új vásárlás: nincs tapasztalat az adott áruval kapcsolatban, Módosított újravásárlás: megszokott alternatívák közötti választás, szállítási vagy fizetési feltételekben való változtatás mellett 27. Melyek a beszerzési döntések során megválaszolandó legfontosabb kérdések? (Csak felsorolás) (3) Termelni vagy vásárolni? Termelőtől vagy közvetítőtől venni? Hazai vagy külföldi beszállítótól? Egy vagy több beszállítótól? Szükséges-e egyes tevékenységek kiszervezése? Milyen szempontok alapján válasszuk ki a beszállítókat? 28. Melyek a beszerzési piackutatás fontosabb primer, illetve szekunder információforrásai? Primer: kiállításokon, vásárokon szerzett ismeretek,

üzletkötők tapasztalatai, más személyektől származó infók Szekunder: Belső: beszerzéssel foglalkozó munkatársak korábbi dokumentumai, számviteli infók Külső: címtárak, címjegyzékek, katalógusok, szaklapok 29. Sorolja fel a célpiaci marketing három lépését (3) piac szegmentáció, célpiac kiválasztás, pozícionálás 30. Sorolja fel a szegmentálás menetének lépéseit (3) kutatás, elemzés, profilmeghatározás 31. A fogyasztói piac szegmentációja során alkalmazott alap-változók/ vevő jellemzők szerint (4) geográfiai,(földrajzi egységek) demográfiai,(népességi jellemzők) pszichográfiai szegmentáció (lélektani tényezők) 32. Piac szegmentációs ismérvek leíróváltozók/ magatartás jellemzők szerint (4) vásárlási indíték, igény termékelőny, preferenciaskála használói státusz használat mértéke márkahűség attitűd 33. A célpiac kiválasztásának lehetőségei (5) Termék specializáció: egyfajta termék,

eltérő fogyasztói csoport igényeinek kielégítése különböző termékváltozatokkal Piac specializáció: egy fogyasztói szegmens többféle igényét elégíti ki a vállalat Szelektív specializáció: többféle piaci szegmens elvárásainak kielégítése különböző termékekkel Teljes piaci lefedés: valamennyi fogyasztói csoport, valamennyi igényét az összes termékből kielégít Egy szegmentumú koncentráció: a vállalat egy piaci csoportot céloz meg egy termékkategóriával 34. A differenciált marketingstratégia jellemzői (2) a piac legfontosabb szegmentumait szolgálja ki a vállalat valamennyi szegmensre eltérő, testre szabott marketingprogramot alakít ki Alkalmazása tőkeerős nagyvállalat, elegendő marketing-erőforrás szükséges, nem szükséges, hogy az egyes marketingprogramok minden elemükben eltérőek legyenek előny: kiemelkedő értékesítési eredmény 35. Differenciálatlan marketingstratégia jellemzői (2) több potenciális

piaci szegmens, a vállalat ugyanazt a terméket és marketingprogramot kínálja alkalmazása: homogén áru új termék (ismeretlen külföldi) termék piaci kivonása szűk erőforrások esetén kiváló image 36. A termékpozícionálás fogalma és lépései (3) A termékpozícionálás egy adott piacon egy bizonyos termék versenytársaihoz viszonyított helyzetének meghatározása és ennek tudatosítása a vevőkben. Fontos terméktulajdonságok megfogalmazása, annak a termékelőnynek a kiválasztása, amelyben jobbak vagyunk a versenytársaknál, ennek az előnynek a kommunikálása 37. Ismertesse a termékszintű verseny szintjeit! (5) Márkaszintű termékverseny, cikkcsoporton belüli termékverseny, termékkategórián belüli termékverseny, hasonló szükségleteket kielégítő termékcsoportok versenye, fogyasztó pénzéért folytatott verseny. 38. Ismertesse a vállalatok, vállalatcsoportok közti verseny szintjeit! (5) vállalatok közti verseny, iparági

