Cikkek » Az Országos Kéktúra

Az Országos Kéktúra Dátum: 2024. május 02. 00:10:02.
Forrás : Wikipedia

Az Országos Kéktúra nemcsak Magyarország, illetve Európa első hosszútávú turistaútja. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. Az Országos Kéktúra hossza 1106 km, míg az Országos Kék Kör teljesítéséhez mintegy 2519 km-t kell megtenniük a természetjáróknak.

Története
1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es út dr. Cholnoky Jenő – a Magyar Turista Egyesület elnökének – kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turistavándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint ötévente tartottak volna jubileumi túrákat.

Kéktúra a Lokomotív SE szervezésében
A Háborút követően 1952-ben – az akkori „MHK (Munkára, Harcra Kész)” illetve az „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – keltik új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya – Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére – 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedő összesen 25 szakaszra osztott 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelenik meg az első Kék-túra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint 4100-an birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.

Országos Kéktúra
1961-re már valóban országos méretű a mozgalom, és megalakul az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kék-túra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely „Az Országos Kék-túra útvonala mentén” címet viselte. Később a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s „Másfélmillió lépés Magyarországon” címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kék-túra történetében.

Az Országos Kéktúra hazánk legszebb tájain vezet végig
Az Országos Kéktúra hazánk legszebb tájain vezet végig


Dél-Dunántúli Kéktúra
Rockenbauer Pál 7 évvel később ismét útra keltek és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a Dél-Dunántúli Kék-túra nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés…” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra” néven.

Alföldi Kéktúra
Ezzel egyidőben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált „Kerekek és lépések…” kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az „Alföldi Kék-túra” első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kék-túrát.

A Kék-kör
A Kék-kör útvonalát bejárva több helyi (megyei, tájegységi) túramozgalom is teljesíthető. A legrégebbi külön is túramozgalomként számon tartott túramozgalmak a Veszprém megyei Kék-túra, a Dorogtól-Nógrádig túra, illetve a Bükk-Mátra útjain túramozgalom. Az évek alatt fokozatosan kiépült Alföldi Kék-túra szinte minden szakasza önmagában is teljesíthető.
Külön érdemel említést a Kohász Kék-túra. Az 1960-as évek óta teljesíthető túramozgalom útvonala az észak-magyarországi kohászvárosokat köti össze. Salgótarjántól Ózdon át Miskolc-Diósgyőrig vezet. Nyomvonala egy rövid szakasztól (Dédestapolcsány - Mályinka) eltekintve nem esik egybe a Kék-kör útvonalával. Hasonlóan önálló útja van a Balaton-felvidéki Kék-túrának, mely a badacsonyi hajóállomástól Pétfürdőig húzódik 94 km-en át. Ennél rövidebb de szintén említést érdemel a Börzsönyi Kék-túra mely Szobtól Nagybörzsönyön és Kemencén át, érintve Drégely várát Diósjenőig tart. A Gödöllői kék Bag település vasútállomásától a Gödöllői arborétumig (Gödöllő és Isaszeg között található) közel 20 km-en át vezeti a turistát a Gödöllői-dombságban.

A Cartographia által kiadott térképek ismeretterjesztő anyagokat is tartalmaznak
A Cartographia által kiadott térképek ismeretterjesztő anyagokat is tartalmaznak


A Kék-túra kapcsolata az európai túramozgalmakkal
Itthoni kiépülésével párhuzamosan a 1980-as évektől a Kék-kör útvonala fokozatosan integráns részévé válik az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. Előbb 1980. október 26-án a keletnémet (NDK), a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopaneban határozatot hoznak az EB (Eisenach-Budapest) vagy másnéven „Barátság” Nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek zárószakaszává válik az Országos Kék-túra keleti fele. Az évtized végére pedig, az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz válik E4 keleti végévé. Az akkori tervek messze esnek a mára megvalósult állapottól. Azóta az EB út megszűnt. Az E4 pedig magába foglalja a teljes Országos Kék-túra mellett az Alföldi Kék-túra észak-keleti szakaszát is, mely utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. Az 1990-es éveket beárnyékoló balkáni háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig Kék-körünk frissen elkészült dél-magyarországi szakaszai (Dél-dunántúli Kék-túra, Alföldi Kék-túra) jöttek kapóra.


Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

Amit Koszovóról tudni illik

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

A vörös róka

A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja. A valódi kutyaformáktól külsőleg a napvilágon tojásdad alakú pupillája, lapos szembolti íve és aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg; életmódja többnyire magányos, míg a kutyáké inkább csapatos. Az emberek általában irtják. Mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének, emellett a házi szárnyasok tolvajának tekintik. Sokan mégis kedvelik.

Kapcsolódó doksik

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!