verseny, vertikális értékesítő csatornák közti verseny, régiók-nemzetek közötti verseny 39. Ismertesse, és röviden mutassa be azokat a dimenziókat, amelyek a hagyományos versenyelemzés során fontosak! (5)  adott célpiacon működő vállalatok száma: célpiaconként eltérő lehet, koncentrációs mutatóval jellemezhetjük, (koncentrációs arányszám: CR). A termékpiacon egyre erősödik a vállalati koncentráció, vagyis a forgalom egyre nagyobb hányada egyre kevesebb szereplő kezébe kerül.  termékdifferenciáltság foka: vásárló szempontjából fontos, a termék helyettesíthetőségét mutatja  piaci be-és kilépési korlátok nagysága: iparáganként, célpiaconként változóak. A magas belépési korlát (repülőgépgyártás) megnehezíti új szereplők piaci belépését, az alacsony belépési korlát odavonzza a potenciális belépőket, ami lerombolhatja a kedvező piaci helyzetet. A kilépési korlátok a piac telítődése

esetén játszanak fontos szerepet.  piaci információellátottság foka: sokszereplős iparágakban fontos, kis-és közepes vállalkozások számára okozhat gondot, hogy döntéseikhez elegendő információt gyűjtsenek. Az alacsony információellátottság rossz döntésekhez, kiszámíthatatlan versenyt okozhat.  40. Csoportosítsa, és röviden jellemezze a különböző piaci formákat! (5) Jellemzők Atomisztikus Monopolisztikus Oligopolisztikus Monopol Vállalatok száma Nagyszámú Nagyszámú Néhány Egy Belépési korlátok Alacsony Alacsony Közepes-magas Nagyon magas Közepes Változó Egyedülálló termék Alacsony árellenőrzés Tudatos árpolitika Monopol ár Alacsony Közepes Magas Erős tranzakciós Erős kapcsolati Kismértékű Söripar Vasút Termékmegkülönbözt Alacsony etés Áralkalmazás Árelfogadók Információ ellátottság Alacsony Marketing szerepe Gyenge, közösségi Példa Gyümölcsterme Éttermek

lők 41. Ismertesse az iparági verseny elemzésének módszerét Porter modellje alapján! (5) A modell szerint az iparág vertikális és horizontális versenyét is figyelembe kell venni. A horizontális versenyt az iparágon belül folyó verseny, a helyettesítő termékek versenye, és a potenciális belépők befolyásolják. A vertikális versenyt a beszállítók és a vevők alkupozíciója és alkuereje, illetve az iparágon belüli verseny befolyásolja. 42. Ismertesse a versenytárs-elemzés lépéseit! (5)  kulcsversenytársak meghatározása és azonosítása  a legfontosabb versenytársak teljesítménymutatóinak összegyűjtése-értékelése  piaci teljesítmények, pénzügyi teljesítmények, versenytársak céljai, marketingstratégiák elemzése  versenytársak erőforrásainak, kompetenciáinak elemzése (tőke, eszközök, HR, menedzsment)  versenytársak várható magatartásának előrejelzése, marketingtevékenységére vonatkozó becslés

43. Melyik az a három tényező, amelyet indokolt kiemelten vizsgálni versenytársak elemzése során? (3)  piacrészesedés: adott versenytárs részesedése a célpiacon  ismertségi részesedés  preferenciarészesedés 44. Ismertesse a versenytárs-elemzés összetevőit Porter (2006) modellje alapján! (5)  jövőbeli célok a vezetés vmennyi szintjén és több dimenzióban  az üzletág jelenlegi stratégiája  feltételezések önmagáról és az iparágról  erős és gyenge pontok 45. Ismertessen 5-öt, 5-öt a versenytárs elemzés lehetséges primer és szekunder információforrásai közül! (5)  Primer információforrások: saját értékesítési hálózat, műszaki személyzet, marketingreklámügynökségek, szakmai konferenciák, tőzsdei jelentések  Szekunder információforrások: újságcikkek, hirdetések-reklámok, vezetők beszámolói, statisztikai kiadványok, bírósági dokumentumok, elemzések 46. Ismertesse a vállalatok

által választható három alap versenystratégiát! (5)  átfogó költségvezető stratégia:(feltételei: magas piaci részarány, korszerű technológia, agresszív árpolitika, olcsó elosztási rendszer, alaponyoghoz való olcsó hozzáférés, szoros ktg-ellenőrzés)  megkülönböztető stratégia:( feltételei: jó termékminőség-technológia, magasan képzett kreatív szakemberek, erős marketingszervezet, megalapozott vállalati hírnév)  összpontosító stratégia : (feltételei: átfogó ktg-vezető és a termék megkülönböztetésére épülő stratégia kombinálása, meghatározott célcsoportra való adaptálás céljából) 47. Mit nevezünk stratégiai csoportnak? (3) Azonos célpiacon működő versenytársak azon csoportját, amely hasonló stratégiát követ, stratégiai csoportnak nevezzük. 48. A termék fogalma (1) Termék mindaz, ami a piaci igények és szükségletek kielégítésére szolgál. (szolgáltatások is) 49. A termékhez

kapcsolódó piaci ajánlat szintjei (5) elemi haszon, generikus termék, elvárt termék, kiterjesztett termék, potenciális termék 50. A termék mix fogalma, szélessége, mélysége (3) Egy vállalat termékmixének nevezzük mindazon termékek és szolgáltatások összességét, amelyet az adott eladó kínálabán tart. A termékmix szélessége a vállalat által forgalmazott termékvonalak száma, a termékmix mélysége pedig a termékvonalban szereplő cikkek száma. 51. A termékvonal fogalma (1) A termékvonal az egymással szoros kapcsolatban álló termékek csoportja. (pl mosópor, szappan, fogkrém).Ezen termékek azonos jellegűek, azonos marketingmódszerek, raktározási technikák jellemzik őket. 52. Sorolja fel milyen termékvonal döntési lehetőségeket ismer (4) termékvonal bővítése felfelé (magasabb árú termékek bevonása a kínálatba), bővítés lefelé (olcsóbb termékek bevonása a kínálatba),(a kettő egyszerre: kétirányú

termékvonal bővítés); termékvonal kiegészítése (új termékek bevonása), termékvonal korszerűsítése, és termékvonal szűkítése (döglött termékek kivezetése a kínálatból) 53. Sorolja fel a termék kategóriákat (3) Nem tartós javak: egyszer, vagy néhány alkalommal lehet használni, pl: cukor Tartós javak: rendszeresen, gyakran használjuk ezeket, pl. mosógép Szolgáltatások: nem tárgyiasultak, nem szétválaszthatók, változékonyak pl: fodrászat 54. Sorolja fel a fogyasztási cikk kategóriákat (4) • Napi cikk (szappan, újság, tej, kenyér) • Szakcikk (bútor, háztartási gépek) • Luxuscikk (Mercedes, házi mozi rendszer) • Nem keresett termék (koporsó, sírkő) 55. Csoportosítsa a szolgáltatásokat funkciójuk szerint (4)  tájékoztató szolgáltatás, pl: statisztikák  termelő szolgáltatás, pl műszaki tervezés  logisztikai szolgáltatás, pl közlekedés, posta  fenntartó szolgáltatás, pl egyén, és

környezetének épségét szolgáló,  regeneráló szolgáltatás, pl gyógyítás  ellátó szolgáltatás, pl számviteli terület  egyéb szolgáltatás, minden, ami a többihez nem sorolható 56. Sorolja fel a szolgáltatások jellemzőit (HIPI elv) (4)  heterogenity- ingadozás( a szolgáltatás teljesítménye térben és időben ingadozó)  intangibility- megfoghatatlanság (nem fizikai természetű, nem megfogható)  perishability- romlékonyság (a szolgáltatás nem tárolható, illékony, mint pl a hír)  inseparability- elválaszthatatlanság (a szolgáltatás nyújtása és felhasználása időben és térben elválaszthatatlan) 57. A szolgáltatás minőség modellje (RÉS modell) (5)  Rés: a fogyasztók elvárásai és a menedzsment elképzelései között  Rés: A menedzsment elképzelései és a szolgáltatás minőségét meghatározó jellemzők között  Rés: A szolgáltatás minőségi követelményei és a nyújtott szolgáltatás

között  Rés: A szolgáltatás teljesítése és az arról szóló kommunikáció között  Rés: Az észlelt és az elvárt szolgáltatás között 58. Melyek az árak primer és szekunder funkciói? (2) Primer funkciók: • költségek megtérítése • nyereség generálása Szekunder funkciók: • imázsépítés • szegmentálás • befolyásolás • a minőségszint jelzése 59. Ismertesse az árképzés 3 K modelljét! (5)  Költségek: ezek adják az árpadlót, ennél alacsonyabb ár mellett a termék nem nyereséges  Kereslet: ez adja az árplafont, ennél magasabb áron nem veszik meg a terméket  Konkurencia: tájékozódási pont, abban segít, hogy a vállalkozás piaci áron dolgozzon 60. Milyen tényezők befolyásolják az árérzékenységet? (5) • Egyediség értéke (esküvői ruha) • Helyettesíthetőség ismerete (gyógyszerek) • Összehasonlíthatóság mértéke (bankok számlavezetési díja) • Összes kiadás arányai (a

termék arának aránya az összjövedelmükből) • Összes előnyök hatása: (vízlágyító megóvja a drága mosógépet) • Költségmegosztás mértéke: (valaki átvállalja a költségek egy részét) • „Futunk a pénzünk után” hatás: (a számítógéphez egér kell) • Ár-minőség hatás: (a terméket kiválónak tekintik) • Készletezési hatás: (kevésbé árérzékenyek, ha nem tudják tárolni az árut) 61. Melyek a kereslet rugalmatlanságának okai? (3) • Nincs versenytárs termék vagy helyettesítő termék • Nem veszik észre a vevők az árváltozásokat • A vásárlási szokások merevsége • Minőségjavulásnak, illetve inflációnak gondolják a változtatást • 62. Melyek a piaci árképzés formái? (5)  tárgyalásos (egy eladó-egy vevő)  koncentrált (pl. piacokon)  formula típusú (hosszabb távú szerződések esetén, képlet alapján határozzák meg az árat, és árindikátorhoz kötik)  csoportos

árképzés: a piac szereplői összefogással kívánnak alkuelőnyt elérni, pl szövetkezetek  adminisztratív ( állami szerv közvetlenül avatkozik be az árképzésbe) 63. Milyen céljai lehetnek a vállalkozói árképzésnek? (5) Túlélés: kapacitás-kihasználatlanság esetén Változó fogyasztói igények és kemény verseny jellemzi a piacot. Csak a fennmaradás a cél – nyereség nem számít  alacsony árak Rövid távú megoldás Nyereség maximalizálása: a legnagyobb befektethető készpénzbevétel elérése (cash flow) vagy a befektetések legnagyobb hozama a cél. Feltétele: a keresleti és kínálati függvények ismerete A folyó bevétel maximaliálása: a keresleti függvény ismerete elégséges Az árbevétel maximalizálása: a legnagyobb egységnyi árbevétel a cél Alapja: A nagyobb összárbevétel csökkenő egységköltségeket eredményez, ami hosszútávon növekvő nyereséghez vezet. Piacrészesedés növelése Vezető termékminőség:

kiváló minősége miatt drága árat alkalmaz, és így válik piacvezetővé Nonprofit célok: az elérhetőség és a szolgáltatás minősége illetve biztonsága a cél 64. Ismertesse a versenytárs-orientált árképzés formáit! (5) 1.) Árvezető árképzés Jellemzően a piacvezető stratégiája. – A domináns piaci szereplő alkuereje vagy piaci részaránya alapján határozza meg az árakat. 2.) Árkövető árképzés Az árvezető árához igazítja az árait, olyan módon, hogy figyeli a többi versenytárs reakcióját is. 3.) Versenytárgyalásos árképzés Előre meghirdetett feltételek mellett árajánlatok bekérése. 65. Ismertesse az árengedmény lehetséges formáit! (5) • Skontó: készpénzfizetési engedmény • Rabatt: mennyiségi engedmény • Funkcionális kedvezmény: viszonteladói engedmény • Szezonális kedvezmény: időszaki engedmény • Jóváírások 66. Milyen lehetőségei vannak az árképzésnek az eladásösztönzésre? (5)

reklámárak, alkalmi árak, pénzvisszatérítések, hitelcsomagok, jótállási-javítási szerződések, lélektani árengedmények 67. Ismertesse a megkülönböztető árképzés lehetőségeit! (5)  szegmensek szerint: különböző fogyasztói csoportok-ülönböző árak  kivitelezés szerint: különböző termékváltozatok-különböző áron (0.5-ös víz, 15-es víz)  imázs differenciálás: uaz a termék eltérő design-nal  elhelyezkedés szerint: üzlet helye, vagy szolgáltatás igénybevételének helye  idő szerint: (last minute) 68. Értékesítési csatorna fogalma (1) Értékesítési csatornának nevezzük azt az utat, amelyet az áruk vagy szolgáltatások megtesznek míg a termelőtől a felhasználóig elérnek. 69. Az üzletkötéssel kapcsolatos értékesítési funkciók (5) promóció, tárgyalás, megrendelés, kockázatvállalás, eladás, vásárlás, fizetés, tulajdonlás 70. Ismertesse a csatornák (vertikális tagoltság

szerinti) szintjeit! (5) zéró szintű csatorna: a termék közvetlenül a fogyasztó számára kerül értékesítésre egyszintű csatorna: közvetítő a termelő és a fogyasztó között, általában kiskkereskedelmi szervezet kétszintű csatorna: az értékesítési útba 2 közvetítő lép be, pl nagyker-kisker három, vagy többszintű csatorna: pl: nagyker-elosztó-kisker 71. Ismertesse a csatornaváltozatokat a közvetítők száma szerint! (5) • • 72. Ismertessen legalább 5-öt a kiskereskedelem fejlődési tendenciái közül! (5) • globalizálódás • koncentráció • fogyasztó szokások átalakulása, megváltozott életritmus • vevői elvárások emelkednek • diszkontosodás • kiskereskedelmi márkák szerepe nő • eladói terület nő • kiskereskedelem alkuereje nő 73. Milyen vertikális marketingrendszereket (VMR) ismer? (3) • Korporatív: az egységes tulajdon révén koordinálja egyetlen tulajdonos a termelés és a gyártás egymást

követő szakaszait • Irányított: egyik résztvevő mérete, hatalma révén koordinál • Szerződéses: független termelők és értékesítők integrálják erőfeszítéseiket 74. Az értékesítési csatornán belüli magatartás jellemzői, csatornakonfliktus (4) 2 szélsőséges magatartásforma: együttműködés vagy konfliktus. Magatartásukat a belső erőviszonyok és folyamatok mellett a mikro-illetve makrokörnyezet is befolyásolja.  Vertikális csatornakonfliktus: a konfliktus uazon csatorna különböző szintjei között alakul ki  Horizontális: a csatorna azonos szintjein elhelyezkedő résztvevők között alakulhat ki  Csatornaközi konfliktus: a termelő 2 vagy több csatornát alakított ki, azok uazon a piacon versenyeznek 75. Sorolja fel a nagykereskedelem fő sajátosságait (3) ha nem csak a 3 db fő, akkor (5) 3 fő sajátosság: nagyobb volumenű ügyleteket kötnek, kisebb jelentőséget tulajdonítanak a promóciónak, az ipartól eltérő

jogi-adózási feltételek igazak rájuk 76. Jellemezze a teljes körű szolgáltatást, nyújtó nagykereskedőket (4)  hagyományos funkciók ellátása vállalkoznak  specializálódhatnak 1-1 termékvonal értékesítésére  gyakran nem kiskernek, hanem termelőnek-gyártónak értékesít  új feladatok elvégzésére is vállalkozhatnak (pl polcfeltöltők) 77. Soroljon fel olyan nagykereskedelmi formákat, amelyek korlátozott szolgáltatást nyújtanak (3)cash and carry, közvetítő nagykereskedő, csomagküldők, szövetkezetek 78. Jellemezze az ügynöki kereskedelmet (4) Az áru tulajdonosváltásában segédkeznek, az áru nem kerül birtokukba, kockázatot nem vállalnak. Módozatai: brókerek, termelők ügynökei, bizományos kereskedők, kereskedelmi képviseletek. 79. Sorolja fel a legfőbb kiskereskedelmi funkciókat (5)  egyedi kiszerelés szerinti választék kialakítása  folyamatos működéshez szükséges árukészlet raktározása 

felmerülő átmeneti finanszírozási feladatok ellátása a kockázatok mérséklése, átvállalása  infógyűjtés a piacról  eladóhelyi vásárlóösztönzés, reklámakciók lebonyolítása  vevőszolgálat lebonyolítása eladási körülmények biztosítása 80. Ismertesse a bolti kiskereskedelem típusait! (5)  hagyományos bolt: a vevő az eladótól kapja az árut, neki fizet.  Áruház: viszonlyag nagy alapterület, önálló részlegek termékcsoportonként, több termékvonalat tartanak, önkiszolgálók, vonalkódos árnyilvántartás jellemzi őket  szupermarketek: nagy alapterület, egy légterű boltok, könnyen megközelíthető helyen vannak, nagyobb választék, több szolgáltatás igénybe vehető  diszkontok: átlagosnál alacsonyabb árakkal, tömegárut forgalmaznak, önkiszolgálók,  hipermarket: szupermarketek speciális továbbfejlesztett változatai, nagyobb alapterület, széles termékválaszték, több szolgáltatás,

kedvező árszínvonal 81. Soroljon fel néhány bolt nélküli kereskedelmi formát! (1) automaták, csomagküldők, MLM, direkt marketing 82. A marketinglogisztika elterjedését elősegítő tényezők (3)  a termékek életciklusa lerövidült  növekedett a termékek bonyolultsága és a lehetséges termékváltozatok száma  hatékonyan használhatók a rendelkezésre álló informatikai eszközök (hardverszoftver)   83. A kommunikáció folyamata (5)  kibocsátó-kódolás-üzenet-dekódolás-befogadó-válasz-visszacsatolás 84. A kommunikáció szintjei (4)  személyen belüli  személyek közötti  csoportkommunikáció  tömegkommunikáció 85. Sorolja fel az ATL és a BTL eszközöket (2)  ATL: hagyományos, klasszikus reklámeszközök: tv, rádió, sajtó, mozi, közterület  BTL: PR, direkt mail, vásárlásösztönzés, személyes eladás,helyi reklámok 86. Az integrált marketingkommunikáció tervezésének lépései (4) 

célközönség meghatározása  kommunikációs célok meghatározása  üzenet megtervezése  kommunikációs csatornák kiválasztása  promóciós ktgvetés meghatározása  promóciós mix összetételének meghatározása  promóciós mix eredményeinek mérése  irányítás, koordinálás 87. AIDA modell (4) megfelelő üzenet kiválasztása, amely:  attention figyelemfelkeltő  interrest érdeklődést eredményez  desire vágyat ébreszt  action cselekvésre ösztökél 88. A promóciós mix elemei (4)  reklám  PR  értékesítésösztönzés  szeméyles eladás  direkt marketing (egyes szerzők szerint) 89. A push és pull stratégia fogalma, eszközei (5)  push: toló stratégia: a gyártó marketingtevékenysége a közvetítő csatorna szereplőire fókuszál, célja ösztönözni a kereskedőket a termék kínálatban tartására (szakmai kiállítások, árubemutatók, beszerzési kedvezmények)  pull: húzó

stratégia: fogyasztókra irányul azzal a céllal, hogy rávegye a vevőket arra, hogy kérjék a terméket az eladótól (ajándékcsomagolás, nyereményjátékok, hűségakciók) 90. Reklámkampány tervezése (5 M felsorolása) (3)  Mission célok: mi a reklámozás célja?  Money-pénz: milyen ktgvetéssel dolgozhatunk?  Message: mit és hogyan mondjunk el a termékről?  Media: hol, milyen médiumokon keresztül reklámozzunk?  Meassurement-mérés: milyen visszacsatolást, milyen kommunikációs és forgalmi eredményt mérő módszereket válasszunk?